A most bejelentett együttműködés során a motorok következő generációjával a három vállalat nemcsak az önálló motorok teljesítményének javítására törekszik, hanem az elektromos meghajtóegységekkel való integrációjuk optimalizálására is, kihasználva mindkettő előnyeit. Az új motorok nagy hatékonyságuk és teljesítményük mellett forradalmasítják a járművek felépítését is, mivel a meglévő modelleknél kompaktabbak lesznek. A kisebb motorok még alacsonyabb motorháztetőt tesznek lehetővé, javítva a tervezési lehetőségeket és az aerodinamikai teljesítményt, miközben hozzájárulnak a jobb üzemanyag-hatékonysághoz. A fejlesztés az egyre szigorúbb kibocsátási előírásoknak való megfelelésre is hangsúlyt fektet. Ugyanakkor az új motorok karbonsemlegessé válnak a fosszilis tüzelőanyagoktól való elszakadással, és különböző alternatívákkal – többek között az e-fuel (szintetikus üzemanyag), a bioüzemanyagok és a folyékony hidrogén – való kompatibilitást kínálnak. Ezáltal ezek a motorok hozzájárulnak a CN-üzemanyagok szélesebb körű elterjedéséhez.

„A karbonsemleges társadalom elérése olyan kihívás, amelyet Japán valamennyi iparágának és az egész társadalomnak fel kell vállalnia. Miközben továbbfejlesztjük az elektrifikációs technológiát, a jövőben karbonsemleges üzemanyagokat használó boxermotorjainkat is fejleszteni fogjuk. A jövőben az azonos törekvésekkel rendelkező három vállalat továbbra is elő fogja mozdítani a fenntartható kiválóságra való törekvést a japán autógyártásban” – avat be Atsushi Osaki, a Subaru elnök-vezérigazgatója.

„Annak érdekében, hogy ügyfeleinknek változatos lehetőségeket kínáljunk a karbonsemlegesség eléréséhez, fel kell vállalnunk a kihívást, hogy olyan motorokat fejlesszünk, amelyek összhangban vannak a jövő energiakörnyezetével. Az azonos törekvésekkel rendelkező három vállalat baráti versenyben fogja finomítani a motortechnológiákat” – teszi hozzá Koji Sato, a Toyota elnök-vezérigazgatója.

„Továbbra is izgalmas autókat kínálunk majd vásárlóinknak azáltal, hogy a belsőégésű motorokat az elektrifikáció korszakára csiszoljuk, és bővítjük a karbonsemlegesség elérésének többféle lehetőségét. Tekintettel arra, hogy a forgódugattyús motor kompatibilis az elektrifikációval és a karbonsemleges üzemanyagokkal, a Mazda folytatja a technológia fejlesztését a közös alkotás és a verseny révén, hogy széleskörűen hozzájárulhasson a társadalomhoz” – ígáro Masahiro Moro, a Mazda elnök-vezérigazgatója.

Photo by Jakob Rosen on Unsplash

A Toyota, a Subaru, a Mazda, a Kawasaki és a Yamaha az üzemanyag-előállítási, -szállítási és -felhasználási lehetőségek további bővítése érdekében egyesíteni és folytatni kívánja a következő három kezdeményezést: 1) a karbonsemleges üzemanyagot használó versenyeken való részvételt, 2) a hidrogénhajtású belső égésű motorok kétkerekű és más járművekben történő alkalmazásának vizsgálatát, valamint 3) a versenyzés folytatását hidrogénhajtású belső égésű motorokkal. A karbonsemlegesség elérése érdekében, valamint a villamosításra irányuló kezdeményezések előmozdítása mellett az üzemanyag gyártása, szállítása és belső égésű motorokkal kombinált felhasználása terén történő további együttműködés elősegítése révén az öt vállalat célja, hogy nagyobb választékot biztosítson vásárlói számára.

A Mazda vállalta a kihívást, hogy új generációs biodízellel hajtott 1,5 literes SKYACTIV-D erőforrással versenyez.

A karbonsemlegesség elérése érdekében a Mazda fontosnak tartja, hogy ügyfelei számára változatos lehetőségeket biztosítson. Ennek érdekében a vállalat azt tervezi, hogy plug-in hibrid (PHEV) modellekkel egészíti ki modellkínálatát, amelyben már most is elérhetők hibrid (HEV), dízelmotoros és akkumulátoros elektromos (BEV) járművek is. A márka terveiben szerepel az is, hogy benevez a Super Taikyu Race ST-Q osztályába DEMIO MAZDA SPIRIT RACING Bio koncepciójával, amelynek 1,5 literes SKYACTIV-D (dízel) motorját a Euglena Co., Ltd. vállalattól származó, 100 százalékban biomasszából származó gázolaj hatja. A versenyeken folyamatosan hitelesítő teszteket végez majd el a Mazda, amivel növelni kívánja technológiáinak megbízhatóságát. A vállalat különféle környezetben és körülmények között szeretne hitelesítő teszteket folytatni, hogy ezzel hozzájáruljon a következő generációs biodízel üzemanyagok használatának kiterjesztéséhez.

A Subaru és a Toyota vállalták a kihívást, hogy jövőre biomasszából származó szintetikus üzemanyag használatával versenyeznek a Super Taikyu Series versenysorozatban

A karbonsemlegesség elérése érdekében a Subaru és a Toyota olyan erőfeszítéseket szorgalmaz, amelyek magukban foglalják a járművek elektrifikációját is. Jó példa erre a közös fejlesztésű Subaru Solterra és Toyota bZ4X BEV-ek bevezetése, amelyek piaci bevezetését 2022 közepére tervezik globálisan. Az új lehetőségek vizsgálatának érdekében a két vállalat azt tervezi, hogy két új, biomasszából nyert, karbonsemleges szintetikus üzemanyaggal hajtott modell hitelesítési tesztjét végzi el a Super Taikyu sorozat 2022-es szezonjának ST-Q osztályában. Egészen konkrétan a Subaru egy BRZ alapú járművel, a Toyota pedig egy GR86-ra épülő modellel szeretne versenyezni. A megmérettetésen való együttműködéssel és küzdelemmel a két vállalat azt szeretné, hogy felgyorsuljanak a technológiai fejlesztések az összes opció tekintetében, és ezzel közelebb kerüljenek a karbonsemlegessé válás kihívásának megoldásához.

A hidrogénhajtású belső égésű motorok használatának vizsgálata kétkerekű és egyéb járművek esetében

A Kawasaki és a Yamaha mérlegeli a hidrogénhajtású belső égésű erőforrások fejlesztésére irányuló közös kutatások lehetőségét.A Kawasaki 2010 óta a hidrogénre, mint új generációs energiaforrásra összpontosít, és különböző technológiákat fejleszt a hidrogén előállítására, szállítására és felhasználására a társadalom támogatásához szükséges teljes ellátási láncban. A cég jelenleg hitelesítő teszteket végez az ausztrál lignitből előállított, nagy mennyiségű, olcsó hidrogén Japánba szállítására. A 2021-es pénzügyi év végéig azt tervezi, hogy a saját gyártású, a világon elsőként erre a célra épített cseppfolyósított hidrogén-hordozójával, a Suiso Frontier-rel szállítja a hidrogént. Ezenkívül a Kawasaki a világ első sikeres városi, 100 százalékban hidrogéntüzelésű gázturbinás energiatermelési technológiájának megalkotása révén kidolgozott hidrogénégetési technológiákon – melyek fejlesztését 2018-ban fejezte be – alapuló hidrogénüzemű motorokat fejleszt szárazföldre, tengeri és légi mobilitási megoldások, például repülőgépek, hajók és kétkerekű járművek számára.

A Yamaha hidrogénmotor-technológiát fejleszt kétkerekű járművei, ROV sorozata (négykerekű szabadidős off-highway jármű) és egyéb termékei számára. Ennek a technológiai fejlesztésnek a felgyorsítása érdekében új berendezések beüzemelésére készül, és tovább erősíti házon belüli fejlesztési struktúráját. A Kawasaki és a Yamaha tárgyalásokba kezdett egy hidrogénhajtású belső égésű motor közös fejlesztése érdekében, amelyet kétkerekű járművekben is fel lehetne használni. A tervek szerint a jövőben csatlakozik hozzájuk a Honda valamint a Suzuki és a négy cég közösen kívánja megvizsgálni a karbonsemlegesség elérésének lehetőségét belső égésű motorok kétkerekű járművekben történő alkalmazásával. Az együttműködés és a verseny közötti határozott határvonal fenntartása érdekében egy olyan keretrendszer kialakítását tartják szükségesnek a közös munka előtt, amely egyértelműen meghatározza az együttműködés és a kollaboratív kutatás területeit.

Folytatni a versenyzést hidrogénhajtású belső égésű motorokkal

A Toyota és a Yamaha Motor egy hidrogénhajtású belső égésű motorral szerelt járművel indul a Super Taikyu sorozatban.  A Toyota 2016 óta dolgozik együtt a Yamahával, a Densoval és más érintett felekkel egy hidrogénhajtású belső égésű motor kifejlesztésén. A Yamaha felelős bizonyos motoralkatrészek tervezéséért, amellett, hogy támogatja a motor és az égés fejlesztését, a teljesítmény javítását, a verseny homologizációt (típustanúsítvány) és a versenykörülmények közötti tartósság tesztelését. A Denso a közvetlen befecskendezéses injektorok és gyújtógyertyák fejlesztéséért felelős. Eddig három versenyre – a Fuji Super TEC 24 órás futamra, a Super Taikyu Race Autopolisban tartott fordulójára és a SUZUKA S-TAI megmérettetésre – neveztek be ezzel a fejlesztés alatt álló hidrogénhajtású belső égésű motorral felszerelt járművel. Emellett különböző vállalatokkal és helyi kormányzati szervekkel dolgoztak együtt annak érdekében, hogy bővítsék a hidrogén előállításának, szállításának és felhasználásának lehetőségeit. A Toyota azt tervezi, hogy a Super Taikyu sorozatban is részt vesz az ORC ROOKIE Racing csapata által benevezett versenygép segítségével, melye a Toyota elnök-vezérigazgatója, Akio Toyoda vezet majd a „Morizo” névre keresztelt pilóta karakterével.

Az üzemanyag előállításának kihívása

Azokon a vállalatokon és kormányzati szerveken kívül, amelyek már eddig is biztosították hidrogént a Toyota Super Taikyu sorozatban versenyző, hidrogénhajtású belső égésű motorral szerelt járművéhez, a Toyota a jövőben együttműködik Fukuoka városával is, amely szennyvízbiogázból származó hidrogént szállít a Toyota számára. Fukuoka 2015 óta világelsőként vállalta a háztartási szennyvízből származó hidrogén előállítását és kereskedelmi forgalomba hozatalát. A város a Fukuoka Chubu vízkezelő központjában a szennyvízkezelés során keletkező biogázból széndioxid szintet nem növelő zöld hidrogént állít elő, és napi 3300 Nm3 hidrogéntermelési kapacitással rendelkezik (ami nagyjából megegyezik 60 darab Toyota Mirai hidrogén üzemanyagcellás elektromos modell 55 Nm3 átlaggal számolt napi szükségletével). A város hitelesítési teszteket is végez vállalati partnereivel, például zöld hidrogént biztosít üzemanyagcellás teherautókhoz, motorkerékpárokhoz és áramellátó járművekhez. A tervek szerint a következő vállalatok és kormányzati szervek szállítanak majd alábbi típusú hidrogént a Super Taikyu sorozat következő versenyeire, és a szállítandó hidrogén típusai a következők lesznek:

Az üzemanyag-szállítás kihívása

Az Super Taikyu sorozat megmérettetéseire a Toyota nagy és közepes méretű teherautóival szállítják a hidrogént, amelyek az Euglena következő generációs bioüzemanyagával működnek. Ezenkívül a Toyota és a Commercial Japan Partnership Technologies (CJPT) megkezdte annak vizsgálatát, hogyan lehetne megoldani a SUZUKA S-TAI verseny kapcsán a kis üzemanyagcellás teherautók szállítási hatékonyságának kihívásait. A megoldandó kihívások között szerepel, hogy a fémtartályok nehezek, ami korlátozza a kis teherautóra rakható tartályok számát. Ezen felül a fémtartályok megengedett nyomásával kapcsolatos kérdések korlátozzák a tartályonként betölthető hidrogén mennyiségét. E kihívások leküzdése érdekében a Toyota és a CJPT a CFRP (szénszál-erősítésű műanyag) gyanta tartálybélés technológiáját alkalmazzák, amelyet a Toyota Miraival szerzett tapasztalatok alapján fejlesztettek ki, lehetővé téve a hidrogén könnyű, nagynyomású szállítását. A két cég a hagyományos fémtartályok használatához képest így jelentősen javítja a szállítási hatékonyságot, és olyan fejlesztéseket értek el, valamint együttműködéseket kötöttek, amelyeknek lehetővé kellene tennie számukra a hidrogén valós jövőbeni szállítását.

Az üzemanyag használatának kihívása

A Toyota a Super Taikyu sorozat legutóbbi versenyein a motorsport világának rendkívüli kihívásokat jelentő környezetében megméretve lépett előre hidrogénhajtású belső égésű motorjának gyors fejlesztésében. Az erőforrás az első Super Taikyu sorozatbéli megmérettetés óta – amely a Fuji Super TEC 24 órás volt – minden verseny után továbbfejlődött. Három verseny után, hat hónap alatt a teljesítménye körülbelül 20 százalékkal, a nyomatéka pedig körülbelül 30 százalékkal javult összesen, az azt követő két hónapban pedig a teljesítmény és a nyomaték is további 5-10 százalékot javult, amivel így jobb teljesítményre képes, mint egy hasonló méretű benzinmotor. Mindeközben ráadásul az üzemanyag-fogyasztás változatlan maradt. (Ha a teljesítményt ugyanarra a szintre lőnék be, mint a Fuji Super TEC 24 órás versenyen, az üzemanyag-fogyasztás körülbelül 20 százalékkal lenne kedvezőbb.) A fejlesztés során újonnan beépített motorvezérlő rendszerét optimalizálták, hogy több adatot tudjon feldolgozni és elemezni. A rendszer próbaüzemekben való használata tovább gyorsította a fejlesztést, és a szivattyú névleges nyomásának növelése két percre, vagy ennél is kevesebbre csökkentette a hidrogén utántöltésének idejét. (Az eltelt idő a hidrogénállomás szivattyú-fúvókájának a járműhöz való csatlakozásától a leválasztásáig mérendő). A karbonsemlegesség eléréséhez fűződő lehetőségek bővítése, valamint a munkahelyek és a megélhetés védelme mellett létrejövő jobb társadalom megteremtése érdekében az öt vállalat azt tervezi, hogy továbbra is egyesítik majd erőiket, elmélyítik együttműködésüket, és aktívan, az iparágakon átívelően támogatják az új kollégák generációját.

Hidrogén belsőégésű GR Yaris

Minden idők egyik legkedveltebb és legnagyobb hatású Toyota sportautója, a GR Yaris szolgált a Toyota új tanulmányautójának alapjául: a japán autógyártó leleplezte a hidrogénhajtású GR Yaris kísérleti koncepciót. A koncepció ugyanazt a hajtásláncot használja, mint a hidrogénhajtású Corolla Sport kísérleti versenyautó, amely jelenleg a Super Taikyu versenysorozatban szerepel: a GR Yaris módosított erőforrása hajtja, amelyet úgy alakítottak át, hogy hidrogént használjon üzemanyagként. A hidrogénhajtású belső égésű motortechnológia közel zéró károsanyag-kibocsátást biztosít, miközben megtartja a hagyományos erőforrások által nyújtott hangélményt és egyéb pozitív jellemzőket. A fejlesztés a japán motorsport minden autót komoly kihívások elé állító körülményei között folytatódik tovább.

A Toyota a Sanghaji Autószalonon leplezte le a hamarosan érkező Toyota bZ4X tanulmány-változatát, először engedve bepillantást abba, milyenek lesznek  majd új generációs károsanyag-kibocsátású akkumulátoros elektromos autói (BEV). A közepes méretű, összkerékhajtású Toyota bZ4X Concept érzékletesen testesíti meg a Toyota törekvését, hogy egyszerű autógyártóból mobilitási szolgáltatóvá váljon. A jármű nevében olvasható ‘bZ’ a ‘beyond Zero’ rövidítése. Ez a közismert Toyota-jelmondat arra utal, hogy a márka nem csupán a nulla széndioxid-kibocsátásig és a karbonsemlegességig szeretne eljutni, hanem még tovább – egyszerre kínálva előnyöket a természeti környezet, az egyes emberek és a társadalom egésze számára. Az új Toyota bZ4X Concept fejlesztését a Toyota) és a Subaru szakemberei közösen végezték, így a munka során kiaknázhatták mindkét vállalat egyedi szakértelmét.

Már jövőre megérkezhet

A tanulmányautó sorozatgyártású változatának értékesítése várhatóan 2022 közepén kezdődik majd. A Toyota bZ4X Concept olyan jármű, ami többet nyújt az egyszerű közlekedésnél, hiszen emellett kényelmes és hálózatba kapcsolt teret kínál, ahol utazás közben az emberek kellemesen tölthetik az időt egymás társaságában.

“Vásárlói célközönségünk olyan emberekből áll, akik számára fontos a családjukkal és barátaikkal töltött idő. A Toyota bZ4X Concept ideális jármű erre a célra, mivel egyfajta központi helyként szolgálhat mindehhez.”  – fogalmaz Koji Toyoshima főmérnök.

A dinamizmust és a praktikumot egyesítő külső formaterv

A Toyota bZ4X Concept külső megjelenése hűen tükrözi azt az elvárást, hogy az emberek olyan elektromos autóra vágynak, amelynek vezetési élményét semmiféle kompromisszum nem csorbítja. A karosszéria formavilágában egyesül a dinamizmus és a praktikum: az SUV magas vezetői üléspozíciót kínál, mégis stabil kiállást sugall. A lemezek már-már érzéki domborulataihoz precizitás és high-tech stílus társul. Az autó orr-részéről (vagyis arról a pontról, ami minden járművet első pillantásra beazonosít) hiányzik a megszokott hűtőrács. Helyette szenzorok, világítótestek és légterelő elemek kaptak itt helyet, jellegzetes “pörölyfej” elrendezésben, ami egészen újszerű megjelenést eredményez.

Tágas kabin és “vezetési modul”

A Toyota bZ4X Concept a kifejezetten elektromos autókhoz tervezett, vadonatúj e-TNGA padlólemezre épül. A hosszú tengelytávolságnak és a rövid túlnyúlásoknak köszönhetően az utastér kifejezetten tágas és nyitott; a hátsó lábtér például akkora, mint egy nagy, D-szegmensű autóban. A kabin első részét egy “vezetési modul” köré tervezték, ami olyan érzetet kelt a sofőrben, mintha közvetlen kapcsolatban állna az úttal és a legfontosabb információkkal. Az alacsonyan elhelyezett műszeregység tágas panorámát biztosít, és tovább javítja a térérzetet. A kezelőszerveket a középkonzol köré csoportosították, ahol könnyű elérni és használni őket. A digitális műszeregység a kormánykerék fölött kapott helyet, hogy leolvasásához a vezetőnek a lehető legkevésbé kelljen elfordítania tekintetét az útról.

Az optimális hatótávolság kulcsa az akkumulátor vezérlése

A fejlesztési munkában fontos előnyt jelentett, hogy a Toyota több mint 20 éve vezető szerepet játszik a járművek villamosításában, és hogy a vállalat már számtalanszor bizonyította autónak minőségét, tartósságát és megbízhatóságát. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az elektromos hajtáslánc (elektromotor, vezérlőegység és akkumulátor-vezérlés) kategóriaelső hatékonysággal működjön, és rendkívül versenyképes hatótávolságot biztosítson. Az autó környezettudatos jellegét tovább erősíti a beépített napelemes töltőrendszer, ami további értékes kilométereket jelent. Öntöltő hibrid elektromos és plug-in hibrid elektromos autóinak akkumulátor-technológiája fejlesztésekor a Toyota értékes tudásra tett szert, így a Toyota bZ4X Concepthez a mérnökök nagyobb és erősebb akkumulátort tervezhettek, ami megbízhatóbban működik és hosszabban tartó teljesítmény-leadást kínál, így a jármű hatótávolsága még a hideg éghajlatú országokban is jól kiaknázható.

Vérbeli SUV, kiváló összkerékhajtási jellemzőkkel

Az első és hátsó tengelyen egy-egy elektromotorral működő összkerékhajtás a Toyota és a Subaru szakemberinek közös munkájával készült. A két márka nagy hagyományokkal és elmélyült ismeretekkel bír ezen a téren, és tudásukat egyesítve a mérnökök olyan hajtási rendszert terveztek, ami kivételesnek számít a szegmensben. A Toyota bZ4X Concept lenyűgöző off-road képességeket kínál, az országúton pedig extra biztonságot és nyugalmat nyújt vezetőjének.

Fejlett steer-by-wire kormánymű

A Toyota bZ4X Conceptben a kormánykardán és a vezetékes vezérlésű (steer-by-wire) kormányrendszer sorozatgyártásra szánt autóban világon először bemutatkozó kombinációja működik. Ez a technológia jobb irányíthatóságot biztosít, kizárva az egyenetlen útfelületről érkező, vagy a fékezés közben keletkező rezgéseket, precízebb kormányreakciókat és jobb kormányérzetet adva. A steer-by-wire  technológiának köszönhetően a tervezők túlléphettek a szokványos, kör alakú kormánykeréken is, és helyette egyedibb megoldást alkalmazhattak. Így a vezetőnek kanyarodás közben nem kell a kerék körül mozgatnia a kezét, ami még élvezetesebbé teszi az autózást.

Toyota bZ: a Toyota akkumulátoros elektromos hajtású modellsorozata mögött rejlő mélyebb tartalom

A Toyota bZ4X Concept az első autó, ami a Toyota új bZ (beyond Zero) névtábláját viseli. A Toyota azt tervezi, hogy 2025-ig 15 akkumulátoros elektromos hajtású járművet mutat be, amelyek közül 7 autó Toyota bZ modell lesz. Az akkumulátoros elektromos hajtású járművek új sorozata lehetővé teszi, hogy az emberek bármiféle kényelmetlenség nélkül cseréljék le jelenlegi hagyományos autóikat, miközben maradéktalanul kiélvezhetik a tisztán elektromos hajtású járművek minden előnyét. Ennek záloga az emberközpontú tervezés és az a fajta mobilitás, ami a felhasználók mindennapi elvárásaihoz és élményeihez igazodik.

“Itt nemcsak arról van szó, hogy egy nulla károsanyag-kibocsátású járművel megóvjuk a környezetet, hanem arról is, hogy a nulla emisszión is túllépve még gondtalanabb és élvezetesebb autózást kínálunk.” – mutat rá Toyoshima főmérnök.

A Toyota bZ modellek a karbonsemlegességi célok elérésében is segítenek majd. A karbonsemlegesség azt a szemléletet és törekvést jelenti, amelynek célja a CO2-kibocsátás semlegesítése a jármű teljes életciklusa során, beleértve a gyártást, a kiszállítást, a használatot, az újrahasznosítást és végül a megsemmisítést.  A Toyota négy alapelvre építi a ‘beyond Zero’ filozófiát. Ezek közül az első és legfontosabb a “Te és a Környezet” elve, ami nem csupán az autó mozgatásához szükséges energiára utal, hanem a visszanyert vagy megújuló energiára, például a napenergiára is.

A második alapelv, a “Te és az Autód” lényege, hogy egy kifejezetten erre tervezett padlólemezre épített, akkumulátoros elektromos autó a legújabb technológiai fejlesztéseket kínálja, kiváló hálózati kapcsolatot biztosítva a biztonság, a nyugalom és az élvezetes vezetési élmény érdekében.

A harmadik, “Te és a Többiek” alapelv arra utal, hogy az akkumulátoros elektromos autók elég tágasak és csendesek ahhoz, hogy beszélgetésre, kapcsolattartásra, közös élményekre ösztönözzék az embereket.

Végezetül ott van még a “Te és a Közösség” alapelv, ami a szélesebb körű társadalmi hatásról szól – vagyis hogy építsünk olyan világot, ahol mindenki jobb életet élhet.

A Toyotának az elektromos hajtások terén betöltött vezető szerepére építve

Az új Toyota bZ4X Concept a legújabb mérföldkő azon a hosszú úton, amire a Toyota közel negyed évszázada rá a világ első sorozatgyártású hibridje, a Prius bemutatásával. Azóta a vállalat folyamatosan feszegeti az elektromos hajtás határait, egyre hatékonyabbá téve öntöltő hibrid elektromos  technológiáját, és új megoldásokat feltárva a plug-in hibrid elektromos és a hidrogén üzemanyagcellás elektromos autók fejlesztésével. Napjainkig a Toyota közel 18 millió elektromos hajtásláncú autót értékesített, amivel mintegy 140 millió tonna széndioxid kibocsátásától mentesítette a környezetet. 2010 és 2019 között az elektromos technológiák segítségével a vállalat világszinten körülbelül 22 százalékkal csökkentette járműveinek összesített CO2-kibocsátását.

A Toyota bZ megjelenése egyben azt is jelzi, hogy a jövő mobilitásában a Toyota már a nulla károsanyag-kibocsátásnál is messzebbre tekint. A ‘Még jobb mobilitást mindenki számára’ filozófia jegyében a ‘beyond Zero’ a Toyotának azt a vágyát is megfogalmazza, hogy olyan termékeket és szolgáltatásokat alkosson, amelyek még élvezetesebbé teszik az autózást, magasabb szintre emelik a hálózatba kapcsoltságot, emellett pedig biztonságot és védelmet nyújtanak minden közlekedőnek. A végső cél, hogy a vállalat hozzájárulhasson egy jobb társadalom, egy jobb világ megteremtéséhez.

Ennek megvalósításához a Toyota az elektromos technológiák széles palettáját (HEV, PHEV, FCEV és BEV) kínálja, hogy eleget tegyen a különféle piacok elvárásainak és az autóhasználati szokások sokszínűségének. Mindezt új dimenzióba emeli a tiszta és bőséges energiaforrásnak számító hidrogén használata, hiszen az üzemanyagcellás technológia a közlekedés számos területén alkalmazható: nem csupán FCEV-kben, hanem nehéz teherautókban, vonatokban és hajókban is, emellett pedig telepített és mobil áramfejlesztő berendezésekben.

Bővül az elektromos hajtásláncú modellek kínálata

A Toyota azt tervezi, hogy 2025-ig több mint 70 részben vagy teljesen elektromos hajtásláncú autó szerepel majd globális kínálatában, és ebből legalább15 modell akkumulátoros elektromos hajtású lesz. Európában ez jelentősen átalakítja majd az hajtáslánc-mixet, amiben 2025-re több mint 70 százalék lesz a hibridek aránya, több mint 10 százalék a plug-in hibridek részesedése, és több mint 10 százalék a nulla károsanyag-kibocsátású modellek aránya (akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos autók).

A Toyota globális hozzájárulása a Fenntartható Fejlődési Célokhoz (SDG) és eltökéltsége a karbonsemlegesség elérésére

2018-ban a Toyota bejelentette, hogy autógyártó vállalatból mobilitási vállalattá kíván válni. Abból a tényből kiindulva, hogy mind ugyanazon a bolygón élünk, a Toyota mindent a „szülőbolygó” szemszögéből vizsgál, föléhelyezve azt a „szülőváros” és a „szülőföld” fogalmainak, holott eddig az autóipar jellemzően ennek szellemében gondolkozott és cselekedett. A most dolgozó generáció felelős azért, hogy ezt a gyönyörű bolygót olyan helyként őrizze meg és adja tovább a következő nemzedék számára, ahol az emberek nyugodtan élhetnek. Ebben a kérdésben a Toyota az „emberközpontúság” filozófiáját vallja, amelynek lényege, hogy a technológiának pozitívan kell hozzájárulnia az emberek boldogságához és egészségéhez. A „monozukuri” (alkotás vagy gyártás) erősségeinek felhasználásával és a mobilitás lehetőségeit kibővítő további technológiai újítások alkalmazásával a Toyota olyan szolgáltatások nyújtására törekszik, amelyek mindenki számára elérhetővé teszik a mobilitás szabadságát. Üzleti tevékenysége révén a Toyota az SDG-k megvalósításához is hozzájárul. A 17 fenntartható fejlesztési cél között a CO2-kibocsátás csökkentése is szerepel, és mivel ez globális fontosságú kérdés, a villamosítást is globális szinten kell megvalósítani.

Napjainkban a világ országai sorban fogalmazzák meg ütemtervüket a karbonsemlegesség elérésére. Az Európai Unió például arra törekszik, hogy 2050-ig elérje a karbonsemlegességet. Ahhoz, hogy a karbonsemlegesség az autóiparban is megvalósulhasson, magas szinten összehangolt lépésekre van szükség: a megújuló energia használatát és a feltöltő infrastruktúrát fejlesztő energiapolitikára, és olyan iparági kezdeményezésekre, mint az állami szubvenciók, a beszállítók támogatása vagy az akkumulátor-újrafeldolgozó rendszerek megteremtése. Az iparágnak együtt kell működnie az érdekelt felekkel, például kormányokkal és üzleti szervezetekkel. Miközben a Toyota globálisan kiterjeszti üzleti tevékenységét, a nemzeti kormányokkal folytatott konzultációk révén kidolgozza villamosítási stratégiáját, ami segít csökkenteni az autók teljes életciklusára vetített CO2-kibocsátást. A Toyota emellett arra törekszik, hogy teljes körűen nyilvánossá tegye az információkat, amelyek alapján részvényesei és minden érintett jobban megérthetik a vállalat működését; jó példa erre az olyan év végi átfogó jelentések és információk nyilvánosságra hozatala, amelyek jelzik, hogy a vállalat tevékenységei megfeleljenek a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezményben megfogalmazott hosszú távú céloknak.

A két japán autógyártó közötti korábbi, 2005-ben aláírt üzleti együttműködésről szóló megállapodásban foglaltak szerint a Subaru foglalkozott Toyota járművek gyártásával, illetve a Toyota szállított járműveket a Subarunak. Emellett közösen végezték a hátsókerékhajtású Toyota GT86 és Subaru BRZ sportkocsi modellek fejlesztését is. Az autóiparban történt hatalmas változások mellett – miközben reagálni kell az újfajta CASE (csatlakoztatott, autonóm, megosztott, elektromos) területek megjelenésére is – a Toyota és a Subaru idén júniusban bejelentette, hogy megállapodtak egy akkumulátoros elektromos járművekhez (BEV) szánt padlólemez és egy BEV-modell közös fejlesztéséről. Mindkettőnél a Subaru összkerékhajtási technológiáit és a Toyota elektromos járműtechnológiáit alkalmazzák majd. A jelenlegi, évszázadonként egyszer előforduló, mélyreható átalakulás időszakában a Toyota és a Subaru célja az, hogy kapcsolatuk erősítése és kapacitásaik összehangolása révén dolgozzanak együtt, illetve hogy még jobb autókat készítsenek, mint amilyeneket eddig külön-külön gyártottak. Kapcsolatuk elmélyítése érdekében – a két márka identitásának tiszteletben tartása mellett – megállapodtak abban, hogy a Toyota növeli tulajdonrészét a Subaruban, és a Subaru is vásárol Toyota részvényeket.

Az új szövetség keretében végzendő üzleti tevékenységek

• Még jobb autókat készíteni, mint amilyeneket eddig külön-külön gyártott a Toyota és a Subaru
• Ötvözni a két vállalat erősségeit az összkerékhajtású modellek közös fejlesztése érdekében
• A következő generációs Toyota GT86 és Subaru BRZ közös fejlesztése
• A partnerség körének kiterjesztése az autóiparban tapasztalható mélyreható átalakulás miatti gondok leküzdéséhez
• A Crosstrek Hybrid* mellett más Subaru-modellekre is kiterjeszteni a Toyota öntöltő hibrid elektromos rendszerének alkalmazását
• Együttműködés az összekapcsolt járművek és az önvezetés területén

Az új szövetség keretében megvalósuló tőkebefektetés

 Subaru részvények vásárlása a Toyota által: olyan mennyiségű részvény beszerzése, amennyivel a Toyota összesen 20 % szavazati jogot szerez a Subaruban (a 2019. március 31-i állapot szerint ez 24.289.500 Subaru részvény volt, ami 3,17 % szavazati jognak felel meg). A ma bejelentett, tervezett részvényvásárlás alapján a Toyota által megvásárolandó újabb részvényekkel a Toyota 16,83 % szavazati joga a Subaruban elérné a legalább 20 %-ot, ami által a Subaru várhatóan a Toyota társult vállalatává válik.

Toyota részvények vásárlása a Subaru által: akkora pénzösszegnek megfelelő részvénycsomag (akár 80 milliárd jen értékű) vásárlása, ami ahhoz kell, hogy a Toyota megvásárolhassa a a fent leírtak szerinti Subaru részvényeket.

 „Az évszázadonként egyszer megtapasztalható, mélyreható átalakulás időszakában – még akkor is, ha a CASE megváltoztatja az autókat – a vezetés élvezete szerves része marad az autóknak, én pedig úgy gondolom, hogy ezt továbbra is meg kell őriznünk. Én magam is rallyversenyző vagyok, és az Imprezával végzett edzések eredményeként átélhettem a Subaru összkerékhajtási technológiájának csodáját. Eközben mi a Toyotánál mindent elkövetünk, hogy a Rally Világbajnokságon – egyebek mellett – összkerékhajtási technológiáinkat is tökéletesítsük. Vállalataink, melyeknek fő célkitűzése az élvezetes autóvezetés élménye, most szeretnék feltárni a még jobb autók gyártásának lehetőségeit. Olyan autókat szeretnénk alkotni, amelyek megfelelnek a CASE-korszak igényeinek. Ennek érdekében mélyítjük el kapcsolatunkat és ötvözzük erősségeinket.” – fogalmaz a mai megállapodással kapcsolatban a Toyota elnöke, Akio Toyoda.

 „Vállalatunk és a Toyota immár 14 éves múltra visszatekintő szövetsége különböző területekre terjed ki. Ilyen például a termékfejlesztés, a gyártás és az értékesítés, valamint a munkaerő-csereprogramok sikere. Azzal, hogy kapcsolatunkat még egy lépéssel továbbvisszük és kölcsönösen tökéletesítjük technológiáinkat, magasabb szinten leszünk képesek megfelelni a CASE igényeknek és egyéb elvárásoknak. Arra törekszünk, hogy egyre jobb autókat gyártsunk. Az új megállapodás tovább erősíti azt az élményt is, amit a Subaru szlogenje így fogalmaz meg: ‘Élvezet és nyugalom.’ Meggyőződésem, hogy vásárlóink imádni fogják a végeredményt.” – teszi kozzá a Subaru elnöke, Tomomi Nakamura.

A Lexus prémium márkával együtt a világ legszélesebb hibrid elektromos (HEV) modellportfólióját jegyző Toyota még idén a Genfi Autószalonon bejelentette, hogy hogy 2020-tól évente minimum egy plug-in hibrid elektromos (PHEV) modellel bővíti majd európai kínálatát és ugyancsak 2020-tól kezdődően rövid idő alatt 10 akkumulátoros elektromos (BEV) modellt mutat be világszerte, amelyek közül 3 legkésőbb 2021-ig Európában is kapható lesz. A japán autógyártó most konkrétumokat is elárult az érkező modellekről, amelyek a megnövekedett akkumulátor gyártási kapacitás révén a vártnál jóval korábban érkezhetnek, lehetővé téve a vállalat számára az 5 éves időugrást. Annyi már most tudható, hogy az érkező modellek között lesz nagyméretű elektromos SUV, közepes méretű elektromos áruszállító, közepes méretű elektromos szedán, közepes méretű elektromos crossover, közepes méretű elektromos SUV (a Subaruval közös fejlesztésben) és elektromos kisautó (a Suzukival és a Toyota leányvállalat Daihatsuval közösen fejlesztve). Ezen felül a Toyota bejelentette úgynevezett ultra-kompakt és gyalogos közlekedést segítő járműkínálatának bemutatását is, 2020-tól.

Közös elektromos padlólemez és közepes méretű akkumulátoros elektromos SUV a Subaruval

Fejlett technológiáik egyesítésével a a Toyota és a 16,8%-ban a Toyota által tulajdonolt Subaru közösen fejleszt ki egy akkumulátoros elektromos hajtású autókhoz szánt padlólemezt (közepes és nagy méretű személygépkocsikhoz). A két vállalat felhasználja a Subaru összkerékhajtási technológiáját és a Toyota elektromos hajtási megoldásait. A kifejlesztendő padlólemezre alapozva a két vállalat közösen tervez meg egy C-szegmensű, tisztán elektromos hajtású SUV-modellt, amit mindkét cég a saját márkaneve alatt forgalmaz majd. Mindkét vállalat más-más területen számít szakértőnek (a Subaru az összkerékhajtási technológiákban, míg a Toyota az elektromos hajtási megoldásokban), és ezen erősségek egyesítésével a két márka olyan vonzó terméket alkothat, ami egyszerre kínálja egy BEV minden előnyét.

Ígéretes a korábbi közös Toyota-Subaru projektek sikere

A Toyota és a Subaru már 2005 óta sikeresen és egyre szorosabban működik együtt különböző területeken, például a fejlesztésben, a gyártásban és az értékesítésben. Jó példa erre az a közös projekt, aminek nyomán 2012-ben megszületett a hátsókerékhajtású Toyota 86 és Subaru BRZ modell, vagy éppen a Toyota plug-in hibrid (HEV) tapasztalatainak felhasználásával megtervezett Subaru Crosstrek Hybrid modell értékesítésének megkezdése az USA-ban.

A Subaru felhagy az önálló BEV fejlesztéssel

A Toyotával kötött megállapodás értelmében a Subaru mostantól az új közös projektbe irányítja át jelenlegi BEV-fejlesztési forrásait. Az új együttműködés keretében a Subaru továbbra is arra törekszik, hogy egy vonzó elektromos SUV-modellt alkosson vásárlói számára, amihez kiaknázza az új közös projekt jelentette előnyöket a tervezés, a fejlesztés, a beszerzés terén és más fontos területeken.

Az ehhez hasonló együttműködések segítenek megválaszolni az autóipar történetének legnagyobb kihívásait

Napjainkban az autóipar egy olyan hatalmas átalakuláson megy keresztül, amire csak egyszer akad példa egy évszázadban. Ennek a folyamatnak ugyanúgy része az autók konnektivitása, mint az önvezető és vezetéssegítő technológiák fejlődése, az új mobilitási és autómegosztási módok kialakulása, vagy éppen az elektromos hajtásláncok (hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos, hidrogén üzemanyagcellás elektromos) megjelenése, és mind a Subaru, mind a Toyota felismerte, hogy e változás megköveteli a lehető leggyorsabb ütemű és legszélesebb körű technikai fejlesztéseket. A most bejelentett megállapodás – az eddigi idők során elmélyített partnerségre alapozva – most az együttműködés új területét jelöli ki, és kifejezetten arra összpontosít, hogy a két vállalat gyorsan és hatékonyan előreléphessen az elektromos hajtásláncok és az elektromos autók fődarabjainak fejlesztésében. A járművek elektromosításának tekintetében figyelembe kell venni az egyes országok és régiók energia-lehetőségeit és kormányzati törekvéseit, valamint a környezetvédelmi előírásokban, az infrastruktúra kiépítettségében és az elektromos hajtású autók iránti keresletben tapasztalható különbségeket, ezért nagyon fontos a megfelelő járművek gyors és hatékony fejlesztési folyamata. Ugyanakkor a BEV-ek széleskörű jövőbeni elterjedéséhez szükséges a nagy kapacitású akkumulátorok alkalmazása, illetve az akkumulátorokat gyártó háttéripar teljes átalakítása is. Ráadásul újfajta értékesítési módszerek kidolgozására is szükség lesz, hiszen az egyes piacokon nagyok a különbségek a hatótávolság iránti igényekben és az infrastruktúra kiépítettségében. Mindezek pedig csupán egy kis részét képezik azoknak az új kérdéseknek, amelyek egyre több kihívást jelentenek a költségek és az értékesítési módok kapcsán.

A Subaru és a Toyota meggyőződése, hogy olyan újszerű üzleti modellt kell kialakítani, ami túllép az eddigi megszokásokon, és – akár az autóipar határain kívül tevékenykedő különféle partnerek bevonásával is – képes gyorsan reagálni a piacok eltérő igényeire és a sokféle, egymásra épülő kihívásra. Ennek első lépése, hogy technológiáik egyesítésével és a lehető legmagasabb szintű együttműködéssel a két vállalat közösen fejleszt ki egy kifejezetten elektromos hajtású autókhoz (BEV) szánt padlólemezt. A platformot úgy tervezik meg, hogy számos különféle járműtípus épülhessen rá, köztük C- és D-szegmensű személyautók és SUV-k, illetve ezek alváltozatai is.

Az autógyártó három szempont alapján határoz arról, megjelenjen-e márkájával valamely tartalmi környezetben.

A Subaru jelentős sikereket ért el a televíziós és webes tartalmi integrációban. Brian Cavallucci, az amerikai leányvállalat hirdetési vezetője három pontban foglalta össze az ilyen jellegű tartalmaknál alkalmazott döntési modellt.

Elsőként azt vizsgálják meg, hogy a Subaru terméke organikusan beilleszthető-e a tartalomba: releváns és hiteles-e a jelenléte. A második szempont, hogy a megjelenés támogatja-e a márka valamelyik aktuális marketingüzenetét. Ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor olyan egyedi megjelenési lehetőségeket keresnek, amelyekben a márka sajátos módon mutathatja meg magát. „Ha bármilyen autó beilleszthető lenne az adott pozícióba, akkor általában elállunk az együttműködéstől” – mondja Cavallucci.

A Sundance Channel Ludo Bites America című műsorában a főszereplők egy Subaruval járják be az országot

A márka számára prezentált ötletek túlnyomó része a hirdetési vezető szerint nem elég eredeti és kreatív. A közönség megnyeréséhez valami újszerűre van szükség, amely a márkához is illeszkedik, nem csupán a tartalmi partnerhez.

Brian Cavallucci beszéde a témában itt tekinthető meg.

(Forrás: WARC, ANA, TV by the Numbers; fotó: Subaru of America)

A videójátékok már régen nem csak a kisgyerekek szórakozását jelentik, rengeteg felnőtt is ezekkel kapcsolódik ki, akár a hagyományos médiumoktól vonva el az időt. A magas bevonódási faktor és a nehéz megkerülhetőség a hirdetők körében is egyre népszerűbbé teszi a játékokban elhelyezett reklámokat – különösen a népszerű, már-már történelemmel bíró sorozatok esetében.

A kizárólag Sony PlayStation-re kiadott, 1998 óta létező és már hatodik változatánál járó Gran Turismo széria épp megfelelő jelölt. A játék megalkotója, az iparág érdekében kifejtett tevékenységéért a 30. Nemzetközi Autófesztiválon, Párizsban Kreativitás nagydíjjal is kitüntetett Kazunori Yamauchi a Gran Turismo 15. évfordulója alkalmából számos autógyárat kért fel arra, hogy koncepciómodelleket tervezzenek a játék számára.

A koncepcióautók, mint a jövőbeli fejlesztések lehetséges irányait bemutató és tesztelő, vagy egyszerűen csak szép és izgalmas modellek hagyományosan az autószalonok sztárjai voltak, most azonban a virtuális térben is megjelennek. A designrészlegek nem takarékoskodtak, a pixel-kocsikat ugyanolyan gondossággal alkották meg, mint az „élő” koncepciómodelleket, specifikálva külső-belső tulajdonságaikat. Az új autókat idéző marketingtevékenység is épül a projekt köré: a gyártók beharangozó képeket, videókat jelentetnek meg, a kocsik valós, térbeli modelljeit rendezvényeken szerepeltetik, mint a Nissan, vagy akár önálló weboldalt is szentelnek a Vision Gran Turismo változatnak, mint a Volkswagen.

A projektben – érthető módon – részt vett számos japán autógyártó (Infiniti, Nissan, Mazda, Subaru, Toyota, Mitsubishi), Amerikából a Chevrolet – a régi sporttárs Chaparrallal közösen – és külön a Corvette, a luxusmárkák közül az Aston Martin, a kontinensről pedig a Volkswagen és a BMW. Utóbbi cégcsoport a korábbi M4-es modell mellett most újdonságként megjelentette a MINI Clubman Vision Gran Turismot is (a képen), amely a kisautó megújuló kombiváltozatát harangozza be, miközben a márka hagyományos és motorsportból vett designelemei mellett olyan jellegzetességeket is átad a játékosoknak, mint a MINI-k személyre szabható megjelenése.