A Nők Lapja szerkesztőségének hitvallása szerint a mai, gyorsan változó világunkban talán még inkább fontosak a példaképek, hiszen kapaszkodót, mintát adnak. Utat mutatnak, hogy bizony, így is lehet dolgozni, alkotni, élni. A magazin mindig is kiemelt figyelmet fordított a különleges, példaértékű élettörténetek bemutatására. A tavaly életre hívott díj első átadó ünnepségén számos megható pillanatnak lehettek szemtanúi az esemény résztvevői: elhivatott pedagógusok, kutatók, közösségteremtő nők álltak a színpadon, a számukra szokatlan reflektorfényben, tapsviharban.

„Hisszük, hogy meg kell ünnepelni a kiemelkedő teljesítményt, beszélni kell róla, megköszönni. Ezért idén is öt kategóriában díjazzuk azokat a nőket, akik saját szakmájukban, hivatásukban kiemelkedőt nyújtanak, és példaképek lehetnek mindannyiunk számára. Szeretnénk a szélesebb közönséggel is megismertetni ezeket a történeteket, életutakat, kezdeményezéseket” – árulta el a Nők Lapja főszerkesztője, Akovács Éva.

Minden kategóriában külön szakmai zsűri választotta ki a Nők Lapja szerkesztőségével közösen a jelölteket, akiket a következő hetekben a magazinban is bemutatnak. A zsűriben többek között Kováts Adél színésznő, a Radnóti Színház igazgatója, Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, Steigervald Krisztián generációkutató, dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi tanácsadó és Pokorny Lia színésznő is helyet foglal. Szavazhatnak az olvasók is, rajtuk is múlik, hogy ki lesz az Innováció, a Kultúra, az Oktatás, az Egészségügy és a Közösségépítés kategória díjazottja. A jelöltekre május 4-ig lehet szavazni online, a májusi díjátadó pedig a nagyközönség számára is nyitott, bárki vásárolhat belépőjegyet.

További infók: https://www.noklapja.hu/peldakepdij/

2024 folyamán közel 8400 fő részvételével végzett kutatást a Z generáció értékrendjéről és vásárlási szokásairól szakmai együttműködésben a Diverzum, a Quantum Digitális Diákszövetkezet, Steigervald Krisztián (SteiGen) és a PwC. A Z generáció szokásai nagyban befolyásolják a jelen és a jövő értékesítési trendjeit és gyakorlatait, ezért is kiemelkedően fontos, hogy megértsük motivációjukat és szokásaikat. A teljes riport a genzreport.hu oldalról tölthető le.

“Sokszor elfelejtjük, hogy egy generációt sosem lehet a szülei nélkül értelmezni. Ha bármikor elhagyja a száját egy másik generáció tagjának, hogy mondjuk a „Z generáció lusta”, akkor annak a kiinduló kérdése, hogy vajon a szüleik (akik az Y és X generáció), vajon hogyan jelentek meg szülőként? Egy generáció nem tud lusta lenni vagy szorgalmas, maximum másképp áll hozzá a munkához, másképp motiválható. Többek között erről szól ez a kutatás is.” – mondja Steigervald Krisztián generációkutató.

“Mi magunk is ehhez a generációhoz tartozunk, és a platformunkon keresztül több százezer diákkal vagyunk napi kapcsolatban. Ezért azt gondoljuk, hogy ösztönösen is jól ráérzünk a Z generáció fogyasztói viselkedésére. Ugyanakkor fontosnak tartottuk, hogy ezt a tudást kvantitatív adatokkal is bővítsük, ezért döntöttünk úgy, hogy elvégezzük ezt a kutatást. A Gen Z Report különlegessége, hogy a Z generációt nem elszigetelten, hanem a többi generáció kontextusában vizsgáltuk, egy több mint nyolcezres, reprezentatív mintán.” – mondta el László Miklós, a Diverzum társalapítója és tulajdonosa. “Az eredmények számos izgalmas kérdésre választ adtak – és legalább ennyi új kérdést is felvetettek.”

Valóban folyton a telefont nyomkodják? Nehezebb az igényeiket kielégíteni? Messengeren kell szólnunk, hogy kész az ebéd? Videostreaming, zene és podcastok a legfőbb tartalmak? Tényleg nagy hangsúlyt fektetnek a társadalmi, és környezettudatosságra? Milyen számukra a jó reklám? Tudatosabbak, mint a többi generáció? Mi határozza meg a választásaikat?

“A Z generáció megértése lehetőséget ad arra, hogy tanuljunk egy generációtól, amelyre sokszor negatív jelzőket húzunk, pedig semmiben nem rosszabb, mint az előző generációk, csak mások. A GenZ Report által szeretnénk közelebb hozni egymáshoz a generációkat és segíteni egymás megértését” – tette hozzá Gyarmati Fanni, a Diverzum társalapítója és tulajdonosa.

A Z generáció tagjai átlagosan napi 4,6 órát töltenek az interneten – többségében esténként, – míg a generáció egyharmada folyamatosan online van. Más generációkkal összehasonlítva egyértelműen ők töltik a legtöbb időt az interneten, hiszen ez az idő 4 óra az Y, 3,5 óra az X és 3 óra a Baby boomerek esetében. A generáció, akiknek a digitális világ az elsőszámú információforrás, legyen szó munkáról, vásárlásról, barátokról, tanulásról vagy akár szórakozásról. A digitális térben kifejezetten sok időt töltenek közösségi média felületeken, ezek közül a legnépszerűbbek a Facebook (72%), az Instagram (71%) és a TikTok (61%). Ezek a platformok nemcsak szórakozást biztosítanak számukra, hanem vásárlási döntéseiket is intenzíven befolyásolják.

A reklámokra fogékonyabbak, mint a többi generáció, de emellett a véleményeket is keresik és végső döntésüket alapos, átgondolt kutatómunka előzi meg. Közel felük a Google-t hívja segítségül, hogy információkat szerezzen termékekről vagy szolgáltatásokról. Emellett 35%-uk videós teszteket és bemutatókat néz, míg 33%-uk ár-összehasonlító oldalakon, továbbá webáruház visszajelzések közt és a YouTube-on keres választ a kérdéseire. Vásárlási döntéseikre a tudatosság, a létező számos tájékozódási csatorna egyidejű ismerete és megfelelő használata jellemző, ami a márkáktól a hiteles, értékes és részletes információk megosztását igényli. Emellett a Z generáció kifejezetten magas etikai mércével rendelkezik, ami a vásárlási szokásaikban is tetten érhető. 37%-uk azonnal elfordulna egy olyan márkától, ami gyerekmunkát alkalmaz – ez az arány jelentősen magasabb, mint az Y generációnál, ahol mindössze 24%.

Mindezek mellett a Z generáció számára az élményalapú élet, vagyis a hedonizmus preferencia helyett életfilozófia, amely meghatározza mindennapjaikat, döntéseiket és vásárlási szokásaikat is. A fiatalok több mint harmada tartja ezt kiemelt értéknek – ami jóval magasabb arány, mint az idősebb generációknál -, jobban preferálják az azonnali örömet, elégedettséget és boldogságot nyújtó termékeket vagy szolgáltatásokat. Ez az élményorientált hozzáállás szoros kapcsolatban áll az életstílusukkal: a divat, az utazás és a szórakozás terén is a minél intenzívebb és emlékezetesebb pillanatok keresése jellemzi őket.

A generáció tagjai jelenlegi anyagi lehetőségeik hatszorosát meghaladó, havi 393 000 forint fizetéssel lennének elégedettek, melyből 94% étkezésre, 82% prémium előfizetésekre, 80% szórakozásra költene.

“Bankunk is folyamatosan keresi a lehetőségeket, hogy újszerű megoldásokkal a fiatalabb célcsoportok szűkülő figyelmét is elérje. Innovatív megközelítésünk részeként kutatjuk azokat a modern és interaktív felületeket, mint például a Diverzum is, amely széles spektrumú elérést biztosíthat számunkra az ifjúsági szegmensben.” – mondta Rammacher Zoltán, a K&H Bank Lakossági ügyfél szegmens marketing vezetője.

Z generációs szótár:

GOAT, azaz Greatest Of All Time, ami azt jelenti, hogy valaki vagy valami minden idők legjobbja a saját kategóriájában: Ez a generáció a kiválóságot, a minőséget keresi a termékben, a szolgáltatásban és magában a vásárlási élményben is.

RIZZ, azaz karizmatikus. Az ilyen személy stílusos, erős vonzerővel rendelkezik. De használhatjuk a RIZZ szót a cselekvésre is a partner vonzására való képességként.

SNACKABLE, azaz gyors, könnyen hozzáférhető és személyre szabott élmény, valamint rövid, megosztható és vizuálisan vonzó tartalom: A Z generáció a tolakodó hirdetések helyett az integrált tartalommarketing-stratégiákat részesíti előnyben, például influenszer-együttműködések, interaktív történetmesélés és gamifikált élmények alkalmazásával. Szerintük a jó reklám rövid, nem ismétlődik túl gyakran, vicces, igényes, és megoldást kínál egy valós problémára.

Hol veszítik el az optimizmusukat a magyar fiatalok? – ezt a kérdést vizsgálta a Dreher a NIQ kutatócéggel és Steigervald Krisztián generációkutatóval egy reprezentatív kutatásban. Ebből kiderült, hogy a magyar munkavállalók legnagyobb számban megbízható és nyugodt személyiségnek írják le magukat, akik odafigyelnek mások érzéseire és nem jellemző rájuk a panaszkodás. Fiatalabb kollégáik ezzel szemben sokkal nagyobb arányban hajlamosak a szorongásra, stresszre és a melankóliára. A generációkutató tapasztalatai szerint ők a kezdeti lendületüket viszonylag gyors váltások után a 2-3. munkahelyüknél veszítik el.

Úgy panaszkodunk, hogy észre sem vesszük

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli. Ennek ellenére minden harmadik válaszadó számolt be arról, hogy munkatársai rendszeresen panaszkodnak a saját munkájukkal kapcsolatban. Sokukat zavarja ez a hozzáállás és többen úgy érzik, negatív hatással van a közérzetükre. Különösen igaz ez a 18-35 év közötti korosztályra, őket kedvetleníti el leginkább, ha a kollégáik negatívan állnak a környezetükhöz.

Érdekes adat, hogy ezzel szemben sokkal kevesebben (25%) veszik észre magukon, hogy hajlamosak a negatív szemléletre és ez különösen igaz az 55 pluszos korosztályra. Ezért is döntött úgy a Dreher, hogy dedikált kampánnyal segít a fiatalok optimizmusának megőrzésében, és egy videósorozaton keresztül felhívja a jelenségre a figyelmét: néha észre sem vesszük, hogy akkor is a negatívumokat emeljük ki az újonnan érkezőknek, amikor valójában szeretjük a munkahelyünket.

Kellenek a pozitív szavak

A válaszadók 43 százaléka szerint – az anyagiakon kívül – a legmotiválóbb hatással a pozitív visszajelzések vannak rájuk a mindennapokban. Különösen igaz ez az 55 pluszos korosztályra (53%), míg meglepő módon kevésbé a fiatalokra (35%). Steigervald Krisztián generációkutató meglátásai azonban egészen új megvilágításba teszik ezeket az eredményeket:

„A XX. század végéig úgynevezett szülői tekintélyelvű nevelés volt az általános, így akkoriban jellemzően negatív tartalmú motivációban hittek. Ezzel szemben az utóbbi 20-30 évben a válaszkész nevelésben, de főleg a digitális platformokon sokkal gyakoribb a pozitív visszajelzés is. Az utóbbi esetben így a dicséret inkább alapvető elvárássá változott, a mindennapok működésének szerves részévé. A jelenléte nem feltétlenül emel, a hiánya viszont tönkre tesz.”

Minél tapasztaltabbak vagyunk, annál jobban megy a beilleszkedés

A kutatás mélyebben vizsgálta a csoportokban való működés és az azokhoz való alkalmazkodás nehézségeit is. A magyarok 64 százaléka kortól függetlenül állítja magáról, hogy könnyen beilleszkedett az általános, illetve a középiskolás közösségbe, a felsőoktatásban tanulóknál ez az érték már 72 százalék. A munkahelyeknél tovább nő a pozitív élmények aránya: pályakezdőként 77 százalék, a jelenlegi helyükkel kapcsolatban pedig 82 százalék állította, hogy minden rendben ment a csapatba való belépésnél.

A következő olyan életszakasz, amelyben a munkahelyen kívül is ismét tömegesen kerülnek új közösségbe a felnőttek, már a gyerekvállaláshoz kötődik. A játszóterek, majd a bölcsődék, óvodák, iskolák szülői csoportjaiba a magyarok kétharmada megint könnyen illeszkedik be. Az átlagnál sokkal kevésbé igaz ez a fizikai munkát végzőkre (60%), illetve az 55 pluszos korosztályra (42%), akik nagy valószínűséggel már az unokájuk révén kerülnek ezekbe a körökbe.

Az egyszemélyes hobbik a legnépszerűbbek

A család és a munka mellett a hobbik esetében jellemző még, hogy új emberekkel találkozunk. Stegiervald Krisztán szerint a hazai és a nemzetközi kutatásokból is két trend rajzolódik ki: a sportolás népszerűsége erősen növekedett az elmúlt 20-25 évben, de a koronavírus-járvány óta jelentősen csökkent a csoporthoz tartozás vágya. Ezt a Dreher kutatása is megerősíti, a válaszadók 77 százaléka foglalkozik rendszeresen a hobbijával – legtöbben egyéni sportokkal, vagy sütés-főzéssel töltik az idejüket (42-42%). Ezután következnek kedveltségben a játékokhoz (31%) és a művészetekhez (24%) kapcsolódó kikapcsolódások. A csoportosan végzett sportokat – amelyek mindenképpen valamilyen közönséghez való tartozást jelentenek – a magyarok kevesebb mint ötöde jelölte meg hobbijának.

A Magyar Marketing Szövetség ma a Millennium Házában bemutatta a Marketing Trendbook című vaskos kiadványt, amelyben 147 szerző és 24 rovatvezető 26 rovatban, összesen 420 oldalon tárgyalja a szakma legfontosabb kihívásait és legégetőbb kérdéseit. A kiadvány több hónapig készült a hazai marketingszakma összefogásaként, a szakértők a szektor különböző területeiről, megrendelői, ügynökségi oldalról és kapcsolódó területekről kerültek ki.

„Büszkék vagyunk rá, hogy példaértékű összefogás keretében 147 magyarországi marketingszakember és üzleti döntéshozó segítségével jött létre ez a kiadvány. A Trendbook helyzet- és jövőképet ad, valamint iránytűként funkcionál minden fejlődni akaró egyén és szervezet számára. Amíg a marketing segít eligazodni a megváltozott világunkban, addig a Trendbook irányt mutat a marketing világában. A kiadványban részletesen bemutatjuk a marketing szerepeit, az üzleti, társadalmi és környezeti kihívásokra reflektáló jövőtálló trendeket, egyúttal egy ilyen nagyszabású kötet segít abban is, hogy megerősítse a marketing reputációját és a szakmai identitásunkat is” – mondta Hinora Ferenc, a Magyar Marketing Szövetség elnöke.

A reputáció erősítése azért kiemelten fontos kérdés, mert a marketing üzleti eredményességet és társadalmi értéket létrehozó ereje leginkább akkor mutatkozik meg, ha az a szervezeteken belül kiemelt stratégiai, menedzsmenti, illetve üzletfejlesztési szerepet kap, túlmutatva a végrehajtó, puszta értékesítést támogató funkciókon.

„A kiadvánnyal az a célunk, hogy láttassuk a marketing megváltozott szerepeit az üzleti és társadalmi értékteremtésben, teljeskörűen bemutassuk a marketing legfontosabb területeit globális és hazai szinten is. Illetve szeretnénk egy szakmai összefogást teremteni a tudás megosztásáért, és mindezt a tudást könnyen elérhetővé tenni” – tette hozzá Hinora Ferenc.

Ez foglalkoztatja a szakértőket

Bánhegyi Zsófia, a Marketing Trendbook ötletgazdája és szakmai projektvezetője, a Magyar Marketing Szövetség elnökségi tagja hozzátette: „Régóta várt a hazai marketingszakma erre a kiadványra, amelyet soha nem látott összefogás keretében hoztunk létre, és hiszem, hogy igazi értéket teremtett a kezdeményezés. A kiadvány átöleli azokat a területeket, amelyek a szerkesztők szerint ma a marketing világát alkotják. Az időszerűségét azt is mutatja, hogy az elmúlt öt évben talán többet változott a marketing világa, mint az elmúlt 20 évben összességében. Egészen messze kezdünk kerülni a kizárólag purpose alapú márka hangoztatástól, rövid távú tranzakciókra épülő kampányvilágtól, és egy új, holisztikusabb megközelítés felé indulunk.”

A kötetben szereplő tartalmak többek között olyan változatos témákkal foglalkoznak, mint a mesterséges intelligencia szerepe, a generációk közti különbségek, a generációmenedzsment, az influenszerkommunikáció kihívásai és jövője, az omnichannel stratégia, a social média, a marketing szuperereje vagy az adatvezéreltség.

Még vonzóbbá válhat a marketing

Hinora Ferenc elmondta, hogy a kiadvány célcsoportja széles: szeretnék elérni vele a marketing- és kommunikációs szakma szereplőit a kkv-szektortól a nagyvállalatokig, a felsővezetőket, vállalati döntéshozókat, hogy megmutassák a marketing jelentőségét, a fiatal pályakezdőket, felsőoktatásban tanulókat, hogy vonzó jövőképet mutassanak. Illetve minden olyan érdeklődőt, akik gyakorlati tudást szeretnének kapni és szeretnék megismerni, hogy kik a meghatározó szereplői a hazai marketingnek és hol tart a szakma.

A Marketing Trendbook nyomatott formában megvásárolható, illetve ingyenesen le is tölthető erről a linkről: trendbook.marketing.hu. A weboldalon az egyes tartalmak rovatonként és szerzőként is szűrhetőek.

A Marketing Trendbook szerkesztői, rovatvezetői:   

Román Balázs, főszerkesztő

Bánhegyi Zsófia, a Szerencsejáték Zrt. kereskedelmi igazgatója, az MMSZ Elnökségi tagja

Bujáki Zsolt, kommunikációs igazgató

Dr. Katona Norbert, a Neumann János Egyetem egyetemi docense, MMSZ tagozatvezetője

Dr. Papp-Váry Árpád, az MMSZ alelnöke, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) marketing-mesterképzésének vezetője

Éless Dénes, a Szerencsejáték Zrt. sportmarketing-vezetője

Hampuch Richárd, a BETONE Media vezérigazgatója

Harcsa Beáta, a Bonafarm stratégiai és marketingigazgatója

Hidvégi Krisztina, a Lounge Group médiaigazgatója

Jakab Zsófia, a Magyar Turisztikai Ügynökség marketing- és kommunikációs vezérigazgató-helyettese

Juhász Péter Tibor, a Vodafone és a DIGI márkaigazgatója

Klenovszki János, az NRC Marketingkutató és Tanácsadó ügyvezető igazgatója

Kósa Margó, Miniszteri Tanácsadó a Kulturális és Innovációs Minisztériumban

Kovács András Péter, a Magyar Telekom szegmenskommunikációs vezetője

Kölcsei Gergely, a Tomorrow Reklámügynökség társalapítója és tulajdonosa

Lobenwein Norbert, fesztiválszervező VOLT, Sound, STRAND; a B my Lake egyik alapítója, Akvárium Klub egyik tulajdonosa és vezetője

Márton Katalin, a Praktiker HR&CSR igazgatója

Mérő Ádám, a The Coca-Cola Company, consumer & shopper CX directora

Németh Flóra, a Magyar Telekom PR & Content Product Ownere

Pellion Ágnes, az EY brand, marketing- és kommunikációs vezetője

Salem Dániel, a The Heineken Company globális kategóriamenedzsere

Steigervald Krisztián, generációkutató, tréner

Tőrös Balázs, kommunikációs tanácsadó, tartalomgyártó

Van Der Wildt Nikolett, a Szentkirályi Magyarország fenntarthatósági és PR-vezetője

Varga G. Gábor, az Uniomedia tartalom- és PA-igazgatója

A Marketing Trendbook Védnökei:   

Bonafarm Csoport

Diego Kft.

Euronics Kft.

Libri-Bookline Zrt.

Szerencsejáték Zrt

VELUX Magyarország Kft.

A Biztonságos Internet Napot (Safer Internet Day – SID) az Európai Unió Safer Internet Program akciótervének keretein belül ma már a világon több mint 100 országban – köztük az Európai Unió minden tagállamában – minden év februárjának első keddjén, ugyanazon a napon rendezik meg.

A SID része annak a globális kampánynak, amelynek célja, hogy az online technológiák és mobileszközök felelős és biztonságosabb használatára ösztönözzön. Ezen a napon a szakemberek világszerte felhívják a figyelmet az internet előnyeire és veszélyeire is, így a zaklatásra, a gyermekpornográfiára és egyéb illegális és káros tartalmakra, ugyanakkor tájékoztatják a gyermekeket, szülőket, pedagógusokat és döntéshozókat a problémákról és azok lehetséges kezeléséről.

A gyermekmentő szolgálat ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy az internet korunk egyik nagy és hasznos találmánya, amely szinte mindenkinek megkönnyíti, szórakoztatóbbá és hatékonyabbá teszi az életét. Az internethasználók 1-2 százaléka azonban rendszeresen visszaél a világháló nyújtotta lehetőségekkel, ezt a problémát kell tudni kezelni egyéni, intézményes, hatósági és globális szinten is.

Az utóbbi években a „biztonságosabb” helyett a „jobb” internet létrehozására került a hangsúly. Ezért idén is a SID közös felelősségünkre fókuszál: mindannyiunk dolga, hogy az internetet egy jobb hellyé tegyük a magunk és egymás, de különösen a fiatalok számára. Ezért is lett 2019-ben a SID szlogenje: „Együtt egy jobb internetért!”

A Safer Internet Day (SID) – Biztonságos Internet Nap hazai programjai:

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ), az EU SIP-programjának hazai konzorciumvezetője figyelemfelkeltő eseményt szervezett erre a napra, amelyen szakemberek, döntéshozók, pedagógusok, gyerekek, a sajtó, illetve a téma iránt érdeklődők vettek részt. A rendezők hazai intézményeket, gyermekvédelmi szakembereket, játékszakértőket, webes biztonsági szakembereket, távközlési cégeket, internet-szolgáltatókat, nonprofit szervezeteket, multinacionális cégek képviselőit is meghívták az eseményre.

A téma szakértői megvitatták, hogy a fiatalok online tevékenységében mi a példaértékű, mi a hasznos, és mi nagyon káros. Tapasztalatokat cseréltek, ötleteket adtak egymásnak a krízishelyzetek megoldására.

A SID budapesti rendezvényén Kurkó Zsuzsánna, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Safer Internet Program projektkoordinátora köszöntötte a résztvevőket, és elmondta, hogy mára tradícióvá vált a Safer Internet Day, vagyis a Biztonságos Internet Nap. Kiemelte, a nap célja, hogy felhívják a figyelmet az internet helyes használatának fontosságára és arra, hogy ennek elsajátítása mindannyiunk közös felelőssége. Ugyanilyen fontos, hogy akárcsak a valós életben, az internet virtuális, arctalan tereiben is tiszteljük egymást. Megköszönte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, hogy a rendezvény számára a helyszínt biztosította.

Kurkó Zsuzsánna beszélt a SIP 2018-as eredményeiről is. A program oktatói tavaly összesen több mint 35 ezer felhasználóhoz jutottak el oktatásaikkal, foglalkozásaikkal, rendezvényeikkel. Továbbá bejelentette, hogy 2019-től a program keretében a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat fogja működtetni a hotline forródrótot is, melynek biztonságosságát és hatékonyságát az INHOPE nemzetközi szervezethez való sikeres csatlakozás fogja biztosítani.

Idén még több érdekességgel is készültek a szervezők. Két kerekasztal-beszélgetéssel és egy internetbiztonsági élő könyvtárral is, melybe olyan területekről hívtak meg szakértőket, mint a kiberbiztonság, lelkisegélyvonal és tanácsadás, kortársmentorálás, hogy a szereplők véleményt cseréljenek egymással, megosszák tapasztalataikat, és válaszoljanak a résztvevők kérdéseire.

Az első kerekasztal-beszélgetés címe Közös ügyünk a jobb internet, moderátora Hartai László filmrendező, médiaoktatási szakértő volt.

Beszélgetőpartnerek voltak Benedek Zsófia Youth Panel-képviselő, a 2018-as Safer Internet Fórum képviselője, dr. Békési Fruzsina Ágnes rendőr hadnagy nyomozó, KR Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztálya, dr. Lengyel Márk ügyvéd, Dr. Lengyel Márk Ügyvédi Iroda, Steigervald Krisztián generációkutató és Táler Orsolya ügyvezető, Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány.

A beszélgetés végén a résztvevők arra a következtetésre jutottak, hogy fontos a segítségkérés, bárkitől segítséget lehet és kell is kérni, szülőtől, tanártól, kortárstól, még akkor is, ha valaki az adott pillanatban úgy érzi, hogy problémáját senki sem fogja tudni megoldani. Nagyon fontos a bizalom kérdése is. Az áldozatok csak akkor nyílnak meg és kérnek segítséget, ha érzik a bizalmat. Sosem szabad az áldozatot hibáztatni azért, ami történt vele.

A második kerekasztal-beszélgetés a Digitális körkép – jó tanácsok témakörben zajlott, moderátora dr. Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, az egyetem Kiberbiztonsági Akadémiájának programigazgatója volt.

Beszélgetőpartnerei voltak Hittner-Horváth Veronika startup-vállalkozó, Mongo applikáció, Berg Judit író, Drifter – A darknet árnyékában, Fodor Bernadett Yelon programvezető, Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány és Bátor Anikó projektmenedzser, BOOKR Kids online mesetár.

A beszélgetés egyik kérdése az volt, hogy kinek a feladata a családban, hogy felvilágosítsa a gyereket az internet helyes használatáról. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ez közös feladat, nemcsak a nőknek, az anyáknak kell benne részt venni, hanem ugyanolyan fontos a férfiak, az apák szerepe is. A családnak közösen kell megoldani ezt a feladatot.

Beszélgetni kell a gyerekekkel, figyelni kell rájuk. A beszélgetés résztvevői által kínált módszerek és eszközök pedig éppen ebben nyújtanak segítséget: összekötik a szülőket a gyerekekkel. A gyerekek pedig hálásak azért, ha figyelnek rájuk. A beszélgetés zárszava az volt, hogy sürgősen el kell kezdeni a szülők, különösen az anyák internetoktatását.

Az élőkönyvtár – Live Library – szakértői és témái:

1, Youth Panel csapat képviselői a SIP Youth Panel csapatának aktív tagjaitól a Fiatalok a világhálón című beszélgetés keretében lehetett kérdezni. Benedek Zsófia képviselte Magyarországot 2018-ban Brüsszelben, a Youth Panel konferencián.

2, Táler Orsolya, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetőjével a „Lelki tars” témakört érintő kérdésekről lehetett beszélgetni.

3, Dr. Krasznay Csaba NKE adjunktusával, az egyetem Kiberbiztonsági Akadémiájának programigazgatójával a kiberbiztonságról lehetett beszélgetni.

A beszélgetések mellett az érdeklődők kipróbálhatták az Óriás Lájkvadász társasjátékot is, a SIP-oktatók és a Program Youth Panel csapatának vezetésével.

A Safer Internet Program (SIP) magyarországi konzorciuma a 2019-es Biztonságos Internet Nap alkalmából videópályázatot is hirdetett hazai általános és középiskolások számára, egy maximum háromperces kisfilm elkészítésére. A videópályázattal a fiatal felhasználókat szerették volna aktív fellépésre buzdítani, hogy a közösségi tér lehetőségeit és előnyeit kihasználva valós problémákra bátran merjenek reagálni, hasonlóan az influencerekhez. A beérkezett kisfilmeket szakmai zsűri értékelte. A pályázatra több mint 50 munka érkezett be az ország minden területéről. A legkreatívabb és legötletesebb alkotásokat felső tagozatos általános iskolások adták be.

A zsűri a döntését szakmai szempontokra alapozta (tartalom, technikai megoldások, kreativitás, tudatosság megjelenítése, időkeret és a szoftver adta lehetőségek kihasználása stb.), emellett figyelembe vette, hogy a pályamunka egyéni vagy csoportos alkotás volt-e és hogy mennyi munkát fektettek bele az alkotók. A zsűri egy-egy kategóriában nem osztott ki minden díjat, minden kategóriában csak a legjobbakat díjazták.

A szervezők a három kategóriában összesen 360 ezer Ft pénzdíjat osztott ki.

 A videópályázat díjazottjai:

Általános iskola alsó tagozat:

Szeverényi Attila Dániel, József Attila Általános Iskola, Szigetszentmiklós

Koplányi Emma, Fabriczius József Általános Iskola, Veresegyház

Béke Zoltán Ákos, Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Debrecen

Általános iskola felső tagozat:

Peresztegi Hanna, XVI. kerületi Móra Ferenc Általános Iskola, Budapest

Cserkuti Péter, Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

László Ferdinánd, Szabó Márk, Tóth Patrik, Harmat Általános Iskola, Budapest

Középiskola:

Kiss Ferenc Mátyás, SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola, Szeged

Toldi Bálint, Újpesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium, Budapest

Havrylová Alexandra, Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, Budapest