1. Egyszerű felhasználóként biztonságban vagyok, a hackerek a nagyobb halakra vadásznak

A Statista friss kimutatása szerint a magyarok több mint fele kételkedik abban, hogy internetes felhasználói fiókját feltörhetik (56%). Ennél csak a kínai felhasználók magabiztosabbak biztonságukat illetően. A globális felmérésből az is kiderül, hogy átlagosan minden harmadik (34%) ember számít olyan támadásra, amiben a hackerek az e-mail, közösségi média, illetve banki felhasználói fiókját veszik célba.

A mai napig sokan úgy gondolják, hogy az internet méretéből adódóan kizárt, hogy célpontokká váljanak, vagy ha így is lenne, nincs olyan értékes adat a birtokukban, amit a hackerek ellophatnának. Valójában csak idő kérdése, hogy az ilyen szemléletű felhasználókra a támadók lecsapjanak. A mai online bűnözők ugyanis már automatizált robotok segítségével szondázzák a világhálót, és válogatás nélkül mérnek csapást a védelem nélkül használt eszközeinkre.

2. Nincs szükségem biztonsági programokra, hiszen nem látogatok gyanús oldalakat

Sokak szerint a józan ész is elegendő ahhoz, hogy biztonságban tudják az internetre kapcsolt eszközeiket a rosszindulatú programoktól, vírusoktól, spamektől, adathalászattól, személyazonosság-lopástól és az online támadásoktól. Ez igaz is többek közt az e-mail mellékletek, kockázatos webhelyek, valamint a felugró hirdetések esetén, hiszen az ezek mögött megbúvó veszélyt valóban nem nehéz felismerni.

Ám bőven akadnak a világhálón olyan típusú rosszindulatú támadások – például jól ismert weboldalak mögé bújtatott fertőző kódok –, amiket nem könnyű felismerni. Az online biztonság nagyon hasonló az autóvezetéshez: sokszor elég ésszel, a potenciális veszélyekre odafigyelve kormányozni az autónkat, de nem mindig kiszámítható, hogy a forgalomban körülöttünk lévők mire készülnek. Így a támadás bárhol, bármikor és bárkivel szemben elindulhat, függetlenül attól, milyen oldalakat látogat.

3. Erős jelszavakat használok, így védettek a fiókjaim

Általános ajánlás minden felhasználónak, hogy erős jelszót állítson be, mert minél bonyolultabb, annál nehezebb azt feltörnie egy hackernek. Számos weboldal addig nem is enged tovább, amíg nem teljesítjük ezt a feltételt. Ezek az összetett jelszavak mindazonáltal komoly kényelmetlenséget jelentenek: meglehetősen nehéz megjegyezni őket, ezért vagy papírra írjuk fel, vagy rosszabb esetben a számítógépünkbe, ami végső soron így növeli a fiókunkhoz való illetéktelen hozzáférés kockázatát.

A legtöbb internetfelhasználó azonban nem bajlódik a bonyolult jelszavakkal, hanem inkább könnyen megjegyezhető változatokat használ, ráadásul több, akár banki fiókhoz is ugyanazt. Az „123456” és a „password” jelszavak továbbra is vezetik a világszerte leggyakrabban használt biztonsági kulcsok listáját, ezzel pedig a hackerek is pontosan tisztában vannak, amit rendszerint ki is használnak.

4. Ha megfertőzik a gépem, biztosan észreveszem

Ez régen valóban így volt, többnyire bosszantó felugró ablakok jelezték, ha vírus került a számítógépünkre. Mára azonban annyit fejlődtek a kiberbűnözők módszerei, hogy a legtöbb esetben egy átlagos felhasználó észre sem veszi, hogy rendszerét spamkampányok vagy összehangolt online támadások lebonyolítására használják.

A mai rosszindulatú szoftvereket úgy építik fel, hogy a hagyományos vírusirtó termékek ne legyenek képesek felismerni és lenyomozni azokat, ezért úgy kerülhetnek személyes adataink a bűnözők kezére, hogy azt észre sem vesszük. Ezek megkerülik a védelmi programok észlelőrendszereit és a háttérben futnak, hitelkártyaadatokat és fiókbejelentkezéseket figyelnek, és egy átlagos felhasználó számára semmilyen látható nyomot nem hagynak maguk után.

Ezekkel a lépésekkel a veszélyek jelentős része kiküszöbölhető

 Használjunk erős jelszót mind az e-mail, mind pedig a közösségi média profilunkhoz

• Tartsuk naprakészen az operációs rendszerünket és az applikációkat a legújabb frissítésekkel
• Internetezéshez csak biztonságos böngészőt használjunk
• Kerüljük a nyilvános és ingyenes Wi-Fi hálózatokat
• Mielőtt egy linkre rákattintunk, győződjünk meg róla, hogy ismert webcímet tartalmaz
• Személyes információkat ne osszunk meg a közösségi médiában
• Ne látogassunk megkérdőjelezhető hátterű weboldalakat
• Használat után mindig jelentkezzünk ki fiókjainkból

+1   Eszközeink és adataink teljes biztonságáért használjunk végpontvédelmet

A rohamosan változó világban az üzenetküldő alkalmazások egyre nagyobb teret nyernek az életünkben, az emberek pedig egyre nyitottabbak az új ismeretségekre. Ennek kapcsán több információ jut el hozzánk, mint valaha, így a felesleges üzenetek és a spam levelek kiszűrése kulcsfontosságúvá válik.

A Viber felhasználói beállíthatják, hogy csak ismerőseik hívják meg őket a közösségekbe és csoportos beszélgetésekbe. Az alábbi adatvédelmi beállítás a További > Beállítások > Adatvédelem > Csoportok > „Beállítom, ki adhat hozzá csoportokhoz” útvonalon lesz elérhető.

Mindemellett az ismeretlen feladóktól származó új, közösségi és csoportos csevegési meghívók automatikusan az új „Engedélykérés” mappába kerülnek. Így a fő csevegőlista átlátható marad és a nem kívánatos kérésekkel sem kell találkozni.

Ha rákeresünk egy felhasználó nevére a Viber keresősávjában, az illető a profilképével együtt jelenik majd meg a keresési eredmények között. A Viber a felhasználók adatainak védelmével kapcsolatos határozott álláspontjának szellemében a keresés útján kezdeményezett beszélgetésekre további intézkedéseket vezetett be:

• minden felhasználó telefonszáma rejtve marad, amíg nem engedélyezik annak megosztását;
• az online állapot rejtett marad;
• a hang- és videóhívások nem elérhetőek.

Azok a felhasználok, akik nem szeretnék, hogy megtalálják őket, a További > Beállítások > Adatvédelem > „Találjanak meg név alapján” útvonalon kikapcsolhatják a funkciót.

Mielőtt globálisan is elérhetővé válna a név szerinti keresés és az üzenetek engedélyezése, a Viber pár kiválasztott országban teszteli a funkciókat.

A kiadvány a spam típusai, a spamszűrők működése, az email marketing jogi szabályozása mellett arról is információt ad, hogy milyen tényezőkön múlik, hogy egy email a spam mappában köt ki vagy eljut a fogyasztóhoz, és melyik hatósághoz forduljunk kéretlen levelek áradatánál.

A Spam kisokost a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) Email marketing tagozata jegyzi, amely jelenleg 19 cégből áll. A kiadványt a Tisztelt Vásárló program keretében valósították meg, és az a szakemberek mellett az átlagfelhasználók számára is hasznos információkkal kíván szolgálni, közölték.

A Spam kisokos szerkesztésében a tagozat elnöke, Dely Gábor mellett Jeges Zsolt, a Citromail, Damjanovich Nebojsa, a Dr. Hatházi Vera Ügyvédi Iroda, a Protopmail, a Visionline és a DIMSZ Email marketing tagozata működött közre.

A most bejelentett változtatás hasznos lesz a céges oldallal rendelkező vállalatok számára, mert így az ő „nem spam”, organikus (nem fizetett) tartalmaik sokkal nagyobb valószínűséggel jelennek majd meg a célközönségük falán.

Joanelli Tamás közösségi média szakértő, a Be Social ügyvezetője szerint: „A Facebook oldalak többsége nem spammel a hírfolyamban, így őket nem érintik negatívan a változások, ezzel szemben egy kisebb része az oldalaknak, melyek rendszeresen és tudatosan gyártanak spamnek minősülő tartalmat a hírfolyamba, az elkövetkező hónapokban fokozatosan csökkenő elérést látnak majd. A változtatás kimondottan azokat az oldalakat érintik, aki a like/share/comment funkciókat próbálják erőltetni a posztjaikban.”

Az algoritmusváltozás három kategóriát érint: a like-bating, vagyis like kéregető oldalakat, amelyek tipikusan arra kérik az olvasókat, hogy lájkolják a bejegyzést, a gyakran ismétlődő tartalmakat, mint például a sokszor megosztott fotók vagy videók, amiket az felhasználók nagyszámban megosztanak a Facebookon, de sokszori ismétlődés kevésbé releváns az követők számára, és végül azokat a spam linkeket, amelyek arra késztetik az embereket, hogy rákattintsanak, de tartalmuk már teljesen más, mint amire a szöveg utalt, ezek általában reklám oldalak.