A Protechtor Future Summit első panelbeszélgetésén gazdasági és geopolitikai szakértők járták körbe napjaink legfontosabb globális és lokális kihívásait. Feledy Botond geopolitikai szakértő véleménye szerint ma már szinte kizárólag negatív összegű játszmákban vesznek részt a nagyhatalmi erők. Leginkább az a kérdés, ki veszít kevesebbet egy-egy konfliktusban: a szereplők bedobták az összes zsetonjukat az asztal közepére, majd meggyújtották, már csak az lehet a kérdés, kié lesz, ami a tűz után marad. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy bár napi szinten a válsággócok tartják izgalomban a világot, érdemes lenne az olyan kevésbé látványos, de óriási jelentőségű háttéreseményekkel is foglalkozni, mint a kiberháború. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a pénzvilág a COVID-járvány óta egyre ellenállóbb, ma már alig mozognak ki a tőzsdei indexek egy-egy újabb háborús front vagy vírustörzs megjelenésének hírére. A szakember úgy látja, továbbra is a profit dönt még nagyhatalmi játszmák terén is, habár ezzel több beszélgetőpartnere is vitatkozott: példaként hozták Oroszországot, melynek gazdasága igencsak megszenvedi az ukrajnai konfliktust, politikai érdekei miatt viszont mégis felvállalta azt.

Miközben zajlik a globális vetélkedés, egy mindenkit érintő krízis egyre közvetlenebb fenyegetést jelent, hiszen hiába mérjük az országok teljesítőképességét például egy GDP-adattal, ha közben feléljük a jövőnket és a klímaváltozás súlyos következményeit nem vagyunk képesek sem mérsékelni, sem kezelni. Egyáltalán, opció lehet még a növekedés a jelenlegi világrendben vagy elértük a felső határt? Gelencsér András levegőkémikus szerint már elmentünk a falig, az összeérő, egymást erősítő válsághelyzetek pedig ennek bizonyítékai, csak még nem vagyunk készek ezt felismerni. Az akadémikus többször beszélt a zöld átmenet európai tévútjairól, arról, hogy Magyarország is egyre inkább érintett a szélsőséges időjárásban és a legendás víztartalékai is apadnak, és hogy bármekkora is a verseny a nagyhatalmak között, erőforrások terén valójában óriási egymásrautaltság van. Az amerikai innováció fellegvára, a Szilícium-völgy például a végletekig rászorul a kínai ritka földfém finomításra – emiatt a gazdasági semlegesség is csak narratíva szintjén működhet. Salát Gergely Kína-szakértő a keleti előretöréssel kapcsolatos félelmekről elmondta: az egyébként szintén rengeteg belső és környezeti kihívással küzdő Kína valóban meg akarja borítani a korábban Amerika által uralt világrendet, a kérdés az, mi milyen értékek mellett szeretnénk tovább élni, ez alapján érdemes dönteni az irányról. A szakértő azt is hangsúlyozta, óriási hiba, hogy az európai elit továbbra is regionális szereplőként tekint Kínára, miközben saját kontinensét még mindig szuperhatalomnak látja, ezért a tévképzetért pedig súlyos árat fizet. Virovácz Péter hozzátette, hogy oda kell figyelni a népességcsökkenéssel kapcsolatos kihívásokra is, hiszen előbb-utóbb az lesz a kérdés, ki fogy el előbb.

A cégvezetők számára világos a képlet: a legjobbnak kell lenni

A kérdés persze üzleti szempontból az, hogy ebben a turbulens és bizonytalan világban hogyan őrizhetik meg a döntéshozók cégük stabilitását és fejlődési potenciálját, miközben a változékony hazai szabályozói környezet sem könnyíti meg a dolgukat. A bankszektor, a magánegészségügy, a HR-szolgáltatások és a média területéről érkező nagyvállalati vezetők ugyanakkor egyöntetűen optimisták a jövőt illetően, viszont azzal is tisztában vannak, hogy nehéz feladat előtt állnak. A Protechtor Future Summit üzleti és tech vezetőknek szóló inspirációs eseménysorozat második panelbeszélgetéséből kiderült, átalakulóban vannak a sikerkritériumok, és miközben azt alapvetően továbbra is a profit mentén határozzák meg a vállalatok, egyre fontosabb lesz a tevékenységeik társadalmi hatása, a munkavállalói elégedettség és persze a legújabb technológiák hatékony integrálása. Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója szerint minden kiszámíthatatlan körülmény ellenére is a kitűzött vállalati víziót érdemes útmutatóként követni, így bármilyen változó jön is szembe, csak a stratégia módosul, a cél nem. A feladat pedig számára világos: a saját piacunkon kell a legjobbnak lenni.

A Prohuman Zrt.-t irányító Tóth Ágnes úgy gondolja, a szakmai kiválóságra kell építeni a tervezés során és a folyamatos fejlődést kell támogatni mind egyéni, mind szervezeti szinten, míg Haraszti Péter, a TritonLife CEO-ja szerint soha nem érdemes a külső tényezők pozitív változására számítani, csakis a cégünk értékeire támaszkodni. Jelasity Radován, az Erste Bank vezérigazgatója elmondta, hogy a jelenleg rendelkezésre álló információkra alapozva továbbra is többéves ciklusokra készítik a stratégiákat, ugyanakkor egyre gyakrabban kell menet közben felülvizsgálni és módosítani ezeket. Természetesen ma már nem lehet a jövőről beszélni az üzleti életben a mesterséges intelligencia említése nélkül: a kerekasztal résztvevői egyelőre a döntés-előkészítésben támaszkodnak leginkább az AI-megoldásokra, de számos olyan szektorspecifikus fejlesztést alkalmaznak vagy terveznek bevezetni, melyek gyorsabb és hatékonyabb működést tesznek lehetővé. A ránk váró virtuális világban már szinte teljesen mindegy lesz, hogy emberrel vagy géppel kommunikálunk, azonban éppen emiatt felértékelődnek a személyes kapcsolódások, az empátia, a kreativitás és a kritikus gondolkodás.

A Protechtor Future Summit szervezői tavaszi eseményük alkalmából egy eddig hazánkban talán kevésbé vizsgált aspektusból, a társadalmi igazságosság felől közelítették meg a témát, és olyan neves és elismert, különböző szakterületeket képviselő gondolkodókat ültettek egy asztalhoz, hogy osszák meg gondolataikat a témában, mint Király Júlia  közgazdász, az MNB volt alelnöke; Megyeri Jonatán ortodox rabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség kommunikációs vezetője; Dr. Oszkó Péter Magyarország volt pénzügyminisztere, az OXO Technologies Holding alapító vezérigazgatója, illetve Dr. Tilesch György Szilícium-völgyben dolgozó MI-szakértő és -tanácsadó, a PHI INSTITUTE alapító-elnöke.

Az AI fejlődése exponenciális, amire az emberi agy nincs felkészülve

A beszélgetést Dr. Tilesch György indította, aki kifejtette, hogy a technológiai és társadalmi fejlődésnek többféle mintázata lehet, a jelenleg zajló negyedik ipari forradalomról pedig sok szakértő azt véli, hogy ciklikus jellegű. Az USA-ban dolgozó MI tanácsadó szerint viszont a mesterséges intelligencia területén zajló fejlődés sokkal inkább exponenciális természetű, éppen azért lehet ijesztő és kelthet bizonytalanságot a társadalomban, mert az emberi agy huzalozása nincs felkészülve ilyen léptékű fejlődésre. Talán a legnagyobb kérdés ezzel kapcsolatban, hogy milyen gyorsan sikerül az emberiségnek alkalmazkodnia a szélsebesen fejlődő technológiához. A történelmi tapasztalatok eddig azt mutatták, hogy technológiai forradalom esetén nagyjából 10 évre van szükség, hogy a társadalom megfelelően adaptálódjon. Szerinte léteznek pozitív forgatókönyvek, és nem feltétlenül a legrosszabb szcenáriók fognak bekövetkezni (például, hogy rengeteg ember válik munkanélkülivé az MI miatt). Az AI az élet rengeteg területén tud optimalizáló, döntéstámogató eszközként működni. Viszont hatalmas a politikai vezetők felelőssége, hogy mit kezdenek a technológiával és a kapcsolódó szabályozással, illetve nagy szükség lenne arra, hogy a társadalom széles rétegeit felvilágosítsuk, edukáljuk, hogy minél inkább tudatában legyenek az MI okozta változásoknak és lehetőségeknek.

Király Júlia szerint jelenleg nagy a bizonytalanság a világban, és nemcsak az AI előretörése miatt, viszont az elmúlt 200 évben az emberiség egyértelműen fejlődött, előrelépett mind az általános életminőséget, mind a várható élettartamot, vagy az egészségi állapotunkat tekintve. Ami a társadalmi igazságosságot illeti, szerinte a méltányosság lehet a járható út, hiszen az egyenlőtlenségek óhatatlanul nőnek, a tőke koncentrálódik, viszont amíg a legalsó rétegek fejlődnek, és nem visszacsúsznak, addig van esély egy világszinten méltányos társadalomra.

Megyeri Jonatán egyetértett abban, hogy az emberiség fejlődik és az ipari forradalmaknak köszönhetően jobban élünk mint 200 éve, vagy a középkorban. Azonban ennek a fejlődésnek átmenetileg mindig volt ára, amit az emberiség megfizetett – elég csak a világháborúkra gondolni. A rabbi szerint is kulcskérdés, hogy olyan politikai vezetőink legyenek világszinten, akik tanultak a történelmi tapasztalatokból és kellő felelősséggel tudnak döntéseket hozni a technológia kapcsán. Ez kulcskérdés lesz, hiszen jelenleg a profitorientált techcégek vezetői „fújják a passzátszelet” a témában. A rabbi szerint a társadalmi igazságosságban nem mindenki egyformán érdekelt, viszont szerinte az ember eredendően jó és jóra törekszik, ezért sok múlik az egyéni felelősségen is.

Dr. Oszkó Péter úgy gondolja, a jelenlegi hatalmas érdeklődés az AI körül részben mesterséges, üzleti érdekből fakad. Az emberiség pedig általánosságban tényleg jobban él, mint 100-200 éve. A jövedelmi különbségek és a társadalmi egyenlőtlenség viszont ezzel együtt nő a világban, nem volt kellően inkluzív a gazdasági növekedés. Ugyanez igaz a technológiára is: szűkül az igazi nyertesek köre, az AI boom-nak is egyelőre a nagy globális techcégek az elsőszámú haszonélvezői. Az üzletember szerint is nagyon lényeges kérdés a széleskörű tájékoztatás és az edukáció (awareness növelése), mert a mesterséges intelligencia az eddigi technológiáknál is jobban teszteli az ember alkalmazkodóképességét. A szakember ezzel együtt optimista, hiszen a technológia nagyon jó dolgokra képes, csak megfelelő tudatossággal kell használni és szabályozni.

Akarunk-e ezer évig élni?

A mesterséges intelligencia mellett az élettudományok terén is szélsebes fejlődés zajlik napjainkban, a Protechtor közösségi tudásmegosztó és a Stylers Group információtechnológiai cégcsoport által szervezett Protechtor Future Summit második felvonása is ezt vizsgálta. Az életmeghosszabításra és az örök élet lehetőségére fókuszáló beszélgetésen Rab Árpád jövőkutató aláhúzta, hogy az elmúlt száz évben sikerült a duplájára (90 évre) növelnünk az elérhető életkort, jelenleg pedig az a cél, hogy 100-120 évre toljuk ki. Sőt a kutatások valódi célja ma az, hogy az egyre hosszabb elérhető életkor során minél tovább legyünk egészségesek, tehát, hogy lassítsuk az öregedést. A szakértő szerint a tudomány már ma is sok mindenre képes: tűpontosan tudunk DNS láncot vágni és beilleszteni is, vannak gyógymódok, amik a sejtek erodálódását csökkentik, vagy őssejtkutatás és klónozás. Kérdés azonban, hogy a jövőben ezek mennyire széleskörűen lesznek elérhetőek. Rab Árpád szerint továbbá amellett, hogy a jövő kihívása az életkor nagyságrendi meghosszabbítása, a következő évtized fontos trendje ezeknek a kutatásoknak az élhető időslét, a már meghosszabbított élet egészségben, vitálisabb testben való leélése.

Kerepesi Csaba, AI szakértő és öregedéskutató kifejtette, hogy a jelenlegi cél az lenne, hogy az ember egészséges életszakaszát minél inkább toljuk ki. Viszont kétféle öregedéskutató létezik: az egyik azon dolgozik, hogy éljünk 120 évig, de egészégesen, míg a másik azon, hogy éljünk minél tovább, akár ezer évig. A szakértő kifejtette, hogy a Szilícium-völgyben jelenleg óriási érdeklődés van a téma körül, rengeteg tőke áramlik a megfiatalodást kutató cégekbe. A kutató szerint a jövőben az élethosszító kezeléseket előbb-utóbb a kormányok is finanszírozni fogják, hiszen az elöregedő társadalmakban ez gazdasági érdek.

A két szakértő egyetértett abban, hogy a tudomány lehetőségeitől függetlenül a jövőben is meghatározó szerepe lesz a környezeti hatásoknak az életminőségre. Hiszen nem mindegy, hogy valaki milyen demográfiai és szociokulturális környezetben él, hogyan táplálkozik, milyen életmódot folytat.

A 2004-ben alapított Stylers Group erre az emberi erőforrás problémára nyújt választ teljes vertikumot lefedő szolgáltatási porfóliójával. Hiszen a cégcsoport egy kézből kínál egyedi vállalati szoftverfejlesztési megoldásokat, vállalati technológiai képzéseket, illetve projektalapon kölcsönöz teljes fejlesztői csapatokat. A cég számára a nemzetközi piac sem ismeretlen, hiszen 2010 óta a magyar főváros mellett az amerikai San Diegoban is van irodája, ahol többek között Oprah Winfrey és Deepak Chopra vállalkozásai számára nyújtottak szoftverfejlesztési szolgáltatásokat – írják.

„Innen nőtt ki 2016-ban a korábban Braining Hub, most már Stylers Academy nevű IT oktatási központunk, amivel a kezdetektől az volt a célunk, hogy gyakorlatiorientált, minőségi képzéseket nyújtsunk olyan területeken, melyeken valóban nagy igény van munkaerőre, illetve szaktudásra. Az elmúlt évek dübörgő digitalizációja világossá tette, hogy ebben is szintet kell lépnünk” – hívta fel a figyelmet Laczkó Gábor, a Stylers Group információ-technológiai cégcsoport társtulajdonosa.

Kincsesbánya a digitalizáció, de kritikus munkaerő- és kompetenciahiány kínozza a cégeket

Ma már a csapból is az folyik, hogy a folyamatok optimalizálása, az algoritmusokkal felvértezett vállalati szoftverek vagy éppen a prediktív analitikára épülő webshop nélkül halálra van ítélve az üzleti siker. Kétségtelenül hatalmas lehetőségek rejlenek a legújabb technológiákban, ugyanakkor érdemes belegondolni, hogy még a legnagyobb cégek számára is óriási kihívás egy-egy ilyen projekt megvalósítása. Pláne egy komplex, az egész szervezetet felölelő profi informatikai rendszer felépítése és üzemeltetése. A piac egyre bonyolultabb és egyre gyorsabban fejlődik, a kegyelemdöfést pedig kétségkívül a globális ICT szektorban uralkodó munkaerőhiány adja meg. Ennél azonban messzebbre vezet a probléma, hiszen a munkavállalók jelentős részének problémát okoz az új fejlesztések használata a mindennapokban.

„Ahogy a technológia egyre több területre tör be, a szakma is egyre sokszínűbb lesz, gondoljunk például a profi üzleti adatelemzőkre vagy akár a mesterséges intelligenciával napi szinten dolgozó marketingesekre. Ez a jövőben egyre inkább jellemző lesz, ezért nagyon fontos, hogy az IT-szakemberek sokoldalú fejlesztése és továbbképzése mellett minden munkavállalót felvértezzünk a jövőben szükséges technológiai tudással, hiszen várhatóan olyan munkakörökben fognak dolgozni, melyeket ma még nem is ismerünk. A Stylers Academy képzései aktívan használnak AI és VR megoldásokat az oktatás során, illetve teljesen cégre tudjuk szabni a tréningeket és akár egy komplett vállalati IT-csoportnak átadni a legfrissebb szakmai trendeket. Ha pedig egy konkrét projekt megvalósítására kellene felkészíteni a kollégákat, nem is kell tovább menni: mind az előkészületekben, mind a megvalósításban segíteni tudjuk őket” – magyarázza Laczkó Gábor.

Így vizualizálj jogi szövegeket, vagy…

Az új köntösbe öltöztetett Stylers Academy kínálatában olyan innovatív, ugyanakkor nélkülözhetetlen képzések érhetők el, mint az agilis transzformáció, az IT-biztonság, DevOps tréningek széles választéka vagy éppen AI és Data Science képzések, egészen az etikai keretektől a jogi kérdésekig. Emellett természetesen megmaradtak a palettában a legfontosabb programnyelvek, melyek többsége kezdő és haladó szinten is teljesíthető, ugyanakkor számos soft skill tréning, például a tudatos vezetéssel vagy a profi prezentációs technikákkal kapcsolatos ismeretanyag is helyet kapott az új akadémia képzési portfóliójában. A témákon kívül a tapasztalt, szakértelmüket minden nap a gyakorlatban is bizonyító oktatók garantálják a magas színvonalat és a piacképes tudást – teszik hozzá.

„A Stylers Acedemyvel a kezdetekben az volt a célunk, hogy az értékes globális tapasztalatokat hazahozzuk a Magyarországra, ami továbbra is fontos célkitűzésünk. Azonban mivel látjuk, mennyire komplex a jelen és a jövő techvilága, a képzésekkel is kilépünk a nemzetközi piacra, hogy itthon és külföldön is minden szóba jöhető igényt lefedő szolgáltatásokat tudjunk nyújtani a sokoldalú vállalati tréningektől kezdve a dobozos és egyedi termékekig, komplett vállalati IT-rendszerek megvalósításáig, vagy akár a kölcsönzött csapatok összeállításáig. A Stylers Group nagy utat járt be az elmúlt 20 évben, és mindezt azért, mert soha nem elégedtünk meg az elért eredményekkel, mindig a lehető legtöbbet akartuk nyújtani az ügyfeleknek. Emellett pedig nagyon szeretjük, amit csinálunk, a technológia igazi szenvedély számunkra” – teszi hozzá Laczkó Gábor.

Fotó: Stylers Group

Egy felmérés tanulsága szerint ötből egy amerikai dolgozó számára nehézséget okoz, hogy esténként vagy a jól megérdemelt szabadságuk alatt ne foglalkozzanak munkahelyi kérdésekkel, a válaszadók 70%-ának ráadásul saját, privát okoseszközein is megtalálhatók a különböző üzleti platformok (pl. Slack és egyéb chatprogramok), így a kikapcsolódásra szánt időben sem tudnak kiszakadni a céges információáramlásból. A jelenség persze globális, és a „jutalma” sem marad el: az Eurostat friss adatai szerint a magyarok is szép számmal szenvednek az ülőmunkából és a napi stresszből eredő szív- és érrendszeri betegségektől, emellett a hazai dolgozók közel 10%-a panaszkodik szorongásra vagy depresszióra.

Digitális önmegtartóztatás – érdemes belefogni

A fentiek mellett a hosszabb távú kedvezőtlen következmények között a kiégést is fontos megemlíteni, mely olyan súlyos problémává kezd válni világszerte, hogy a WHO is felvette a hivatalosan diagnosztizálható megbetegedések sorába. A kiégés mögött a krónikus munkahelyi stressz áll, melynek kezelésére nem fordítanak kellő figyelmet. A jelenség pedig már a vállalatok számára is komoly kihívást jelent, hiszen az ezzel küzdő dolgozók többnyire elveszítik motivációjukat és kreativitásukat, illetve a munkahelyi teljesítményük is jelentősen csökkenhet. Mindkét fél érdeke tehát, hogy az alkalmazottaknak lehetőségük legyen a teljes kikapcsolódásra és a digitális kitettségtől való legalább időszakos elszakadásra, ami már rövid távon kifejti pozitív hatásait: a magukat különböző módszerekkel „detoxikálók” kiegyensúlyozottabbnak és stresszmentesebbnek érzik magukat, jobb alvásminőséget érhetnek el, ráadásul az általános hangulatuk is javul és elbúcsúzhatnak a krónikus ingerlékenységtől. De hogyan érdemes belefogni, milyen trükköket lehet bevetni?

1. Időkorlátok között

Az első és legfontosabb lépés, hogy határokat szabjunk a mobileszközök használatának és a munkahelyi feladatok böngészésének: jelöljünk ki olyan időszakokat (akár a hét bizonyos napjait vagy egyes napszakokat), amikor a telefonunk beállításait használva automatikusan kikapcsoljuk az értesítéseket, így a pihenést nem zavarhatja meg semmi.

2. A nyugalom szigete

Ne csak időben, hanem térben is válasszuk el egymástól az üzleti és privát szférát! Hiába dolgozunk sokat home office-ban, legyen olyan fix szoba vagy akár csak egy sarok egy kényelmes fotellel, ahová nem férkőzhetnek be a munkahelyi tennivalók.

3. Együtt könnyebb

Mint ahogy minden hasonló mentális kísérletnél, ebben az esetben is fontos a környezet támogatása és közreműködése. A legjobb az, ha társakat keresünk a „leszokáshoz”, legyen szó akár kollégákról, akár barátokról. A munkatársaknak, családtagoknak pedig nyugodtan mondjuk meg, hogy bizonyos időszakokban nem fogunk válaszolni az üzenetekre, hívásokra.

4. „Pótcselekvések”

A figyelemelterelés, a fölös energiák, késztetések átcsatornázása is jó módszer lehet a digitális függőségtől való szabaduláshoz. Különösen akkor járhatunk jól, ha egy új, számunkra élvezetes tevékenységet választunk ehhez – bármit, ami feltölt és örömet okoz. Sőt, ha egy eddig ismeretlen sportágat próbálunk ki, a testi-lelki egészségünk érdekében is többet tehetünk.

Nem a babzsák és a jóga váltja meg a világot, átfogó változásra van szükség a vállalati kultúrában

A vállalatok természetesen egyre inkább kezdik felismerni, milyen fontos a munkavállalók mentális egészségének ápolása – különösen a néhol valóban monoton, a képernyők előtt töltött sok-sok órát igénylő IT-pozíciók kapcsán juthatnak eszünkbe a csocsóasztalok, babzsákok és a kikapcsolódást nyújtó videójátékok. A tapasztalat azonban többnyire az, hogy a menedzsment egyelőre hajlamos félreérteni, mi is szolgálja igazán a kollégák elégedettségét és hosszabb távú elköteleződését. Céges jógaórák, közös reggelik, időgazdálkodás-tréningek – globális becslések szerint ma már tízből kilenc vállalat kínál rekreációs programokat munkavállalóinak, miközben ők arra panaszkodnak, hogy gyakran nem bíznak meg bennük kellően a feletteseik, nem kapnak igazi felhatalmazást a rájuk bízott munkakörökben, a hivatalos munkaidőn kívül is rendelkezésre kell állniuk, vagy éppen annyi feladattal halmozzák el őket, hogy azokat képtelenek naprakészen ellátni. Hol lehet a megoldás?

„A munkavállalói elégedettség és a kollégák mentális egészségének megőrzése kapcsán ma már nem elegendő a felszínt kapargatni, különös tekintettel a techszektorra, ahol valóban nagy a verseny a tehetséges munkaerőért. A divatos kiegészítőkön és juttatásokon, céges programokon már átlátnak a munkavállalók, és pontosan felismerik, ha nem áll mögöttük egy a szervezet egészét átható, őszinte és állandó vállalati értékrendszer. Ezért mindenekelőtt a stabil cégkultúra kialakítására kell törekedni, mely azonban emellett rugalmasan képes reagálni a folyton változó körülményekre. Ráadásul miközben a járványhelyzet új normalitást hozott az üzleti világba is, még inkább fokozta a kollégák kitettségét a digitális függőségnek – ezért mind a csapatépítésben, mind az eredményes közös munkavégzésben meg kell találni az új utakat” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers Group ügyvezető-tulajdonosa.

A COVID miatt még inkább felpörgő digitalizáció szinte minden iparágat és üzleti szegmenst érint, melynek szereplői eredményesen szeretnék építeni és tartani a kapcsolatot ügyfeleikkel, partnereikkel vagy vevőikkel. Az újvonalas kommunikáció talán legfontosabb eszközei az audiovizuális tartalmak lettek, melyek hatékonyságához ma már kétség sem fér: a videók 64%-kal nagyobb eséllyel vezetnek valós vásárláshoz, a vállalkozások 81% így ma már jelentős forrásokat biztosít videómarketingre. A piac tehát dinamikusan bővül, de sok esetben szembesülnek azzal a cégek, hogy az igyekezet, illetve a ráfordított idő- és emberi erőforrás ellenére mégsem érnek el átütő eredményt. A választ az egyre több területen segítséget nyújtó mesterséges intelligencia – ezen belül is az emberi agy működését imitáló algoritmusokkal működő deep learning technológia – jelentheti, mely páratlan hatékonysággal szólíthatja meg az egyes célcsoportokat és maximalizálhatja a személyre szabott tartalomgyártásban rejlő üzleti lehetőségeket.

Személyreszabott kommunikáció gyorsan és hatékonyan

Hosszú évtizedek óta egy irányba tart a modern tartalomgyártás: a vállalatok minél inkább személyre szabott termékekkel és szolgáltatásokkal szeretnék kiszolgálni fogyasztóikat, esetleg olyan ajánlatokkal, melyekről korábban nem is sejtették a vásárlók, hogy érdekelné őket. Ezért is nyerhettek teret a szervezetek és a környezetük között kommunikációban a jobban célozható online megjelenések, a közösségi média és a rendkívül hatékonynak bizonyuló audiovizuális tartalmak. Ezzel együtt mind nagyobb szerepet kapnak az adat- és mesterséges intelligencia alapú megoldások is: „iparágtól és szektortól függetlenül repítheti új dimenzióba a cégeket az MI-alapú kommunikációs szemlélet és döntéshozatal. A technológiával gyakorlatilag minden szegmenst pontosan az őket megszólító üzenetekkel, hívószavakkal, képi tartalmakkal érhetik el, ez pedig már az olyan kreatív területeket is érinti, mint például a videóggyártás” – fűzte hozzá a témához Gönczy Gábor, a Protechtort szervező Stylers Group ügyvezető-tulajdonosa.

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az emberi közreműködés feleslegessé válna, a mesterséges intelligencia inkább a mikrocélzásban segít, vagyis abban, hogy minden célcsoport az őt leginkább megszólító videós tartalommal találkozzon. A bevitt elemeket (hangot, képet) az algoritmus tetszőleges számú verzióba tudja rendezni (például nem, kor vagy érdeklődési kör szerint célozva) és tesztelni a különböző fogyasztói szegmenseken, így képes kiválasztani a leghatékonyabb videó-variánsokat. Ezzel nem csupán a marketingszakemberek álma válik valóra, de a fogyasztók is pontosan azokkal az információkkal találkoznak, melyek valóban értékesek számukra a döntésük meghozatalában. Talán a mesterséges intelligencia legnagyobb előnye ezen a területen az idő-, költség- és erőforráshatékonyság, ami komoly materiális és immateriális előnyöket biztosít a technológiát alkalmazó cégeknek.

Hosszú még az út – a deep fake-veszély is odébb van

A témával foglalkozó Protechtor webinárium vendége az MI-alapú videógeneráló platformot fejlesztő magyar startup, a Colossyan társalapítója és termékfejlesztési vezetője volt. Kovács Dominik Máté szerint jelenleg a legtöbb megoldás élő szereplőkkel dolgozik, akik a kamera elé állva olvasnak fel szövegeket, hogy megtanítsák az algoritmust a betűk, szavak kiejtésére – így indul a videógyártás folyamata. A következő mérföldkő az lehet, ha már nem csupán a felvételeken szereplők arcmimikáját és szájmozgását tudják a későbbiekben a célok szerint módosítani, de a kinézetüket is. Ez elvezethet oda, hogy akár nagyjátékfilmek erőforrásigényét és költségvetését is optimalizálhatja a minőségi szintet ugró technológia vagy élőben is lehetségessé válik az alkalmazása. Természetesen ezzel kapcsolatban napjainkban is számos aggály merül fel, hiszen találkozhattunk már deep fake (rossz szándékkal manipulált) tartalmakkal, de a megoldás olyan fejlett infrastruktúrát és tudást igényel, hogy tömeges csalásokra a közeljövőben nem kell számítani.

„Nagy az érdeklődés a világ minden részéről, de főként az Egyesült Államokból, Indiából és Európából, ahol sokan szeretnek innovatív megoldásokba fektetni, és maguk is a vízió megvalósulásának részeseivé válni. A magyar piacon is számos szereplővel dolgozunk együtt, különösen a pénzügyi és a telekommunikációs szektorból, a célokat tekintve pedig legtöbben a marketing tevékenységük részeként, a belső kommunikációban vagy tréningek és képzések kapcsán jelentkeznek nálunk. A visszajelzések egyértelműek: összehasonlíthatatlanul nagyobb elköteleződés váltható ki videós tartalmakkal, mi pedig abban tudunk segíteni, hogy ez minél hatékonyabban, pontosabban és gyorsabban menjen” – teszi hozzá Kovács Dominik Máté.

A koronavírus emberek százmillióit, milliárdjait kényszerítette, vagy valamilyen szinten kényszeríti jelenleg is otthonaikba világszerte, és bár időről-időre fellélegezhetünk, a változó mértékű korlátozások továbbra is megszabják nekünk, hogyan tervezzük a bevásárlásokat, mikor és hova utazzunk vagy éppen milyen formában vegyünk részt a következő szakmai konferencián. Közben rengetegen az online térbe „menekülnek” a valóságból. A helyzet a VR/AR fejlesztések felé hajtotta az előrelátó iparági szereplőket, és úgy tűnik, a következő években kapcsolhat igazán nagy sebességre a technológia alkalmazása, mely egyre inkább a mindennapjaink részévé válik. De miről is van szó pontosan?

„A virtuális valóság (VR) alatt a digitális technológiák által életre keltett, érzékszerveinket célzó komplex élményt értünk, a kiterjesztett valóságot (AR) pedig úgy tudjuk a legjobban jellemezni, hogy általa a körülöttünk lévő fizikai világba valós időben tudunk csupán virtuálisan létező elemeket ültetni. A vegyes valóságot (MR) pedig a gépek, az emberek és környezet közötti interakciók teremtik meg. Talán elvontnak tűnik mindez, mégis kézzelfogható gyakorlatokat hoz az életünkbe: az IKEA applikációjában már kipróbálhatjuk, hogy mutat majd a kiszemelt kanapé a nappalinkban, a magyar AerinX pedig MR-alapra helyezi a modern repülőgép-karbantartást. Ahány iparág, annyi megoldás – a lehetőségek szinte korlátlanok. A Protechtor Business online workshop-sorozatunk egyik legutóbbi eseményén éppen ezeket az ipari fejlesztéseket jártuk körbe” – mondja Gönczy Gábor, a Protechtort szervező Stylers Group ügyvezető-tulajdonosa.

5 terület, ahol nagyot mehet a VR/AR a következő években

A virtuális- és kiterjesztett valóság alapú megoldások piacán – oly sok más szegmenshez hasonlóan – a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (ML) technológiája hozhatja el az igazi áttörést a szakértők szerint. „Képzeljük csak el, hogy a VR-szemüvegünk nem csupán láttatni engedi velünk a virtuális világot, de az AI eszközeivel megérti és fizikai valóságként fogja fel azt. Minden, amire a mesterséges intelligencia lehetőséget biztosít számunkra tárgyi valónkban, elérhető lesz a technológia által megteremtett térben, sőt, annál jóval több is” – magyarázza Gönczy Gábor. Emellett várhatóan az 5G hálózatok és a felhőalapú informatika rohamszerű terjedése is nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy új szintre lépjen az ember a virtuális közegben. Mindez talán már a messzi jövőbe vezet minket, de nézzük, hogy hétköznapjainkba mely területeken hoz jelentős változást a következő évtized!

1. Virtuális kézfogás a kollégákkal

Az elmúlt két évben valóságos slágertermékekké váltak az online meeting- és konferencia platformok, és bár mindannyian hálásan vetettük bele magunkat a vírusbiztos közegbe, valami nem volt az igazi. Nos, a virtuális jövőben gyakorlatilag testközelből szemlélhetjük majd a kollégák prezentációját, kezet foghatunk az avatárjukkal, de akár még a tárgyalóban gőzölgő kávé illatát is érezhetjük – és ez már nincs is olyan távol. A Facebook (újabban Meta) már 2021 nyarán bemutatta a Horizon Workrooms platformot, amely az együttműködés és a produktivitás soha nem látott egyvelegét ígéri a virtuális térben, de a vállalatok akár már a tréningtevékenységeket is a VR-felületekre vihetik.

2. Az oktatás forradalma

Naponta hallhatunk arról, milyen nehéz a gyerekek figyelmét lekötni, illetve még inkább használható tudást átadni az egyre nagyobb információs zajban. Az interaktív tábláktól elindulva nagy lépést jelent, ha a biológia órán megismert növényeket a tanulók egy VR-szemüvegen keresztül szemlélhetik, ha megsimogathatnak egy soha nem látott állatot vagy végignézhetik egy uralkodó megkoronázását a virtuális térben. Emellett a technológia valós alternatívát teremt a mentorlásra és különböző továbbképzések megtartására függetlenül attól, hogy éppen egy országban vagy akár földrészen tartózkodik-e az oktató és a hallgató.

3. Új lehetőségek az ingatlanpiacon

Miközben a lakáspiac és a nagyobb építőipari beruházások sem pihentek a pandémia időszakában, jelentősen megnőtt az igény az ingatlanok és fejlesztési területek gyors és biztonságos megtekintésére és az ehhez kapcsolódó technológiai megoldásokra. A vásárlók és befektetők így még azelőtt megnézhetik virtuálisan a kiszemelt új otthont vagy irodaházat, mielőtt az megépülne, a használt lakásokat pedig úgy tudja megmutatni a közvetítő, hogy az érdeklődőnek nem kell hosszú órákat utaznia, mégis testközelből tapasztalhatja az ingatlan adottságait és hangulatát. Sőt, ennél még többet is tud a VR: az értékesítők azt is megmutathatják, mennyi minden rejlik még az ingatlanban, hiszen modellezhetik a különböző átalakításokat, új bútorzatot vagy világítást is.

4. A divatipar jövője: virtuális ruhapróba

A kereskedelem és a divatipar már évekkel ezelőtt elkezdte alkalmazni a különböző VR-technológiákat, hogy a termékek mellett élményekkel is kiszolgálhassák a vásárlók igényeit. Ennek adott új lendületet a pandémia: a divatbemutatók helyett VR-szemüvegben lehetett megcsodálni a ruhákat, de ma már létezik olyan applikáció, mely képes lemodellezni a testalkatunkat, hogy könnyebb legyen a választás. Sőt, találunk olyan fejlesztést is, mellyel gyakorlatilag a virtuális térben próbálhatjuk fel a nekünk tetsző darabot, anélkül, hogy kimozdulnánk a lakásból.

5. Csípőműtét VR-ben

Ha van olyan terület, ami minden másnál jobban felértékelődött az elmúlt két évben, az az egészségügy – amelyet szintén egyre inkább átsző a digitalizáció. A következő években az orvosi VR-piac közel 2.5 milliárd dollárral nő majd és egyre több részfeladat kerülhet át a virtuális világba. Bevett gyakorlattá válhat például, hogy a sebészek VR-ben próbálhatják le az elvégzendő műtétet a megadott betegadatok alapján vagy éppen oktathatják az orvostanhallgatókat a különböző fogásokra, de olyan beavatkozást is végeztek már, melynél a műtőorvosok az általuk viselt speciális szemüvegen keresztül, valós időben kaphattak fontos információkat a páciens állapotáról.

„Legyen szó virtuális meeting platformokról, termékbemutatókról, vagy éppen olyan konkrét ipari alkalmazásokról, mint a felületkezelt alkatrészek minőségbiztosítása, egyet biztosan kijelenthetünk: a különböző VR/AR-megoldások alkalmazása megkerülhetetlen lesz, de ami még fontosabb, nem is éri meg kihagyni az általuk nyújtott lehetőségeket. A technológiát használó cégek arról számolnak be, hogy az egyes feladatokon mintegy 46%-nyi időt tudnak spórolni, a produktivitásuk pedig mindeközben átlagosan 32%-kal nő, ami pénzben is kifejezhető, jelentős hasznot hoz. A következő években minden bizonnyal egyre több területen, egyre könnyebben hordható és egyre sokoldalúbb VR-eszközök jelennek meg” – hangsúlyozza Gönczy Gábor.

Óriásit robbant az e-commerce szektor a COVID-időszak alatt: az előrejelzések szerint 2021-ben a globális e-kereskedelmi forgalom már megközelíti az 5 billió dollárt, míg 2019-ben még a 3.5 billiót sem érte el. Az online shopping már annyira beszivárgott a hétköznapjainkba, hogy szinte bárhol, bármikor képesek vagyunk a laptopunkra vagy mobilunkra tapadva bogarászni a vágyott termékek között – az ágyban fekve, de akár a mellékhelyiségben vagy éppen a biciklin ülve is. A Mastercard friss hazai felmérése szerint ráadásul a generációk közötti szakadékok is mérséklődtek a pandémia során: mostanra a hetente online vásárlók aránya az 55-60 év közöttiek körében a legmagasabb. Nem túlzás tehát kijelenteni, hogy minden eddiginél többen látogatják rendszeresen a webáruházakat jó fogásokra vadászva. De vajon mit tartogat a karantén-bumm utáni időszak, meg tudják őrizni a lendületet az e-kereskedők? Nos, ez csak rajtuk múlik.

Fókuszban az ügyfélmegtartás: ezt az 5 pontot mindenképpen érdemes kipipálni

Aki kicsit is otthon van az e-kereskedelemben, az pontosan tudja, hogy miközben az új vásárlók bevonzására is megvannak a bombabiztos trükkök – hirdetési kampányok, időszakos akciók –, a siker nagyon nagy részben múlik az egyszeri vevők visszacsábításán. A legértékesebb ügyfelek azonosítása és megtartása nemcsak stabil bevételt, hanem hosszú távú nyereségességet is biztosít. Becslések szerint akár már az ügyfélmegtartás 5 százalékos növelésével is 25-95 százalékos profitemelkedés érhető el, így ez egy olyan terület, amibe mindenképpen érdemes befektetni, és új funkciók, kényelmi szolgáltatások beépítésével fejleszteni webáruházunkat. A Stylers Group szakértői sorra vették a legfontosabb tennivalókat, melyeket érdemes kipipálni, ha a karanténidőszak során megszerzett vásárlói bázist hosszú távon is szeretnénk megőrizni.

1. Jolly Joker a feliratkozás

A világjárvány érkezésével alapvető igény lett a vásárlók részéről, hogy egyszerűen és mindenekelőtt biztonságosan vehessenek igénybe minél több szolgáltatást, illetve szerezhessék be a szükséges termékeket. Éppen ezek a legelőnyösebb tulajdonságai az előfizetési rendszereknek, ráadásul nagyban hozzájárulnak az ügyfélmegtartáshoz. Egy átlagos amerikai fogyasztó ma már 4 előfizetéssel rendelkezik, globálisan pedig az emberek közel harmada számít arra, hogy a jövőben többet fog költeni különböző előfizetésekre.

2. Továbbra is topon az email marketing

A jól célzott, rendszeresen bevetett email marketing változatlanul fontos alapköve az eredményes online kereskedelemnek, ráadásul ez egy olyan eszköz, amit mindig lehet fejleszteni és hatékonyabbá tenni. Bár sokan azt gondolják, hogy a közösségi oldalak lettek az ügyfélkommunikáció elsődleges színterei, a felhasználókat azonban ott csak a közösségi felületek saját szabályai szerint érhetjük el. Az e-mail egy közvetlen kommunikációs csatorna a vásárlóinkhoz, mely ráadásul ügyfélre szabott tartalom közvetítését teszi lehetővé.

3. Mindent visznek az adatok

Az egyre élesedő e-kereskedelmi versenyben azok a szereplők szakíthatják a legtöbbet, akik személyre szabott vásárlói úttal és kínálattal várják a vevőket, és szinte előre kitalálják, mit is szeretnének náluk beszerezni a látogatók, így a hatékony adatkezelés- és elemzés tehát ma már stratégiai jelentőségű tevékenység az e-commerce világban. Az is látszik viszont, hogy az ezzel kapcsolatos transzparencia, illetve az adatok biztonságos tárolása és tisztességes felhasználása egyre fontosabb szempont lesz az online vásárlók számára – ezt mindig érdemes szem előtt tartani.

4. Mobil nélkül nem megy

Becslések szerint az idei évben már az e-kereskedelmi forgalom 73 százalékát bonyolítják le mobileszközökön, így nem kérdés, hogy aki szeretne minél több vásárlót szerezni és hűséges visszatérőként megtartani, biztosítania kell, hogy termékei és szolgáltatásai mobilplatformon is elérhetők legyenek. Az elvárások azonban itt is folyamatosan nőnek, így aki játékban akar maradni, mobilon is megfelelő minőségű és gyorsaságú webáruházat kell működtetnie, ahol minden funkció átjárható, kényelmes és gond nélkül elérhető.

5. A változatosság gyönyörködtet – hát még a fizetési opciók

Az online kereskedők jelentős része nem is gondolná, hogy a vevők a webáruházukban töltött hosszú percek után, az utolsó pillanatban is inkább elállnak a vásárlástól, mint hogy olyan fizetési opciót válasszanak, amely számukra nem tűnik biztonságosnak vagy éppen kényelmesnek. Az e-kereskedők elemi érdeke tehát, hogy fizetési lehetőségek széles körét kínálja az ügyfeleknek, kiegészítve olyan funkciókkal, mint például a fizetési információk biztonságos mentése a rendszerben, mellyel a vevőmegtartást is támogathatjuk és jelentősen rövidíthetünk a vásárlás időtartamán – ez mindig plusz pont.

A legértékesebb vásárló a hűséges vásárló

A kényelmi és biztonsági funkciók mellett az ügyfélkapcsolatok minőségébe is érdemes komolyabb erőforrásokat fektetni. A gyorsan elérhető és hatékony ügyfélszolgálat, a 0-24-ben rendelkezésre álló chatbotok és a honlapon elérhető részletes tájékoztatás ugyan kulcsfontosságú elemei a vevők megtartásának, a vásárlók hűségének hosszú távú záloga az, hogy világosan kommunikáljuk feléjük, hogy kereskedőként milyen értékeket képviselünk, milyen célokkal, hitvallással rendelkezünk, mely ügyek mellett állunk ki – ez különösen a legfiatalabb vevők, a Z- és az Alfa-generáció elérésében fontos. A gyakorlati információk mellett érdemes megmutatni magunkat a vásárlóinknak, hogy megismerhessék a márkánk történetét, hátterét is, ezzel pedig tartós, érzelmi alapú kapcsolatot alakítsunk ki velük.

„A márka által képviselt értékek közvetítésére a különböző hűségprogramok is kiválóan alkalmasak. Így például a fenntarthatóság jegyében kérhetjük a vásárlóinktól, hogy küldjék vissza a tőlünk rendelt, de már nem használt termékeket, melyeket újrahasznosíthatunk. Cserébe ráadásul hűségpontokat vagy speciális tartalmakat adhatunk nekik, vagy éppen korai hozzáférést nyújthatunk bizonyos új szolgáltatásokhoz. Ez segíti az ügyfeleket abban, hogy úgy érezzék, mélyebben kapcsolódnak a márkánkhoz, ugyanakkor arra ösztönzi őket, hogy térjenek vissza és ismételjék meg a vásárlást, ezzel tovább támogatva az őket érdeklő ügyet. Ez nem csak a környezetnek jó, hanem nekünk is: megtarthatjuk és hosszabb távon is hűséges visszatérő vásárlóként tudhatjuk legértékesebb ügyfeleinket” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO-ja.

Röpködnek az elképesztő jóslatok a mesterséges intelligencia villámtempójú fejlődése kapcsán: becslések szerint 2025-re a globális AI-piac értéke már eléri a 60 milliárd dollárt, a világ GDP-je pedig közel 16 billió dollárral emelkedik majd az AI-fejlesztéseknek köszönhetően. Ha elszakadunk a számoktól, elég csupán körülnéznünk, hogy észrevegyük, életünk szinte minden területén hasznát vesszük a gépek „tudásának”. A technológia segíti a rendvédelmi szerveket a bűnmegelőzésben, a vezető járműgyártók gőzerővel dolgoznak az okosszoftverekkel működő önjáró autók tervezésén, a gépi modellezés pedig a klímaváltozás hatásainak elemzésében nyújt segítséget. A 2020-ban ránk szakadt pandémia pedig azt is bebizonyította, hogy az egészségügyben is helye van a mesterséges intelligenciának: a gépi adatfeldolgozás a vírus megismerésében és a vakcinafejlesztésben is szerepet játszik, de az AI segít a járványgörbék alakulásának előrejelzésében, vagy éppen a kórtermek megfelelő fertőtlenítésében is.

„Az amerikai igények ugrásszerű növekedést mutatnak az AI-fejlesztések iránti keresletben, és ez nem véletlen: azok a vállalkozások, melyek kiaknázzák a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségeket, közel 40 százalékos emelkedést tapasztalnak az üzleti termelékenység terén. A modern technológiai megoldások egyre csak szaporodnak, és mindenhol körülvesznek bennünket. Éppen ezért érdekes, hogy mindeközben a felhasználók csupán harmada gondolja úgy, hogy AI-megoldásokkal találkozik a hétköznapok során” – hívja fel a figyelmet Gönczy Gábor, a magyar tulajdonú, amerikai piacon is aktív Stylers Group CEO-ja.

Szintet lépett a vásárlói élmény – így csinálják az amerikai nagyágyúk!

A mindennapokban leggyakrabban a telekommunikáció, a szórakoztatóipar és a kereskedelem területén alkalmazott mesterséges intelligencia-alapú fejlesztésekkel találkozhatunk. Az olyan nagy streaming szolgáltatók, mint a Netflix, a korábbi választásaink alapján ajánlanak nekünk bizonyos típusú tartalmakat, a közösségi oldalak pedig gyorsan feltérképezik érdeklődési körünket, hogy ahhoz illő posztokat jelenítsenek meg a hírfolyamunkban – ezt mind a felhasználói szokásainkat elemző gépeknek köszönhetjük. A járványhelyzetben ugyanakkor az internetes vásárlás is új erőre kapott, számos terméket az online térben szerzünk be, miközben egyre több szolgáltatás is a digitális világba települ. Kulcsfontosságú lett tehát a cégek számára, hogy a megfelelő terméket a megfelelő vásárlóknak kínálja.

Számos kutatás rámutatott már, hogy a legtöbb felhasználó azért hagyja el vásárlás nélkül a webshopokat, mert nem találja meg elég gyorsan a számára érdekes terméket, vagyis elmarad a pozitív a vásárlói élmény. Erre a problémára kiváló megoldásokkal szolgál a mesterséges intelligencia, ráadásul sikeresen kínálhat kiegészítő termékeket is a látogatóknak, például jógaszőnyeget az edzőnadrág mellé. Hasonlóan támogatják a vásárlói elégedettséget és segítik a felhasználók visszatérését a különböző típusú ajánlórendszerek, ezekkel olyan termékek is gazdára találhatnak, melyeket eredetileg nem is keresett aktívan a felhasználó. Az üzenet ugyanaz: „itt tudják, mire vágyom, és gyorsan hozzá is juthatok”. A vállalati digitalizációval foglalkozó Stylers Group legsikeresebb amerikai projektjei közé tartoztak a Deepak Chopra és Oprah Winfrey cégei számára fejlesztett e-kereskedelmi megoldások: a médiamogulok a digitális termékeik subscription (feliratkozás) alapú értékesítésében kértek segítséget a magyar szakemberektől.

Kényelem vagy privát szféra: át kell ugrani a bizalmi szakadékot

Ahogy a hétköznapok mind több területére szivárognak be a mesterséges intelligencia-alapú megoldások, egyre több aggály merül fel a felhasználói adatvédelem, valamint a privát szféra megóvása kapcsán. Fontos, hogy az AI-szakemberek és a vállalati oldal is kiemelt szempontként kezelje az őszinteséget és a felelősségvállalást, és nagy hangsúlyt fektessen az ügyfelek, vásárlók átlátható tájékoztatására. Hosszú távon akkor aknázhatják ki leghatékonyabban a cégek a mesterséges intelligenciában rejlő korlátlan üzleti lehetőségeket, ha felvállalják és világosan kommunikálják a felhasználók felé, milyen fontos előnyökkel jár számukra az AI alkalmazása – így manipulatív eszköz helyett a modern technológia hasznos vívmányát látják meg benne.

„Jellemzően a megmagyarázhatatlan, átláthatatlan dolgoktól félünk leginkább a mindennapi életünk során, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos esetleges ellenállást is ez az érzés váltja ki a legtöbb esetben. Ezt a fejlesztők és a döntéshozók is felismerték, így rengeteg kutatás folyik az ún. „explainable AI” irányában azzal a céllal, hogy jobban megérthessük a gépek „gondolkodását”. Gondoljunk csak bele: egy AI-alapú ügyfélszolgálati chatbotnál üzleti (és adott esetben súlyos) kockázata van a félrecsúszott automatizációnak, ugyanakkor egy önvezető autónál, drónnál vagy a légi irányításban közvetlen életveszélyt is előidézhet. Nem kérdés, hosszú út áll még előttünk, amíg tökéletesen megbízható társként tekinthetünk a mesterséges intelligenciára – addig is, fordítsuk előnyünkre a már most rendelkezésre álló lehetőségeket” – teszi hozzá Gönczy Gábor.

Őrült tempóba kapcsolt tavaly a hazai e-kereskedelem: míg korábban 30-40%-os növekedést tapasztalhattunk a szektorban negyedévente, 2020 nyarán már 62%-os bővülésről számolt be a KSH statisztikája. A vállalkozásokat kész tények elé állította az online kereskedelem robbanása, akik korábban lemaradtak a fejlesztésben, most rohamtempóban igyekeznek felzárkózni, azonban azok a cégek sem dőlhetnek hátra, melyek már rendelkeznek webshoppal és gördülékenyen működő technológiai háttérrel. A fokozódó versenyben ugyanis a fogyasztók gyorsaságot, átláthatóságot, valamint biztonságos és megbízható szolgáltatásokat várnak – és még több élményt. Vajon megéri chatbotot integrálni webáruházunkba? Mire figyeljünk, ha a Google AI segítségével ajánlanánk termékeinket? Hogyan használjuk ki az adatelemzés adta lehetőségeket a digitális világban? Mit akar a vásárló, és hogyan tudjuk befolyásolni a döntését?

Walmart, PwC Legal, Talk-A-Bot – nagyágyúk a nappaliban

A legégetőbb kérdések megválaszolásában szeretné segíteni a hazai vállalkozásokat a Stylers Group és a Braining Hub IT oktatási centrum által indított Protechtor E-commerce előadássorozat. A szervezők célja az, hogy a hazai e-kereskedelmi szereplők mind üzleti, mind technológiai oldalról naprakész, gyakorlati tudásra tegyenek szert. Szó lesz többek között az ajánlórendszerek és mesterséges intelligencia kapcsolatáról, az e-kereskedelem kibervédelmi kihívásairól, a kapcsolódó jogi normákról, valamint a chatbot integráció és a fejlesztések visszamérésének lehetőségeiről. Mindezt ráadásul az e-kereskedelem tapasztalt szakértői osztják meg a hallgatókkal: Nagy Sándor (Ecommerce Hungary), Firniksz Judit (Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal), Kovács Gyula (Neuron Solutions), Geiger Tamás (JabJab), Vajna Balázs (Loupe Digital), Kovács Ádám (Nielsen Brandbank), Bagladi Balázs (Talk-A-Bot), Szöllősi Péter és Luter Tibor (Black Cell Magyarország Kft.).

Az első előadásra január 19-én kerül sor, ráadásul rögtön egy nagyágyúval nyitja meg az évet a Protechtor: Claude Jones, az Egyesült Államok egyik legnagyobb kiskereskedelmi szereplőjének saját technológiai vállalata, a Walmart Labs San Diego-i vezetője osztja meg gondolatait a vásárlási élmény rohamtempójú fejlődéséről. A részvétel a regisztrációt követően ingyenes, a további előadások részletes tematikája pedig a protechtor.hu weboldalon olvashatók.

Ma már sokdimenziós a technológia: közös érdek a tudásmegosztás

Az információ-technológiai szolgáltató Stylers Group cégcsoport számára kiemelten fontos a hazai tech-szereplők közötti folyamatos párbeszéd és együttműködés kereteinek megteremtése, a tapasztalatcsere és a jó gyakorlatok megosztása a magyar vállalkozásokkal. 2021-től ezért az általuk alapított Protechtor digitális rendezvénysorozat az üzleti IT és az e-kereskedelem mellett újabb területekkel bővül: a workshopok a jövőben boncolgatni fogják a HR és az IT találkozásának aktuális kérdéseit, a legizgalmasabb amerikai trendeket, emellett külön rendezvényág foglalkozik majd olyan inspiráló karriert befutott nőkkel, akik sikeresen törtek a csúcsra a technológia férfias világában.

„Tavaly kezdtük el szervezni a Protechtor online sorozat eseményeit, és hamar kiderült számunkra, hogy számos olyan, az információs technológiához lazábban kapcsolódó téma van, melyekről keveset beszélünk, mégis rendkívül fontosak. Hogyan lehet felépíteni és hatékonyan vezetni egy csapatot? Milyen szerep jut a nőknek a technológiai iparban az új évtizedben? Milyen friss trendeket érdemes átültetni az USA piacáról a magyar viszonyok közé? Mivel évek óta saját irodával aktívak vagyunk a tengerentúlon, mindig fontosnak tartottuk tapasztalataink megosztását, ugyanakkor látjuk azt is, milyen sokat tudunk tanulni másoktól” – fogalmazott Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO-ja.

A Stylers Group információ-technológiai cégcsoport felmérése már tavasszal nagy előrelépést jósolt a digitális transzformációban, hiszen a magyar döntéshozók közel 70%-a már akkor úgy nyilatkozott, hogy tudatosan szeretné tovább erősíteni vállalata digitális érettségét. A koronavírus azonban nem várt módon pörgette fel az eseményeket az idei évben, és azoknak is fel kellett venniük a tempót, akik korábban nem terveztek jelentősebb erőforrásokat fordítani a digitalizációra 2020-ban – meg kellett teremteni a távmunka feltételeit, szembe kellett nézni a legújabb információ biztonsági kihívásokkal, optimalizálni a weboldalakat és webshopokat, illetve mindenekelőtt megfelelő kommunikációs csatornákat biztosítani a munkavállalók és az ügyfelek számára egyaránt. Miközben azonban a világ egy része őrült sebességgel száguld a jövőbe – 2025-re mintegy 3300 milliárd dollárra rúg majd a digitális transzformációhoz kapcsolódó piaci szolgáltatások értéke –, sokan nem képesek túljutni az első lépéseken – ez pedig sokba kerülhet a következő években.

Így teleportáld a céged egyenesen 2025-be!

Nagy tanulsága volt a pandémia első hullámának, hogy a hosszú távú terveket, megfontolt fejlesztéseket, futurisztikus stratégiákat nyugodtan kidobhatjuk a kukába. A jövő a gyors reakciókra épülő akcióterveké, a rugalmas üzletmeneté, valamint az ezeket hatékonyan támogató digitalizált folyamatoké. Ezt tükrözik a jövő évi vállalati büdzsék is: míg a cégek 52%-a tervezi elhalasztani a beruházásait, a digitális transzformációra fordítandó összeget mindössze 9%-uk csökkentené. Úgy tűnik tehát, hogy a cégvezetők végre valóban elkötelezettek az informatikai fejlesztések iránt, azonban gyakran így is nehéz megtalálni a helyes irányt. A Stylers Group szakértői összeszedtek néhány fontos trendet, melyek 2021-ben alapvetően meghatározzák a digitális fejlesztéseket a nemzetközi és hazai piacon egyaránt, és évekkel repíthetik előre azokat a cégeket, melyek időben a tettek mezejére lépnek.

1. Home office: a nagy COVID-túlélő

Nagyot ment 2020-ban a home office és a távmunka a világjárvány miatt, és ezt az átállást csak kevés cég tudta elkerülni. Az elmúlt hónapokban nyilvánvalóvá váltak az otthoni munkavégzés kétségtelen előnyei: a működési költségek jelentősen csökkentek, a munkavállalók produktivitása sok esetben javult. Úgy tűnik, a cégek hosszabb távon is átmentik a home office megoldásokat a járvány utánra, mindez pedig a munkaerőpiac átalakulását, és akár egy új migrációs tendenciát is elindíthat. Aki még nem találta meg a megfelelő IT-eszközöket a távoli munkavégzés tartós biztosításához, az jobb, ha mihamarabb a lovak közé csap!

2. Confidential Computing

A „bizalmas számítástechnika” az egyik legforróbb adatbiztonsági téma napjainkban, a hozzá kapcsolódó protokollok és jó gyakorlatok kialakításával ugyanis olyan cégóriások foglalkoznak, mint a Google, a Microsoft vagy az IBM. A Confidential Computing technológia lényege nem csak a védeni kívánt adatok, hanem a teljes számítási folyamat titkosítása, mellyel további biztonsági falakat húzhatunk az érzékeny információk köré. Így gyakorlatilag egy széfbe zárt széfben kezelhetjük és tárolhatjuk a titkos banki vagy egészségügyi adatokat, és akár a gépi tanulási folyamatokat is kockázatmentesen futtathatjuk rajtuk. Egy olyan korban, ahol az adat a legnagyobb érték, érdemes foglalkozni ezzel a technológiával!

3. Jön az 5G – de mostmár tényleg!

2021-ben visszavonhatatlanul beköszönt az 5G uralma, hiszen a személyes kapcsolattartási lehetőségek korlátozásával minden eddiginél nagyobb techfüggés jellemzi világunkat. Nincs olyan vállalat vagy szervezet, mely megengedhetné magának, hogy elérhetetlen legyen a mobilalkalmazása vagy éppen kudarcba fulladjon az általa szervezett videókonferencia, így minden eddiginél stabilabb hálózatokra lesz szükség. Az 5G terjedése lehetővé teszi, hogy a korábbiaknál sokkal nagyobb számítási kapacitást és sávszélességet igénylő tevékenységeket is biztonsággal végezhessenek a cégek.

4. A start mező: mikroszervíz

Az alapvető és teljeskörű digitális átállás útjában gyakran az a legnagyobb akadály, hogy a cég informatikai rendszere merev és a legkevésbé sem szolgáltatás-orientált. Emiatt az üzemeltetés is nehézkes és költséges lehet, így aki olyan rugalmas infrastruktúrát szeretne létrehozni, melyre hosszabb távon is építeni lehet, a mikroszervíz megoldásokat hívhatja segítségül. Ezzel skálázható, magas rendelkezésre-állású, párhuzamos szolgáltatáson alapuló architektúra hozható létre, mely kisebb, üzleti folyamatok mentén szétbontott elemekből épül fel, így fokozatosan építhető be a már meglévő vállalati informatikai rendszerbe.

5. Az üzleti IT csúcsán

A Business Intelligence már évek óta szerepel minden cégvezető szótárában, a valóságban azonban kevesen tudják valóban hatékonyan alkalmazni. Az üzleti intelligenciára irányuló fejlesztésekkel a vállalat birtokában lévő információk gyors elemzésére és rendszerezésére törekszik, mellyel számos feladatot automatizálhat, egyszerűbbé és megalapozottabbá teheti a döntéshozatali folyamatokat, a vizualizáció pedig új dimenziókat nyithat meg a kapacitástervezésben vagy éppen a készletkezelésben.

+ 1 Megkerülhetetlen AI

Jövőre várhatóan még inkább felpörögnek a mesterséges intelligenciához (AI) és a gépi tanuláshoz (ML) kapcsolódó fejlesztések, az ipari jóslatok szerint 2022-re a modern technológiák 80%-a ezekhez kapcsolódik majd. Az AI-t és az ML-t használhatjuk a kibervédelem vagy éppen az ügyfélmenedzsment terén is, de a rendelkezésünkre álló üzleti adatok új szempontú, hatékony elemzéséhez is nélkülözhetetlen.

 „Az idei év kétségtelenül felpörgette a digitalizációs kényszert, már nem elég többéves terveket gyártani, ideje beszállni a ringbe. Érdekes, hogy a vállalatok 45%-a szerint a digitális transzformáció útjában leginkább az áll, hogy nincs meg hozzá a szükséges technológiájuk. Itt zárul be a kör: a jól megválasztott fejlesztések később önmaguk generálják majd az újabb és újabb innovációkat. Az eredmény: optimalizált folyamatok, költséghatékony működés, feltáruló üzleti lehetőségek. Ezek együtt akár évekkel előre repíthetnek egy céget, nem beszélve arról, hogy óriási versenyelőnyt nyerhetünk a konkurenciánkhoz képest is. A digitalizáció értéket teremt, erre törekszik cégcsoportunk is” – hangsúlyozza Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO-ja.