Az IHG (InterContinental Hotels Group) a világ közel 100 országában 15 márkanév alá besorolt több mint 5500 szállodájával fontos szerepet játszik a fenntarthatóság ügyének előmozdításában. Az IHG Csoport az IHG Green Engage rendszer segítségével 2013 és 2017 között 15 százalékkal csökkentette az egy foglalt szobára vetített szénlábnyomát. Az energiafelhasználás csökkentésének súlyponti területét a HVAC, tehát az épületgépészeti rendszerek képezik, ugyanis a szállodák teljes energiafogyasztásának 60-80 százaléka itt realizálódik.

Az InterContinental Madrid az IHG Engage rendszer egyik jelentős sikertörténete. A Paseo de la Castellana úton található, 65 éves múltra visszatekintő ötcsillagos szálloda mérföldkőnek számít a spanyol szállodaiparban. Évente nagyjából 100 ezer vendéget fogad, köztük államfőket, királyi családok tagjait, hírességeket és az üzleti élet vezető személyiségeit.

„Az IHG Green Engage program segítségével minden szállodánknak meghatározott környezetvédelmi célokat kell teljesítenie, de ez soha nem mehet a szállóvendégek komfortérzetének és kényelmének rovására” – magyarázza Esteban Rodriguez, az InterContinental Madrid főmérnöke. Az ABB hivatalos madridi értékesítési, támogató, szolgáltatási és mérnöki hozzáadottérték-szolgáltatója, az Exel Industrial által készített részletes energetikai felmérés rávilágított, hogy a szálloda működése rengeteg energiát emészt fel, és ez mindenekelőtt a HVAC rendszereket ellátó, valamint a vendégszobák, a konyhák és a többi szállodai létesítmény melegvíz-ellátását biztosító nyolc szivattyúcsoportnak köszönhető.

A szálloda, a felmérés megállapításaira támaszkodva, 13 db ABB ACH550 típusú frekvenciaváltóval (VSD) és 16 db IE3 energiahatékonysági besorolású villanymotorral szerelte fel az említett szivattyúrendszereket, továbbá épületgépészeti szabályozó rendszerekbe integrálta azokat. A fejlesztés nagyobb stabilitást és energiahatékonyságot biztosít a rendszer egésze számára, minthogy a motorok sebessége most már a mindenkori energiaigénynek megfelelően pontosan szabályozható. Az ABB intelligens mozgásvezérlő megoldásai kb. 40 százalékos energiamegtakarítást tesznek lehetővé, így az InterContinental Madrid szálloda nemcsak teljesítette a rendszerszintű IHG Green Engage-célokat, de túl is szárnyalta azokat. A szálloda egy év elteltével összesen már 445 000 kilowattórányi (kWh) energiamegtakarításnál tart, ami azt jelenti, hogy eddig 37 000 dollárral (kb. 10 millió Ft-tal) kevesebbet költött energiára, tehát a beruházás nem egészen két év alatt tervezhető módon megtérül.

Az IHG Green Engage programnak köszönhetően a szálloda szénlábnyoma éves szinten 253 tonnányi szén-dioxiddal csökkent. Ha ugyanilyen nagyságrendű energiamegtakarítást lehetne elérni a világ mintegy 187 ezer szállodájának (az STR Global adatai szerint) mindössze egynegyedében, akkor a globális szén-diodid-kibocsátás évente közel 12 millió tonnával lenne csökkenthető, ami három széntüzelésű erőmű bezárásával egyenértékű.

Az International Tourism Partnership (ITP) nemrég közzétett tanulmánya szerint a szállodaipar jelenleg a globális kibocsátás 1 százalékáért felel, és ez a szám – ha az idegenforgalom felfutása tovább folytatódik – csak nőni fog, hiszen az előrejelzések szerint a szállodai szobák száma a jelenlegi 17,5 millióról 2050-ig 25 millió fölé fog emelkedni.

Budapest történelmileg, építészetileg, kulturálisan, gasztronómiailag az egyik leggazdagabb város Európában. Ennek ellenére az ötcsillagos szállodáinak átlagára az STR Global nemzetközi monitoring rendszer felmérése szerint a versenytársaihoz képest az egyik legalacsonyabb. Miközben Prágában 123, Bécsben 148, Münchenben 185 euró volt 2013-ban az ötcsillagos szállodák átlagára, Budapesten átlagosan 99 euróért lehetett szobához jutni a legmagasabb kategóriájú hotelekben.

Miért probléma ez, mi az oka a jelenségnek, és hogyan lehetne elérni, hogy Budapest – Bécshez és Prágához hasonlóan – a globális turizmus egyik vezető célpontja lehessen? Erről szól a BDO budapesti topszállodák nemzetközi igazgatóinak körében végzett felmérése.

A már többször hallott nehézségek (a Malév csődje miatt romló elérhetőség, nagyméretű konferenciaközpont hiánya) mellett a városimázs és városmarketing területén is találtak kifogásolni valót a szállodaigazgatók.

A megkérdezett szakemberek többsége szerint Budapestnek nincs egységes, jelentős és hosszú távú turisztikai marketing tevékenysége és ezt végző, megfelelően finanszírozott szervezete sem. Jelenleg a Budapest népszerűsítésére fordított éves marketingkeret (a Magyar Turizmus Zrt. által a főváros promóciójára fordított tétel) hozzávetőlegesen 5 millió euró. Összehasonlításként Bécs esetében 14 millió euró ez az érték, míg Prága külföldi marketingjére évi 9 millió eurót költenek. A hagyományosan alacsony foglaltsággal rendelkező téli időszak töltésére létrehozott Budapest Winter Invitation kampányban való részvételt az ötcsillagos szállodák vezetői túl költségesnek ítélik meg, és a megkérdezett szállodák többsége szkeptikus a részvételi hajlandóságot illetően.

A megkérdezett igazgatók szerint a marketingtevékenység során a jelenleginél fokozottabb figyelmet kell szentelni a Közel-Keletre, amely a Qatar Airways budapesti jelenlétével egyre elérhetőbb, emellett többet kell foglalkozni az egyre több és nagyobb vásárlóerővel rendelkező vendéget küldő távol-keleti, orosz és brazil piacokkal is.

Budapest több évtizedes problémája az is, hogy nincs egy egységes, erős imázsa. A rendszerváltás óta nem sikerült egy olyan központi brandet létrehozni, amely köré építeni lehet a különböző célszegmenseket célzó üzeneteket. „Ha a külföldi vendégek 70-80 eurós áron tudnak foglalni szobát egy ötcsillagos nemzetközi szállodában, akkor a városra „olcsó utazási célpontként” fognak tekinteni” – magyarázza Gál Péter, a BDO Hotel és Ingatlan szenior tanácsadója. – Mindaddig nem lesz elmozdulás ebből a pozícióból, amíg nincs egy kijelölt brand, amely a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésének irányát is meghatározza. Budapest például addig nem tud „Európa fürdőfővárosa” lenni (amire az adottságai alapján minden esélye meglenne), ameddig a kiemeltebb budapesti fürdők épített állapota, üzemeltetése és személyzete nem kerül egy szintre egy 5-csillagos szálloda színvonalával.”

Az ötcsillagos szállodák nemzetközi menedzserei pozitív elmozdulást főként az alábbi területeken látnak:

Budapest egyre inkább trendi, kreatív, kulturális desztinációvá válik a megújuló belváros, a kulturális programok, a jelenleg is zajló gasztronómiai forradalom és a város éjszakai élete miatt. Ezt az imázst erősíti a tavaly őszre felújított Zeneakadémia újbóli megnyitása, a nemrég megnyílt Il Bacio di Stile divatház (amely a fővárosba hozott számos nemzetközi luxus divatmárkát) és szintén növeli a város ismertségét a Budapesten forgatott hollywoodi produkciók egyre nagyobb száma is.

Az épített környezetet tekintve Budapest különösen az V. kerületben megvalósuló projektek (a Váci utca felújítása és megújulása, a Belváros új főutcája projekt, stb.) révén zárkózik fel Prágához.

„A turizmusban is beköszöntő globalizáció miatt Budapestnek, mint ötcsillagos célpontnak nem csak Európában, hanem világviszonylatban is helyt kell állnia – hangsúlyozza Gál Péter. – Egy közel-keleti szabadidős turista például kikapcsolódása helyszínéül egyaránt választhatja Fokvárost, Londont, Szingapúrt, illetve Budapestet: a fővárosunk által nyújtott színvonalat tehát e városokéval is össze fogja hasonlítani. A versenytárs városok igen jelentős összegeket költenek globális marketingre és infrastruktúrafejlesztésre is, nálunk – a korlátozottabb források miatt – inkább a megfelelő pozícionálással lehet előnyre szert szerezni. E pozícionálástól várhatjuk elsősorban, hogy a jövőben ötcsillagos szállodák foglaltsága és átlagárai is közelítsenek a bécsi, vagy legalább a prágai szinthez.”

(Kép: Kempinski Hotel Corvinus Budapest)