A klímaváltozás hatásai ma már nem kizárólag környezeti kérdéseket vetnek fel. Az aszályok, hőhullámok és időjárási szélsőségek közvetlen gazdasági és pénzügyi következményekkel járnak. A klímakockázat egyre inkább pénzügyi kockázatként jelenik meg: a termeléskiesések, az ellátási zavarok és a növekvő károk a vállalati működés és a gazdasági stabilitás szempontjából is meghatározóvá válnak.

A K&H fenntarthatósági index 2025 második féléves kutatása rávilágít, hogy a vállalatok számára a fenntartható működésre való átállás legnagyobb kihívása jelenleg a külső, kedvező zöld finanszírozás hiánya, valamint a szükséges pénzügyi források előteremtése. A felmérés szerint a finanszírozási korlátok ma erősebben befolyásolják a zöld beruházásokat, mint a szabályozási vagy szakmai kérdések.

A K&H értékelése szerint az alábbi kulcsterületek kerülnek majd idén előtérbe:

1. Alkalmazkodás és reziliencia erősítése

A felmelegedés bizonyos hatásai már elkerülhetetlenek, ezért az infrastruktúra, az energiaellátás és a gazdasági működés ellenállóképességének növelése kulcskérdéssé válik. Ez nemcsak védelmi intézkedéseket, hanem hosszú távú beruházásokat jelent.

2. Tiszta energia, energiatárolás és hálózatfejlesztés

A megújuló energiakapacitások világszerte bővülnek, ugyanakkor önmagukban nem elegendők. A rugalmas energiarendszerekhez elengedhetetlen a tárolási kapacitások fejlesztése és az elosztóhálózatok korszerűsítése. A fenntartható energiaellátás így rendszerkérdéssé válik, ahol a termelés, a tárolás és a hálózati infrastruktúra együtt határozza meg a biztonságot.

A K&H tapasztalatai szerint a zöldfinanszírozás ugyan Magyarországon már több mint ezer milliárd forintos nagyságrendű üzlet, de még mindig csak nagyon kevés vállalat él vele. Az a jellemző, hogy többnyire a legnagyobb vállalatok vesznek fel zöldhitelt. A lehetőség ugyanakkor adott a kkv-k számára is. Ráadásul sok olyan zöld beruházástípus van, amik ma még nem, vagy alig jelennek meg a zöldhitel piacon, pedig lenne rá lehetőség. Ilyen terület az energiahatékonysági fejlesztések vagy éppen klímaváltozáshoz alkalmazkodás témája.

„Az alkalmazkodás nemcsak környezeti, hanem pénzügyi védelmet is jelent. Az energiahatékonyság, az infrastruktúra fejlesztése vagy az ellátásbiztonság erősítése ma már nem fenntarthatósági többlet, hanem üzleti alapfeltétel” – mondta Suba Levente, a K&H Csoport fenntarthatósági vezetője.

3. Természetalapú és regeneratív megoldások

A 2026-os trendek között egyre hangsúlyosabban jelennek meg a természetalapú és regeneratív megoldások. Az ökoszisztémák állapota közvetlen hatással van a vízgazdálkodásra, a mezőgazdasági termelésre és a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, így ezek gazdasági stabilitási kérdéssé is válnak.

4. Körforgásosság és erőforrás-biztonság

A körforgásos gazdaság szerepe felértékelődik, ugyanakkor az előrelépés korlátozott. A Központi Statisztikai Hivatal és az Eurostat mutatói alapján Magyarországon az anyagok mintegy 6 százaléka kerül vissza a gazdasági körforgásba, ami az uniós átlag alatt marad.

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 2022-ben az Európai Unióban a harmadik legmagasabb volt, és 2010 óta az egyik legjelentősebb növekedés is Magyarországhoz köthető. A körforgásosság így egyre inkább erőforrás-hatékonysági, költség- és ellátásbiztonsági tényezővé válik.

5. Jelentéstétel, fókusz és társadalmi edukáció

A fenntarthatósági jelentések szerepe erősödik, ugyanakkor a hangsúly a hitelességen és a valódi felkészültségen van. A szabályozási környezet változása mellett a vállalatok számára egyre inkább az válik kérdéssé, hogy mely területekre érdemes érdemben fókuszálni. Emellett a kommunikáció és az edukáció is kulcsszerepet kap. A fenntarthatóság akkor válik működőképessé, ha az érintettek – vállalatok, munkavállalók és háztartások – értik a gazdasági és pénzügyi összefüggéseket.

„A következő években azok a gazdasági szereplők lehetnek sikeresebbek, akik a fenntarthatóságot nem elszigetelt környezeti kérdésként kezelik, hanem alkalmazkodási, energia- és kockázatkezelési stratégiájuk szerves részeként gondolkodnak róla” – hangsúlyozta Suba Levente.

Photo by kazuend on Unsplash, free license

Már minden harmadik bankfiók zöld

A K&H országos hálózatában a bankfiókok egyharmada már zöld fiókként működik, ami azt jelenti, hogy ezek közvetlen szén-dioxid-kibocsátása nulla. 29 fiókban folyik szelektív hulladékgyűjtés.

A bank évente 15 újabb fiókot alakít át teljesen karbonsemlegessé, így évről évre nő azon egységek száma, amelyek energiaellátása kizárólag megújuló forrásokra épül.
Az adatközpontok energiahatékonysági fejlesztései és a hőszabályozási rendszerek korszerűsítése szintén hozzájárulnak a teljes működési lábnyom csökkentéséhez.

Csökkenő kibocsátás, tudatos energiahasználat

A K&H 2015-ös bázisévhez képest 73.5  százalékkal csökkentette szén-dioxid-kibocsátását, ami kiemelkedő eredmény a hazai pénzügyi szektorban. A bankcsoport vízfogyasztása pedig ugyanezen idő alatt kétharmadával csökkent. Az épületek gázfogyasztása terén 2837 MWh-val kisebb energiafelhasználást ért el, ami több ezer háztartás éves hőenergia-igényének felel meg.

A megtakarítás mögött többéves energiahatékonysági program, a fűtési és világítási rendszerek modernizálása, valamint a digitális működés előtérbe helyezése áll.

Autóflotta: 70 százalék hibrid, teljes elektromos átállás előtt

A bank gépkocsiflottájának 70 százaléka – 430 gépjármű – jelenleg hibrid meghajtású, és a következő években fokozatosan teljes elektromos flotta kialakítását tervezi.

A flottaelektrifikáció nemcsak a közvetlen kibocsátás csökkentését szolgálja, hanem a K&H mobilitási szolgáltatásainak (autó- és eszközlízing, e-töltőhálózat-finanszírozás) példamutató működését is erősíti.

„A K&H-nál a megújuló energia nem csupán környezetvédelmi, hanem üzleti szempont is: a tudatos energiahasználat a működés hatékonyságát és a költségstabilitást is erősíti. Célunk, hogy a teljes energiafogyasztásunk rövid távon 100 százalékban megújuló forrásból származzon” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

Noha a fenntarthatóság kapcsán legtöbbször a lakossági és vállalati felelősségvállalás jut az emberek eszébe, a helyi önkormányzatok tevékenysége is meghatározó. „A települések vezetői ismerik legjobban a helyi adottságokat és problémákat, és képesek olyan együttműködéseket létrehozni, amelyek valódi értéket teremtenek és gyakorlati változást is hoznak a mindennapokban. A díj célja kettős: fontosnak tartjuk, hogy ráirányítsuk a figyelmet ezekre a kezdeményezésekre, hiszen a legjobb gyakorlatokból ötleteket merítve mások is tudnak tanulni és fejlődni. Másrészt, hogy a fenntartható működésben élen járó pénzintézetként szeretnénk elismerni az úttörők erőfeszítéseit, hogy legyenek büszkék példamutató tevékenységükre” – hangsúlyozta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A K&H saját működésében is kiemelt figyelmet fordít a környezeti terhelés csökkentésére és a felelős pénzügyi gyakorlatokra, köztük az ESG szempontok integrálására a hitelezésbe és a befektetésekbe. A díjra minden Magyarországon bejegyzett önkormányzat, helyi költségvetési szerv és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság pályázhat két kategóriában: az év környezetvédelmi teljesítménye és az év társadalmi teljesítménye. Mindkét kategóriában településtípusonként – község, város, megyei jogú város/főváros és kerületei – három-három nyertest választanak. A nevezéshez a már megvalósult és tervezett fenntarthatósági projektek bemutatása szükséges.

A pályázatra itt lehet jelentkezni.

A K&H Csoport – amely évek óta elkötelezett a fenntarthatóság és a tudatos gazdálkodás mellett – idén is aktívan támogatja azokat a megoldásokat, amelyek segíthetnek a környezeti terhelés csökkentésében. „A fenntarthatóság nemcsak cél, hanem út is: minden nap újabb lehetőséget ad arra, hogy tudatosabban bánjunk az erőforrásainkkal. A pénzügyi szektor különösen fontos szerepet játszik ebben, hiszen az általa kínált termékek és szolgáltatások közvetlenül befolyásolják a lakossági és vállalati döntéseket. A K&H arra törekszik, hogy e döntések valódi fenntartható alternatívákra épüljenek” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A Global Footprint Network idei jelentése szerint az emberiség ökológiai lábnyoma jelenleg 1,8 Földet igényelne, vagyis 80 százalékkal haladja meg bolygónk regenerációs képességét. A WWF Magyarország adatai szerint Magyarországon a túlfogyasztás napja már június másodikán eljött, Románia után két, Görögország után pedig 8 nappal. A legkorábban Katar élte fel bolygónk erőforrásait: már február 6-án elérte a túlfogyasztás napját. De nem sokkal maradt el tőle Luxemburg (február 17.) és Szingapúr sem (február 26.). A lista másik végén Uruguay található, a dél-amerikai ország majdnem teljesen összhangban fogyasztja a rendelkezésére álló erőforrásokat, december 17-én éri el a túlfogyasztás napját. Rajta kívül még két ország „húzza ki” egészen novemberig: Indonézia (november 18.) és Nicaragua (november 11.).

A K&H Csoport ennek tudatában az alábbi intézkedésekkel járul hozzá a fenntartható jövő építéséhez:

• Zöld hitelek és energiahatékonysági beruházásokat támogató konstrukciók a lakosság és a vállalatok számára
• ESG-alapú befektetési portfólió (itt már meghaladja a kezelt vagyon mértéke az ezermilliárd forintot) és edukáció az ökotudatos pénzügyi döntésekhez
• Fenntartható működés: karbonlábnyom-csökkentés a belső működésben, digitális megoldások fejlesztése
• Szemléletformáló programok, mint az idén befejeződött, a WWF Magyarországgal és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal közös élőhelyfejlesztési projektje, vagy a most Budapest önkormányzatával kötött megállapodás, melynek középpontjában az energiahatékonyság, a természetvédelem, és az ökológiai lábnyom csökkentése áll.

A Global Footprint Network szerint ez a tendencia évtizedek óta romló pályán mozog: míg 1971-ben ez a nap még december végére esett, mára több mint öt hónappal előrébb járunk. A bolygó ökológiai tartalékainak kimerítése hosszú távon nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi kockázatokat is jelent – a víz- és élelmiszerellátás bizonytalanságától kezdve az energiaárak emelkedéséig. Ezért a fenntarthatóság ma már nem csupán környezetvédelmi, hanem pénzügyi és üzleti kérdés is.

A Túlfogyasztás Világnapja ismét emlékeztet bennünket: minden döntés számít. A K&H ezért arra törekszik, hogy a fenntarthatóság ne csupán lehetőség, hanem természetes választás legyen – mind az ügyfelek, mind a társadalom számára.

A felelős alapok vagyona négyszeresére nőtt egy év alatt

2024-ben kiugró növekedés volt tapasztalható a környezeti és/vagy társadalmi fókuszú befektetési alapokban kezelt vagyonban. A Magyar Nemzeti Bank most megjelent 2024-es adatai szerint a felelős alapok vagyona megnégyszereződött: a nettó eszközérték meghaladta az 1275 milliárd forintot. K&H által kezelt KBC felelős befektetési alapokkal kiegészített ügyfélvagyon összesített értéke 2025 május végén immár meghaladta az 1000 milliárd forintot. A portfóliók túlnyomó része továbbra is az SFDR 8. cikk szerinti besorolású („világoszöld”) alapokból áll, amelyek „környezeti vagy társadalmi jellemzőket” érvényesítenek. Az SFDR 9. cikk szerinti, kifejezetten fenntartható célokat követő („sötétzöld”) alapok aránya viszont változatlanul alacsony: vagyonuk 2024 végén 6,2 milliárd forint volt, enyhe csökkenést mutatva az egy évvel korábbi 7,5 milliárdhoz képest.

Felelős alapok a K&H-nál: nem pusztán trend, hanem stratégia

A K&H a hazai felelős befektetések piacának vezető szereplője, több mint 1000 milliárd forintot kezel ilyen alapokban. Ez azt jelenti, hogy minden második befektetett forint már felelős alapban van a bank alapkezelőjénél, ami 31 különböző alapot kínál, így szinte minden ügyféligényre tud megoldást nyújtani. A bank csoport számára ez nem csak egy trend, hanem tudatos stratégia, amit egyre több ügyfél is magáénak érez. „Büszkék vagyunk arra, hogy felelős alapjaink a hagyományos befektetésekhez képest egyáltalán nem maradtak el és versenyképes hozamot biztosítottak az elmúlt években” – tette hozzá Ács Tamás, a K&H Alapkezelő vezetője.

„A megtakarítások területén az ügyfélvagyon 55 százaléka felelős befektetési alapokban koncentrálódik, ami kiemelkedő arány a hazai alapkezelési szektorban. A felelős befektetési alapok aránya nemcsak az állományt, hanem az értékesítés volumenét tekintve is nőtt: tavaly a bruttó értékesítés több mint 59 százaléka áramlott felelős befektetési alapokba” – kommentálta a jegybanki adatokat Ács Tamás.

Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője elmondta, hogy egy-egy vállalat kapcsán nagyjából 200 adat áll rendelkezésre és ebből hozzávetőleg 150 ESG-vel kapcsolatos. A hatalmas adatvagyon feldolgozását a KBC saját fejlesztésű mesterséges intelligenciája támogatja, hogy aztán hatékony befektetési döntéseket hozzanak a bank portfóliómenedzserei.

Mik azok a felelős alapok?

A felelős befektetések olyan alapok, amelyek nemcsak a pénzügyi megtérülést nézik, hanem figyelembe veszik a környezeti (E), társadalmi (S) és vállalatirányítási (G) szempontokat is – ezt nevezzük ESG-alapú szemléletnek.

A K&H anyavállalata, a KBC 1992-ben indította el Európa első felelős befektetési alapját, így több mint 30 éves tapasztalat áll a bankcsoport mögött. Az alapkezelő módszertana szigorú: kizárják azokat a cégeket, amelyek súlyosan megsértik az ENSZ fenntarthatósági vagy emberi jogi alapelveit, diktatórikus rezsimhez köthetőek vagy szénbányászattal foglalkoznak, és előnyben részesítjük azokat, amelyek tevékenységükkel aktívan hozzájárulnak például a klímavédelemhez vagy a szegénység elleni küzdelemhez.

„Bár a világpolitikai változások – mint az amerikai klímapolitika vagy az európai fegyverkezési program – új kihívásokat hoznak, stratégiai irányunk továbbra is egyértelmű: olyan országokat és vállalatokat támogatunk, amelyek hosszú távon sikeresek lehetnek és hozzájárulnak egy élhetőbb, fenntarthatóbb jövőhöz” – vázolta a K&H Csoport fenntarthatósági céljait Suba Levente.

A KBC fenntarthatósági jelentése: 25 milliárd euró környezetbarát projektekre

A KBC Csoport célja, hogy minimalizálja működésének negatív hatásait, miközben erősíti a pozitív hatásokat és előmozdítja a felelős működést. Ennek érdekében a fenntarthatóság szerves részévé vált üzleti stratégiájának. 2024-ben 25 milliárd eurót fektetett környezetbarát projektekbe, például megújuló energiába, bioüzemanyagokba, energiahatékony otthonokba és alacsony kibocsátású járművekbe. Emellett 750 millió euró értékben bocsátott ki zöld kötvényeket, amelyekkel energiahatékony épületeket, tiszta közlekedést és megújuló energia tranzakciókat támogatott. Felelős befektetési alapjaik értéke elérte az 50,8 milliárd eurót, míg 7,4 milliárd euró finanszírozást nyújtottunk az egészségügy, az idősgondozás és az oktatás területén.

Jelentős növekedés a zöld vállalati és önkormányzati hitelezésben

A vállalati és önkormányzati szektorban a zöld célokat szolgáló bruttó hitelállomány egy év alatt 673 milliárd forintról 1055 milliárdra nőtt, ami 56,7 százalékos bővülést jelent. A növekedés leginkább a belföldi hitelfelvevők körében volt jelentős, ahol a bruttó állomány 64 százalékkal emelkedett.

A vállalati és önkormányzati zöld hitelezés bővülését 2024-ben továbbra is két fő szegmens vezette: a belföldi megújulóenergia-projektek és a belföldi ingatlanfinanszírozás. A megújulóenergia célú hitelek tőketartozása egy év alatt több mint 136 milliárd forinttal, 297,8 milliárdról 433,9 milliárd forintra emelkedett. Az ingatlanfinanszírozás még ennél is dinamikusabban nőtt: a 2023 végi 63,6 milliárd forint után 2024 végére elérte a 197,4 milliárd forintot, ami több mint háromszoros növekedést jelent.

A K&H a zöldhitelek piacának ötödét kezeli

„A K&H Csoport a magyar zöld finanszírozási piac egyik vezető szereplőjévé vált: mind a vállalati, mind a lakossági zöld hitelek terén több mint 20 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik. A K&H vállalati zöldhitel-kihelyezés elérte a 128 milliárd forintot. 2024-ben 12 milliárd forint zöld lakáshitelt folyósított, ami a teljes lakáshitel-kihelyezés 6 százaléka. – ismertette a bank piaci adatait Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője. 

A K&H által kezelt zöldhitelek teljes összege 2023 és 2024 között majdnem megduplázódott, átlépve az 1 milliárd eurós határt is.

A K&H a vállalati szektorban számos zöld finanszírozási programban vesz részt, így több hitelszerződésük is megfelel az Európai Unió környezetvédelmi szabályainak (EU Taxonómia) is. Ezen felül a vállalati zöld hitelportfóliójuk jelentős része teljesíti a Magyar Nemzeti Bank zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programjának feltételeit is. A bank hiteltermékei között megtalálhatók a Széchenyi Kártya Program és az EXIMBANK zöld beruházási hiteltermékei is.

A vállalati hitelportfólió fenntarthatósági szempontú irányításához a K&H szigorú belső szabályokat és kockázati sztenderdeket alkalmaz. Az ESG (környezetvédelmi, társadalmi és irányítási) szempontokat is beépítették a bank hitelezési politikájába, biztosítva, hogy a fenntartható beruházások előtérbe kerüljenek.

Lakáscélú zöldhitelek: feleakkora növekedés

A jegybank tavalyi adatai szerint a lakáscélú zöld hitelek állománya is folyamatosan növekszik. A fennálló tőketartozás alapján számolt lakáscélú állomány 191,7 milliárdról 242 milliárd forintra emelkedett, ami több mint 26 százalékos éves növekedést jelent.

A zöld lakáshitelek kamatkedvezményekkel segítik az ügyfeleket abban, hogy fenntarthatóbb otthonokat vásároljanak vagy korszerűsítsenek. A lakossági zöldhitelezés lassan nő, a tapasztalatok szerint könnyen elérhető vissza nem térítendő központi támogatás híján a bank által adott kedvezmények nem hatnak elég ösztönzően a felújításokra szánt hitelfelvételekre.

A K&H jelzáloghitel portfólió egy része megfelel az MNB zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programjának, amit rendszeresen jelent a jegybank felé. Az energetikai tanúsítvány kötelező bekérése minden új hiteligényléshez 2022 januárjától biztosítja, hogy a bank megfelelő adatokkal rendelkezzen ahhoz, hogy megállapítsa, hogy egy adott hitel zöldnek minősíthető-e, vagy sem.

Messze még a karbonsemlegesség

„A karbonkibocsátás csökkentése továbbra is gyenge pont a vállalatok fenntarthatósági törekvéseiben. A kibocsátás mérésének hiánya és a tervezett intézkedések elmaradása akadályozza a vállalatokat abban, hogy valós eredményeket érjenek el a karbonsemlegességi célokat illetően. Bár a cégek saját teljesítményüket optimistán ítélik meg, a mérhető adatok hiányában ezek a vélemények kevésbé megalapozottak. Az EU-s célok elérése érdekében elengedhetetlen lenne a karbonkibocsátás folyamatos mérése, valamint konkrét csökkentési tervek kidolgozása és végrehajtása a vállalati szférában” – bocsátotta előre a K&H fenntarthatósági index két alindexének részletesebb bemutatását Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

Nem érzik érintettnek magukat a vállalatok

A félévente végzett kutatás szerint tovább csökkent azon cégek aránya, amelyek érintettnek érzik magukat a karbonsemlegességi célok teljesítésében, gyakorlatilag a K&H fenntarthatósági index első mérésének szintjére esett vissza a vizsgált vállalatok karbonsemlegességi attitűdje. Csak 39 százalékuk érzi magát inkább érintettnek, míg ez az arány egy éve 55 százalék volt. Egyharmaduk inkább nem érzi érintettnek magát, míg 28 százalék teljesen kizárja ezt a kérdést a stratégiájából – ez megegyezik a 2022. első félévében mért aránnyal, ami a legmagasabb az elmúlt hat félév során.

Ezzel párhuzamosan az a mutató is stagnál, amely a vállalatok EU-s karbonkibocsátási célokkal kapcsolatos ismeretét méri: háromból csak két cég ismeri pontosan ezeket a célkitűzéseket, így elmondható, hogy nem ebben a félévben következett be áttörés a vállalkozások hozzáállásában a karbonsemlegességet illetően. A kutatás attitűd alindexe nem tud kitörni a 66-70 százalékos sávból.

Inkább nehézség, mint lehetőség a fenntarthatóság

Bár a cégek elsöprő többsége véli úgy, hogy a fenntarthatósági működést nem lehet csak költség szempontból vizsgálni, hanem érték alapon kell megítélni, ám azokkal az állításokkal az első félévihez képest kevesebb cégvezető értett egyet, hogy a fenntarthatósági szempontok előtérbe kerülése hosszútávon pozitívan befolyásolja a vállalat pénzügyi eredményességét, hogy a fenntarthatóság előtérbe kerülése javítja egy vállalat megítélést a fogyasztók/vevők körében. De legnagyobb zuhanás annál a kérdésnél következett be, hogy mennyire értettek egyet a vállalatok azzal, hogy a különböző pályázati források elosztásánál előnyt élvezzenek a fenntartható módon tevékenykedő vállalatok. Itt az elmúlt féléves 80-ról az index mérési mélypontjára, 69 százalékra esett a mutató.

Örvendetes viszont, hogy szignifikánsan emelkedett azon cégvezetők aránya (52-ről 58 százalékra), akik szerint már rövid távon is költséghatékonyabb a fenntartható energiaforrások használata.

Végeredményben a múlt féléves mélypontról visszakorrigált az attitűd alindex: ugyan még mindig inkább nehézségnek látják (54 százalékuk) a gazdasági tevékenységük átalakítását annak érdekében, hogy elérjék az EU-s fenntarthatósági célokat, de ez jelentős elmozdulás a fél évvel ezelőtti 65 százalékról. Ugyanakkor jól látható, hogy a korábbi optimizmus még nem tért vissza, amikor a cégek többsége inkább lehetőségként tekintett a fenntarthatósági célok elérésére.

Mérési és tervezési hiányosságok

A vállalatok 86 százaléka sem nem méri, sem nem tervezi mérni a saját kibocsátását. Ez az arány az elmúlt félévben nem változott, és kevesebb, mint a cégek tizede méri jelenleg a karbonkibocsátásukat – arányuk kis mértékben nőtt 2024 első félévéhez képest, ám az egy évvel korábbi 13 százalékos csúcsról ez még mindig visszaesés. Mindez rávilágít a vállalati környezet karbonsemlegességi célokkal szembeni motiválatlanságára.

Mindössze nyolcaduk (12 százalék) tervezi a karbonkibocsátás csökkentését jelenleg, míg további 4 százalék a következő egy évben kezdene foglalkozni ezzel. Ez a hozzáállás azzal magyarázható, hogy sok cég nem érzi magát közvetlenül érintettnek a karbonsemlegességi törekvések szempontjából.

Pozitív önértékelés – de hol a valóság?

Ismét szignifikánsan kevesebb – tízből négy cég – gondolja úgy, hogy érintettek a karbonsemlegességi törekvések szempontjából, ezzel ugyanarra szintre esett vissza a mutató, ahol a fenntarthatósági index mérése elkezdődött. Ezen túl, ha minimálisan is, de tovább csökkent azon vállalatok aránya, amelyek jelentősnek vélik az ágazatuk karbonkibocsátását. Bár a mérés és tervezés alacsony szinten áll, a vállalatok pozitívabban ítélik meg saját teljesítményüket a versenytársaikhoz képest: minden második cég úgy gondolja, hogy a saját karbonkibocsátása alacsonyabb, mint a versenytársaké. Ez az optimizmus azonban kevéssé megalapozott a mérési adatok hiányában.

A K&H ötödik féléve teszi közzé fenntarthatósági indexét és az azt megalapozó átfogó kutatást, amely a magyar cégek fenntarthatósággal kapcsolatos törekvéseinek pontos tükrét adja. Az index jelenleg 38 ponton áll, ami ugyan egypontos visszaesést jelent az előző időszakhoz képest, de azonos a 2022 első félévében mért értékkel. „Ezek a mutatók félévről félévre enyhén ingadoznak, talán nem túlzás azt feltételezni, hogy nagy mértékben függenek a cégek aktuális pénzügyi helyzetétől és üzleti kilátásaitól” – emeli ki Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

Beszédes a cégek stratégiája – főleg, ha nincs

A felmérésből kiderül, hogy nem változott azoknak a cégeknek az aránya, amelyek készítenek fenntarthatósági stratégiát: a vállalatoknak változatlanul csupán kis része (14 százaléka) foglalja írásba ezen a téren a terveit. Jellemző, hogy a vállalatoknál a fenntarthatósági törekvések menedzselésének feladata a korábbinál alacsonyabb szintre került.

Nincs érdemi változás a rendszeres fenntarthatósági jelentést készítő (12 százalék) vagy azt tervező (9 százalék) vállalatok arányában. Fél év alatt nem változott azoknak a vállalatoknak az aránya (89 százalék) sem, amelyek valamilyen szinten figyelembe vesznek fenntarthatósági szempontokat beruházási döntéseik során, viszont az előző félévi 38 százalékhoz képest már csak 29 százalék számára fontos vagy kiemelt kérdés ez. Hasonlóképpen fordult a trend a beszállítók kiválasztásánál: 37 százalék helyett most mindössze 31 százalék gondolja fontosnak a fenntarthatósági szempontokat beszállítói megválogatásánál.

Alkalmazkodás az EU-s szabályrendszerhez

Folyamatosan nő azoknak a cégvezetőknek az aránya (jelenleg 76 százalék), akik az EU-s karbonsemlegességi törekvéseiről tudnak és annak pontos célját is ismerik. Megugrott 6 százalékról 12-re az EU Taxonómia rendeletéről értesült vállalatvezetők aránya is, összességében pedig valamivel többen (2 százalék helyett immár 4) gondolják, hogy a cégüket érinti a szabályozás.

„Magyarországon az elmúlt félévben két új jogszabály is megjelent: az egyik az Európai Unió CSRD irányelvének nemzeti szabályozása, amely a fenntarthatósági jelentések formáját és tartalmát határozza meg, valamint a beszállítói láncok fenntarthatósági szempontú átvilágításáról szóló törvény. Ez előbb a nagyobb cégeket érinti, és csak utána a kisebbeket” – hangsúlyozza Suba Levente, aki hozzáteszi: a nagyobb cégek saját kötelezettségeik okán egyre inkább meg fogják követelni beszállítóiktól a fenntarthatósági jelentést, így felülről lefelé haladva az egész gazdaságot áthatja majd az új szabályrendszer”.

A kutatók első alkalommal vizsgálták a CSRD irányelv ismertségét, melyről egyelőre a vállalatvezetőknek mindössze 9 százaléka hallott. Többségük (59 százalék) viszont úgy véli, hogy érintett a vállalata a CSRD által. Az aránylag kis számú érintett (összesen 19 válaszadó) többsége úgy véli, hogy 2025-től kell CSRD jelentést készítenie, és érdekes, hogy inkább úgy érzik, vállalatuk felkészült erre.

A K&H fenntarthatósági index felméréséből az is kiderül, hogy egyre több cégvezető lát nehézségeket az EU által kijelölt karboncsökkentési irányzatban, különösen a dráguló vagy megnehezülő alapanyag-beszerzés terén. Csökken ugyanakkor az előnyöket érzékelők aránya, mely alól csak a hosszabb távú profitabilitás ígérete a kivétel.

Adatok híján nem lesz könnyű jelenteni

Környezetközpontú irányítási rendszerrel a cégek negyede (25 százaléka) rendelkezik, ami alacsonyabb a fél évvel ezelőtti értéknél. A cégek kétharmadánál ilyen irányítási rendszer kialakítása a jövőben sem cél.

A karbonkibocsátást jelenleg a vállalatok 7 százaléka méri, ami 2022 óta átlagos szintnek mondható, most éppen alacsonyabb, mint az előző félévben. További 7 százalék tervezi bevezetni, a többiek számára ez jelenleg nincs napirenden. A jelenleg mérők viszont nagyobb arányban (71 százalék) rendelkeznek célértékkel a kibocsátás csökkentésére, és 40 százalékban független szakértőkkel auditáltatják is a méréseket.

A karbonkibocsátást nem mérő cégek viszont a méréstől függetlenül lényegesen nagyobb arányban tervezik a kibocsátás csökkentését. Független fenntarthatósági tanúsítvánnyal rendelkező termékei vagy szolgáltatásai a vállalatok mindössze 9 százalékának van.

A K&H – a Euromoney által „Az év fenntarthatósági bankja Magyarország 2023” díjazottja – immár negyedik féléve közli a K&H fenntarthatósági indexet, amely ezúttal 39 pontot ért el. Ez az érték ugyan 1 pontos emelkedés az előző félévhez képest, de még mindig nem éri el az egy évvel ezelőtti 40 pontos szintet. Ha egy kicsit mélyebbre nézünk az adatokban, világos tendencia bontakozik ki: három területen egyaránt 3-3 ponttal növekedett az index. A cégek egyre inkább érzik érintettnek magukat a fenntarthatósági törekvésekben (69 pont), aktívan tesznek is érte (40 pont). A stratégiaalkotás ennél alacsonyabb szinten, 30-34 pontos sávban mozog (most éppen 34 pontot mértek), ennél még alacsonyabb szinten (12-16 pont között) mozog az indikátorok mérésének és auditálásának alindexe (most éppen 16 pont).

A különböző alindex eredőjeként a K&H fenntarthatósági index növekedhetett volna, de alaposan lehúzta a társadalmi felelősségvállalás (CSR) alindexe, ahol 6 pontos csökkenést rögzítettek a kutatók. A cégek – különösen a nagyok – jelentősen visszafogták társadalmi felelősségi aktivitásukat.

Az ördög ezúttal is a részletekben

A főindex és az alindexek átlagai és mozgása mögött meghúzódó kutatási adatok nagyon sok érdekes részletet rejtenek. Például egyre több cég látja az összefüggést a fenntarthatósági szempontok előtérbe kerülése és a pénzügyi eredményei között. A megkérdezett vállalatok 97 százaléka teljes mértékben vagy legalább részben egyetértett azzal, hogy „napjaink gazdasági nehézségei miatt még inkább szükséges lesz a fenntartható, megújuló, alternatív energiaforrások használata”. Mivel a kedvezőtlen gazdasági környezetben a cégek nehezen találnak saját forrást a szükséges beruházások elvégzésére, érthető, hogy kiugróan nőtt (70 százalékról 82 százalékra) azoknak a cégeknek az aránya, amelyek egyetértettek a felvetéssel, hogy „a különböző pályázati források elosztásánál élvezzenek előnyt a fenntartható módon működő vállalatok”.

Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője fontosnak tartja, hogy a vállalatok környezeti fenntarthatóság iránti attitűdje sokat javult, de megjegyezte, hogy a szándék és a tettek között egyelőre nagy a szakadék. „Zöld energiát például jelenleg a vállalatoknak csupán fél százaléka vásárol, pedig ez az egyik legkézenfekvőbb tevőleges hozzájárulás a karbonlábnyom csökkentéséhez”.

A probléma már tudatosult – a tettekre hiányzik a pénz

Nem csupán a megújuló energiaforrások felhasználása csökkent a megkérdezett vállalatok körében, de lényegében minden olyan tevékenység mérséklődött, amely valamilyen formában a környezetünk megóvását célozza. Kevesebb figyelem fordítódott az energiatakarékosságra, az ingatlanok hőszigetelésére, a veszélyes hulladékok kezelésére, környezettudatos termékek fejlesztésére, általában a környezetbarát tevékenységre. Egyedül a cégek papírfelhasználása terén mutatható ki folyamatos csökkenés, ami érzékelhetően enyhíti a környezetterhelést. „Mindez bizonyára a recesszió következménye, mindenesetre jelzi, hogy még bőven akad teendő a környezettudatos vállalati működés terén” – kommentálta a kutatási eredményeket Suba Levente. Szerinte bíztató jel, hogy a problémakörhöz való hozzáállás egyre javul: bár írott fenntarthatósági stratégiát egyelőre továbbra is csak 14 százalékuk készít, az első féléves átmeneti visszaesést követően egyre több vállalat építi be beruházási döntéseibe a fenntarthatóság szempontjait, vagy támaszt fenntarthatósági követelményeket beszállítóival szemben.

Erre utal, hogy a K&H fenntarthatósági indexe a 2,1 és 4 milliárd forint árbevételű, közepes cégeknél trendszerűen és dinamikusan növekszik, kezdenek felzárkózni a nagyvállalatokhoz. „Minden bizonnyal egyre több nagyvállalat várja el beszállítóitól, hogy minél kisebb karbonlábnyomú terméket vagy szolgáltatást szállítson, hiszen ezek környezetterhelési mutatói is beépülnek a fenntarthatósági jelentésekbe” – kommentálta Suba Levente.

A négy féléves adatokból látható, hogy a hazai közepes és nagyvállalatok mintegy 42 százaléka rendelkezik már vagy tervez bevezetni a közeljövőben környezetközpontú irányítási rendszert (2022 elején ez az arány még csak 24 százalék volt). Ugyanakkor a vállalatoknak csupán 16 százaléka méri vagy tervezi mérni saját karbonkibocsátását. A vállalatoknak mindössze tizede készít kimutatást arról, hogy árbevételének, illetve költségeinek mekkora hányada származik fenntarthatónak tekinthető tevékenységből.

„Szakadék húzódik a cégek fenntarthatósági problémákhoz való hozzáállás és tényleges tetteik között” – mondta a K&H innovációs vezetője, aki szerint aggasztó, hogy a kedvezőtlen gazdasági környezetben egyre több cég inkább nehézséget, semmint lehetőséget lát a fenntarthatósági célok elérésében. „A fenntartható működésre való átállás legnagyobb kihívása a pénzügyi források előteremtése, legyen szó akár saját forrásról, külső finanszírozásról vagy éppen pályázati pénzekről” – tette hozzá Suba Levente.

Tucatnyi módja van annak, hogy egy cégvezetés csökkentse környezeti lábnyomát. A K&H fenntarthatósági indexe egy átfogó felmérés keretében kérdezte a hazai közepes és nagyvállalatok vezetését arról, hogy hogyan viszonyulnak a fenntarthatóság kérdésköréhez. Suba Levente, a K&H Csoport fenntarthatósági programjának vezetője szerint a kedvezőtlen gazdasági környezetben érthető módon a vállalatok elsősorban költségeik csökkentésére összpontosítanak – ez azonban közvetve csökkenti a környezetterhelésüket is.

A cégek közel 60 százaléka már meg is oldotta a szelektív hulladékgyűjtést, és további 32 százalék tervezi ezt. A veszélyes hulladékok környezetbarát kezelése ettől némileg elmarad. A papírfelhasználás csökkentését 40-40 százalékban már végrehajtották vagy a közeljövőben tervezik. Hasonló megoszlást mutat az energiaköltségek elszállása miatt az energiafelhasználás csökkentése, illetve hatékonyságának növelése. Igaz ez – bár csökkenő arányokban – az épületek hőszigetelésére, a hibrid- vagy elektromos autók forgalomba állítására, vagy akár a vízfelhasználására is. Azt azonban csak a cégek 3 százaléka engedi meg magának, hogy úgynevezett „zöld” – azaz igazoltan megújuló forrásból származó, egyben drágább – energiát vásároljon, és csak további 4 százalék fontolgatja ezt. Ugyanakkor a megújuló energiaforrások jelentőségével a cégvezetők 89 százaléka egyetért, csak döntő többségük szerint ezek alkalmazását a kedvezőtlen gazdasági helyzet most gátolja.

A cégeket a költségtakarékosságon kívül elsősorban a szabályok fogják rászorítani arra, hogy kevesebb széndioxid-kibocsátás mellett végezzék tevékenységüket. Az Európai Unió 2050-re a karbonsemlegességet tűzte ki céljául, ennek érdekében szigorú szabályokat is alkotott. A klímasemlegességhez vezető utat a hazai cégek ma még sokkal inkább nehézségként, mint lehetőségként fogják fel.

Mindenki magán kezdje a szigort

A bankoknak kulcsszerepet kell játszaniuk az éghajlati vészhelyzet kezelésében. A cégeket finanszírozó pénzintézeti szektorra egyre szigorúbb szabályok vonatkoznak, illetve magukra nézve is kemény korlátokat állítanak fel. Ennek terén a K&H anyabankja, a belga KBC élen jár. A KBC például átfogó elemzést készített 8 iparág szennyezőanyag-kibocsátásáról és környezeti lábnyomáról. Ez alapján megvizsgálta saját közvetett kitettségét, és kizárta azokat a tevékenységek finanszírozását, amelyek a legnagyobb szennyezők. De nem csak a belga anyabank, hanem a K&H is olyan felelős befektetési alapokat hozott létre, amelyekben szereplő cégek gondot fordítanak környezetterhelésük csökkentésére.

Suba Levente szerint mindenki: a bankok, a cégek és a magánszemélyek is sokat tehetnek azért, hogy a természeti környezet állapota ne romoljon tovább. Ezt így gondolja a K&H fenntarthatósági index felmérésében résztvevő cégek 88 százaléka is.

Magánemberként is sokat tehetünk

A világ elvárja a vállalatoktól, sőt igyekszik rászorítani őket, hogy dolgozzanak ki stratégiát a saját környezeti lábnyomuk csökkentésére; mérjék a szennyezőanyag-kibocsátásukat, erről jelentés formájában számoljanak be a társadalomnak és tartsák magukat a stratégiában meghatározott fenntarthatósági pályához. Ugyanakkor mindenki egyszemélyben, családjával és közösségével is tud valamit tenni a fenntarthatóságért.

„Ha megnézzük egy négytagú család jellemző fogyasztásának széndioxid-kibocsátását, érdekes következtetésekre juthatunk” – mondja Suba Levente, aki kiszámolta, hogy minek mekkora karbonlábnyoma van.  Az ásványvizes, üdítős, tisztítószeres PET-palackok mintegy 300 kilogramm CO₂ kibocsátásért felelnek. Egy átlagos személygépkocsi évi 10-20 ezer kilométer használat mellett körülbelül 2 tonna széndioxidot pöfög ki. Fejenkénti 65 kilogrammnyi éves húsfogyasztással számolva az egész családra évi 2,5 tonna CO₂-kibocsátás jön ki.  Ezzel szemben a lakóház fűtése ‒ és esetleges hűtése ‒ a hagyományos módon évi akár 5 tonna szennyezőanyag-kibocsátással is járhat. Egyértelmű, hogy a lakóházunk korszerűsítésével nagyságrenddel többet tudunk megtakarítani, mint bármi mással.

„A legokosabb döntés tehát, amit egy család hozhat, az az, ha energiatudatosan építi meg vagy újítja fel otthonát” – vallja Suba Levente, aki szerint a leginkább ésszerű és célszerű egyéni cselekvés a lakás- és ház szigetelés, az energia rendszerek korszerűsítése. Ilyen beavatkozások mellett az energiaszámla számottevően csökken, a komfortérzet megnő, egyben irdatlan nagy lépés a környezetterhelés csökkentése irányába is.