A P&G nemrég bevezetett Lead with Love kampánya a komplex adományozási program mellett globális összefogásra is buzdít a közösségek, a nemek közti egyenlőség és bolygónk megóvása érdekében. A kampány a vállalat márkáira épít és egyesíti a P&G régóta ismert társadalmi törekvéseit a közösségi hatás, az egyenlőség és befogadás, valamint a környezeti fenntarthatóság terén.

Lead with Love: jótett helyébe… tegyél még több jót!

A P&G több mint 180 éve támogatja a közösségeket és a fogyasztókat, különösen a váratlan kihívások idején. A vállalat közel 30 éve jelen van Magyarországon is, és a világjárvány kitörése óta majdnem 200 raklap terméket adományozott, több mint 80 millió Forint értékben, a leginkább rászorulóknak. Az új év kezdetével a P&G és márkái folytatják szoros együttműködésüket a nemzetközi és hazai partnerszervezetekkel, köztük a Magyar Vöröskereszttel, az Unicef ​​Magyarországgal, a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel, a Habitat for Humanity szervezettel, az SOS Gyermekfalvakkal, a Magyar Szülésznők Szövetségével, valamint a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, hogy országszerte támogatást nyújthassanak a nehéz helyzetbe került családoknak és közösségeknek.

„2020 egyértelművé tette, hogy mi számít igazán, és milyen szerepet kell játszania a vállalatoknak a társadalomban. Úgy döntöttünk, hogy globális programot indítunk a különböző társadalmi témákat érintő beszélgetések kezdeményezésére, a jótékony cselekedetekre való ösztönzésre és jótettekkel, szeretettel való vezetésre. Így jött létre a Lead with Love” – mondta Gabriel Makki, a P&G Közép-európai értékesítési alelnöke.

Emotions

A programot a vállalat egy erőteljes videóval indította Emotions, azaz „Érzelmek” címmel, amely a legalapvetőbb emberi érzelmeket jeleníti meg, többek közt a szeretetet.

„Hiszünk abban, hogy felelősséggel tartozunk a társadalom iránt, ezért vállalatunk és márkáink erejét, népszerűségét és erőforrásainkat arra használjuk, hogy 2021-től még több jót tegyünk és olyan növekedésre ösztönözzünk, amelyek tartós, pozitív hatással lesznek a közösségekre világszerte”  – mondta David Taylor, a P&G igazgatótanácsának elnöke, és elnök-vezérigazgatója.

Hazai jótékonysági programjaik idén is folytatódnak

A Pampers Magyarország évek óta egyedülálló módon támogatja a magyarországi koraszülött ellátást azzal, hogy a legtöbb hazai koraszülött intenzív osztály számára térítésmentesen biztosítja az idő előtt született babák ellátásához szükséges speciális pelenkákat. A közelmúltban a márka több mint 6000 csomag pelenkát ajánlott fel az SOS Gyermekfalu számára, és 3,5 millió forint pénzügyi támogatást nyújtott a Koraszülöttekért Országos Egyesületnek (KORE).

Az Always tavaly harmadik alkalommal szervezte meg kampányát a menstruációs szegénység csökkentéséért, és támogatott több ezer lányt a Vöröskereszt együttműködésével, valamint világszerte több mint 40 millió menstruációs terméket adományozott a COVID-19 idején. A márka 2021-ben is folytatja a menstruációs szegénység elleni küzdelmet, valamint globális oktatóprogramját a fiatal lányok pubertáskori önbizalomnövelésének támogatására, amely programmal évente több mint 18 millió gyermeket, szülőt és oktatót ér el.

A Pantene elkötelezett ökológiai lábnyomának csökkentése mellett: a márka legújabb fejlesztése a kevesebb víz felhasználásával készült, illetve vízmentes termékek, amelyek hozzájárulnak a természeti erőforrások megőrzéséhez és védelméhez.

A P&G Beauty a közelmúltban bemutatta újratölthető alumínium palackjait, valamint a 60 százalékkal kevesebb műanyag felhasználásával készült utántöltő tasakokat négy hajápolási márkája, a Head & Shoulders, a Pantene, a Herbal Essences és az Aussie esetében.

A decemberben megjelent 2020-as éves Társadalmi felelősségvállalási jelentése szerint a vállalat tíz éve megfogalmazott 16 kiemelt vállalásából 14 már megvalósult. A vállalat valamennyi gyára világszerte zero waste termeléssel működik, azaz nem szállít hulladékot szemétlerakókba, emellett bejelentette, hogy felgyorsítja a klímát érintő céljait az It’s Our Home kötelezettségvállalásán keresztül, és karbonsemlegessé válik a 2030-ig tartó évtizedben.

Manapság egyre többen küzdenek valamilyen ételallergiával, ételintoleranciával, cukorbetegséggel, így egyre nagyobb az igény a különféle „mentes”, a megszokottól eltérő ételekre. Nekik és persze a nyitott érdeklődőknek is szeretne kedvezni a kétnapos, Mentes Feszt nevű gasztronómiai fesztivál február 23-án és 24-én, szombaton és vasárnap.

„Nagyon fontos célkitűzésünk egy olyan rendezvény szervezése, ahol minden ételallergiás megtalálja a kedvenc ételeit és a gasztronómiai újításokat újragondolva, számára kockázatmentesen fogyasztható alapanyagokból elkészítve. Két szinten, több mint 1200 négyzetméteren vonultatjuk fel a »mentes« irányzatok legnevesebb szereplőit” – mondta Oltványi Zsolt szervező, a Mentes Egészségstúdió és Cukrászüzem tulajdonosa.

Az ELTE Lágymányosi Campus Északi Tömbjében, beltéren megrendezésre kerülő Mentes Feszten több mint 40 kiállító mutatja be glutén-, laktóz- és hozzáadottcukor-mentes, egészségtudatos termékeit és szolgáltatásait. A »mentes« finomságok mellett 12 szakmai előadás is várja az érdeklődőket a téma szakértőitől, ezenfelül kispiaccal és gasztoudvarral is készülnek.

Necz István szervező hozzátette: a Mentes Feszten külön gondoltak a családokra, ezért a Minimax által támogatott gyereksarokban foglalkozásokkal készülnek, a vasárnapi napon pedig ovis és sulis jógát is tartanak majd.

A gasztrofesztivál vendégei különleges jótékonysági kezdeményezésekben is részt vehetnek. A Református Szeretetszolgálat rohammentőjében a gyermekek újrahasznosított hulladékból készült plüssmacikat kaphatnak, szüleik pedig megvásárolhatják az általuk készített, maci formájú süteményeket, amelyekkel a szervezetet támogatják. Találkozhatnak még a Patronus Nappali Otthon fogyatékkal élő felnőtt lakóinak kézzel készült termékeivel, valamint a belépőváltással mindenki automatikusan támogatja az SOS Gyermekfalvakat is.

A Mentes Feszt részletes programját ITT találja.

A Média 2.0 Blog idei utolsó meetupjának témája a non-profit szervezetek kommunikációja volt. A szektor egyre profibban működik, ugyanakkor a társadalomban még számos tabutéma és rossz beidegződés nehezíti a munkájukat.

A rendezvényen Dely Géza, a Nem Adom Fel Alapítvány vezetője, Fodor-Kovács Éva, a Bátor Tábor marketingvezetője, Romet-Balla Ágnes, az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítvány adománygyűjtési és kommunikációs igazgatója, valamint Gusztos Péter, a Suhanj! Alapítvány elnöke beszélgettek a nonprofit szervezetek kommunikációs megoldásairól.

Akár rendelkeztek korábbi céges tapasztalatokkal, akár más pályáról kerültek a civil szférába, abban mindannyian egyetértettek, hogy a non-profit szervezetek nem amatőrök, nagyobb méret esetén ugyanúgy éves és kampánytervezésre van szükségük, mint a vállalatoknak. Akik hobbiból vágtak bele a tevékenységbe, azok is érzik, hogy eljön az a pont, amikor már profivá kell válni. A főbb különbségeket a büdzsék eltérő nagyságrendje, a bizalom kiemelt szerepe, valamint a vásárló és a fogyasztó személyének elkülönülése jelentik. A vásárló ebben az esetben az adományozás élményén túl egyfajta márkaértéket „visz haza”, bár egyes esetekben az önkénteseknek is lehetősége nyílik a bevonódásra, illetve a folyamatos kommunikáció, a nem feltétlenül pénzgyűjtő célú megkeresések is fontosak. További nehézség, hogy a társadalmi célú reklámkampányokat nehéz tervezni, az erre szolgáló felületek rendelkezésre állása gyakran csak az utolsó pillanatban derül ki, ami nagyfokú rugalmasságot követel meg.

A kampányoknál ugyanúgy vannak megalapozó kutatások, kidolgozott üzenet és call to action, mint az egyéb reklámoknál. A cél itt is a tömegből, a zajból történő kiemelkedés, amihez erős nemzetközi háttér és know how hiányában gerillataktikákat lehet bevetni. Mindenkinél van valamilyen „varázslat”, amit be lehet mutatni. Az üzeneteknél különösen vigyázni kell arra, hogy ne legyenek sértőek. A nyugatabbra már elterjedt provokatívabb reklámok nálunk még nem működnek, kerülni kell a túlzó ábrázolásokat, gondosan egyensúlyozva a kreatívokban a „szomorú és éhes, de még nem túl reménytelen helyzetben lévő kisgyerek” megmutatásáért. Bár a Nem Adom Fel és a Suhanj! esetében is kimondott cél a pozitív üzenet, a fogyatékossággal élők értékeinek és lehetőségeinek, a társadalomhoz való hozzájárulásuknak a bemutatása, és ezen a területen sikeresek is, ami elindíthat egyfajta szemléletváltozást.

Azt a beszélgetők is elismerték, hogy létezik egyfajta verseny a szervezetek között a viszonylag limitált, jellemzően AB státuszú városi nőkből álló célcsoportért, egyesek attól sem riadnak vissza, hogy a többiek keresőszavaira ráhirdessenek. Ugyanakkor a versenyt magát építő jellegűnek értékelik, mert hatékonyságra ösztönöz és az egész szegmens láthatóságát, elfogadottságát, társadalmi beágyazottságát is növeli. Amit inkább problémaként érzékelnek, az a 4-5 jelentős háttérrel bíró szervezet, valamint az a tény, hogy sokszor állami intézmények, például kórházak felszerelésében is civil szervezetek vállalnak szerepet, holott ez az állam feladata lenne.

A nagyvállalati szférában már egyre tudatosabb az adományozói tevékenység, azonban sok helyen még mindig úgy gondolják, az önkéntesség a piszkos, kétkezi munka, a plüssjáték-gyűjtés, a sütisütés és a cipősdoboz-ajándékok gyűjtése körében kimerül, holott „elfogytak a lefestendő kerítések”. Az ügynökségek pro bono felajánlásai kapcsán viszont egyöntetűen pozitívak a tapasztalatok.

Ami a lakossági adományozókat illeti, a legegyszerűbb megoldásokat – például televízióban hirdetett mobilos adományozást – érdemes választani, mert az összetettebb modellek, különösen a havi fix adományozás rendszere nálunk még nem terjedt el, nem is beszélve a hagyatéki adományozás roppant kényes terepéről, amelyet egyelőre inkább csak a partvonalról vizsgálnak a szektor szereplői. Szintén ritka még a napi fix időben felajánlott önkéntes szellemi munka, pedig az alapítványoknak is szükségük van pénzügyesekre vagy marketingesekre. Különösen azért, mert hazánkban még nem elfogadott, hogy az egyes szervezetek személyi költségeket vagy reklámköltségeket is elszámolnak, holott ez a napi működésük része. Épp ez az egyik akadálya a valóban transzparens kommunikációnak is, holott a nyíltság és egyenesség a szektor alapvető értékei közé tartoznak.

De mint a lezárásban elhangzott, a hazai non-profit szektor csupán 25 éves, elfogadottságban, a stabilitás érzetében még nem versenyezhet a nagy történelmi intézményekkel. Idővel viszont alakulhat a szemlélet, fokozódhat a profizmus és a tabutémák listája is egyre rövidebb lesz.

(A szervezőknek ezúton is külön gratulálunk a jelnyelvi tolmácsoláshoz. A Média 2.0 oldala itt található.)