Az ajánlat minden foodora PRO tag számára elérhető, aki korábban még nem iratkozott fel a Spotify Premiumra.

• az együttműködés lehetővé teszi a foodora PRO tagok számára, hogy felfedezzék a Spotify Premium szolgáltatását
• az új partnerséggel a foodora célja, hogy gazdagítsa előfizetési modellje, a foodora PRO kínálatát
• ez a legelső partnerség, amelyet a foodora PRO ügyfelei számára indítottak Magyarországon

“Ez az első alkalom, hogy a foodora ilyen jellegű partnerséget kötött PRO ügyfelei számára – egy stratégiai mérföldkő az ügyfélélmény folyamatos javítása és a foodora PRO által kínált kedvezmények bővítése felé. Az együttműködésünk a Spotify-jal nagy előnyökkel jár a foodora felhasználók számára, és előkészíti az utat a jövőbeli hasonló partnerségek előtt” – mondta Szauter Zsolt, a foodora marketingigazgatója.

A foodora e-mailben küldi el a PRO felhasználóknak az ajánlat beváltásához szükséges információkat, beleértve a Spotify nyitóoldalára mutató linket, ahol feliratkozhat az ingyenes próbaverzióra.

OneOff

A OneOf blokklánc technológiát használ, hogy lehetővé tegye az előadóknak az NFT-k létrehozását – dalok, grafikák, videók és egyéb zenei termékek formájában. A rajongók ezután korlátozott kiadású, hitelesített digitális gyűjteményeket vásárolhatnak maguknak a OneOff által.

A startup célja, hogy megkönnyítse a zenészek és a rajongók közötti közvetlen kapcsolat kialakítását, a közösségépítést és a bevételszerzést.

Riyaz

A Riyaz gépi tanulás segítségével elemzi és pontozza a felhasználók énekhangmagasságát, hangszínét, ritmusérzékét stb, miközben valós idejű visszajelzést kapnak készségeik finomításához. A tanfolyamok végig vezetik a kezdő előadókat az énektanulás minden fázisán.

A Riyaz azért jött létre, hogy a minőségi oktatást és gyakorlatszerzési lehetőséget bármikor és bárhol elérhetővé tegye bárki számára. Az alkalmazás személyre szabott visszajelzései kifejezetten a fejlesztésre szoruló területeket célozzák meg.

Yousician

A Riyazhoz hasonlóan működik a Yousician nevű platform is, amely szintén egy zenetanulási alkalmazás. Célja, hogy megtanítsa a felhasználókat olyan hangszereken játszani, mint a zongora, a gitár és a basszusgitár. A platform „hallgatja” is az adott hangszeren való játékot, és a pontosságot, időzítést is méri „Guitar Hero” stílusú felületén.

A platformnak van egy tanfolyami szekciója is, ahol olyan előadók, mint a Metallica tagjai vagy Jason Mraz, tanítják meg a felhasználóknak, hogyan játsszák le az eredetihez hasonlóan a dalaikat.

Corite

A Corite célja, hogy támogassa a feltörekvő tehetségeket és segítsen a független zenészeknek a közösségépítésben. Az oldal lehetővé teszi, hogy új előadókat fedezzenek fel a felhasználók, majd az előfizetési díjakkal közvetlenül támogassák az alkotókat.

A Corite széleskörű indie zenei katalógust kínál műfajok szerint – a lejátszási listák és az ajánlások által a felhasználók könnyedén rátalálhatnak kedvenceikre, illetve egyszerűen patronálhatják őket.

beatBread

A beatBread online stúdiókörnyezete a zenei koprodukciót segíti elő digitális eszközökkel. A művészek zökkenőmentesen megoszthatják egymással ötleteiket, rögzíthetnek közös dalrészleteket és adhatnak visszajelzést egymásnak a platform segítségével.

A beatBread a munkafolyamatokat helytől függetlenül szinkronizálja – a földrajzi korlátok felszámolásával a startup célja, hogy megkönnyítse az kooperációt a zenealkotás minden szakaszában.

USound

A USound miniatűr hangszórókat és egyéb hangeszközöket tervez, amelyek energiahatékonyságra optimalizáltak. Ultravékony hangszóróik robusztus hangzást biztosítanak 2 mm vastagság alatt.

Az USound hangprocesszorokat és szoftvereket is gyárt a hallgatási élmény fokozása érdekében. Az audio hardver újragondolásával, a mobilitás jegyében a startup gazdag, magával ragadó hangzást kíván biztosítani bárhol, bármikor, bárkinek.

Subtext

A Subtext a közönséggel való közvetlen kommunikációt támogatja szövegeken keresztül. A site-ot elsősorban újságírók, politikusok, művészek és sportolók használják, de a startup ebben az évben a zenei világ felé fordult a Sony Music, az Interscope Records és a Capitol Records társaságokkal való együttműködés révén.

Az eredmény: 26 SMS-kampány olyan előadóktól, mint Maren Morris, Carly Rae Jepsen vagy Maggie Rogers – ők a Subtext segítségével exkluzív tartalmakat és személyre szabott interakciókat kínáltak rajongóiknak, ezzel elősegítve az értékesítést is.

CotoLab

A CotoLab egy tokió startup, amelynek küldetése, hogy a japán zenét digitalizálja és a globális közönség számára online forgalmazza.

A startup számtalan új, digitális marketing eszközt és tanácsadási szolgáltatást kínál a feltörekvő japán tehetségek számára, illetve az országhatáron kívüli zenészeknek is segítséget nyújt abban, hogy betörhessenek arra az egyedülálló piacra, mint amilyen a szigetországé.

Songtradr

A különféle márkák és vállalatok folyamatosan keresik a tökéletes zenét digitális kampányaikhoz, tartalmaikhoz és produkcióikhoz.

A Songtradr új bevételszerzési utakat nyit meg az előadók számára a B2B zenei licencek révén. A zenészek és a jogtulajdonosok bemutathatják és értékesíthetik zenei anyagaikat a potenciális kereskedelmi partnereknek.

KoncertBooking.com

Végül, magyar vizekre evezve, a Tabár Zoltán és Tabár-Halász Mariann által alapított platform küldetése, hogy bárki koncertszervezővé válhasson a világ bármely pontján. A Koncertbooking.com egy olyan digitális koncertszervező asszisztens és zenei piactér, amely a kezdő produkcióknak is hozzáférést ad azokhoz a szakmai felületekhez, amellyel a profik dolgoznak.

Felhasználóbarát módon segít a zeneiparban tevékenykedőknek a minél egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb fellépés foglalásban az egyedi igényeknek megfelelően. A program direktben köti össze a megrendelőt és az előadót vagy a menedzsert, leegyszerűsítve a szerződéskötés folyamatát is – írják.

Egy gyors bevezető kérdés alapján kiderült, hogy a jelenlévők többsége szereti a Túró Rudit, a telefonján pedig van Spotify. Burik Anina és Fekete Zsuzsa egy olyan kampányt mutatott be, amely összehozta ezt a két love brandet.

Miről is szól az immár tizedik alkalommal megvalósított Pöttyös-szívecskés kampány? A FrieslandCampina marketingesei abból indultak ki, hogy az évkezdés nehéz időszak, megvolt a karácsonyi nagybevásárlás, az emberek kiköltekeztek. Vajon mivel lehetne kicsit felrázni a fogyasztókat ebben a tespedős időszakban?

A marketingcsapat a Valentin-napot választotta ki a kampány kezdetére. A csomagolás ikonikus pöttyeit szívecskékre cserélték, és ezek mellett kedves kis üzeneteket helyeztek el. Az első kampány nagy siker lett, rengeteg pozitív visszajelzéssel a social media felületeken. A kihívás ezután az volt, hogy egy évről évre megismételt kampányt hogyan lehet megújítani, új üzeneteket, új koncepciókat belevinni. A Túró Rudinak nincs egyetlen célcsoportja, ezt a terméket bárki fogyaszthatja, ehhez a rendkívül széles célközönséghez kerestek új megközelítést.

A Spotify a világ szinte minden országában elérhető, nálunk a Httpool sales house értékesíti a felületeit. E pillanatban a Spotify-nak a magyar piacon 1,6 millió felhasználója van, akik választhatnak az ingyenes és a prémium előfizetés között. A platformot rengeteg márka használja, hiszen zenével nagyon sok dolgot el lehet adni.

A Spotify kínál standard megoldásokat, spotokat, de azoknál szofisztikáltabb lehetőségeket is, amelyekben a playlistek játszanak fontos szerepet. A Pöttyös csapata és az ügynökségük, az ACG 2021-ben kereste meg a Httpoolt.

A kampány 2022 január-februárjában futott. A felhasználónak csak annyi dolga volt, hogy a telefonja kamerájával beolvassa a Pöttyös csomagolásán lévő kódot, amivel elérte a kampány számára kialakított mintegy 40 playlistet, amelyekkel üzeneteket lehetett küldeni. A kampány 2022-ben óriási siker lett, több mint 2 millió kódbeolvasással, 33 évnyi zenehallgatással. Egyértelmű volt, hogy idén megismétlik a kampányt, ehhez már ősszel készítettek egy teasert, amiben zenéket kértek a felhasználóktól, azokból építették fel az új playlisteket. (A versenyt egyébként Korda György Reptér című száma nyerte.)

Az idei kampány elképesztő mértékben múlta felül a tavalyi, egyébként nagyon sikeres akciót: a kódbeolvasás négyszeresére, több mint 8 millióra nőtt, és 24 millió percig (ami 46 év) hallgatták a playlisteket. Ez volt az első ilyen akciója a Spotify-nak Közép-Kelet-Európában, így a legtágabb értelemben vett régió minden országa számára széles körben bemutatott case study, etalon lett belőle. A brandek egyik legnagyobb problémája a fiatalok reklámkerülése, ez a kampány viszont éppen a legfiatalabbakat tudta megszólítani. További fontos eredmény a bevonódás, az első 6 héten harmincezer új követőt szereztek a márkának.

A partnerkapcsolat révén a Viber felhasználói hozzáférést kapnak a Spotify Premium zenei előfizetéséhez, így reklámmentes zenehallgatási élményben lehet részük.

„Nagyon örülünk, hogy a Spotify minket választott ki arra, hogy megosszuk ezt a lehetőséget a Viber legnagyobb piacain” – mondta Ofir Eyal, a Rakuten Viber vezérigazgatója. „A Vibernél mindig olyan szórakoztató funkciókat szeretnénk nyújtani a felhasználóinknak, amelyeket könnyű használni, és ez az ajánlat pontosan ezt teszi. A Viber tovább erősíti szuperalkalmazás státuszát azzal, hogy a globális vállalatok erős és kiemelt partnerévé válik.”

„Nagyon izgatottak vagyunk a Viberrel való együttműködés miatt. Szenvedélyes felhasználói közösséggel rendelkeznek azokon a piacokon, ahol a platformunk növekedését tervezzük. Ezzel a partnerséggel a Viber további értéket nyújt a felhasználóinak” – mondta Marc Hazan, a Spotify üzletfejlesztési és partnerségi alelnöke. „A Spotify több mint 100 millió zeneszámához való hozzáférésnek köszönhetően a Viber felhasználói amellett, hogy meghallgathatják az általuk kedvelt zenéket, új előadókat is felfedezhetnek.”

Ez az ajánlat Európa, Közel-Kelet és Ázsia kiválasztott országaiban a Viber-felhasználók számára lesz elérhető. A jogosult felhasználók ezekben az országokban három hónapos ingyenes prémium előfizetést aktiválhatnak. A Fülöp-szigeteken és Vietnamban a jogosult felhasználóknak exkluzív kedvezményt (akár 90%-ot) kínálunk a prémium funkcióra. A felhasználók számos Viber alkalmazáson belüli promóciós megoldáson keresztül aktiválhatják majd az ajánlatot: natív és rich media hirdetések, bannerek a „Felfedezés” képernyőn, alkalmazáson belüli üzenetek, posztok a Viber hivatalos helyi csatornáin.

A partnerségben részt vevő országok: Franciaország, Németország, Egyesült Királyság, Olaszország, Szlovákia, Görögország, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Bulgária, Horvátország, Szlovénia, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró, Irak, Fülöp-szigetek és Vietnám.

A hazai piacon számos közösségi médiaplatformot, köztük a Metát is hivatalos sales partnerként képviselő Httpool by Aleph széles ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező vezetőt igazolt. „Péter személyében megtaláltuk a megfelelő vezetőt erős magyarországi csapatunk számára” – nyilatkozta a témában Timotej Gala, a vállalat ügyvezető igazgatója, aki hozzátette: „A közelmúltban kötött Meta Authorized Sales Partner (ASP) együttműködésünk üzleti tanácsadással, valamint kampányok tervezésével, kezelésével, finomhangolásával és optimalizálásával is erősíti szolgáltatási kínálatunkat. Péter hatalmas szakmai tapasztalata tovább segíti a magyar hirdetőket és ügynökségeket abban, hogy még közelebb kerüljenek az általunk kínált szolgáltatásokhoz.”

Novák Péter a dentsu Hungary vezérigazgatói pozíciójából érkezik a Httpool by Aleph-hez. A média, a digitális marketing, valamint az üzletfejlesztés területén 25 éves iparági tapasztalattal rendelkező szakember feladata, hogy támogassa a Facebook, a Twitter, a Snapchat, a Spotify, a Reddit, a Digital Turbine, illetve a TikTok értékesítési csapatai, valamint a honi média- és reklámpiac közötti partnerségek további fejlődését.

„Nagy örömmel vállaltam el a Httpool by Aleph magyarországi vezetését” – nyilatkozta Novák Péter. „Az összes releváns közösségi médiaplatformmal való kiterjedt partnerségünknek köszönhetően az országban működő vállalatok, hirdetők és ügynökségek számára itthon eddig soha nem látott szintű szolgáltatást és tanácsadást tudunk nyújtani. Emellett tevékenységünk célja az is, hogy a piacra eljuttassuk az általunk képviselt platformok tudását. Ingyenes képzések és workshopok révén szeretnénk lehetővé tenni, hogy a piac minden szereplője kiaknázhassa partnerplatformjaink előnyeit, lehetőségeit, ezzel is segítve üzleti növekedésüket itthon és külföldön.”

Fotó: Köő Adrienn

A korábban már kifizetett kereskedelmi rádiós jogdíjak után most először MTVA-s rádiós ismétlési jogdíjakat is kifizet az EJI. Az egyesület kitartó, következetes munkával jutott hozzá azokhoz az adatokhoz, amelyek lehetővé tették a magyar közszolgálati média eredetileg saját céljaira készített – tehát lemezen soha ki nem adott – 70 ezer, túlnyomórészt a rendszerváltás előtt készített, de a mai napig ismételt felvételének feldolgozását. Az előadók és szereplők pontos beazonosításához a Petőfi, a Kossuth, a Bartók, a Dankó, a Duna World rádiók és más kisebb közszolgálati adások 52 millió másodpercnyi hanganyagát kellett feldolgozni – írják.

Míg a kereskedelmi hangfelvételekre vonatkozó, nyáron lezárt felosztás jogdíja elsősorban a popzene felvételeinek jutott, a rádiós ismétlési jogdíjak felosztása a legnagyobb számban a magyar nóta, népzenei és cigányzene előadók számára hozott bevételt, és zömmel ebből a körből került ki a 100 legmagasabb összegű kifizetés is. A média hagyományos területein rendszerint háttérbe szoruló hangjáték és versmondás színészei is ennek a munkának az eredményeképpen jutottak hozzá járandóságukhoz, ugyanúgy, ahogyan a jazz- és a komolyzenei előadások művészei. Tekintettel arra, hogy az egykori Magyar Rádió szinte kizárólag magyar előadókkal dolgozott, ezért a jogdíj is zömében magyar előadókat illet meg.

A mostani kifizetés a 2012-2021 közötti időszak, azaz kilenc esztendő együttes összege megközelíti a 660 millió forintot. Mivel a rádió részéről a sok évtizede készített felvételekre vonatkozó adatszolgáltatás még mindig nem teljes, az EJI folytatja a kutatást és az eredmények feldolgozása után további jelentős összegek megállapítása várható.

Spotify jogdíjak

Az EJI világszerte az első előadói jogkezelő szervezet, amely a jogdíjfizetés kikényszerítése mellett megegyezésre jutott két meghatározó nemzetközi streaming szolgáltatóval, a Deezerrel és a Spotify-jal arról, hogy csak az engedélyével használhassa az előadók felvételeit. Ezzel lehetővé vált a jogdíjak pontos megállapítása.

A mostani felosztás a Spotify által 2012 óta streamingelt felvételek jogdíjait rendezi. A szolgáltató összesen csaknem 3.500.000 felvétel után számolt el az EJI-vel. Sokmilliárd elhangzás adatainak feldolgozását követően 260 millió forint jogdíj került felosztásra 75 ezer előadó között, akik között a hazai előadók száma, illetve aránya és így a nekik fizetendő jogdíjak összege is sajnálatosan alacsony. A kifizetésre kerülő jogdíj összege tartalmazza a magánmásolási díjakból ráosztott jogdíjat is.

Jogosultkutatás

Az EJI szakemberei folyamatosan dolgoznak azon, hogy megtalálják azoknak a jogdíjaknak a gazdáját, akik a korábbi években lezárt felosztásokból a legfontosabb adatok hiánya miatt kimaradtak. Ezúttal 90 millió forint jogdíj jogosultját sikerült minden kétséget kizáróan beazonosítani és a járandóságot kifizetni.

Az EJI egyébként a külföldi jogkezelőkkel ápolt együttműködése eredményeként a jelenlegi kifizetésekkel együtt több mint négymillió forintot fizetett ki a jogosultaknak.

Fotó: Markus Spiske/unsplash.com

Az önéletrajzod szerint több mint tizenöt éve dolgozol a médiapiacon, de túl fiatal vagy ahhoz, hogy tizenöt éves szakmai múltad legyen.

Érettségi után úgy gondoltam, hogy dolgozni szeretnék, nem pedig egyetemen tanulni még évekig. A Juventus Rádióban kezdtem mint salesasszisztens, és tíz év után a kereskedelmi igazgatói pozícióból távoztam.

Már dolgoztam, amikor indultak az első kommunikáció és médiatudomány szakok, és nagyon hamar rájöttem, hogy ez a nekem való képzés, ezért a gazdasági szakról átigazoltam. A diplomámat végül a Zsigmond Király Főiskolán szereztem, amelynek azóta Milton Friedman Egyetem lett a neve.

A Juventus Rádióban dolgozni hatalmas élmény volt, a diplomaszerzésben is hasznomra voltak az ott tanultak. Akkoriban kezdődtek a nagy kitelepülések, én pedig arról írtam a szakdolgozatomat, hogy a stúdión kívüli aktivitások hogyan befolyásolják a hallgatottságot.

Soha nem kísértett meg, hogy műsorvezetőként is kipróbáld magad?

Nem igazán. A legtöbb az volt, hogy egy-két mondatot felmondtam a reklámszpotokban. Az üzlet motivált, egy tárgyalást is meg kell komponálni, fel kell építeni, nekem ennyi elég volt, a műsorokat csinálják mások.

Ekkor ismerkedtem meg a nemzetközi piaccal, bár még nem sejtettem, hogy ez később mennyire fontos lesz számomra. A Juventusnak amerikai és ír tulajdonosai voltak, angol, ausztrál és új-zélandi vezetőkkel is dolgoztam. Mi magyar rádióként egy nemzetközi csoport tagja voltunk.

De tíz év után mégiscsak vége szakadt a történetnek.

A klasszikus ok: tulajdonosváltás miatt. Három tulajdonosváltást túléltem, a negyediket nem.

Már három is igen szép teljesítmény.

Igen, én is így érzem. Nekem tulajdonképpen ekkor kezdődött a nagybetűs élet, hiszen a Juventusban nőttem fel. Körülnéztem a médiapiacon, jött a közterületes időszakom. Rövid szerelem volt, de legalább ezt is kipróbáltam, ezt a piacot is megismertem.

Utána következett a Forbes, ahol éreztem, hogy igen, megérkeztem, és akár több évet is el tudnék itt tölteni. Amikor odakerültem, még csak szinte a magazin volt meg, szép lassan épült a többi aktivitás, a rendezvények és – ami számomra a legfontosabb – a digitális láb. Elindult a forbes.hu, én pedig belecsöppentem a digitális médiába, itt tanultam meg, mi is az az online. A kezdetektől részt vettem a hirdetési felületek, csomagok kialakításában, az üzlet működtetésében.

Utána következett egy nagyobb cég, a Central Média.

Oda már eleve digitális szakemberként mentem. Bár a cég eredetileg elsősorban magazinkiadással foglalkozott, az érkezésemkor már nagyon komoly súlya volt a digitális üzletágnak. Akkor még csak egy kis direkt értékesítő csapatot vezettem, távozásomkor viszont már a teljes direkt digitális értékesítés hozzám tartozott. Szép íve volt a pályámnak, a mai napig hálás vagyok ezért a tanulási lehetőségért a Central Médiának. Képviselhettem is a céget különböző szervezetekben, mint például az IAB. Jött azonban egy új csodálatos kihívás az életemben, Zsombor, aki most már két és fél éves. A Centraltól mentem el babázni. Majdnem két évig voltam otthon, és ennek az időszaknak a végén megtalált egy új lehetőség, a Httpool.

A nőknek gyakran felteszik azt a sztereotip kérdést, hogyan tudják összeegyeztetni anyai feladataikat a vezetői szerepükkel. A férfiaktól viszont nem szokták megkérdezni, hogyan képesek munka mellett ellátni apai feladataikat. Mivel nincs itt a férjed, őt én se tudom kérdezni. Te hogy látod ezt a problémakört?

Én szerencsés vagyok, mert a nemzetközi cégeknél már elindult egy újfajta gondolkodás, rugalmasabban állnak azokhoz, akik gyereket nevelnek. Az online meetingek közben például beállítható, hogy valamilyen okból a gyerek is otthon van velem, és így ezt figyelembe veszik, megértik, türelmesebbek. De persze így is óriási szervezést igényel. Lehet, hogy nálunk már véget ért a munkaidő, amikor a világ másik oldalán összehívnak egy meetinget. Rugalmas munkarendben dolgozom, reggel bölcsi, utána munka fél négyig, de az megállás és lazítás nélkül, majd este nyolcig a gyerekkel vagyok, utána lefekvésig megint lehet munkával foglalkozni.

Az Aleph Group, az anyavállalatunk kilencven országban van jelen, sok női vezetőt alkalmaz, és mindenki tisztában van azzal, hogy a munka mellett van magánéletünk is. Az a fontos, hogy elvégezzük a munkát, és ehhez megkapjuk a maximális rugalmasságot. Ehhez hozzájárult a Covid is, amikor nagyon sok embernek meg kellett oldania az otthoni munkavégzést, és kiderült, hogy nem csak reggel kilenctől délután ötig, irodában lehet dolgozni.

Az imént azt mondtad, a lehetőség talált meg téged. Hogy történt?

Megkeresett egy fejvadász. Klasszikus folyamat volt: felhívtak, mondták, tudják, hogy néhány éve ezen a területen dolgozom, kezdjünk el beszélgetni. Egy ilyen nagy nemzetközi cégnél ez egy több hónapos folyamat, sok-sok egyeztetéssel, próbamunkákkal. Hosszú volt, de nagyon örülök, hogy engem választottak. Óriási lehetőség és megtiszteltetés a magyarországi irodát egyedül vezetni egy ilyen hatalmas vállalatnál.

Az Aleph Group és leányvállalata, a Httpool gyakorlatilag minden nagyobb piacon jelen van, Magyarországon mégsem igazán ismert.

A Httpool 2017 óta van Magyarországon, de csak tavaly született döntés a tevékenység jelentős bővítéséről. Korábban jóval kisebb irodával, kisebb csapattal volt itt jelen a cég, és nem képviselt ennyi közösségimédia-platformot. A tavalyi év fejleménye, hogy már öt platformot képviselünk a magyar piacon, és itt még bőven van növekedési potenciál. Azóta részt veszünk a meghatározó konferenciákon is, építgetjük az ismertségünket, de ennél sokkal fontosabb, hogy más cégeknek segítsünk a kampányaikban.

A cég egyébként 2000-ben alakult Szlovéniában, eleinte ügynökségi feladatokat vállalt, később azonban más üzleti modellre tért át, amely a digitális óriások képviseletére támaszkodik azokon a piacokon, ahol nem rendelkeznek saját irodával.

Helyi leányvállalattal, helyi vezetőkkel és helyi csapattal hatékonyabban tudja kiszolgálni a helyi hirdetőket és értékesíteni a szolgáltatásokat. A Httpool pedig már rengeteg országban bizonyította, hogy ennek megszervezésében ő a legprofibb. A cég a világban több mint harminc platformot képvisel, Magyarországon ötött. A kínálat folyamatosan változik, új platformok jelennek meg, egyik-másik meg eltűnik. Most a TikTok a sláger, a legérdekesebb feltörekvő, de egy-két év múlva jöhet egy következő, amely nagy érdeklődésre tarthat számot.

Van olyan platform, amelyre itthon kizárólagosságot kaptatok?

Igen, a legtöbb ilyen, a Spotify, a Snapchat, a Twitter és az Adcolony kizárólagos partnere vagyunk. A TikToknál preferred partner vagyunk, több országban dolgozunk együtt. Óriási előny, hogy az országok megosztják egymással a tudást, a tapasztalataikat az ügyfelek eredményeiről, arról, milyen területnek hogyan érdemes kommunikálni, mi az, ami valóban bevált. Így az ügyfeleink biztosak lehetnek benne, hogy amit mi ajánlunk, az valóban hatékony lesz.

Közülük melyek a legfontosabbak a magyar piacon?

A Spotify volt az első a magyar Httpool portfóliójában, így mindig egy kicsit a szívünk csücske marad. A Spotify igazi love brand, szinte mindenki ismeri, szereti, mindenkinek ott van a mobilján, de most már akár tévén, Xboxon is lehet hallgatni. Az Adcolony prémium videómegjelenési lehetőségeket kínál az ismert és kedvelt mobilos gamingapplikációkban, ami szintén egy olyan terület, amelyet érdemes folyamatosan figyelni. A Snapchat és a Twitter pedig azért is fontos számunkra, mert mindkettőben részesedése van a cégünknek. A Snapchat a Z generációs fogyasztók eléréséhez elengedhetetlen. A Twitter pedig annak fontos, aki valóban friss, nemzetközi hírekhez szeretne hozzájutni. Magyarországon sokáig nem ért el áttörést, de az utóbbi fél évben elindult ennek a platformnak a hazai térhódítása is, dolgozunk azon, hogy az osztrák, német, cseh piacon elért szintre juttassuk itthon is.

A Httpool egyik missziója, hogy támogassa a startupok elindulását. Mi is startupként kezdtük, nem is olyan régen, és segíteni szeretnénk az újonnan létrejövő vállalkozásokat a piacra jutásban. Ha valaki a magyar Httpoollal szerződik, könnyebben eljut például az angol, a német vagy a cseh piacra is. Két hete volt Budapesten a Startup World Cup, ahol zsűritagként és támogatóként vettünk részt, és egy magyar startupnak ötezer dolláros Twitter-kampányt adtunk. A Twitter egy induló cégnek különösen fontos, hiszen ott vannak a befektetők.

A B2C-piacon rengeteg csatorna áll a márkatulajdonosok rendelkezésére, a B2B-ben viszont kevésbé bőséges a kínálat. Az általatok képviselt platformok közül milyen megoldásaitok vannak az utóbbira?

A Twitter például nagyon jó befektetők elérésében, csak jobban meg kell ismerni, és nyitottabbá kell válni az új megoldásokra a standard, jól ismert csatornák mellett.

Majdnem másfél év kihagyás után tértél vissza a piacra. Mennyit változott ahhoz képest, ahogy otthagytad?

Mindig azt gondoltam, hogy amikor majd elmegyek szülni, le fogok maradni, és ki tudja, mi lesz velem, hogy fogom az információmorzsákat felcsipegetni. A Covid azonban úgy hozta, hogy a világ is megállt mellettem.

A piac udvariasan megvárt.

Úgy tűnik, nagyon kevés új dologról maradtam le. Sőt, amíg otthon voltam, volt időm az újdonságokat megismerni, folyamatosan követtem a történéseket. Egyáltalán nem éreztem azt, hogy lemaradtam volna. Talán szerencsém is volt az időzítéssel.

De egy ilyen típusú cég egyébként is hagy időt arra, hogy megtanuld az új dolgokat. Tréningeket kapok, folyamatosan képeznek, nem azt várják, hogy azonnal tudj mindent, szépen fel van építve az onboardingfolyamat. Volt három-négy hónap, amikor a világ összes újdonságát megkaptam tálcán, és megtanulhattam. Másfél év kihagyás után nem azt éreztem, hogy lemaradok, épp ellenkezőleg: olyan új tudáshoz, információkhoz jutottam hozzá más országokból, amelyek itthon még nem elérhetők. És ez az információmegosztás azóta is folyamatosan működik.

A Httpool tevékenységéhez szükséges tudással kevesen rendelkezhetnek itthon. Hogy találtok megfelelően képzett munkatársakat?

Rengeteg ember számára vonzó egy nagy nemzetközi cégnél dolgozni. Ha feladunk egy hirdetést, sokkal többen jelentkeznek, mint más ajánlatokra. A dolgunkat inkább a magas szintű angol nyelvtudás kérdése nehezíti meg, itt szinte mindenkinek egész nap angolul kell beszélnie, ettől már néhányan megtorpannak. Nemzetközi cégként az új munkavállalóknak jó feltételeket tudunk biztosítani, a képzésünk nagyon vonzó, olyan social media platformokat tanulhatnak meg nálunk, amelyek Magyarországon még ismeretlenek.

Annak lehetősége is adott, hogy munkavállalóink más országba menjenek dolgozni. Erre létezik belső protokoll, kiválaszthatok mondjuk hat olyan országot, amely érdekel, és a cég elkezdi feltérképezni, hogy ezekben van-e vagy a közeljövőben lesz-e betöltetlen pozíció. Olyan lehetőség is van, hogy az ember marad Budapesten, de más országokra dolgozik itthonról.

Ehhez igen komoly HR-háttérre van szükség.

A sales és a pénzügy általában az adott országban működik, a HR viszont központosítva. A régiós és a globális HR-iroda a cég egészére rálát, és koordinálja a HR-feladatokat. Az adott országgal együttműködve, de a központból indulnak a keresések, erre külön rendszert építettek fel. A mi régiós központunk Bécsben van, én oda riportolok, a HR-ünk Dubajban, az informatikai osztály pedig Ljubljanában működik.

A munkatársak tehát intenzív képzést kapnak házon belül. Mennyire kell edukálni a piacot?

Abszolút feladatunknak érezzük, nagy szükség van rá. Az első és legfontosabb az, hogy mi képben legyünk az általunk képviselt márkák újdonságaival kapcsolatban. Akár edukációs heteket is rendezhetnénk, hogy ezt a tudást átadjuk az ügyfeleinknek is, hogy színesebbé tegyék a marketingmixüket, hogy még pontosabban megtalálják a célcsoportot az adott márkán.

Egy éve vagy a Httpoolnál. Mi teljesült abból, amit akkor vállaltál, és melyek a legfontosabb céljaid a következő évre?

A magyar csapat felállítása volt az első cél, és mondhatom, nagyon jól sikerült, ütőképes kis közösség lettünk. Minden platformnak megvan a szakértője. Négyen voltunk, amikor érkeztem, most tizenkét fős a létszám. Az építési folyamat humánerőforrás-része már megvan, minden területnek megvan a profi képviselője, így platformonként a megfelelő szakemberrel dolgozhatnak ügyfeleink.

A másik fontos feladat a Httpool helyzetének megszilárdítása volt a magyar piacon. A Httpool brand ismertsége még alacsony, és kevesen tudják, mit is csinálunk. Mi nem ügynökség vagyunk, hanem értékesítő partner. A Spotify, a Twitter saját irodával nincs jelen a magyar piacon, ahogy a Snapchat és az AdColony sem. Ha valaki a világ meghatározó platformjaival akar együtt dolgozni, akkor mi vagyunk itt a Szilícium-völgy meghosszabbított keze.

Az interjú eredetileg a Márkamonitor magazin 2022/2. számában jelent meg. 

Fotó: Réti Dóra, Márkamonitor

A YouTube Music zenei streaming app megjelenése után a podcast piacon is a Spotify és az Apple nyomába ered a kaliforniai videómegosztó szolgáltatás, méghozzá komoly tervekkel – derült ki a PodNews birtokába jutott belső dokumentumokból.

A podcast piaci hírekre szakosodott portálhoz eljuttatott belső használatú prezentációból egyértelműen kiderül, hogy a YouTube felületére integrált podcast lejátszó alkalmazás érkezik a közeljövőben, ráadásul nem babra megy a játék: a tavaly több mint 300 millió dolláros podcast hirdetési piacból szeretne szeletet hasítani ezzel a fejlesztéssel a Google, a YouTube tulajdonosa, miután a hirdetési technológiájukkal összehangolják a podcastokat, nagy lépést téve a az audio hirdetési piac uralásáért is.

Sándorfy Adrián, a hazai Brocasterz podcast marketing ügynökség ügyvezetője szerint még épp jókor kapcsolt a YouTube, ha a 2021-es évben minden eddigi rekordot megdöntő podcast piac hirdetési pénzeire fáj a foga. A Podsights és az Inside Radio kutatásaiból kiderül ugyanis, hogy a tavalyi évben már csak az amerikai piacon 300 millió dollár felett pörgő audio hirdetési piac 2022-ben várhatóan további 18%-kal fog növekedni, ezzel a legdinamikusabban fejlődő digitális reklámozási alternatívát jelenti.

A Google már 2018 óta jelen van a podcast piacon, saját Google Podcasts nevű applikációjával, mely azonban nem tudott az Apple és a Spotify fejére nőni. A mostani döntés a cég erőforrás- és tudás-koncentrációjának tűnik: a meglévő podcast platform vegyítése a legnagyobb streaming platformon a Google Ads-szel, a legnagyobb online hirdetési rendszerrel logikus lépésnek tűnik a dollármilliókért folytatott harcban.

Ez a lépés pedig nem csak az amerikai, hanem a globális piacra, így a tavaly már 800.000 egyedi, aktív podcast hallgatót számláló magyar piacra is pezsdítően fog hatni – vallja Sándorfy Adrián podcast szakértő. A Spotify mellett ugyanis immár a legnagyobb streaming platform, a YouTube is olyan audio hirdetési rendszert fejleszt, mely bármelyik podcast készítőnek és bármelyik podcastekben hirdetni kívánó vállalkozásnak hamarosan elérhetővé válik. A 2020-as és 2021-es évek a Spotify podcast piaci felvásárlásaitól volt hangos: az Anchor podcast platform mellett megvásárolták a Megaphone nevű audio hirdetéskiszolgáló céget, valamint legutóbb a Podsights és Chartable nevű, kifejezetten podcast statisztikák kimutatására létrejött szoftvercégeket, mostanra pedig már egymilliárd dollár felett invesztáltak a podcast piac uralásába.

A YouTube által megszellőztetett 84 oldalas prezentációból kiderül, hogy a videómegosztó felületeire integrálva lehet majd podcasteket hallgatni, könnyebbé teszik a műsorkészítőknek az epizódok feltöltését RSS feed alapján, beépítik a rendszer fejlett kereső-algoritmusaiba a podcast epizódokat, de a nagy durranást a hirdetési és analitikai rendszerrel való integráció jelenti.

A YouTube ismert arról, hogy olyan hirdetési modellt követ, amivel részben a műsorkészítőket is honorálja az ő műsoraik alatt lejátszott hirdetések után. Jelen esetben is ezzel lehet számolni.

Podcasteket eddig is nagy számban hallgattak a videómegosztón a felhasználók, de azok eddig videófájlokként feltöltött hanganyagok voltak, vagy kifejezetten az epizódhoz forgatott videós hibrid podcastek. Hirdetésekkel a Google Ads rendszerén keresztül eddig is meg lehetett jelenni a podcast videók előtt/alatt, de ez nem terjedt ki a kifejezetten audio formátumú hirdetéstípusokra, és a célzási lehetőségek sem voltak kifejezetten a podcast iparághoz igazítva – véli Sándorfy Adrián, aki jelenleg podcast ügynökségével közel 30 műsort készít, elsősorban cégek számára.

Márciusi hírek szerint ráadásul olyannyira komolyan gondolja a YouTube a podcast piac meghódítását, hogy a független podcastkészítőket 50.000 dollárral, míg a nagyobb podcast ügynökségeket akár 300.000 dollárral is támogatja, hogy magas minőségű videós tartalmat is gyártsanak a podcast adásokhoz, ami bizony költséges feladat.

A videó és a podcast formátum keveredése már évek óta tartó trend Sándorfy Adrián szerint, számos nemzetközi és hazai podcast már képi tartalommal együtt is elérhető, akárcsak a hazai csúcstartó, Friderikusz Sándor podcastje. A videókészítés a podcastekhez az egyik legerősebb podcast marketing eszköz is, mivel ezáltal teljesen más célközönséget lehet elérni, kiaknázva jelenleg is a YouTube videókra optimalizált algoritmusait – ezért is került be a videós marketing eszközök kiaknázása a Brocasterz “Nagy Podcast Marketing Útmutató” című szakcikkébe, mely ingyenesen elérhető minden tartalomkészítőnek.

Fotó: Pexels, Adam Fejes

Az IKEA Bluetooth hangszóró kínálatának legújabb tagja a VAPPEBY hordozható hangszórós lámpa, amely lehetővé teszi az emberek többsége számára, hogy a zenét a lakáson kívül is magával vigye. Tölthető, beépített LED izzót tartalmaz, két különböző világítási módot kínál, és 360 fokos szögben szórja a hangot. Mindezeken túl, kedvezőtlen időjárási körülmények esetén is használható, hisz IP65 minősítésének köszönhetően védett a por és a kisnyomású vízsugár ellen.

„Meggyőződésünk, hogy nélkülözhetetlen kelléke lesz erkélyeknek, kerteknek vagy bármilyen térnek, ahol csak szükség lehet rá. Zene és fény együtt teremtenek csodát a barátokkal és családtagokkal töltött mindennapi pillanatokban. Két különböző világítási módjával, hosszú akkumulátor idejével és strapabíró kialakításával készen áll arra, hogy megfelelő hangulatot teremtsen” – mondja Stjepan Begic, az IKEA of Sweden terméktulajdonosa.

A piacon elsőként debütáló Bluetooth hangszóró, amely Spotify Tap funkcióval rendelkezik, azaz a bekapcsológombja a hozzá csatlakoztatott eszközökön egyben a Spotify „felébresztésére” is
szolgál. Egyszeri megnyomásával a Spotify ott folytatja a zenei lejátszást, ahol legutóbb meg lett állítva. A gomb újabb megnyomásával új zenei válogatást állít össze használójának zenei
preferenciái alapján.

„Bluetooth hangszóró kínálatunk meghatározó kiegészítője, és fontos lépést jelent az IKEA azon törekvésében, hogy az emberek többsége számára elérhetővé tegyük a zenét. Elsődleges célunk, hogy növeljük a felhasználói élményt, csökkentsük a küszöbértékeket, könnyen elérhetővé téve a zenét és a fényt” – mondja Stjepan Begic.

A streaming szolgáltatók megjelenésével – mint például a Netflix vagy Spotify – az előfizetéses modellek nagy népszerűségre tettek szert. A digitális médiaipar fellendülésében pedig az új bevételi modellek térnyerése kulcsfontosságú volt. A piac azonban folyamatosan változik, újabb bevételi források és fogyasztói igények jelennek meg. Egyre nagyobb szerepe van például a célzott hirdetéseknek, az e-kereskedelemnek és a felhasználói szponzorációnak, és mára nyilvánvalóvá vált, hogy a médiaipar monetizációs lehetőségei az évtized végére jelentősen át fognak alakulni.

A monetizációs modellek lehetséges forgatókönyvei 2030-ban

A Deloitte szakértői négy szélsőséges, ámde 2030-ban elképzelhető forgatókönyvet állítottak össze.

„A lehetséges szcenáriókat két dimenzió mentén elemeztük. Piaci versenyt tekintve megkülönböztetünk gyenge versenyt csak kis számú, ugyanakkor jellemzően nagy piaci szereplővel vagy erős versenyt sok és diverz piaci szereplővel (X tengely). Nemzetközi nyitottság szempontjából pedig azt vizsgáljuk, hogy a médiacégek tevékenysége elsősorban országhatárokon belülre korlátozódik vagy azon túl is tudnak terjeszkedni (Y tengely)” – mondta el Hosszu Gábor, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.

1. Szcenárió: Alkotók mennyországa

Ebben a nemzeti fókuszú, országhatárokon belül szabadpiaci versenyt támogató rendszerben elsősorban a kisebb, hazai szereplők uralják a médiapiacot, miközben a globális tartalomgyártók háttérbe szorulnak. A nagy számú tartalomgyártó és -szolgáltató miatt nagy verseny alakul ki a piacon, amit széleskörű választék, olcsón hozzáférhető tartalmak, rugalmas le- és feliratkozási rendszer, valamint folyamatos technológiai újítások jellemeznek. Az alacsony piacra lépési küszöb miatt számos média startup is jelen tud lenni, ezzel tovább fokozva a piac fragmentáltságát. A reklámozás elsősorban sales house-okon keresztül zajlik. A fogyasztói oldalt tekintve egy felhasználó jellemzően több szolgáltató tartalmait is fogyasztja, ugyanakkor előfizetéseit gyakran váltogatja. Emiatt a hagyományos előfizetések mellett sokan a blokklánc alapú fizetési módokat és a használatalapú tranzakciókat preferálják.

2. Szcenárió: Irányított szabadság

Ebben a nemzetközileg nyitott és szabadpiaci versenyt lehetővé tevő modellben a hatóságok bár megkísérlik, de nem tudják megfelelően szabályozni a nagy tartalomgyártókat és -szolgáltatókat. Globális szereplők uralják a médiapiacot, és elsősorban ők határozzák meg a nemzetközi sztenderdeket és trendeket. Bár kisebb, lokális szereplők is jelen vannak, ők jellemzően csak partneri hálózatokon keresztül tudnak értékesíteni. Az óriások számára rendelkezésre álló bőséges erőforrás, valamint a köztük lévő nagy verseny következtében folyamatos technológiai újítás és szinte teljes digitalizáltság jellemzi a piacot. Ezen belül nagy szerepet kap az adatalapú működés (főként az AI és a célzott hirdetések), illetve kifejezetten elterjedtté váltak az exkluzív tartalmak és az élő sportműsorok. A fizetési modelleket tekintve számos lehetőség érhető el: az előfizetések mellett például a blokklánc-alapú technológiák, valamint a közösségi finanszírozás is előtérbe kerül.

3. Szcenárió: Óriások földje

Ebben a globálisan nyitott, de oligopolisztikus szcenárióban a szabályozások teljes mértékben hiányoznak, így a helyi tartalomgyártók -és szolgáltatók szinte teljesen kiszorultak a piacról. A verseny kizárólag a globális szereplők között zajlik. A technológiai innováció szintje továbbra is magas és a kínálat széleskörű, ugyanakkor teljesen uniformizált és a fogyasztók számára drágán hozzáférhető. A mikrotranzakciók helyett elsősorban előfizetéses modellek érhetők el, valamint ebben a forgatókönyvben is nagy szerepet kap a célzott reklámozás.

4. Szcenárió: Nemzeti oligopólium

Ebben a lokális központú és erősen szabályozott környezetben a globális tartalomgyártók és -fogyasztók szorultak ki szinte teljes mértékben a piacról. Ugyanakkor a szigorú szabályok és a magas piacra lépési küszöb miatt a kisebb médiacégek és startup-ok sem jutnak jelentős szerephez, és elsősorban a nemzeti média- és telekommunikációs cégek uralják a piacot. Verseny hiányában a technológiai innováció lassú, így a média még 2030-ban is alul-digitalizált. A célzott hirdetések szerepe nem jelentős, valamint a hagyományos előfizetéses alapú modellek a leginkább elterjedtek.

„Fontos leszögeznünk, hogy az általunk most felvázolt szcenáriók nem biztos jövőbeli eseményeket mutatnak be, hanem az egyes stratégiai kimenetelek lehetőségeit és kockázatait ismertetik. A 2030-ra valóban megvalósuló forgatókönyvet pedig a ma meghozott döntések és következő évek trendjei fogják meghatározni” – mondta el Márton Alexandra, a Deloitte technológiai tanácsadás szenior tanácsadója.

Fotó: Pinho ./unsplash.com