Mit jelent az agilis működés?

Agilisnak lenni annyit jelent, hogy valaki tettre kész, proaktív és gyorsan reagál. A 20. század vége felé több informatikai szakember is kifejlesztette a saját agilis módszereit, amelyet aztán rengeteg vállalat követett. A Vodafone Magyarország eleinte egyik legnépszerűbb agilis módszertan, a scrum elveit követi. A scrum egy jól strukturált keretrendszer, amelyet többnyire új termékek fejlesztésére vagy a változások megszilárdítására használnak, tehát általában kreatív vagy változékony munkakörökben alkalmazzák. A scrumon belül az egyik legfontosabb egység a squad, ami egy keresztfunkcionális csapat teljeskörű felelősséggel. A squad egy megadott célkitűzés alapján határozza meg az elvégzendő feladatokat, hozza meg az üzleti döntéseket és hajtja is végre őket.

Az agilis munkavégzés egyik kulcsa a rövid távú, belátható célok kitűzése. Ehhez a csapat kijelöl egy előre meghatározott időtartamot, úgynevezett sprintet (általában 2 hét), amelyben a csapat létrehozza a teljes értékű, potenciálisan működőképes termékelemet. Ez a strukturált megközelítés általában megfelelő az agilis munkavégzéssel most ismerkedő csapatok számára, azonban a vállalat lehetőséget biztosít arra, hogy az egyes csapatok idővel saját, egyéni működésükhöz igazítsák az agilis keretrendszert. A munkavégzésükhöz legjobban igazodó agilitás megtalálásában és kialakításában a csapattagokat kijelölt Scrum Masterek segítik majd.  A módszernek köszönhetően a szervezet tagjai számára átláthatóbbá válik a feladatok leosztása és a folyamatok is tervezhetőbbé válnak. Ez mind hozzájárul a hatékonyabb, eredményközpontú működéshez.

Az agilitás ezen tulajdonságai teljes mértékben összhangban vannak a Vodafone vállalati és szervezeti értékeivel, hiszen az agilitás nemcsak módszer, hanem sokkal inkább gondolkodásmód és magatartásformák összessége: hozzátartozik, hogy őszintén reagáljunk és kifejtsük a véleményünket, valamint az is, hogy bízzunk egymásban és beismerjük, ha hibáztunk, és ez esetben ne féljünk újra próbálkozni, akár más módszerekkel. A vállalat támogatja munkavállalóit abban, hogy merjenek kísérletezni, új dolgokat kipróbálni és ezek mentén leszűrni a tanulságokat a gyors fejlődés érdekében.

Miért és hogyan történik az agilis átalakulás?

A Vodafone Magyarország az agilis átalakulástól termékei és szolgáltatásai gyorsabb piacra jutását és az ügyfélközpontú gondolkodás és cselekvés további javulását   várja.

„Mint a legtöbb nagyvállalati transzformáció, a Vodafone Magyarország agilis átalakulása is hullámokban történik. Miután egy-egy csapat alulról szerveződően elkezdett az agilis módszerekkel működni, a digitális csapatok, majd a teljes lakossági üzletág is agilissá formálódik, míg végül hosszútávon a Vodafone minden egysége megtalálja a saját maga számára hasznos és működő agilitást” – mondta el Révész Balázs, a Vodafone Magyarország Lakossági Szolgáltatások Üzletág vezérigazgató-helyettese, aki a keresztfunkcionális csapatok szervezése során a házon belüli leadeket fogja össze. Ő koordinálja, értékeli a munkát, illetve vonja le menet közben a tanulságokat. A teljes agilitásra való átállásba pedig együtt, fokozatosan fog a Vodafone Magyarország teljes csapata betanulni. Ezt támogatja az agilis átalakulás szervezésére és támogatására létrehozott, közel 1 éve működőműködő Agile Transformation Office is.

Agilis munkavégzés a hibrid rendszerben

Az agilis munkavégzést több hazai és nemzetközi nagyvállalat bevezette már, a Vodafone azonban a hibrid rendszer sajátos adottságait is integrálta, agilis előnyöket kovácsolva azokból. A Vodafone Magyarország a járványidőszak közepén 2021 nyarán jelentette be, hogy hibrid munkarendben folytatja tovább a működését, rugalmasan személyre szabható keretrendszert biztosítva a dolgozói számára. A munkáltató célja, hogy a nem 100%-ban helyszínhez kötött munkakörök esetében átlagosan heti 3 napot töltsenek a munkavállalók home office-ban és 2 napot az irodában. Tóth Zsuzsanna, a Vodafone Magyarország HR vezérigazgató-helyettese szerint az, hogy mely napok azok, amelyeket otthoni, és melyek azok, amelyek irodai munkával érdemes tölteni, az agilis rendszerben a csapat és az egyén igényeitől függ, tükrözve a munkaterhelés, az aktuális projektek és a hatékonyság szempontjait is. „A sprintek intenzívebb időszakait, például azok indulását és lezárását a csapatoknak az irodában érdemes végezniük, míg az elmélyült, önálló munkavégzést igénylő feladatokat home office-ból tudják jobban teljesíteni. A megfelelő szoftveres támogatásnak köszönhetően az otthonról való munkavégzés során is nyomon követhetők a user story-k és a feladatok, valamint naprakészen tartható a scrum tábla, így a munkavégzés a csapaton belül átlátható marad” – tette hozzá.

A WPP és a Kantar Millward Brown 12. alkalommal állította össze a legértékesebb márkák listáját.

A 100 legértékesebb márka 2017-re 8 százalékkal, 3,64 billió dollárra tudta növelni az összértékét. Az öt technológiai óriás – Google, Apple, Microsoft, Amazon és Facebook – vezeti a rangsort, és együttesen a lista értékének egynegyedét adják. A lista hét új szereplője is ebből a szektorból érkezett: a YouTube, HPE, Salesforce, Netflix, Snapchat, valamint a távközlési szolgáltató Xfinity és Sprint.

A kategóriák versenyét a kereskedelem nyerte, 14 százalékos növekedéssel. Ezen belül az e-kereskedelem kimagasló eredményt ért el, az Amazon értéke 40, az Alibabáé pedig 21 százalékkal emelkedett.

A B2B márkák húszas mezőnye 11 százalékkal erősödött; ezen belül a Shell 23, a DHL és a FedEx pedig 20-20 százalékkal ér többet, mint egy évvel korábban.

A legnagyobb értéknövekedést az Adidas könyvelhette el: az amerikai piacon tett erőfeszítéseiknek köszönhetően 58 százalékkal ér többet a márka, mint 2016-ban. A legjobban növekvő márkákat a jelentés szerzői három fő csoportba sorolták: a változást előidézőkre (Amazon, a profitot nem termelő, de már a Fordnál és a GM-nél értékesebb Tesla, a Netflix, a négy éve kiemelkedően teljesítő Facebook, a Salesforce, PayPal, a legértékesebb kínai márka, a Tencent); a változásokhoz jól alkalmazkodókra (Adidas, a kínai alkoholmárka Moutai, a nemrég egyesült és eladott Burger King és Tim Hortons, Shell, Rosznyefty, Morgan Stanley); és a változások ellenére stabilan teljesítőkre (Domino’s Pizza, Samsung, DHL, valamint a dél-amerikai Brahma, Skol és Corona sörmárkák).

Továbbra is az amerikai márkák dominálják a toplistát: a szereplők 54 százaléka és a teljes márkaérték 71 százaléka az Egyesült Államokból érkezik. Az amerikai brandek összértéke tavalyhoz képest 12 százalékkal növekedett, míg a világ többi részéről származó márkák 1 százalékot veszítettek. Kivételt ezalól csak a kínai márkák képeznek, ahol 1 százalékos növekedést mértek.

A jelentés egyik érdekes megállapítása, hogy a legnagyobb márkák egyre fiatalabbak: a top 100 ma átlagosan 67 éves (1950-ben alapították), míg 2006-ban az átlag még 83 év volt (ami 1934-es alapításnak felel meg). A lista új tagjainak átlagéletkora 20 év.

A százas toplista itt, a kapcsolódó elemzés itt érhető el.