Július 26-án debütál Michael Kunze és Sylvester Lévay nagy sikerű musicale, a Rebecca, a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Összesen öt estén át láthatja majd a közönség a különleges, misztikus hangulatú előadást Béres Attila rendezésében. Daphne du Maurier magyarul A Manderley-ház asszonya címen megjelent regénye szolgáltatja a darab alapját, amelyet hazai története során mindössze másodszor, szabad téren pedig első alkalommal visznek színre. A bestsellernek és világhírű filmadaptációjának köszönhetően is rengeteg rajongóval bíró történet legújabb színpadi megfogalmazása az ismerős és meghökkentő határán egyensúlyozva elkápráztatja majd az előismerettel rendelkező és a friss szemmel érkező nézőket egyaránt. Ebben a Gubik Petrát, Janza Katát, Gallusz Nikolettet, Dolhai Attilát és Szaszák Zsoltot is felsorakoztató jeles főszereplői gárda mellett a nagyszabású előadás képi világának is kiemelt jelentőség jut.

A készülő produkció díszletét Horesnyi Balázs tervezi. A Jászai Mari-díjas, érdemes művész korábban olyan, egyedülálló vizualitású produkciókért felelt hazánk legnagyobb színpadán, mint a 2010-es Carmen, a 2011-es Valahol Európában, vagy a Shakespeare-fejes előadásként ismertté vált 2017-es Vízkereszt, vagy amit akartok. Tervei alapján viszonylag egyszerű felépítésű, de újszerű megoldásokkal mozgalmassá tett díszlet idézi majd meg a gótikus horror elemeivel is meghintett, szerelmi történetbe ágyazott pszichothriller cselekményét, amelyben jelentős szerep jut egyes, szimbolikus erővel bíró helyszíneknek. Így a titkokkal teli, rideg Manderley központi jelképeként egy hatalmas, ódon lépcsősor szolgál majd az előadás során, amely méretének, részletgazdag és többfunkciós kialakításának köszönhetően a kastély csaknem minden zugát eléri, kontinuitást teremt a kisebb-nagyobb terek között, és megdöbbentő módon teljesíti majd be végső funkcióját az előadás lenyűgöző végkifejletében. A díszlettervező Maurits Cornelis Escher grafikáihoz hasonlította a látványos díszletelemet, amelynek felső része valójában a semmibe vezet, képileg is utalva az események mögött megbúvó láthatatlan, megfoghatatlan igazság jelenlétére.
Béres Attila rendező úgy fogalmazott, a Szabadtéri Játékokat jellemző grandiózusság erős vizuális gesztusok alkalmazására szólítja az alkotókat, míg a színpadra vitt történet krimiszerűsége, a valóság talaján nyugvó cselekménye egyfajta realizmust is megkövetel. A Dóm téren így a két háború közti úri világ valósághűen megjelenített színhelyei – az elegáns, art deco szálloda Monte Carlóban, a rejtély megfejtését hordozó tengerparti csónakház, az évszázados Manderley-ház egyszerre kongóan üres mégis fojtogató terei – korhű patinával, de a modern szem számára is izgalmas filmszerűséggel kelnek majd életre. A ködös Albion hangulatát és a cselekmény sötét mozzanatait hangsúlyozó világításterv megkomponálására ezúttal a rendező vállalkozott. A hitchcocki atmoszférát is felidéző képiség változó részleteinek, a belső tereket körülölelő, zord külvilágnak megteremtéséért Madarász „Madár” János visualtervező mintegy 200 négyzetméternyi LED-falakon megjelenő animációi, hátterei felelnek majd. A látványos végkifejlet létrejöttében pedig a pirotechnika is fontos szerephez jut.

Kézzelfoghatóság és illúzió, egy letűnt miliő hangulata és modern színpadi megoldások sokasága jellemzi majd a Szegedi Szabadtéri Játékok Rebeccáját. Az előadás jeles alkotócsapatának köszönhetően a kiváló színművészek, a Kunze-Lévay szerzőpáros nagyívű dallamai méltóképpen egyedülálló, nagyszabású színpadi környezetben várják majd a nézőket 2024 nyarán.

Újabb fontos szereplőről rántja le a leplet a Szegedi Szabadtéri. A nyári programsorozat egyik legjobban várt eseménye, a Daphne Du Maurier regényén alapuló Rebecca szabadtéri ősbemutatója, Béres Attila rendezésében valódi sztárgárdát vonultat fel. A legfőbb szerepekben Gubik Petra, Janza Kata, Gallusz Nikolett és Dolhai Attila kápráztatja el a közönséget. Hozzájuk a hazai musicaljátszás egyik, fiatal kora ellenére is igen elismert és népszerű tehetsége, Szaszák Zsolt csatlakozik a zavart elméjű Ben szerepében.

A Manderley-uradalomban dolgozó férfi alakja különös funkciót tölt be a narratívában: sokáig az egyetlen, aki társadalmi rangban és határozottságban is elmarad a Gubik Petra által játszott, kezdetben félénk új úrnő mögött, mégis, akaratlanul is hatalmat gyakorol felette a birtokában lévő, Rebecca halálának körülményeit felfedő információkkal.

A színművész elárulta, számára az egyik legnehezebb kihívás az efféle szerepek megformálása, ahol a karakter egyedüli tudása hordozza a cselekmény kulcsát: „Én vagyok, Maxim de Wintert leszámítva, az egyetlen olyan ember az előadásban, aki ismeri a teljes történetet, és hogy ki is Rebecca, ez a szinte misztikus lény, szellem. Ez igenis nehéz, mert ez a szereplő nincs végig színen, mégis jeleznünk kell, hogy valahol ő a kulcsfigurája az egésznek: tőle tudja meg „Én”, hogy hányadán állunk Rebecca történetével, úgyhogy izgalmas lesz ennyire besűríteni ezt a feladatot.”

Úgy véli, karakteralkotásában a rendezői útmutatás mellett a partnerekkel való összhang is meghatározó erővel bír majd: „Nagyon kíváncsi leszek arra, hogy Gubik Petrával, aki egy példakép a számomra, hogyan rezonálunk majd egymásra. Emellett a legfőbb, amit ebben a helyzetben keresnék, hogy hogyan tudok majd úgy titokzatos maradni, hogy mögötte akár a pszichés problémát is megjelenítsem, amely Bennek ugye a sajátja, ahogy azt tudjuk mind a regényből, mind a Hitchcock-filmből. Remélem, Béres Attilával eredményesen tudunk majd együtt dolgozni ennek a pszichés gátnak a megtalálásában.” A Sztárban sztár leszek!-ben is megvillantott, nagyszerű énekhangjának köszönhetően a színházlátogatók mellett a tévénézők körében is kedvelt művész továbbá egyfajta sorvezetőként, egyúttal a szerepformálást befolyásoló kihívásként tekint ének és próza a műfajra jellemző, kényes egyensúlyára: „Az ilyen típusú musicaleknek mindig ez a legnagyobb nehézsége számomra: úgy fogalmazni zenében, hogy az a próza fölé kerüljön. Itt, mivel dalok vannak, az én szememben a lényeg az egy prózai jelenetben, hogy a végén már csak zenében tudjuk megfogalmazni a gondolatot, amit közölni szeretnénk, másképp már nem lehet. A prózai jeleneteknek ezért mindig úgy érzem, jobban meg kell alapoznom a hangvételét, mint a zenés jeleneteknek – ez a műfaj sajátja.”

A szegedi nézők számára is kedves színész azt is bevallotta, hatalmas rajongója volt a Rebecca első magyar színrevitelének, ráadásul leendő fellépőtársai alakításait is csodálattal figyeli. Amellett, hogy valódi kiválóságokkal léphet színpadra, úgy érzi, pályaíve szempontjából is jelentős fejlemény a szellemi nehézségekkel küzdő, rejtélyes fiatalember figurája: „A Szegedi Nemzeti Színházban eljátszhattam már néhány főszerepet, amelyekért nagyon hálás vagyok az előadások rendezőinek és Barnák László főigazgatónak, a Szegedi Szabadtéri Játékokon pedig egy olyan, lassan emelkedő hierarchiát tudtam a szerepeimben fölépíteni, ami számomra is hihetetlen – fogalmazott Szaszák Zsolt – Az Apácashow-ban kezdtem, Janza Kata mögött „ugráltam”, hatalmas vigyorral. Amikor a Titanicban visszatértem, már a színlapra „kiírt” szereplő voltam, a legkisebb, de kiírt szereplő. Utána jött Sky a Mamma miá!-ban, ami már kimondottan mellékszerep. A mostani pedig megint egy új szint, új mélységet is igényel, úgyhogy nagyon kíváncsian várom a nézők reakcióját a szerepformálásomra, remélem, hogy meg fogok felelni!”