Tavaly márciusban bezártak a fürdők, a május-júniusi fokozatos újranyitás pedig csak néhány hónapra hozott megkönnyebbülést a szektor számára. Az újabb korlátozások értelmében november óta ismét nem fogadhatnak vendégeket a létesítmények, kivéve a gyógyfürdőket és a sportolók által használt egyes uszodákat. A fürdők a közel 70 százalékos forgalomcsökkenést dolgozói létszámcsökkentéssel és a marketingköltés minimalizálásával kellett, hogy túléljék.

Dr. Melanie Smith, a Budapesti Metropolitan Egyetem Turizmus és Marketing Intézetének oktatója egy nagyszabású, másfél évig tartó kutatás résztvevőjeként azt vizsgálta, hogyan alakultak át a visegrádi országokban a korábban államilag támogatott és orvosi céllal működtetett gyógyfürdők, melyek ma már kiemelt turistacélpontok. A WellSpaV4 tanulmány konkrét javaslatokat is megfogalmaz a termál- és gyógyfürdők üzemeltetői számára a koronavírus utáni talpraállás időszakára. A téma jól illeszkedik a Metropolitan Turizmus és Vendéglátás BSc szakának Egészségturizmus specializációjához, valamint az intézmény mesterképzésein elindított Egészségturizmus, Wellness és Spa kurzushoz.

A tanulmány a termál- és gyógyfürdő szektor magyar, szlovák, cseh és lengyel szakértőinek tapasztalatait gyűjtötte össze. Magyarországról a Danubius Hotels cégcsoport és a Magyar Turisztikai Ügynökség képviselőivel, illetve regionális fejlesztési szakemberekkel készült mélyinterjú. A tanulmány azokra a fürdőkre koncentrált, amelyek az orvosi vagy balneológiai kategóriába tartoznak, azaz amelyeknek egyszerre kell kiszolgálnia az egészségügyi okokból beutalt vendégeket, és azokat, akik önköltségen veszik igénybe a szolgáltatásokat.

Egy medencén osztozik három generáció

A gyógyfürdők számára a legnagyobb kihívást az ebből fakadó eltérő igények jelentik: egyszerre kell kiszolgálniuk a nyugodt pihenésre és a különböző élményekre, szórakoztató lehetőségekre vágyókat, a külföldi, fizető vendégeket és az orvosi ellátást igénylő, térítésmentesen érkező közönséget.

A fürdőkben egy közösségi téren osztozik mindenki: az aktív, csoportos élményeket, például a gyógyfürdős bulikat és aqua parkokat kedvelő Z és Y generáció, a párok, akik minőségi időre, pihenésre és speciális szolgáltatásokra, például masszázsra vágynak, az egyedülálló, magasan képzett, 30-50 év közötti nők, akik inkább a szépségápolási szolgáltatásokat, a kényeztetést, a kikapcsolódást keresik, a kisgyermekes családok, akik gyermekbarát, tiszta létesítményekre vágynak kismedencével és aktív szórakozással, és az idősebb vendégek, akik konkrét egészségügyi problémákkal, néha speciális kezelési igényekkel keresik fel a fürdőket.

„Sok létesítmény egyszerre az összes célcsoportot igyekszik kiszolgálni, a WellSpaV4 tanulmány azonban pont ennek lehetetlenségére mutat rá – tette hozzá Dr. Melanie Smith. – A termál- és gyógyfürdők több vendéget vonzanának és elkerülhetnék a konfliktusokat, ha nem mindenkire vagy három generációra, hanem kifejezetten egy-egy célcsoportra fókuszálnának. Ez komoly előrelépést hozhatna a felhasználói csoportok konfliktusainak kezelésében, vagy csúcsidőben a túlzsúfoltság elkerülésében.”

Fejlesztési lehetőségek Magyarországon

A négy vizsgált ország termál- és gyógyfürdő szektora a tanulmány szerint hasonló problémákkal küzd. A fürdőknek megfelelő anyagi támogatás nélkül kell megfelelniük a nemzetközi fizető vendégek elvárásainak, és további probléma a létesítményekben dolgozók alacsony képzettsége és fizetése is. Mind a négy ország szakértői szerint az elsődleges cél az infrastruktúra fejlesztése, a minőségi szolgáltatások kialakítása, elsősorban a fizető vendégek számára. További nehézség, hogy bár a wellness-szolgáltatások egyre népszerűbbek a fiatalok és a turisták körében, a V4 országok gyógyfürdőiben még mindig az egészségügyi kezelésekre helyezik a hangsúlyt.

A tanulmány szerint a magyarországi fürdők több lehetőséget kellene kínáljanak a természettel való kapcsolódásra és a szabadtéri testmozgásra, valamint bővíteniük kéne az ételkínálatot könnyű és egészséges fogásokkal, illetve vegetáriánus opciókkal. Fontos továbbá a fenntarthatóság – célszerű lenne ügyelni az energiafogyasztásra, a megbízható alapanyagok használatára és a helyi beszállítók alkalmazására.

Az interjúalanyok szerint a magyar társadalomnak alapvetően több ismeretre lenne szüksége a megelőzés fontossága és az egészséges életmód terén.  Hasonlóan fontos, hogy a fürdők folyamatosan monitorozzák a látogatók véleményét és igényeit, és a szolgáltatások fejlesztésével párhuzamosan a munkaerőt is képezzék.

Így indulhatnak újra a gyógyfürdők

Dr. Melanie Smith szerint a fürdők megfelelő karbantartás mellett már most az egyik legtisztább és leghigiénikusabb közösségi környezetnek számítanak, de a nyitás után kulcsfontosságú, hogy a tisztaság elsődleges szempont legyen nemcsak a kezelőszobákban, hanem a recepciókon, éttermekben, öltözőkben és zuhanyzókban is. A szabadban is végezhető wellness-aktivitásokat a fürdőknek érdemes kiköltöztetnie. Mivel a legtöbb hazai létesítményre jellemző, hogy csúcsidőben kifejezetten zsúfoltak, a nyitás után meg kell találni a megfelelő módszereket a látogatók számának korlátozására.

Rehabilitáció, mint üzleti lehetőség a COVID után

Bár a koronavírus rövid- és hosszútávú hatásait még mindig vizsgálják, azt már biztosan tudjuk, hogy fizikai és mentális regenerálódásra is szüksége lehet a víruson átesetteknek. A termál- és gyógyfürdők szolgáltatásai kifejezetten jó hatással lehetnek a visszamaradó légzőszervi problémákra, a gyógyhatású víz pedig segít ellazítani az izmokat és megnyugtatni az elmét. A tanulmány szerint a hazai fürdőknek is érdemes kihangsúlyozniuk ezeket a pozitív hatásokat a talpraállás időszakában, amely komoly üzleti lehetőséget jelenthet a létesítményeknek. A gyógyfürdők akár speciális programokat is kínálhatnak azoknak, akiknek tüdő- és légzési problémái voltak a COVID-fertőzés miatt – erre Franciaországban már van példa.

A wellness-szolgáltatások azoknak is segíthetnek, akik nehezen élték meg a pandémiát azzal, hogy csökkentik a stresszt, kiszakítják a látogatót a kötelezettségek és a technológia világából és lehetőséget adnak arra, hogy egy kis időt egyedül töltsön a vendég. A gyógyhatású víz segít kikapcsolódni és ellazulni, ezáltal segít a vérnyomásproblémákon és a szorongáson is, továbbá erősíti az immunrendszert, azaz ellenállóbbá teheti a szervezetet a vírussal szemben.

Fotó: Crystalweed, Unsplash

A Danubius hotelei a pályaválasztás előtt álló fiataloknak lehetőséget nyújtottak a különböző szállodai munkaterületek, úgymint vendéglátás, cukrászat, front office, recepció, valamint spa és wellness megismerésére. A tematikus programok 18 órától kezdődtek, és az érdeklődőket a különböző helyszíneken, más-más részterületeken keresztül, különféle interaktív feladatok segítségével kalauzolták a szállodák világában.

A Danubius Hotels Group idén elnyerte Az év munkáltatója címet is, így a szakmák éjszakájára érkező fiataloknak megmutathatták azt is, hogy milyen egy kiemelkedően munkavállaló-barát dolgozói környezet, és mitől válik igazán szerethetővé ez a szakma.

Az érdeklődés idén is nagy volt, ami nem véletlen, hiszen a turizmus-vendéglátás a szak- és felsőoktatási képzések aranycsapatába tartozik. A töretlen népszerűség hátterében többek között az áll, hogy a szegmens sokszínű, szerteágazó és dinamikusan fejlődő, mindemellett a fiatalok a versenyképes fizetést és az inspiráló munkakörülményeket is szem előtt tartják.

A rendezvényen 2016 óta minden évben többen vesznek részt, 2018 óta ez a szám az ötvenezret is meghaladja. A program célja az érdeklődés felkeltése a szakképzés iránt.

Március 18-ától új értékesítési igazgató, Kristóf Kitti vezeti a Danubius Hotel Flamenco és a Hotel Budapest (Flamenco-Budapest klaszter) csapatát.

A szakember a Danubiustól távozó Prepuk Magdolna helyét veszi át a pozícióban. Kristóf Kitti 2011 óta erősítette a Hotel Hungaria City Center és a Danubius Hotel Arena értékesítési csapatát, ahol Banquet és MICE sales managereként tevékenykedett.

Korábban a két szálloda marketingfeladatait is koordinálta, és számos nagy sikerű esemény, így például díjátadók, jubileumi ünnepség és szakmai képzések szervezését irányította.

A Danubius Hotel Gellért, a Danubius Hotel Astoria City Center és a Hotel Erzsébet City Center szállodák (GelAstEr klaszter) értékesítési csapatának irányítását is új szakember látja el márciustól.

A jövőben Bak Enikő, aki eddig is a szállodák üzletfejlesztési igazgatójaként dolgozott, egy személyben irányítja a három szálloda sales-, revenue- és marketingcsapatának munkáját. Ezzel egy időben Simon Bea korábbi értékesítési igazgató távozott a cégtől.

A húszéves szakmai tapasztalattal rendelkező Bak Enikő 2018-ban érkezett a Danubius Hotels Grouphoz. Ezt megelőzően az Accor Hotels Group központjában Multi Hotel revenue managereként dolgozott.

Korábban értékesítés, marketing, e-commerce és revenue menedzsment területek vezetése tartozott a feladatai közé a Mellow Mood Hotels szállodáiban és a Buddha-Bar Hotel Budapestben.

A Danubius Hotels Group

A Danubiust 1972-ben alapították, a Danubius Hotels Group mára Magyarország legnagyobb szállodaláncává nőtte ki magát.  A 46 szállodával, több, mint 4300 dolgozóval üzemelő, Európa öt országában jelen lévő cég tulajdonosai hosszú távú befektetőként elkötelezettek a gyógyturizmus és a medical wellness irányában és a nemzeti kincset jelentő épületek felújításában, állagmegóvásában. A Danubius szállodák a városi „City” , és a gyógy- és wellness-szállodák, a „Spa” márkák köré szerveződnek. A városi szállodák közé tartoznak Magyarország legrégibb, legpatinánsabb szállodaépületei. A Danubius Spa szállodák Európa-szerte ismert Medical wellness-szállodák, melyek számos gyógykezeléssel és komplex terápiával várják vendégeiket. A Danubius Hotels Group büszke arra, hogy nemcsak üzleti szolgáltatásaiban, de munkáltatói szemléletében is innovatív, vallja, hogy a vendégek és a munkavállalók egyformán fontosak a cég számára.