A 2017 óta tartó csökkenő tendencia megállt a születésekben, a tavalyi évben 2019-hez viszonyítva 3%-kal több, 92,233 baba jött világra Magyarországon, Budapestet kivéve, ahol 4%-kal csökkent a születésszám.

forrás: KSH

Minden megyében növekedés figyelhető meg, a dobogó legfelső fokán Tolna megye található, amit Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye követ, mindenhol 10 százaléknál nagyobb szülésszám-növekménnyel – derül ki a nőgyógyászok közvetítésével is foglalkozó FoglaljOrvost.hu anyák napjára készített hagyományos összegzéséből.

forrás: KSH

A magán nőgyógyászat után ívelt fel a privát szülések száma

A magánszülések száma évről évre növekszik, a tavalyi év ebből a szempontból az eddigi legnagyobb elmozdulást mutatta, az évek óta sztenderd, országos 2%-os arány 2020-ban 3%-ra növekedett. Ennél nagyobb arányú növekedés Budapesten volt tapasztalható, a három budapesti magánszülészeten több mint 2300 csecsemő jött világra. Míg 2017-ben a budapesti szülések 13%-a történt magánklinikán, 2020-ban már 16,7%-os arányt képviselnek az elsősorban a TritonLife Róbert Kórházában vagy a Maternity Magánklinikán született bébik. Kijelenthető, hogy Budapesten minden 6. újszülött magánklinikán sírt fel először.

Budapesten három kórház várja azon családokat, akik nem csak a terhesség gondozását, hanem a szülést is privát keretek között képzelik el, a kínálatot az idei évtől a Duna Medical Center szélesíti. Vidéken pedig a pécsi Da Vinci Magánklinika várja kismamákat, és bár a születésszám itt alacsonyabb, mindenképpen üzenetértékű, hogy az előző évekhez képest másfélszeres növekedést értek el.

forrás: FoglaljOrvost.hu gyűjtés

A magánellátók által közölt adatokból szembetűnő a növekedés. Míg korábban a családok a bizonytalanságok, a paraszolvencia elkerülése érdekében, vagy anyagi lehetőségeiknek köszönhetően választották a magánkórházakat, a 2020-as év több szempontból vízválasztó volt. A pandémia okozta bizonytalanságok, a COVID-ellátásban is résztvevő állami kórházak elkerülésének igyekezete is hajtotta a leendő szülőket a rutinos magánszülészetekre.

Tovább tolódik a budapesti szülész-nőgyógyász piac a privát irányába

Az idei évtől hatályos, az állami és privát egészségügyet jelentősen megváltoztató egészségügyi szolgálati jogviszony, ezen belül is az orvosi másodállások, az összeférhetetlenség korlátozása, valamint a hálapénz kivezetése katalizátora lesz az idei további magánklinikai növekedésnek. A paraszolvencia megszüntetése a kismamákat igen érzékenyen érintette, korlátozva a szabad orvosválasztás lehetőségét, és bár a jogszabály megszületése óta megvan a szándék, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyon belül a szülészet egyedi szabályozást kap, ez még nem történt meg – foglalja össze Straub Fanni, az idén 10 éves magánegészségügyi portál, a FoglaljOrvost.hu alapító vezetője.

forrás: FoglaljOrvost.hu gyűjtés

Korábbi cikkünkben arról számoltunk be, hogy Az Anyák az Anyákért Alapítvány és a babamamatudakozo.hu közösen adományt gyűjt az újszülött gyermekkel magára hagyott édesanyákért. Céljuk, hogy a lehető legtöbb olyan egyedülálló édesanyának azonnali segítséget nyújtsanak, akiket szülés után kisbabájukkal otthon nem vár apuka.

Straub Fanni, a megbízható magánorvos foglalását segítő FoglaljOrvost.hu alapítója, az egészségügyi szolgálati jogviszony kapcsán kerekasztal-beszélgetést szervezett a magánegészségügy meghatározó szereplőivel és véleményvezéreivel a hazai orvoslás jövőjéről csütörtökön este.

„A nagy magánszolgáltatóknak kedvez a törvény”

A törvény mély elemzése és a későbbi szabályozó rendeletek ismerete nélkül, a rendelkezésre álló információk alapján Dr. Kóka János, a Doktor24 Csoport elnöke azt hangsúlyozta, a politika által egységesen támogatott jogszabályról van szó, üdvözölte a három legfontosabb törekvését, a bérek rendezését, a hálapénz kivezetését, valamint az állami és a magánegészségügy szétválasztását szolgáló intézkedéseket. Véleménye szerint a szolgáltatók feladata az, hogy jelen rendelkezésből a legjobbat hozzák ki a betegek érdekében. Az új helyzet, meglátása szerint, az állammal versengő privát egészségügyben a nagy szolgáltatóknak kedvez majd, amelyek valós életpályamodellt tudnak felmutatni az akár a külföldről hazacsábított szakorvosoknak.

Az elvezényelhetőség a törvény neuralgikus pontja

Dr. Kirschner András, a Swiss Clinic alapító szakorvosa a helyzet értékelésekor megemlítette, járóbeteg-rendelőjükben az orvosok döntő többsége jelenleg is csak a privát egészségügyben dolgozik. Nagyobb bizonytalanságot inkább a kisebb szereplők, lakásrendelők számára okozhatnak az új körülmények, de véleménye szerint a kisebb, jogkövető rendelők életben maradnak a változásokat követően is. Ahogy orvoskörökben tapasztalhatjuk, a cégvezető is neuralgikus pontnak az elvezényelhetőség lehetőségét nevezte, melyet rendezni kell. Az új törvény pozitív hozadékának tartja, hogy a fiatal orvosgeneráció számára egy megbecsült szakma képét mutatja, versenyképes ajánlattal az orvosok itthon tarthatóak. A közellátásban megszülető orvosi bérrendezést – véleménye szerint – a szakdolgozók számára is ki kell terjeszteni, ahogy ezzel párhuzamosan a magánrendelőkben is emelkedni fognak a bérek.

„Elfogadhatatlan a törvény”

A beszélgetés harmadik szakértő szereplője, Dr. Kunetz Zsombor szakorvos és egészségügyi elemző a korábbi megszólalóknál kritikusabban fogalmazott, a törvényt elfogadhatatlannak tartja. A célkitűzéseivel – a hálapénz megszüntetésével, a bérrendezéssel, a magán- és közszolgáltatói ágak szétválasztásával – egyetért, de a párbeszédet hiányolja, így konszenzus nélkül a későbbi részletező rendelkezések kapcsán sincs pozitív várakozása. A figyelmet olyan területekre hívta fel, melyekről az állam már korábban kivonult, ezek versenyképességét látja veszélyben, utalva a fogászati vállalkozásokra és pszichoterápiára például. Éppen ezért a finanszírozás teljes átalakítását sürgeti, ahogy szükségesnek látja egy egységes minőségbiztosítási rendszer bevezetését is.

A beszélgetés résztvevőinek véleményét itt hallgathatja meg részletesen: