Amennyiben arra kérnénk bárkit, válasszon ki 10 játékost, akik korszakokon átívelően meghatározták a labdarúgást, és azon belül a Bajnokok Ligáját, nagyon nehezen tudna összeállítani egy ilyen szűk listát, mert annyit csodás egyéniséget láttunk már az egyetemes futball 153 (1872-ben játszották az első hivatalos labdarúgómérkőzést) és a Bajnokok Ligája, korábbi nevén a Bajnokcsapatok Európa-kupája 70 éves (1955-ben indult a BEK) történetében. A Sport TV azonban most kísérletet tesz erre, és ezt az MSÚSZ Nívódíjas Mesél a Pálya sorozat második évadában láthatjuk majd a képernyőn. December 10-től ugyanis korszakos futballsztárok történeteit hallgathatjuk meg a Sport TV-n a népszerű színész-műsorvezető, Thuróczy Szabolcs előadásában.

A választás nem véletlen, mert a Spektrum műsoraiban, például a Budapesti Zsarukban feltűnű művész hatalmas futballszurkoló. Amennyiben leül vele beszélgetni az ember, általában nagyon hamar szóba kerül a foci, és nagy valószínűséggel valamelyik kedvenc csapata, a Fradi vagy az olasz Inter is.

A futballkedvelő közönség pontosan tudja, mit jelent a fociban a kedd és szerda este. Nagy meccseket, káprázatos stadionokat, ragyogó reflektorokat, több tízezer embert a lelátón, elképesztő hangulatot, és 22 kiváló játékost a csodálatosan szép zöld gyepen: röviden, a klubfutball csúcsát, a Bajnokok Ligáját. Vannak néhányan, akik még e lélegzetállító sorozat históriáskönyvéből is kiemelkednek valamiért. Ilyen például Puskás Ferenc, Eusébio, Johan Cruyff, Paolo Maldini, Oliver Kahn, George Weah, Cristiano Ronaldo, Lionel Messi, Robert Lewandowski vagy épp Erling Haaland. Ez a Sport TV tízes listája, és Mesél a Pálya egyes epizódjaiban róluk lesz szó, illetve lesz egy különleges 11. rész is, amiben 11 olyan játékost említ meg a mesélő, akikben van valami közös: A legjobbak között voltak, mégsem nyertek soha Bajnokok Ligáját. Ez egy újabb szűk lista, amibe nehéz bekerülni, így nyugodtan elgondolkodhat az epizódig bárki.

Az első, NBA-vel foglalkozó és Scherer Péter főszereplésével készülő évadhoz hasonlóan a másodikat is az Ambient Pictures gyártja a Sport TV és az AMC Networks International – Central and Northern Europe megbízásából. A szövegekért a Sport TV főszerkesztő-helyettese, egyben a Nemzeti Sport kiváló újságírója, Moncz Attila felel, a rendező pedig ismét Tuza Norbert. A premier december 10-én lesz. Különleges helyszínekben és kiváló vendégekben sem lesz hiány. A Puskás Ferencről szóló premierepizódot például a lehető legautentikusabb helyeken, a legendáról elnevezett Puskás Arénában, illetve a Puskás Múzeumban vették fel, de járt a stáb a Benfica stadionjában is Lisszabonban. A megszólalók között ott lesz Beton.Hofi, Fekete Giorgio a Carson Comából vagy Torghelle Sándor is. Az ő mondataik is extra fűszert adnak az egyébként is zseniális történeteknek.

„Még egy idény tíz legjobbját is nagyon nehéz kiválasztani, nemhogy hetvenét. Így eleve lehetetlen küldetés olyan listát összerakni, ami mindenkinek tetszik. De ez is mutatja, mennyire gazdag a BEK és a BL történelme. Hangsúlyozottan nem az volt a célunk, hogy megmondjuk, ki az elit tíz legjobbja, hanem igyekeztünk tíz olyan kiemelkedő tudású futballistát találni, akiben van történet is. Mailek jöttek, telefonok mentek, mire összeállt a tízes lista, amit egy meglepetéssel is megtoldottunk. És akkor a végén Szabi még megforgatta bennem a kést, hogy George Weah mindenképpen kell a listára, mert ő a személyes kedvence és afrikai játékos különben sincs a listán. És ilyenkor az író behódol a mesélőnek, és kihúzza az ő személyes kedvencét, az isteni Marcót. És persze okkal vetődik fel, hol van Charlton, Best, Beckenbauer, Modric, Mbappé és a többi zseni? Ezúton kérek szépen mindenkit, tüntessen értük, mert hátha akkor nem csupán mi szeretnénk elkészíteni a következő évadot” – mondta Moncz Attila, a Sport TV főszerkesztő-helyettese, egyben a Mesél a Pálya szövegírója a premier kapcsán.

„Életemben először volt olyan munkám, amiben mindent szerettem, mert ez az egy sportág, amire mindig szánok időt, és soha nem untat vagy fáraszt. Újra átélhettem a zsenik nagy meccseit, és még jobban elmerülhettem a nagy pillanatokban. A megszállott őrült Moncz Attila monológjaiban nem sok hiba volt, ellenben egy forgatókönyvben sokkal több szokott lenni. Könnyű volt, és élvezettel adtam át a közönségnek. A közös munka inspirált. Remélem, lesz folytatás!” – árulta el a főszereplő, Thuróczy Szabolcs.

Az évad nyitóepizódját a legméltóbb helyen, a Bajnokok Ligája utolsó 2025-ös játéknapján lehet majd először megnézni (december 10., szerda 18:15, Sport1). A mai fiatalok talán nem is tudják pontosan, milyen hatalmas alakja volt Puskás Ferenc ennek a sportágnak, és hogy még a mai napig is van olyan csúcsa, amit nemhogy magyar, de még nemzetközi sztár sem tudott felülmúlni.

Az első hat epizód premiere:

Mesél a Pálya – Puskás Ferenc: december 10., szerda 18:15, Sport1

Mesél a Pálya – Lionel Messi: december 14., vasárnap 17:30, Sport1

Mesél a Pálya – Eusébio: december 17., szerda 19:45, Sport1

Mesél a Pálya – Cristiano Ronaldo: december 21., vasárnap 19:45, Sport1

Mesél a Pálya – Johan Cruyff: december 23., kedd 19:45, Sport1

Mesél a Pálya – Robert Lewandowski: december 27., szombat 19:45, Sport1

A Mesél a Pálya készítői:

Főszereplő: Thuróczy Szabolcs

Megrendelő: AMC (Málnay B. Levente, Radnai Péter, Máté Pál, Tamás Krisztina, Szaniszló Csaba)

Rendező: Tuza Norbert (Ambient Pictures)

Szöveg: Moncz Attila (AMC)

Eredeti ötlet: Szabó Máté (AMC)

Operatőr: Szín Róbert (Ambient Pictures)

Vágó: Csanádi Árpád (Ambient Pictures)

Különlegesség, hogy a Mesél a Pálya indulásával egyidőben felkerül a SELEKT-re a Spektrum Budapesti Zsaruk című sorozata, amelynek szintén Thuróczy Szabolcs a műsorvezetője. Ugyanitt elérhető a Mesél a Pálya első, NBA-s évadának mind a 10 része.  

Alan Ayckbourn hatalmas életművel rendelkező, rendkívül sokoldalú szerző, akit mindig is vonzott a sci-fi és a fantasy világa. Magyarországon először Keresztül-kasul című bohózatát mutatták be Kern András rendezésében 1972. december 29-én a Vígszínházban. Hírnevét vígjátékaival alapozta meg, melyek szinte kivétel nélkül komoly kérdéseket is felvetnek. Szerinte ugyanis a komédia és a tragédia közelebb áll egymáshoz, mint gondolnánk. Az Igazából komédia is egyszerre tragédia és komédia, mely arra a kérdésre keresi a választ, mi különbözteti meg az embert a robotoktól, és mi az, ami a miénk marad a technológia rohamos térnyerése után is.

„Ez egy nagyon emberi színdarab, miközben a színpadon egy kevésbé emberséges jövőt kell ábrázolnunk, ami nagyon izgalmas feladat. Egyszerre kell megteremtenünk a disztópikus közeg feltételezhető ridegségét – aminek olyan referenciái vannak, mint például a Szárnyas fejvadász – és egy vígjátéki előadás szellemes helyzeteit. Számomra a legnagyobb kihívás, miként lehet a színészeket instruálni arra, hogy aktoidokat játszanak, akik éppen embereket játszanak. És melyek a robotok olyan, emberileg nem megmagyarázható megnyilvánulásai, amelyek meglepőek vagy humorosak, és ezzel jót tesznek a darabnak. És ott van Jacie, az aktoidlány, aki egy hiba folytán mintha rálátna arra, ami megkülönbözteti az embert a robotoktól. Adammel való találkozása pedig egy olyan szerelmi ábrázolást tesz lehetővé, mely pont az emberi létből adódó távlatok hiánya miatt lesz esszenciális és idealista” – meséli a rendező, Szabó Máté.

Az előadás díszlettervezője Pater Sparrow, jelmeztervezője Tihanyi Ildi, zeneszerzője pedig Cser Ádám. Az ő közös munkájuk nem csupán a színpadon látható világot teremti meg, hanem az azt körülvevő közeget is érzékelteti, amely a történetben konkrétan nem jelenik meg, de folyamatosan hatással van rá.

A történet szerint a szappanoperát játszó aktoidok közül az egyik, talán egy rendszerhiba folytán, nevetéssel reagál a humoros helyzetekre. A tévéstúdióba látogató fiatal író, Adam, pedig meglátja benne a vígjátéki potenciált. „A legizgalmasabb ebben a karakterben a robot és az emberi közötti arány megtalálása. Nem jó, ha tisztán robotot játszol, és nem lehet teljesen emberi sem. Ez az aktoid olyan, mint egy felnőtt testbe szorult gyerek, aki szabadságára ébred, elkezd önálló tudattal rendelkezni, és ezt rettentően élvezi. És bár verbálisan egyáltalán nem robotszerű, a fizikumába, a mozgásába bele kell rakni valami furcsaságot. Másként viseli a testét, mint egy normális ember, de mégsem olyan, mint egy 1.0-ás robot. S ennek a frissen tudatára ébredt lénynek van egyfajta tisztásaga, ami az emberekből már hiányzik. A végén még a szöveg is kimondja, hogy ebben az embertelen világban igazából ez a robot a legemberibb a naivitásával, a gyermeki gondolataival és érzéseivel, ami azért egy nagyon fontos üzenet.” -meséli a Jacie-t alakító Varga-Járó Sára.

„A mesterséges intelligencia a mindennapjaink természetes részévé kezd válni, ezért is aktuális ez a darab, miközben igazán fontos kérdéseket feszeget. Mitől lesz az ember ember, és honnan válik a gép géppé. Ha van egy robot, amely spontán humort mutat, érez és gondolkodik, nevezhetjük-e még robotnak, és ha nem, akkor micsoda valójában? Abban bízom, hogy ez az előadás a közönségnek egyszerre lesz vicces, gyomorszorító és szívet melengető. S talán magukban is felteszünk olyan kérdéseket, hogy mennyire fontos nekünk az emberi kapcsolatok minősége, és hogyan vagyunk jelen ebben a világban.” – teszi hozzá az Adamet alakító Kovács Tamás.

Az Igazából komédia – robotika december 6-tól látható a Pesti Színházban.

Alan Ayckbourn: Igazából komédia

robotika

Zöldi Gergely fordítása alapján a pesti színházi változatot készítette:

Hársing Hilda, Szabó Máté

Jacie Triplethree: Varga-Járó Sára

Adam Trainsmith: Kovács Tamás

Chandler Tate: Méhes László

Carla Pepperbloom: Petrik Andrea

Lester Trainsmith: Lukács Sándor

Prim Spring: Waskovics Andrea

Trudi Floote | Lány a ruhaboltban | Prostituált a szállodában: Radnay Csilla

Doktor | Farmer | Férfi a ruhaboltban | Török: Telekes Péter

Anya | Farmer felesége| Ruhabolti asszisztens | Szállodai picér: Majsai-Nyilas Tünde

Fiú | Marmion | Recepciós | Szállodai pincér | Technikus: Szántó Balázs

További szereplők: Mezei Ábel, Guido Di Vona, Nádas Zalán, Jónás Roland

Külön köszönjük Balázsovits Edit, Hegyi Barbara, Kovács Patrícia, Szilágyi Csenge, Gyöngyösi Zoltán, Kern András, Rudolf Péter, ifj. Vidnyánszky Attila és Wunderlich József közreműködését.

Díszlettervező: Pater Sparrow

Jelmeztervező: Tihanyi Ildi

Dramaturg: Hársing Hilda

Zeneszerző: Cser Ádám

Mozgás: Kováts Gergely Csanád

Világítástervező: Ágoston András

Díszlettervező asszisztens: Huszár Musu

Jelmeztervező asszisztens: Darvay Botond

Animációtervező: Czeglédi Zsombor, Tóth Norbert

Ügyelő: Báhner Péter

Súgó: Vajdai Veronika

Rendezőasszisztens: Szládek Kata

Rendező: Szabó Máté

A színdarab a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre. www.theatrum-mundi.hu

Fotók: Réti Dóra, Márkamonitor

A Vígszínházban már zajlanak a @LL3t4rgIA próbái. Büchner mindössze huszonhárom évesen írta meg Leonce és Léna című komédiáját, amelyben két fiatal úgy dönt, hogy elmenekül a felnőtt élet felelőssége elől. Ifj. Vidnyánszky Attila rendezésének főhősei is kamaszok, akik az érettségi évének nyomasztó terheit nyögik, miközben tanáraik mindent megtesznek, hogy felkészítsék őket arra a pillanatra, amikor majd kezükbe veszik a jövőnket. A bemutató szeptember 20-án lesz.

Egy héttel később, szeptember 27-én a Pesti Színházban mutatják be a Madame Tartuffe című tragikomédiát, mely Kincses Réka rendező és a szereplők improvizációi nyomán született. A speciális próbafolyamat során létrejött előadás középpontjában Barbara Tartuffe áll, aki miután elvégzett egy elismert természetgyógyász iskolát Berlinben, és sikeresen kigyógyította magát súlyos gerincbántalmaiból, kiszáll a tolószékből és az emberek gyógyításának szenteli az életét. A kortárs történet az álszentségről, a vakhitről és a kiszolgáltatottságról szól, főszereplője pedig Udvaros Dorottya.

Novemberben Valló Péter rendezésében, Hegedűs D. Gézával a címszerepben mutatják be William Shakespeare egyik legnépszerűbb vígjátéki hősének történetét, a Falstaffot. Shakespeare művei és a Verdi-opera alapján Nádasdy Ádám fordításának felhasználásával új színdarab születik, amely teljesebb, összetettebb képet mutat Falstaffról. A csibész, hedonista öregember figurájából ebben a feldolgozásban egy egyszerre rettenetesen gátlástalan, ám mégis szerethető, már-már királydrámai hős alakja bontakozik ki. Ez a Falstaff egy keserédes vígjáték az időskorról, az élet értelméről és szeretetéről.

2025 decemberében mutatják be a Pesti Színházban az Igazából komédiát Szabó Máté rendezésében. Az előadás korábban Robotika munkacímen lett bejelentve. Alan Ayckbourn, aki a színházi legendák szerint Shakespeare után a második legtöbbet játszott angol drámaíró, 1998-ban írta az Igazából komédiát, mely nagyon hamar az egyik legnépszerűbb művévé vált. A történet a nem túl távoli jövőben játszódik, ahol a színészek helyét már erre a célra kifejlesztett androidok, úgynevezett „aktoidok” vették át. Egy napon a tévéstúdióba ellátogató ifjú író az egyik meghibásodott robotlányban meglátja a vígjátéki potenciált. A darab azt a kérdést kutatja, mi különbözteti meg az embereket a robotoktól, és arra a következtetésre jut, hogy két nagyon fontos tulajdonság biztosan elválaszt minket tőlük, mégpedig a humorérzék és a szerelem képessége.

Mary Shelley 19 éves korában írta a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című regényét. Több mint kétszáz évvel a mű születése után Hegymegi Máté rendező és alkotócsapata a Vígszínház társulatával gondolja újra Victor Frankenstein, a teremtő és Teremtménye történetét. Victor Frankenstein a lehetetlent kísérli meg: életet ad az élettelennek, de a kísérlet végeredménye elborzasztja, és menekül a lény elől, akinek életet adott. Az elhagyatottság, a kitaszítottság, a társadalomból való kirekesztettség kétségbeejtő helyzetének felismerése pedig arra ösztönzi a Teremtményt, hogy felkutassa teremtőjét, és feltegye neki kérdéseit. Az adaptációban központi szerepet kap a történetmesélés sokszínűsége és rétegzettsége, és a történések kapcsán felmerülő, ugyanakkor szerteágazó erkölcsi és morális kérdések felvetése.

A Vígszínház első legendás sikere Alexandre Bisson Az államtitkár úr című darabja volt, amely még 130 év múlva is ugyanolyan frissnek hat, mint első bemutatása alkalmával. A történet egy magas rangú államférfi szokatlan és komikus kalandjait tárgyalja. De la Mare államtitkár úr kifinomult ízléssel válogat a feltörekvő tisztviselők nőrokonai között, a szolgáltatásért pedig előléptetéssel fizet. Üzelmei a végtelenségig folytatódnának, ám – ahogy az lenni szokott – egy szép napon az ő szívét is megperzseli valaki… A bravúros vígjátékot 2026 márciusában Máté Gábor rendezésében mutatják be a Pesti Színházban.

A Vígszínház művészi szándéka továbbra is az, hogy a Házi Színpad a kortárs magyar művek műhelye legyen. Seress Zoltán Borbély Szilárd Egy gyilkosság mellékszálai című műve alapján készült adaptáción dolgozik a Házi Színpadon. Az előadás – ahogy az eredeti prózai mű is – izgalmasan vegyíti majd a dokumentumdráma, a líra és az esszé elemeit. A nézők egyszerre lehetnek tanúi a szerző szüleit ért rablótámadás utáni nyomozásnak és a belső utazásnak, amely során a fiú megpróbálja megérteni és elfogadni azt, ami a szüleivel történt.

Pass Andrea kifejezetten a Vígszínház művészeire írt, személyes hangvételű új drámája, a Könnyűvel indul megtörtént esetet dolgoz fel, és azt a kérdést járja körül, hogy mi történik akkor, amikor egy harmincas pár már évek óta, időt, energiát, pénzt nem kímélve küzd azért, hogy gyermeke lehessen… és mégsem sikerül nekik. Az előadás középpontjában az önzetlen szeretet áll, és a képesség arra, hogy „átlépjük” önmagunkat egy másik ember érdekében.

Vinnai András és Nagy Péter István műve, a Rebbenő pillantások a kihalás pereméről egy disztópikus jövőben játszódik, ahol az északi sarkkör erőforrásaiért dúl a geopolitikai harc, miközben a világ lassan a kihalás felé sodródik. A darab az izoláció, a hatalom cinizmusa, a technológia és ember viszonya, valamint a megváltás illúziója és a pusztulásba vezető öncsalás groteszk, mégis intim története.