Mit tehet egy színműíró, ha fiatal zeneszerző barátjával együtt in flagranti kapja annak menyasszonyát? A bizonyossal kell szembeszállnia, a fikcióhoz kell alakítania a valóságot. Komoly kihívás ez Turai úrnak, a híres drámaírónak is, aki bravúros megoldással és sziporkázó humorral menti meg a fiatalok jegyességét.

Molnár talán legszemélyesebb komédiáját 1926-ban írta, mikor Budapestet elhagyva Bécsbe ment, és feleségül vette a nála huszonnégy évvel fiatalabb Darvas Lili színésznőt, akivel a bécsi Hotel Imperialban laktak. A darab alaphelyzetét is az élet szülte: az újdonsült – harmadik – feleség németül tanult, és a némettanárának olvasott fel szerelmi vallomást gyakorlás céljából, amit a szomszéd szobában tartózkodó író és barátja meghallott.

Kosztolányi Dezső így írt Molnárról: „Darabjai egy kis ötlet mustármagjából sarjadzanak. Ez hirtelen hajtani, lombosodni, terebélyesedni kezd, alakok nőnek ki belőle, s ő kedvére elmulat velük. Erőssége nem a színpadi ezermesterség, mint sokan hiszik, hanem az a gyermeki kedvesség, amellyel oda tudja adni magát egy történetnek, az a gátlást nem ismerő bátorság, amellyel követni tudja ösztöneit. Egy költő erénye ez. Micsoda szabad, féktelenül szeretetreméltó szókimondás, a huncutság micsoda őszintesége, a tiszteletlenség micsoda üdesége.”

„Molnár Ferenc színházi pályája csúcsán, 48 évesen, már világhírű szerzőként írta ezt a darabot, mely vallomás a színház hatalmáról. Banálisnak tűnhet ez az édes játék, azonban túlzás nélkül állítom, hogy a darab finoman csiszolt gyémánt. Arról mesél, hogy a színház ugyan nem tudja megváltoztatni az életünket de képes elhitetni velünk egy szebb valóságot”– vallja a rendező, Puskás Tamás.

A Turait alakító Alföldi Róbert elmondta: „Én mindig zavarban vagyok Molnár Ferenccel, mert minden egyes alkalommal amikor találkozom vele, teljesen rájövök, hogy semmit sem tudok a színházról, ő meg mindent tud. Úgyhogy küzdünk egymással :-))))”.

A díva, Annie szerepében Balla Esztert láthatjuk, aki hozzátette: “Színésznőnek színésznőt játszani, szerepben szerepet alakítani igazán szórakoztató és izgalmas feladat. Mindig nagy rajongással olvastam vagy néztem Molnár Ferenc darabjait. Nagyon boldog vagyok, hogy most először magam is játszhatok az egyik leghíresebb vígjátékában és fantasztikus kollégákkal léphetek színpadra!”

A Játék a kastélyban rendezője Puskás Tamás, a főszereplői Alföldi Róbert, László Zsolt, Balla Eszter, Puskás Samu és Schmied Zoltán. A díszlettervező Bagossy Levente, a jelmeztervező Szakács Györgyi. Az előadásban a nézők Nino Rota zenéjét hallhatják a Budapest Bár tolmácsolásában.

Fotó: Centrál Színház, Horváth Judit

András Ferenc Kossuth-díjas rendezőnek két film is elég volt ahhoz, hogy beírja nevét a magyar mozgókép történetébe. Az 1977-es, Balaton-felvidéken játszódó Veri az ördög a feleségét társadalmi szatírája a gulyáskommunizmus világának tartott görbe tükröt, míg a Dögkeselyű az értelmiség lecsúszásáról tudósított egy izgalmas bűnügyi történet keretei közt. 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, emiatt évekig nem forgathatott. Június 12-én 21 órakor Balatonalmádiban a Wesselényi Strandon óriás kivetítőn láthatja majd a közönség a legendás Dögkeselyűt.

Huszti Péter a főiskolát Várkonyi Zoltán osztályában végezte el, aki később a hetvenes évek egyik legnagyobb közönségsikerében, a Fekete gyémántok című Jókai-adaptációban rendezte őt, amit június 11-én 14 órakor vetítenek Veszprémben a Latinovits-Bujtor Játékszínben. Több mint száz tévé- és mozifilmben tűnt fel. 1974 óta tanít, 1994 és 2001 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora volt. Sokoldalú színészi pályafutása mellett színházi rendezőként és íróként is elismertségnek örvend.

Rófusz Ferenc, Kossuth-díjas animációs rendező, a Nemzet Művésze 1981-ben A légy című rövidfilmért megkapta az Oscar-díjat. 1988-ban kivándorolt Kanadába, ahol saját stúdiót alapított. 2001 óta ismét Budapesten él, az animációs projektek mellett tanítással is foglalkozik. 2019-ben – a megálmodása után 40 évvel – sikerült bemutatnia Az utolsó vacsorát. Június 10-én 11 órakor a Latinovits-Bujtor Játékszínben a közönség válogatást láthat alkotásaiból.

Szakács Györgyi a magyar jelmeztervezés egyik megújítója, több mint 800 színdarab munkálataiban vett részt, a nyolcvanas évek óta pedig több mint 30 mozifilmben viselték az ő ruháit: Ralph Fiennes A napfény ízében, a Napszállta titokzatos kalapos lányát alakító Jakab Juli, vagy éppen A martfűi rém szereplői. A filmet június 11-én 14 órakor a veszprémi Agórában nézheti meg a közönség.

Udvaros Dorottya Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a filmes mellett a magyar színházi életnek is megkerülhetetlen alakja. Olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Sándor Pál, Szabó István vagy Jancsó Miklós. Játszott az ikonikus magyar krimiben, a Dögkeselyűben. A Te rongyos élet! című szatírájában (a nyitóképen) kitelepített dívaként egy falu életét bolygatta fel. Bacsó Péter filmjében június 10-én 23 órakor láthatják a fimbarátok a Latinovits-Bujtor Játékszínben.

Hildebrand István a magyar filmművészet legendás operatőre volt. Pályáját a Filmhíradó operatőreként kezdte, a hatvanas években Keleti Márton és Várkonyi Zoltán látványos szuperprodukcióiban dolgozott, ő fényképezte többek közt az Egy magyar nábobot, a Kárpáthy Zoltánt és A kőszívű ember fiait. Stílusát a kísérletező kedv is jellemezte, amelynek legszebb példája Bódy Gábor Psyché-je. Emléke előtt egyik legkiemelkedőbb munkájával, a ritkán látható Katonazene vetítésével tiszteleg a Fesztivál, mely június 12-én 17.30-kor a veszprémi Hangvillában lesz látható.

A fesztivál a Kár a benzinért című film vetítésével emlékezik meg a 100 éve született Pécsi Sándorról, a 120 éve született Jávor Pál tiszteletére látható lesz a Toprini nász című felújított klasszikus, a 150 éve született Janovics Jenő előtt pedig Kertész Mihály A tolonc című 1941-es filmjének vetítésével tiszteleg, amelynek producere volt.

A komédia Seholsincs országban játszódik, szereplői pedig egy fehérmájú grófnő – Tompos Kátya fergeteges alakításában -, Cserna Antal és Ódor Kristóf mint félkegyelmű grófok, egy melléküzemági munkás, Fehér Tibor és Vári-Kovács Péter mint Vérszipoly, míg Básti Julit élete első Boszorkány szerepében láthatja majd a közönség. Vér, szex és klasszikus vígjátéki elemek működtetik ezt az ütős darabot. Az előadás a bemutató után on demand módon bármikor elérhető lesz a Centrál Színház honlapján keresztül.

„Nehéz felfogni ép észnek, de egy vámpír számára a nyak csak egy étkészlet. Nappal a szeme kábán csukva, és meg se moccan az ádámcsutka, de ha felvirrad az sötétség homálya, tagjait szerteszét dobálja, és mozgását a denevérről mintázva, elszáll… a színházba! Ez nem holmi tévedés, vagy álhír, valóban erre jár a vámpír, tanú minden nézőben végződő szempár: vérszívóra koncentrál a Centrál” – olvashatjuk a darab írója, Philipp István kifejezetten a Centrál Színház bemutatójára írt ajánlóját.

1984-ben két angolszakos bölcsészhallgató, önképzőköri buzgalomból zenés játékokat kezdett írni a maguk és évfolyamtársaik szórakoztatásra. A Romhányi tanítvány Philipp Istváné a szöveg, Bárány Ferenc pedig a zongorát verte és ontotta a dalokat, csupa „ezt már hallottam valahol” dallamot. Így születtek meg a Walesi bárdolatlanok és A Vérszipoly című darabok.

Romhányi József születésének 100. évfordulója (március 8.) alkalmából, 2021. március 6-án, szombaton este 7-kor tartja a Centrál Színház A Vérszipoly online bemutatóját, mely a https://www.centralszinhaz.hu honlapról az ország egész területéről elérhető lesz. Az ellenállhatatlan humorú zenés rímdráma Seholsincs országban játszódik, félkegyelmű grófok, melléküzemági bunkó és a rémirodalom főhősei: boszorkány és vámpír a szereplők. És persze főszerepben a nő, a kielégíthetetlen feleség, a fehérmájú grófnő – Tompos Kátya briliáns alakításában -, akinek fixa ideája, hogy vágyait egy vámpír elégítené ki a legjobban. Az öregecske gróf a problémát egy álvámpír felbérlésével orvosolná, akit a tervek szerint a helyi téesz egyik parasztja „alakítaná”, ám ekkor színre lép az igazi vámpír…. A két szerző vagy harminc évvel megelőzte korát. Vér, szex és klasszikus vígjátéki elemek működtetik ezt az ütős darabot.

„Először az Egyetemi Színpadon rendeztem meg a darabot, majd a zajos sikert 1986-ban a Pince Színház-beli bemutató követte. Én az első 50 előadásért vállaltam felelősséget, ahol Novák Eszter volt mellettem a koreográfus.  A darab, mint a népköltészet darabjai, kiirthatatlan, valahol mindig játsszák. Azóta sokszor felmerült bennem, mint ötlet, most a COVID adta meg a végső lökést, hogy újra rendezzem ezt a „zenés rímdrámát”. Fércmű, vagy zseniális telitalálat, az Übü Királyhoz hasonlóan ezt csak az idő és a nézők döntik el. Én nem menekülhettem előle” – nyilatkozta az előadás rendezője, Puskás Tamás.

A Centrál stúdiójában Básti Juli, Tompos Kátya, Fehér Tibor, Cserna Antal, Vári-Kovács Péter és Ódor Kristóf remekel, lubickol a szerepekben. A díszletet Puskás Tamás rendező tervezte, a jelmezeket Szakács Györgyi. Az előadás on demand módon bármikor elérhető lesz a Centrál Színház honlapján keresztül.

A Magyar Filmakadémia Egyesület szervezésében, a Magyar Nemzeti Filmalap és az NMHH Médiatanácsa támogatásával rendezett 5. Magyar Filmhéten összesen 200 film, köztük 21 nagyjátékfilm versenyez. A televíziós forgalmazású filmek díjátadóján 45 kategóriában osztanak ki díjakat, míg a moziforgalmazású filmek versenyében 19 kategóriában. Immár nyilvános a nagyjátékfilmes jelöltek ötös listája. A Magyar Filmakadémia tagjai titkos szavazással döntöttek el, hogy mely nagyjátékfilmes alkotást és alkotót jelölték a 2019-es Magyar Filmdíjra. Mindkét eseményen Közönségdíjat is adnak majd át.

Most vált nyilvánossá, hogy a Magyar Filmakadémia-tagok titkos szavazásának eredményeként mely moziforgalmazású alkotókat és alkotásokat jelölték a 2019-es Magyar Filmdíjra. A Magyar Filmdíj-átadók a hazai mozgóképipar legfontosabb rendezvényei. Április 27-én, szombaton este a Pesti Vigadóban a televíziós forgalmazású filmek (tévéfilm, televíziós sorozat, kisjátékfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film és animációs film) díjátadóját, április 28-án, vasárnap este a Vígszínházban pedig a moziforgalmazású alkotásokról derül ki, hogy idén végül kik vehetik át a díjakat.

Az 5. Magyar Filmhéten 21 nagyjátékfilm és 3 egész estés animációs film versenyez a Corvin moziban. A seregszemlére az alkotók a 2018-ben Magyarországon moziforgalmazásba került alkotásokat nevezhették. A műfaji kategóriák mellett 16 szakmai kategóriában – rendező, női, férfi főszereplő, női, férfi mellékszereplő, operatőr, forgatókönyv, vágás, zene, díszlet, jelmez, smink, és hang – adnak majd át díjakat. A Magyar Filmakadémia tagsága titkos szavazással döntött az idei jelöltekről. Ez alapján a BÚÉK, az Egy nap, a Remélem legközelebb sikerül meghalnod… :), a Rossz versek és az X – A rendszerből törölve versenyeznek a Legjobb játékfilmnek járó Magyar Filmdíjért, a Legjobb első film kategóriában pedig az Egy nap, a Lajkó – cigány az űrben, a Remélem legközelebb sikerül meghalnod… :), a Tegnap és a Virágvölgy vannak a jelöltek között. A Legjobb rendező kategóriában Goda Krisztina, Reisz Gábor, Schwechtje Mihály, Szilágyi Zsófia és Ujj Mészáros Károly kapta az akadémiától a legtöbb szavazatot. A Legjobb női főszereplőnek járó díjért Balsai Mónika (X – A rendszerből törölve), Gera Marina (Örök tél), Radnai Csilla (Nyitva), Szamosi Zsófia (Egy nap) és Török-Illyés Orsolya (A rossz árnyék) versenyeznek majd. A Legjobb férfi főszereplő kategóriában Hegedűs D. Géza (A Hentes, a K*rva és a Félszemű), Keresztes Tamás (Lajkó – cigány az űrben), Kovács Lehel (Nyitva), Mohai Tamás (Vándorszínészek) és Rába Roland (Paraziták a Paradicsomban) között dől majd el a verseny. Idén három egész estés animációs film – Egy év Hoppifalván, rendező: Rófusz Ferenc, Lengemesék 2- Tél a Nádtengeren, rendező: Pálfi Zsolt és a Ruben Brandt, a gyűjtő, rendező: Milorad Krstić – versenyez a Magyar Filmdíjért. A jelöltek teljes listája e hír végén található.

Április 27-én, szombaton este a Pesti Vigadóban a televíziós forgalmazású filmek díjátadóján, vasárnap este pedig a Vígszínházban derül majd ki, hogy kik kapják a Magyar Filmdíjakat, illetve mely televíziós és mozifilm bizonyult a közönség kedvencének.

A játékfilmes nomináltak teljes listája

Legjobb játékfilm

BÚÉK – rendező: Goda Krisztina, producer: Zákonyi S. Tamás, Geszti Péter, Ditz Edit

Egy nap – rendező: Szilágyi Zsófia ,producer: Pataki Ági, Kenesei Edina

Remélem legközelebb sikerül meghalnod… :), rendező: Schwechtje Mihály, producer(ek): Pusztai Ferenc, Petrányi Viktória

Rossz versek – rendező: Reisz Gábor, producer(ek): Berkes Júlia producer, Estelle Robin You producer, Petrányi Viktória executive producer

X – A rendszerből törölve, rendező: Ujj Mészáros Károly ,producer(ek): Muhi András, Ferenczy Gábor

Legjobb rendező

Goda Krisztina, rendező: BÚÉK

Reisz Gábor, rendező: Rossz versek

Schwechtje Mihály, rendező: Remélem legközelebb sikerül meghalnod…

Szilágyi Zsófia, rendező: Egy nap

Ujj Mészáros Károly, rendező: X – A rendszerből törölve

Legjobb női főszereplő

Balsai Mónika / X – A rendszerből törölve

Gera Marina / Örök tél

Radnai Csilla / Nyitva

Szamosi Zsófia / Egy nap

Török-Illyés Orsolya / A rossz árnyék

Legjobb férfi főszereplő

Hegedűs D. Géza / A Hentes, a K*rva és a Félszemű

Keresztes Tamás / Lajkó – cigány az űrben

Kovács Lehel / Nyitva

Mohai Tamás / Vándorszínészek

Rába Roland / Paraziták a Paradicsomban

Legjobb női mellékszereplő

Bánsági Ildikó / Az Úr hangja

Börcsök Enikő / A Hentes, a K*rva és a Félszemű

Döbrösi Laura / Örök tél

Láng Annamária / Egy nap

Monori Lili / Rossz versek

Legjobb férfi mellékszereplő

Fekete Ádám / Az Úr hangja

Gyabronka József / Lajkó – cigány az űrben

Kovács Zsolt / Rossz versek

Nagy Zsolt / A Hentes, a K*rva és a Félszemű

Orosz Ákos / Örök tél

Legjobb forgatókönyv

Divinyi Réka, Goda Krisztina / BÚÉK

Köbli Norbert, Szász Attila / Örök tél

Reisz Gábor / Rossz versek

Schwechtje Mihály / Remélem legközelebb sikerül meghalnod…

Szilágyi Zsófia, Mán-Várhegyi Réka / Egy nap

Legjobb vágás

Hargittai László / Örök tél

Kővári Szabolcs / Remélem legközelebb sikerül meghalnod…

Lemhényi Réka / Az Úr hangja

Mezei Áron / Nyitva

Tálas Zsófia / Rossz versek

Legjobb fényképezés

Becsey Kristóf, Bálint Dániel / Rossz versek

Erdély Mátyás / Napszállta

Garas Dániel HSC / Vándorszínészek

Máthé Tibor / A Hentes, a K*rva és a Félszemű

Nagy András / Örök tél

Legjobb díszlet/látvány

Ágh Márton / Tegnap

Hujber Balázs / X – A rendszerből törölve

Pater Sparrow / Vándorszínészek

Rajk László / Napszállta

Valcz Gábor / A Hentes, a K*rva és a Félszemű

Legjobb jelmez

Bárdosi Ibolya / X – A rendszerből törölve

Breckl János / A Hentes, a K*rva és a Félszemű

Breckl János / Vándorszínészek

Sinkovits Judit / Lajkó – cigány az űrben

Szakács Györgyi / Napszállta

Legjobb smink

Forgács Böbe, Csatári Viktória / Napszállta

Hortobágyi Ernella (maszkmester) / Örök tél

Jónás Kata (vezető sminkmester), Sári Kata (vezető fodrász), Horváth Rita (vezető maszkmester) / Valami Amerika 3.

Petrilla Orsolya, Károlyi Márk / Nyitva

Titkos Bernadett smink, Károlyi Márk fodrász / Vándorszínészek

Legjobb zene

Balázs Ádám / Lajkó – cigány az űrben

Csengery Dániel / X – A rendszerből törölve

Melis László / A rossz árnyék

Melis László / Napszállta – Játékfilm

Víg Mihály / Genezis – Játékfilm

Legjobb hang

Fék György / A Hentes, a K*rva és a Félszemű – Játékfilm

Lukács Péter Benjámin, Székely Tamás / Rossz versek – Játékfilm

Székely Tamás / Egy nap – Játékfilm

Várhegyi Rudolf, Kristóf Márton / Lajkó – cigány az űrben – Játékfilm

Zányi Tamás / Napszállta – Játékfilm

Legjobb első film

Egy nap, rendező: Szilágy Zsófia ,producer(ek): Pataki Ági, Kenesei Edina

Lajkó – cigány az űrben, rendező: Lengyel Balázs, producer(ek): Pusztai Ferenc

Remélem legközelebb sikerül meghalnod… , rendező: Schwechtje Mihály, producer(ek): Pusztai Ferenc, Petrányi Viktória

Tegnap, rendező: Kenyeres Bálint, producer(ek): Taschler Andrea, Jamila Venske

Virágvölgy, rendező: Csuja László ,producer(ek): Muhi András, Ferenczy Gábor

Legjobb egész estés animáció

Egy év Hoppifalván, rendező: Rófusz Ferenc

Lengemesék 2 – Tél a Nádtengeren, rendező: Pálfi Zsolt

Ruben Brandt, a gyűjtő, rendező: Milorad Krstić