„Az ESG ma már nem pusztán jogszabályi kötelezettség, hanem a jövő versenyképességének kulcsa. A Soproni Egyetem ezért vállalja, hogy a tudományos háttér mellett gyakorlati tudást ad át a hallgatóknak” – hangsúlyozta megnyitó beszédében Prof. dr. Lakatos Ferenc, a Soproni Egyetem kutatási és külügyi rektorhelyettese. Ezt követően Prof. dr. Heil Bálint, az Erdőmérnöki Kar dékánja köszöntötte a résztvevőket, kiemelve: „a fenntarthatósági fordulat nem képzelhető el jól képzett szakemberek nélkül. Úgy érezzük, a most induló ESG képzéseink épp ezt erősítik Magyarországon”.

A Soproni Egyetem bemutatkozó szekciójában elsőként Dr. Czimber Kornél, az Erdőmérnöki Kar dékánhelyettese lépett a pódiumra, aki átfogó képet adott a kar sokrétű oktatási és kutatási tevékenységéről, valamint azokról a kulcsprojektekről, amelyek nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi tudományos és szakmai közegben is meghatározó szerepet töltenek be (Okoserdő, BorderEye, SoilSense).

Ezt követte Dr. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója, aki az erdészeti és faipari ágazatban rejlő szénmegkötési és -tárolási szolgáltatások értékeléséről, klímavédelmi szerepéről és az intézet kiemelt projektjeiről (TKP ErdőLab) tartott előadást.

Prof. dr. Széles Zsuzsanna, a Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar dékánja a kar szerteágazó tevékenységeinek bemutatása mellett az ESG társadalmi és irányítási pillérei mentén taglalta a fenntartható működés és a versenyképesség alapfeltételeit és összefonódását. Ezt követően ismét Prof. dr. Lakatos Ferenc szólt, ezúttal mint a Soproni Egyetem Környezeti Információ Validáló és Verifikáló Testületének megfelelőségértékelési vezetője. Bemutatta az akkreditált státuszban működő testület munkáját, amely olyan hitelesítési programokat végez, mint az üvegházhatású gázokra vonatkozó nyilatkozatok verifikálása és validálása, környezeti jelentések hitelesítése, életciklus-értékelések (LCA) vizsgálata, valamint környezeti címkék, nyilatkozatok és vízlábnyom ellenőrzése.

Dr. Rétfalvi Tamás, a Környezet- és Természetvédelmi Intézet igazgatója ismertette a GreenBee projektet, és beszélt arról, hogyan támogatható a biodiverzitás védelem oldaláról az ESG-megfelelés.

A képzésekben aktív együttműködő oktatási partnerként, a tanácsadói szféra képviseletében Székács Gyula, a Greenpact Kft. ügyvezetője, alapítója tartott bemutatkozó előadást, hangsúlyozva: „az ESG akkor tud igazán értéket teremteni, ha a vállalatok valós üzleti és társadalmi előnyökké formálják a szabályozásokból fakadó elvárásokat”.

A konferencia kiemelt keynote előadását Erdélyi Dániel, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának ESG Technológiai és Kapcsolattartási Főosztályának vezetője tartotta „ESG 2.0 – Illúzióvadászat véget ért, most a józan ész marad játékban” címmel. Előadásában részletesen szólt arról, hogyan alakult ki és hova tart a nemzetközi ESG szabályozási környezet, valamint kiemelte, hogy a hazai szabályozás kimagasló szintű, egységes és következetes, egyedülálló keretet biztosítva a vállalatok fenntarthatósági teljesítményének méréséhez és ellenőrzéséhez. Az előadás élénk szakmai diskurzust indított el, amely során a résztvevők a hazai ESG-szabályozás jövőjéről és a vállalatok előtt álló kihívásokról is eszmét cseréltek.

A konferencia moderátorai dr. Polgár András szakfelelős, egyetemi docens és Elekné dr. Fodor Veronika adjunktus voltak.

Az ESG és alkalmazott fenntarthatósági szakember MSc szak 2 szemeszteres, levelező munkarendben induló mesterszak a környezeti fenntarthatóság, a társadalmi felelősségvállalás és a vállalatirányítás integrált megközelítését nyújtja. A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik képesek fenntarthatósági stratégiák kidolgozására, a vállalati ESG-jelentések menedzselésére, valamint a klímaadaptáció, a karbonsemlegesség és a körkörös gazdaság gyakorlati támogatására.

A hallgatók a tanulmányok során az MSc oklevél mellett, beépülő modulként, akkreditált ESG tanácsadó részismereti képzési (GFÜ/011/2025) mikrotanúsítványt is szerezhetnek, amely erősíti munkaerőpiaci versenyképességüket
(további részletek: emk.uni-sopron.hu/esg-es-alkalmazott-fenntarthatosagi-szakember-msc). A képzés a rugalmas időbeosztással elsajátítható online, digitális tananyagokra épít, havi intenzív gyakorlati konzultációkkal és projektfeladatokkal.

Az erdők és a faipar szerepe felértékelődik a jövő agráriumában és az építőiparban is. Egyedülálló, több évtizedes adatbázisok állnak rendelkezésre Sopronban, hazánk Zöld Egyetemén, amelyek feldolgozására és az előrejelzések elkészítésére az MI különleges lehetőségeket kínál.

Prof. Dr. Fábián Attila rektor kiemelte: „a Soproni Egyetemnek világos koncepciója van arra, hogyan alkalmazható a mesterséges intelligencia az oktatásban, kutatásban, egyetemi működésben. Megvannak azon kompetenciáink, amivel csatlakozni tudunk más egyetemek stratégiájához”.

A Soproni Egyetem szakemberei gyakorlati példákat mutattak be a Soproni Egyetem innovációiból Prof. Dr. Palkovics Lászlónak. Az Erdőmérnöki Kar 1996 óta foglalkozik MI-hoz kapcsolódó alkalmazott kutatással.  A magyar erdőkről a hetvenes évek óta rendelkeznek digitális adatokkal, de ennél régebbi információkat is fel tudnak dolgozni a szakemberek. Az erdő és klíma összefüggéseinek feltárásában, az erdőkár felmérés és előrejelzés témájában, műholdas képelemzésben, dróntechnológiában, robot navigációban, vagy akár vadgazdálkodási és konfliktuskezelési rendszer kialakításában is használják a mesterséges intelligenciát. Az Erdészeti MI Stratégia egyik célja, hogy térbeli és időbeli precíz adatbázis jöjjön létre, melyen MI-vel segített elemzéseket lehet futtatni.

Az Erdészeti Tudományos Intézet is számos MI alkalmazási lehetőséget mutatott be. Szó esett például a mesterséges intelligencia alapú erdőkár elemzésről, amely a klímaváltozás hatásainak mérséklésében és a növénybetegségek, kártevők elleni védekezésben segítheti a munkát. A monitoringrendszerek gyorsításában és a védekezés hatékonyságának növelésében játszhat szerepet az MI.

A Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar szakemberei többek közt a gyártásoptimalizálásban, az új biokompozitok viselkedésének modellezésében vagy a faipari anyagok tulajdonságainak előrejelzésében látják az MI adta lehetőségek kiaknázását.

A találkozón a Soproni Egyetem szakemberei és Palkovics László kormánybiztos közös programok megalapozásában állapodtak meg, amelyek elősegíthetik a mesterséges intelligencia hazai alkalmazásának bővítését és az egyetemek közötti együttműködést. A Soproni Egyetem több évtizedes tudományos tapasztalatai és innovációi biztos alapot nyújtanak ahhoz, hogy a nemzeti MI stratégia részeként meghatározó szerepet töltsön be a jövőben.

Fergeteges színházi showműsorral indult a Nemzetközi Színházi Műhely Sopronban. A különböző országokból érkezett fiatalok tánccal, dalokkal mutatkoztak be egymás és a nagyközönség előtt.

A műhely a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) szervezésében jött létre, a kaposvári MATE Rippl-Rónai Művészeti Kara mellett öt ország – Spanyolország, Románia, Peru, Bulgária és Mongólia – színházi képzéseit képviselő színészmesterség-tanárok és fiatal színész-, illetve rendezőhallgatók részvételével. A külföldi résztvevők olyan neves nemzetközi intézményeket képviselnek, mint a bukaresti „I.L. Caragiale” Színház- és Filmművészeti Nemzeti Egyetem (Universitatea Națională de Artă Teatrală și Cinematografică, Románia), a Perui Alkalmazott Tudományok Egyeteme (Universidad Peruana de Ciencias Aplicadas, Peru), a Kasztília és León Tartományi Felsőfokú Színművészeti Iskola (Escuela Superior de Arte Dramático de Castilla y León, Spanyolország), a Mongol Állami Akadémiai Drámai Színház, valamint a Bolgár Nemzeti Színház- és Filmművészeti Akadémia (NATFA) Bábszínháza és Drámai Tagozata.

A több mint 80 fős nemzetközi csapat tréningeken, workshopokon és közös alkotófolyamatokon keresztül ismerkedik meg egymás színházi hagyományaival, szemléleteivel, új lehetőségeket keresve az együttműködésre és közös gondolkodásra.

Prof. dr. Sepsi Enikő, az SZFE rektora a megnyitón hangsúlyozta: „A Nemzetközi Színházi Műhely nem csupán nyári szakmai program, hanem az SZFE nemzetközi fejlesztési stratégiájának szerves része. Nagy öröm számunkra, hogy hallgatóink ismét egy sokszínű, nemzetközi közegben, inspiráló alkotótérben dolgozhatnak együtt külföldi művészdiákokkal. A különböző kulturális hátterek találkozása, a színházi tudás megosztása és a közös munka olyan tapasztalatokat hozhat, amelyek hosszú távon is meghatározhatják a résztvevők szakmai útját. Hisszük, hogy ez a műhely hozzájárul a nyitott, határokon átívelő színházi közösségek formálásához.”

A szakmai napok reggelente tréningekkel indulnak, amelyeket elismert hazai és külföldi mesterek tartanak – ezen keresztül a résztvevők bepillantást nyerhetnek a Sztanyiszlavszkij és Nyemirovics-Dancsenko által fémjelzett módszertől kezdve a Mihail Csehov-technikán és a Grotowski-, illetve Suzuki-alapú színésztréningeken át a kortárs fizikai színházi gyakorlatokig – ismertette a programot Kozma András műfordító-dramaturg, a Nemzeti Színház képviseletében, aki egyben az SZFE oktatója és a műhely szakmai vezetője is.

Délutánonként nemzetközi vegyes csoportokban, rendezőhallgatók vezetésével zajlik a közös munka, amelynek célja, hogy a résztvevők kortárs színházi eszközökkel hozzanak létre egy-egy, kb. 20–25 perces performanszot Shakespeare Rómeó és Júlia című drámája alapján. A záróelőadásokat július 8-án mutatják be Sopronban.

A szakmai műhelyt kulturális és közösségi programok egészítik ki – többek között városnézés, táncház, éjszakai fürdőzés, tűzugrás, valamint előadáslátogatás a Fertőrákosi Barlangszínházban. A szervezők célja, hogy a résztvevők ne csak szakmailag, hanem tartalmas kapcsolatokkal és emlékezetes élményekkel is gazdagodjanak.

Prof. dr. Fábián Attila Gábor, a Soproni Egyetem rektora a következőképpen fogalmazott: „Sopron és a Soproni Egyetem számára is nagy megtiszteltetés, hogy otthont adhatunk ennek a nemzetközi színházi műhelynek. Egy korszerű egyetem nem csupán a tudományos képzés terepe, hanem a művészet és a kultúra befogadó közösségi helyszíne is. Ezért is kiemelten értékes az a partnerség, amelyet az SZFE-vel és a Nemzeti Színházzal közösen indítottunk. A hallgatók és oktatók nemcsak a nyári program idején érkeznek hozzánk, hanem év közben is: a Természetesen színház! előadássorozat keretében minden szemeszterben két előadással gazdagítják az egyetemi kulturális életet. A leghűségesebb magyar város a kultúra fellegvára is egyben. A Soproni Egyetem pedig nemcsak az Év Egyeteme 2025 címmel elismert felsőoktatási intézmény, hanem a fiatal művészek elkötelezett támogatója is.” 

A program a három intézmény 2025 májusában aláírt együttműködési megállapodásának keretében valósul meg, amely közös művészeti és oktatási kezdeményezések megvalósítását célozza – olyan platformok létrehozásával, amelyek támogatják a kreativitást, a szakmai párbeszédet és a gyakorlatban is alkalmazható tudás megszerzését. Az együttműködés célja, hogy a fiatal művészek szakmai fejlődése mellett a hazai kulturális élet is új impulzusokkal gazdagodjon.

Az áruházlánc újabb lépéssel szeretné felhívni a figyelmet a beporzó rovarok fontosságára, egyúttal menedéket nyújtani számukra. Az ALDI elkötelezett amellett, hogy hozzájáruljon e kulcsfontosságú szervezetek élőhelyeinek a megőrzéséhez és kialakításához, ezért együttműködik Sipos József növényorvossal és agrármérnökkel. A szakértő segítségével országszerte hét településen olyan rovarhoteleket alakítottak ki, amelyek specifikusan a beporzók számára kedvező környezetet biztosítanak. A rovarhotelek telepítése nemcsak a beporzók védelmét szolgálja, hanem a helyi ökoszisztéma gazdagításával hozzájárul a fenntartható környezet kialakításához. Biatorbágy mellett Gödöllőn a Kastélyparkban, Pakson a Balogh Antal Gimnáziumnál, Pécsett a Koch Valéria Iskolaközpontnál, Szegeden a Honfoglalás Parkban, Szolnokon a Bagolyvár Vadasparkban, Nyíregyházán pedig Sóstófürdőn adták át a rovarotthonokat. Pécsett, Pakson és Gödöllőn pedig rendhagyó biológiaórát tartott Sipos József.

„A beporzók olyan állatok, amelyek elsősorban táplálkozásuk során virágról virágra szállítják a növények örökítőanyagát, a virágport, és ezzel biztosítják a szaporodásukat. A növények és állatok ilyen jellegű kapcsolata mintegy 150–200 millió évre tekint vissza. Mára csak Magyarországon a háziméh mellett több mint 700 méhfaj (ideértve a poszméheket, a mézelő méheket és a magányos méhfajtákat), valamint lepkék, különféle darazsak, légyfélék, molyok, bogarak, összességében több ezer faj végzi ezt a munkát. A beporzók tevékenysége összességében a szárazföldi zárva termő virágos növények 80 százalékát érinti” – mondta Sipos József.

„Széles körű fenntarthatósági lépéseink között lényeges intézkedés, hogy felhívjuk a figyelmet a beporzók védelmére. Élelmiszer-kereskedőként kiemelten fontos számunkra, hogy továbbra is fennmaradjon az ökoszisztéma, bennük a rovarokkal. Mostani intézkedésünk nem csupán egy felelősségvállalási lépés, hanem arra ösztönöz, hogy minél többen tegyenek lépéseket a környezetvédelem és a biológiai sokféleség megőrzése érdekében” – mondta Bernhard Haider, az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. országos ügyvezető igazgatója.

Szerző: Boros Péter | óraadó | Metropolitan Egyetem Budapest és Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar

E-mail: peter@peterboros.eu

Nincs ez máshogy a fenntarthatóság témakörben sem. Például indulhat egy tanóra azzal a felvetéssel (ahogy ez történt nemrég), hogy a fenntarthatóság csak marketing-„hype”, közönséges kis marketingeszköz, aminek a profitnövelésen kívül semmi haszna, és senkit sem érdekel igazán.

Ujjé! Van tehát valami, ami szuperdivatos, és növeli vállalkozásunk profitját. Amivel mindenki csak azért foglalkozik, mert nem akar lemaradni a marketingvonatról. Az újrahasznosítható csomagolás, a biotermékek, a zöldszemlélettel átitatott papír zsebkendő jelenti ma a kulcsot az üzleti vállalkozások sikeréhez. Az a cég, amelyik nem hivatkozik az egész szervezetét átfogó fenntarthatósági aktivitásokra, lemarad a profitnövelési versenyben.

Persze hogy nem. Az üzleti siker sok tényezőn múlik, amelyek közül a fenntarthatósági szempontoknak való megfelelés csak az egyik. Ma már viszont az is egyértelmű, vagy legalábbis jól látható, hogy messze nem csak egy felfújt marketingeszközről van szó.

Napjainkban szinte minden komolyabb, hosszabb távra tervező vállalkozás versenyképességének fontos mérési szempontja, hogy mennyire része a cég stratégiájának a fenntarthatósági szemlélet. Nem elég csak kijelenteni, mennyire „zöld” a cégünk, az üzleti folyamatoknak, az egész vállalati szervezetnek tükröznie kell ezt a szemléletet, és természetesen az is fontos, hogy az ügyfelek, a fontos piaci szereplők tudjanak erről.

Itt jut kulcsszerepbe a kommunikáció és vele a hype-effektus. A nemzetközi szinten zajló marketingaktivitásoknak (reklám, PR, egyéb kommunikáció) nagy érdeme, hogy előtérbe hozták az emberiség történelmének talán eddigi legnagyobb kihívását. Sikerül-e vajon megoldást találni fennmaradásunk biztosítására, vagy teljesen feléljük természeti és ásványkincseinket, elvágjuk magunk alatt a faágat (sajnos szó szerint)?

A tömegkommunikáció véleményformáló hatását nem érdemes vitatni. Legyen szó bármilyen iparágról, üzleti, politikai vagy egyéb témáról, ha hosszú időn keresztül, elég sokszor halljuk a hozzánk eljuttatni kívánt üzenetet, akkor is változik a szemléletünk, ha éppen nem értünk egyet az üzenet tartalmával. Ezt számos kutatás bizonyítja, de a felméréseken kívül világszerte különböző gyakorlati példák is vannak a kommunikáció hatékonyságára nézve.

Talán sokak által ismert a PETA (People for the Ethical Treatment of Animals, lásd keretes írásunkat) állatvédő szervezet tevékenysége, amely megosztó, sok esetben botránykeltő, néha kifejezetten durva kampányaival elérte, hogy világszerte megváltozott az állatok, az élővilág szerepéhez való hozzáállás. Egyéb tényezők is közrejátszottak, de a szervezet tevékenysége komoly mértékben hozzájárult azokhoz a változásokhoz, amelyek jelentősen átformálták mind a különböző iparágak (például divat, ruházat) szereplői, mind pedig vásárlóik szemléletét. A természetes szőrméből készült ruhák szerepe visszaszorult, és átadták a helyüket olyan modern anyagokból előállított termékeknek, amelyeknek fizikai tulajdonságai, érzékszervi megjelenése szinte megszólalásig olyan, mint az állati eredetű szőrméé. (Az más kérdés, hogy ezeknek az új anyagoknak a használata mennyire terheli környezetünket.)

Bátran vonhatjuk le tehát azt a következtetést, hogy a fenntarthatóság esetében is lényeges a hatékony kommunikáció. A „hype-olás”. Igenis, toljuk túl, beszéljünk róla sokszor, minden lehetséges fórumon, mert bár az elmúlt három évtizedben nemzetközi szinten folyamatosan konferenciák követik egymást a témában, átfogó, világszintű változást még mindig nem sikerült elérni.

A figyelemfelhívás mellett az eddig elért eredményeket is érdemes minél szélesebb körben megosztani, hiszen azok mind az egyének, mind a közösségek, vállalatok szintjén látványosak, és jó irányba mutatnak. Az egyszer használatos műanyagok visszaszorítása, a környezetfejlesztési programok, a szén-dioxid-kvóták bevezetése, a vízzel való takarékosság, a nagyobb vállalatok esetében az üzleti stratégiába bekerülő fenntarthatósági KPI-ok, ESG és egyéb rendszerek kidolgozása mind-mind kivétel nélkül kitűnő és biztató fejlemény.

A tanulási folyamat hosszú, és sajnos időnk kevés van, de ha mindent beleadunk, sokan megértik majd, hogy a fenntarthatóság jóval több, mint egy divatos marketingeszköz.

PETA

A People for the Ethical Treatment of Animals (PETA, www.peta.org) a világ legnagyobb állatvédelemmel, állati jogokkal foglalkozó szervezete. Nemzetközi szinten tagjainak és támogatóinak száma meghaladja a kilencmilliót. A szervezet tevékenysége négy területre koncentrálódik, a laboratóriumokban végzett állatkísérletekre, az élelmiszeriparra, a ruhaiparra és a szórakoztatóiparra. Az ezeken a területeken előforduló, állatokkal szembeni, morális szempontból elfogadhatatlan eljárásokon kívül egyéb olyan ügyeket is felvállalnak, ahol az állatok jogai sérülnek, állatokkal szemben való kegyetlen bánásmód érhető tetten.

Közösségi oktatás, oknyomozó újságírás, kutatások, állatmentés és különböző demonstrációk, tüntetések, tiltakozó kampányok szervezése tartoznak elsődleges kommunikációs eszközeik közé. Ezek közül különösen a tiltakozó kampányokkal tűntek ki, amelyek rendszerint igen megosztó, sokszor sokkoló, brutális naturalizmusukkal keltenek nagy feltűnést és publicitást.

Ez a nyers kommunikációs stílus nagyon hatásosnak bizonyul. A szándékosan megbotránkoztató aktivitások rendszeresen a nemzetközi vezető újságok, média híradásaiban szerepelnek, gyakorlatilag a világon mindenhová eljuttatva a szervezet üzeneteit. Máig emlékezetes az orvvadászat elleni 2013-as kampányuk, amelynek során hirdetéseikben megcsonkított állati tetemeket mutattak be, meztelen emberi női testekkel együtt, amelyeket fogyasztásra szánt állathúshoz hasonlítottak.

Többek között ezeknek a kampányoknak köszönhetően világszerte egyre szélesebb nyilvánosságot kapott az állati jogok témaköre, az orvvadászat, az illegális állatkereskedelem elleni küzdelem, ami nagymértékben hozzájárult például a divat- és a szórakoztatóiparban bekövetkezett, állatvédelemmel kapcsolatos változásokhoz.

Nyitó kép: Nick Fewings, Unsplash