Látványos bővülés egy japán márkánál

Erősödött a magyar személyautó piac az év első negyedévében: 4775 darabbal több, összesen 36 455 autó talált gazdára, ami 10,8%-os növekedésnek felel meg az előző év azonos időszakához képest. A piac élére a Toyota állt, amely 4447 személyautót értékesített, 971 darabbal többet, mint tavaly ilyenkor. Ilyen mértékű, közel 28 százalékos bővülésre eddig nem volt példa a márka hazai történetében.

A második helyet a Nissan szerezte meg, amely 252-vel több, összesen 4435 személyautót adott el itthon az előző év első negyedévéhez képest. Ez mintegy 132 százalékos bővülést jelent a japán márka számára. A dobogó harmadik fokára a Škoda „állhatott fel” 3421 eladott autóval, ami 14,8 százalékos növekedésnek felel meg. A negyedik helyet a Suzuki (3219 darab), az ötödiket pedig a Volkswagen (2104 darab) szerezte meg.

Gyengélkedő kishaszonjármű piac

A hazai kishaszonjármű-piacon ezzel ellentétes folyamatok zajlottak: a szegmens összességében 10 százalékkal zsugorodott. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy 2026 első három hónapjában 604 darabbal kevesebb, mindössze 5413 könnyű teherbírású áruszállító talált gazdára. „A visszaesés a magyar gazdaság helyzetébe vetett bizalommal magyarázható. A vállalkozások visszafogták beruházásaikat, egyértelműen kevesebb új kishaszonjárműre volt szükségük az év első negyedévében, mint korábban, ugyanakkor évek óta csökken az összehasonlításunk bázisa, vagyis a kishaszonjárművek iránti kereslet” – hangsúlyozta Schiller Márk.

A csökkenés egyik vesztese a Ford, ugyanakkor a márka továbbra is fölényesen vezeti a hazai piacot 1678 eladott járművel. A második helyet a Toyota szerezte meg 743 darab kishaszonjárművel. „Érdekes trend ugyanakkor, hogy mind a harmadik helyre befutó Renault, mind pedig a negyedik pozíciót megszerző Mercedes-Benz növelni tudta az eladásait a tavalyi év hasonló időszakához képest” – tette hozzá a szakember.

A Renault 186-tal több, összesen 717 kishaszonjárművet értékesített, míg a Mercedes-Benz 238 darabbal növelte eladásait, így 611 járművet adott el idehaza.

Erősödő kínai márkák

A friss adatokból egyértelműen látszik, hogy a kínai márkák folyamatosan növelik jelenlétüket idehaza. Míg a tavalyi év első negyedévében 5 százalékos piaci részesedéssel bírtak, addig az idei év első negyedévében ez az arány már 9 százalékra emelkedett. Az év első három hónapjában összesen 15 kínai márka (számos közülük még hivatalos márkakereskedés és -szerviz nélkül) volt jelen a magyar piacon, köztük négy teljesen új belépővel (Chery, Farizon, Xpeng, Leapmotor). A piaci elsőséget a Chery szerezte meg 820 eladott személyautóval, szorosan mögötte a BYD végzett 818 darabbal, a harmadik helyre pedig a Volvo ért fel 597 autóval.

„Fontos megjegyezni, hogy a BYD 195 példánnyal több személyautót adott el idehaza, amiben a mi értékesítőink sikere is benne van, hiszen a Schiller Autó Családnál is elérhető ez a márka. Április 1-jén pedig elindult egy új kínai márka, a Geely értékesítése nálunk, ami azt jelenti, hogy immár 16 kínai márka közül választhatnak a hazai vásárlók. A Geely egy plug-in hibrid és egy tisztán elektromos modellel kezdte meg a hódítását a magyar személyautópiacon” – emelte ki a Schiller Autó Család schtratégiai és marketingigazgatója.

A kínai márkák lendületét jól mutatja, hogy az év első negyedévében összesen 3679 járművet értékesítettek (személyautó és kishaszonjármű együtt), ami 1683 darabbal több, mint az előző év azonos időszakában.

Európai trendek

Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) adatai szerint 2026 első két hónapjában látványos átrendeződés indult el az európai autópiacon: a vásárlók egyre inkább az elektromosított hajtásláncok felé fordulnak, miközben a benzines és dízel modellek gyorsan veszítik piaci súlyukat. „Bár rövid távon nem várható teljes átállás a 100%-ban elektromos autókra, az elektromos rásegítésű modellek – a hibridek, a plug-in hibridek és a tisztán elektromos járművek – egyre nagyobb teret nyernek” – emelte ki Schiller Márk.

A tisztán elektromos autók részesedése 18,8%-ra nőtt a tavalyi 15,2%-ról, főként a francia és német piac erősödésének köszönhetően. A hibridek még nagyobb arányban bővültek, 38,7%-ra emelkedve, amit elsősorban az olasz és spanyol kereslet húzott. Ezzel párhuzamosan a hagyományos benzines és dízel modellek részesedése 38,7%-ról 30,6%-ra esett vissza, ami jól mutatja a belső égésű motorok folyamatos térvesztését.

Mindezek ellenére az EU újautó-piaca összességében enyhén zsugorodott: 2026 január–februárban 1,2%-kal kevesebb autó talált gazdára, mint egy évvel korábban. Ez ráadásul egy már meglévő negatív trend „továbbélése”, hiszen 2025 elején is 3,4%-os visszaesést mértek 2024-hez képest. A darabszámok tehát csökkennek, miközben a hajtásláncok közötti erőviszonyok látványosan átrendeződnek az elektromosított megoldások javára

Tömeges visszahívást rendeltek el a 2019 óta Magyarországon gyártott Suzuki Vitarák és S-Crossok körében a hibás párolgásszabályozó rendszer miatt – erről kapott egy levelet a Pénzcentrum olvasója is. A gyártó értesítése szerint pótalkatrészt egyelőre nincsen, folyik a beszerzés, majd később értesítik az autótulajokat arról, hogy mikor lehet a szerelőhöz menni. A visszahívás már az Európai Bizottság adatbázisában is megjelent. Azt nem tudni, hogy pontosan hány autót érint az ügy, de ez a két modell gyakorlatilag évek óta vezeti a hazai eladási statisztikákat, így akár tízezres nagyságrendről is szó lehet.

Komoly visszahívási kampányt indított a Magyar Suzuki Zrt., mivel bizonyos járművek esetében a hibás párolgásszabályozó rendszer, másnéven EVAP-tartály miatt. Mint a Pénzcentrum egyik olvasóját levélben tájékjoztatták: „az aktívszén töltettel rendelkező EVAP-tartályban a használat során légrés keletkezhet annak belsejében, ami miatt csökkenhet az aktívszén tartály hatékonysága”.

Fotó: Suzuki

A magyar autóipar válságát pedig a számok is mutatják: a közúti gépjárműgyártás a KSH szerint januárban 12 százalékkal, márciusban pedig 9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Hasonlóan gyengén muzsikált az autóalkatrész-gyártás, és még ezeknél is sokkal rosszabbul a gépgyártás, ez utóbbi márciusban több mint 18 százalékos mínuszt hozott össze. Várhatóan nem lesz túl acélos a napokban érkező, áprilisra vonatkozó ipari statisztika sem.

De mi romlott el ennyire a magyar gazdaság húzóágazatában? A magyar gazdaság tavaly recesszióban volt, vagyis a gazdasági teljesítményünk csökkent, de az idei első negyedév már pluszos volt, és hasonló, pozitív változás látható a legtöbb európai országban. Miért pont most van akkor válság az ágazatban?

A válasz nagyon röviden az, hogy vannak strukturális problémák, külső gazdasági hatások, de alkalmi balszerencsék is, ez utóbbiak pedig vagy már el is múltak, vagy rövidesen el fognak múlni.

További részletek és elemzés a Telex cikkében.

Címlapfotónk illusztráció. 

Az országos kereskedői hálózattal rendelkező cég értékesítési igazgatója, Tóth Péter szerint az új autó szegmens továbbra is a hosszabb szállítási időkkel küzd, és ez a használt járművek felé fordítja a vevői érdeklődést. Az utánpótlás beszerzése azonban változatlanul korlátozott – mutatott rá -, így a használt autók árának csökkenése nem várható a közeljövőben.

Az értékesítési igazgató összegzése szerint a használt piac számára a tavalyi év erősen indult, majd a februárban kirobbanó háború hatására márciusban és áprilisban visszaesett az érdeklődés. A háború azonban hatással volt az új autók kiszállítási idejére, ami újból a használt autók irányába terelte a figyelmet, így szűkülni kezdett a kínálat, és emelkedésnek indultak az árak.

A kereslet és a kínálat az év végére egyenlítődött ki. A lendület mérséklődésében Tóth Péter szerint szerepet játszott, hogy érzékelhetően csökkent a finanszírozási kedv: amíg az év elején minden második szerződéshez finanszírozás is kapcsolódott, addig az év végére 30 százalékosra csökkent ez az arány.

A Datahouse adatait idézve kiemelte, hogy 830 ezer átírással újabb rekordév született 2022-ben, bár mindössze 1,2 százalékos volt a növekedés az előző évhez képest. Az összértékesítésből a használtautó-kereskedők 213 ezer eladott autóval, 25 százalékos részesedéssel zártak.

A Das WeltAuto 2022-ben 6278 autót értékesített országos hálózatában, míg egy évvel korábban ez a szám 7442 volt – ismertette.

A hazai átírásoknál közel 50 százalékban az alsó-középkategóriás és a kisméretű autók domináltak. A legkeresettebb márka ezúttal is az Opel, a Volkswagen és a Suzuki volt.

A Das WeltAuto tapasztalatai szerint Magyarországon továbbra sem csökken a dízel autók iránti kereslet, az elszálló üzemanyagköltségek miatt pedig egyre többen keresték az alternatív hajtású modelleket.

Fotó: Jonathan Borba/unsplash.com

A 2021. áprilisi alapítása óta a CJPT olyan kezdeményezéseket karol fel, amelyek a CASE (Connectivity, Autonomy, Shared mobility, and Electrification, magyarul összekapcsolt, önvezető, megosztott és elektromos) technológiák terjedésének felgyorsításával hozzájárulnak a karbonsemleges társadalom kialakításához, és csökkentik a járművezetők és a munkavállalók terheit. Az elektromos járművek széleskörű elterjedésének elősegítése érdekében a szállítmányozóknak, logisztikai vállalkozásoknak, infrastruktúra-szolgáltatóknak, autógyártóknak és más kapcsolódó partnereknek össze kell fogniuk, hogy gyakorlati megközelítéssel foglalkozzanak a fenntarthatósággal. A különféle iparágakban dolgozó emberekkel folytatott ismételt párbeszédek eredményeként úgy döntöttek, hogy Fukusimában és Tokióban társadalmi megvalósítási projekteket indítanak.

Az elektromos haszongépjárművek bevezetése egyre nagyobb terhet ró a társadalom egészére, nem csak a járművásárlás és a rakományok, valamint a járművek leállása tekintetében, hanem az egyenetlen töltési időzítés okán az üzemi telephelyeken megnövekedett villamosenergia-csúcsigény miatt. A társadalmi megvalósítási projektben az elektrifikált haszongépjárműveket is bevezetik, beleértve a nagy teherbírású üzemanyagcellás elektromos teherautókat a fővonali szállításhoz és az elektromos kishaszonjárműveket (mini haszonjárművek) az utolsó kilométeres szállításokhoz. Ezenkívül a haszongépjárművek üzemeltetés irányításának integrálása az energiagazdálkodásba a társadalomra nehezedő általános terhek és a széndioxid-kibocsátás csökkenéséhez vezet. Ezzel a kezdeményezéssel a CJPT fokozni fogja az egész társadalom karbonsemlegesség felé való elmozdulást, és partnereivel együtt vállalja az előtte álló kihívásokat, mint lehetőséget az ipari fejlődésre és a nemzetközi versenyképesség erősítésére.

A mintaprojekt 2023 és 2029 között zajlik majd, és magában foglalja:

• Nehéz üzemanyagcellás elektromos haszongépjárművek fejlesztését
• Könnyű üzemanyagcellás elektromos haszongépjárművek fejlesztését
• Könnyű akkumulátoros elektromos haszongépjárművek fejlesztését
• Mini akkumulátoros elektromos haszongépjárművek fejlesztését

Az üzemirányítással integrált energiagazdálkodási rendszer kiépítésének fontos eleme a töltő/hidrogén töltő infrastruktúra és az üzemirányítási adatok összekapcsolása a következők megvalósítása érdekében:

• Az állásidő csökkentése a töltés/hidrogén-utántöltés időzítésének és a szállítási terveknek az optimalizálásával, figyelembe véve a jármű maradék akkumulátor-/hidrogénszintjét
• Javaslatok az elektrifikált járművek optimális töltésére, és annak időzítésére a vállalati telephelyeken és útközben, figyelembe véve az épületek energiafogyasztását, valamint a szállítási terveket, hogy ki lehessen egyenlíteni a szállítmányozó és logisztikai vállalkozások telephelyein a teljes energiaigényt.

Fotó: Toyota

A Vezess elkészítette szokás januári elemzését, amelyben hazánk piacvezető autós szaklapja az előző év újautó-vásárlási szokásait vizsgálja. Az összeállításból kiderül, hogy az autóipart sújtó chiphiány, illetve a magyar piacon szokatlanul erős áremelkedés rendesen megkavarta a modellek és a márkák toplistáit. A végeredmény mindezek ellenére mégsem annyira drámai, bár a forgalomba helyezett 121 920 új személyautó 2020-hoz képest 4,77 százalékos visszaesést jelent.

A zsugorodás és a drágulás közepette jelentős változások is láthatók a márkák, valamint a modellek értékesítésében. Továbbra is első a Suzuki, viszont látványos emelkedéssel a negyedik helyre ugrott a Kia (plusz 45 %), miközben az örök kedvenc Opel kiesett az első 10-ből (mínusz 32,03 %).

Jelentősen nőtt a magasabb árcédulás prémium személyautók eladása. Mercedesből 19,65 százalékkal többet – összesen 5680 személyautót – vásároltak a magyar magán- és jogi személyek tavaly. Ez több, mint az Opel teljes hazai személyautó-értékesítése, és ilyenre hazánkban korábban még sosem volt példa. BMW-ből 15,6 százalékkal, Volvóból 14,8 százalékkal, Audiból 9,97 százalékkal kelt el több az egy évvel korábbinál, miközben a piac egyre csak apadt.

A modellek versenyét ezúttal is a Suzuki Vitara nyerte, második az SX4 S-Cross, harmadik pedig a Fiat 500-as lett. Hatalmasat lépett előre a Kia Ceed (plusz 56,67 %), valamint a Suzuki Swift (plusz 65,17 %) is, amely némi szünet után ismét a top 10-be került. Rajtuk kívül nagyot emelkedett a Hyundai Tucson (plusz 39,88 %) és a Nissan Qashqai (plusz 38,77 %) értékesítése.

Részletesebb táblázatok és egyéb érdekességek az alábbi linken olvashatók: https://www.vezess.hu/magazin/2022/01/06/ujauto-ertekesites-toplista-2021/

A leglátogatottabb online autós szaklap több friss toplistát is bemutat az új személyautót vásárló magyarok legfrissebb szokásairól. Az első lajstromból kiderül, hogy a márkák értékesítési listáján tavaly félévkor még csak a negyedik helyen szerénykedett a Suzuki, év végére azonban – 14 783 forgalomba helyezéssel – visszafoglalta a hosszú évek óta szokásos első pozícióját. Széles hibrid kínálatának köszönhetően második lett a Toyota, amely először szerepel ennyire elöl a sorban, harmadikként pedig a Ford zárta 2020-at.

Hasonlóan erős hajrát produkált a modellek között az elmúlt évek egyik bajnoka, a Suzuki Vitara, amely 6882 forgalomba helyezéssel ismét Magyarország legnépszerűbb autójává vált, ezzel maga mögé utasítva drágább testvérmodelljét, a tavalyi győztest, az SX4 S-Cross-t. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a Škoda Octavia végzett.

A drágább prémiumautók értékesítését kevésbé vetette vissza a járvány, és az áremelkedésekre is kevésbé érzékeny ez a szektor. Tavaly a Mercedes és a Volvo modelljei voltak a legvonzóbbak a tehetős magyar vásárlók számára, az első helyen a németek GLC nevű szabadidő-autója végzett; 736 darabot helyeztek belőle forgalomba.

A Vezess összegző cikkéből kiderül az is, hogy Magyarországon a járvány első hulláma alatt szakadt be az újautó-piac, viszont a második negyedévben kelt el a legkevesebb, mindössze 23 014 személyautó. Érdekesség, hogy ezzel szemben a legsúlyosabb járványidőszakot hozó utolsó negyedévben állt forgalomba a legtöbb személygépkocsi, egészen pontosan 37 929 darab.

Részletesebb táblázatok és egyéb érdekességek ezen a linken olvashatók.

A Vezess cikke a Datahouse adataiból készült.

“Másfél évvel ezelőtt vettem fel a kapcsolatot az ARVidal Racinggel. Koncepció autójukkal az interneten találkoztam és egyből magával ragadott. Éreztem, hogy nekem ezt az autót vezetnem kell. Az is nagy hatással volt rám, hogy az autó fejlesztésében és tesztelésében a világ élvonalába tartozó, Alexey Lukyanuk rally pilóta is részt vett.“ – számolt be a kezdetekről Vígh Milán autóversenyző. “ Év elején a komplett csapatunk, a Millersport Team meghívást kapott az ARVidal Racingtől Madridba, egy versenyhétvégére. Mondanom sem kell, hogy az élményen túl komoly tapasztalatokat is gyűjtöttünk. Láttuk az autót verseny közben, a szerviz csapat működését, – sok hasznos technikai tudást adtak át nekünk. Így most ősszel mikor kimehettünk élesbe tesztelni az autót és magunkat is, már felkészülten érkeztünk.”

Nagy tervek és lehetőségek a csapat előtt.

A rally világában figyelemre méltó diadalokban mérik össze technikai és versenytudásukat a csapatok és versenyzőik. A magyar versenyzőnek és csapatának is konkrét elképzelései vannak a jövőt illetően, aminek a háttérmunkálatai már hónapok óta folynak. Ez a több napos spanyolországi teszt is ennek az eredménye.

“A Suzuki R+N5 autó egy üttőképes versenyautó, a top kategóriához tartozik. Mindent meg szeretnénk tenni, hogy nemzetközi színtéren próbáljuk ki magunkat. A jelenleg megépített autó megfelel minden nemzetközi elvárt kritériumnak, és van kategóriája is.” – avatott be a részletekbe a pilóta, aki azt is hozzá tette, már meg is van a verseny, ahol indulnának a következő szezonban, ha minden hattér összeáll a csapat számára. – “Nekem, mint versenyzőnek szükségem van a változatosságra és azt gondolom, hogy ez az autó is európai színtérre való. Így leginkább a MITROPA Kupa, ami érdekel minket.”

Amit az autóról tudni érdemes: a Suzuki R+N5 koncepcióautót és motorját teljes egészében a spanyol ARVidal Racing mérnökei fejlesztették. Összkerékhajtású motorja a jelenlegi topkategóriás R5-ös autókból is ismert 1.6 literes négyhengeres turbós, 300 lóerővel, maximális fordulat 7500 rpm. A járműdinamikára is nagy hangsúlyt fektettek a lengéscsillapítókat és a hajtásrendszert összehangolták és egy teljesen új konfigurációt hoztak létre a versenydinamikához igazítva. Váltója hatfokozatú szekvenciális, összsúlya 1200 kg. Az új autó megörökölte a népszerű típus jellegzetes stílusát, de új versenyváltozata hivalkodó és agresszív külsőt öltött.

A közel 30 éves navigátori tapasztalattal bíró Tóth Zsolt örömmel vállalta Milán felkérését, hogy következő kihívásában együtt teljesítsenek. A sokat látott navigátor is gondolkodás nélkül jelentette ki, hogy az autó minden szempontból a legjobb választás egy új megmérettetéshez. – “Milán megtisztelt, hogy felkért legyek a navigátora, pályafutásom alatt sok autóban ültem már, van összehasonlítási alapom úgy érzem. De ez az autó tényleg top kategóriás, és Milán rendkívül jól és fegyelmezetten vette az akadályt. Jó lesz ezzel menni!” – jelentette ki a navigátor, aki már több bajnok mellett is ült versenyeken.

A legapróbb részletekig alapos összeállításból megtudhatjuk, hogy leginkább a kisautók, majd második helyen a kompaktok a legnépszerűbbek. Szabadidő-autót viszont – az utóbbi évek divatja ellenére – országosan alig használnak még. Az első 35 modell listáján 19 német, 9 japán, 4 francia gyártású személyautó szerepel. 5 modellel a Suzuki vezet, de 3 Mercedest is találunk a topban.

A cikk külön felsorolja azokat a neves márkákat, amelyeknek – bármennyire is meglepő – egyetlen egy modellje sem szerepel a magyarok által használt legnépszerűbb személyautók között. Az összeállításból többek között még az is kiderül, hogy a KGST-ben eltöltött évtizedekből megmaradt Ladákból, Trabantokból, Wartburgokból, valamint a többi „klasszikus márkából” mennyi fut még hazánk útjain.

A teljes cikket és az összes, további érdekes részletet tartalmazó listát itt tudja elolvasni.

Négy különféle friss toplistát mutat be a Vezess a saját pénzből új személyautót vásárló magyarok legfrissebb szokásairól. Az első lajstrom a magánszemélyek között 2019 első hat hónapjában legnépszerűbb modelleket sorolja, mindjárt egy érdekes meglepetéssel. Az évek óta első helyezett Suzuki Vitarát drágább testvérmodellje, az Sx4 S-Cross ugyanis – a lap cikkében részletezett két sajátos ok miatt – leszorította a dobogó legfelső fokáról.

A második lista a privát vevők kedvelt márkáit sorolja; az első három helyen a Suzuki, a Dacia és az Opel áll. Ebben a felsorolásban kisebb meglepetésre megjelent a Kia, amely egyre népszerűbb a magánszemélyek körében.

Ezen felül a legolvasottabb hazai autós újság közli, hogy a privát vevők mennyi és milyen hibrideket, illetve elektromos gépkocsikat vásároltak saját pénzből 2019 első felében idehaza.