Többéves szakmai egyeztetés eredményeként született meg április 27-én az a fővárosi rendelet, amely az első lépés a közösségi mikromobilitási eszközök fővárosi helyzetének rendezésében. Bene Márk, az egyeztetési folyamatban részt vevő PRM-CEE tanácsadó cég szakértője foglalta össze az új szabályozással kapcsolatos fontosabb tudnivalókat.

Csak kijelölt helyeken lehet lerakni az e-rollereket

A rendeletmódosítás egységes keretet teremt a mikromobilitási szolgáltatások budapesti működésének szabályozásához. A rendelet meghatározza azokat az ún. mikromobilitási pontokat (MMP-k), amelyeken a használaton kívüli kerékpárok, rollerek leparkolhatóak. Mivel fővárosi szabályozásról van szó, ezért csak Budapest tulajdonában álló területeken létesítendő pontokra vonatkozik. Ezeken túl az előírások meghatározzák a szolgáltatás működtetésének egyéb feltételeit is:

• A szolgáltatók által fizetendő közterülethasználati-díj eszközönként havi 50 és 1000 forint között mozog e-rollerek esetén az elhelyezéstől függően. A belvárosi területeken a legmagasabbak a díjak, míg a külvárosban – az ottani felhasználók kiszolgálását ösztönzendő – a Főváros 50 forintos havidíjat határozott meg.
• A díjból 25 százalékos kedvezményt kap a szolgáltató, ha az eszközök begyűjtésére, szállítására környezetbarát (zéró emissziós) járműveket használ, illetve, ha felhasználási adatokkal segíti a BKK-t az utazásszervezésben.
• A szolgáltatók az eszközökön három helyen egyedi azonosítót kötelesek feltüntetni, amely a szabályszegések felderítését és a szabályszegő felhasználók beazonosítását segíti elő.
• Az MMP-ken kívül tárolt eszközök szolgáltatói napi 5000 forint bírságra számíthatnak eszközönként.

Mely eszközöket érinti a rendelet?

A rendelet definíciója szerint mikromobilitási eszköz a kerékpár, a roller, továbbá az emberi erővel hajtott, illetve ennek segítésére vagy önálló hajtás céljából legfeljebb 350W névleges teljesítményű és 25 km/h vagy azt meghaladó sebesség esetén a teljesítményleadást megszüntető elektromos motorral rendelkező, kifejezetten valamely személy szállítására szolgáló egyéb eszköz, így különösen az önkiegyensúlyozó eszköz (hoverboard, monocycle).

Milyen időrendben valósul meg?

A jogszabály fokozatosan lép hatályba, mivel időbe telik a mikromobilitási pontok kialakítása, határaik felfestése. Elsőként az eszközök használatát tekintve legfrekventáltabb területekre vonatkozik majd az új szabályozás: az V., VI., VII. és VIII. kerületek egyes belső területeinek fővárosi tulajdonú részein június 1-től hatályos, míg más területeken – a belvárostól kifelé haladva – július 1-től, illetve október 1-től.

Következő lépések: kerületi szabályozás, KRESZ módosítás

Az aktuális rendelet csak az első lépés a mikromobilitási eszközök hazai helyzetének rendezésében, azt követően, hogy 2019 májusában megjelent a fővárosban az első e-roller szolgáltató. A mostani, fővárosi tulajdonú közterületeken létesítendő MMP-k helyzetének rendezését követően a tervek szerint a BKK és a kerületek között létre fog jönni egy-egy külön megállapodás, amely alapján utóbbiak vállalják, hogy a rendeletben foglalt alapelvek és keretek mentén alkotják meg vagy módosítják a saját szabályozásukat. A megfelelő szabályozási környezet életbe lépését követően, a kerületek és a szolgáltatók fektetik majd le a működés feltételeit (a fővárosi rendeletben meghatározott keretek között). Bene Márk szerint így biztosított, hogy homogén szabályozási környezet jön létre, amely ugyanakkor megőrzi a kerületi sajátosságok miatt szükséges rugalmasságot (csak a keret és az alapelvek fixek), valamint áthidalja a kétszintű önkormányzatiságból eredő kihívásokat. A szakértő szerint a most elfogadott szabályozás nemcsak azért szakmai siker a szolgáltatóknak, szabályozó szerveknek és az egyeztetési folyamatban résztvevő szakértőknek, mert hosszú távon rendezheti egy újszerű szolgáltatás működését, hanem azért is, mert példát mutat arra, hogy a különböző szakmai, önkormányzati és más érdekek eredményesen egyeztethetőek.

A megosztáson alapuló mikromobilitási eszközök, például e-rollerek szabályozása két területet érint: az egyik a közterület-használat, a másik pedig a rájuk vonatkozó közlekedési szabályok. Ezúttal az első kérdésben történt előrelépés: meghatározták azokat a fővárosi mikromobilitási pontokat (MMP), ahol a használaton kívüli eszközök elhelyezhetőek, valamint a szolgáltatás működtetésének alapelveit. Ugyanakkor az e-rollerek közlekedésben való részvételének feltételeit és hivatalos definícióját egy KRESZ-módosítás keretein belül kell meghatározni, ami viszont évek óta húzódik, és amelyet feltehetően az új Országgyűlés fog majd tárgyalni. A leendő KRESZ szabályok elsősorban a felhasználókra vonatkoznak majd.

A 2022 májusától érkező változások és azok céljai

Az új szabályok célja, hogy a fogyasztók mesterségesen, a promóciók előtt megemelt „eredeti” árakkal, majd valótlan százalékos kedvezményekkel való megtévesztését megakadályozza a következő módon. Az árcsökkentés bejelentésekor az új szabályok hatálybalépése után minden esetben meg kell jelölni az eladási ár mellett a korábbi (eredeti) árat is. Az eredeti ár a vállalkozás által alkalmazott azon árat jelenti, amely az árcsökkentés előtti meghatározott időszakban (minimum 30 nap) a legalacsonyabb volt. Amennyiben a termék 30 napnál rövidebb ideje van forgalomban, úgy 30 helyett minimum 15 nappal kell számolni. Kivételt kell alkalmazni ezen felül arra az esetre is, amikor a termék ára folyamatosan csökken (az ún. „progresszív árcsökkenés” esete, tehát például amikor először 20%, majd 50% kedvezmény jár és így tovább), akkor az eredeti ár az első árcsökkentés előtti utolsó ár. Ilyen esetekben tehát a 30 napos szabályt nem kell alkalmazni. Az új szabályok nem vonatkoznak majd a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre.

„Fontos megjegyezni, hogy az új szabályok csak a megvételre kínált termékek (áruk) árcsökkentésére vonatkoznak. A termékek árcsökkentését az új szabályok szerint kell kommunikálni, történjen az eladás bármilyen értékesítési csatornán keresztül, akár online, akár a való életben (offline). Szolgáltatásnyújtással kapcsolatos árfeltüntetésre ugyanakkor az új szabályok nem vonatkoznak” – mondta el Priskin Boglárka, a CERHA HEMPEL versenyjogi szakértője.

Ezen túl a szigorítások csak olyan tájékoztatásokra vonatkoznak, amelyek egy konkrét, mérhető árcsökkenést hirdetnek, nem alkalmazandóak ugyanakkor például a „legjobb ár” szlogen használatára vagy a törzsvásárlói minőséghez kötött, az 1+1 vagy a második darab termékre járó 50% kedvezmények népszerűsítésére. Az ilyen kedvezmények fogyasztóvédelmi szempontú megfelelősége továbbra is a hatályos fogyasztóvédelmi szabályokrendelkezései szerint, esetről estre vizsgálandó.

A szabályozással kapcsolatban felmerülő kérdések és aggályok

Az új szabályok első olvasatra sem tűnnek egyszerűnek, a vállalkozásoknál pedig jogosan merülhetnek fel kérdések azzal kapcsolatban, hogy az eddigi árfeltüntetési gyakorlatukat hogyan érinti majd a jogszabályváltozás. Így például rögtön kérdésként merülhet fel, hogy jogszerű-e az, ha egy „sláger” terméket egy kereskedő egymást követő akciókban kíván szerepeltetni. Az új szabályok értelmében ugyanis úgy tűnik, nem lehet a Cyber Monday kampányban is akciósként hirdetni egy terméket, ha a pár nappal azt megelőzően kezdődő Black Friday akcióban már egy jelentős kedvezményt kínált a kereskedő. A Cyber Monday kampányban ugyanis már a Black Friday keretében alkalmazott ár lesz a referencia, hiszen az az ár tekinthető az akciót megelőző 30 nap „legalacsonyabb áranak”.

Szintén felmerülhet, hogy milyen hosszan lehet „akciósként” hirdetni egy terméket a kedvezményes árral anélkül, hogy az akciós ár ne minősüljön jellemző „eredeti” árnak. „Erre vonatkozóan az irányelv nem tartalmaz szabályokat, értelmezésünk szerint továbbra is az Fogyasztóvédelmi törvény és a GVH gyakorlata lesz irányadó e körben, érdemes tehát ezekre kiemelt figyelmet fordítani” – egészítette ki Pintér Anna, a CERHA HEMPEL szakértője.

Szintén nem világos, hogy az új jogszabály hatálya alá fognak-e tartozni az outlet áruházak ármegjelenítési gyakorlatai, ugyanis az ilyen jellegű boltok sajátossága az, hogy saját, a piaci átlag árszínvonalhoz képest olcsóbb áraik mellett az ajánlott fogyasztói árat, tehát nem saját árukat tüntetik fel referenciaként. Hasonló kérdést vet fel az ún. induló ár (,,launching price”) használata, amikor egy új terméket a fogalomba helyezése utáni rövid időszakban a népszerűsítés érdekében alacsonyabb áron tesznek elérhetővé, mint amin később hosszú időn keresztül értékesíteni tervezik. Megítélésünk szerint mindkét esetkör előnyös megoldás a fogyasztók részére, és a kedvezmények bemutatása az azokról szóló hasznos tájékoztatás a részükre, mégis kérdés, hogy a kereskedőknek az új szabályok alapján jövő májusától lesz-e lehetőségük ilyen típusú árfeltüntetésre.

A magyar hatóságok szerepe az árfeltüntetéssel kapcsolatban

Érdemes megjegyezni azt is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az elmúlt időszakban számos döntésében foglalkozott már az eredeti ár feltüntetésével kapcsolatos kérdésekkel. Az eMAG ügyben a GVH megállapította, hogy a társaság nem megfelelő gondossággal alakította ki és ellenőrizte az árfeltüntetési gyakorlatát, azaz nem tudta igazolni, ténylegesen alkalmazta-e az akciók során feltüntetett eredeti árakat. A hatóság a bírság csökkentése és a jövőbeni jogkövetés elősegítése végett elfogadta a vállalkozás azon vállalását, hogy az irányelv átültetését szolgáló Kormányrendelet szabályait magára nézve hamarabb alkalmazza, az eredeti árak és százalékos kedvezmények kommunikációjakor. Az ún. „Hut” ügyben szintén arra jutott a GVH, hogy valótlanok a vállalkozás által meghirdetett százalékos kedvezmények, mert sok termék esetén nem azonosítható az alapár, melyhez képest a kedvezmény értelmet nyerne, vagy az alapárat a vállalkozás csak nagyon rövid ideig alkalmazta. Érdekessége az ügynek, hogy a GVH a Hutnak az eMAG-éhoz hasonló, az árkommunikációs gyakorlatának irányelvvel összhangban történő módosításával kapcsolatos vállalásait nem találta elfogadhatónak. A Hivatal mindezt azzal indokolta, hogy álláspontja szerint e szabályokat belátható időn belül valamennyi vállalkozásnak végre kell majd hajtani, arra a piac szereplőinek egyébként is készülniük kell.

Az előrelátás és a felkészültség kiemelt szerepe

„Látható tehát, hogy érdemes tisztában lenni a jogszabályi változásokkal és felkészülni az árkedvezmény kommunikációjának 2022 májusától alkalmazandó követelményeire. A jövőben különösen figyelni kell a GVH elvárásaira, amely mellett a vállalkozások gyakorlatának természetesen továbbra is maradéktalanul meg kell felelniük a Fogyasztóvédelmi törvény és a UCP irányelv rendelkezéseinek” – zárta gondolatait Priskin Boglárka.

A különféle techcégeket gyakran éri az a vád, hogy a közösségi médiaplatformjaikon nem tudják hatékonyan felügyelni a tartalmakat, mert nem szűrik megfelelően a politikai szélsőségeket a vakcinákat érintő félretájékoztatást, vagy akár a gyűlöletbeszédet, sőt mivel sokszor népszerű tartalmakról van szó, az algoritmusaik még előre is sorolják ezeket a felhasználók hírfolyamában. A szigorú moderálás kapcsán a legtöbb esetben a szólásszabadság indokolatlan korlátozásának vádja is előkerül, amellyel nem tudnak mit kezdeni a közösségi platformokat működtető cégek – Nigéria kormánya nemrég ezért tiltotta be az országában a Twittert.

Igény és gyakorlat

A világon mindenhol egyre sürgetőbben jelentkezik a techóriások szabályozása iránti igény. A legnagyobb érdeklődés persze azt a kérdést övezi, hogy megengedhető-e a közzétett tartalmak moderálása és ha igen milyen mértékben, avagy a szabad véleménynyilvánítás védelme felülír minden más szempontot. Ugyanígy gyakran tárgyalt kérdés a hirdetési bevételek sorsa, hiszen egyértelműen látszik, hogy a hagyományos médiatermékeket a techóriások gyakorlatilag megfosztották ettől a bevételi forrásuktól. Ausztráliában nemrég pontosan ezért kerekedett hatalmas botrány, a Facebook korlátozta is a szolgáltatásait, majd kompromisszumos megoldás született.

Illegális tartalmak

Németországban 2017 óta a több mint kétmillió regisztrált felhasználóval rendelkező közösségi oldalak, szolgáltatók akár 50 millió eurós büntetést is kaphatnak, ha az illegális tartalmat 24 órán belül nem távolítják el az oldalukról. Ez leginkább az olyan jogsértő tartalmakat érinti, mint a gyűlöletbeszéd, a rágalmazás vagy a terrorista tartalmak. A nem egyértelműen jogsértő tartalmak hétnapos átfutási időt kaptak, így az álhírek kiszűrése is megoldható.

Lépéskényszerben az EU

A közösségimédia-, videómegosztó- és keresőmotor-szolgáltatók működésének szabályozása mindenekelőtt azt a kérdést veti fel, hogy hogyan lehet jogszabályi szinten definiálni ezeket a cégeket. Az éppen kidolgozás alatt álló EU-s rendelet az online platformok gyűjtőfogalom alatt szeretné szabályozni ezeket a cégeket, amelynek az elfogadása jelenleg még várat magára, hiszen a végleges szöveg csak hosszas egyeztetések során alakul majd ki – mutatott rá Sorbán Kinga, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének kutatója.

Jelenleg az egységes digitális piac előnyeit szem előtt tartó szabályozás van érvényben, ami lehetővé teszi, hogy a cégek minél több tagállamban szolgáltassanak. Ennek köszönhető, hogy a vállalkozások az EU egészében értékesíthetik online a termékeiket, szolgáltatásaikat, a vásárlók pedig a kontinentális piacon válogathatnak. Viszont jogilag a Facebook és a Google a kedvező szabályozási feltételeket biztosító Írországban működik, és az EU-ban a származási ország elve érvényesül, tehát a szolgáltató elleni eljárások alapvetően az ír hatóságok hatáskörébe esnek.

Magyarország kivár

Magyarországon átmenetileg lekerült a napirendről a techóriások szabályozásának kérdése, mert előbb el kell készülnie az uniós rendeletnek. Az EU rendeletére építhető fel tehát a hazai szabályozás, ami képes figyelembe venni a nemzeti sajátosságokat is – fejtette ki Sorbán Kinga. A nemzeti szabályok betartása ugyanis külföldön bejegyzett, több tagállam területén működő szolgáltatók esetén nehezen kényszeríthetőek ki, hiszen a származási ország elvének lényege éppen az, hogy a szolgáltatóknak csak a letelepedési helyük szerinti ország szabályainak kell megfelelniük.

Fotó: Uriel SC, Unsplash; NKE