Az európai marketingszövetségeket összefogó European Marketing Confederation (EMC) – amelynek a Magyar Marketing Szövetség is tagja – kihirdette a European Marketer of the Year 2026 verseny döntőseit. Az idei shortlistre tíz, saját országában már elismert marketingszakember került fel. A jelöltek között Magyarországot képviseli a rangos megmérettetésen  Mérő Ádám, aki a Magyar Marketing Szövetség elnökségi tagja is.

Magyarország korábban is sikeresen szerepelt a European Marketer of the Year versenyen. A Magyar Marketing Szövetség jelöltjei közül Szabó Béla (Telekom) 2024-ben döntőbe jutott, míg 2025-ben Bánhegyi Zsófia (HUN-REN) nyerte meg a rangos nemzetközi erőpróbát.

A European Marketer of the Year díjat minden évben az EMC rendezi meg, azzal a céllal, hogy elismerje Európa legnagyobb hatású marketing szakemberét. A shortlistre került jelölteket egy szakmai zsűri személyes interjúk során értékeli, majd közülük választják ki a végső győztest. A European Marketer of the Year 2026 díjat április 23-án Vilniusban, a LIMA díjátadó ünnepségen adják át.

Mérő Ádám így nyilatkozott a döntőbe jutásról: „Egy ilyen presztízsű iparági elismerést leginkább a közös megbecsülés kifejezéseként tudom leírni, hiszen tágabban vett szakmánkban együtt törekszünk arra, hogy értéket teremtsünk a marketing iparág, szakmai közösségünk és a következő generációk számára. Éppen ezért őszintén hiszem, hogy a European Marketer of the Year shortlistjére való felkerülés közös erőfeszítéseink, az egész életen át tartó tanulásunk és egymás iránti rendíthetetlen támogatásunk eredménye – amiért rendkívül hálás vagyok.”

A döntősök véletlenszerű sorrendben:

• Stijn Mentrop-Hulisan – McDonalds (Hollandia)
• Laurence Herbeert – Puratos (Belgium)
• Mérő Ádám – Coca-Cola (Magyarország)
• Orla Mitchell – WaterWipes (Írország)
• Vaida Jurkoniene – Telia (Litvánia)
• Sergio Leal – korábban McDonalds (Portugália)
• César Romera – Kyndryl (Spanyolország)
• Carolina Eggertsson – Tele2 (Svédország)
• Marco Greco – Ochsner Sport (Svájc)
• Werner Lampert – Werner Lampert Beratung (Ausztria)

A shortlist hagyományosan az európai marketing szakma élvonalát képviseli, és inspirációt jelent a következő generáció üzleti és marketing szakos hallgatói számára, akik most kezdik karrierjüket.

A Brand Finance[1] által a World Economic Forumon ma közzétett Global 500 jelentés globális vállalatokat vizsgált a márkák értékét alapul véve.  Az elemzés értelmében a Deutsche Telekom a 11. helyen végzett, és továbbra is az első a telekommunikációs márkák között. A vállalat egyetlen európai cégként van jelen a világ 20 legértékesebb márkái – mint az Apple, Microsoft, Google és Amazon – között, míg Európában és Németországban változatlanul a legerősebb vállalati márkának számít.

A Deutsche Telekom jelenlegi értéke 96,2 milliárd amerikai dollár, ami a vállalat történetének eddigi legmagasabb értéke. Ez 12,8 százalékos – körülbelül 11 milliárd dolláros – emelkedést jelent az előző évhez képest. Visszatekintve, hosszabb távon is figyelemre méltó a növekedés: 2020-ban a brand 39,9 milliárd dollárt ért, vagyis az elmúlt hat évben márkaértéke több mint megduplázódott.

Az elemzés szerint a Deutsche Telekom márkaértékének növekedése mögött a következetes márkamenedzsment, a stabil gazdasági teljesítmény és az intenzív technológiai fejlesztések állnak. Pozitívan hatott a márka megítélésére az USA-ban és Európában tapasztalt folyamatos bővülés, valamint a görögországi integráció is, amely tovább erősítette a nemzetközi jelenlétet. A siker kulcstényezői között szerepel az innováció, az ügyfélélmény, a kedvező ár-érték arány, az ügyfélajánlások és a márkába vetett bizalom.

„A Telekom márka folytatja sikeres útját. Az eredmények egyértelműen mutatják, hogy jól felépített stratégiánk, következetességünk és kreatív gondolkodásunk megtérül. Gyors és megbízható hálózattal, innovatív termékekkel és kiváló szolgáltatásokkal megnyitjuk a digitalizáció lehetőségeit az emberek számára és kapcsolatot, közelséget teremtünk ott, ahol a távolság elszakít” – nyilatkozta az értékelés kapcsán Ulrich Klenke, a Deutsche Telekom globális márkaigazgatója.

A Deutsche Telekom magyarországi leányvállalata, a Magyar Telekom megbízható, országos lefedettségű hálózatával és szolgáltatásaival meghatározó szerepet tölt be a csoport globális márkaértékének erősítésében, és kulcsfontosságú pillére a nemzetközi sikereknek a hazai piacon is. „Ez az eredmény különösen sokat jelent számunkra, mert jól mutatja, mennyi stratégiai gondolkodás, kreatív energia és tudatos fejlesztés történik a hazai csapatok munkájában is. Úttörő, innovatív, ugyanakkor társadalmilag felelős megoldásokkal dolgozunk, és büszke vagyok arra, hogy ezekkel mi is aktívan hozzájárulhatunk ehhez a sikerhez” – tette hozzá Szabó Béla, a Magyar Telekom márka és lakossági kommunikációs igazgatója.

[1] A Brand Finance egy globálisan működő, független márkaértékelési és márkaelemzési intézet, amelynek székhelye Londonban található. Az intézet közzéteszi a világ 500 legértékesebb márkájának rangsorát, az amerikai dollárban kiterjedt márkaértékük alapján. A márkaértékeket úgy számítják ki, hogy a cégnek milyen licencdíjakat kellene fizetnie, ha nem birtokolná a márkát. További információk a „Brand Finance Global 500” tanulmányról a www.brandfinance.com vagy https://brandirectory.com/reports/global oldalon találhatók.

Hazai büszkeség – nemzetközi siker: Hazánk eredményesen szerepelt az eddigi megmérettetések során is, hiszen a Magyar Marketing Szövetség által delegált Szabó Béla (Telekom) 2024-ben finalista lett, míg idén a rangos nemzetközi zsűri Bánhegyi Zsófiának ítélte oda a European Marketer of the Year 2025 megtisztelő címet.

„A nemzetközi nagyszabású díj kitüntetett szerepet tölt be az MMSZ életében is, hiszen az egyéni teljesítmények elismerésén túl lehetővé teszi azt is, hogy a hazai szakma erejét és felkészültségét nemzetközi szinten is láthatóvá tegyük” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a Magyar Marketing Szövetség idén negyedik alkalommal újraválasztott elnöke. Ráadásul a nemzetközi zsűrinek magyar tagja is van Dr. Papp-Váry Árpád (nemzetközi kapcsolatokért és edukációért felelős alelnök, MMSZ) személyében.

Erős mezőny – izgalmas verseny: Az MMSZ elnökségének ajánlása alapján a hazai szakmai zsűri idén is kimagaslóan erős szakemberek teljesítményét értékeli, hiszen:

Balogh Barbara több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a nemzetközi FMCG szektorban, ahol vezető nagyvállalatoknál dolgozott marketing, trade marketing, innováció és termékfejlesztés területeken. 2025 márciusáig a VELUX Kelet-Közép-Európai régiójának marketingigazgatójaként felelt a vállalat integrált márka- és kommunikációs stratégiájáért, jelenleg pedig a VELUX globális márkaalelnökeként irányítja a vállalat nemzetközi márkaépítési és pozicionálási tevékenységeit;

Mérő Ádám 2017-ben csatlakozott a Coca-Cola csapatához, ahol kezdetben regionális médiamenedzserként dolgozott, majd 2019-től a teljes közép-európai régió, összesen 26 ország marketingtevékenységét irányította. A szakember 2021-től a CX Consumer & Shopper szenior igazgatói, 2024 májusa óta pedig a Digitális Akcelerációért felelős európai szenior igazgatói pozíciót tölti be;

Szak Zsuzsanna pedig több mint húsz éves FMCG-karrierje során összesen hat országban élt, globális és regionális vezetői tapasztalatokat szerzett, stratégiatervezésben, innovációfejlesztésben és nemzetközi marketingcsapatok eredményes irányításában ért el kiemelkedő eredményeket, az utóbbi 5 évben pedig a Henkel magyarországi üzletág-igazgatói pozícióját töltötte be. A szakember 2025 áprilisa óta a Henkel központjában dolgozik globális kategóriaigazgatóként.

A zsűrizési folyamata idén is egyetlen lépcsőben zajlik, hiszen a jelöltek teljesítményét és szakmai hatását interjúk során értékeli a szakmai testület. A zsűriben Bánhegyi Zsófián (MMSZ, European Marketer of The Year 2025) és Dr. Papp-Váry Árpádon (alelnök, MMSZ) túl helyet kapott Sütő Ágnes (alelnök, MMSZ), Szabó Béla (a Telekom márkaigazgatója, a díj 2024-es hazai győztese), valamint Dr. Katona Norbert (operatív és szakmai vezető, MMSZ). Az interjúk alapján kialakuló végső sorrendet a Marketing Summit díjátadó estjén, szeptember 18-án ismerheti meg a szakma.

Fehér Balázs Benő rendezése remek szórakozást ígér: az abszurd humort a komikus és tragikus elemekkel, a lélektani realizmussal és a hamisítatlan romantikával ötvöző egyfelvonásos darab kikapcsolódásnak és szellemi élvezetnek is tökéletes. A darab főbb szerepeiben Debreczeny Csaba, Cseke Lilla Csenge és Samudovszky Adrián látható és július 19-én egymás után négy időpontban, 14:00, 16:00, 18:00 és 20:00-kor kerül színre az előadás.

„Szolnokon is folytatjuk a missziónkat: a közösen átélt élményeken keresztül közelebb hozzuk egymáshoz az embereket és a kultúra segítségével felpörgetjük a vidéket. A szolnoki ügyfeleinknek egy kifejezetten nekik szóló, csak itt, csak egyetlen napig játszott színházi darabot hoztunk létre, fiatal művészekkel összefogva. Ez is egy országtuning, hiszen a lokális kulturális és kikapcsolódási lehetőségek bővítésével valódi társadalmi értéket teremtünk” – fogalmazott Szabó Béla, a Magyar Telekom márka kommunikációs igazgatója.

“Szép Ernő a Városligetbe álmodta ezt a darabot, de a múlt század elején játszódó történet időben és térben is könnyen átültethető a mai szolnokra. A világunkat most is mélyreható átalakulások jellemzik, miközben a benne élő embereket hasonló vágyak és remények mozgatják, mint száz évvel ezelőtt. A kihívást, hogy a mű üzenete a mai nézők számára is érvényes legyen, részben már maga a szerző teljesítette azzal, hogy olyan univerzális problémákat feszeget, mint a magány, vagy a társadalmi egyenlőtlenségek, és eljuttathat addig a felismerésig, hogy az élet igazi értelmét egy másik emberrel való kapcsolódás jelenti.” – hangsúlyozta Fehér Balázs Benő rendező.

A szabadtéri mozgó színház mellett számos egyéb kulturális program is érkezik a Tisza-partra: lufiárusok, zsonglőrök mellett Kemény Zsófi slam poetry előadásán és izgalmas, színházhoz kötődő kísérőprogramokon is részt vehetnek a fesztiválozók. Részletek a Facebook eseményben találhatók.

A szolnoki színdarab fő alkotói:

Rendező: Fehér Balázs Benő

Dramaturg: Laboda Kornél

Zeneszerző: Szabó Sipos Ágoston

Jelmeztervező: Szakos Kriszta

Díszlettervező: Zöldi Z Gergely

Rendezőasszisztens: Fejes Vera

A főbb szerepekben: Debreczeny Csaba, Cseke Lilla Csenge, Samudovszky Adrián

További szereplők: Dósa Mátyás, Bán Bálint, Fehér András, Pertics Villő, Podlovics Laura

Mindenkit előre visznek és könnyedén beépülnek mindennapjainkba azok a digitális megoldások és eszközök, amelyek hatékonyabbá, könnyebbé teszik például az ügyintézést, a munkát, a tanulást, és segítenek egészségesebb, boldogabb életet élni. A KMH Film és a Magyar Telekom most debütáló új sorozatának képzeletbeli helyszínén, Bak faluban is ez történik. A történet szerint egy Hollandiából hazaköltöző fiatal informatikus bekameráz egy egész falut, hogy a felvételeket az interneten árusítsa – de lebukik. A botrányból azonban váratlan ötlet születik, ugyanis Bak ambiciózus polgármestere lehetőséget lát a digitalizációban: az online tér segítségével próbálja finanszírozni a település fejlesztéseit. Beindul a digitális megújulás – sok konfliktussal, humorral és váratlan helyzettel.

A hatrészes sorozat főbb szerepeiben olyan népszerű színészek tűnnek fel, mint például Gubás Gabi, Szacsvay László, Badár Sándor, Szervét Tibor vagy Mogács Dániel. Egy falu színes társadalma, az ott élők különböző élethelyzetei és megoldásra váró problémái remek lehetőséget kínálnak egyedi történetek elmesélésére. A BigBak Showban ugyanis egy olyan képzeletbeli faluval ismerkedhet meg a néző, amelynek lakói alig-alig találkoztak még a legújabb technológiai vívmányokkal, digitális megoldásokkal. A szereplők a maguk néha naiv és bizonytalan módján veszik használatba ezeket, hogy végül a kezdeti tévedéseken, túlkapásokon és buktatókon túljutva fedezzék fel a számukra leghasznosabb részeket a digitális megoldásokban. A folyamat tálcán kínálja a humoros helyzeteket, bemutatva azokat a jelenségeket is, amelyeket a digitális kihívások velejáróiként mi magunk is ismerhetünk. A történet optimista hangvételű, megerősítve, hogy a mindennapokba elkerülhetetlenül beépülő megoldások, okosan és éretten alkalmazva, tényleg minden ember hasznára válhatnak.

A sorozat a Magyar Telekom és a KMH Film koprodukciójában készült.  A Telekom alkotóként és támogatóként is aktívan részt vett a produkció létrejöttében. A Marsra magyar! sorozat alkotói – Végh Zsolt, Kálmánchelyi Zoltán, Wágner Levente – ebben a sorozatban új karakterekkel népesítik be Bak faluját és immár nem csak humorral, hanem gazdagabb, mélyebb rétegekkel mesélik el a BigBakShow történetét.

„A legújabb technológiák az élet minden területén jelen vannak. Mi arra szeretnénk ráirányítani a figyelmet, hogy ha tudatosan és jól használjuk ezeket a technológiákat, azok kézzel fogható előnyöket nyújthatnak mindennapjainkban és mindenki számára esélyt kínálnak a fejlődésre. Ehhez viszont már ma hozzá kell fogni saját életünk, közösségeink, és így az ország digitális tuningolásához” – mondta el Pereszlényi Zoltán, a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. A Magyar Telekom régóta elkötelezett Magyarország digitális fejlesztése iránt, mert hisz abban, hogy a digitalizáció egy olyan eszköz, amely mindenkinek segíthet előrébb lépni az életben.

“Az országtuning márkagondolatunk jegyében készült új sorozatunk összhangban áll azzal a célunkkal, hogy kommunikációban mindig valami újat, valami formabontót alkossunk. A BigBakShow arról szól, hogy a szolidaritás, az együttérzés, a közösség, a valódi emberi kapcsolatok velünk maradnak a jövőben is, ugyanakkor a digitális technológia és megoldások segíthetnek az embereknek kibontakoztatni a tehetségüket, jobban megérteni és támogatni egymást, valamint előre vinni egész közösségeket. A Marsra magyar!-hoz hasonlóan ugyanakkor ezúttal sem csak egy sorozatot, hanem egy komplett univerzumot hoztunk létre: a sorozat szereplői, motívumai ugyanis a marketingkommunikációinkban is visszaköszönnek majd.”  – tette hozzá Szabó Béla, a Magyar Telekom márka-, és lakossági kommunikációs igazgatója.

Az első epizód ITT tekinthető meg.

Hová tűnt a kreativitás az üzleti szektorból? – tette fel a kérdést Gajzágó György, a Kortárs Műgyűjtő Akadémia (CCA) alapító-igazgatója.

Ahhoz, hogy bármiről véleményt alkossunk, szükségünk van belső hivatkozásokra, amihez tapasztalatokat kell szereznünk, referencia emlékekre van szükségünk – ezek segítségével lehetünk képesek az elénk kerülő feladatokat megoldani, és valójában ez maga a kreativitás alapja is. Miért fontos ez üzleti szempontból? Azért, mert a művészeti szektor kreatív ugyan, de egyre inkább híján van azoknak az üzleti képességeknek, amelyekre szüksége lenne, az üzleti szektorból viszont a kreatív energiák hiányoznak. Pedig ezeknek egyensúlyban kellene lenniük. És szerencsére vannak is olyan vállalatok, amelyek a saját márkájukat mint kultúrcég pozicionálják, aminek az üzleti célokon túl abban is jelentős szerepe van, hogy az adott márka közelebb hozza a termékeit a fogyasztókhoz. A Coca-Cola, a Samsung vagy a Davidoff mind-mind olyan nemzetközileg is elismert szervezetek, amelyek tudatosan nyúlnak a művészethez mint eszközhöz.

Persze a világ változásával egyre nehezebb dolguk van maguknak a vállalatoknak is, hiszen például folyamatosan csökken az általános műveltségi szint, ahogy a generációváltás is számos kihívást jelent. A művészeti edukáció visszaszorulása Magyarországon is érzékelhető, a kormány a közelmúltban törölte a művészettörténet-oktatást az alaptantervből. Az üzleti iskolák pragmatikus szemlélet és skálázható kreditek alapján veszik fel a hallgatóikat, és kikoptak az önéletrajzokból az érzelmi intelligenciára vonatkozó passzusok is. A közösségi média elterjedésének hatására információs buborékban élünk, és akkor még a mesterséges intelligencia vagy az elvándorlás okozta nehézségekről nem is nagyon esett szó.

A művészeti nevelés hozzájárul az érzelmi intelligencia növekedéséhez, ami a döntéshozatali készségek fejlődését is támogatja. Az értékérzékenység a környezettudatos életszemlélet alapja, a kreatív gondolkodás pedig az innovációs erőforrások, míg a többirányú készségek elsajátítása a versenyképesség növekedéséhez járul hozzá. A kultúra és a művészet tehát stratégiai kérdés!

Ezzel a címmel tartott előadást Bódis Gábor, a Hungary NEXT alapítója és vezetője. „Hogyan lesz egy desztináció a világ legjobb turisztikai úti célja?” – tette fel a kérdést. Kezdjük az alapoknál! Elsőként legyen az adott tér az utca, majd a város, az ország, a régió, majd végül a világ legkívánatosabb helye. „A fejlesztés csak egy beszélgetésnyire van” – mondta.

Körülbelül tíz éve történt egy nagy változás, egy szemléletváltás a turizmusban, amikor a kormány gazdasági alapokra helyezte a területet, aminek következtében a piaci szereplők megtanultak tervezni, arculatot kialakítani, kihozni a lehetőségeikből a maximumot. Jelenleg korszakváltás zajlik, amiben központi szerepet kap a digitalizáció és a környezetre való minél szélesebb körű odafigyelés. A következő lépés a léptékváltás lesz. Ma már nem elég, ha a szektor eléri és bevonja az embereket, nekik örülniük is kell egymásnak, amiben például az intelligens terek létrehozásának, az élményalapú turizmusnak lesz döntő szerepe.

A turizmus fejlesztésének első lépcsője az, hogy tanuljunk a térből. Használjuk a dizájn, a márka eszközeit, csak ezt követően valósulhat meg maga a turisztikai desztináció fejlesztése. A folyamat abból indul ki, mit keres a látogató: a látványt, a történetet, a tartalmat, végül a megélést. A kreativitás a képletben úgy jelenik meg, hogy a látványt, a történetet, a tartalmat és a megélést is dizájnalapra helyezzük a térben.

Mire figyeljünk helyiként? Ismerjük meg a helyi szolgáltatókat, építsünk alacsony kerítéseket, hogy kíváncsivá tegyük a látogatókat, de fontos a helyi jellegzetességek és szokások elsajátítása is, amelyeket azután átadhatunk a vendégeinknek is.

Mire figyeljünk vállalkozóként? Legyenek közmosdók és ivókutak, támogassunk környezettudatos és közösségépítő programokat, támogassuk a közösségi közlekedést, szorgalmazzuk a helyi jellegzetességek, így az ételek és italok megismertetését!

Mire figyeljünk látogatóként? Igyekezzünk az időnket minőségi módon eltölteni. Ha gondoljuk, érkezzünk akár a főszezonon kívül, akár autó nélkül! Használjuk a tematikus útvonalakat! Szórakozzunk csendesen, és semmi esetre se vigyünk magunkkal gurulós bőröndöt!

Reguly Márta, a PwC Magyarország HR-tanácsadási vezetője a munkáltatói és a kereskedelmi márka egymásra hatásáról tartott előadást, amely során olyan kérdésekre adott választ, mint például hogy mit tanulhatnak egymástól a HR- és a marketingszakemberek, illetve hogy hol érhető tetten az innováció az employer brandingben.

Gyakorlatilag mindegy, hogy a szervezeti és működési szabályzat szerint mely területen foglal el vezető helyet az employer branding, a HR-en, a kommunikációs osztályon vagy a marketing területen, mert a siker kulcsa az, hogy ezek hogyan tudnak együttműködni.

A HR-nek az a fő feladata, hogy megfogalmazza, milyen szaktudásra van szüksége az adott szervezetnek, tudnia kell, milyen értékajánlatot tud tenni a saját embereinek, a marketing pedig ehhez teszi hozzá a saját eszközeit, módszertanait. Például össze kell tudnia egyeztetni a munkáltatói és a kereskedelmi márkát, irányítania kell a márka- és kampánymenedzsmenttel kapcsolatos feladatokat. És persze ott van a kommunikáció, amely a maga szaktudásával fogalmazza meg az üzeneteket, összehangolja a külső és a belső kommunikációt, működteti a csatornamenedzsmentet.

Természetesen mindezen területekre hatnak a globális trendek, amelyek egyre inkább a költséghatékony megoldások irányába mutatnak. Az elmúlt tíz évben szűkült a munkaerőpiac, egyre nehezebb volt megtalálni és megtartani a megfelelő szakembereket, azóta pedig – például a gazdaság lassulásával párhuzamosan – az is látszik, hogy egyre kevesebb embert vesznek fel a cégek, és erősen visszavágták a költségvetéseket is. A cégek egyre körültekintőbben készítik az employer branding kampányaikat is, már nincs lehetőség a sztenderd üzenetek használatára, a targetált kampányok és a perszonalizáció vált irányadóvá.

A PwC minden évben elkészít egy munkavállalói preferenciakutatást, amelyben arra keresik a választ, hogy a munkavállalók milyen szempontok alapján választanak munkahelyet maguknak. Az aktív munkavállalók csoportjának 2023-as preferenciái szerint a legfontosabb tényezők az alapbér nagysága, a bónuszok mértéke és a túlóra-kifizetések. Ezeket követi sorrendben az értelmes, értékteremtő munka, a magánélet tiszteletben tartása, a támogató csapat, a munkaidőn belül elvégezhető munkamennyiség, a rugalmas munkaidő, a szakmailag felkészült vezetők és az egyértelmű vezetői elvárások.

Brandt Zoltán, a Darwin’s Marketing Evolution ügyvezető partnere arról tartott előadást, hogyan fejlesszünk márkastratégiát memetikai alapokon. Milyen struktúrában gondolkodik a célcsoportunk a márkánkról? Mi terjedt el róla, és mi terjeszthető el?

A szakember elsőként a mémek tudományos hátteréről beszélt, a biológia két nagy 19. századi felfedezéséből kiindulva. Darwin megállapítása szerint a fajok egymásból jöttek létre (evolúció), Mendel szerint pedig az öröklődés mechanizmusa diszkrét entitásokon alapszik (gének). A két tudós együtt valójában sokkal többet fedezett fel, mint pusztán a biológiai élet logikáját. Az életet olyan dolgok generálják, amelyek magukban nem élők, de alkalmas csapatokban, együttesen képesek élőlényeket generálni (gének).

A mémek valójában replikátorok, a gondolatok legkisebb, önmagukban is értelmes részei, amelyek főleg utánzás révén terjednek az egyik emberi agyból a másikba. A gondolat túl nagy és túl bonyolult egység, ezért a terjedés a mémek szintjén történik, így a marketingben sem egy adott termékről megfogalmazott gondolatokat vagyunk képesek terjeszteni, hanem a mémeket. Ha pedig ezek a mémek képesek szaporodni, akkor fog elterjedni valamilyen információ a márkánkról.

De léteznek-e egyáltalán a mémek? A memetika ma körülbelül olyan állapotban van, mint a genetika 1950 körül – az elmélet jól működött, de a géneket (a DNS-t) csak 1953-ban fedezték fel. Ugyanakkor egy téves tudományos elmélet is nagyban hozzájárulhat a technika fejlődéséhez, épp a módszeressége révén. A mémek velünk élnek, ha kutatjuk őket, ha nem, ha igazak, ha nem, és meghatározzák gondolkodásunkat, életünket.

A 20. század marketingjének talán a legnagyobb kérdése az volt, milyen legyen a kreatív. A 21. század marketingjének pedig az, mi kerüljön be a fejekbe – mondta Brandt Zoltán, aki ezt követően ismertette a memetika hasznosságát a mai marketingben. Elmondása szerint az a sikeres mém, amelyik az eredeti üzenet (a memetika segítségével tervezett „gondolat-lény”) különböző változataiban is változatlan marad, azaz a mém túlél akkor is, ha a környezete változik. A cél az, hogy beszéljenek róla (a termékről, a márkáról), és terjedjen a mém, amihez az eszköz nem más, mint hogy a terjeszteni kívánt mémet beépítsük evolúciósan sikeres „gondolat-lényekbe”.

Az OpenAI jó ideje megállíthatatlan a mesterségesintelligencia-piacon, és ez már nemcsak a chatbotok területére igaz, hanem a cég új termékére, az egyelőre tesztfázisban lévő Sorára is, amellyel látványos rövid videókat lehet majd létrehozni. Erről az innovatív megoldásról tartott előadást Bánki Attila, a Vermis Production alapító-tulajdonosa.

„Egyszer úgy adódott, hogy egy tenderanyaghoz kerestünk olyan videót, amelynek a hátterében egy jellegzetes európai tűzoltóállomás látható. Ráadásul ott, ahol egy férfi ül a háttérben, valamint egy égett tűzoltókabát lóg a fogason. Gondoltuk, hasznos lenne, ha a férfi gondterhelten belenézne a kamerába… Természetesen ilyen nem volt. Nos, ennek vége. Ismerkedjetek meg az OpenAI titokzatos Sora videógeneráló megoldásával – már amit tudni vagy sejteni lehet róla!” – kezdte az előadó.

Amit eddig tudni lehet a megoldásról az első (zárt körű) felhasználói tesztvideók után, az az, hogy három-négy soros szövegek alapján állít elő maximum egy perc hosszúságú videós tartalmakat, amelyek ugyan nem professzionális produkciók, de ettől még ez lehet a gyors videóalkotás következő szintje. Innovációs ereje abban áll, hogy a Sora nemcsak azzal az információval dolgozik, amit számára a felhasználó adott „parancsba”, de azt is tudja, hogy a „dolgok” miként találhatók meg a való világban, ezáltal sem a dolgok megalkotása, sem pedig a generált képkockák hihetővé tétele nem jelent majd gondot számára.

Ehhez érdemes tudni, hogyan működik a jelenlegi „video AI” gyakorlat. Egyrészt egy videó elkészítési ideje nem a videó hosszától függ, hanem a render time-tól. Másrészt a különböző csomagdíjakért cserébe, amelyek közül Bánki Attila kettőt emelt ki, 120 és 360 perces éves időkerettel, illetve a legfelsőbb kategóriában, amelynek díja másfél millió forint, 1000 perccel gazdálkodhatunk. A Sora, amelynek elsősorban illusztrációs funkciója lesz, ennél vélhetően jobb alternatívát fog jelenteni.

Az innovatív szoftver rövidfilmes hatása most még megbecsülhetetlen, de az látszik, hogy a Sora egyértelműen képes lesz reklámok előállítására, a hirdetésgenerálás tehát megoldottnak tűnik. Ennél azonban fontosabb, hogy a társadalomra gyakorolt hatása is bizonytalan, és azáltal, hogy a valóság az interneten relatívvá vált, amit a társadalomnak nem minden szegmense tud és érzékel, nagy kihívást jelent majd.