A stroke a harmadik leggyakrabban halált okozó betegség Európában. Éves viszonylatban 1.4 millió halálesetet regisztrálnak. Magyarországon közel 250 ezren élnek a betegség árnyékában. Évente 45 ezer az új stroke eset, a maradványtünetekkel élő stroke érintettek száma több mint 500 ezer a Nemzeti Stroke Liga adatai alapján. A Magyar Stroke Társaság statisztikái szerint pedig a betegek mintegy 25%-a gyógyul maradványtünet nélkül és körülbelül 50%-uk szorul valamilyen segítségre a későbbiekben.

A stroke-on átesett betegek többségének segítségre van szüksége ahhoz, hogy teljes életet élhessenek. A jelenleg Angliában dolgozó neuro-gyógytornász, Pásztor Gabriella ezeknek az embereknek szentelte a karrierjét, értük dolgozik évtizedek óta. Egy nemzetközileg is elismert különleges rehabilitáció, az ARNI-módszer segítségével már több ezer stroke-túlélővel dolgozott. Munkája során nem ritka, hogy olyan betegeket sikerül felállítania a tolószékből, akik 10 évvel azelőtt kaptak stroke-ot.

Pásztor Gabriella és csapata bejelentette, hogy április elején megnyitják az első ARNI-módszeren alapuló rehabilitációs központot Budapesten. A 11. kerületi Újbuda Medical Centerben egy teljes szintet foglal el a Stroke Neuro Rehab, így a kezdetekben 4 fő instruktor tudja szervezett formában segíteni a stroke-túlélők felépülését a néhány órás tréningektől a bentfekvős intenzív kezelésekig, a hét minden napján. A központban egyszerre 14 fekvőbeteget tudnak ellátni, valamint naponta akár 15 olyan túlélőt fogadhatnak, akik 1-3 órás tréningeken vesznek részt. A központban 7 darab 2 ágyas hotelszoba, kórterem található, ahol a messziről érkező pácienseknek lehetőségük nyílik bentalvásra.

A Rehabilitációs Köszpont az egészségügyi intézménnyel szorosan együttműködve hátteret biztosít a teljeskörű diagnosztikai vizsgálatok elvégzésére is. A benttartózkodás alatt teljeskörű kivizsgálásra is sor kerülhet, ennek részeként szakorvosi konzultációt, EKG vizsgálatot, 12-24 órás vérnyomás monitorozást, laboratóriumi vizsgálatokat, ultrahangot, CT-t, MRI-t vehetnek igénybe.

Újféle segítség a napi önállóság eléréséhez

“Régi álom teljesült a központ megnyitásával, úgy gondolom nagy űrt fogunk betölteni a hazai stroke-rehabilitációban. A kórházi elbocsátás és az otthoni rehabilitáció között teremtünk hidat, elsőként és egyedüliként Magyarországon” – mondta Pásztor Gabriella neuro-gyógytornász úgy,hogy minél hamarabb visszakerüljön a túlélő az aktív mindennapi életbe, és önellátó legyen.

A brit Dr. Tom Balchin által kidolgozott ARNI-módszer alkalmazására és tanítására Európában egyedül Pásztor Gabriella kapott engedélyt, valamint egyike annak a hat szakembernek a világon, aki Senior ARNI Instruktor pozíciót kapott. A módszert Gabriella az elmúlt években workshopok formájában tanította Magyarországon, a központ megnyitásával azonban közvetlenül, napi szinten segíthetik hozzá a pácienseket az aktív napi élethez szükséges önállóság eléréséhez a napi tréning megtanításával.

“Bár a sors úgy hozta, hogy tíz évvel ezelőtt Angliába költöztem, már négy éve azon dolgozom, hogy a magyar túlélőknek is segíteni tudjak. Magyarországon már több szakképzett trénerünk van és azon dolgozunk, hogy évről évre újakat képezzünk. Mi leszünk az egyetlen olyan magyar stroke-rehabilitációs központ, ahol a hét minden napján tudunk segíteni a túlélőknek. A felépüléshez vezető úton egy új szemlélettel napi több órás tréninget kapnak a páciensek, így az eredményeik gyorsabban javulnak és hihetetlen eredményeket érünk el velük” – mondta Pásztor Gabriella neuro-gyógytornász, aki hozzátette: a központban az ARNI-tréning mellett egyénre szabott egyéb kezeléseket, például BEMER fizikai Erterápiás kezelést, SAFE Laser terápiát, és különböző masszázsformákat is alkalmaznak.

Tánccal, vidámsággal mozgáskorlátozottként

A tréningnél fontos, hogy megerősítsék a test minden végtagját, mintha a túlélők egy versenyre készülnének. Ha erőnlétileg erősek, van kedvük edzeni, akkor önmagukat motiválják és sokkal magabiztosabbak.

“Azért nagy előrelépés, hogy egy központban zajlanak a kezelések, mert az ott töltött időben a túlélők csak a gyógyulásra tudnak koncentrálni. A fókuszált edzések mellett megtanulják hogyan kell vezetni a saját edzésnaplójukat, valamint folyamatosan szakértői csapat áll rendelkezésükre. Bízniuk kell magukban és bennünk, valamint motiváltnak kell lenniük, mert csak akkor jön az eredmény. Olyan légkört teremtünk, ahol nem kell feszélyezve érezniük magukat a mozgáskorlátozottságuk miatt. Sokat nevetünk, olykor táncolunk is. Jókedvűen, vidáman is lehet kő keményen edzeni” – nyilatkozta Gabriella.

Az ARNI gyakorlatai tudatosan épülnek arra, hogy fájdalmat ne okozzanak és a tréningen résztvevő túlélők nagyon hamar visszakerüljenek a funkcionális hétköznapi aktív életbe, ahol érzékelhetik, hogy az öltözködés sokkal könnyebben megy, újra tudnak járni mindenféle segédeszköz nélkül, fel tudják emelni a kezüket, alá tudják írni a nevüket, tudják folytatni a hobbijukat, ami öröm számukra. A munka során aktívan bevonják a családtagokat is, házifeladatokat adnak, hogy a szakmai felügyelet mellett minél gyorsabban fejlődjenek.

Az ARNI-módszerről:
Az ARNI-módszer a stroke túlélők, agyi sérültek számára kifejlesztett, klinikai és egyetemi kutatáson, funkcionális edzésen, egyéni megküzdési stratégián alapuló tréning. A módszer Angliában 15 éve működik, kidolgozója a brit Dr. Tom Balchin, aki maga is stroke-túlélő. Az ARNI alkalmazásakor fejlődik a mobilitás, a mozgástartomány, cselekvés-kontroll, erő és magabiztosság. Angliában több kutatóközpont, kórház és egyetem is végez folyamatos vizsgálatokat a témában.

 Az orvostudományok területén előremutató munkát végző két, kivételes tehetségű hazai kutatónőnek ítélte idén az akadémikusokból álló zsűri a „L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért” 4 000 000 Ft összdíjazású elismerését. A díjjal azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert, segítve ezzel is pályafutásukat, kutatásaikat. A díjat szakmai és személyes célokra egyaránt szabadon fel lehet használni.

Dr. Csuka Dorottya (Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Kutatólaboratórium, Molekuláris Genetika Kutatócsoport vezetője) a nehezen felismerhető, ritka vesebetegségekre specializálódott kutatásokat végez. Ezeket eddig 6-8 gén vizsgálatával próbálták beazonosítani, azonban ez sokszor kevésnek bizonyult, ezért a kutatónő a vérben található más enzimrendszerek mellett a véralvadási rendszerben is keresi azokat a géneket, amelyek mutációja ritka, örökletes vesebetegségek kialakulását okozhatja. A mutációk felismerése nagyon fontos lépés a gyógyszerfejlesztés során, hiszen ha a betegséget okozó megváltozott fehérje beazonosítható, a kezelése is célratörőbb. A transzplantáció során a kapott vese donorjának szűrése szintén elengedhetetlen, hiszen így könnyen ki lehet szűrni, hogy a donor rendelkezik-e a génmutációkkal vagy sem. Kutatása hozzájárulhat új diagnosztikai és célzott terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez a ritka örökletes vesebetegségek kezelésében, valamint a máj és vese transzplantáció körülményeinek javításához is. Dorottya idén a pandémia kapcsán új kutatásokba is belefogott. A már vesebetegségek kapcsán vizsgált komplementrendszer működése a COVID-19 hatására súlyosan sérül, túlaktiválódik. Csoportjával most azt kutatják, a vírusfertőzés során milyen folyamatok indulnak el a szervezetünkben és a védekező rendszerünk erre hogyan reagál, ezzel pedig közelebb kerülhetünk a betegség gyógymódjának megtalálásához.

Dr. Bagoly Zsuzsa (a Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszékének egyetemi adjunktusa) a felnőttkori rokkantság leggyakoribb okával, az iszkémiás stroke-kal foglalkozik. A betegség a halálokok között is az egyik leggyakoribb, és bár létezik rá kezelés, amely az ereket elzáró vérrögöket feloldja, az csak az esetek csupán 35, legfeljebb 40 százalékában sikeres. A kutatónő a stroke során keletkezett vérrögöket alkotó sejteket és fehérjéket vizsgálja, és próbál következtetni arra, hogy mi állhat a sikertelen kezelés hátterében. A betegség gyógyításánál minden perc számít, a kutatónő munkájának célja, hogy a jövőben egy egyszerű vérvétel eredményének segítségével előre meg tudják jósolni a vérrögoldó kezelés kimenetelét. A kutatások alapján egy olyan pontrendszer létrehozása a cél, amely segítségével javítható a kezelés hatékonysága és biztonsága. Az eredmények hozzájárulhatnak új terápiás megközelítések kidolgozásához is. A koronavírus kapcsán is fontos lehet a kutatás, hiszen a COVID-19 jelentős mértékben növeli a trombózishajlamot és a stroke kockázatát a fertőzött betegeknél, ezeknek kimenetele pedig a kezelések ellenére is rosszabb, a halálozási arány igen magas. A véralvadás folyamatában szerepet játszó tényezők vizsgálata így egyértelműen közelebb viheti a tudományt a jobb gyógymódok megtalálásához.

Az elmúlt 18 évben 49 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig több mint 64 millió forintot osztott szét a magyar tudós nők között. Az alapítók törekvése a díj megalapításakor az volt, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék – támogatva ezzel karrierjüket. A külföldön már több mint 20 éves hagyománnyal rendelkező program hazai változatára minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve kutatóintézetekben dolgoznak.

A „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj” egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A díj kapcsán alakultak már kutatócsoportok, néhány díjazottnak lettek díjazott tanítványai és egy valódi női kutatói közösség alakult ki az országban. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.

A díj nemzetközi szinten is kiemelkedő elismerés, a kutatónők szakmai életében mérföldkőnek számító esemény. Idén történelmi pillanathoz érkezett a L’Oréal-UNESCO A nőkért és a Tudományért Program, hiszen a 2016 évi díjazottjai, Professzor Emanuelle Charpentier és Professzor Jennifer A. Doudna Nobel-díjat érdemeltek a genomszerkesztésben forradalminak számító módszer kidolgozásáért. Így fél évszázad után ismét női kutatók vehették át a Nobel-díjat.