Az ez évi programsorozat központi üzenete, hogy a magyar film mindenkié, köszönhetően többek között annak, hogy a Magyar Film Napja mára sokakat vonzó filmünneppé vált. A kezdeményezéshez évről évre egyre többen csatlakoznak. A korábbi évek hagyományát folytatva televíziós csatornák, mozik és streamingszolgáltatók is bekapcsolódnak a programsorozatba, hogy április utolsó hetében minél több hazai alkotás legyen látható országszerte.

A Cinema City mozihálózat ebben a hónapban minden kedden kedvezményes, 2200 forintos jegyáron kínálja a magyar filmekre szóló belépőket. Április 30. – május 3. között pedig minden nap ugyanezen az áron lesz megtekinthető az összes műsoron lévő magyar alkotás. A mozis együttműködés ráadásul nemcsak kedvezményes jegyeket jelent, hanem különleges eseményeket is. A Cinema City és a Svenk Podcast együttműködésének köszönhetően három helyszínen speciális vetítések várják a nézőket, amelyeket közönségtalálkozók követnek. Budapesten Szabó István és Robert Lantos vesz részt A napfény íze, míg Koltai Lajos a Semmelweis vetítésén, Székesfehérváron pedig Szabó Simon lesz a Moszkva tér köré szervezett beszélgetés vendége.

A Magyar Film Napja egyik legizgalmasabb vállalása idén, hogy különleges helyszínekre szervezett pop-up vetítésekre is be lehet ülni, ahol hangulatában vagy tematikájában illeszkedő környezetben elevenednek meg az ikonikus magyar filmek. Ennek megfelelően lesz látható például A Sose halunk meg a Kincsem Parkban Koltai Róbert részvételével, illetve A nemzet aranyai a Császár–Komjádi Uszodában Kiss Gergely társaságában.

A programsorozat ugyanakkor nemcsak a vetítésekről szól, hanem a magyar film történetének felfedezéséről is. A kulisszák iránt érdeklődőket április végén filmtörténeti helyszínbejárások várják az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Pannónia Filmstúdió épületében és a Róna utcai NFI Stúdiókban, azaz a “filmgyárban”.

Különösen fontos fejlemény, hogy 2026-ban tovább bővül a diákok és egyetemisták bevonása a Magyar Film Napja programjaiba. A MOME hallgatói az első magyar film, A táncz ihletésére plakáttervező kurzus keretében dolgoznak, amely egyszerre reflektál a magyar film születésére és annak kortárs újraértelmezésére. Az elkészült művekből kiállítás nyílik április 27-én. A legjobb munkákat szakmai zsűri díjazza, a tárlat pedig a programsorozat nyitányának egyik fontos eleme lesz.

Hasonlóan izgalmas kezdeményezés a Színház-és Filmművészeti Egyetem Intézeteinek közös nyílt Szakmai Napja a Magyar Film 125 éves jubileumának alkalmából, ami szintén A táncz előtt tiszteleg. Az ELTE részvétele ugyancsak új és izgalmas színfoltja a rendezvénysorozatnak. Az ELTE Szemle, amely 2024-ben hallgatói kezdeményezésből nőtte ki magát egyetemi filmfesztivállá, ebben az évben a Magyar Film Napja partnereként valósul meg április 29. – május 2. között. A program az ELTE filmes képzésein készülő hallgatói alkotásokat mutatja be a Stúdió K Színházban, a margitszigeti Kristály Színtérben és a Corvin Moziban.

Az idei Magyar Film Napja nemcsak emlékezésre hív, hanem közös ünneplésre és a jövő felé fordulásra is. A folyamatosan bővülő partneri együttműködések, a sokszínű programok mind azt a célt szolgálják, hogy a magyar filmek minél több emberhez eljussanak és egyre többen fedezzék fel a hazai alkotókat.

Nemzetközi összefogással valósult meg a 24 órás maraton, az időzónák figyelembevételével egyszerre, egy időben zajlott a világon. A pályázóknak egy perc hosszúságú filmekben kell felhívni a figyelmet arra, hogy  a mindennapokban odafigyeléssel, takarékossággal, tudatossággal mit tehetünk környezetünk megóvásáért.

A zsűri elnöke Szabó István Oscar-díjas filmrendező, társelnöke Sandeep Marwah, az Asian Academy of Film and TV elnöke (India), a verseny művészeti igazgatója pedig Karl Bardosh, a Tisch School of the Arts New York University tanára volt.

Mészáros Katalin kisfilmjében egy kisfiút mutat be, aki egymaga ültet el egy palántát egy kietlen földterületen. A film végén megjelenik az üzenet, Mentsd meg a Földet értünk, érte. „Úgy hiszem, ha mindannyian csak egy apró lépést teszünk azért, hogy élhetőbb legyen a bolygónk, egy palántát elültetünk és nevelgetjük, akkor már nagyobb esélyünk van megmenteni a bolygót a jövő generációi, a gyermekek számára” – mondta Mészáros Katalin, akinek nem ez az első szemléletformáló filmje. Jelenleg egy 8 országon átívelő, cselekvésre buzdító európai uniós projekt filmjeit rendezi, amely a „Game On” nevet kapta és az elnevezésből is kivehető, hogy pozitív üzenetekkel szeretnék cselekvésre buzdítani a lakosságot.

„Úgy hiszem, hogy az egyik legnagyobb hatással a filmek tudnak lenni az emberekre, mert a dramaturgia eszköztárát kihasználva tudunk az érzelmekre hatni. Fontos, hogy mindenki megértse, hogy részese a környezetünk megóvásának. Nagy kihívás ezt az üzenetet úgy átadni, hogy ne a megijesztés eszközével, hanem előremutató, pozitív üzenetekkel ébresszünk igényt a célközönségben” – tette hozzá Katalin.

A Jiří Menzel különdíjat először osztották ki a verseny története során, amely a cseh rendező emléke előtt tiszteleg, aki egyébként több évig töltötte be a zsűri elnöki posztját.

Klaus Maria Brandauer 1944-ben született. 1972-ben szerződött a bécsi Burgtheaterhez. Pályáját színházi szerepekkel kezdte, és sokáig idegenkedett attól, hogy filmes munkákat is vállaljon. Ebben az áttörést Szabó István a Mephisto című filmje hozta, mely 1982-ben megkapta a legjobb külföldi filmért járó Oscar®-díjat, Brandauer pedig a filmben nyújtott alakításáért megkapta a David di Donatello Díjat. Ezt követően Szabó István következő két filmje, a Redl ezredes és az Oscar-jelölt Hanussen címszerepét is ő alakította. Utóbbiért 1988-ban Európai Filmdíjra jelölték. Szabó István négy filmje kapott Oscar-jelölést, közülük az első az 1979-es Bizalom volt, melynek férfi főszereplője, a nemrégiben elhunyt Andorai Péter 2019-ben életműdíjat kapott a Filmhéten, 2005-ben pedig a Csodálatos Júlia női főszereplőjét, Annette Beninget jelölték Oscar-díjra.

A neves osztrák színésznek pályája során 30 díjat ítéltek oda és további 14 nevezést kapott a világ legrangosabb fesztiváljain, többek között az 1985-ös Távol Afrikától című filmben nyújtott alakításáért Oscar-díjra jelölték és Golden Globe-díjat nyert.

„Örülök, hogy ilyen hosszú idő után ismét együtt dolgozhattam Szabó Istvánnal. Az utolsó filmünk óta, több mint harminc éve, személyes kapcsolatban állunk, így, amikor felajánlotta nekem a Zárójelentés főszerepét, azonnal igent mondtam. „ – mondta Klaus Maria Brandauer.

A film főszereplői Klaus Maria Brandauer, Eperjes Károly, Stohl András, Udvaros Dorottya és Kerekes Éva. Mellettük olyan kimagasló magyar színművészeket láthatunk még a filmben, mint Csákányi Eszter, Szirtes Ágnes, Csomós Mari, Andorai Péter, Orosz Ákos és Börcsök Enikő. A film producere Tőzsér Attila és Sándor Pál, aki forgatókönyv-konzultáns is.

A Magyar Filmakadémia Egyesület a Nemzeti Filmintézet támogatásával 2020. február 26-29. között a Corvin moziban rendezi meg a Magyar Filmdíj 2020 – Magyar Mozgókép Szemlét, ahol 59 Magyar Filmdíjra jelölt alkotást, valamint számos versenyen kívüli filmet is vetítenek majd, köztük Zárójelentést is.

Béres Ilona a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett 1964-ben. A hatvanas évek számos kosztümös történelmi filmjében játszott főszerepet, így Gertler Viktor rendezésében, Az aranyemberben, Várkonyi Zoltán legendás alkotásában, A kőszívű ember fiaiban és Ranódy László filmjében, az Aranysárkányban is.

Cserhalmi György a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas színész, érdemes művész 1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Több mint kétszáz filmben játszott, számos Oscar-díjra jelölt film szereplője, melyek közül Szabó István Mephisto című műve meg is kapta a díjat. Felejthetetlen alakítást nyújtott többek között Sára Sándor 1978-ban készült 80 huszár című alkotásában, András Ferenc 1982-ben bemutatott filmjében, a Dögkeselyűben és az 1985-ben készült A nagy generáció című alkotásában, valamint Lugossy László Szirmok, virágok, koszorúk című 1984-es filmjében.

Eperjes Károly Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1980-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Számos enigmatikus filmszerep fűződik a nevéhez, többek között Bereményi Géza Eldorádó című filmjében 1988-ban, Tímár Péter Csapd le csacsi! című vígjátékában 1990-ben, és a 6:3-ban 1998-ban, vagy Bereményi Géza 2002-ben készült A Hídember című alkotásában.

Pécsi Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja a Színművészeti Főiskolát 1962-ben végezte el. Jelentős szerepet kapott az első magyar szélesvásznú filmben, az 1962-ben bemutatott Jókai-adaptációban, Az aranyemberben, Makk Károly Mit csinált felséged 3-tól 5-ig című 1964-es vígjátékában és András Ferenc 1977-es Veri az ördög a feleségét című alkotásában. Országos ismertségét a Linda című tévésorozatban játszott alakítása is erősítette.

Szabó István a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas filmrendező, érdemes és kiváló művész 1961-ben diplomázott Máriássy Félix osztályában. Több mint 60 nemzetközi díjat nyert filmjeivel. 1982-ben Oscar-díjat kapott a Mephisto című filmért, és jelölték a Bizalom, a Redl ezredes és a Hanussen című filmjeit is. Négy díjat vehetett át Cannes-ban, megkapta a David di Donatello-díjat a Mephistóért, a Brit Filmakadémia legjobb külföldi filmnek járó díját a Redl ezredesért, továbbá a Bizalommal és az Édes Emma, drága Böbe című filmjével díjat nyert a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. A napfény íze 1999-ben Európai Filmdíjat kapott.

Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Filmdíj 2020 – Magyar Mozgókép Szemle keretében, 2020. február 28-án a Pesti Vigadóban kerül majd sor. Az életműdíj Varga Viktor ötvösművész alkotása.

Szabó István volt az első magyar rendező, aki Oscar®-díjat vehetett át, ő 1982-ben kapta a Mephisto című filmjéért. A Napfény Íze, a Találkozás Vénusszal és a Csodálatos Júlia rendezője 2020-ban új filmet mutat be, amely egyszerre felkavaró és elgondolkodtató.

A Zárójelentés főhőse Stephanus professzor (Klaus Maria Brandauer), az elismert kardiológus, akit váratlanul nyugdíjaznak. A doktor még nem szeretne elszakadni hivatásától, ezért hazaköltözik a szülőfalujába, ahol körzeti orvosként kezd dolgozni. Itt újra találkozik gyerekkori szerelmével és legjobb barátjával, ám nem feledkezhet bele a múltidézésbe, ugyanis kisstílű, ártalmas politikai csatározásokba keveredik, és saját kárán kénytelen megtanulni, hogy a múlt kísérteteivel csak akkor számolhat le, ha szembenéz velük.

A főszereplők mellett olyan kimagasló magyar színművészeket láthatunk a filmben, mint Csákányi Eszter, Szirtes Ágnes, Csomós Mari, Andorai Péter, Orosz Ákos és Börcsök Enikő. A film producere Sándor Pál és Tőzsér Attila.

A Zárójelentés előzetesével december 27-től találkozhatnak az érdeklődők a mozikban és a film online felületein, a filmet pedig február 27-től vetítik az InterCom forgalmazásában.

Az előzetes az alábbi linken keresztül érhető el: http://bit.ly/2QhMWWM

Az együttműködési megállapodást Szabó István honvédelmi ügyekért felelős államtitkár, Dr. Tőzsér János, a Szent István Egyetem (SZIE) rektora és Magyar Ferenc, a SZIE kancellárja látta el kézjegyével.

A megállapodásban vállalt célok megvalósítása érdekében az aláírók együttműködnek és elősegítik a szakmai konzultációkat, a toborzási, az oktatási tapasztalatok, ismeretek és az új kutatási eredmények egymással történő megosztását, valamint felkérés esetén kölcsönösen részt vesznek egymás kutatásaiban.

Dr. Tőzsér János rektor a rendezvényen elmondta, hogy a Szent István Egyetem mind a felsőoktatás, mind a tudomány területén minőségi szolgáltatásokat nyújt, a jelenlegi kutatás-fejlesztési projektek rendkívül magas hozzáadott értékkel bírnak, amelyek hozzájárulnak többek között a honvédséghez kapcsolódó élelmiszerbiztonsági, mikrobiológiai és műszaki fejlesztésekhez. A Szent István Egyetem országos és Kárpát-medencei jelentősége kiemelkedő, s a Honvédelmi Minisztériummal való együttműködési területek összehangolása, fejlesztése hozzájárul az intézmény versenyképességének növeléséhez, különösen a társadalmi és területi kohézió erősítése területén.

Szabó István államtitkár beszédében hangsúlyozta, hogy az Egyetemmel most megkötött együttműködési megállapodása fontos része annak a törekvésnek, hogy a Magyar Honvédség társadalmi elismertsége, támogatása tovább fejlődjön, növekedjen. Ehhez „mindenekelőtt ismereteket kell nyújtanunk a Honvédségről, a honvédelemről, a hazánkat fenyegető veszélyekről. A tárca törekvése az, hogy a Honvédség egyrészt vonzó munkahely legyen, de ennél talán fontosabb, hogy olyan szervezetként tekintsenek rá, ahol a hazánkért, a hazánk biztonságáért tenni akaró polgárok egyenruhában, egységesen, szervezetten dolgoznak, ahogy a katonák mondják: szolgálnak. Ezen együttműködés e célok eléréséért született, elsősorban a tájékoztatással, az ismeretszerzés lehetőségének megteremtésével, a honvédelem rendszerébe belépni kívánók segítésével. Az egyre fejlődő Honvédség tiszti utánpótlásának biztosítása alapvető érdek, melynek fontos csatornáját nyithatja meg az aláírt szerződés.”

Magyar Ferenc kancellár kiemelte, hogy a Szent István Egyetem és a Honvédelmi Minisztérium immár több mint 10 éve állnak egymással eredményes partneri viszonyban, a jelenlegi megállapodással azonban még szorosabb és hatékonyabb együttműködés alakulhat ki. „Elsődleges feladatunknak tekintjük a hallgatói létszám, valamint a hallgatói gyakorlati képzés színvonalának a növelését, a közös projektek felkutatását és végrehajtását. Közös erőfeszítéseket fogunk tenni a Magyar Honvédség társadalmi támogatottságának, a katonai pálya – különösen a szerződéses és az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony – ismertségének és népszerűségének növelése, valamint a Magyar Honvédség toborzási hatékonyságának fejlesztése érdekében.”

A Honvédelmi Minisztérium és a Szent István Egyetem közötti kutatási és tudományos együttműködésben kiemelt figyelmet kap a vezetés és szervezés, a műszaki tudományterület, a honvédelem és hadtudomány és azok interdiszciplináris tudományterületeit lefedő, közös civil-katonai tudásbázis létrehozása, közös tudományos munka és kutatások végzése, konzultációk, tapasztalatcserék, közös szakmai-kutatási pályázatok benyújtása, továbbá a doktori képzésben való részvétel.

Az oktatási együttműködés felöleli többek között a Magyar Honvédség személyi állományának képzését az utánpótlás és fejlesztés biztosítása érdekében, továbbá gyakorlati hely biztosítását a Magyar Honvédségen belül annak érdekében, hogy a hallgatók segítséget kapjanak elméleti ismereteik gyakorlatba történő átültetéséhez, szakmai tapasztalataik bővítéséhez, egyéni képességeik, készségeik fejlesztéséhez, a munkaerőpiac által elvárt kompetenciák megszerzéséhez. Ezen túlmenően az Egyetem együttműködik a honvédelmi tárcával közös tananyag kidolgozásában, tananyagfejlesztésben, illetve Honvédelmi alapismeretek címmel kurzust indít, melynek tananyagtartalmát a Honvédelmi Minisztérium biztosítja.

A megállapodás további területe a toborzás és az önkéntes tartalékos együttműködés. Az Egyetem lehetőséget biztosít a Minisztérium toborzási tevékenységének, valamint kialakít egy ún. „front-office” irodát az önkéntes tartalékos rendszer és a katonai életpályát népszerűsítendő karrier tanácsadási célokra. A honvédelmi tárca tematikus tábort szervez majd az Egyetem hallgatóinak, illetve megalakítja az önkéntes tartalékos szolgálatra jelentkező hallgatókból álló egyetemi önkéntes tartalékos katonai köteléket is. A SZIE hozzájárul a hallgatók ösztöndíj alapú önkéntes tartalékos tisztképzéséhez, illetve kreditpontokat ad a hallgatóknak az önkéntes tartalékos jogviszonyt vállalók részére, az alapkiképzést és alapfelkészítést követően a benyújtott igazolás alapján.