Használjuk ki az otthon töltött időt

Koronavírus, karantén, elrendelt home office, social distancing – pillanatok alatt a mindennapjaink szerves részévé váltak ezek az eddig alig, vagy egyáltalán nem használt kifejezések. Nincsenek csoportos edzések, hétvégi szórakozás, színházak és még a nagyszülők vasárnapi ebédjéről is le kellett mondanunk. A korlátozásokat azonban lehetőségként is felfoghatjuk, hiszen az otthon töltött idő tökéletes alkalmat ad arra, hogy kibontakoztassuk kreativitásunkat. Mivel a megváltozott helyzetben kevesebb impulzus ér minket, az agyunknak is jól jön egy kis edzés.

Ismerjük meg magunkat

Az önismeret elengedhetetlen a fejlődésünkhöz, legyen szó akár karrierbeli, társasági vagy személyiségbeli előrelépésről. Mérjük fel, mik az erősségeink, gyengeségeink, amikkel gazdálkodhatunk: erősségeinket használjuk ki, vessük be őket, gyengeségeinket pedig igyekezzünk erősséggé fejleszteni; így lehetünk sikeresek az alkotásban és a munkában, kiegyensúlyozottak és elégedettek a magánéletünkben, társas kapcsolatainkban. Ebben segíthet, ha folyamatosan feljegyezzük, milyen feladatot hogyan végeztünk el és ehhez milyen készségekre volt szükségünk, így idővel pontos képet kaphatunk arról, milyen területek lehetnek ideálisak számunkra.

Találjuk meg, ami minket motivál

Gyakori csapda lehet, hogy kedvet kapunk a főzéshez egy jól felépített Instagram-profil követése során, belevágunk a saját készítésű ékszerek bizniszébe barátnőnk lelkes beszámolói miatt, vagy elkezdünk festegetni, mert a párunk szerint az nyugtatóan hat. Kövessük inkább a saját megérzéseinket! Egy jól megválasztott hobbi, egy reálisan elérhető cél nagy energiákat képes adni, hatékony feltöltődési és örömszerzési forrásunk lehet. Azonban egy félresikerült projekt kedvünket szegi és épp a várt eredmény ellenkezőjét hozza: egyszerűen csak untat, de egyenesen kedvünket is szegheti, elszomoríthat, ha kudarcba fullad a végén. Éppen ezért érdemes sorra venni, mik azok a területek, amelyek valóban érdekelnek minket.

Foglaljuk írásba

Bár az elismert művészekről sokan azt gondolják, hirtelen ihlet szállja meg őket egy alkotás létrehozásakor, ez a valóságban a legritkább esetben van így. Még az igazán intuitív művészek mögött is sokévnyi kemény munka áll és egy-egy munka elkészültét van, hogy órákig tartó gondolkodás vagy éveken át gyűjtött halomnyi jegyzet előzi meg. Kezdjünk el jegyzetelni! Írjuk le gondolatainkat, ötleteinket, időnként olvassuk őket vissza és nézzük meg, miben változott a véleményünk. Az, ha nem hagyjuk elveszni a kósza, de hasznos gondolatainkat, új világokat nyithat meg előttünk.

Álljunk alkotóként a feladathoz

Életünk során folyamatosan figyelhetjük az érzéseinket, viselkedésünket és a körülöttünk lévők arra adott reakcióit – és ez alapján fejleszthetjük magunkat. Ebben egészen gyermekkortól akár a különféle oktatási intézmények is segíthetnek. Hazánkban is vannak már olyan iskolák, ahol a korábban elterjedt egyoldalú, frontális oktatási forma helyett műhely jellegű, gyakorlatorientált, személyre szabott képzés folyik, amely fókuszában a tanuló áll. A Budapesti Metropolitan Egyetem egy módszertani reformmal nemrégiben a felsőoktatásban is teret nyitott ennek a megközelítésnek azzal, hogy bevezette az Alkotóegyetem fogalmát. Az új koncepció szerint az egyetemisták gyakorlatorientált tantervet követve ismerik meg és fejlesztik saját egyéniségüket, keresik meg az inspirációjukat. Az egyetemi évek során a hallgatók egy kézzel fogható portfólióba rendezik az elsajátított készségeket és ismereteket, így már az egyetemi évek alatt teljes képet kapnak alkotói énjükről. Az intézmény oktatóinak fenti tippjeit követve az otthon töltött idő alatt mi magunk is elindulhatunk ezen az úton.

A járvány legsúlyosabb hetei alatt számtalan cikk és tanulmány született a COVID-19 veszteseiről, valamint rendelkezünk egy általános képpel az egyértelmű nyertesekről is, úgymint a maszk- és kézfertőtlenítő-gyártók, vagy az e-kereskedelem. Kevesebb szó esik viszont azokról az ágazatokról és vállalati szereplőkről, akik közvetetten tudtak előnyt kovácsolni a pandémia által megváltozott körülményekből. A PwC Magyarország Kényszerpihenő helyett túlórák – Avagy kik a COVID-19 nyertesei? című tanulmányának célja egy szélesebb kép kialakítása a világjárvány nyerteseiről, rámutatva olyan összefüggésekre is, melyek nem tekinthetők magától értetődőnek.

Változó értékek – első a biztonság

A vírus idején mindennél fontosabb értékké vált a biztonság, amely az élet több területén is új trendek felemelkedéséhez vezetett. A társadalom összetettségéből és rendszerszintű összefonódásából kifolyólag a legnagyobb kihívást a hálózati biztonság megteremtése jelentette.

„A járvány által létrejött új társadalmi rendben háttérbe szorultak a közvetlen társas kapcsolatok, és a fizikai távolságtartás miatt szükség volt digitális támogató folyamatok kiépítésére. Ebbe a kategóriába sorolhatók az otthoni munkavégzés miatt kiemelt fontosságúvá vált kiberbiztonsági szolgáltatók, valamint a mind gyógyszerszállításra, mind a social distancing megfigyelésére használt drónok, de új lendületet kapott a fintech-szektor és a járványügyi megfigyelések során is alkalmazott QR-kód-megoldás is. A járvány egyik sajátos következménye, hogy a közösségi biztonság miatt a társadalom még az egyéni szabadságjogok mérsékelt korlátozását is elfogadta” – mondja Osztovits Ádám, a PwC közép- és kelet-európai régiójának stratégiai igazgatója.

Az elemzés rámutat a fintech-szektor vírushelyzetben tapasztalt trendjeire is: a pár perc alatt online benyújtható hitelkérelmek, számlanyitások vagy éppen a tőzsdei applikációk népszerűségének megugrására. Az utóbbira példa a brit Freetrade, amelyet 125%-kal többen töltöttek le márciusban. A drónok használata is új terepet kapott: fertőtlenítésre, illetve emberek testhőmérsékletének beazonosítására is bevetették a repülő eszközöket.

A PwC szakértői azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy míg számos fintech-megoldás fogyasztói bizalmat kapott, addig a befektetési piacokon észlelhető tendenciák vegyes képet mutattak. Egyrészt a kockázatminimalizálás jegyében jelentősen megugrott az arany-befektetések volumene, azonban a bizonytalanabb helyzetű országok befektetői bátran fordultak kevésbé konvencionális termékek, így például a kriptovaluták felé. Az egészségügyi válsághelyzet idején azok a vállalatok is befektetői bizalmat tudtak szerezni, amelyek vegyipari vagy egészségügyi profillal bírnak.

Szabadidő másként – felívelő szórakoztató- és oktatóplatformok

Az oktatás és a munka mellett a szórakozás is a virtuális térbe költözött, így nagy igény mutatkozott a digitális szabadidős megoldások iránt. Ennek hatására számos tradicionális szórakoztatóplatform mellett olyan új szereplők is fókuszba kerültek, mint például a kínai TikTok – az applikáció letöltéseinek összesített száma 112 millió volt májusban. Szintén a beszűkülő sportolási és utazási lehetőségek vezettek a videojátékok és az online szerencsejáték felíveléséhez. Az emberek jelentős része nemcsak a szórakozásra formált igényt, hanem lehetőséget látott saját maga és a digitális oktatás kapcsán családtagjainak fejlesztésében is, így felgyorsult az oktatási témájú appok terjedése. Márciusban 32 millió új Microsoft Teams felhasználót regisztráltak, míg a Zoom-részvény árfolyama 108 USA dollárról 250 dollárra nőtt március és június között.

Vállalatok, amelyek rugalmasan és gyorsan alkalmazkodtak

A vállalati szféra is speciális alkalmazkodási folyamaton ment keresztül. Működési modell tekintetében a válság idején csak azok a szereplők képesek talpon maradni, akik megfelelő pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek, hiszen a kereslet több iparágban is nehezen becsülhető, bizonytalan.

„A vírus az ellátási láncokat is érzékenyen érintette, a lezáruló határok és a szigorúbbá váló biztonsági előírások megnehezítették a pontos árumozgásokat és többletköltségekhez – vagy soha meg nem érkező szállítmányokhoz – vezettek. A krízist leghatékonyabban azok a vállalatok voltak képesek átvészelni, amelyek rugalmas beszállítói kapcsolatokat tartanak fent, valamint felismerik a fogyasztók elérésének megváltozott alternatíváit. Átfogó tanulságnak tűnik, hogy leginkább azok a szereplők tudták zavartalanul folytatni működésüket, akik egyszerű, helyi ellátási lánccal rendelkeznek, valamint a fogyasztókhoz szorosan kapcsolódva – vagyis őket közvetlenül elérve – működnek” – teszi hozzá Osztovits Ádám.

A tanulmány szerzői hangsúlyozzák: a koronavírus esetén azt sem felejthetjük el, hogy egy nehezen megfogható 2008-2009-es, tőzsdei összeomlással szemben ez a válság az emberek mindennapjaiba férkőzött be, a megváltozó szabályok és életvitel egyértelműen érezhetővé vált a társadalom minden szereplője számára. Azoknak, akik átélték a karantént és a kijárási korlátozások intézményét, nem csak új szokásaik alakultak ki, de sok esetben akár értékrendjük is változott: van, akinek a meditációval, otthoni jógaórákkal felértékelődött a lelassulás, spiritualitás.

„A világszerte prioritássá vált biztonság miatt a korábbinál elfogadottabbá vált a megfigyelés a személyi szabadság bizonyos értelemben vett feladása, a kijárási és utazási korlátozások vagy a házi karantén intézménye kapcsán. Új lendületet kapott a minimalista életstílus és a csináld magad (DIY) trend is, hiszen nagyon sokan kezdtek (újra) kertészkedni, barkácsolni, vagy éppen otthon kenyeret sütni, hajat vágni. A globális-lokális tengelyen is elmozdulás történt: előtérbe kerültek a helyi termékek, és a korábbi évekkel ellentétben a legtöbben helyi nyaralási célpontot választottak” – mondja Perger Júlia, a PwC Magyarország üzleti tanácsadója, a tanulmány egyik szerzője.

A munkaerő szűkösséget hirtelen a munkaerőbőség, túlkínálat váltotta fel. Mindez azonban valószínűsíthetően csak átmeneti. De vajon milyen is lesz ez a pár hónap alatt kialakult új világ (New Normal) a munkáltatók és a munkavállalók számára? Milyen szerepe lesz a belső kommunikációnak a „visszarendeződés” során? Néhány irány már egyértelműen kirajzolódik, de a változások esszenciája a következő hónapok során kristályosodik ki teljes egészében.

Ami várható

A visszatérés minden szempontból alapos előkészítést és részletes tervezést igényel, amely az összes vállalati területet érinti. Különösen igaz ez a HR-re, amely a munkavállalók „jóllétért” felel, illetve a belső kommunikációra, amely pedig az általános jól informáltsággal hivatott csökkenteni a szorongást és bizonytalanságot. A visszatérés során a kollégáknak új igazodási pontokra van szüksége és számos jogos kérdés merülhet fel bennük: Mi lesz a home office-szal, hogyan kell bejárnom? Hogyan védik az egészségem a munkahelyen? Mikor mehetek szabadságra? Az utazási tilalom feloldását hogy kezeljem? Lesz-e előléptetés? Visszaállítják-e a cafeteriát, ha igen mikor? Mi lesz a lecsökkentett fizetésemmel? és a kérdéseket még hosszasan lehetne sorolni. Egy biztos, az összes szakterületi változtatást, amelyet az újraindítás hoz, és amely érinti a kollégák mindennapi életét időben szükséges kommunikálni vállalaton belül. Ekkor cselekszik felelősen egy munkáltató.

A home office megy vagy marad?

Meggyőződésem szerint a kollégák egészsége és biztonság érzete egy a válságban is felelős munkáltató (employer responsibility) számára elsődleges. Ennek van alárendelve a munkahely, iroda, munkaállomások új, az egészségügyi social distancingnak megfelelő kialakítása. Az előbbiek feltételezik a munkavállalói élmény újragondolását is. A távoli munkavégzés bizonyított és egyesek számára valószínűsíthetően ez marad jövő munkavégzési módja. Ugyanis áttörte az üvegfalakat a vezetők fejében és bizonyította, hogy számos munkakör esetén eredményesen működtethető. Nyilván lesznek, akik alig várják, hogy bejárhassanak újra a munkahelyre, míg mások előnybe részesítik majd a további otthonról történő munkavégzést. HR feladat ennek a kényes, új egyensúlynak a megtalálása annak érdekében, hogy az elkötelezettség ne törjön meg, a munkavállalók hatékonysága maximalizálva legyen és a csapatok közötti szinergiákat is újra ki lehessen aknázni. Azt is bizonyította az elmúlt időszak, hogy egyes értekezletek virtuálisan is megtarthatóak (MS Teams, Zoom, Skype for Business, Webex stb.) és nincs feltétlenül szükség annyi utazgatásra, mint előtte volt. A rugalmas munkavégzési módok megerősödése hatással lesz a cégek által bérelt irodaterületek kialakítására is.

Social Distancing újragombolva

A Social Distancing érdekében érdemes olyan megoldásokat átgondolni a szellemi munkavállalók esetében, mint például A/B „műszak”: a létszámnak mindig csak a fele tartózkodik az irodában, a másik fele otthonról dolgozik és a csapatok hetente rotálnak. A másik ajánlott lehetőség a heti 4 nap irodai munkavégzés és 1 nap home office. Említhetnénk a székek megritkítását a tárgyalókban vagy a munkaállomások között a 1,5 méteres távolság biztosítását, az asztalok elválasztását plexi lapokkal vagy akár egymástól történő széthúzását. Az új nyitás kiváló alkalmat teremthet a clean desk (tiszta asztal) policy bevezetésére. Ehhez javasolt személyes tároló-szekrények kialakítása. Fontos lehet befűzni a belső kommunikációba, hogy milyen rendkívüli fertőtlenítő protokoll lép életbe és ez milyen elvárásokat támaszt a munkavállalókkal szemben (például a munkaállomás felületének fertőtlenítése munkavégzés után). A maszkok, kesztyűk, kézfertőtlenítők biztosítása – privát, munkahelyen kívüli használatra is – korrekt és felelős intézkedés. Le lehet korlátozni a céges konyhába, tárgyalókba, kantinba, kávézóban egyszerre tartózkodható és étkező személyek számát is.

Olyan intézkedések is szóba kerülhetnek, mint például a hőkamera telepítése a bejáratokhoz, a liftben egyszerre utazók számának maximalizálása (2-3 fő), maszkhasználat kötelezővé tétele külsős látogatók számára. Érdemes bizonyos folyosókat is egyirányúvá tenni és a megfelelő menetirányt matricákkal jelölni és a közösségi terek létszámkorlátját is bevezetni. Azt tanácsoljuk, hogy a külsős meetingeket továbbra is online tartsák és ha megoldható minden második széket tegyék ki a tárgyalókból.  A központi fertőtlenítés pedig ajánlott napi szinten akár többször is elvégezni. Az irodaházak üzemeltetői irányába jogos elvárás lehet, hogy a központi légkezelő rendszer (hűtő-fűtő, illetve friss levegő befújás) HEPA (high-effency particulate air) filterekkel legyen ellátva a nagyobb egészségügyi biztonság érdekében.

Jól informáltság, kiszámíthatóság

Azon munkáltatók, aki felismerték a munkavállalóik természetes emberi igényét a biztonságra, stabilitásra, kiszámíthatóságra, törődésre, gondoskodásra jó úton járnak.  A kialakult helyzet megváltozott vezetést, gyors döntéshozatalt, illetve jelentős információs igényt hívott életre vállalaton belül. A visszaállás során is érthető a munkavállalók fokozott igénye a kiszámíthatóságra és a jól informáltságra. Alapvető vállalati érdek, hogy a dolgozók értsék, milyen helyzetben van a cég és melyik intézkedés miért történik. Így az azonosulás, elköteleződés is sokkal jobban biztosítható. Belső kommunikációs kihívásként jelentkezhet elmagyarázni a munkavállalóknak, miért járjanak be dolgozni az irodába, ha eddig home officeból is megoldható volt az ügymenet. A Home Office 2.0 rendszerének kialakításába érdemes lehet bevonni a munkatársakat egy lekérdezéssel (pulse check), ki hogyan gondolkodik róla, ki mit preferálna. Javasolt lehet továbbá összefoglalni, láthatóvá tenni és tudatosítani a kollégákban, hogy az elmúlt hónapokban milyen új értékekkel, megoldásokkal gazdagodtunk, milyen hatással voltak a történések a vállalati kultúrára. Az érvényben lévő egészségügyi intézkedéseket javasolt látható módon állandó jelleggel az intraneten, dashboardon, plakátokon a közösségi terekben és irodákban megjeleníteni.

A felelős munkáltatók az elmúlt időszakban minden eszközzel megpróbálták csökkenteni az alkalmazottak szorongását. Tanácsadói munkánk során olyan megoldások bevezetését segítettük, mint például a rendszeres online jóga, fitness videók, virtuális pszichológus, különböző virtuális kihívások meghirdetése (Főzzünk együtt, Ossz meg régi céges fotókat stb.), Home Office montázs (Így dolgozunk mi), saját céges maszkok varrása vagy akár maszk szépségverseny stb. Ezek az intézkedések a kapcsolattartást, az összetartozás érzését erősítették akkor, amikor sokan izolálva érzeték/érzik magukat társaiktól.

A tudás hatalom

Néhány vállalat az elmúlt időszakot arra is felhasználta, hogy kulcs munkatársait új, a sikeres nyitás szempontjából kritikus skillekkel vértezze fel, amelyek megfelelnek a megváltozott piaci elvárásoknak (e-learning, virtuális coaching). Ahogy a bevezetőben írtam nagy szerepe van/lesz a technológiai, digitális affinitásnak, a távolról történő csapatvezetésnek, a nagyobb empátiának és a Home Office árnyékában végre a vezetői mikromanagement elengedésének. Ezek a felismerések valószínűleg a tréning piacnak is új lendületet adhatnak, hiszen a megbízói oldal új vagy átalakított képzési igényekkel jelentkezik majd.

Employer responsibility

Ebben a különleges időszakban az employer branding (munkáltató márka) szerepét átmenetileg az employer responsibility (munkáltatói felelősség) veszi át. Ilyenkor mutatkozik meg igazán, hogy egy vállalat csak a szlogenek szintjén volt elkötelezett az elmúlt években a szűkebb környezete iránt vagy valóban hitelesen képviseli, komolyan gondolja azt.  Az elmúlt 2 hónapban versenyfutás zajlott az idővel a károk csökkentése érdekében, így a rugalmas alkalmazkodás, a gyors döntéshozatal és a rendszeres tájékoztatás elsajátítása életbevágó volt. Az év több, mint a fele azonban még előttünk van és erősen nehezített pálya várható. Ezért az újraindulás során azok a munkáltatók lesznek sikeresek, akik nem „csupán” az ügyfeleikkel törődtek, hanem legalább annyira foglalkoznak munkatársaik „jóllétével” és azzal, hogy kollégáik a kialakult helyzet ellenére is biztonságban érezzék magukat, ne kelljen tartaniuk munkahelyük elvesztésétől. Kizárólag a felelősen cselekvő munkáltatók tudnak a válságból reputációsérülés nélkül „kvázi győztesen” a munkaerőpiac felé kijönni. Emiatt lesz 2020 a munkáltatói felelősség éve.

Szerző:

Kádár Balázs

Belső kommunikációs & HR marketing szakértő

Bindermann HR Kommunikációs Kft.

balazs.kadar@bindermann.com

A MITTE kreatív és PR csapata több száz hazai és nemzetközi példát nézett át a koronavírus terjedését megelőző lakossági tájékoztató anyagokból, a vírus terjedésének több szakaszából. Összességében kijelenthető, hogy a magánszektor preventív célú üzenetei és mémei jóval nagyobb társadalmi eléréssel bírnak, mint a hivatalos tájékoztatás üzenetei, szinte minden országban.

Az átnézett hivatalos üzenetek tematikusan a vírus elleni küzdelem szakaszaihoz igazodnak: az általános megelőzési javaslatoktól az otthonmaradás és social distancing életmentő hatásainak alátámasztásáig. A hivatalos tájékoztatás kreatív megoldásainak nagy részéről egyaránt elmondhatóak:

• kevés az egyértelmű, tiszta üzenet, amely felhívja a figyelmet a vírus terjedésének veszélyére, és egyszerre világos gyakorlati megoldást is nyújt a megelőzésre
• egyszerű, friss grafikai világgal operál, amely mobilon is könnyen befogadható
• kevés szöveget használ, ami egyértelmű logikára és üzenetre épül

A MITTE egy olyan tájékoztató kreatívot készített, amelyet kifejezetten az Instagram és Facebook story (történet) típusú megosztásra alakítottak ki. Az ábrázolt városi jelenet tiszta, stilizált világával a kimozdulás veszélyére és bizonytalanságaira hívja fel a figyelmet, fókuszba állítva azt, hogy bárki potenciális vírushordozó lehet. Az üzenet határozott és egyértelmű: maradj otthon, tervezz előre, és intézz mindent online, legyen szó sikeres bevásárlásról (ha előre tervezünk és megtaláljuk a megfelelő szolgáltatót, akkor még mindig megoldható), a nagyszülőknek, időseknek, szomszédoknak való segítségről (vásároljunk be nekik, és intézzük a csekkeik befizetését online), vagy épp baráti és családi találkozók online videokonferencia lebonyolításáról.

“Számtalan órát töltöttünk a koronavírus tájékoztató anyagok átnézésével a világ számos országából, és sokkolt minket a tapasztalat, hogy nem találtunk olyan üzenetet, ami tisztán arra épült volna, hogy a fiatalok gondolkodjanak előre, és szervezzék meg online az életvezetésük kereteit, felesleges kimozdulás nélkül. Ezért javasoltunk egy világosabb megoldást az életmentő üzenet hatékony közvetítésére” – emelték ki a MITTE vezetői, Misetics Mátyás kreatív igazgató és Batta Barnabás stratégiai igazgató.