„Rengeteg változó körülmény befolyásolja a mai 11. osztályosok pályaválasztási döntéseit. Az ugyanakkor általánosan kijelenthető, hogy akár gimnáziumba, vagy szakképzési intézménybe járnak, a diákok többsége szeretne felsőoktatásban továbbtanulni. A STEM (science, technology, engineering and math, azaz tudomány, technológia, mérnöki munka és matematika) pályák azonban mind a fiúknál, mind a lányoknál hátrébb sorolódnak a lehetőségeik számbavételekor. Utóbbiaknál még jobban is, mint az a megszerzett tudásuk, érdeklődésük alapján indokolt lenne” – fejti ki a kutatást koordináló Becsei Lilla, aki hozzátette, hogy sok más mellett az iskolatípus és a regionális különbségek is látványosan hatnak a tanulók pályaválasztási elképzeléseire.

A kapott válaszok alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy a gimnáziumba járók mindössze 15 %-a gondolkodik abban, hogy STEM területen folytassa a tanulmányait. A technikumok esetében picit jobb az arány. Ott a megkérdezettek 22%-a döntene a műszaki felsőoktatási képzések mellett. Geográfiailag pedig a közép-dunántúli 11. osztályos fiatalok körében nagyobb az érdeklődés a STEM iránt, míg a dél-alföldiek és a dél-dunántúliak esetében a legkisebb. Budapest a középmezőnyben található ebben az összevetésben.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a matematikai önbizalom a 11. osztályos fiúkban erősebb, mint a hasonló korú lányokban. Ők a relatíve gyengébb matek osztályzataik ellenére is úgy érzik, mások jobb matekosnak tartják őket.

„Ebben ugyanakkor részben szerepe van a szülői mintának is. A szülők közül jellemzően az apák dolgoznak STEM területen, a megkérdezett tanulók több mint 15%-ának STEM területen dolgozik az édesapja. Míg az anyáknak mindössze 2,6%-át sorolhattuk STEM foglalkozási területre. A felmérés azt tárta fel, hogy a mérnök anyukák lányai szinte minimális mértékben választják a STEM-et továbbtanuláskor. A szülői minta, ezen belüli is a női minta — a pályaismereten túl – hatással van egy lány matematikával és műszaki tudományokkal kapcsolatos viszonyára” – magyarázza Frank Péter, az EJMSZ Kutatás munkacsoportjának vezetője.

A lányok hiába teljesítenek jól a műszaki-és természettudományos tantárgyakban, mégsem a mérnökség jár a fejükben, amikor a jövőjükön gondolkoznak. Sokkal közelebb érzik magukhoz például az orvosi, egészségügyi pályákat, amelyekben kitüntetett szerep jut az emberi kapcsolatoknak

A 11. osztályosok pályaválasztási attitűdjeit átfogóan vizsgáló panelkutatás újabb mérésekkel folytatódik jövőre, hogy még több tényadat álljon rendelkezésre erről a generációról. A munkában továbbra is részt vesz az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség, hogy a kapott eredmények alapján a diákok valós igényire, ismereteire építő edukációs- és pályaorientációs programokat dolgozhassanak ki a műszaki, mérnöki pályákban rejlő lehetőségek, hosszútávú karrierutak hatékony bemutatása érdekében.

„Elengedhetetlen, hogy a vállalatok a pályaorientációs tevékenységeiket specializálttá tegyék annak függvényében, hogy a fiatalok attitűdjeit mivel tudják a leginkább befolyásolni” – foglalta össze a tanulságokat Dési Viktória, a EJMSZ Kutatás munkacsoportjának másik vezetője.

Az 1586-ban alapított OUP a világ legnagyobb egyetemi kiadója, több mint 50 országban, így Magyarországon is rendelkezik irodákkal. Az Oxfordi Egyetem részeként működő kiadó küldetése, hogy világszerte terjesztett kiadványaival fejlessze az élvonalbeli oktatást és kutatást. Termékei és szolgáltatásai több mint száz nyelven, kétszáznál is több országban érhetők el. A Magyarországon is jól ismert Headway-sorozatból 127 ország több mint 100 millió diákja tanulhatott angolul.

Az OUP jelentős erőforrásokat fordít platformjai és az ezek mögött működő technológia fejlesztésére, így a megfelelő digitális fejlesztői tudás egyre nagyobb szerepet kap a kiadónál. Az új technológiai központ létesítésekor azért esett a választás éppen Budapestre, mert a régióban az OUP itt találta meg a tehetséges és magasan képzett fejlesztők olyan közösségét, amelyből össze tudja állítani a csapatát. A toborzás az újonnan létrehozott pozíciókba már megkezdődött, a hazai szakemberek a kiadó meglévő, globális technológiai csapataival dolgoznak majd együtt.

A tervek szerint a következő 12-18 hónap során a budapesti csapat mintegy százfősre bővül, az OUP többek között felhőalapú rendszerekkel, programozással és szoftverteszteléssel foglalkozó szakembereket keres.

A hazai toborzás mellett az OUP támogatja a Future: Hungary konferenciát is, amely az Egyesült Királyságban tanuló magyar fiatalokkal ismerteti meg a hazai munkaerőpiaci lehetőségeket, segítve őket abban, hogy Magyarországon építsék szakmai karrierjüket.

Az OUP technológiai igazgatója, Graham Dear elmondta: „Más kiadókhoz hasonlóan az OUP is digitális átalakuláson megy át minden piacon, és tudjuk, milyen fontos, hogy befektessünk technológiai képességeinkbe. Ez azt jelenti, hogy meglévő technológiai csapataink mellé további tehetséges IT–szakembereket kell toboroznunk. Új technológiai központunkat Magyarország erős STEM fókuszú oktatási rendszere és elismert technológiai közössége miatt építjük fel Budapesten. A központ a kiadó platformjainak és IT-infrastruktúrájának támogatásában és fejlesztésében vállal szerepet, hogy vevőinkkel és partnereinkkel együtt fejlődjünk az egyre inkább digitális világban.”