A műanyag hulladék értékes másodnyersanyag, ezért fontos a szelektív hulladékgyűjtés tudatosítása, cél pedig a mechanikai reciklálás növelése az újrahasznosítási technológiákon belül – jelentette ki a BASF Hungária nyugalmazott igazgatója a Magyar Műanyagipari Szövetség első Műanyagipari konferencián, melyről a Polimerek számolt be. Majd így folytatta: jelenleg évente körülbelül 3,5 millió tonna háztartási hulladék képződik, ennek körülbelül 10%-a, 350 kilotonna a hasznosítható műanyag hulladék, ebből 200 kilotonnát, vagyis 57%-ot dolgozunk fel, nagyjából 120 kilotonnát mechanikai reciklálással és 80 kilotonnát energetikai hasznosítással. A két számot egymásból kivonva kiderül: 150 kilotonna, vagyis 43% a hulladéklerakóba kerül. Ez nagyon rossz arány, amin mindenféleképpen változtatni kell. Az egyik cél, hogy 2025-re nulla kilogramm műanyag kerüljön a hulladéklerakókba, a másik pedig, hogy 50% legyen a mechanikai reciklálás aránya.

Erőművekben kellene elégetni az újrahasznosításra alkalmatlan műanyagot

A 2018-as újrahasznosítási arányokat összehasonlítva Magyarországon, Németországban és az Európai Unió 27+3 országában megállapítható, hogy míg a hulladéklerakókba jutó mennyiség Magyarországon 44%, addig Németországban 1%, az EU 27+3 (Norvégia, Nagy-Britannia és Svájc) országaiban pedig 21%. A mechanikai hasznosítás aránya Magyarországon 2018-ban 29%, 2020-ban 33% volt, ami nagyjából azonos arányú a többi ország átlagával. A probléma az energetikai hasznosításnál jelentkezik. Nálunk ez 2018-ban 26% volt, a németeknél 62%, az európai uniós átlag pedig 43%-ot tett ki. Ezeknek a számoknak az az üzenete, hogy a mechanikai reciklálás arányának további növelése mellett a hulladéklerakókba jutó mennyiséget egyszerűen el kell égetni – figyelmeztetett Demjén Zoltán.

Az MMSZ támogatja a szelektív hulladékgyűjtést

Az MMSZ egyetért minden olyan intézkedéssel és támogat minden olyan tervezetet, mely előmozdítja a lakossági szelektív hulladékgyűjtést. Támogatja a Hulladékgazdálkodási Tervben rögzített cselekvési irányelveket és egyetért a házhoz menő, elkülönített gyűjtés megszervezésével. Szintén támogatja a visszaváltási rendszer bevezetését, amely nagy lendületet adhat a visszagyűjtött műanyagok mennyiségi növekedésének. Az MMSZ támogatja a reciklálás egy új módozatát, a kémiai reciklálást is, melynek lényege, hogy pirolízissel a műanyagot visszabontják alapkomponenseire, ezekből pirolízisolajat állítanak elő, ezt pedig visszavezetik a vegyipari krakkolókba, ahonnan a C2-C3-C4 frakciókból újra műanyagot lehet előállítani.

A műanyag hulladék érték!

A műanyag hulladék érték, nem szabad exportálni a minőségi hulladékot, mert nagy az igény a jó minőségű regranulátumra. Egyetemek, kutatóintézetek intenzív bevonása szükséges ennek megoldására, valamint az újrafeldolgozási technológiákat folyamatosan fejleszteni kell. Fontos az energetikai hasznosítási kapacitás növelése a hulladéklerakóba került mennyiség megszüntetése érdekében. A lakosságot ösztönözni kell a szelektív hulladékgyűjtésre. Az oktatás, szemléletformálás terén pedig be kell mutatni a műanyag hulladékok fajtáit, a biológiailag lebontható műanyagok szerepét, oktató- és kampányfilmeket kell készíteni – állapította meg az MMSZ alelnöke.

Át kell gondolni, hogy mit, mivel pótolunk

Az egyszer használatos műanyagok (SUP) betiltásával kapcsolatban az MMSZ határozottan rögzíti, hogy a SUP irányelvek szerinti egyszer használatos műanyag termék kivezetésének csak akkor van értelme, ha a helyettesítő anyag gazdaságosság, alkalmazhatóság és ökológiai lábnyom esetében is kedvezőbb megoldást jelent. Sok termék helyettesítése nem megoldott, például a tömegétkeztetéseknél használt, higiénikus műanyag evőeszközöké. Higgadt és megfontolt átgondolásra van szükség ahhoz, hogy mit, mivel pótolunk. Bizonyos esetekben az egyszer használatos műanyagok nem pótolhatóak, így az egyszer használatos orvosi fecskendők sem.

A biológiailag lebontható műanyagok témakörében az MMSZ támogatja a háztartási szerves hulladék szelektív gyűjtését, itt kiemelt szerep jut a biológiailag lebontható anyagokból készült nagyon vékony fóliáknak. A biológiailag lebontható anyagoknak életciklusuk végén az ipari komposztáló üzemekben a helyük, ahol irányított körülmények között történik a lebomlás, különben a biológiai lebonthatóságnak nincs értelme. A szelektív hulladékgyűjtés is kiemelt jelentőségű, mert összekeveredve a hagyományos műanyagokkal romlik a reciklált granulátum tulajdonsága.

A CEMP-en is előkerül a műanyag hulladék témája

A Central European Plastics Meeting (CEMP) idén szeptember 13-14-én a Vártkert Bazárban várja műanyagiparban aktív résztvevőit a balti régiótól egészen a balkáni országokig. A rendezvény a régió találkozóhelye, ahol lehetőség nyílik szervezett üzleti tárgyalások lebonyolítására, partner kapcsolatok kialakítására és megerősítésére, valamint a műanyagipar aktuális kihívásainak felvetésére és közös gondolkodásra. A konferencia témái között is megtalálható a műanyag hulladék kezelése: szeptember 14-én „Lehetőség a műanyaghulladékban – EU-s szabályozások, a műanyagok helye a hulladékáramban és körforgásos gazdaságban” címmel tartanak panelbeszélgetést.

Az új szabályozás jelentős előrelépés a jelenlegi állapothoz képest. Jelenleg ugyanis Magyarországon semmilyen korlátozás nincs a műanyag zacskók forgalmazására, -mivel a termékdíj-fizetési kötelezettség nem jelent komoly terhet („ZÖLD ADÓ”) – valamint az úgynevezett „lebomló” zacskókon sincs termékdíj. Az új jogszabály értelmében betiltják a 15 és 50 mikron közötti falvastagságú műanyag zacskókat (pl.: uzsonnás zacskók, kutyapiszok piszok szedésére szolgáló zacskók). A 15 mikronnál vékonyabb, úgynevezett „kiflis zacskók” termékdíját hússzorosára emelik: a jelenlegi 57 Ft/kg helyett 1900 Ft/kg-ra. Az úgynevezett „lebomló” zacskókra pedig bevezetik az 500 Ft/kg-os termékdíjat

Milyen változásokat jelent ez a mindennapokban?

A rendelet értelmében tiltólistán szereplő termékeket kizárólag fenntartható anyagokból lehet majd készíteni. Könnyebbséget jelent, hogy számos árucikknek mára már létezik természetes anyagból készült megfelelője. Ilyenek például az evőeszközök (villák, kések, kanalak, evőpálcikák), tányérok és az italkeverő pálcikák is, készülhetnek fából, ami megújuló erőforrás. Ha ragaszkodunk a szívószálhoz, ma már találhatunk környezetbarát anyagból készült pl. papírból. A fültisztító esetében is beszerezhetünk tartós használatra készült, illetve természetbarát pálcikákat. A listán olyan termék is szerepel, aminek hiányát jóformán nem is fogjuk érezni, ilyen a léggömbökhöz rögzítendő és azokat tartó pálcák

Július 1-től a rendelkezés érvényes továbbá az expandált polisztirolból – közismertebb nevén hungarocellből – készült ételtároló edényekre, például dobozok tetővel vagy anélkül; az italtárolókra, beleértve a kupakjukat és a fedelüket is; illetve az egyszer használatos műanyag italtartó poharakra, beleértve azok tetejét és fedelét is.

Azoknál a termékeknél, amelyeknél még nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák, a hangsúly elsősorban a használatuk korlátozásán lesz.

Miért jó ez hosszútávon?

A röviden csak SUP (Single-Use Packaings) irányelvként emlegetett szabályozás alapvető célja a műanyagtermékek környezetre, valamint az emberi egészségre gyakorolt káros hatásának megelőzése és csökkentése, egyúttal a körforgásos gazdaságra való átmenet elősegítése. A körforgásos gazdaság irányába történő elmozdulás az elmúlt években az EU környezetvédelmi és gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb célkitűzésévé vált.

„Jelenleg a társadalmi és fogyasztói rendszerünk nem fenntartható. Európa évente 25 millió tonna műanyaghulladékot termel és ennek csupán 30%-a kerül újrafeldolgozásra. Ha ez nem változik, akkor 2050-re a műanyagok gyártása lehet felelős az olajfogyasztás 20%-ért, az üvegházhatású gázkibocsátás 15%-ért, és valószínűleg ekkorra már több műanyag lehet majd a tengerekben mint hal” – mondta Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója.

Milyen célokat kell Magyarországnak teljesítenie az EU csomagolási irányelveknek megfelelően?

Hazánkban a szabályozással nem csak a műanyaghulladék mennyiségét kell csökkenteni, hanem a települési hulladék, azokon belül különösen a csomagolási hulladékok újrahasznosításának mértékét is növelni kell hosszútávon. Ez azt jelenti, hogy a tervek szerint Magyarországon 2025-ig a települési hulladék legalább 50%-át szükséges újrahasznosítani, 2035-ig pedig el kell érnie a 60%-ot. Jelenleg ez az érték csupán 40%. A célok elérését elősegíthetjük az italos kartonok szelektív gyűjtésével is.

2024 közepéig a SUP műanyag italtartályok csak akkor engedélyezettek a piacon, ha a kupakjuk és a tetejük is rögzítve van, de 2025-ig kötelesek lesznek ezek 77%-át és 2029-ig 90%-át begyűjteni. Különleges intézkedés vonatkozik a PET-palackokra, amelyeknek 2025-re már 25%-ban, 2030-ig pedig minimum 30%-ban újrahasznosított műanyagból kell készülniük.

A fenti megállapítások így kihatnak a hulladéklerakókban található települési hulladékok mennyiségére is. Míg az unió többi országában 2035-ig kitűzött cél, hogy a települési hulladék mindösszesen 10%-a kerülhet a lerakókba, addig Magyarországnak az elérendő cél 25%.

A felsorolt célok teljesítéséhez elengedhetetlen az ehhez szükséges

• magyar jogszabályi háttér megteremtése,
• a folyamatos szakmai egyeztetések,
• és jól megfogalmazott lakossági szemléletformálás, iskolai oktatás.

Mert ne feledjük, ha a körülöttünk lévő „műanyag” világ változik, nekünk is változnunk kell.