<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title></title>
	<atom:link href="https://markamonitor.hu/tag/somogyi-vass-eszter/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://markamonitor.hu</link>
	<description></description>
	<lastBuildDate>Fri, 13 Sep 2019 15:17:25 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.9.1</generator>

<image>
	<url>https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2018/07/cropped-favicon-32x32.png</url>
	<title>Márkamonitor</title>
	<link>https://markamonitor.hu</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Miért nem adnak a cégek visszajelzést az állásinterjú után?</title>
		<link>https://markamonitor.hu/miert-nem-adnak-a-cegek-visszajelzest-az-allasinterju-utan/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Tokaji Tamás]]></dc:creator>
		<pubDate>Sat, 14 Sep 2019 05:06:46 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[Kiemelt]]></category>
		<category><![CDATA[Andavölgyi Vivien]]></category>
		<category><![CDATA[profession.hu]]></category>
		<category><![CDATA[Somogyi-Vass Eszter]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://markamonitor.hu/?p=19816</guid>

					<description><![CDATA[Az állásinterjú után jön a munkakeresési folyamat leginkább idegőrlő része: a várakozás a visszajelzésre. Sok esetben azonban a jelölt hiába vár, a cégek – kapacitáshiányból vagy más okokból –, de nem jelentkeznek többet. Ez a jelenség túlmutat azon, hogy a jelentkező csalódottan veszi tudomásul, hogy valószínűleg nem őt választották – hosszú távon a cég hírnevére [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Az állásinterjú után jön a munkakeresési folyamat leginkább idegőrlő része: a várakozás a visszajelzésre. Sok esetben azonban a jelölt hiába vár, a cégek – kapacitáshiányból vagy más okokból –, de nem jelentkeznek többet. Ez a jelenség túlmutat azon, hogy a jelentkező csalódottan veszi tudomásul, hogy valószínűleg nem őt választották – hosszú távon a cég hírnevére nézve súlyos következményei lehetnek. </strong></p>
<p>Magyarországon <em>„a cégek egyelőre nem veszik elég komolyan, hogy mindenkinek visszajelzést adjanak. Valószínűleg még nem látják ennek hosszú távú negatív hatásait”</em> – mondja Andavölgyi Vivien, a <a href="https://www.profession.hu/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Profession.hu</a> toborzási szakértője.</p>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>Mekkora a probléma?</strong></p>
<p>Magyarország legnagyobb álláskereső oldala, a Profession.hu rendszeresen méri felhasználóinak elégedettségét. Ennek keretében a szöveges véleményt adó munkavállalók 15 százaléka említette spontán, hogy azért volt negatív élmény számára a munkakeresés, mert nem kapott visszajelzést a pályázatával kapcsolatban. Figyelembe véve, hogy ezek a felhasználók erre vonatkozó konkrét kérdés nélkül hozták fel a témát, akkor erős magabiztossággal állíthatjuk, hogy az érintettek köre ennél jóval nagyobb is lehet.</p>
<p><em>„Manapság egy álláskereső jellemzően nem csak egy meghirdetett pozícióra jelentkezik, hanem több lehetőséget is megpályáz. Ezért versenyelőnyben vannak a legjobb szakemberekért folytatott harcban azok a cégek, amelyeknek jól kialakított visszajelzési rendszere van, ugyanis a visszajelzés lassúsága, hiánya miatt könnyen dönthetnek a pályázók másik lehetőség mellett. Ráadásul, a pályázók egy ilyen céget biztosan nem fognak jó szívvel ajánlani ismerőseiknek sem”</em> – magyarázza a toborzási szakértő.</p>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>Miért marad el a visszajelzés?</strong></p>
<p>A legtöbb cég általában kapacitáshiánnyal, vagy a visszajelzésekre kidolgozott folyamatok hiányával indokolja, miért nem értesítik a sikertelenül pályázókat. <em>„De gyakran előfordul, hogy a cégek csak a toborzási folyamat lezárását követően, az új munkatárs munkába állása után adnak csak visszajelzést azoknak, akik nem jutottak tovább. Ez akár két-három hónapot is igénybe vehet”</em> – mondja Somogyi-Vass Eszter, a Profession.hu kiválasztási folyamatot, céges visszajelzéseket megkönnyítő ATS rendszerének szakértője.</p>
<p>Jelenleg az állásportálon hirdető cégek háromnegyede (ez több mint 24 ezer vállalkozást jelent) használja az ATS rendszert, melyben könnyebben nyomon követhetik a jelentkezőket, üzenetet küldhetnek a pályázóknak, és a kiválasztási folyamat aktuális állapotát is megoszthatják velük. Az itt mért üzenetküldések száma tavalyhoz képest megháromszorozódott – de ez átlagosan még mindig csak az adott hónapban hirdető cégek negyedét jelenti. A kiválasztási folyamat státuszát szintén a hirdető cégek 25 százaléka osztotta meg a jelentkezőivel.</p>
<p>Az ATS rendszert használó cégek álláshirdetéseire jelentkezők átlag 16,5 százaléka kapott bármilyen visszajelzést a pályázatára idén. Ez jelentős emelkedés a 2018-as 4,3 százalékhoz képest, amely részben annak köszönhető, hogy Profession.hu automatikusan elérhetővé tette a cégek számára az ATS rendszerének használatát.</p>
<p>Az eddigi tapasztalatok szerint a rendszert az adminisztrációs, a fizikai, segéd- és betanított munka, a közigazgatási, a mezőgazdasági, az oktatási és a szakmunka típusú álláshirdetések esetén használják leginkább a cégek. Ezzel szemben a bank, biztosítás, bróker (a hirdetések 5 százaléka) és az üzleti támogató központok hirdetései (7 százalék) esetén a legkevésbé jellemző az ATS használata.</p>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>Fontos, hogy a pályázók jó élménnyel távozzanak</strong></p>
<p><em>„Egy jól felépített toborzási stratégia elengedhetetlen része, hogy a céggel kapcsolatba kerülő pályázók, akár felvételt nyertek, akár nem, a lehető legjobb élménnyel távozzanak. Így akár később, több tapasztalattal újra jelentkeznek majd a céghez, vagy ajánlják ismeretségi körükben más szakembereknek is. Ez a lehető leghitelesebb és autentikusabb módja a munkáltatói márkaépítésnek, ha tulajdonképpen ’kívülállók’ erősítik a cég megítélését”</em> – állítja Andavölgyi Vivien.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
