Naponta vállalkozások millióival fordul elő szerte a világon, hogy a szaporodó kibertámadások közepette meg szeretnék erősíteni biztonsági rendszerüket, MI-alapú chatbottal gyorsítanák meg az ügyfélkiszolgálást és a belső kommunikációt, vagy éppen a különböző üzleti területekről érkező óriási mennyiségű adatot szeretnék hasznosítani a legjobb stratégiai döntések meghozatalában. Csakhogy a hasonló projektek megvalósítása speciális technológiai tudást igényel, így még szűkebb munkaerőpiaci szegmensből tudnak meríteni a cégek, miközben már az alapvetői fejlesztői tudás megszerzése is óriási kihívást jelent: egy profit szoftvermérnök toborzása átlagosan 43 napot vesz igénybe, miközben a fejlesztők közel fele csupán 1-2 évet tölt egy adott cégnél.

„A technológiai kompetenciahiány – különösen a legtrendibb területeken, mint a mesterséges intelligencia, az adattudomány és az IT-biztonság – komoly problémát jelent a cégeknek, a betervezett projektek megvalósítása ugyanakkor nem csúszhat éveket, mert az óriási hátrányba hozná őket a digitalizációs versenyben. A hiányzó szakértelem pótlására megkereshetnek külső tanácsadót, aki iránymutatást adhat, kiszervezhetik a teljes folyamatot, ami számos logisztikai, bizalmi és minőségbiztosítási kérdést vet fel, azonban egyre népszerűbb a két megoldás előnyeit egyesítő „team augmentation”, vagyis a kiterjesztett csapatok alkalmazása, amikor a saját munkaerőt egészítik ki a cégek külső szakember(ek) bevonásával egy-egy projekt erejéig” – hívta fel a figyelmet Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Kulcstényező a megfelelő partner kiválasztása, de pontosan kell tudnunk, mit akarunk

A vállalatok 60%-a már most is él a lehetőséggel, hogy az elnyúló, HR-erőforrásokat és IT-büdzsét nem kímélő toborzási folyamatok helyett inkább a flexibilis, gyors és költséghatékony „team augmentation” megoldásokat válassza, de a jövőben várhatóan még jelentősebb lesz a belső kompetenciahiány kezelésében ez a típusú külső támogatás. A kiterjesztett csapatok tagjai akár más kontinensről vagy időzónából is hozzá tudnak járulni a közös projekt sikeréhez, vagyis azonnal kitágul azon szakemberek köre, akiknek a tudását hasznosíthatjuk. Ezek az együttműködési modellek ráadásul éppen az olyan, egyre nagyobb hangsúlyt kapó soft skillek meglétét feltételezik, mint a jó kommunikációs készségek, alkalmazkodás, agilitás és a képesség a csapatmunkára – ha pedig ebben hiány van a belső munkavállalói körben, egy-egy ilyen projektből sokat tanulhatnak a kollégák is.

Ha a toborzás ilyen nagy falat, felmerül kérdés, hogyan tudunk külső specialistákat bevonni a különböző technológiai területekre. Az első és talán legfontosabb lépés a teljeskörű belső audit, mellyel feltárhatjuk, hogy milyen szakemberekre és kompetenciákra van szükségünk ahhoz, hogy teljesítsük a kitűzött célokat, valamint érdemes egy belső mentrendet is kialakítani, hogy világosan lássuk az időkereteket és pontos elvárásokat tudjunk támasztani a külső munkaerő felé. Ezt követően azonosítanunk kell azon lehetséges partnerek körét, akik segítségünkre lehetnek a szükséges tudás bevonásában, ha pedig megtaláltuk a számunkra legmegfelelőbbet, indulhat a kiterjesztett csapat összeállítása, az új tagok beillesztése, majd a közös munka.

„Mi tipikusan az egyenlet másik oldalán állunk, hiszen a technológiai terület legszélesebb köréből segítünk szaktudást bevonni a cégeknek, de az együttműködések kapcsán azt látjuk a legfontosabbnak, hogy világos szabályrendszer mentén történjen a közös munka. Ez lehetővé teszi, hogy minden csapattag – akár belső, akár kívülről bevont munkaerőről van szó – tudja, mi a feladata és milyen szerepe van ebben az új szervezeti és szakmai modellben” – teszi hozzá Gönczy Gábor.

A startupok és mikrovállalkozások megmentője

A legutóbbi felmérésekből azt is tudjuk, hogy még az árérzékeny magyar piacon is kiemelkedő elvárás a technológia szakemberek körében, hogy a fizetési színvonal mellett a szakmai kihívások is megfelelőek legyenek, lehetőség legyen a folyamatos tanulásra és a karrierút fejlesztésére is. Ebből is adódik, hogy a technológiai szakemberek gyakran váltanak céget és pozíciót, ez viszont a kiterjesztett csapatok malmára hajtja a vizet, és szinte garantálja, hogy motivált, érdeklődő új tagokat vonhatnak be a cégek a meglévő munkavállalók mellé. Gönczy Gábor szerint ez egyben nagy lehetőség a kisebb vállalkozások és főként a startupok számára, ugyanis ezeknél a cégeknél alaphelyzet a folyamatos és gyors változás, valamint nagy kihívást jelent a szolgáltatások skálázása, az újabb és addig ismeretlen terepnek számító projektek végrehajtása. Emellett a „kicsik” nyilvánvaló hátránnyal indulnak a kiforrott vállalati kultúrát, menő irodai tereket és komplex képzési rendszert kínáló piaci óriásokkal szemben – ezért számukra kulcsfontosságú megoldást jelenthet a külső tudás problémamentes, gyors és költséghatékony bevonása.

Sorozatos lezárások a világjárvány miatt, globális gazdasági-politikai bizonytalanság, súlyos félvezetőhiány és energiakrízis, jelentősen átalakuló fogyasztói igények – ez a piaci környezet még a legstabilabbnak gondolt járműipari óriásokat is megrengette. A kihívások ugyanakkor egyfajta digitalizációs versenybe kergették a gyártókat, mellyel nem csak piaci pozíciójukat erősíthetik meg a konkurenciával és az új belépőkkel szemben, de minden eddiginél kényelmesebb és zöldebb utazási élményt nyújthatnak a vásárlóiknak. Ez a szemlélet pedig nem csak a tervezést és a gyártást, de a karbantartást és üzemeltetést, sőt, még az értékesítési- és a marketing gyakorlatot is érinti.

„A digitalizációval a gyártók új termékeket vagy üzleti modelleket vezethetnek be, erősíthetik az élményfókuszú ügyfélkiszolgálást, optimalizálhatják az ellátási láncokat, növelhetik termelékenységüket és magasabb minőséget is nyújthatnak. Habár az autóipar a technológiai innovációk terén hagyományosan az élen jár, mégis gyakran nehezen valósulnak meg ezek a fejlesztések, mert a digitalizáció az egész szervezeten átívelő stratégiai funkció, csakis így lehet igazán hatékony. A járműiparban ez azonban sokféle tevékenységet és területet érint, ezért az erre irányuló vállalati szemlélet kialakítása is sokkal nagyobb kihívás” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Kényelmesebb és zöldebb lesz az autózás, új szintre lép a mobilitás

Az autóipari innovációkat napjainkban leginkább két meghatározó tényező hajtja: a környezettudatossággal kapcsolatos elvárások és a mesterséges intelligenciára épülő önvezető járművek fejlesztésére irányuló törekvések. Mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok és Kína komoly célokat tűzött ki a következő évtizedre a károsanyag-kibocsátás korlátozásával kapcsolatban, amely minden gyártó számára irányadó, az autonóm vezetés kapcsán pedig akkora az érdeklődés, hogy becslések szerint 2035-re ezek a rendszerek és megoldások 300-400 milliárd dollár közötti forgalmat generálhatnak majd csak a személygépkocsik piacán. A fogyasztók mindeközben azt várják, hogy ezek az előnyök számukra is könnyen elérhetőek legyenek, ráadásul egyre kényelmesebben és okosabban szeretnének utazni. Milyen technológiai újdonságokra számíthatunk tehát a következő években a járműiparban gyártói és fogyasztói oldalon?

1. Kijelzők mindenhol

Míg néhány éve igazi luxusként éltük meg, ha a műszerfalon elhelyezett kijelzőn követhettük az útviszonyokat valós időben, hamarosan ezt már nagyon kevésnek fogjuk érezni. A gyártók a vezetési élmény fokozása és az extra funkciók beépítése miatt egyre több és nagyobb képernyőt helyeznek majd a járművekbe, ezek viszont nem a figyelmünket vonják majd el, hanem a közlekedés és az autó szempontjából hasznos információkat osztanak meg velünk.

2. Beköszönt a valódi mobilitás kora

Habár sokan úgy ragaszkodnak az autójukhoz, mint a háziállatukhoz, hamarosan már nem egy-egy járműhöz kötődnek majd a személyre szabott beállítások: a gyártók arra törekednek, hogy a felhőszolgáltatások és a mobilintegráció bevetésével bármelyik kocsiba szállva ugyanúgy hallgathassuk kedvenc zenéinket vagy rögtön előhívhassuk a jól bevált útvonalainkat vagy dokumentumainkat.

3. Okos karbantartás, gördülékeny gyártás

A prediktív analitika számos iparágat forradalmasított, és a pontos menetrend szerint működő járműgyártásban még nagyobb hasznot hoz. A mesterséges intelligenciára és a gépi tanulásra épülő szoftveres megoldásokkal előre megjósolhatóvá válnak a meghibásodások, tervszerűen és összehangoltan végezhető a gépek karbantartása, így a hirtelen leállások és megbénult gyártósorok rémképe egyre ritkábban fenyegeti a gyárakat.

4. Alternatív üzemanyagok kora

Az előírásoknak és a fogyasztó elvárásoknak megfelelő „zöldülés” a hibrid és elektromos járművek fejlesztése mellett arra ösztökéli a piaci szereplőket, hogy alternatív megoldások után nézzenek. Egyre több innováció fordul a biogáz-meghajtás felé, létezik már olyan traktor, amely ezzel a megoldással 90%-kal kevesebb szén-dioxid kibocsátásra képes.

5. Már a szalonba sem kell belépnünk

A legtöbb gyártónál már elérhető olyan konfigurációs alkalmazás, mellyel megtervezhetjük a számunkra ideális járművet, kiválaszthatjuk a színeket, extra funkciókat. Az egyre népszerűbb virtuális valóság-alapú fejlesztésekkel viszont új szintre léphet a járműmarketing, hiszen minden eddiginél valósághűbben szemlélhetjük meg a vágyott, jövőbeli autónkat.

A gyártásban már hódítanak a robotok, felkészül a beszállítói szektor

A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) adatai szerint ma már több mint 1 millió ipari robot tevékenykedik a globális autógyártásban – ez pedig az összes „dolgozó” robot harmada. Jelentőségük óriási, hiszen nagyban hozzájárulnak a környezettudatosabb modellek gyártására való átállásban. Dél-Koreában 2867 gépi alkalmazott jutott 10 000 humán munkavégzőre már 2021-ben, de a robotsűrűségben kiemelkedően teljesít Németország, az Egyesült Államok és Japán is. Egyelőre többnyire a legnagyobb szereplők engedhetik meg maguknak ezt a szintű automatizációt, de ahogy egyre kisebbek és elérhetőbbek lesznek a gépek az ipari folyamatokban, a beszállítók is szélesebb körben alkalmazhatják őket, ez pedig újabb lökést ad majd az autógyártásnak. „Ezek között a gépek között már szép számban megtalálhatók a kollaboratív robotok, vagyis cobotok, melyek valóban tökéletesen együtt tudnak működni az emberekkel. Jelenlétük a humán munkaerő számára teljesen biztonságos, ráadásul könnyen programozhatók különböző feladatok elvégzésére is, így óriási lehetőség rejlik bennük” – teszi hozzá Gönczy Gábor.

„Az élen ebben a szektorban Dél-Ázsia jár, de a nyugat-európai államok és az USA is fejlett agrotech ökoszisztémával rendelkezik. Egy friss felmérés szerint egyébként a technológiák közül a IoT (dolgok internete, 19%), a robotika (17%) és a mesterséges intelligencia (14%) és a precíziós mezőgazdaság hatása a legjelentősebb az agráriumban, és valóban számos izgalmas és nagyon hatékony példát láthatunk erre már a gyakorlatban” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Kapa helyett már okoseszköz kell a gazdák kezébe

A robotizálásnak és az automatizálásnak köszönhetően ma már egyre kevesebb fizikai erőbefektetést igényel a gazdaságok napi működtetése, ugyanakkor a változékony időjárás, az egyre kiszámíthatatlanabbá váló vízellátás és a gazdasági környezet kihívásai miatt egyre nagyobb szükség van arra, hogy a termelők átlássák a földeken zajló folyamatokat és gyorsan tudjanak reagálni az esetleges krízisekre. Az egyik legjelentősebb agrotech megoldás erre az úgynevezett precíziós mezőgazdaság. Ez egy olyan erőforrás-gazdálkodási stratégia, amely a drónok, szenzorok és egyéb okoseszközök által gyűjtött nagy mennyiségű adatot használja fel arra, hogy a döntéshozatalt segítse. Így például a terméshozam olyan változóit képes monitorozni, elemezni és előrejelezni, mint a nedvességtartalom, a talaj állapota és a mikroklíma. Nézzünk pár további izgalmas innovációt, mely nem csak az élelmezés, de a fenntarthatóság szempontjából is jelentős!

1. Beltéri növénytermesztés „okoskörnyezetben”

A jelenséget eddig többnyire csak sci-fikben láthattuk, a valóságban azonban egyre több beltéri gazdaság létesül. A technológia függőlegesen elhelyezett termesztőpolcokat használ, hogy korlátozott helyen növelje a terméshozamot, és ebben kulcsszerep jut annak, hogy a körülményeket gyakorlatilag szabadon igazíthatjuk a növények igényeihez a hőmérséklet, páratartalom vagy éppen a vízellátás tekintetében, sőt, ezek optimalizálását akár az algoritmusokra is bízhatjuk.

2. Egészségesebb állatok, magasabb hozam

Az automatizáció az állattartást is meghódította, számos olyan megoldást hozva, melyekkel a gazdák hatékonyabban, szinte haszonállatra szabva képesek gondoskodni az állományról. Az automatizált tejfeldolgozó berendezések emberi beavatkozás nélkül fejik a teheneket, és az érzékelők segítségével a tej minősége is nyomon követhető, miközben a legújabb etetőrendszerek az állatok számára az egyedi igényeikhez igazított takarmánykeverékeket biztosítanak éppen a szükséges mennyiségben.

3. A legnagyobb kincsünk a víz

A hatékony öntözéses módszerek a mezőgazdaság egyik alapkövét jelentik, hiszen a segítségükkel olyan területeket is művelés alá vonhatunk, melyeket egyébként a szárazság miatt nem lenne lehetséges. A szűkös vízkészletek korában is nagy probléma azonban a túlöntözés, mely még a környékbeli természetes vizek ökoszisztémáját is károsíthatja a bemosódó műtrágya és vegyi anyagok miatt. A legfontosabb fejlesztések így talán ennek megoldására irányulnak, léteznek például olyan mikrocsepegtetők, melyek közvetlenül a növények gyökeréhez adagolják a vizet szükség szerint, így akár 50 százalékkal is javíthatják a vízfelhasználást.

A magyarok sem maradnak el a fejlesztésben

A fentiek közül számos területen jeleskednek a hazai agrár startupok is, fejlesztéseik például alkalmasak a vízkészletek vagy éppen a betakarított és betárolt termények minőségének monitorozására, találunk mobil meteorológiai állomást a fagykárok elleni harchoz, de friss innováció a digitális rovarcsapda is. Utóbbi fény vagy feromonok segítségével vonzza magához a kártevőket, majd felvételt készít róluk és egy speciális képfelismerő program, valamint egy applikáció révén a gazdák pontos jelzést kaphatnak a rajzás dinamikájáról és megfelelően védekezhetnek a rovarok ellen. De létezik innovatív magyar megoldás a precíziós városi kertészetre is. Miközben szaporodnak a fenntartható mezőgazdasági termelést támogató technológiai megoldások, fontos látni, hogy a kapcsolódó ökoszisztéma rendkívül sokszereplős, különböző célokkal és érdekekkel (például vetőmaggyártók, feldolgozó vállalatok, kormányok) – írják.

„Az érdekelt felek tevékenységének összehangolása rendkívül jelentős előrelépést jelenthetne a jövőtudatos gazdálkodásban, a technológia pedig ebben is segíthet. A ma már digitálisan is rendelkezésre álló adathalmaz nem csupán egy-egy szereplő termelésének optimalizálásában nyújthat támogatást, de világszerte irányjelző lehet a gazdálkodással foglalkozók számára. A kifejezetten erre a szegmensre fejlesztett felhőplatformok hozzáférést biztosíthatnak műhold-képekhez, az időjárás vagy rovarrajzás trendjeihez. Több az értékes információ és sokkal könnyebb azok megosztása, mint bármikor korábban, így csak az érintett feleken múlik, hogy közösen eredményesebben tudják felvenni a versenyt a globális élelmezés egyre élesedő kihívásaival” – teszi hozzá Gönczy Gábor.

Egyre nagyobb digitalizációs kényszer nyomja a cégek vállát világszerte, a folyamatos hatékonyságnövelés és költségcsökkentés szinte minden szektorban a legfontosabb üzleti stratégiai célok között szerepel. Gőzerővel zajlanak tehát a folyamatautomatizálásra, robotizációra, adatelemző- és AI-megoldások bevezetésére irányuló projektek, azonban egyre nehezebb hozzájutni a szükséges szaktudáshoz, a sokat emlegetett munkaerőhiány pedig továbbra is súlyos az IT-szektor szinte minden szegmensében. „Előbb-utóbb minden vállalatnál felmerül, hogy külső erőforrásokat vonjanak be a fejlesztői munkába, ennek egyik hagyományos formája a teljes projekt vagy az egyes részfeladatok kiszervezése egy külső szolgáltatónak, de egyre gyakoribb, hogy szakembereket vagy komplett csapatokat kölcsönöznek a hiányzó kompetenciák pótlására. Mivel a pandémia óta a távmunka megoldások népszerűsége jelentősen megnőtt, kinyílt a világ ezen a téren” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Kölcsönzött techtudás: költséghatékony és még a vállalati kultúrát is fejleszti

Nem véletlen, hogy a megoldandó IT-feladatok sikeres teljesítése érdekében a vállalatok egyre inkább a „team augmentation”, vagyis a kiterjesztett csapatok bevonása mellett döntenek. Míg egy kiszervezett projekt során a megbízott cég szinte hermetikusan elzárva végzi a munkát, kölcsönzött szakértelemmel egy rugalmas, jól skálázható, személyre szabott megoldást kapunk, mely ráadásul ösztönzi és magasabb szintre emeli a vállalaton belüli együttműködést és kommunikációt. „A belső és külső szakemberek közös erőfeszítései biztosítják, hogy olyan fejlesztés születik, mely gond nélkül integrálható a már meglévő IT-rendszerbe és nagyobb kontrollt is biztosít a projekt felett a megrendelő számára. Végül, de nem utolsó sorban, kollégáink szakmailag is sokat kaphatnak egy ilyen felállásban, akár úgy is gondolhatunk erre, mint egy extra képzési lehetőségre” – magyarázza Gönczy Gábor. Nézzünk néhány szempontot, amire érdemes odafigyelni a kölcsönzött munkaerő bevonása során!

1. Ki vagyok, mit akarok? – Az első és talán legfontosabb lépés annak definiálása, hogy miért és pontosan milyen területen van szükség kiegészítő tudásra. Előfordulhat, hogy egy új termék kerül a piacra, a vásárlói visszajelzések alapján fejleszteni kell az online kereskedelmi platformot vagy egyszerűen automatizálni szükséges egyes folyamatokat. Lehet, hogy ehhez nincs elég ember, de az is lehet, hogy front-end fejlesztő van, viszont a back-end pillér hiányzik, vagy éppen kifejezetten mobilra kellene optimalizálni egyes funkciókat. Először a pontos igényeket kell felmérni, aztán mehetünk tovább.
2. Üzleti párkereső – Ha a fenti kérdésekre megtaláltuk a válaszokat, jöhet a megfelelő partner megtalálása. Itt rengeteg szempontot szükséges figyelembe venni, a szolgáltatási kör és a referenciák mellett érdemes utána nézni a megbízandó cég alapértékeinek és személyes találkozón felmérni, működik-e az „üzleti kémia”. Éppen a technológiának köszönhetően virtuálisan is könnyen együtt dolgozhatunk a külső szakemberekkel, ugyanakkor érdemes megfontolni, hogy például gondot okozhat-e, ha más időzónában és ritmusban dolgoznak majd partnereink.
3. A kommunikáció a kulcs – Ahogy minden kapcsolatban, egy ilyen típusú együttműködésnél is a nyílt és akadálytalan információáramláson áll vagy bukik a projekt sikere. Erre ebben az esetben még nagyobb hangsúlyt kell fektetni, mert a fizikai távolság és akár a nyelvi akadályok is problémát jelenthetnek a napi kommunikációban. Fontos, hogy a kollégákat előre felkészítsük ezekre a kihívásokra és lefektessük a kapcsolattartás alapjait: milyen dokumentációt vezetünk majd, milyen eszközökkel és platformokon, milyen gyakran tartjuk majd a kapcsolatot a külső csapattagokkal.
4. A bevonódás hozza a sikert – Habár vélhetően csak ideiglenesen válnak csapattagokká a külső techszakértők, nagyot dobhat a hatékonyságon, ha bennük is tudatosul a közös célok elérésének jelentősége. Akár néhány HR-folyamatba is bevonhatjuk őket, ha lehetőség van, meghívhatjuk a céges eseményekre, csapatépítőkre – minél inkább úgy érzik, hogy a vállalat, ahol „vendégeskednek” a sajátjuk, annál motiváltabban dolgoznak majd a közös projektben.

Fókuszban a kiberbiztonság, hasít a low-code, érkezik az AI – mit hoz a jövő?

A kölcsönzött csapatok bevetésével kapcsolatos egyik leggyakoribb ellenérvet az információ- és kiberbiztonsági aggályok jelentik – teljesen érthetően. A cégek nem szívesen nyitják meg rendszereiket és bocsátják külsős kollégák rendelkezésére a vállalati adatvagyont, így az együttműködés megkezdése előtt fokozott figyelmet igényel az IT-biztonsági kérdések rendezése, és már a megfelelő partner megbízása előtt érdemes meggyőződni arról, hogy ez a beszállítói oldalon is prioritás. A másik érdekes felvetés az egyre népszerűbb low-code megoldásokhoz és a villámtempóban előretörő mesterséges intelligenciához kapcsolódik: vajon ezek nem válthatják ki a felmerülő kompetenciahiányt?

„Kétségkívül egyre több területre törnek be az új trendek és technológiák, melyek valóban automatizálhatnak egyes folyamatokat és feladatokat, viszont azok jellemzően inkább junior tevékenységek vagy éppen bizonyos kódrészletek programozása. Teljes projektek menedzseléséhez, koordináláshoz és áttekintéséhez, az innovációkhoz és a kreatív kihívások megoldásához továbbra is szükség van jó kvalitású, magas szintű tudással és megfelelő soft skillekkel felvértezett szakemberekre” – hangsúlyozza Gönczy Gábor.

„Az Ipar 4.0 célja, hogy a folyamatokat a digitális technológiák felhasználásával fejlessze, automatizálja és minden szempontból hatékonyabbá tegye. A robotizáció, az adatalapú folyamatoptimalizálás és intelligens döntéshozatal mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a termelés rugalmasabb, átláthatóbb, pontosabb és fenntarthatóbb legyen” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Digitális ikrek, csökkenő energiaigény, ember-gép szinergia – ez már nem a távoli jövő

Nem meglepő tehát, hogy egyre szaporodnak a technológiai újítások a termelő szervezetek mindennapi gyakorlatában, melyekről korábban ráadásul azt gondoltuk, hogy csak a sci-fi filmekben létezhetnek. A termelékenység mellett azonban további fontos érv, hogy a modern megoldások többsége nemcsak a vállalatok és a fogyasztók zsebének, de bolygónk fenntartható jövőjének is jót tesz. A gyártási folyamatok energiaigénye óriási, miközben környezeti és geopolitikai indikációk miatt egyre nagyobb kihívás ezt a mennyiséget – főként hagyományos forrásokból – biztosítani, még a hétköznapokban is. Az Ipar 4.0 megoldások akár 40%-kal is mérsékelhetik a gyárak energiaigényét, ami kulcskérdés a fenntarthatóság szempontjából. Pontosan milyen technológiáknak vehetjük hasznát a termelésben, mik a legforróbb trendek és legérdekesebb megoldások?

1. Ipari IoT (Internet of Things)

Az IoT által vezérelt gépek és szenzorok lehetővé teszik az eszközök automatizálását és az adatok gyűjtését a folyamatok javítása és az energiahatékonyság növelése érdekében. A logisztika például tárolhatja a készleteket egy olyan mérlegen, mely a súly mellett azt is megállapítja, ha a mért érték túl alacsony, ezt az információt pedig azonnal továbbítja a készletgazdálkodásnak, hogy az elindíthassa a szükséges lépéseket.

2. Additív termelés és 3D nyomtatás – kevesebb idő, kevesebb hulladék

Az additív gyártási technológiának köszönhetően nem kell folyamatosan, jóelőre raktáron tartani például bizonyos alkatrészeket, azokat gyorsan, olcsón és személyre szabottan lehet létrehozni az aktuális igények szerint. A 3D nyomtatás ráadásul még környezetkímélő is: a folyamat során egyrészt kevesebb hulladék keletkezik, másrészt számos így keletkező anyag teljes mértékben újrahasznosítható, ami lehetőséget ad egy fenntartható, ciklikus ellátási lánc kialakítására is.

3. A digitális iker a barátunk

A kifejezés – bár első hallásra akár ijesztőnek is tűnhet – bármilyen, a valóságban is létező rendszer, gép, termék vagy folyamat digitális reprodukciója is lehet. Hogy kell ezt elképzelni? Van egy bonyolult gyártórobotunk, melynek akár rövid meghibásodása is komoly kiesést jelent a termelésben. A gép digitális lenyomatán számos tesztet, szimulációt lefolytathatunk, így akár előre megjósolhatjuk a gyenge pontokat, javítanivaló alkatrészeket, ha pedig valóban bekövetkezne a probléma, villámgyorsan reagálhatunk.

4. Az AR/VR az iparban is hódít

A kiterjesztett- és virtuális valóság-alapú megoldások a gyártásban is egyre népszerűbbek, elsősorban a hatékonyságnövelés és a betanítás/továbbképzés módszerei között találkozhatunk velük gyakran. A használati utasítások lapozgatásával vagy a dokumentumok görgetésével töltött órák helyettesíthetők például a releváns információk azonnali megjelenítésével egy okosszemüvegen, az adatok kivetítésétől az alkatrészek sorozatszámáig.

5. Máris támad az Ipar 5.0

Egyre többen emlegetik az ipari digitalizáció lehetséges következő lépéseit, amelyek még szorosabb és hatékonyabb szinergiát teremthetnek meg a gépek és a humán munkaerő között. Ez azt jelentheti, hogy az emberek és a robotok együttműködése, a munkafolyamatok rugalmassága és az emberi kreativitás kiemelkedő szerepet kaphat a jövőben az intelligens gyártási környezetben.

Kulcsfontosságú a kkv-k támogatása a digitális szintlépésben

Hazákban több mint 23% az ipar részesedése a bruttó hozzáadott értékből, tehát nagyban befolyásolja az ágazat a gazdasági teljesítményünket, hogy a foglalkoztatottságban megmutatkozó hatásokról már ne is beszéljünk. Természetesen Magyarországnak számos teendője van az Ipar 4.0 technológiák minél szélesebb körű elterjesztése terén, ugyanakkor a globális nagyvállalatok helyi egységei révén számos újítás és előrelépés történik. A közeljövő legfontosabb feladata így talán az lehet, hogy a nemzetgazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozások is minél inkább bekapcsolódjanak az ipari digitalizációba és sikeresen együttműködhessenek az ezen a téren előttük járó meghatározó piaci szereplőkkel. Az ezt forrásokkal és kapcsolati tőkével támogató hazai és nemzetközi programok mellett a tudásmegosztás éppúgy fontos. „Ha egy tanácsot érdemes megfogadni a digitalizáció kapcsán, az az előrelátó tervezés: a modern felhőalapú megoldások vagy a szabványosított IoT-platformok például felgyorsíthatják az új technológiák kezdeti bevezetését és jóval könnyebb lehet ezekbe integrálni a később érkező újabb és újabb alkalmazásokat” – teszi hozzá Gönczy Gábor.

A digitális transzformáció, a szolgáltatások online térbe költöztetése, a kiberbiztonság, a tartós home office munkavégzés feltételeinek megteremtése mind-mind olyan égető feladat, amelyeket a hazai cégek sem spórolhatnak el, azonban az ehhez szükséges szakértelem megszerzése hatalmas kihívást jelent. A szakadék jelentősége komoly összegekben is kifejezhető, hiszen már jelenleg is a digitális gazdaság adja a hazai GDP csaknem 20%-át, miközben az IT vezetők szerint az esetek közel kétharmadában éppen a szakemberhiány akadályozza az új technológiák bevezetését.

2023-ban is kaszálnak a programozók, de egyre fontosabb az üzleti szemlélet

A tavalyi felmérések szerint a legkiemelkedőbb kompenzációra továbbra is a szoftverfejlesztők számíthatnak (Full-stack Developer: bruttó 1,5-2 millió forint, Java Developer: bruttó 1,3-1,9 millió forint), de a Software Architect pozícióban a bruttó 2 millió forintot is meghaladhatja a havi fizetések összege, világosan látszik tehát az óriási igény a programozók- és programtervezők iránt. Egyre nagyobb a kereslet ugyanakkor az üzleti IT területen jeleskedő szakemberek iránt, hiszen a Data Scientist és Data Engineer állásokat is hasonló juttatásokért töltik be, de a legtöbbet mégis a Cloud Architect-ek kereshetik a hazai piacon. Ezért a tudásért versenyez tehát a legtöbb vállalat jelenleg, ugyanakkor az is látszik, hogy egyre több társterületről kapcsolnak be munkaerőt a cégek annak érdekében, hogy enyhítsék a kompetenciahiányt, miközben egy-egy új szemléletű kolléga vagy látásmód üzleti szempontból is nagyon kifizetődő lehet a bátran kísérletező szervezetek számára.

„Érdemes a számok mögé nézni, ahol a fejlesztők iránti elképesztő munkaerőpiaci érdeklődés mellett azt is látjuk, hogy rohamosan törnek előre olyan területek, melyek néhány éve még nem is szerepeltek a vállalati zsargonban. Várhatóan ez a tendencia tovább fokozódik, így például egyre több cég fedezi majd fel és vezeti be a mindennapi működésbe az adatalapú-szemlélet, ehhez pedig olyan szakemberek kellenek, akik egyfajta „adatkommunikátorként” a technológia nyelvéről az üzleti területek számára is érthetővé és hasznossá teszik a számokat. Valószínűleg új szakmák nőnek ki a digitális marketing és a felhasználói élmény területén is, ahogy a szolgáltatások egyre nagyobb szelete kerül az online térbe, és mindezeket összefogja majd a mesterséges intelligencia, amely egyre inkább átszövi és átalakítja a legtöbb iparágat – így az MI-fejlesztők is felzárkóznak majd a legkeresettebb programozók közé” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers ügyvezető-tulajdonosa.

Van gyógyír a kritikus szakemberhiányra: kölcsönzés, átképzés és low-code

Általánosságban is jellemző, hogy a jövő munkaerőpiacának sztárjai rugalmasak, agilisak, jó alkalmazódóképességgel rendelkeznek és több szerepkörben is képesek helytállni. Habár egy jól átgondolt képzési rendszerrel a cégek sikeresen küzdhetnek a szakemberhiány ellen a már meglévő munkavállalók fejlesztésével, a speciális tudást, különböző programnyelvek ismeretét és több éves tapasztalatot igénylő feladatoknál természetesen ez az út nem járható. Megoldás azonban itt is van: egyre népszerűbb opció a projektalapon kölcsönzött fejlesztők bevonása (team augmentation), sőt, akár egész csapatok is csatlakozhatnak átmenetileg egy céghez, amíg felépítenek egy informatikai rendszert vagy összehoznak egy kulcsfontosságú digitális szolgáltatást vagy terméket.

„Egy másik trend, amely rohamosan terjed, az erőforrások optimalizálásában jeleskedik: a low-code platformok előre programozott elemeket kínálnak a fejlesztőknek, akik így a junior munkaórákat megspórolhatják és a valóban szenior szintű, speciális tudást igénylő feladatokra fordíthatják az értékes idejüket. Napi szinten tapasztaljuk, hogy egy-egy ilyen megoldás milyen új dimenziókat nyithat meg egy vállalat életében, az így létrejövő üzleti alkalmazások pedig egy egész iparág vagy szélesebb közösség számára is hasznosulhatnak” – teszi hozzá Gönczy Gábor.

„Az előrejelzések szerint az évtized közepére globálisan 2.800 milliárd dollárt öntenek majd a cégek az ilyen irányú fejlesztésekbe, a hazai vállalkozások számára pedig kulcsfontosságú lesz, hogy a kihívások és bizonytalanságok ellenére ne húzzák be a kéziféket, különben végzetesen lemaradnak a versenyben. Elegendő csak megnéznünk a 2022-es DESI indexet, mely szerint a 27 európai ország között a nem túl előkelő 22. helyet foglaljuk el a digitális gazdasági és társadalmi fejlettség tekintetében” – hívta fel a figyelmet Gönczy Gábor, a Stylers ügyvezető-tulajdonosa.

A technológia mellett a digitális kompetenciákra is figyelni kell 2023-ban

Vízválasztó évek következnek tehát a magyar vállalkozások számára, és nagyon sok múlik azon, hogy milyen konkrét lépéseket tesznek meg az egész szervezetet átható digitalizáció terén. Ebben természetesen fontos szerep jut a topmenedzsereknek, akik a felmérések szerint a cégek 45%-ánál az ilyen irányú fejlesztések elsőszámú katalizátorai. De vajon merre érdemes elindulni? A Stylers összeszedett néhány digitalizációs trendet, amelyet érdemes mihamarabb adaptálni, mert kétségkívül meghatározó szerepük lesz 2023-ban.

1. Fókuszban a fenntartható megoldások

A vállalatokat érő kihívások közül talán a környezeti és társadalmi fenntarthatóság kérdései lesznek a legfontosabbak, ezt a szemléletet pedig maguk a munkavállalók és az ügyfelek is elvárják. A stratégiai célkitűzéseket persze kézzelfogható tevékenységekre kell fordítani és a vállalati IT-szolgáltatásokat teljes egészükben az energia- és költséghatékonyság szempontjainak megfeleltetni. Ebben a felhőtechnológia, az analitika, a mesterséges intelligencia, valamint a megújuló energiaforrások okos felhasználása nyújtja a legfőbb támpontot. A jógyakorlatok között már találunk az adatközpontok által termelt hőt használó fűtőberendezéseket, vagy éppen az irodai szenzorok által gyűjtött információkból előrejelzést készítő épületmenedzsment rendszereket.

2. A jog és a HR is a digitális térbe költözik

Habár a technológia által nyújtott előnyök egészen messzire vezethetnek, a cégek mégis inkább a kézzel fogható, rövid távon is megtérülő megoldásokat keresik leginkább, melyek szinte azonnal optimalizálják az erőforrásokat. Nem véletlenül kerül egyre több adminisztratív folyamat a digitális térbe: hasítanak az okosszerződések, melyek a blokklánc technológiának köszönhetően maximális hitelességet élveznek az aláíró felek között, várhatóan a hatósági ügyintézés egyre nagyobb szeletét tudják majd a cégek online teljesíteni, a HR területén pedig éppen valóságos forradalmat hoz a digitalizáció. Az egységes IT-rendszerben igényelhető szabadnapok, könnyedén kitölthető jelenléti ívek és egy gombnyomással nyugtázható szerződésmódosítások nem csak a személyzetis kollégák munkájának hatékonyságát növelik, de akár 80%-kal csökkenthetik a cég ezirányú kiadásait.

3. Stratégiai funkció lesz az „élmény”

Miközben a jövő év akadályainak leküzdéséhez várhatóan az árakhoz is hozzányúlnak majd a vállalkozások, az világos, hogy a minőségből és az ügyfeleknek nyújtott élményből továbbra sem engedhetnek, sőt, az árversenyben még az eddigieknél is fontosabb lesz a kifogástalan és akadálytalan vásárlói útvonal biztosítása. Ez a terület persze már évek óta az értékesítési és üzleti stratégiák fókuszába került megfelelő technológiai háttérrel megtámogatva, de úgy tűnik, végre elfoglalja méltó helyét a menedzsment-funkciók között: a legnagyobb vállalatok sorra nevezik ki a szakembereket a Chief Experience Officer (CXO) pozícióba, akik a vásárlói élmény minőségének fenntartásáért és fejlesztéséért felelnek.

4. A változásmenedzsment királya: mesterséges intelligencia

Aki eddig nem tette volna meg, most ideje megismerkednie az adaptív mesterséges intelligencia fogalmával, mely valóságos csodafegyver lehet a folyton változó piaci viszonyok között. Az adaptív MI képes újraalkotni saját modelljeit a beérkező újabb és újabb információk feldolgozásával, így olyan folyamatokat is képes lefuttatni, melyeket az algoritmusok megírásakor még nem lehetett látni. A felhasználók így rugalmasan, rekordgyorsasággal képesek alkalmazkodni az aktuális kihívásokhoz és szinte azonnal optimalizálni működésüket. Emellett azonban a cégek várhatóan egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek majd az MI-alapú megoldások informatikai biztonságára, hiszen ahogy a fentiekből is látszik, a szándékosan vagy véletlen érkező hibás inputok óriási kockázatot jelenthetnek.

5. Tovább hasítanak a fejlesztői platformok

A Gartner globális elemzőcég előrejelzése szerint 2026-ra a szoftverfejlesztő cégek 80%-a platform-alapú fejlesztést végez majd, ezek háromnegyede pedig ún. önkiszolgáló rendszereket is tartalmaz majd. Ahogy egyre nagyobb az igény az informatikai termékek és megoldások iránt, kulcskérdés, hogy a szakemberek erőforrásait a lehető leghatékonyabban optimalizálják a cégek.  Az úgynevezett low-code/no-code platformok lehetővé teszik, hogy minimális manuális kódolással készüljenek üzleti alkalmazások, így a fejlesztők a kreatívabb, magas szintű tudást igénylő feladatokra, egyedi termékekre fordíthatják tudásukat – vagyis minden eddiginél költség- és időhatékonyabbá válik a munkájuk.

„A fentiekből jól látszik, hogy a vállalatok egyre több szegmensébe tör be visszafordíthatatlanul a technológia, a hozzáértő, ráadásul egy-egy területen speciális tudással rendelkező szakemberekre pedig mind nagyobb szükség lesz. A kiemelkedő kereseti lehetőségek mellett ők a felelősségteljes feladatokat, fejlődési lehetőséget és az abszolút rugalmas, a munka-magánélet egyensúly megtartását támogató munkahelyeket keresik majd. Ha mindez nem jelentene óriási kihívást a vállalatoknak, a mindent átszövő digitális transzformáció következtében a nem IT-területen dolgozók képzésére is figyelmet kell fordítaniuk, hiszen szinte minden munkakörben együtt kell majd működni a technológiával. Kreativitás, kritikus gondolkodás, menedzsment: ezek mind kulcsfontosságú kompetenciák lesznek a jövőben” – tesz hozzá Gönczy Gábor.

Szakértők szerint a digitális transzformáció hatalmas mértékű fejlődést tesz lehetővé a vállalkozások termelékenysége terén: a McKinsey Global Institute előrejelzése szerint 2030-ra a teljes globális GDP mintegy 13 ezer milliárd dollárral nőhet a digitalizáció és automatizáció hatásának köszönhetően. Ehhez képest az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat elemzése szerint a hazai vállalati szféra a gyakorlatban még igencsak le van maradva a fejlettebb gazdaságokhoz képest a technológiai érettség terén: az EU 2019-es Digitális Gazdaság és Társadalom Indexe (DESI) szerint a tagállamok rangsorában hazánk a sereghajtók között szerepel mindössze a 23. helyezést elérve.

Egy biztos, a vállalati digitalizáció üteme egyre gyorsul, így 2020-ban a magyar cégvezetőknek is számos fontos trendre kell figyelnie, ha nem akarnak versenyhátrányba kerülni.

1. Hiperautomatizácó

„Az idei év egyik legfontosabb digitalizációs trendje minden bizonnyal az automatizáció további rohamléptű terjedése lesz. Elsősorban a szoftveres ügyviteli automatizálásra (Robotic Process Automation) kell gondolni, amely leegyszerűsítve azt jelenti, hogy számos irodai adminisztratív folyamat tehető célzott szoftverek segítségével sokkal gyorsabbá, és hatékonyabbá, felszabadítva akár értékes emberi erőforrásokat is” – hívta fel a figyelmet Nasztanovics Dávid, a Stylers Group Architect-je.

Ilyen megoldásokat már számos magyar vállalkozás is alkalmaz, azonban a mesterséges intelligenciának, a gépi tanulásnak és a természetes nyelvek feldolgozásának (Natural Language Processing) köszönhetően idén belépünk a „hiperautomatizáció” korába, amikor ezek a megoldások minden eddiginél gyorsabbá, és szélesebb körben alkalmazhatóvá válnak.

2. Mesterséges Intelligencia (AI)

A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás fejlődése az e-mail marketingtől a pénzügyi szolgáltatásokig számos területen biztosít lehetőséget a cégek számára, hogy növeljék hatékonyságukat, ügyfeleik elégedettségét vagy épp munkavállalóik motivációját. Ezeknek a technológiáknak a fontosságát jól jelzi, hogy a világ legnagyobb techvállalatai, mint az Apple, az Amazon, a Facebook, a Google vagy a Microsoft, az utóbbi évtizedben mind bevásárolták magukat mesterséges intelligenciával vagy gépi tanulással foglalkozó vállalatokba. De igaz ez olyan nem tech világcégekre is mint a McDonald’s, vagy a Nike.

A Gartner kutatócég vállalatvezetők körben végzett nemzetközi felmérése szerint a válaszadók 59%-a jelezte, hogy alkalmaz mesterséges intelligencia megoldást a vállalata, az igennel válaszolók ráadásul jelezték, átlagosan négy ilyen különböző projektet futtatnak párhuzamosan. Ez szintén a Gartner szerint egyébként vállalatonként átlagosan tízre fog emelkedni a közeljövőben.

„A mesterséges intelligencia elterjedése jól látható ez egyesült államokbeli projektjeinken, hiszen például az Oprah Winfrey és Deepak Chopra cége számára fejlesztett webes e-kereskedelmi platformjainkba is építettünk mesterséges intelligencia megoldást, mely személyre szabott ajánlatokat képes kínálni a látogatóknak” – fűzte hozzá Nasztanovics Dávid. 

3. A mobil és az 5G előretörése

Főként a fiatalabb generációk számára mára a mobiltelefon vált az elsődlegesen használt technológiai eszközzé, így ehhez a vállalatoknak is alkalmazkodniuk kell, és digitalizációs törekvéseiket ebbe az irányba kell terelniük. Az 5G hálózatok megjelenése és terjedése, illetve az úgynevezett „edge computing” pedig lehetővé teszik, hogy a korábbiaknál még sokkal nagyobb számítási kapacitást és sávszélességet igénylő feladatokat is elvégezhessünk az okostelefonunkkal.

„Hogy érzékeltessem az 5G erejét, és a technológiában rejlő lehetőségeket, vegyük például egy kétórás film letöltését, mely 4G mobilhálózaton 8 percet vesz igénybe, míg 5G-vel mindez 3,6 másodpercbe telik majd” – tette hozzá a szakértő.

+1. A munkaerő átképzése

A mesterséges intelligencia és az automatizáció előretörésével a korábbiaknál is égetőbb kérdés lesz a meglévő emberi munkaerő tudásának versenyképessé tétele. Nyilvánvalóan fontos a digitális készségek széleskörű elsajátítása, illetve a felkészültség a legfrissebb technológiákból. A vállalatok szemszögéből, mind az átképzés, mind a toborzás terén, mind pedig a munkaerő megtartása szempontjából egyre inkább új megközelítésekre van szükség.