A századelőn a budapesti kávéházaknak fontos szerepük volt a szellemi és kulturális életben. A Club Kávéház azért volt különleges, mert a Vígszínház társulatának tagjai és a színházhoz kötődő írók, alkotók jártak ide. A „vígszínháziaknak” külön törzsasztaluk volt, ami olyan jó reklámfogásnak számított, hogy a korabeli sajtóban erről szóló hirdetésekkel csalogatták a vendégeket a kávéház tulajdonosai. Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel, Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is lehetett itt találkozni. Később a kávéház Espresso néven működött, majd a hatvanas években bezárták és átépítették, ezután a nyolcvanas évek végéig a Víg Matróz étteremként üzemelt. A kilencvenes években három üzlethelyiséget hoztak létre, melyek közül a Hegedűs Gyula utcából nyíló a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van. Ezt a helyiséget bérelte ki és újította fel a Vígszínház. A Víg Szalonban a mennyezet és a falak találkozásánál végig futó aranyozott díszítés hangulatában és struktúrájában nemcsak az egykori kávéházat idézi, hanem a Vígszínház épületében fellelhető stukkók díszítésére is hasonlít. A fogadótérből induló íves márvány lépcsőkön át tágas galéria közelíthető meg. Ez a tér lehetett egykor az a helyiség, ahol irodalmi és művészeti előadásokat rendeztek, ezt a hagyományt viszi tovább a Vígszínház új játszóhelye is.

A Víg Szalon a találkozások tere, ahol lehetőség van elmélyülten beszélgetni, egymásra figyelni, minőségi időt együtt tölteni. Az első évadban a tér fokozatosan telik meg programmal. A cél az, hogy hosszú távon olyan színes kínálat alakuljon ki, amelyben a sorozatszerűen visszatérő programok mellett koncertek, verses estek, felolvasások, különböző művészeti ágakat ötvöző produkciók és kifejezetten erre a térre készülő előadások is helyet kapnak. A Víg Szalon október 12-én a Szalon Nyitány című zenés irodalmi esttel kezdi meg működését. A színház felkérésére kortárs írók – Szabó T. Anna, Grecsó Krisztián, Vámos Miklós, Nyáry Krisztián, Nádasdy Ádám, Darvasi László, Tóth Krisztina és Závada Péter – gondolkodtak és alkottak szabadon arról, hogy mit jelent ma számukra a szalon szó. Az így született szövegek mellett a témához kapcsolódó dalok, versek, prózák teszik teljessé a Valló Péter által rendezett előadást, melyben Bach Kata, Balázsovits Edit, Fesztbaum Béla, Horváth Szabolcs, Kovács Patrícia, Medveczky Balázs, Orosz Ákos és Szilágyi Csenge lépnek színpadra. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Szalon Nyitány december 8-án és 29-én is látható lesz.

A Víg Társalgó kulturális beszélgetés-sorozatában egy előadás vagy sokakat foglalkoztató téma kapcsán alkotók, művészek és szakemberek osztják meg gondolataikat, és ebben a sorozatban kapnak helyet a Vígszínház életében jelentős szerepet játszó művészek pályáját bemutató életút beszélgetések is. Október 13-án Az imposztor bemutatója kapcsán Spiró György, Kern András és Rudolf Péter, Nyáry Krisztián moderálásával fog beszélgetni, míg november 15-én Kútvölgyi Erzsébet pályáját ismerhetjük meg.

November 3-án indul a Filmklub, ahol beszélgetésekkel egybekötött vetítések keretében elsőként a teátrum 125 éves történetét feldolgozó, Víg125 című fikciós dokumentumfilm-sorozat egyes részeit lehet megtekinteni, majd az érdeklődők találkozhatnak a film alkotóival és szereplőivel. A kincset érő dokumentumokkal, soha nem látott archív felvételekkel, interjúkkal és előadásrészletekkel illusztrált sorozatban a kulisszák mögötti történeteket játékfilmes eszközökkel mesélik el az alkotók. A szereplők és a megszólalók között megtaláljuk a társulat egykori és mai tagjait, a főszereplő pedig maga az épület, vagyis a Vígszínház. Az első részben megismerhetjük a Víg építésének és indulásának a körülményeit. Szó esik a kezdeti évtizedek sikereiről és nehézségeiről, a világháborúk, a gazdasági válság és a spanyolnátha járvány hatásairól is. A november 3-i vetítés utáni beszélgetés résztvevői Gajdó Tamás színháztörténész, Márkus Luca és Wunderlich József színész, Paczolay Béla rendező és Kovács Krisztina dramaturg lesznek. A Fimklub november 28-án és december 15-én folytatódik.

November 20-án és december 8-án a Szívlapát című részvételi versszínház keretében Zoltán Áron és Igó Éva színművészek nemcsak bevezetik a nézőket a kortárs költemények varázslatos világába, hanem versírásra is ösztönzik őket. November 11-én pedig a Vígkorúak eseményén a résztvevők betekintést nyerhetnek a színház működésébe, találkozhatnak a színház munkatársaival, akik szakmájuk mesterfogásaiba is beavatják őket. A közös játék és beszélgetés mellett kulisszatitkokról, aktuális bemutatókról is mesélnek.

A hely részletes története

A Szent István körút 16. szám alatt 1897-98-ban – a Vígszínház átadását követően két évvel –Wellisch Alfréd tervei alapján épült fel a színház mellett álló 5 emeletes bérház.

A részletesen megmunkált kovácsoltvas kapu mögött a nagykörút egyik legszebb lépcsőháza rejlik Lotz Károly freskóival, márvány borította falakkal és a neves Villeroy & Boch által szállított padlóburkolattal.

Az épületben 1899-ben nyitott meg a Club Kávéház, mely a Vígszínház művészeinek, illetve a lipótvárosi és újlipótvárosi értelmiségnek adott otthont: Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel, Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is össze lehetett itt futni.

A kávéház a két világháború közötti időszakban rendkívül népszerű volt, számos társaság tartotta itt a találkozóit, illetve közgyűléseit, az impozáns belső kialakítású termek sakk- és bridzsversenyeknek is helyet adtak.

A második világháború hajnalán a különtermekben irodalmi és művészeti előadásokat is tartottak, ez a szokás pedig a háború után a teljes helyre kiterjedt: 1946-ban a magyar kabaré egyik oszlopa, a később Ausztráliába emigráló Türk Berta, a Rákosi-korszak későbbi szakaszában pedig többek közt Zsolnay Hédi, a Gershwint Magyarországnak bemutató Vécsey Ernő, illetve az 1956-ban Kanadába távozó Faragó Panni is feltűnt a békésen kávézgató emberek közt.

Az államosítás után a Club Kávéház Espresso néven működött tovább 1956-ig a Budapesti Vendéglátóipari Vállalat, majd a XIII. kerületi Vendéglátóipari Vállalat irányítása alatt. A helyet a hatvanas évek végén bezárták és átépítették, melynek köszönhetően az eredeti díszítés jelentős része elveszett. 1969-ban új néven, Víg Matróz étteremként nyitott meg újra a helyiség, mely 1988-ig működött.

A rendszerváltást követően a helyiségből három kisebb üzlethelyiséget hoztak létre, melyből a körúthoz közvetlenül csatlakozó rész bankként működik, a Hegedűs Gyula utcából nyíló pedig a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van. Ezt a helyiséget bérelte ki és újította fel a Vígszínház 2023 májusától.

Az egykori Club Kávéház Hegedűs Gyula utca felőli bejáratán megközelíthető fogadó tere eredeti formájában őrzi és nosztalgiázásra hívja a helyiségbe belépőt. A mennyezet és a falak találkozásánál végig futó aranyozott díszítés hangulatában és struktúrájában az egykori kávéház hangulatára is emlékeztet, ugyanakkor a Vígszínház épületében fellelhető stukkók díszítésére is hasonlít. Az oldalfalakat díszes faburkolat és üvegajtós bútorok dekorálják, ami tovább növeli a tér exkluzivitását.

A fogadótérből induló íves márvány lépcsőkaron át egy tágas és hosszas galéria közelíthető meg. Ez a tér lehetett egykor az a helyiség, ahol irodalmi és művészeti előadásokat tartottak.

A Libri a kultúra elhivatott pártolójaként legfontosabb feladatának az olvasás népszerűsítését tartja, ezért hozta létre 2016-ban a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat.  A díjak március 25-én indult kampánya a magyar irodalom sokszínűségét és igényességét mutatja be, felhívja a figyelmet arra, hogy a kortárs magyar könyvek kiemelkedő minőséget képviselnek. A Libri nemcsak a nyerteseket, hanem a 10 döntőbe került szerzőt is mindennapjaink megkerülhetetlen alkotóiként, könyveiket a jövő klasszikusaiként mutatja be, a művekből származó idézeteket pedig ténylegesen idézhető hivatkozási ponttá teszi a kultúra iránt nyitott olvasók számára. A díjazottak 2-2 millió forintot és 30-30 millió forint értékű médiatámogatást kapnak. A szakmai díjról döntő zsűri tagjai: Bálint András színész; Beck Zoltán, a 30Y énekes-gitárosa, egyetemi adjunktus; Fullajtár Andrea színész; Károlyi Csaba irodalomkritikus, az ÉS főszerkesztő-helyettese; és Szilágyi Zsófia irodalomtörténész.

A 10 döntős mű:

Bereményi Géza Magyar Copperfield című önéletrajzi regénye, Grecsó Krisztián Magamról többet című verseskötete, Halász Rita Mély levegő című regénye, Háy János A cégvezető című regénye, Jászberényi Sándor A varjúkirály című novelláskötete, Kiss Tibor Noé Beláthatatlan táj című regénye, Nádasdy Ádám A szakállas Neptun című novelláskötete, Selyem Zsuzsa Az első világvége, amit együtt töltöttünk című novelláskötete, Szabó T. Anna Szabadulógyakorlat című novelláskötete, valamint Tompa Andrea Haza című regénye.

A Libri idén is megörökítette a döntős szerzőket azzal a céllal, hogy a közönség arcot is tudjon kapcsolni a kortárs magyar irodalom jeles alkotóihoz. Az így elkészült csoportkép és portrésorozat nemcsak a jelent rögzíti, de a jövőnek is szól. Annak érdekében, hogy a kampány és annak üzenete minél több emberhez eljusson, a Libri több eszközzel és felületen kommunikál.

A döntősöket és a kampány szlogenjét – Szavazzon a kortárs irodalomra! – szerepeltető kreatívok jelennek meg print- és bannerhirdetések formájában kulturális, lifestyle, gazdasági heti- és havilapokban, illetve vidéki lapokban. Az kültéri megjelenést pedig országos CLP-kampány és egy épületháló biztosítja.

A hirdetésekkel összhangban, a Libri közleményekkel és interjúkkal kommunikál a sajtón keresztül a közvélemény felé. Továbbá a Libri Magazin oldalán, közösségimédia-felületein és videómegosztó-csatornáin a döntős szerzőkkel és a magyar művészeti szcéna jeles képviselőivel készített interjúk is megjelennek. A Libri ebben az évben kiemelt figyelmet szentel a kortárs művészeteknek, a kampány több fázisában is részt veszn

ek képző- és előadóművészek, művészeti intézmények vezetői, a mai magyar művészeti élet kiemelkedő egyéniségei.

Idén is több újítás fedezhető fel a kampányban. Ezek közül a legjelentősebb, hogy díjátadó ünnepség helyett egy gálavideó készül, amely méltó lezárása lesz a Libri irodalmi díjak kampányának. Újdonság továbbá a könyvek tartalmát illusztráló lineart-animáció és a döntősöket bemutató montázs is.

Szavazni a http://www.libri.hu/irodalmidij/ oldalon lehet, 2020. március 25-től május 2-ig.

AZ ALKOTÓK LISTÁJA:

Megbízó: Libri Könyvkereskedelmi Kft.

Marketingigazgató: Sándor Gabriella

Brand manager: Tömör Annamária

PR-manager: Jávor Zsófia

PR-asszisztens: Bistey Attila

Art director: Kozlovsky Kata

Szövegíró: Paál János

Marketingkoordinátor: Göcsei Georgina, Juhász Fruzsina

Social média: Zsoldi Gabriella

Médiamanager: Szabó-Kenderesi Kata

Médiakoordinátor: Herczegh Zoé

Webdesign: Sárosi Tamás

Fotó: Pejkó Gergő

Videók: Wertán Botond, Vadas Géza

Illusztráció: Oláh Anna (Anna Amelie Lines)

A Central Médiacsoport teljes portfóliójának részvételével indította el Stop Abúzus elnevezésű kampányát, amelyben szakmai partnerével, a Hintalovon Alapítvánnyal együtt szeretnék az internetes zaklatás és verbális bántalmazás megfékezésének fontosságára felhívni a médiafogyasztók figyelmét. A kezdeményezés apropója a tavasszal bevezetett online oktatás, illetve a járványhelyzet okozta korlátozások miatt is fokozódó számítógép-használat. Mivel az elmúlt hónapokban nőtt a társadalom internetes aktivitása, a bántalmazás veszélye is felerősödött.

Dr. Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány szakmai vezetője aggasztónak tartja, hogy sok szülő gyakran csak akkor veszi észre, hogy baj van, amikor a gyermek már komoly tüneteket produkál. „Egy-egy bántó komment elolvasásakor ugyanaz az agyterület aktivizálódik, mint amikor valaki pofont kap. Minden szülő vegye ezt komolyan, és próbáljon kialakítani olyan légkört, amelyben a gyerek el meri mondani, ha bántják” – nyilatkozta a Hintalovon alapítója.

A Central Médiacsoport ezzel a kampánnyal nem csupán a problémára próbál rávilágítani, hanem arra is törekszik, hogy a nagyon sok családhoz, szülőhöz eljutó termékein keresztül gyakorlati segítséget is nyújtson a zaklatások számának csökkentése érdekében. „Az egyik legnagyobb médiavállalatként nekünk is felelősségünk van abban, hogy a vélemények egymás tiszteletben tartása mellett jelenjenek meg az internetes térben, és abban is, hogy akárcsak otthon, itt is vigyázzunk a gyermekeink biztonságára” – emelte ki Lipták Tímea, a Central magazinüzletág-igazgatója. „Szeretnénk, ha az akció minél több olvasóhoz eljutna, ezért a www.stopabuzus.hu oldalon összegyűjtve is elérhetővé tesszük a témában készített cikkeinket, videós tartalmainkat, valamint a gyermekjogi szakértők által összeállított kézikönyvet is.”

Az online abúzus gyakran azonban nemcsak a kamaszokat, hanem a sajtó munkatársait, valamint a közéleti szereplőket is érinti. A kezdeményezéshez így számos ismert ember „adta az arcát”: dr. Almási Kitti, Borbély Alexandra, Mihalik Enikő, Trokán Nóra, Pataki Ági, Rúzsa Magdolna, Szabó T. Anna, Geszti Péter, Grecsó Krisztián, valamint Majoros Péter Majka is fontosnak tartják, hogy oktatással és tanácsokkal javítsunk a netes kultúránkon.

„Ha valaki megnézi a nálunk fejlettebb országok kommentkultúráját és a miénket, akkor elszomorodik. Nálunk az indulatok nincsenek kezelve. Sajnos én folyamatos rosszabbodást látok. Olyan helyzetben is kaptam gyűlölködő kommenteket, amikor úgy gondoltam, hogy erre egyszerűen nem lehet negatívan reagálni. Egy-egy ilyen helyzetben elég nehéz éplelkűnek maradni, és nem sértettnek lenni…” – nyilatkozta Grecsó Krisztián.

Borbély Alexandra szintén azért is csatlakozott a Stop Abúzus kampányhoz, mert neki is számos személyes tapasztalata van a témában. „A három évvel ezelőtti Európai Filmdíjjal nagyon váratlanul jött a hírnév is, és azt hiszem, nem tudtam kezelni. Csúnya dolgokat írtak rólam, nem is a színészi munkámról, hanem keményen személyeskedtek. A legfájdalmasabb, amit olykor a külsőmről vagy a magánéletemről jegyeznek meg. Ezek a dolgok nálam nagyon mélyre tudnak menni” – árulta el a színésznő.