A felújított számítástechnikai eszközökkel foglalkozó, szlovákiai székhelyű Furbify megkereséses alapon bízta meg a Próbakőt a kategória népszerűsítésével és a magyar piacon az ismertségének növelésével. R. Nagy András, a Próbakő Kommunikáció ügyvezetője (a nyitóképen), a Worldcom PR Group hálózat EMEA régiójának igazgatósági tagja kiemelte, hogy örül annak, hogy ezzel a munkával a fenntartható technológia elterjesztéséhez is hozzájárulhatnak.

A magyar tulajdonban lévő, kiberbiztonsággal foglalkozó Kvantphone Nagy-Britanniát célzó sajtóközlemény kiküldésével bízta meg az ügynökséget. A sikeres együttműködésben nagy szerepet játszott a Worldcom PR Group nemzetközi ügynökséghálózat, amely lehetővé tette a hatékony és széles körű kommunikációt a brit piacon.

Az Ecommerce Hungary az E-kereskedelmi Konferencia sajtókommunikációját bízta a Próbakőre. Az projekt célja az volt, hogy a jubileumi rendezvény még nagyobb figyelmet kapjon, erősítse az e-kereskedelmi szektor jelenlétét és felhívja a figyelmet az innovációkra.

„Büszkék vagyunk rá, hogy újabb ügyfelek bízták ránk hazai vagy külpiaci kommunikációjuk megtervezését és kivitelezését. A technológia, az egészségügy, a cyber security és az e-kereskedelem mind gyorsan fejlődő, mindannyiunk jövője szempontjából meghatározó iparágak. Örülök neki, hogy szakértő kollégáimmal idehaza és a hálózatunknak köszönhetően a határokon túl is segíteni tudjuk ezek fejlődését” – mondta R. Nagy András. A Próbakő Kommunikáció ügyvezetője hozzátette azt is, hogy bár az ügyfelek újak, de az ügyféloldalon dolgozók nem teljesen. A mostani megkeresések egy része a Worldcom PR Group hálózatából érkezett, másik része pedig olyan régi ügyfelektől, akikkel korábbi munkahelyükön sikeres volt az együttműködés, és így ismét a Próbakővel szerettek volna dolgozni.

A mintegy 46 000 válaszadó körében végzett, kor, nem és régió szerint reprezentatív felmérés alapján az elégedettség történelmi mélyponton van, az európai egészségügyi ellátás alapvető problémákkal küzd. Ezzel párhuzamosan a hagyományos orvoslásba vetett bizalom egyre nő.  Az immár tizedik éve készülő riportba most először került bele Magyarország.

Dr. Google-hoz szívesen fordulunk, de bízunk az orvosainkban

Kiderül belőle, hogy a Mi lehet a bajom? …. Lássuk, mit mond a Google? mentalitás leginkább ránk jellemző. Tehát, a magyarok kiugróan magas számban választják az online keresőket, különböző portálok cikkeit, amikor egészséggel kapcsolatos kérdésekről van szó. Ilyen témájú cikkeket is szívesebben böngészünk (a magyar átlag 41%, míg a globális 35%). A közösségi médiában, influencerek oldalain a globálissal megegyező mértékben keresgélünk: minden negyedikünk tájékozódik így. A hagyományos orvoslásban a magyarok döntő többsége megbízik, de bizonyos témákban – az előző eredmény ismeretében nem meglepő módon – sokan magunk is tájékozódunk az Interneten. Minden ötödik magyar szeret naprakész lenni az alternatív gyógymódok, pl. homeopátia, akupunktúra terén. Sőt, a magyar társadalom nyitott a holisztikus orvoslásra. Kétharmada örülne, ha nemcsak a tüneteit, hanem a kiváltó okokat kezelnék, megelőznék. „Az egészségügyi szakemberek kritikus szerepet játszanak a rendszer összetartásában. A felmérés alapján a magyarok a szakembereket jónak tartják, és hiszik, hogy az orvosuk és a gyógyszerészük tudja, hogy mi a legjobb nekik” – emelte ki az eredmények kapcsán dr. Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője.

A hosszú várólisták miatt vagyunk leginkább elégedetlenek, de az ellátás színvonalát rendben találjuk

Mi vagyunk a legelégedetlenebbek az egészségügyi rendszerünkkel, ami leginkább a hosszú várólistákkal hozható összefüggésbe. A közegészségügy kapcsán egyébként globálisan is ez a legsúlyosabbnak tartott probléma. Azaz a válaszadók nagy része amiatt elégedetlen, mert nem kap időpontot. Ez az érték Magyarországon kiugró: nálunk közel az emberek háromnegyede tartja ezt problémásnak, míg globálisan a válaszadók 54%-a. Hazánkban az elégedetlenkedők nagy része úgy látja, hogy az egészségügyi ágazat nem működik fenntartható módon. Ugyanakkor az egészségügyi személyzet elérése kevésbé probléma itthon, mint globálisan. Magyarországon kevésbé jellemző az is, hogy rossz minőségű ellátásban részesülünk mi vagy egy ismerősünk, mint a globális átlag. Szintén a globális átlagnál alacsonyabb mértékben gondoljuk azt, hogy nem találjuk meg az egészségügyi személyzetet a kórházban vagy nem jutunk gyógyszerhez. A szükséges gyógyszerekhez a válaszadók döntő többsége hazánkban és globálisan is hozzájut és meg is engedheti magának. A STADA felmérése alapján a jobb minőségű egészségügyi ellátásért minden negyedik magyar fizetne többet; nem adó-, vagy járulékemelés formájában, hanem leginkább zsebből pl. magánbiztosítást kötne vagy konkrét szolgáltatásért fizetne. További minden második magyar hajlandó lenne fizetni, ha megengedhetné magának.

Tízből hat magyar szerint leginkább béremeléssel lehetne javítani az egészégügyön

A STADA felmérésében kíváncsi volt arra is, hogy az emberek mit gondolnak arról, hogyan lehetne javítani az egészségügyi ellátórendszeren. Globálisan a legtöbben, minden második válaszadó úgy véli, hogy biztosítani kell, hogy az egészségügyi szakpolitikai döntéshozók megfelelő egészségügyi háttérrel rendelkezzenek. Ezzel minden második magyar szintén egyet ért. Hazánkban ugyanakkor még ennél is többen gondolják úgy, hogy az egészségügyi ellátórendszeren úgy lehetne javítani, ha az orvosi szakmában dolgozók fizetését emelnék, hogy több munkatársat vonzzon a szakmába.

A digitalizáció az egészségügyben is a hasznunkra válhat

Több digitális megoldás, technológiai módszer kapcsán is az a meglátásunk, hogy hasznosak vagy hasznosak lehetnek az egészségügyi ágazatban. Az elektronikus recepteket, az elektronikus betegnyilvántartást és az elektronikus betegtájékoztatókat is jobban kedveljük vagy kedvelnénk a globális átlagnál; a magyarok legnagyobb része úgy gondolja, hogy ezek hasznosak, hasznosak lehetnek az egészségügyben. Magyarországon és globálisan is minden harmadik válaszadó az orvosok, gyógyszerészek támogatásának eszközeként tekint a mesterséges intelligenciára. A saját egészségünk érdekében azonban nem vetjük be még annyira a mesterséges intelligenciát. Globálisan 8, Magyarországon 6% azok aránya, akik igénybe vesznek mesterséges intelligencia alapú egészségügyi chatbotokat pl. betegség diagnosztizálására vagy hogy emlékeztesse őket gyógyszerek szedésére, esetleg tanácsokat adjon a testmozgással kapcsolatban. Arányaiban egyébként picit pozitívabban állunk a mesterséges intelligencia kérdéséhez, mint globálisan. Sőt, a magyarok 40%-a tudja, hogy mit jelent a mesterséges intelligencia, és úgy gondolja, hogy pozitív technológia a társadalom számára.

Robotok, mesterséges intelligencia inkább; vakcinafejlesztés, rák legyőzése kevésbé

A robotok és a mesterséges intelligencia elterjedését az átlagosnál nagyobb arányban tartjuk valószínűnek. Mi gondoljuk a leginkább azt (a magyarok 53%-a), hogy a következő tíz éven belül a robotok szerves részét képezik majd az orvosi beavatkozások, például a műtétek elvégzésének. Közel ennyien (46%) gondolják úgy, hogy mesterséges intelligenciát fogunk használni betegségek diagnosztizálására is – ezen a téren a globális átlag 38%. A vakcinafejlesztés és a rák kezelése kapcsán viszont kevésbé vagyunk bizakodóak. Míg globálisan majdnem minden második ember szerint több vakcinát fogunk kifejleszteni a gyakori betegségek ellen, addig Magyarországon ezt csak minden 3. ember gondolja. És míg globálisan szinten tízből hárman azt vetítik előre, hogy a legtöbb/az összes rákos megbetegedés nem lesz halálos kimenetelű, addig ezt a magyar válaszadóknak csak a 22%-a gondolja.

Photo by National Cancer Institute on Unsplash

A kétfordulós tender 2020 júliusában indult, és arra összesen négy médiaügynökség kapott meghívást. A döntési folyamat összetett volt: a Stada a stratégiától a teamen keresztül a felajánlott szolgáltatásokon át az árakig számos tényezőt vizsgált. A megbízás a magyar piacra vonatkozik, a döntés lokálisan történt.

„A Stada globális növekedési stratégiájának részeként a 2020-as évben Magyarországon is jelentősen bővítette a termékportfólióját, melynek segítségével a cég a vénynélküli gyógyszerek és gyógyhatású készítmények piacán a 10 legnagyobb forgalmú vállalat közé lépett elő.  A megnövekedett portfólió kezelésére és a további növekedési célok elérésének érdekében írtunk ki 2021-re egy médiatendert, amelyre négy ügynökséget hívtunk meg.  A döntési folyamatban kiemelt szerepet játszott az ügynökségek által felvázolt médiastratégia, illetve a Stada számára kedvező kereskedelmi feltételek kialakítása, mely szempontok alapján a The&Partnershipet választottuk ki médiaügynökségi partnerként” – mondta el Földvári Ádám, a Stada Consumer Healthcare üzletágvezetője a döntés kapcsán.

„A STADA és a Walmark közösen épít vezető portfóliót Közép-Európa számára a STADA erős növekedési stratégiájának és a Walmark innovációs fókuszának segítségével. A két vállalat egyesülésével erősítjük nemzetközi helyzetünket, és arra törekszünk, hogy vezető szerepet töltsünk be a vény nélkül kapható termékek és a generikus gyógyszerek forgalmazásában Európában” – mondta Peter Goldschmidt, a vállalat vezetője.

A Walmark nagy múlttal rendelkező, a közép-európai régió legnagyobb független étrend-kiegészítő gyártója. A vállalatot 1990-ben alapították, székhelye a Cseh Köztársaság. Kilenc európai országban közvetlenül van jelen (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Románia, Litvánia, Lettország és Észtország), de termékeit több mint 40 országban értékesíti világszerte. A vállalat több mint 540 főnek ad munkát, ebből 150 fő a csehországi Trinec városában, a vállalat gyárában dolgozik.

“Nagyon várjuk, hogy a Walmark trineci gyárával bővítsük a globális gyárhálózatunkat. Néhány STADA terméket Trinec-ben szeretnénk tovább gyártani, így nem csak a már meglévő szakértelemre építenénk, hanem a telephely adottságait kihasználva szeretnénk növelni a gyártásunkat is” – mondta a STADA technológiai vezetője, Miguel Pagan Fernandez.

Dr. Váradi György, a STADA Hungary Kft. ügyvezetője szerint ez a piac rendkívüli fontossággal bír a STADA cégcsoport számára: “A Walmark megvásárlásával a magyarországi STADA jelentősen növekedni fog, mely elősegítheti, hogy itthon bekerüljünk a 10 legnagyobb gyógyszer- és egészségügyi termékeket gyártó vállalat közé.”

A STADA és a Walmark egyesülése révén egy, a helyi piacokon meghatározó szereppel és kiemelkedő portfólióval bíró vállalat jön létre. “A vállalatok egyesülése rengeteg üzleti lehetőséget nyújt Magyarország számára, és erősíti a STADA jelenélét a közép-európai régióban” – tette hozzá az ügyvezető.

STADA Arzneimittel AGA STADA Arzneimittel AG székhelye Bad Vilbel, Németország. A társaság kétpilléres stratégiára összpontosít, amely generikus gyógyszerek gyártását foglalja magában, ideértve a speciális gyógyszereket és a vény nélkül kapható fogyasztói egészségügyi termékeket. A STADA Arzneimittel AG világszerte mintegy 120 országban értékesíti termékeit. A 2018-os pénzügyi évben a STADA 2.330,8 millió euró összegű korrigált csoport szintű árbevételt és 503,5 millió euró összegű kamatok, adók és értékcsökkenés előtti korrigált eredményt (EBITDA) realizált. 2018. december 31. óta a STADA 10416 embert foglalkoztat világszerte.