A finn elnök tiszteletbeli vendégként vett részt a kedden megkezdődött, szeptember 19-ig tartó diplomáciai rendezvényen. Az értekezlet hivatalos megnyitóján mondott beszédében Alexander Stubb aláhúzta: manapság növekszik a Balti-tengeri térség geopolitikai jelentősége, a régió érzékeli az ukrajnai háborúnak és Oroszország destabilizációs cselekedeteinek következményeit.

Megengedhetetlennek nevezte, hogy Ukrajnában Vlagyimir Putyin megnyerje a háborút. „A békének győznie kell” – tette hozzá.
Utalva Finnország tavalyi és Svédország idei NATO-csatlakozására, Stubb leszögezte: a két állam inkább szavatolója, mintsem haszonélvezője a térségbeli biztonságnak, a többi között a légtérellenőrzést végző számos vadászgép révén.

Úgy ítélte meg: a jövőben növekedni fog az orosz hátterű európai szabotázsakciók száma, valamint az Oroszország által támogatott migrációs nyomás is. A szövetségeseknek összehangolt módon kell cselekedniük védelmük érdekében, és támogatniuk kell az agresszióval szembesülő Ukrajnát – hangsúlyozta a finn elnök.

A megnyitón szintén felszólaló Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter úgy látta: a Balti-tenger térsége kulcsfontosságú pillanatban találja magát a biztonság szempontjából. Kifejtette: egyrészt a finn és a svéd NATO-csatlakozás nyomán a Balti-tenger „szinte az Európai Unió és a NATO belső tengerévé vált”, másrészt viszont nem szabad megfeledkezni arról, hogy Moszkva számára a Baltikum milyen gazdasági és katonai jelentőséggel bír.

Oroszország próbálkozik a térségbeli helyzet destabilizálásával, a NATO-nak erre egységesen kell reagálnia, a szövetség kész az ilyen lépésekre – állapította meg Sikorski.

Stubb kedd délután Varsóban Andrzej Duda elnökkel is találkozik.

Fotó: Chandler Cruttenden, Unsplash

„Az új kampuszunkba történő beruházást az ügyfeleink körében tapasztalt kereslet és az előre jelzett piaci növekedés indokolja” – mondta Björn Rosengren, az ABB vezérigazgatója. „A Kínában és az Egyesült Államokban végrehajtott fontos beruházásokat követően az új svédországi létesítmény megerősíti azt a képességünket, hogy egy növekvő piacon, helyben gyártott termékekkel szolgáljuk ki az európai ügyfeleinket. Már ma is itt gyártjuk az ABB által a régióban értékesített robotok mintegy 95 százalékát. Ez nem csak a „helyben a helyiekért” stratégiánk, de minden európai robotikai ügyfelünk iránti erős elkötelezettségünket is jelzi.”

„Napjainkban kedvezőek a feltételek a robotikába és az automatizálásba való befektetésre. Ez az új kampusz jelentős állomása a globális növekedési programunknak, és kulcsfontosságú szerepet játszik az európai ügyfeleink támogatásában, akik az ipari tevékenység visszatelepítése, a fenntarthatóbb ellátási láncokra való áttérés és a hosszú távú munkaerőhiány miatt felgyorsítják a robotikába és a mesterséges intelligenciába történő beruházásaikat” – mondta Sami Atiya, az ABB Robotika és Gyártásautomatizálás üzletágának vezetője. „A Robotics Campus segítségével hatékonyabban tudjuk kiszolgálni az ügyfeleinket, illetve számos meglévő és új ágazatot, például az autóipart, az elektronikát, a logisztikát, az egészségügyet, az e-kereskedelemet és a gyógyszeripart tudjuk majd támogatni azon törekvésében, hogy teljes mértékben kihasználja az automatizálásban rejlő lehetőségeket.”

Az ABB új kampusza lehetővé teszi az ügyfelekkel és a partnerekkel való szoros együttműködést, aminek keretében a felek biztonságos és funkcionális környezetben fejleszthetnek robotikai és automatizálási megoldásokat. Az ügyfelek a helyszínen tesztelhetik megoldásaikat, és kísérletezhetnek a legújabb automatizálási innovációkkal. Emellett a dolgozók, a látogatók és a diákok munkaidőben és munkaidőn kívül is részt vehetnek majd a kampuszon szervezett, nyitott rendezvényeken.

„Az új, fenntartható svédországi létesítményünk az ABB Robotika globális innovációjának a bölcsőjénél lesz, amelynek a sikertörténete azzal indult, hogy az ABB közel 50 évvel ezelőtt kifejlesztette a világ első kereskedelmi célú, teljesen elektromos robotját” – mondta Marc Segura, az ABB Robotika vezetője. „Az új K+F központunkban az új digitális és mesterséges intelligenciával támogatott technológiák fejlesztésére összpontosítunk, így a robotokat egyre könnyebben elérhetővé tesszük, miközben minden iparágban lebontjuk a robotok alkalmazását gátló korlátokat.”

Az Európai Bizottság tavaly ősszel publikálta a 2022-es európai eredménylistáját, amely 12 szempont és összesen 22 témakör szerint rangsorba állítja és csoportosítja az EU tagországait. Az innováció terén első Svédország, de az élbolyban szerepel még Belgium, Dánia, Finnország – és új csapattagként – Hollandia is. A középmezőnyt követik az úgynevezett „feltörekvő innovátorok”, vagyis azon országok, amelyek az uniós innovációs átlag 70 százaléka alatt szerepelnek. Magyarország 69,8 százalékos teljesítményével mindössze hajszálnyival csúszik bele ebbe a „követő” csoportba, ahol teljesítménye jóval meghaladja a többi csoporttagét: Bulgáriáét, Horvátországét, Lettországét, Lengyelországét, Romániáét és Szlovákiáét. Az EU átlag 9,9 százalékos növekedés produkál az innováció terén, amitól a magyar innovációs aktivitás növekedése 2,8 százalékponttal elmarad, így egyre nő a távolság az EU-átlag innovációs teljesítménye és Magyarország hasonló teljesítménye között.

Összecsengő adatok

Az EU felmérését sok tekintetben alátámasztják azok az eredmények, amelyeket a K&H innovációs index mögött meghúzódó kutatás eredményei tükröznek. A K&H 2021 eleje óta immár negyedik alkalommal végzett kutatást a hazai közepes és nagyvállalatok között azok innovációs aktivitásáról. A K&H innovációs index 2022 második félévében 2 ponttal csökkent a félévvel korábban mért, amúgy sem magas 30 ponthoz képest, így lényegében visszaesett az egy évvel korábbi szintre.

„Két év viszonylag aktív innovációs tevékenységét követően most különösen a vállalatok által a jövőben tervezett innovációi jeleznek visszaesést, nyilván nem függetlenül az amúgy is kedvezőtlen gazdasági várakozásokkal” – jelentette ki Németh Balázs, a K&H Csoport innovációs vezetője a második féléves innovációs index bemutatása kapcsán. Az orosz-ukrán háború szintén kedvezőtlen hatást gyakorol a fejlesztési tervekre. Míg a háború kitörésekor a cégek bő negyede jelezte, hogy a konfliktus hatással lehet innovációs tevékenységükre, addig 2022 második félévében ezt már tíz cégből négy érzékelte.

Átmeneti volt a fellendülés

A K&H innovációs index egy összetett mutató, amely 4 elemből áll össze. Ezek egyike a jövőre irányuló innovációs terveket járja körül. A felmérés szerint az utolsó hat hónapban tovább csökkent a következő évre új terméket vagy szolgáltatás bevezetni tervező cégek aránya. A csökkenés a vállalatok minden szegmensét érinti.

Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb egy vállalat árbevétele, annál több innovációs tevékenységet terveznek a következő egy évre. A megkérdezett vállalatok 40 százaléka tervez kedvező környezeti hatással járó fejlesztést, éppen annyi, mint hat hónappal ezelőtt.

Noha a vállalatok továbbra is alapvetően igyekeznek házon belül megoldani a fejlesztéseket, az utóbbi időben jelentősen több cég vont be külső partnert erre a feladatra. 2022 második felében a cégek 20 százalékában folyt valamilyen innovációs tevékenység, de a K&H innovációs index sajnos azt is mérte, hogy a vállalatok 6 százalékában a felmérést megelőző két évben felfüggesztettek ilyen jellegű tevékenységeket.

Németh Balázs, a K&H Csoport innovációs vezetője az idei második féléves innovációs index adatai alapján fontosnak nevezte, hogy érdemben javuljon a vállalatok innovációs kedve, mert mint mondta: „az innováció a versenyképesség kulcsa. Hosszabb távon csak az a cég tud versenyben maradni, amelyik új termékeket, szolgáltatásokat vezet be a piacra, illetve folyamatosan javítja háttérfolyamatainak hatékonyságát”. Hozzátette: „Némi bizakodásra ad okot, hogy a vállalatok zöme erőforrásait éppen a digitális fejlesztésekre összpontosítja és munkavállalóinak is folyamatos informatikai képzést szervez”.

Jens Stoltenberg tájékoztatása szerint a két ország várhatóan már szerdán megkaphatja a hivatalos felkérést a csatlakozásra, amelyet ugyan még mind a 30 NATO-tagállamnak jóvá kell hagynia, de így is néhány héten belül a szövetség teljes jogú tagjaivá válhatnak.

A sajtó előtt aláírt memorandum tekintettel van Törökország aggodalmaira, beleértve a fegyverexportot és a terrorellenes harcot – hangsúlyozta a NATO-főtitkár, aki szerint a NATO „nyitott ajtók politikája” történelmi sikert ért el, az újonnan csatlakozók tovább erősítik a szövetséget. Mint mondta, Finnország és Svédország jól képzett katonákkal, modern technológiával és szilárd demokratikus intézményekkel járul hozzá az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, ráadásul megváltoztatja a geostratégiai helyzetet a Baltikumban.

Jens Stoltenberg kitért arra, hogy Vlagyimir Putyin a NATO bővítésének ellenzésével épp annak ellenkezőjét érte el. „Bármelyik ország megválaszthatja jövőjét” – jelentette ki. Finnország és Svédország májusban adta be felvételi kérelmét az észak-atlanti szövetségbe az Ukrajna ellen indított orosz támadásokra hivatkozva. A tagországok közül egyedül Törökország vétózta meg a csatlakozást, azzal érvelve, hogy Svédország és Finnország pénzzel és fegyverrel is támogatja a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). A török kormány követelte a PKK tagjainak, valamint a velük  szövetséges Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milícia tagjainak kiadatását, továbbá a 2019 októberben indított észak-szíriai török offenzíva miatt elrendelt svéd fegyverszállítási embargó feloldását.

Kérdésre válaszolva a NATO-főtitkár elmondta: a finn és a svéd kormány vállalta, hogy együttműködik Törökországgal a terroristagyanús személyek kiadatásában a jogállamiság keretein belül, a nemzetközi egyezményeknek megfelelően.

Az esetleges török vétó miatt egyébként Stockholm módosította a terrorizmus-ellenes törvényét.

Forrás: MTI

A török elnök arról is beszélt, hogy a svéd és finn delegációk ne is fáradjanak azzal, hogy Törökországba menjenek megpróbálni meggyőzni őt. Svédország és Finnország számára a csatlakozás hatalmas politikai változás, de a NATO szabályai szerint egyetlen vétó is elég ahhoz, hogy ezt megakadályozzák.

Forrás: 24.hu 

Kép: Engin Yapici, Unsplash

„Brüsszel az Egyesült Államok égisze alatt fokozatosan vonja be Svédországot és Finnországot a struktúráiba, történtek különböző hibrid, gyakorlatoknak vagy kiképzésnek álcázott, a tényleges bevonásra irányuló intézkedések” – mondta Zaharova. „Mi minden figyelmeztetést megtettünk – mind nyilvánosan, mind kétoldalú csatornákon keresztül. Tudnak erről, ezért nem lesz min csodálkozni. Mindenről tájékoztatták őket, arról, hogy hová vezet ez az egész” – tette hozzá.

A  szóvivő az interjúban azt is elmondta, hogy Oroszország már nem bízik meg többé az ukrán tárgyalófélben, és Moszkva szerint Kijev továbbra is következetlenül fog viselkedni a diplomáciai egyeztetések során. Ezzel kapcsolatban megismételte az orosz álláspontot, amely szerint Ukrajnában egy kívülről irányított rendszer van hatalmon, amely figyelemelterelésre használja a tárgyalásokat.

Az Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által ismertetett szerda délelőtti hadijelentés szerint az orosz légierő gépei 73 ukrán katonai célpontra, a rakétaerők és a tüzérség egységei pedig 1053 katonai infrastrukturális létesítményre mértek csapást kedd éjszaka. A légvédelem hat drónt és két Tocska-U harcászati rakétát lőtt le. A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 140 repülőgépet, 496 drónt, 253 légvédelmi rakétarendszert, 2388 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 256 rakéta-sorozatvetőt, 1029 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2232 különleges katonai járművet veszítettek.

A donyecki orowszbarát erők, a „népi milícia” szerdai tájékoztatása szerint öt ukrán katonai egység hagyta el a mariupoli Azovsztal fémmű területét és tette le a fegyvert. A Telegramon megjelent közlemény szerint a megadás lehetőségéről az üzem területén szétszórt röplapokból szereztek tudomást. Az Izvesztyija című lap szerint a létesítményre kedden agitációs anyagot tartalmazó lövedékeket lőttek ki.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy szerdán, közép-európai idő szerint 13 órától ismét humanitárius folyosót nyit, hogy az Azovsztalban körülzárt ukrán katonák és külföldi zsoldosok megadhassák magukat. Orosz tudósítások szerint Kijev nem adott engedélyt a kapitulációra, a nacionalista fegyveresek pedig halállal fenyegették meg vagy agyonlőtték, aki le akarta tenni a fegyvert.

Forrás: MTI

Az angol-német összecsapás nagyjából belül egyenlő játékerejű csapatok meccsének ígérkezett, és valóban nagyjából azt láttunk, amire számíthattunk. Mindkét csapat gyors futballt játszik, jól szervezett védelemmel, kemény középpályásokkal, gólerős csatárokkal. Igaz, a nagy tét miatt egyikük sem vállalt különösebb kockázatot, hiszen a mai futballban már egy bekapott gól is végzetes lehet.

A mérkőzés első félórájában a németek támadtak többet, mintegy 60 százalékos labdabirtoklás mellett, majd feljöttek az angolok, a félidő végén már inkább ők kezdeményeztek. Sterling nagyon él, az utolsó másodpercekben mégis Kane előtt adódik gólszerzési lehetőség, de Hummels megelőzi, ez kevésen múlt.

A szünet után német percek, Havertz lövését védi Pickford, majd ismét kemény csata a mezőnyben kevés gólveszéllyel. A 60. perc után mindkét kapitány frissít, több cserét is beküldenek, hosszabbítás-gyanús a meccs. Ám a 75. percben villannak a brit cipők, egy balról érkező beadást Sterling közelről lövi a hálóba. 1:0.

A németek rákapcsolnak, és rövid idő múlva egyenlíthetnének. Havertz szerez labdát a félpályánál, indítja Müllert, aki szinte a kapuig gyalogolhatna a játékszerrel, de mintha megijedne a kifutó Pickfordtól, 19 méterről ellövi a labdát – a kapu mellé. Tíz ilyen helyzetből kilencszer betalálna, de ez most pont a tizedik volt.

Az ilyen kihagyott zoccerek után büntetni szokott a sors, most is ez történt, a 86. percben egy villámgyors angol támadás végén Kane befejeli a németek sorsát megpecsételő gólt. 2:0. A németek mindent egy lapra feltéve támadnak, de kevés már az idő, és még kevesebb az ötlet. Az angolok többet tettek a győzelemért, és megérdemelten jutottak a legjobb nyolc közé, ahonnan akár a döntőig is masírozhatnak, hiszen a mai ellenfélnél alacsonyabban jegyzett csapatok ellen fognak küzdeni, sem svéd uktrán, sem a cseh-dán összecsapás leendő győztese nem látszik legyőzhetetlen ellenfélnek.

Souhtgate kapitány sok kritikát kapott az EB előtt, most négy meccsből hármat megnyert, és még gólt sem kapott a csapata – ettől talán a kritikusok is elcsendesednek. A portugálok és a franciák után a németek is csomagolnak, úgy látszik, a mi halálcsoportunk tagjai nem sokat mutattak az egyenes kieséses szakaszban.

A nyolcaddöntők utolsó mérkőzése este kilenckor kezdődött, Ukrajna és Svédország csapott össze. A rendkívül izgalmas, változatos mérkőzésen volt mindan, nagy helyzetek szép gólok, drámai hibák, hosszabbítás, kiállítás, éppen csak tizenegyesrúgások nem.  A 27. percben az ukránok kerültek előnybe Zincsenko góljával, a svédek a 43. percben egyenlítettek Forsberg révén. Mindkét csapat megnyerhette volna a meccset, de kimaradtak a legnagyobb helyzetek is, többzsör is a kapufa segített mindkét oldalon. A rendes játékidő nem hozott döntést. A hosszabbításban több volt a sérülés, mint a futball, Danielson egy brutális belépővel ki is érdemelte a piros lapját. Az emberhátrányba került svédek óriásit küzdöttek, hogy kihúzzák a tizenegyesekig, de az utolsó percben Dovbik befejelte Zincsenko beadását, ezzel története során először EB-negyeddöntőbe juttatta Ukrajnát.

Anglia-Németország 2:0

Ukrajna-Svédország 2:1, hosszabbítás után

A karbonlábnyom az emberi tevékenység környezeti hatásainak egyik legfontosabb mércéje, amely az ökológiai lábnyom részeként egy személy üvegházhatású gázkibocsátását jelenti.

Ebből sajnos mi, magyarok is jócskán kivesszük a részünket, hiszen minden évben fejenként átlagosan 5,7 tonna szénlábnyomot hagyunk magunk után, csak hazánkban. Ez ugyan messze elmarad az USA extrém magas 20 tonna vagy a teljes Európai Unió 7,19 tonna szén-dioxid-kibocsátásától, azonban több, mint a jóval iparosodottabb, hasonló lélekszámú, de környezettudatos Svédország 5,37 tonna egy lakosra vetített éves szén-dioxid-kibocsátása, és alig marad el az ipari nagyhatalomnak számító Franciaország 6,8 tonnás szénlábnyomától. Mivel a globális hőmérséklet-emelkedés 2 Celsius-fok alatt tartásához lakosonként 2 tonnára kell csökkentenünk karbonlábnyomunkat, könnyen belátható, hogy nekünk, magyaroknak is bőven van tennivalónk ezen a téren.

Az 5,7 tonnás fejenkénti szén-dioxid-kibocsátásunkból 1,3 tonnát a magánháztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. A Knauf Insulation felmérései szerint a családi házakban felhasznált energia 70 százalékát fűtésre és egyre nagyobb arányban hűtésre, 14 százalékát a használati meleg víz előállítására, 16 százalékát pedig a ház elektromos berendezéseinek működtetésére és világításra fordítjuk.

Ezen mutatók alapján egy háromfős, 100 négyzetméteres házban élő család például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe évente.

„Épületeink energiahatékonyságának meghatározó szerepe van szén-dioxid-kibocsátásunk mérséklésében. Az 57 millió tonnás magyar szén-dioxid-kibocsátás 16 százaléka otthonaink fűtése és hűtése miatt kerül a légkörbe, amelyek 80 százalékát azonban a nem vagy nem megfelelően hőszigetelt 2,7 millió magyar családi ház adja” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Magyarországon önmagában csak a korszerűtlen családi házak teljes körű hőszigetelésével közel 1 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást kerülhetnénk el évente, amellyel családi házaink fűtési költségeit akár 40-50 százalékkal, egyéni karbonlábnyomunkat pedig 6 százalékkal csökkenthetnénk” – tette hozzá.

Érdekesség, hogy a szigeteléssel elérhető karbonlábnyom-csökkenés kétszer nagyobb, mint marhahúsfogyasztásunk szén-dioxid-kibocsátása. Egy átlagos, 100 négyzetméteres, 20 cm vastag kőzetgyapottal szigetelt családi házban élő magyar család szén-dioxid-kibocsátása mindössze 0,4 tonna, miközben a marhahúsfogyasztás teljes elhagyásával a család 0,3 tonna, az internethasználat elhagyásával pedig 80 kg üvegházhatású gáz kibocsátását kerülheti el.

A szigetelés önmagában is klímabarát. A Knauf Insulation számításai szerint egy 20 cm vastag üveggyapot szigetelés 50 év alatt mintegy 30 000 MJ/m² energiát takarít meg. Ha ezt az energiamennyiséget összevetjük a szigetelőanyag gyártásának 65 MJ/m² energiaigényével, akkor látható, hogy a szigeteléssel 400-szor több energiát takaríthatunk meg, mint amennyire annak előállításához volt szükség.

A pilótáknak egész hétvégén kedvezőtlen útviszonyokkal kellett küzdeniük, mert a meleg miatt olvadni kezdett a hó és a jég. Tänak pénteken kevesebb mint két másodperccel végzett az első helyezett mögött, majd jobb rajtpozícióját kihasználva szombaton sikerült közel egyperces előnyt szereznie riválisaival szemben. Vasárnap az első két szakaszon óvatosan autózott, majd a gyorsasági szakaszon a legjobb időt érte el, 3,5 másodperccel megelőzve a második helyezettet, és ezzel megszerezte mind az öt jutalompontot. Navigátorával, Martin Järveojával így immár ő áll az élen – pályafutása során először – a pilóták mezőnyében. Kris Meeke a második rallyját futotta a csapat színeiben, és összesítésben a hatodik helyen végzett, miután az utolsó napon sikerült növelnie előnyét legközelebbi riválisával szemben. Pontjai segítettek a csapatnak, hogy egypontos előnyre tegyen szert az autógyártók mezőnyének élén. A pénteki kicsúszás miatt pedig az ismételt rajtra vonatkozó szabályok szerint induló Jari-Matti Latvala ért el szakaszgyőzelmet a nap elején. Marcus Grönholm szintén sikeresen teljesítette visszatérését követő első futamát egy saját tulajdonú Yaris WRC volánja mögött.

Akio Toyoda (a csapat elnöke):

„Megszereztük idei első győzelmünket a Svéd Rally második fordulójában. Szeretnék gratulálni és köszönetet mondani Ottnak, Martinnak és a csapatnak a teljesítményükért. Szeretném az összes rajongónak és partnerünknek is megköszönni a támogatásukat. Két éve, közvetlenül a visszatérésünk után, el se tudtam hinni, amikor már a második rallynkon sikerült győzedelmeskedni. Világosan emlékszem a meglepetésre és az örömre. Idei győzelmünk más: itt kezdettől a győzelemért harcolhattunk. Visszatekintve arra a két évvel ezelőtti örömteli rallyra, és a nagyon kemény tavalyira, látom, mennyit fejlődött a csapat. Köszönöm Tomminak, hogy továbbra is vezeti a csapatot. Láttam Esapekka Lappit és Janne Fermet idegen szerelésben a dobogón. Természetesen sajnáltam, hogy Jari-Matti, Miikka, Kris és Seb nem állhattak fel oda, de örömöt éreztem mindazokért, akik igen. És ez nemcsak azért volt, mert láttam a mosolyukat, hanem azért is, mert erős riválisaink voltak. Úgy hiszem, Tommi és a csapat összes többi tagja is úgy érzi, minden pilótánk és navigátorunk ott van a dobogón. És ez nagy erőt ad a TOYOTA GAZOO Racing csapatának ahhoz, hogy előre lépjen. Éppen csak elkezdődött az idény, amelynek hátralevő részében, 12 fordulón keresztül kell majd kemény csatákat megvívnunk. Ettől lesz izgalmasabb a WRC, és ez segít nekünk is egyre jobb autókat készíteni. Előre is köszönöm folyamatos támogatásukat!”

Tommi Mäkinen (csapatfőnök):

„Nagyszerű, hogy sikerült győznünk most a második fordulóban és az élre állni mindkét bajnokság mezőnyében. Ott végig dominált a hétvégén, megmutatva mindenkinek, hogyan kell nehéz útviszonyok közt autózni. Rendkívül erős versenyző. Amikor ránézek, az kicsit olyan, mintha magamat látnám húsz éve, amikor a világbajnoki címért küzdöttem. Persze ez nehéz hétvége volt Kris és Jari-Matti számára, de ők is megmutatták, milyen gyors és megbízható az autónk.”

Ott Tänak (a 8. rajtszámú autó pilótája):

„Nagyon jól sikerült a hétvége. Péntek volt számomra a legfontosabb nap, amikor minimalizálni tudtuk az időveszteséget, utána már csak jó ritmusban autóztunk, a lehető legkisebb kockázatot vállalva. A mai nap arról szólt, hogyan spóroljunk az abroncsokkal a gyorsasági szakaszra, ahol aztán mindent kiadtunk magunkból. Nagyon jól mentünk, minden remekül működött, jól éreztem magam az autóban. Nagyon erős csapatunk van, és szuper dolog, hogy sikerült az idény elején összehozni egy ilyen eredményt.”

Jari-Matti Latvala (a 10. rajtszámú autó pilótája):

„A ma reggeli első szakasz volt a legjobb a rallyn: szép, tiszta, jeges útburkolat, nagy hófalakkal és gyors pálya. Igazán élvezhető volt az autózás és az, hogy újra felvettük a ritmust. Reméltem, hogy a gyorsasági szakaszon szerzek pontokat és jó eredménnyel fejezem be a rallyt, de az útviszonyok nagyon rosszak voltak, különösen a végén, ahol sok volt a hó és a latyak. Most már Mexikóra gondolunk.”

Kris Meeke (az 5. rajtszámú autó pilótája):

„Ma reggel nagyon jók voltak az útviszonyok: tiszta jég, pont az, amin szeretünk vezetni. Az volt ma a célom, hogy megpróbáljak Sebastien Loeb előtt végezni, és sikerült is növelni az előnyünket, szóval elégedett vagyok. A gyorsasági szakaszon kaptam egy nagy ütést az autó bal első kerekére, és utána már küzdelmes volt a verseny. A meleg idő hétvégén nagyon más volt, mint a verseny előtti tesztelés során, ezért nem voltam túl gyors. De jó érzés, hogy sikerült befejezni a rallyt és pontokat is szerezni a csapatnak.”

A SVÉD RALLY VÉGEREDMÉNYE

1. Ott Tänak/Martin Järveoja (Toyota Yaris WRC) 2 ó 47 p 30.0 mp

2. Esapekka Lappi/Janne Ferm (Citroën C3 WRC) +53.7 mp

3. Thierry Neuville/Nicolas Gilsoul (Hyundai i20 Coupe WRC) +56.7 mp

4. Andreas Mikkelsen/Anders Jaeger-Amland (Hyundai i20 Coupe WRC) +1 p 05.4 mp

5. Elfyn Evans/Scott Martin (Ford Fiesta WRC) +1 p 08.2 mp

6. Kris Meeke/Seb Marshall (Toyota Yaris WRC) +1 p 38.8 mp

7. Sebastien Loeb/Daniel Elena (Hyundai i20 Coupe WRC) +1p 49.7 mp

8. Pontus Tidemand/Ola Floene (Ford Fiesta WRC) +3p 37.7 mp

9. Ole Christian Veiby/Jonas Andersson (Volkswagen Polo R5) +6 p 34.0 mp

10. Janne Tuohino/Mikko Markkula (Ford Fiesta WRC) +8p 21.4 mp

21. Jari-Matti Latvala/Miikka Anttila (Toyota Yaris WRC) +14p 44.4 mp

Mi következik?

A Mexikó Rally (március 7–10.) nagyon más lesz a csapatok és pilóták számára, mint a svédországi volt. Rossz minőségű murvás utak és harminc fok körüli meleg vár az indulókra. Emellett a nagy tengerszint feletti magasság is megviselheti a versenyzőket. A pálya legmagasabb pontja 2737 méteren lesz, így a motorok kevés oxigént kapnak, így a teljesítményük akár 20 százalékkal is csökkenhet.

Magyarországon például 125 fiatal vesz részt duális műszaki képzésben vagy gyakornoki programban az E.ON-nál, nagyobb részben villamos-, kisebb arányban gázipari területen. Törökországban közel 650 fiatal kap munkát az Enerjisánál, az E.ON és a Sabancı-csoport által közösen alapított energiavállalatnál, 150 fiatal kezdi meg szakmai pályafutását az E.ON-nál Nagy-Britanniában, 80 Svédországban.

Németországban, ahol több mint 200 ipari tanuló és duális képzésben részt vevő diák kapott szerződést, az E.ON vállalatai ismét megkapták a „Legjobb hely a tanulásra” oklevelet, mely egyfajta „védjegy” a képzést folytató cégek számára. A cél az, hogy az energiavállalat már a munkába állás első perceitől a lehető legjobb feltételeket biztosítsa a gyakornokainak, hogy eredményesen fejlődjenek és fenntartható tudást szerezzenek. Az, hogy elkötelezett fiatalok képzésébe fektetnek be, azt is jelenti, hogy ellensúlyozni tudják a képzett szakemberek hiányát.

Magyarországon az E.ON utánpótlás-nevelési stratégiája hasonló, a 15–25 éves korosztályt célozza meg. A középfokú oktatási, az egyetemi és egyetem utáni, illetve végzett mérnököknek szóló programok közös jellemzője, hogy gyakorlatorientált képzési és tapasztalatszerzési lehetőséget kínál a műszaki pályára készülő vagy frissen végzett fiatalok számára. Az E.ON tanműhelyeiben a valós napi feladatokra készülhetnek fel a fiatalok, képzésüket – a felsőfokú duális szakképzéshez hasonlóan – itt is főállású E.ON-mentorok támogatják. A frissen végzett villamosmérnökök a mérnökiroda program keretében pedig egy intenzív képzés részesei, miközben teljes értékű munkavállalóként foglalkoztatják őket. A vállalat tanműhelyeiben végzett összes tanulóval munkaszerződést kötöttek az elmúlt években, akik ma már főállású munkatársak. Ugyanígy a programban végzett mérnökök számára is számos karrierutat kínálnak az E.ON-nál.

Haraszti Judit, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója az utánpótlásképzésben való részvételt a vállalat kiemelt feladatának tekinti:

„Magasan képzett, korszerű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakembereket szeretnénk munkatársaink között tudni – most és a jövőben egyaránt. Annak érdekében, hogy a legjobbakkal dolgozhassunk együtt, jelen vagyunk a jövő szakembereinek már a képzésénél is, és a képző intézményekkel partnerségben saját eszközeinkkel is hozzájárulunk ahhoz, hogy képességeik kibontakoztatásához minden külső feltétel a rendelkezésükre álljon.”

A felsőfokú duális szakképzési programokba való jelentkezés ideje ezekben a hetekben zajlik, február 15-ig van idejük a fiataloknak a döntésre. A képzési lehetőségekről és követelményekről, illetve az online jelentkezési lehetőségről itt található további információ.