Karriered legnagyobb részét a zeneiparban és a televíziózásban töltötted. Melyik áll közelebb a szívedhez?

Nincs preferenciám. Nagy mennyiségben vagyok fogyasztója mindkettőnek. Mindig is nagyon érdekelt a média, de karrierszempontból elsősorban menedzsernek tartom magam. Cégekhez szerződöm, kihívásokat kezelek, kollégákkal dolgozom együtt. Hozzájuk viszonyulok, ezekről vannak (döntő többségében) pozitív emlékeim.

Hat évet dolgoztál az HBO-nál, amely streamingben is erős. Mi vonzott a lineáris televízió világába?

A különbség az Antenna Entertainment és az HBO között nem lineáris- vagy SVOD-fronton érhető tetten. Amikor az HBO-nál dolgoztam, az is nagyon erősen CEE-központú vállalat volt. Rengeteg ide irányuló erőforrással, figyelemmel, lehetőséggel. A mai CEE-média világában jelenleg az Antenna Entertainmentet látom leginkább ilyennek. Ezért szerettem volna itt dolgozni.

Sokan a saját helyi tartalomra esküsznek, mások épp most állnak le a helyi gyártással. Nálatok mi a prioritás?

A mi célunk egyértelműen az, hogy minél több kiemelkedő minőségű saját gyártású produkciót készítsünk, ebben látjuk a jövőt. Helyi történeteket mesélünk el, helyi tehetségekkel. Ennek mentén idén ősszel négy saját gyártású sorozatot mutatunk be a Viasat3 csatornán, amely kifejezetten az egyedi, formabontó formátumairól híres.

A PwC Global Entertainment & Media Outlook 2021-2025 című éves felmérése idén 22. alkalommal jelent meg. A felmérés 53 országban a fogyasztók és a hirdetők E&M kiadásainak elemzését és előrejelzését tartalmazza.

Hosszu Gábor, a PwC Magyarország telekommunikáció, média és technológia szakértője szerint a világjárvány 2020-ban lelassította a szórakoztató- és médiaipart, de felgyorsította és felerősítette az iparágat már korábban is átalakító változásokat:

„Legyen szó akár a mozijegybevételek streaming platformokra költözéséről, a mobil eszközök dominanciájáról a tartalomfogyasztásban vagy a tartalomkészítők, a producerek és a forgalmazók közötti egyre összetettebb kapcsolatokról, az iparágon belüli dinamika és erővonalak folyamatosan változnak. Felmérésünk azt mutatja, hogy a tartalom iránti igény, a technológia folyamatos fejlődése, valamint az új üzleti modellek és az értékteremtés új módszerei az elkövetkező öt évben és azon túl is az iparág növekedését fogják szolgálni.”

A felmérés főbb megállapításaiból:

• A globális E&M bevételek 3,8%-os csökkenése – a 2019. évi 2,1 ezer milliárd dollárról 2020-ra 2,0 ezer milliárd dollárra – a legnagyobb éves csökkenés az Outlook 22 éves történetében. A fogyasztói kereslet változása miatt azonban számos E&M szegmensben voltak reménykeltő eredmények.
• A globális E&M bevételek 2021 és 2025 között előrejelzésünk szerint 5%-os összetett éves növekedési ütemben (CAGR) fognak emelkedni, így az iparág bevételei 2025-re elérik a 2,6 ezer milliárd dollárt.
• A hagyományos tv továbbra is a legnagyobb E&M fogyasztói szegmens (219,0 milliárd dollár), de a következő öt évben tovább fog zsugorodni (-1,2%-os CAGR). Mindeközben Magyarországon továbbra is nagyon magas az előfizetéses tv aránya, részben ennek köszönhetően nem növekedtek olyan dinamikusan az OTT szolgáltatások, illetve a nagy szolgáltatók a közelmúltban jelentek csak meg itthon.
• A videó streaming 2020-ban fellendült és növekedési pályája továbbra is folytatódik. A mozi és az előfizetéses videószolgáltatás (SVOD) az előrejelzések szerint 2025-ig 10,6%-os CAGR-rel fog növekedni, ami egy 81,3 milliárd dolláros iparágat eredményez. Eközben a mozik bevételei az előrejelzések szerint 2021-ben a korlátozások enyhülésével fellendülnek, de legalább 2024-ig nem érik el a járvány előtti szintet.
• A videójátékokból és az esportból származó bevételek továbbra is gyorsan emelkednek: 2020-ban elérik a 147,7 milliárd dollárt, és az előrejelzések szerint 5,7%-os CAGR mellett a szegmens 2025-re közel 200 milliárd dolláros (194,4 milliárd dollár) üzletággá bővül.
• A virtuális valóság (VR) a leggyorsabban növekvő E&M szegmens, jóllehet kisebb alapról indul. Bevételei 2020-ban 31,7%-kal, 1,8 milliárd dollárra emelkedtek, és az előrejelzések szerint a következő öt évben több mint 30%-os CAGR-t fognak elérni, és 2025-re elérik a 6,9 milliárd dollárt.
• Az élőzenei bevételek 2020. évi nagyarányú, 74,4%-os visszaesését követően a zenei ágazat erőteljes növekedésre számíthat. Várakozásaink szerint a teljes zeneipari bevétel 12,8%-os CAGR-rel fog növekedni a következő öt évben, egyrészt a digitális streamingnek köszönhetően, amely 2025-re 29,3 milliárd dolláros üzletággá bővül, másrészt azért, mert ismét lehet majd élő koncerteket tartani.
• Az internetes reklámra fordított kiadások először előzték meg a nem internetes reklámkiadásokat ­ – 336 milliárd dollárra emelkedtek 2020-ban, és ezzel, és az előrejelzések szerint a következő öt évben 7,7%-os CAGR-rel erőteljesen növekedni fognak.
• Az internet-hozzáférés 2020-ban az E&M kiadások 34%-át tette ki, ami a 2020-as 694 milliárd dollárról 2025-re 4,9%-os CAGR-rel 880 milliárd dollárra fog növekedni. A mobilinternet-hozzáférés lesz a piac növekedésének motorja: a bevételek 6,1%-os CAGR-rel, a 2020-as 449 milliárd dollárról 2025-re 605 milliárd dollárra emelkednek, amit az 5G elterjedése, a mobiltelefon-technológia fejlődése és a prémium tartalomcsomagok erősítenek. Magyarországon továbbra is erős a vezetékes és mobillefedettség és magas az előfizetői kör. A mobil itthon is dinamikusan növekszik, a szakértők szerint a következő nagy kérdés az 5G hálózatok bevezetése lesz.

Generációváltás: a fiatalok szolgálatában

Nem meglepő, hogy sok fiatal fogyasztó kevéssé követi a hagyományos médiát, és kevéssé érdeklődik iránta. Másrészt viszont fellendültek a fiatal fogyasztóknak szánt, illetve a kisebb produkciós költségvetéssel készülő, de hiteles tartalmakat szolgáltató médiaplatformok. A játékipar központi szerepet játszik a fiatalok körében és az adatfogyasztás jelentős hajtóerejévé vált – sőt, e tekintetben a leggyorsabban növekvő tartalomkategóriává válhat, miután 2025-re a teljes globális adatfogyasztás 6,1%-át adhatja (2020-ban ez az arány 4,7% volt).

Szabályozási változások: a platformok visszaszorítása

A tech óriások szabályozói ellenőrzése újabb változást jelent, amely hatással van a szórakoztató- és médiaiparra. A trösztellenes nyomást fokozzák a nagy technológiai platformok feldarabolására irányuló törekvések és az új médiaszabályozásra vonatkozó kormányzati javaslatok. A jelenlegi szabályozási rendszerek megváltoztatása elkerülhetetlen, ezért létfontosságú, hogy a szektor szereplői a szabályozási kockázatokat beépítsék a tervezési folyamataikba.

Fotó: Mahrous Houses, Unsplash

Közép-Kelet-Európában még mindig a lineáris televízióé a pálma

A közép-kelet-európai piacokon a hagyományos (lineáris) televíziós szolgáltatás egyelőre hatékonyan lép fel az előfizetéses rendszerű (SVOD) szolgáltatásokkal szemben. A Wavemaker Hungary 2018-ban készített elemzéséből kiderül, hogy a lineáris televíziózást preferáló fiatal nézők száma egy év alatt kissé csökkent, és ez a visszaesés a tágabb demográfiai csoportokat figyelembe véve is szinte elhanyagolható.

A közép-kelet-európai térségben a románok vezetnek, akik átlagosan naponta 330 percet néztek televíziót az év első felében (4+ csoport), ami a tavalyi adatokhoz képest nem mutat változást, míg a fiatal nézők (13-29) átlagosan 220 percet, azaz 6 perccel kevesebbet töltöttek TV nézéssel, mint az előző év ugyanezen időszakában.A románokat a régióban Magyarország követi a tévénézési ranglistában. Nálunk is érezhető a lassan csökkenő tendencia, ami idén viszont megállt, de egyelőre még így is sokat, 284 percet ülünk a készülék előtt naponta. Ez köszönhető talán az elmúlt két év jelentős sporteseményeinek is (Labdarúgó VB, Téli Olimpia, Vizes VB), illetve a nagy csatornák versenyének (RTL Klub, TV2), aminek következtében a saját gyártású műsoraik száma jelentősen megnőtt. 

A Netflix 2016-os megjelenése egyelőre nem rengette meg a piacot, aminek egyik oka lehet az, hogy csak feliratos filmeket sugároznak, de igaz ez úgy általánosságban az ún. előfizetéses tartalmakra, például az HBO GO-ra is. A hazai közönség jelentős része mai napig a szinkronizált tartalmakat preferálja, melynek nemcsak kényelmi okai lehetnek, hanem visszavezethető az angol nyelvtudás hiányára is. Tovább árnyalhatja a képet a térségben meglehetősen elterjedt nem jogtiszta tartalmak fogyasztása is.

„A fiatal korcsoportok, akik a leginkább fogékonyak a tévénézés alternatíváira, szóban elég lesújtó véleménnyel vannak a televíziózás jövőjét illetően. Ezt figyelembe véve az év második fele még így is kegyes volt a műsorszolgáltatókkal a kelet-közép-európai régióban. Magyarországon is érezhető a fiatal korcsoport fogyatkozása, de ez csak a hagyományos értelemben vett, lineáris televíziózásra vonatkozik. A fiatalok sokkal tudatosabban néznek tévét, rájuk jellemzőbb, hogy csak bizonyos műsorok kedvéért kapcsolják be a készüléket. A TV2/RTL versenyének köszönhetően elképesztő mennyiségű saját gyártású műsor segít a fiatalokat a lineáris TV előtt tartani és az elvándorlási trendet lelassítani. A szolgáltatók jelentős erőforrásokat allokálnak arra, hogy megtartsák a fiatalabb nézőiket, például egyre több csatorna tartalma már digitálisan is elérhető megújult, felhasználóbarát honlapokon. A változó fogyasztói szokásokhoz a jövőben a mérési metódusoknak is igazodniuk kellene. Ennek a feloldása lehet, ha a jelenleg külön futó televíziós és digitális méréseket (különös tekintettel az online videókra) egy összevont mérés váltja le vagy egészíti ki” – mondta Gulyás János, a Wavemaker Hungary ügyvezető igazgatója.

A régió térképén talán az egyetlen kivételt Litvánia jelenti, az év első felében tapasztalt csökkenés dinamikája nagyban hasonlít a nyugati-európai piacokon tapasztalt változásokhoz. A litván fiatalok (13-29) 13%-kal kevesebbet tévéznek, mint egy évvel korábban.

Nyugat-Európában már hódít az SVOD

Az előfizetéses video-on-demand szolgáltatások piaca, a jó minőségű tartalmak széles választékával átalakítja Nyugat-Európa és különösen Skandinávia televíziós piacának nézettségi adatait.

A fiatal korosztály (13-29 évesek) napi átlagos tévénézéssel töltött ideje az utóbbi években jelentősen csökkent. A svéd fiatalok közül csak minden harmadik kapcsolja be a tévét naponta (összehasonlításképp, ugyanez a szám Romániában 56%), és akkor is csak 49 percet nézi az adást. A legnagyobb arányú változást Norvégia könyvelheti el, ahol a fiatal korosztályban mért csökkenés elérte a 29%-ot, bár időközben megváltozott a közönségmérés módszertana az országban, amit érdemes figyelembe venni az összehasonlítások során.

A televíziózás népszerűségének változása a közép-kelet-európai és a nyugat-európai piacokon egyértelműen a kiváló minőségű, alternatív programok térnyerésével magyarázható.

Ahol az előfizetéses rendszerű SVOD szolgáltatók (például a Netflix vagy az Amazon Prime) tömegszolgáltatókká váltak, a lineáris televízió veszteségei jelentősebbek. A Dataxis kutató és tanácsadó cég által szolgáltatott adatok azt mutatják, hogy tavaly az északi piacokon az SVOD előfizetések népszerűsége 68%-kal nőtt a televíziókészülékkel felszerelt háztartásokban. Ezzel párhuzamosan a közép-kelet-európai piacok esetében ez a szám az 5%-ot érte csak el (a Dataxis tanulmány a Wavemaker elemzésében említett országokat tartalmazza).

A magyar piac egyelőre stabil

„A televízió helyzete a médiamixben az elmúlt években (2016-2017) stabil volt, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a teljes magyarországi reklámköltés nagyságrendileg 25%-át televíziós hirdetésekre fordították az ügyfelek. Ha csak a nagy hirdetőkre koncentrálunk, akkor ez az összeg 50% körül van, a helyzet számottevően a jövőben (3 éves távlatban) sem változik meg, a (lineáris) TV dominancia megmarad, ahogyan ez igaz a közép-európai régió összes országára” – tette hozzá Gulyás János.