Mi a teendő 2021. december végéig?

Szabadság egyenlegek nyomon követése

Az ünnepi időszak közeledtével számos vállalat és cég tart „téli zárva-tartást”, ekkor indulnak a szabadságolások. Ilyenkor praktikus, ha időben ellenőrizzük, kinek mennyi napja maradt az év végi leállásra, kell-e egyéb munkaszervezési teendővel számolni. Mivel ez fókuszba kerül év végével, a munkavállalók is tudatosabban terveznek, számolnak, számos esetben lehet rábukkanni évközben rosszul adminisztrált szabadságnapokra.  Ezek korrekciója legkésőbb decemberben indokolt és javasolt, ezzel előkészítve a következő évre történő szabadságok átvitelét, és az ezzel kapcsolatos tervezéseket.

Fontos kiemelni, hogy a Munka Törvénykönyve (Mt. 2021. I. sz. tv.) alapján a szabadságot nem a munkavállaló „veszi ki”, hanem a munkáltató adja ki (kivéve 7 napot), így a „bennragadó” szabadságok elsősorban munkáltató felelősségi körébe tartozik.

Átvihető szabadságok: hogyan csináljuk szabályosan?

Az Mt. 123.§ (1) pontja szerint a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Azonban számos élethelyzet adódhat, ami miatt mégiscsak át kell vinni a következő évre a megmaradt szabadságot, ezek a következők:

• A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. (Mt. 123 § (2))
• A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni. (Mt. 123. § (3)) Tipikusan ilyen lehet pl. a hosszabb távollét, a betegség, a szülési szabadság stb.
• Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot. (123. § (4)) Vagyis a december 31-én megkezdett szabadság átnyúlhat a következő év januárjának első 5 munkanapjára.
• A munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – a 117. § szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki. (123. § (6))

Ez annyit jelent, hogy a két fél közös akaratán minősülő jognyilatkozatában rögzítheti, hogy a ki nem adott szabadságot az életkor szerint megállapított pótszabadság erejéig következő év december 31-ig adja ki a Munkáltató. Ennek komolyabb adminisztrációja is lehet akár, melyet a következő pontban mutatunk be részletesen.

Szabadságmegállapodások előkészítése, aláírása

Az Mt. 126. § 6. pontja szerinti megállapodást érdemes írásba foglalni, mely tartalmazza a felek adatait, valamint a munkavállaló oldalán megállapított, fennmaradó szabadságnapokat, illetve azt, hogy ebből hány nap minősül az életkor szerinti pótszabadságnak. Mivel ez az adminisztráció így év végén akár komolyabb terhet is jelenthet, érdemes már év közben folyamatosan vezetni a szabadság járandóságot alap-életkorszerinti-egyéb pótszabadságok bontásában, valamint folyamatosan egyeztetni a még ki nem adott szabadságnapok egyenlegét. Ezzel nagyban megkönnyítjük az év végi teendőket, akár nagyobb létszámú munkavállalói állomány esetén is.

Előrehozott decemberi bérfizetés munkaügyi teendői

Az ünnepek közeledtével sokan „előre hozzák” a decemberi bérfizetést, hogy a karácsonyi időszak előtt megoldják a kifizetéseket, mind a belső munkatársak téli szabadságai, mind a karácsonyi készülődés támogatása miatt. Ezért sok helyen a munkaügy/HR és bérszámfejtés novemberi feladatai „összecsúsznak” a decemberi bér-előkészítés feladataival, „még alig zártuk az egyiket, már elő kell készíteni a következőt”. Ezzel érdemes számolni a decemberi munkaszervezéskor, hogy minél gördülékenyebben menjen a megnövekedett terhelés melletti munkavégzés.

Cafeteria 2022:

A januári cafeteria nyilatkoztatás előkészítését érdemes már a megelőző év végére időzíteni. Mivel a januári nyilatkoztatási hajrában megnövekszik az amúgy is nagy terhelés az adminisztráción, érdemes a juttatásokat időben elkezdeni tervezni. Szerencsére számos juttatási elem adózása, költségvonzata látható, tervezhető ilyenkor, el lehet kezdeni a régi szabályzat felülvizsgálatát, illetőleg új szabályzat előkészítését. Meg lehet vizsgálni, hogy munkaadói terhek egy-egy típusú juttatásnál hogyan alakulnak, a munkavállalói igények mentén szeretnénk-e új elemet kínálni, azokra érdemes ilyenkor szerződést kötni a szolgáltatókkal. A különböző juttatási elemek adózásában, valamint a munkaadói terhek kalkulációjában érdemes szakértők segítségét kérni.

A kialakított juttatási elem mentén érdemes olyan belső szabályzatot is előkészíteni, ami tartalmazza a legtipikusabb élethelyzeteket, ami a juttatásra való jogosultságra vonatkozhat. Ilyen lehet például:

• Jár-e a juttatás, ha valaki tartósan távolléten van (pl. betegség miatt)?
• Hogyan számoljuk a juttatást, ha valaki év/hónap közben lép be, illetőleg lép ki? Szükséges-e arányosítani?

A szabályzat előkészítését követően el lehet kezdeni annak kommunikációját a szervezeten belül, meg lehet tervezni a munkavállalók nyilatkoztatását, akár külső nyilatkoztatási rendszer bevezetésével, akár belső, saját nyilatkozati ívvel. Ezek feldolgozása erőforrást igényel, és január 1-vel induló adóévvel első körben januárban már számfejtésre is kell kerüljenek ezek a juttatások, nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni!

A 2022-es adóév indulásával kapcsolatos adózási feltételekről, teendőkről következő cikkünkből tájékozódhat.

„Ha a mostani járványhelyzetben a munkavállalók külföldön nyaralnak, ez munkajogi szempontból egy fokozott veszélyhelyzetet jelenthet a munkáltató számára. Felmerül tehát a kérdés, milyen lehetőségei és kötelezettségei vannak a munkáltatónak és a munkavállalóknak ebben a rendkívüli helyzetben, illetve milyen mértékben kontrollálhatja a munkáltató, hogy a munkavállaló hol és milyen körülmények között tölti a szabadságát” – magyarázza dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A szakértő szerint mindenekelőtt célszerű leszögezni, hogy a munkáltató által előzetesen engedélyezett szabadságot a munkavállaló számára biztosítani kell. Amennyiben a munkáltató az előre engedélyezett szabadságot részben vagy egészben egyoldalú döntésével visszavonja, úgy a munkáltató köteles ennek teljes igazolt költségét viselni, vagyis a munkavállaló és családtagjai ezzel összefüggésben keletkezett teljes kárát megtéríteni. Ez érvényes abban az esetben is, amikor a munkáltató azért vonja vissza az előzetesen engedélyezett szabadságot, mert nem szeretné, ha munkavállalója piros vagy sárga besorolású országba menjen nyaralni.

Ha már elfogytak a munkavállaló szabadnapjai, viszont a leállások miatt a munkavállalót mégis „szabadságolni” kell, akkor a munkáltató vagy az állásidő szabályait alkalmazza, vagy pedig a munkavállalóval megállapodást köt fizetés nélküli, vagy fizetett távollétről. Ez utóbbi esetén a felek nincsenek kötve a munkaszerződésben meghatározott munkabérhez, de a munkavállaló számára legalább a jogszabályban meghatározott minimális bért biztosítani kell.

A munkáltató adhat ajánlást munkavállalói számára arra vonatkozóan, hogy ebben az évben a szabadságukat ne külföldön, hanem belföldön töltsék el. Amennyiben a munkavállaló mégis amellett dönt, hogy szabadságát külföldön tölti, úgy ezt a munkáltató még a piros besorolású országok esetén sem tilthatja meg, továbbá ezzel kapcsolatosan sem felmondást, sem pedig egyéb hátrányos következményt nem alkalmazhat.

„A járványügyi helyzetre tekintettel a munkáltató kötelezheti arra a munkavállalóit, hogy előzetesen tájékoztassák, amennyiben szabadságukat külföldön kívánják tölteni, megjelölve a célországot és az esetleges tranzitországokat is. Ezt többek között azért teheti meg, mert biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzési körülményeket a többi munkavállaló esetében, a fertőzéses kockázatot a munkahelyen alacsony szinten kell tartania, illetve fel kell készülnie az esetleges karantén miatti helyettesítések megszervezésére is” – hívja fel a figyelmet dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A munkáltató kötelezheti munkavállalóit arra is, hogy haladéktalanul tájékoztassák, amennyiben szabadságuk alatt vagy a visszaérkezéskor koronavírus-fertőzés tüneteit észlelik akár magukon, akár hozzátartozóikon, akár a velük közös háztartásban élők esetében. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, ha repülőjárat törlése, karantén, vagy egyéb járványügyi kényszerintézkedés miatt nem tudnak visszatérni, illetve az előre engedélyezett szabadság leteltét követően munkára jelentkezni.

Ha a visszatérést követően a munkavállalóval szemben karantén intézkedést rendelnek el, úgy a munkáltatónak a karantén tartamára betegszabadságot nem kell biztosítani, azonban a munkavállaló ezalatt az időszak alatt táppénzre jogosult. A táppénz és a munkabér közötti különbözetet ebben az esetben a munkavállaló nem tudja a munkáltatótól kérni. Ha a munkavállaló a karantén időtartama alatt is tud otthonról dolgozni, ilyen esetben a munkavállaló továbbra is a rendes munkabérét kapja a munkáltatótól.

Ha a munkavállaló piros vagy sárga besorolású országból tér vissza, akkor a karantént csak akkor tudja elkerülni, ha hoz magával külföldről két negatív tesztet, amit a visszautazás előtt legfeljebb öt napon belül végeztek el. Ha ilyen teszttel nem rendelkezik, akkor visszatértekor a karantén nem kerülhető el, csupán a tartama csökkenthető le. A karantén akkor oldható fel legkorábban, ha a munkavállaló szintén két negatív teszttel igazolja állapotát; a sárga országok esetében a karantén feloldása már az első negatív teszt bemutatásakor kérhető, a piros országok esetében viszont meg kell várni mindkét negatív tesztet a karantén feloldásához. A koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos tesztek költségét augusztus 1-jétől a szabadságról visszatérő munkavállaló maga köteles viselni. A teszt elvégzésének költsége még akkor sem hárítható át a munkáltatóra, ha egyébként a munkáltatónak nyomós érdeke fűződne a karantén feloldásához, és az eredeti feltételek szerinti munkavégzéshez.

A szabadság leteltét követően, az ismételt munkába álláskor a munkáltató az alacsony fertőzési kockázat fenntartása érdekében további intézkedéseket is előírhat a munkavállalókkal szemben.  Ilyen intézkedés lehet a soron kívüli orvosi vizsgálat elrendelése, további adatszolgáltatás vagy indokolt esetben teszt elkészíttetése. Ez utóbbi esetben a teszt elkészítését a munkáltató rendeli el, ezért annak a költségét a munkáltató viseli.

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői aláhúzzák: a munkavállaló fenti nyilatkozatai a szabadság alatt látogatott országokról, az egészségi állapotról, minden esetben a munkavállaló személyes adatának, és ezen belül is egyes adatok esetében a munkavállaló egészségügyi adatának minősülnek. A munkáltató ezen adatokat a GDPR szabályai szerint köteles kezelni, és amennyiben már nem állapítható meg semmilyen jogcím azok megőrzésére, úgy köteles ezen adatok megsemmisítéséről gondoskodni.

Március 15-e és a szabadságharc üzenete jelent meg a Coca-Cola nemzeti színű plakátjain, azokra emlékezve, akik hittek a hazájukban, a szabadságukban, az egyenlőségben. Az üzenet azonban nem csak 1848 példaképeire utal vissza, hanem minden korszak minden emberéhez szól: érdemes küzdeni azért, amiben teljes szívünkkel hiszünk, minden körülmények között.

Március első felében a Nemzetközi Nőnap alkalmából a Coca-Cola azt üzente: a szeretetben, a szerelemben a belső értékek számítanak, nem a külsőségek. Ahogy a Coca-Cola is minden formájában ugyanaz marad. Februárban Valentin-nap alkalmából üzenték a plakátokkal, hogy millió között is megtalálhatja mindenki a számára ideális társat – ahogy a szerelemben, úgy az üdítőitalok között is.

Az év további részében újabb aktualitásokat és különféle, társadalmi értéket középpontba helyező kreatívok lesznek láthatóak a fővárosban a villamos- és buszmegállókban; a cég reméli, hogy üzeneteik sokakhoz eljutnak és elgondolkodtatnak.