Időről időre megkongatják a vészharangot valamelyik médiatípus fölött, mostanában a lineáris televízió van soron. A sportműsorok élő közvetítésének lesz valaha versenytársa?

Habár egyre több streamingszereplő fordul a sportközvetítések felé, a sport továbbra is megingathatatlan alapját képezi a lineáris televíziózásnak mindenhol a világon. A többféle streamingszolgáltatás között megoszló sportesemények valószínűleg nézői szempontból sosem lesznek egyenértékűek a lineáris tévével, ahol mindössze egyetlen gombnyomással a távirányítón tetszőleges élő sporttartalmak között lehet váltogatni, míg a streamingszolgáltatások közötti navigálás jóval körülményesebb.

Ezenkívül az árakról se feledkezzünk meg: egy-egy streamingszolgáltatás díjából Közép-Kelet-Európában százcsatornás lineáristévé-csomag kapható, jó néhány sportadóval. Így a sport terén a streamingnek elsősorban kiegészítő szerepe van a lineáris televíziók mellett.

A Sport TV majdnem napra pontosan huszonkét éve indult, az indulás óta ott vagy. Közben egymás után jöttek a konkurens sportcsatornák, néhány már el is tűnt, de keletkeztek újabbak. A mostani kínálatot el bírja tartani a magyar piac?

Egyes sportcsatornák nem piaci alapon működnek, de a kereskedelmi alapon működők egy része is nélkülözte az elmúlt években a piaci alapú észszerűséget. Ez a jogdíjak jelentős, akár túlzott mértékű inflációját eredményezte. Az elmúlt években eljutottunk odáig, hogy ma már gyakorlatilag minden olyan élő sportközvetítés elérhető, amely akár minimálisan is releváns lehet a magyar sportrajongóknak, és ezek a tartalmak egyre több csatornán oszlanak el.

Mi kell ahhoz, hogy egy sportcsatorna kurrens áruhoz, azaz labdarúgó-topliga jogaihoz jusson?

Alapvetően sok pénz, de létezik az az út is, hogy addig ismeretlen sportágakat építünk fel, és szerettetünk meg a nézőinkkel. Ilyen a póker, a darts vagy az amerikai baseball-liga, az MLB.

A teljes népesség körében a napi tévénézési idő 22 perccel haladta meg a 2019 negyedik negyedében mért értéket. A legnagyobb növekmény az egyébként is legtöbbet tévéző 50 év felettieknél jelentkezett: a tévénézési idejük 29 perccel nőtt tavalyhoz képest, és így naponta átlagosan 7 óra 16 percet töltöttek a képernyők előtt. A 18-49 éves korosztály is 25 perccel növelte napi tévénézési idejét, és így egy fő naponta átlagosan 4 óra 10 percet töltött a képernyők előtt. A 4-17 éves korosztály ezzel szemben 10 perccel kevesebbet tévézett egy átlagos napon, mint egy évvel korábban, ami esetükben 2 óra 56 perc tévénézést jelentett.

A napi átlagos tévénézési idő életkor szerint meglehetősen széles skálán mozog: 2020. október-december közötti időszakban a 15-29 évesek tévéztek a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 48 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, akik naponta átlagosan csaknem egy teljes munkanapnyi időt, 7 óra 56 percet töltöttek a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek kevesebbet az átlagosnál, nemek tekintetében pedig ezúttal is a hölgyeké volt a főszerep: napi átlagos nézett idejük 5 óra 34 perc volt, ami 40 perccel több, mint a férfiaké, és 19 perccel haladta meg a teljes népesség átlagát.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,7%-át, átlagosan 5,4 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2020 utolsó negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2,4%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt – 2,1%-ot – képviselt a késleltetett  a sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása. Az 50 év felettieknél a TSV 1,4% volt, ami meglehetősen stabilnak mondható a korábbi évek tükrében.

2019 áprilisától a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. A negyedik negyedév adatai alapján a vendégek átlagosan 3 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 5 perccel egészítették ki az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejét.

Tematikus csatornák közönsége

A tévére szánt időnk 41,3%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (21 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 106 csatornából[1]) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 5,3 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 38 percet el is töltött ott[2]. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 8,7 százalékát képviselték, és naponta átlagosan 2,2 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 48 percet szántak a nézésükre.

A filmcsatornák a napi tévénézési idő 10,7 százalékát fedték le, naponta átlagosan közel 2,9 millió nézőhöz jutottak el, akik átlagosan 1 óra 43 percet töltöttek el velük.

A hírcsatornák tekintetében sem a járvány ősszel beinduló második hulláma, sem az amerikai elnökválasztás izgalmai, sem más események nem tudták tovább növelni a nézők érdeklődését: együttesen 7,4%-os közönségarányt mondhattak magukénak, ami 0,3 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Napi átlagos elérésük közel 2,4 millió fő volt, nézett idejük pedig 1 óra 23 perc, ami 90 ezerrel több elért nézőt és nézőnként 1-1 perc csökkenést jelentett 2019-hez képest.

A gyerekcsatornák a tévénézési idő 4,9%-át tették ki, és 1,4 millió főt értek el naponta, ami 130 ezerrel kevesebb tavalyhoz képest, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 37 percet fordítottak rájuk, ami 4 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban.

A sportcsatornák közönségaránya 6,2% volt, naponta átlagosan másfél millió nézőt értek el, akik naponta 1 óra 9 percet szántak rájuk, és mindez nagyjából megfelel az egy évvel korábban mért értéknek. Ez részben annak is köszönhető, hogy a sportvilág bizonyos fokig alkalmazkodni tudott a vírushelyzet okozta kihívásokhoz, és ily módon ki tudta szolgálni a sportműsorokra éhező nézőközönséget.

A DVD/videó/videójáték kategória a képernyőhasználat közel 7%-át képviselte 2020 negyedik negyedében, és naponta átlagosan közel 1,7 millió fő töltött el vele legalább 1 percet: ez mintegy 400 ezerrel több személyt jelent, mint egy évvel korábban, és egy néző átlagosan 1 óra 52 percet fordított rá.

Műsorfogyasztás

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak[3]. A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 9,9% volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból lényegesen magasabb arányt – 15,5%-ot képviseltek.

A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció”^[4] kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 26,9%-át képviselték, és a tévénézési időnkből is hasonló arányban (25,9%) részesedtek.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika 3,8%-ot tett ki a műsoridőből, míg de a tévénézési időnkből jóval többet – 10,6%-ot – szántunk a hírműsorokra. Ez csupán 0,5%-kal magasabb az előző negyedévhez illetve az egy évvel korábban mért értékhez képest, ami itt is arra utal, hogy sem a járvány második hulláma, sem más hazai vagy nemzetközi események nem növelték jelentős mértékben a hírfogyasztást.

A sportműsorok a sugárzási időből 8,2%-ban részesedtek, és 4,6%-os részesedést értek el, ami lényegében megfelel a tavaly mért értéknek (4,5%).

Az ismeretterjesztő műsorok műsoridőből való részesedése 9,9% volt, ami megegyezik a TV-ben sugárzott filmek mennyiségével, fogyasztási arányuk azonban csak ennek fele – 4,5% – volt.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória a műsoridő negyedét képviselte (24,7%), és a tévénézési idő ötödét (21%) tette ki. Ez éppen megfelel a filmekre és ismeretterjesztő/kulturális műsorokra együttesen szánt idővel, vagy épp a kétszerese a szórakoztató tematikával töltött időnknek.

Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma

A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, és ez a trend az idei évben tovább folytatódott. 2020. október – december között naponta átlagosan 44 134 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 4 614 db reklámfilmmel több 2019 negyedik negyedévéhez képest, és 9 074 db reklámfilmmel haladta meg a 2 évvel korábbi mennyiséget.

A reklámfilmek naponta átlagosan 6,091 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, ami nagyságrendileg megfelel az egy évvel korábban mért értéknek. Ugyanakkor idén az egy reklámfilmre jutó GRP értéke enyhe csökkenést mutat: 2020 utolsó negyedében 0,23, 2019-ben 0,24, két évvel korábban pedig 0,26 GRP volt az egy reklámfilmre jutó érték. A sugárzott reklámok számának növekedésével párhuzamosan lényegesen több reklámot láttunk az elmúlt két évhez képest mind darabszám, mind pedig idő tekintetében. Egy fő naponta átlagosan 39,3 percnyi tévéreklámot látott 2020 negyedik negyedévében, ami napi 148 db reklámfilmnek felelt meg. Mindez 2,5 perces növekedést és +10 db reklámfilmet jelentett 2019 azonos időszakához képest, és közel 5 perccel több idő, illetve +18 db reklámfilm 2018-hoz képest.

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában ezúttal a téli frissítők álltak az élen: az első és második helyre a „sör” és a „kávé” kerültek, a harmadik helyen pedig a szinte elmaradhatatlan „szeletes csokoládé” termékosztályának televíziós hirdetései állnak a 2020 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.^[5] (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)

[1] Ide értve a DVD/video-t illetve a külföldi csatornákat, egyéb magyar csatornákat, egyéb képernyőhasználatot tömörítő “Egyéb” kategóriát

[2] Az adott csatorna vagy csatorna-csoport által legalább 1 percig elért nézők átlagos nézett ideje (ATS – average time spent)

[3] A Nielsen Közönségmérés Kft. által a vizsgált időszakban műsorszinten mért csatornák körében

[4] A “nem zenés fikció” kategória elemei: 1. Fikció gyerekeknek; 2. Animáció gyerekeknek; 3. Animáció felnőtteknek; 4. Irodalmi művek előadása; 5. Színházi közvetítés (nem zenés); 6. TV-film, TV-játék; 7. Szappanopera, telenovela; 8. Sorozat (folytatásos); 9. Sorozat (önálló); 10. Egyéb fikció, dráma

[5] A Nielsen Közönségmérés Kft. által a vizsgált időszakban szpot szinten mért csatornák körében

Annak érdekében, hogy a rajongók jobban átélhessék azt a korszellemet, amiben az Eurosport megalakult, a csatorna a világ legnépszerűbb zenestreamelő szolgáltatásával, a Spotifyjal közösen indított digitális kampány keretein belül létrehozott egy microsite-ot, aminek a felkeresésével a látogatók a saját zenehallgatási szokásaik alapján létrehozott 1989-es lejátszási listákat hallgathatják meg. Annak, aki szeretne egy kicsit visszautazni az időben, az alábbi weboldal lesz a segítségére.

1989. február 5-én a European Broadcast Unionnal kötött megállapodást követően kezdte el sugározni adását az Eurosport csatorna a Sky Televisionnél, széles körű sporttartalmakkal, illetve angol, német és holland nyelvű közvetítésekkel. A csatorna az első egy hónapban olyan nívós sporteseményeket közvetített, mint az alpesisí-világbajnokság, bobvilágbajnokság és műkorcsolya-Európa-bajnokság.

Mára az Eurosport az olimpiák „otthona” lett Európát tekintve, 2018-ban a phjongcshangi olimpia rekordnézettséget hozott a csatorna számára, mind lineáris mind digitális közvetítési formákat tekintve. Az Eurosport ezenfelül fontos szerepet képvisel a kerékpársport, a Grand Slam tenisztornák és a téli sportok közvetítésében is, a csatornaportfóliót tekintve több mint 246 millió felhasználót ér el Európa, a csendes-óceáni térség, Afrika és a Közel-Kelet 75 országában.

Az Eurosport a legnagyobb sporteseményeken keresztül köti össze a rajongókat és a sportolókat

Az Eurosport, az európai sportrajongók első számú választása, a legnagyobb sporteseményeken keresztül köti össze a rajongókat és a sportolókat. Az olimpiai játékok európai otthonaként az Eurosport minden eddiginél több ember számára kínálja az olimpia élményét, minden eddiginél több képernyőn és az egész éves történetmesélés révén a nézőkhöz közelebb hozza a helyi hősöket. A kerékpársportok, a Grand Slam tenisztornák és a téli sportok otthonaként az Eurosport 1 és Eurosport 2 csatornák összesen 236 kumulatív előfizetőt érnek el Európa, a csendes-óceáni térség, Afrika és a Közel-Kelet 94 országában. Az Eurosport.com az európai kontinens első számú sporthonlapja, havonta több mint 14,5 millió egyedi felhasználóval. Az Eurosport Player teljes körű hozzáférést kínál a legnagyobb sporteseményekhez bármilyen eszközön, bármikor, összesen 52 országban. Az Eurosport Event a nemzetközi sportesemények promóciójának és menedzselésének specialistája.