A hazai piacon számos közösségi médiaplatformot, köztük a Metát is hivatalos sales partnerként képviselő Httpool by Aleph széles ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező vezetőt igazolt. „Péter személyében megtaláltuk a megfelelő vezetőt erős magyarországi csapatunk számára” – nyilatkozta a témában Timotej Gala, a vállalat ügyvezető igazgatója, aki hozzátette: „A közelmúltban kötött Meta Authorized Sales Partner (ASP) együttműködésünk üzleti tanácsadással, valamint kampányok tervezésével, kezelésével, finomhangolásával és optimalizálásával is erősíti szolgáltatási kínálatunkat. Péter hatalmas szakmai tapasztalata tovább segíti a magyar hirdetőket és ügynökségeket abban, hogy még közelebb kerüljenek az általunk kínált szolgáltatásokhoz.”

Novák Péter a dentsu Hungary vezérigazgatói pozíciójából érkezik a Httpool by Aleph-hez. A média, a digitális marketing, valamint az üzletfejlesztés területén 25 éves iparági tapasztalattal rendelkező szakember feladata, hogy támogassa a Facebook, a Twitter, a Snapchat, a Spotify, a Reddit, a Digital Turbine, illetve a TikTok értékesítési csapatai, valamint a honi média- és reklámpiac közötti partnerségek további fejlődését.

„Nagy örömmel vállaltam el a Httpool by Aleph magyarországi vezetését” – nyilatkozta Novák Péter. „Az összes releváns közösségi médiaplatformmal való kiterjedt partnerségünknek köszönhetően az országban működő vállalatok, hirdetők és ügynökségek számára itthon eddig soha nem látott szintű szolgáltatást és tanácsadást tudunk nyújtani. Emellett tevékenységünk célja az is, hogy a piacra eljuttassuk az általunk képviselt platformok tudását. Ingyenes képzések és workshopok révén szeretnénk lehetővé tenni, hogy a piac minden szereplője kiaknázhassa partnerplatformjaink előnyeit, lehetőségeit, ezzel is segítve üzleti növekedésüket itthon és külföldön.”

Fotó: Köő Adrienn

Az önéletrajzod szerint több mint tizenöt éve dolgozol a médiapiacon, de túl fiatal vagy ahhoz, hogy tizenöt éves szakmai múltad legyen.

Érettségi után úgy gondoltam, hogy dolgozni szeretnék, nem pedig egyetemen tanulni még évekig. A Juventus Rádióban kezdtem mint salesasszisztens, és tíz év után a kereskedelmi igazgatói pozícióból távoztam.

Már dolgoztam, amikor indultak az első kommunikáció és médiatudomány szakok, és nagyon hamar rájöttem, hogy ez a nekem való képzés, ezért a gazdasági szakról átigazoltam. A diplomámat végül a Zsigmond Király Főiskolán szereztem, amelynek azóta Milton Friedman Egyetem lett a neve.

A Juventus Rádióban dolgozni hatalmas élmény volt, a diplomaszerzésben is hasznomra voltak az ott tanultak. Akkoriban kezdődtek a nagy kitelepülések, én pedig arról írtam a szakdolgozatomat, hogy a stúdión kívüli aktivitások hogyan befolyásolják a hallgatottságot.

Soha nem kísértett meg, hogy műsorvezetőként is kipróbáld magad?

Nem igazán. A legtöbb az volt, hogy egy-két mondatot felmondtam a reklámszpotokban. Az üzlet motivált, egy tárgyalást is meg kell komponálni, fel kell építeni, nekem ennyi elég volt, a műsorokat csinálják mások.

Ekkor ismerkedtem meg a nemzetközi piaccal, bár még nem sejtettem, hogy ez később mennyire fontos lesz számomra. A Juventusnak amerikai és ír tulajdonosai voltak, angol, ausztrál és új-zélandi vezetőkkel is dolgoztam. Mi magyar rádióként egy nemzetközi csoport tagja voltunk.

De tíz év után mégiscsak vége szakadt a történetnek.

A klasszikus ok: tulajdonosváltás miatt. Három tulajdonosváltást túléltem, a negyediket nem.

Már három is igen szép teljesítmény.

Igen, én is így érzem. Nekem tulajdonképpen ekkor kezdődött a nagybetűs élet, hiszen a Juventusban nőttem fel. Körülnéztem a médiapiacon, jött a közterületes időszakom. Rövid szerelem volt, de legalább ezt is kipróbáltam, ezt a piacot is megismertem.

Utána következett a Forbes, ahol éreztem, hogy igen, megérkeztem, és akár több évet is el tudnék itt tölteni. Amikor odakerültem, még csak szinte a magazin volt meg, szép lassan épült a többi aktivitás, a rendezvények és – ami számomra a legfontosabb – a digitális láb. Elindult a forbes.hu, én pedig belecsöppentem a digitális médiába, itt tanultam meg, mi is az az online. A kezdetektől részt vettem a hirdetési felületek, csomagok kialakításában, az üzlet működtetésében.

Utána következett egy nagyobb cég, a Central Média.

Oda már eleve digitális szakemberként mentem. Bár a cég eredetileg elsősorban magazinkiadással foglalkozott, az érkezésemkor már nagyon komoly súlya volt a digitális üzletágnak. Akkor még csak egy kis direkt értékesítő csapatot vezettem, távozásomkor viszont már a teljes direkt digitális értékesítés hozzám tartozott. Szép íve volt a pályámnak, a mai napig hálás vagyok ezért a tanulási lehetőségért a Central Médiának. Képviselhettem is a céget különböző szervezetekben, mint például az IAB. Jött azonban egy új csodálatos kihívás az életemben, Zsombor, aki most már két és fél éves. A Centraltól mentem el babázni. Majdnem két évig voltam otthon, és ennek az időszaknak a végén megtalált egy új lehetőség, a Httpool.

A nőknek gyakran felteszik azt a sztereotip kérdést, hogyan tudják összeegyeztetni anyai feladataikat a vezetői szerepükkel. A férfiaktól viszont nem szokták megkérdezni, hogyan képesek munka mellett ellátni apai feladataikat. Mivel nincs itt a férjed, őt én se tudom kérdezni. Te hogy látod ezt a problémakört?

Én szerencsés vagyok, mert a nemzetközi cégeknél már elindult egy újfajta gondolkodás, rugalmasabban állnak azokhoz, akik gyereket nevelnek. Az online meetingek közben például beállítható, hogy valamilyen okból a gyerek is otthon van velem, és így ezt figyelembe veszik, megértik, türelmesebbek. De persze így is óriási szervezést igényel. Lehet, hogy nálunk már véget ért a munkaidő, amikor a világ másik oldalán összehívnak egy meetinget. Rugalmas munkarendben dolgozom, reggel bölcsi, utána munka fél négyig, de az megállás és lazítás nélkül, majd este nyolcig a gyerekkel vagyok, utána lefekvésig megint lehet munkával foglalkozni.

Az Aleph Group, az anyavállalatunk kilencven országban van jelen, sok női vezetőt alkalmaz, és mindenki tisztában van azzal, hogy a munka mellett van magánéletünk is. Az a fontos, hogy elvégezzük a munkát, és ehhez megkapjuk a maximális rugalmasságot. Ehhez hozzájárult a Covid is, amikor nagyon sok embernek meg kellett oldania az otthoni munkavégzést, és kiderült, hogy nem csak reggel kilenctől délután ötig, irodában lehet dolgozni.

Az imént azt mondtad, a lehetőség talált meg téged. Hogy történt?

Megkeresett egy fejvadász. Klasszikus folyamat volt: felhívtak, mondták, tudják, hogy néhány éve ezen a területen dolgozom, kezdjünk el beszélgetni. Egy ilyen nagy nemzetközi cégnél ez egy több hónapos folyamat, sok-sok egyeztetéssel, próbamunkákkal. Hosszú volt, de nagyon örülök, hogy engem választottak. Óriási lehetőség és megtiszteltetés a magyarországi irodát egyedül vezetni egy ilyen hatalmas vállalatnál.

Az Aleph Group és leányvállalata, a Httpool gyakorlatilag minden nagyobb piacon jelen van, Magyarországon mégsem igazán ismert.

A Httpool 2017 óta van Magyarországon, de csak tavaly született döntés a tevékenység jelentős bővítéséről. Korábban jóval kisebb irodával, kisebb csapattal volt itt jelen a cég, és nem képviselt ennyi közösségimédia-platformot. A tavalyi év fejleménye, hogy már öt platformot képviselünk a magyar piacon, és itt még bőven van növekedési potenciál. Azóta részt veszünk a meghatározó konferenciákon is, építgetjük az ismertségünket, de ennél sokkal fontosabb, hogy más cégeknek segítsünk a kampányaikban.

A cég egyébként 2000-ben alakult Szlovéniában, eleinte ügynökségi feladatokat vállalt, később azonban más üzleti modellre tért át, amely a digitális óriások képviseletére támaszkodik azokon a piacokon, ahol nem rendelkeznek saját irodával.

Helyi leányvállalattal, helyi vezetőkkel és helyi csapattal hatékonyabban tudja kiszolgálni a helyi hirdetőket és értékesíteni a szolgáltatásokat. A Httpool pedig már rengeteg országban bizonyította, hogy ennek megszervezésében ő a legprofibb. A cég a világban több mint harminc platformot képvisel, Magyarországon ötött. A kínálat folyamatosan változik, új platformok jelennek meg, egyik-másik meg eltűnik. Most a TikTok a sláger, a legérdekesebb feltörekvő, de egy-két év múlva jöhet egy következő, amely nagy érdeklődésre tarthat számot.

Van olyan platform, amelyre itthon kizárólagosságot kaptatok?

Igen, a legtöbb ilyen, a Spotify, a Snapchat, a Twitter és az Adcolony kizárólagos partnere vagyunk. A TikToknál preferred partner vagyunk, több országban dolgozunk együtt. Óriási előny, hogy az országok megosztják egymással a tudást, a tapasztalataikat az ügyfelek eredményeiről, arról, milyen területnek hogyan érdemes kommunikálni, mi az, ami valóban bevált. Így az ügyfeleink biztosak lehetnek benne, hogy amit mi ajánlunk, az valóban hatékony lesz.

Közülük melyek a legfontosabbak a magyar piacon?

A Spotify volt az első a magyar Httpool portfóliójában, így mindig egy kicsit a szívünk csücske marad. A Spotify igazi love brand, szinte mindenki ismeri, szereti, mindenkinek ott van a mobilján, de most már akár tévén, Xboxon is lehet hallgatni. Az Adcolony prémium videómegjelenési lehetőségeket kínál az ismert és kedvelt mobilos gamingapplikációkban, ami szintén egy olyan terület, amelyet érdemes folyamatosan figyelni. A Snapchat és a Twitter pedig azért is fontos számunkra, mert mindkettőben részesedése van a cégünknek. A Snapchat a Z generációs fogyasztók eléréséhez elengedhetetlen. A Twitter pedig annak fontos, aki valóban friss, nemzetközi hírekhez szeretne hozzájutni. Magyarországon sokáig nem ért el áttörést, de az utóbbi fél évben elindult ennek a platformnak a hazai térhódítása is, dolgozunk azon, hogy az osztrák, német, cseh piacon elért szintre juttassuk itthon is.

A Httpool egyik missziója, hogy támogassa a startupok elindulását. Mi is startupként kezdtük, nem is olyan régen, és segíteni szeretnénk az újonnan létrejövő vállalkozásokat a piacra jutásban. Ha valaki a magyar Httpoollal szerződik, könnyebben eljut például az angol, a német vagy a cseh piacra is. Két hete volt Budapesten a Startup World Cup, ahol zsűritagként és támogatóként vettünk részt, és egy magyar startupnak ötezer dolláros Twitter-kampányt adtunk. A Twitter egy induló cégnek különösen fontos, hiszen ott vannak a befektetők.

A B2C-piacon rengeteg csatorna áll a márkatulajdonosok rendelkezésére, a B2B-ben viszont kevésbé bőséges a kínálat. Az általatok képviselt platformok közül milyen megoldásaitok vannak az utóbbira?

A Twitter például nagyon jó befektetők elérésében, csak jobban meg kell ismerni, és nyitottabbá kell válni az új megoldásokra a standard, jól ismert csatornák mellett.

Majdnem másfél év kihagyás után tértél vissza a piacra. Mennyit változott ahhoz képest, ahogy otthagytad?

Mindig azt gondoltam, hogy amikor majd elmegyek szülni, le fogok maradni, és ki tudja, mi lesz velem, hogy fogom az információmorzsákat felcsipegetni. A Covid azonban úgy hozta, hogy a világ is megállt mellettem.

A piac udvariasan megvárt.

Úgy tűnik, nagyon kevés új dologról maradtam le. Sőt, amíg otthon voltam, volt időm az újdonságokat megismerni, folyamatosan követtem a történéseket. Egyáltalán nem éreztem azt, hogy lemaradtam volna. Talán szerencsém is volt az időzítéssel.

De egy ilyen típusú cég egyébként is hagy időt arra, hogy megtanuld az új dolgokat. Tréningeket kapok, folyamatosan képeznek, nem azt várják, hogy azonnal tudj mindent, szépen fel van építve az onboardingfolyamat. Volt három-négy hónap, amikor a világ összes újdonságát megkaptam tálcán, és megtanulhattam. Másfél év kihagyás után nem azt éreztem, hogy lemaradok, épp ellenkezőleg: olyan új tudáshoz, információkhoz jutottam hozzá más országokból, amelyek itthon még nem elérhetők. És ez az információmegosztás azóta is folyamatosan működik.

A Httpool tevékenységéhez szükséges tudással kevesen rendelkezhetnek itthon. Hogy találtok megfelelően képzett munkatársakat?

Rengeteg ember számára vonzó egy nagy nemzetközi cégnél dolgozni. Ha feladunk egy hirdetést, sokkal többen jelentkeznek, mint más ajánlatokra. A dolgunkat inkább a magas szintű angol nyelvtudás kérdése nehezíti meg, itt szinte mindenkinek egész nap angolul kell beszélnie, ettől már néhányan megtorpannak. Nemzetközi cégként az új munkavállalóknak jó feltételeket tudunk biztosítani, a képzésünk nagyon vonzó, olyan social media platformokat tanulhatnak meg nálunk, amelyek Magyarországon még ismeretlenek.

Annak lehetősége is adott, hogy munkavállalóink más országba menjenek dolgozni. Erre létezik belső protokoll, kiválaszthatok mondjuk hat olyan országot, amely érdekel, és a cég elkezdi feltérképezni, hogy ezekben van-e vagy a közeljövőben lesz-e betöltetlen pozíció. Olyan lehetőség is van, hogy az ember marad Budapesten, de más országokra dolgozik itthonról.

Ehhez igen komoly HR-háttérre van szükség.

A sales és a pénzügy általában az adott országban működik, a HR viszont központosítva. A régiós és a globális HR-iroda a cég egészére rálát, és koordinálja a HR-feladatokat. Az adott országgal együttműködve, de a központból indulnak a keresések, erre külön rendszert építettek fel. A mi régiós központunk Bécsben van, én oda riportolok, a HR-ünk Dubajban, az informatikai osztály pedig Ljubljanában működik.

A munkatársak tehát intenzív képzést kapnak házon belül. Mennyire kell edukálni a piacot?

Abszolút feladatunknak érezzük, nagy szükség van rá. Az első és legfontosabb az, hogy mi képben legyünk az általunk képviselt márkák újdonságaival kapcsolatban. Akár edukációs heteket is rendezhetnénk, hogy ezt a tudást átadjuk az ügyfeleinknek is, hogy színesebbé tegyék a marketingmixüket, hogy még pontosabban megtalálják a célcsoportot az adott márkán.

Egy éve vagy a Httpoolnál. Mi teljesült abból, amit akkor vállaltál, és melyek a legfontosabb céljaid a következő évre?

A magyar csapat felállítása volt az első cél, és mondhatom, nagyon jól sikerült, ütőképes kis közösség lettünk. Minden platformnak megvan a szakértője. Négyen voltunk, amikor érkeztem, most tizenkét fős a létszám. Az építési folyamat humánerőforrás-része már megvan, minden területnek megvan a profi képviselője, így platformonként a megfelelő szakemberrel dolgozhatnak ügyfeleink.

A másik fontos feladat a Httpool helyzetének megszilárdítása volt a magyar piacon. A Httpool brand ismertsége még alacsony, és kevesen tudják, mit is csinálunk. Mi nem ügynökség vagyunk, hanem értékesítő partner. A Spotify, a Twitter saját irodával nincs jelen a magyar piacon, ahogy a Snapchat és az AdColony sem. Ha valaki a világ meghatározó platformjaival akar együtt dolgozni, akkor mi vagyunk itt a Szilícium-völgy meghosszabbított keze.

Az interjú eredetileg a Márkamonitor magazin 2022/2. számában jelent meg. 

Fotó: Réti Dóra, Márkamonitor

Kilenc kategória 36 képviselője verseng idén a JOY Social Media Award-on a közönség kegyeiért. Ez az elismerés ma az egyetlen Magyarországon, amely kiemeli a közösségi média jelenlétet, díjazza az értéket a social mediában, jutalmazza azokat a hírességeket, influencereket, akik aktuálisan a legőszintébb, legkreatívabb és a leginspirálóbb tartalmakat teszik közzé Facebook, Instagram, TikTok, YouTube vagy Snapchat platformjaikon. Az SMA évről évre több százezer embert mozgat meg – a díj történetében eddig több mint nyolcszázezren voksoltak kedvenceikre.

Az idén ötödik születésnapját ünneplő megmérettetésen a korábbi évek főbb kategóriái – #ökoharcos, #berobbanó, #példakép #bestoftiktok – mellett a közönség dönthet arról, hogy mely zenészek dobták fel leginkább a rajongók hangulatát idén (#hallgasshazait), kik azok az influencerek, akik közösségi média aktivitásukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy követőik jobban érezzék magukat a bőrükben (#szeresdatested), illetve kik azok a hírességek, akik a social media tartalmaikkal a felelős állattartásra hívják fel a figyelmet (#gazdivagyok). Ezek mellett díjazzák azokat az influencereket, akik mindig tudnak újat mutatni az ízek területén (#gasztroguru). A korábbi években a JOY Social Media Award messze legnépszerűbb kategóriája az #anyavagyok volt, ami 2021-ben #szülővagyok néven kel életre – jelöltjei hozzájárulnak ahhoz, hogy sokszínű családképeket ismerhessenek meg a követők, legyen szó szivárványcsaládokról, örökbefogadásról, a lombikozás kihívásairól, vagy Down-szindrómás gyermek neveléséről.

„A JOY Social Media Award keretein belül idén is díjazzuk az értéket a közösségi médiában. Elismerjük a legnagyobb hatású influencereket, az online tér kiválóságait. Azokat, akik a közönség legnagyobb kedvencei, és a közösségi médiában kitűnnek posztjaikkal – elgondolkoztatnak, megnevettetnek, inspirálnak, példát mutatnak -, kategóriájuk kiemelt karakterei, tartalomgyártói. A kategóriák megálmodásánál mindig kiemelt szempont, hogy a JOY számára fontos ügyek is megjelenjenek, mint a környezettudatosság, felelős állattartás, testpozitivitás, a hazai előadók támogatása – illetve 2021-ben a lehető legaktuálisabbnak éreztük az #anyavagyok kategória továbbgondolását #szülővagyok kategóriaként. Hiszen a család az család” – mondta el Alberti Petra, a JOY Magazin főszerkesztője.

2021-es jelöltek:

#ÖKOHARCOS: Eke Angéla, Döbrösi Laura, Vegamama – Fancsikai Eszter, Mengyán Eszter

#HALLGASSHAZAIT: Carsoncoma, Opitz Barbi, YesYes, Dzsudló

#SZÜLŐVAGYOK: Pál Márton, Tapasztó Orsi, Debreczeni Zita és Gianni, Lugosi Dóra

#SZERESDATESTED: B. Nagy Réka, Németh Dorottya, Illés Fanni, Szabó Zsófi

#BEROBBANÓ: Miller Dávid, Trió Podcast, Ványa Timi, Lainey Molnar

#GAZDIVAGYOK: Nyári Dia, Baronits Gábor, Kajdi Csaba, Sydney van den Bosch

#PÉLDAKÉP: Zsiga Melinda, Marge, Bajkó Barbara, Molnár Áron Noár

#GASZTROGURU: Suga Paulina, Wossala Rozina, Pauli Zoltán, Rácz Jenő

#BESTOFTIKTOK: Lady Szomjas, Meizer Bence, Whisperton, Hegyes Berci

A kutatásból kiderül, hogy az influencerek hitelessége ma már vetekszik a családéval, és fej fej mellett van a tanárokhoz képest is. Az influencervilág által leginkább érintett 14–18 éves válaszadók döntően az Instagramon (87%) és a YouTube-on (88%) követik figyelemmel kedvenc influencereiket. A TikTok azonban gyorsan nő, a legfiatalabb korosztály válaszadónak 33%-a van itt is jelen. A megkérdezett tizenévesek 12%-a figyeli a SnapChaten a kedvelt véleményvezérét, míg a blogokon és a Twitchen csak 7%. A Facebook is csökkenő arányban van jelen (19%) a tinédzserek életében, már a TikTok is jócskán megelőzi.

A felmérés szerint a megkérdezettek többnyire 3-10 hazai és külföldi influencert követnek, 47%-uk rendszeresen. Sokan akár napi 1-1,5 órát, átlagban mintegy 30-45 percet töltenek kedvenc influencerük követésével, és legtöbbjük szerint ez a jövőben sem fog változni, függetlenül attól, hogy melyik közösségi portálon követik az adott személyt.

Az influencer reklámok nem elég kreatívak

A kutatást kitöltők körülbelül 90%-a egyből észreveszi, ha reklámot lát az általa használt online felületeken, és hasonló arányban el is fogadják, ha influencerek terméket vagy szolgáltatást népszerűsítenek.

A megkérdezettek 61%-a viszont egyáltalán nem vagy csak homályosan emlékszik olyan termékre vagy szolgáltatásra, amelyet az elmúlt 30 napban egy általa követett influencer reklámozott. Azok számára, akik tudtak konkrét példát is mondani, a leginkább emlékezetes márkák a FOREO és a PEPSI voltak.

Mi alapján követünk egy influencert?

Vajon mi alapján döntik el a fiatalok, hogy követnek-e egy influencert? A megkérdezettek szerint kiemelten fontos, hogy szórakoztató legyen, 74 % szerint ez nagyon fontos vagy a legfontosabb szempont, míg az informatív tartalmakat 62% értékeli. Sokaknak példaképet jelentenek az influencerek, és az is fontos, hogy azonosulni tudjanak kedvencükkel (50-50%-ban). Egyeseknek meglepő lehet, de a vonzó külső 60% szerint „nem olyan fontos”, vagy „ugyanolyan fontos, mint a többi” szempont. Unalomból nem követnek szinte senkit, azaz úgy tűnik, a fiataloknak manapság sikerül elfoglalniuk magukat.

A válaszadók közel 60%-a közepesen ismert (20-50 ezer követő), kis rajongótáborral rendelkező (5-20 ezer követő) vagy alig ismert (0-5 ezer követő) influencereket is szívesen követ, azaz az ismert celebritások korántsem egyeduralkodóak.

Nem mindig a legnagyobb rajongótárborral rendelkezők a legemlékezetesebbek

A spontán említett influencerek toplistája érdekes eredményeket hozott, és gyakran nem feltétlenül egyezik meg a legnagyobb követőbázissal bíró véleményvezérek listájával. Például a legtöbben, Viszkok Fruzsit említették, aki a feliratkozók száma szerint a 26. helyen szerepel a magyar youtube-erek ranglistáján, Instagram-követőinek száma szerint pedig a 17. helyen áll. A második legtöbbet említett magyar influencer Szabó Hédi, ismertebb nevén Hédinke, pedig csupán a 137. helyen szerepel a YouTube-követők száma szerinti listán, míg Instagram-rajongótábora a 100. legnagyobb. Bár YouTube-feliratkozók mennyisége alapján egyértelműen tarol a több mint 1 millió követőjével Dancsó Péter, ő „csakˮ a harmadik legtöbbször említett influencer lett.

Még bírják a követők a túl sok reklámot, de ha unalmas a tartalom, nincs bocsánat

A kérdőívet kitöltők több, mint a fele (52%) szerint már túl sok a reklám az influencertérben, viszont egyelőre még nem követik ki a „bűnös” hírességeket. A válaszadók mindössze 15%-át bosszantja annyira a szponzorációs tartalmak növekedése, hogy vele együtt nő a leiratkozási hajlandósága is, viszont több mint 20%-uk egyáltalán nem érzékeli a reklámokat, vagy nem zavarja őket.

A megkérdezettek 70%-a azért iratkozik le egy általa kedvelt influencerről az esetek többségében, mert az elkezd unalmas tartalmakat gyártani. A válaszadók 24%-a olyannyira erősen kötődik kedvenc influencereihez, hogy esetenként egy termék megvásárlása vagy szolgáltatás igénybevétele előtt is megnézi, hogy a kedvenc influencere kedveli-e az adott márkát, viszont 63%-nak még nem jutott eszébe ez a megoldás.

Profi vagy home videó?

A válaszadók legtöbbje, közel 70%-a fontosnak tartja a színvonalas, minőségi tartalomgyártást, de sokan elfogadják, ha a videó minősége változó, ha érdekes a tartalom, sőt, a home videó minőséget sem vetik meg.

Karvalics Attila, az ArvaliCom ügyvezetője szerint a kutatás látványos üzenet a piacnak, mert a tucatkampányok kora lejárt. A verseny nőni fog az influencerek és a márkák között is, a reklámarccá váló influencerekről le fognak iratkozni, mert már sokaknak kezd elege lenni abból, hogy egykoron kedvelt véleményvezérük minden második tartalma szponzorált. Ha valaki valóban emlékezetes kampányokat akar készíteni, akkor szerinte csak minőségi tartalommal, valódi kreativitással és profi kivitelezéssel lehet előrejutni.

Király Zsolt, a Follow Me Agency márkafejlesztési vezetője szerint az influencermárkák szerepe felértékelődik. Már az sem lesz elég, ha jó tartalmakat gyárt az influencer, erős márkává kell válnia annak, aki be akar törni a reklámpiacra.

Fizetni influencereknek?

Vajon hányan fizetnének azért, hogy kedvenc influencerük folytassa eddigi tevékenységeit a közösségi médiában? A válaszadók egyharmada megtenné, sőt, nem kevesen már most is fizetnek kedvenc influencerüknek, de sokan erre nem is gondoltak. A kitöltők 36,5%-a vásárolna meg kedvenc influencere nevével és/vagy arcképével ellátott ajándéktárgyat magának vagy másnak.

A magyar influencerek tarolnak

Nagyrészt a hazai influencerek követése az elterjedt, a válaszadók több mint fele (56 %) csak és kizárólag vagy főleg magyarokért rajong, és csupán 17% az, aki inkább a külföldieket követi, a maradék pedig egyenlő arányban követi az itthoni és a távolabbi influencereket.

A megkérdezettek 40%-a szeretne influencer lenni, és a kérdőív megválaszolói szerint az úgynevezett influencerláz még egy jó darabig tényező lesz a közösségi médiában. Több mint 72% azt a választ adta, hogy nagyon sokáig, de minimum 5-10 évig még biztosan jelen lesznek életünkben az influencerek.

Egy kis bulvár

Vajon a megkérdezettek voltak-e már szerelmesek influencerbe? A legtöbben (közel 69%) úgy vélik, hogy nem, és nem is lesznek, 16,5%-uk nem volt, de véleménye szerint még lehet szerelmes kedvenc influencerébe, 14,5%-uk pedig volt már vagy jelenleg is az. Azaz az influencerek közel ötöde valóban lovebrand.

A kutatásról

A Follow Me Agency által 2019 januárjában és februárjában az ArvaliCom szakmai együttműködésével lebonyolított vizsgálat a teljes magyar lakosság körében nem reprezentatív; online lekérdezéssel készült a Google Forms rendszerén keresztül a kitöltésre irányuló felhívás alapján történő önkéntes részvétel eredményeként. A kérdőívet 727 főt töltötte ki.

A válaszadók demográfiai adatai

Nem: nő 88%, férfi 12%;

Életkor: 66 év feletti 1,3%, 56–65 év közötti 2,1%, 46–55 év közötti 1,5%, 36-45 év közötti 3,2%, 30-35 év közötti 2,7%, 24-29 év közötti 9,5%, 19-23 év közötti 33,7%, 14-18 év közötti 46%;

Lakóhely: 25,3% Budapesten, 27,7% nagyvárosban, 31,4% kisvárosokban és 15,6% egyéb településen él;

Végzettség: 2,2% posztgraduális, 18,7% felsőfokú, 50,7% középfokú, 21,8% általános iskolai végzettségű, 6,6% nincs befejezett általános iskolai végzettsége;

Foglalkozás: 71,2% diák, 2,5% szakmunkás, 1% segédmunkás, 3,9% irodai munkatárs, 5,2% szellemi beosztott munkatárs, 2,2% szakértő, 3,1% középvezető, 1,5% felsővezető, 1,3% munkanélküli, 1,9% nyugdíjas, 5,2% egyéb.

A Follow Me Agency

A Follow Me Influencer Marketing Agency stratégiai megközelítésű influencerkampányokra szakosodott full service kommunikációs ügynökség, prémium influencer szolgáltatásokkal. Saját szoftveres hátterével (IMPULZEN) és BRIN módszerével (Brand Influencer Matching) megtalálja a legmegfelelőbb véleményvezért vagy influencercsapatot a megbízó márkák számára, akikkel lehetőség szerint hosszú távú együttműködést alakít ki. Kreatív tartalmak, hiteles történetek közös megalkotásával maximalizálja a márkaélményt és az emlékezeti hatást a követőkben. Így a hirdetők biztonságos és hatékony kampányokkal mérhetően pozitív eredményeket érnek el, miközben a véleményvezérek és követőik is hiteles tartalmakkal találkoznak.

Az ArvaliCom

Az ArvaliCom full service kommunikációs ügynökség, amely nagyvállalatok PR és online marketing tevékenységét segíti stratégiai és operatív területen, valamint ambiciózus kkv-k kiszervezett marketing csapataként tevékenykedik. Mérhető, integrált hazai és nemzetközi kampányai során előszeretettel működik együtt minőségi véleményvezérekkel ügyfelei sikerei érdekében.

A közösségi médiában csak egy valami állandó: a változás. A tavalyi stratégia ma már nem működik. Ahhoz, hogy továbbra is sikeresen élhess a hálózatok nyújtotta lehetőségekkel, folyamatosan figyelned kell, merre mozdul a közösségi világ.

Sajnos jövőbe látó képességekkel nem rendelkezem, ezért kénytelen voltam átrágni magam több tucat, a témával foglalkozó elemzésen, előrejelzésen, álmodozáson. Az olvasottakat, hallottakat átszűrtem a napi munka során szerzett tapasztalataimmal, ezt tárom most az érdeklődők elé.

Marad a Facebook

A mondás szerint nagyon más, mikor a gazdag ember elszegényedik és amikor a szegény ember meggazdagodik. A Facebook 2.2 milliárd felhasználójával egyelőre megingathatatlanul uralja a közösségi médiát. Bár a sorozatos adatkezelési botrányok miatt néhány százezren elhagyták a hálózatot, ez szinte meg sem látszik a számokon. Hosszú távon nagyobb veszteséget okoz, hogy a 23, de leginkább a 18 év alatti korosztály számára már nem menő a Facebook, nem akarnak a szüleikkel és a nagyszüleikkel közös hálózatba tartozni. Ők leginkább az Instagram és a chat csatornákon (Messenger, WhatsApp stb) élik az életüket.

Nagyon hasonló a helyzet idehaza is. 5,8 millió felhasználójával a Facebook elérte a plafont, már nincs hova növekednie. (Csak feltételezések vannak a “kamu” profilok számáról.) Az elmúlt években sajátos átrétegződés zajlott itt le: miközben a legfiatalabbak leiratkoznak, az 55 év felettiek körében a leggyorsabb a növekedés.

Lehet, hogy elindult a Facebook eróziója, de dominanciája a következő években is egészen biztosan megmarad. Nem látszik a láthatáron olyan alternatív hálózat, ami veszélyeztetné  Zuckerberg vállalkozásának pozícióját.

A Facebook 2018. elején bejelentett “Facebook Zero” stratégiája következtében a felhasználók üzenőfalán egyre kevesebb céges üzenet jelenik meg. A cégek leginkább az egyre kifinomultabb hirdetésekkel, illetve influencerek útján tudják elérni az embereket.

Az új helyzetben felértékelődtek a Facebook csoportok. Az idei év egyik fontos feladata lesz, hogy a marketingesek megtanulják, hogyan tudnak a közönségük számára fontos, vonzó csoportokat létrehozni és azokat sikeresen működtetni.

A tiszavirág életű tartalmak

In-the-moment content néven is szokás nevezni azt a “stories” formát, amit 2014-ben a Snapchat vezetett be, majd szép lassan átvett az Instagram, a Facebook és a WhatsApp is. Sok szakértő állítja, hogy ez a fajta tartalom a jövő, ez veszi át az egyre használhatatlanabb üzenőfalak szerepét. Bevallom, szkeptikus vagyok. Rendszeresen kapok értesítést egyik vagy másik ismerősöm folytatódó “történetéről”, de rendszerint csak valami érdektelen dolgot találok.  Lehet, hogy a formátum jó, de a felhasználóknak – a cégeknek is – meg kell tanulniuk a használatát. 2019 minden bizonnyal a tanulás éve lesz.

A személyes márkától a LinkedInig

Számos kutatás bizonyította, hogy az emberek nem hisznek a cégeknek, márkáknak. Eljött az ideje a vállalatok “humanizálásának”. Ha a cégek egyébként is egyre inkább visszaszorulnak a közösségi kommunikációban, kitűnő alkalom ez arra, hogy hangsúlyosabb szerepet kapjanak azok vezetői. Egy cégvezér nem lehet csak reklámember, neki szellemi vezetőként kell fellépnie. Itt az ideje, hogy az erre alkalmas vezetők elkezdjék építeni személyes márkájukat.

A személyes márka nem azonos a LinkedIn profillal, ugyanakkor a vezető professzionális közösségi hálózat kiválóan alkalmas annak támogatására. Egyelőre kevesen élnek a lehetőséggel.

Miközben a Facebook, vagy a világszerte népszerű, de nálunk marginális Twitter körül sok a probléma, a LinkedIn folyamatosan fejlődik. A globális felhasználók száma 620 millió, a hazaiaké 960 ezer körül tart. (A Facebook számaihoz képest ez kevésnek tűnhet, de érdemes figyelembe venni, hogy a LinkedIn felhasználóinak többsége munkaképes korú, diplomás ember. A 4,5 millió foglalkoztatotthoz képest már a közel milliós szám sem tragikus.)

Alapvetően nem a felhasználók számával, hanem a használat módjával van a baj. Power userként és LinkedIn trénerként egyaránt tapasztalom, milyen sok a hiányos profil, a kizárólag statikus adatlapként használt fiók. Szerencsére itt is tapasztalható elmozdulás. Az elmúlt évben fellendült a LinkedInen belüli kommunikáció és jól érzékelhetően egyre több cég kíván bekapcsolódni a hálózat valódi használatába.

A HR-esek  – különösen a toborzók – viszonylag előbbre tartanak, 2019-ben remélhetően a marketingesek is felzárkóznak.

A Facebookhoz hasonlóan a LinkedIn is fontos szerepet szán a csoportoknak. Kérdés, hogy képes lesz-e az elmúlt években háttérbe szorított csoportokat újra feléleszteni.

Videó, videó, videó

A videók térhódítása folytatódik. A profi klipszerű, lehetőleg humoros, vagy meglepő “mozik” továbbra is sok megosztásra számíthatnak, de egyre nagyobb szerepet kapnak a konzerv képi háttérrel, zenével, néhány mondatos szöveges felirattal készített anyagok. A Lumen 5, a Viosk, a Typito csak néhány név, napról napra új szoftverek bukkannak fel, amelyek segítségével bárki percek alatt mutatós videókat állíthat elő.

A “minden csoda csak három napig tart” elv itt is érvényesül: a sablonból készített, egymásra nagyon hasonló videókra idővel ráun a közönség.

Bár a közösségi média elvileg a rövid tartalmaknak kedvez, a motivált emberek a hosszabb videókat is megnézik. (Kitűnő bizonyíték erre a TED előadások folyamatos sikere.)

Míg korábban a YouTube (esetleg Vimeo) videók bekötése volt a jellemző, ma már a kifejezetten az adott platformra készült, közvetlenül oda feltöltött natív videók törtek előre, a szolgáltatók ezeket támogatják.

Mindezek csak mellékszereplők lesznek az egyre terjedő élő videók mellett. Ezek legfontosabb összetevője a karizmatikus, szórakoztató főszereplő. (Aki nem rendelkezik ilyennel, inkább maradjon a többi formátumnál.)

Az influencerek tündöklése és…

A hagyományos marketing iránti növekvő bizalmatlanság, az organikus forgalom drasztikus csökkenése a sikeres instagrammerek és youtuberek felé hajtotta a marketingeseket. A nagy elérés, a látványos eredmények legtöbbjükkel elfeledtették a taktika legsúlyosabb problémáit. A márka és a közönség kapcsolatának erősítésére, a bevonásra csak kevés influencer képes. A többség megmarad az egyszerű termékpromóció szintjén, ami nem teszi lehetővé a hosszú távú, szorosabb együttműködést..

Sas István jövendölése szerint éppen 2019 lesz az az év, amikor az influencerek száma eléri a kritikus tömeget. A rájuk fordított büdzsé az egekbe szökik, az influencerek gázsija közötti olló egyre inkább kinyílik. A megbízásokért folytatott harc kifelé is látványossá válik, ami kellemetlenül érinti majd a megbízókat is.

A Gartner tanácsadó már klasszikusnak számító életciklus-görbéje szerint minden gyors, látványos felfutást egy rövid tetőzés, majd egy fájdalmas esés követ. Ezután egy lassú felemelkedés jön, melynek során a piaci trend, termék, szolgáltatás szép lassan a helyére kerül.

Az influencer marketing ma a felfutó (hype) szakaszban van, de nehéz megmondani, hogy a közepén, vagy már a tetején tart-e. Egy valami biztos: a növekedés jelenlegi irama nem sokáig tartható.

Jönnek a micro- és a nanoinfluencerek

Mostanában sokan beszélnek arról, hogy a sok százezres, vagy akár milliós követőtáborral rendelkező megainfluencereknél hatékonyabbak lehetnek a 3.000 – 10.000 követővel rendelkező microinfluencerek, vagy az ennél is kevesebb embert elérő nanoinfluencerek. Ezek az influencerek már nem afféle olümposzi istenként, hanem hús-vér emberként jelennek meg közönségük előtt, ennek köszönhetően erősebb bevonási képességgel és nagyobb hitelességgel rendelkeznek.

A hazai marketinges szakma ma még inkább a nagy elérés, vagyis a gigainfluencerek bűvöletében él. Még nem jutott el az első nagyobb influencer-válságig, még nyoma sincs a kiábrándulásnak, így a micro- és nanoinfluencerek kínálta alternatívára még kevésbé fogékony.

Vállalati szószólók

Szinte nincs olyan előrejelzés, amelyik ne emelné ki a vállalati szószólók (employee advocacy) fontosságát. Mivel az általános bizalomvesztés miatt erősen beszűkültek a vállalati kommunikáció hagyományos csatornái, rendkívül fontossá vált a dolgozók közösségi csatornáinak bevonása a vállalati kommunikációba. Miközben nálunk mindez még inkább valami kuriózumnak számít, a nálunk fejlettebb országokban a dolgozók bevonása már a második fázisnál tart. Míg korábban leginkább a vállalati tartalmak terjesztése, az elérés növelése volt a cél, ma már inkább a belső influencerek, véleményvezérek kinevelése és a külső influencerekhez (szakértők, elemző, véleményvezérek) való kapcsolódás került a fókuszba. A vállalati szószólói rendszer kialakítását ma már számos, erre a célra fejlesztett platform segíti.

Mit mondanak a vásárlóid?

Ma minden márka arra vágyik, hogy erősítse a vásárlók bevonódását. Ennek fontos feltétele a vásárlók gondolkodásának megismerése. Ma még nincsenek meg a feltételei, hogy neuromarketingesek bevonásával fMRI-vel, vagy EEG-vel figyeljük meg a vásárlók agyműködését. Maradnak a viszonylag egyszerűbb, messze nem eléggé kihasznált módszerek, mint például a social listening.

Ma leginkább az ügyfélszolgálatosok szeretik figyelni, mit beszélnek a közösségi médiában a cégükről, termékükről, de megfelelő beállításokkal, finomításokkal sokat meg lehetne tudni a vásárlók szándékairól.

A hazai cégek jó helyzetben vannak, mivel van hazai fejlesztésű, magyar nyelvű támogatást is nyújtó szoftver is a piacon. Kérdés, hogy mekkora marketingbüdzsével kell rendelkeznie egy cégnek, hogy ez a tevékenység is beleférjen. Természetesen az is fontos, hogy a marketingesek képesek legyenek feldolgozni a kapott információkat. Ehhez mindenképpen az eddig bevált stratégia átalakítására van szükség.

Személyre szabott marketing

Elképesztő mennyiségű adatot szolgáltatunk magunkról, aminek alapján egyre több személyre szóló ajánlatot kapunk. A személyre szabott marketing ma még csak a legnagyobb cégek, az Amazon, a Booking.com, a Netflix stb. csodafegyvere, de a kör gyors bővülése várható. Bár a vásárlók jelentős része zavarónak, tolakodónak tartja az őket bombázó ajánlatokat, a módszer működik.

Mérni kell!

Évekig a “hagyományos” marketingnél elnézőbben kezeltük a közösségi médiát. Olyan szoft érvekekkel próbáltuk az eredményeit mérni, melyek sehogy sem voltak a hagyományos rendszerekben értelmezhetők. Sok volt a mellébeszélés, ami jelentősen rontotta a közösségi média megítélését. 2019-ben már nincs mentség, a közösségi média eredményeinek mérése, az eredmények értékelése alapvető igényként merül fel.

Így látom most, 2019 februárjának elején az előttünk álló évet.

Aki nem hiszi, járjon utána(m)!

A Startupinfo oldalán a látogatók egy-egy kiemelt területtel – például blockchain technológiával vagy robotikával –, illetve népszerű márkákal vagy startupokkal – így a Snapchattel vagy a Prezivel – találkozhatnak. A tudásbázis olvasói legtöbbször a Magyar startup rovatban a hazai cégekkel, innovációkkal kapcsolatos híreket keresik, legyen az a Netpincér újítása, a Teqball piaci térnyerése vagy a személyre szabott gyógyszeres kezelésekkel kapcsolatos itthoni fejlesztések.

A közel 50 ezer kattintás alapján a magyar olvasóknak az okos eszközöket és otthonokat bemutató híranyagokon is megakad a szemük, amelyek a technológia segítségével könnyíti meg életünket. A látogatókat különösen érdekelte a Makerphone nevű telefon, amit használója szerelhet össze saját ízlése szerint, vagy a testen hordható okoseszközök tudását egyetlen alkalmazásba terelő magyar fejlesztésű app, a Fitpuli. Sokan kerestek rá az Amazon virtuális intelligens asszisztenséről, Alexáról szóló tudósításokra is.

Szintén népszerű a látogatók körében a Tesla – a Startupinfo.hu adatbázisában több mint 1100 cikk érhető el róla. A cég elektromos autóiról, illetve általában az elektromos autózásról szóló hírek a legnépszerűbbek. Sokan voltak kíváncsiak a Tesla mesterségesintelligencia-chipjére, amely biztonságosabbá és fejlettebbé is teszi majd az önvezető kocsikat. A cég vezetője, Elon Musk kommentárjait és botrányos megnyilvánulásait is szívesen követik a témára fogékony magyarok.

Az Uber iránt is sokan érdeklődnek, elsősorban a cég fejlesztéseiről és terveiről olvasnak, ahogy vállalat a legváltozatosabb eszközökkel próbálja megreformálni a városi közlekedést, a repülő taxiktól kezdve az önvezető autókon és kamionokon át az uberes autók közúti biztonságát növelő mobilos alkalmazásig.

A magyar olvasókat ugyancsak izgalomban tartja a fintech, azaz az újgenerációs pénzügyi technológiákkal kapcsolatos hírek. A legnépszerűbb téma a mobilfizetés, Kínában több mint százmillióan már nem használnak se készpénzt, se kártyát, csak a telefonjukat. Számos kattintást kaptak a bankok számára konkurenciát jelentő fintechstartupok – a Revolut, a Robinhood vagy a Freetrade –, amelyek most jutalékmentes részvénykereskedéssel foglalkozó brókercégeket indítanak Európában.

A Startupinfo.hu rendszerének alapja a Filter.hu saját fejlesztésű hírgyűjtő algoritmusa és testre szabható, egyedi kialakítású webes megjelenítési felülete. A portál automatizáltan gyűjti és szerkesztők által kategorizálva, témákba rendezve teszi közzé a startupokkal kapcsolatos – magyar és angol nyelvű online forrásokból származó – híreket és információkat. A hír címe és néhány szavas bevezetője alapján a látogatók továbbkattinthatnak az eredeti hírforrásra.

Egyedi kialakításának köszönhetően a Startupinfo lehetővé teszi azt, hogy az egyes startup cégek saját maguk kezeljék, frissítsék a legújabb hírekkel a róluk szóló témát a platform szerkesztőségi rendszerében. A lehetőség iránt érdeklődő startup cégek az info@startupinfo.hu címen jelentkezhetnek.

A Filter hírgyűjtő portálról

A Filter.hu innovatív hírgyűjtő portál célja, hogy nemzetközi szinten is megváltoztassa a hírfogyasztás módját. A Filter működésének lényege, hogy az interneten található információkat könnyen érthető és jól kezelhető témákba rendezi. Az innovatív megoldás így az aktuális témakörökre helyezi a hangsúlyt, ami az információk személyre szabottabb szűrését és egy terület alaposabb megismerését is lehetővé teszi a felhasználók számára. A portál rendszerének alapja a saját fejlesztésű hírgyűjtő szoftver és az egyedi kialakítású webes megjelenítési felület. A témák gyűjteménye az aktuális politikai és gazdasági történésektől, a legnépszerűbb bulvárhíreken, sztárkapcsolatokon, karikatúrákon, lakberendezésen, érdekes történelmi eseteken, technológiai újításokon, illetve hobbikon át egészen az egyes sportágakig terjedhet. A Filter algoritmusa alkalmas arra, hogy egyedi portálok is felhasználhassák hírszűrési megoldásokra. A STARTUPINFO az első portál, amely a Filter motorjával kezdte meg működését.

Márkázott Topjoy kupakokkal indult útnak az első magyar, mozgó gifekből álló GIPHY matricacsomag, amellyel a legnépszerűbb közösségi médiacsatornák felhasználói cseveghetnek egymással. Az Instagram és Snapchat csatornákon belül a storyba integrálva használhatók a matricák Facebook Messengeren, Twitteren, SMS-ben, WhatsAppon és e-mailben pedig a GIPHY alkalmazásból lehet megosztani őket. Az elektronikus üzenetküldésben használt, GIPHY alkalmazásra készült tizenhárom egyedi matricát a Kraftwork reklámmanufaktúra fejlesztette. „Büszkék vagyunk rá, hogy Magyarországon elsőként készítettünk márkázott tartalmat a legnagyobb gif- és sticker-platformra. A felhasználók az animált Topjoy kupak matricákat mostantól elküldhetik egymásnak üzenetben, vagy színesíthetik velük a storyjaikat. Ezzel a márka olyan platformokon is meg tud jelenni, ahol nagy számban van jelen a főleg 30 alatti célcsoport, de más típusú márkakommunikációra nincs megfelelő lehetőség” – mondta el Naszály Ferenc, a Kraftwork digitális üzletágának vezetője.

A fiatalok egyik kedvenc italmárkájának animált matricái még csak néhány napja érhetőek el a világ legnagyobb gif-platformján, de az összmegtekintés már átlépte a 7,5 milliót. Jelenleg az ÁGY <3 matrica a legnépszerűbb 1,7 millió megtekintéssel, a második a BEST FRIENDS FOREVER 1,2 millió megtekintéssel.

A teljes csomag itt érhető el.

A WPP és a Kantar Millward Brown 12. alkalommal állította össze a legértékesebb márkák listáját.

A 100 legértékesebb márka 2017-re 8 százalékkal, 3,64 billió dollárra tudta növelni az összértékét. Az öt technológiai óriás – Google, Apple, Microsoft, Amazon és Facebook – vezeti a rangsort, és együttesen a lista értékének egynegyedét adják. A lista hét új szereplője is ebből a szektorból érkezett: a YouTube, HPE, Salesforce, Netflix, Snapchat, valamint a távközlési szolgáltató Xfinity és Sprint.

A kategóriák versenyét a kereskedelem nyerte, 14 százalékos növekedéssel. Ezen belül az e-kereskedelem kimagasló eredményt ért el, az Amazon értéke 40, az Alibabáé pedig 21 százalékkal emelkedett.

A B2B márkák húszas mezőnye 11 százalékkal erősödött; ezen belül a Shell 23, a DHL és a FedEx pedig 20-20 százalékkal ér többet, mint egy évvel korábban.

A legnagyobb értéknövekedést az Adidas könyvelhette el: az amerikai piacon tett erőfeszítéseiknek köszönhetően 58 százalékkal ér többet a márka, mint 2016-ban. A legjobban növekvő márkákat a jelentés szerzői három fő csoportba sorolták: a változást előidézőkre (Amazon, a profitot nem termelő, de már a Fordnál és a GM-nél értékesebb Tesla, a Netflix, a négy éve kiemelkedően teljesítő Facebook, a Salesforce, PayPal, a legértékesebb kínai márka, a Tencent); a változásokhoz jól alkalmazkodókra (Adidas, a kínai alkoholmárka Moutai, a nemrég egyesült és eladott Burger King és Tim Hortons, Shell, Rosznyefty, Morgan Stanley); és a változások ellenére stabilan teljesítőkre (Domino’s Pizza, Samsung, DHL, valamint a dél-amerikai Brahma, Skol és Corona sörmárkák).

Továbbra is az amerikai márkák dominálják a toplistát: a szereplők 54 százaléka és a teljes márkaérték 71 százaléka az Egyesült Államokból érkezik. Az amerikai brandek összértéke tavalyhoz képest 12 százalékkal növekedett, míg a világ többi részéről származó márkák 1 százalékot veszítettek. Kivételt ezalól csak a kínai márkák képeznek, ahol 1 százalékos növekedést mértek.

A jelentés egyik érdekes megállapítása, hogy a legnagyobb márkák egyre fiatalabbak: a top 100 ma átlagosan 67 éves (1950-ben alapították), míg 2006-ban az átlag még 83 év volt (ami 1934-es alapításnak felel meg). A lista új tagjainak átlagéletkora 20 év.

A százas toplista itt, a kapcsolódó elemzés itt érhető el.

A generációs különbségekkel a marketingszakmának is foglalkoznia kell. Az Y- és Z-generáción túl – melyek korosztályokat jelölnek – az úgynevezett C-generációról is érdemes beszélni. Ők az abszolút „kütyühasználók”, akiknek az élete az interneten zajlik, ők inkább mások véleményeire adnak. Nemcsak a fiatalokról beszélünk, bár köztük találjuk a legtöbbet. Róluk és összességében a fiatalokról, tartalomfogyasztási szokásaikról, piaci szerepükről, a hatékony elérésük lehetőségeiről beszélgettünk a USP – Unique School Presence – egyik vezetőjével, Bodó Balázzsal. (X)

Kik is azok a C-generációsok?

A C-generáció – c, mint connection – esetében nem bizonyos évszámokról beszélünk, hanem bizonyos viselkedésről. Ők azok, akik folyton online jelen akarnak lenni, és ehhez minden platformot felhasználnak, hiszen állandó médiafüggőségben élnek és rutinosak a multitaskingból. Ők tudnak egy márkát gyorsan vonzóvá tenni, hisz kommentelnek, megosztanak, a netről informálódnak. Minden korosztályban megtalálhatóak, de döntő többségük mégis az Y- és Z-generáció tagja.

Épp ma vettem észre magamon is, hogy a gépen dolgoztam, telefonon üzeneteket küldtem, és mellé a tableten képeket töltöttem fel, mindezt egyszerre. Bár én nem vagyok egy tipikus C-generációs – hiszen nem élek médiafüggőségben, és nem a közösség véleménye, ami a privát falamon a legfontosabb – mégis sok tünetet felismerek magamon, ami a C-generációsok ismertetője.

A Google nem véletlenül használ külön elnevezést rájuk, ők a YouTube-generáció.

Persze, hívják őket selfie-generációnak is, ez a csoport a valóságban is videómegosztókon és közösségi felületeken fogyaszt tartalmat. Ezzel szokták párhuzamosan emlegetni, hogy a tévé halott, de ezt ebben a formában kicsit túlzásnak gondolom. Mindössze arról van szó, hogy a YouTube-on és a hasonló platformokon más tartalmat tudunk fogyasztani, gyorsan, illetve nem lineárisan. Fontos elmondani, hogy ezek a felületek nagyon addiktívak, van is már rá egy külön kifejezés: FOMO-jelenség (fear of missing out), a lemaradásról való félelmet lehet érteni alatta.

Mitől és miben más az ő tartalomfogyasztási szokásuk, mint az elődeiké?

Például ha venni akarnak valamit, az első dolguk a neten való keresés. Megnézik, hogy ár-érték arányban melyik a legjobb termék. A keresésnek megfelelő 4-5 termékre pedig a hozzászólások, véleményezések alapján is szűrni kezdenek. Sőt YouTube-videókat is megnéznek az adott termékről, vagy épp ott keresik ki a legmegfelelőbbet.

A különböző közösségimédia-platformok és az alkalmazások használata hogyan változott a fiatalok körében?

Eszméletlenül fontosak, de nem mindegy, hogy a cégek melyik felületet és mire használják. Az említett generáció a Facebookot már kevésbé az ismerősök követésére használja – nehéz is lenne a sok reklám miatt –, itt a tartalmat fogyasztják, híreket olvasnak. Az új Face egyértelműen az Insta és a Snap. Ezek és a további közösségi platformok kombinációja a márkákat hihetetlen magaslatokba tudja repíteni. Hisz ennek a generációnak szüksége is van arra, hogy mindenhol jelen legyen, másképp nem is lehet hiteles.

Mitől válik vonzóvá egy márka a fiatalok körében?

A legfőbb mindenképpen az, ha sokan használják az adott brandet, beszélnek róla és ajánlják egymásnak. Ha sztárokhoz, ismert emberekhez kapcsolódik, még inkább megveszik, ezért is számít az egyik flagship termékünknek az influencerek csatornáin történő megjelenítés. Ezt sok cég már észre is vette, próbálkoznak is velük, ki több, ki kevesebb sikerrel. Ők abszolút hitelt tudnak adni.

Mennyi idő alatt lehet egy trendi márkát felhúzni Magyarországon, ha kifejezetten a fiatalok a célcsoportja?

Bizonyos szempontból nagyon könnyű. Egy év alatt egy szűk szegmensből mainstream márkát lehet építeni, erre több példa is van. Persze sok mindentől függ. Ha fiatalok tudnak hozzá plusz élményt kötni, vagy ha vagánykodhatnak vele, az már fél siker. Más szempontból, ha csak egy picit is lankad a figyelem, megy a süllyesztőbe. Nagy a rotáció a márkák körében.

Mekkora kihívás elérni a fiatalokat?

Legfőbb probléma a célcsoport meghatározása. A vállalatok nagyobb része a 18-26-os korosztályban, rosszabb esetben a 14-26-os korosztályban akar hirdetni, és nem mindig értik meg, hogy érdemes további területre lebontani. A fiatal korosztályok gondolkozásban is teljesen mások. Egy 18 éves nem úgy viselkedik, mint egy 24 éves, és más élethelyzetben is van javarészt, így több célcsoportot kell meghatározni, rengeteget kutatunk a témában mi is, pedig tudjuk, mi kell nekünk.

A Z-generáció tagjai mennyire rendelkeznek már olyan jövedelemmel, amely mérhetővé teszi őket a piacon?

Nem mondom, hogy a luxusmárkák legfőbb célcsoportja, de a középkategóriának vagy picit felette árazott termékeknek már gond nélkül. Egyrészt 16 éves kortól lehet dolgozni diákmunkásként, illetve a szülők jövedelmének egy kisebb részével is rendelkeznek – zsebpénz, ruhapénz, ünnepek –, noha nem mindig ők a költők, de őket kell megszólítani. Végig kell csak sétálni bármelyik utcán: a srácok márkás és minőségi ruhában járnak, a csajok meg nem győzik követni a divatot, hogy ma még menő-e a Michael Kors vagy már csak az Obaget szabad hordani.

Fontos azt is kiemelni, hogy a tudatosság is megjelent, a fent említett ár-érték arány mellett a tartósság és egészségtudatosság. Bár ez minden korosztályban egyre inkább jelen van.

Hogyan képesek a Z-generáció képviselői egy adott márkához hozzátenni?

Rengeteg trend és brand alapoz arra, hogy először megnyeri a fiatalokat, akik nyitottabbak az újdonságokra, majd utána az idősebb generáció úgyis át fogja venni. Itt fontos újra kiemelni a C-generációt, akik először fognak reakciót adni a márkára. Ha kommunikációban őket kiemeljük és meggyőzzük, a termék képes lehet önmagát eladni, hisz ők lesznek a szószólók.

A márkaépítés egy hosszú távú és befektetést igénylő folyamat. Miben tudtok újat, mást nyújtani hirdetési szempontból az ügyfelek számára?

A marketing szakmának abban kellene erősödnie, hogy kiszervezze azokat a feladatokat, amelyekhez nem ért. Segítjük és tereljük az ügyfeleinket a megfelelő irányba, de mi vagyunk a szakemberek, így mi tudjuk garantálni, hogy az adott kampány szakmai szempontból, a célcsoportra tekintettel lett összeállítva. Bár nem vagyunk kreatívügynökség, mégis a szakértelem, mely a fiatalokhoz kell, nálunk van, így érdemes lenne jobban odafigyelni az ötleteinkre. A legtöbbször kész anyagot kapunk egy nappal a kampány megkezdése előtt, már szólni sem igazán tudunk, hogy ez nem fog működni, pedig a legtöbb esetben látjuk, hogy nem fog… Ilyenkor persze, mi vagyunk a hibásak, hiszen valakinek hibásnak kell lennie. (nevet) Persze ebből sosem volt még gond, sőt az újbóli rendeléseknél mindig egyre több mindent bíznak ránk.

Milyen eszközök állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a célcsoportot hatékonyan elérjétek?

Felületek helyett inkább azt a nálunk lévő tudást emelném ki, mellyel a kampányok sikerességét tudjuk emelni vagy akár biztosítani a közel 1.500.000 fiatal elérésében. De minden projekt specifikus, nincs olyan felületünk, ami szent grál lenne. Ha felkeresnek, közösen kialakítjuk a márka számára legjobb lehetőségeket.

További információért a USP-ről kattintson ide.

A stratégiaalkotás fontosságától a régi és új eszközök használatáig terjedő trendeket Miklovicz Norbert kkv-marketing stratéga foglalta össze saját tapasztalatai és olvasmányai alapján.

Az elmúlt évet azzal töltöttem, hogy rájöjjek, merre halad a tartalommarketing. Ez alatt az idő alatt rengeteg cég marketingesének az írásait követtem, szerte a világon. Megismertem és összegyűjtöttem a problémákat, amelyekkel a vállalatok fejlesztői és marketingesei találkozhatnak. A problémák között nincs sorrend, mindegyik egyaránt fontos attól függően, hogy éppen hol tart a tartalommarketing. Egy dolog biztos: a tartalom létrehozása és terjesztése a vállalaton belül sokkal fontosabb és integráltabb lett az elmúlt pár évben.

Legyen valódi tartalommarketing-stratégia!

Előadásaimon megkérdezem a résztvevőket, vajon a szervezetük rendelkezik-e dokumentált tartalommarketing stratégiával. Sajnos legtöbbjük nem. A kutatásunk bebizonyította, hogy akik rendelkeznek vele, és folyamatosan felül is vizsgálják, sokkal sikeresebbek. Annak ellenére, hogy azt gondolnád, ez teljesen természetes a mai cégeknél, nem az. Még mindig inkább a kampányokra fordítanak több figyelmet, és arra, hogy a termékekről beszéljenek ahelyett, hogy valójában mit tudnak adni még a terméken vagy szolgáltatáson felül.

Céltudatos marketing

Fontos eldönteni, milyen célból hozzuk létre a tartalmunkat. Van valós hatása a vevőimre? Van e mélyebb célja annak, amit csinálok, vagy csak kötelező jelleggel a munkám részeként „letudom”? Ezekre a kérdésekre kell legelőször választ kapnunk ahhoz, hogy a valódi célt megtalálva a számunkra legjobb marketinget tudjuk biztosítani.

ROI és a mérhetőség

A legelső kérdés minden évben, a „Hogyan tudom kimutatni a tartalommarketing programom sikerét?” Az idei CMWorld 10-nél is több szekciót hozott létre különböző előadásokkal és bemutatókkal a kérdések megválaszolására.

Feltételek és a munkafolyamat

Rengeteg példáját láttam egy-egy szépen csengő tartalommarketing-terv elhalálozásának. Ez legtöbbször azért következik be, mert a munkafolyamatokat helytelenül végzik és inadekvát embereket alkalmaznak vagy bérelnek fel a feladatra.

Natív hirdetések

Egyre több sikeres és kifizetődő megoldást látunk nagyobb cégeknél, akik ilyen módon hirdetik a tartalmukat. 5 évvel ezelőtt a cégek 80%-ot költöttek a tartalom létrehozására, és csak 20%-ot a promotálására. Napjainkban ez a tendencia megfordult, köszönhetően azoknak a vállalatoknak, akik szétválasztották a tartalmaikat, majd erős promóciós és hirdetői hátteret biztosítottak nekik.

Videó és vizualitás

Mindenki tisztában a videók és a vizuális tartalmak adta marketinglehetőségek fontosságával. Sok brand még mindig a vírusmarketing köré építi a stratégiáját ahelyett, hogy létrehoznának egy folyamatot, amely megállás nélkül szállítja a lényeges információkat a külvilág számára a videókon keresztül.

Snapchat

Sokunknak nincsen Snapchat-alkalmazása, mégis meg kell említeni. Mióta videóinak összenézettsége meghaladta a Facebookét, itt az ideje, hogy több figyelmet szenteljünk neki.

Facebook

Legtöbben a „közösségi média házunkat” képzeletbeli, bérelt Facebook-telkekre építettük, és most mi az, amit fel tudunk mutatni? Szinte semmi. Újra meg kell találnunk az utat, amin eljuttathatjuk a tartalmunkat a fogyasztókhoz és az új generációkhoz.

Közösségbefolyásoló marketing

Mindig is közkedvelt marketingeszköz volt, de az utóbbi 6 hónapban ez a marketingfajta bekerült a legjobb öt közé. Minden cégnek van valamilyen tartalom- és befolyásoló stratégiája, de csak néhány tudott olyan stratégiát létrehozni, amely hatásos is lett.

Mobil

A Pokémon Go ismerősen csenghet bárki számára. Hányszor hallottuk, hogy ez vagy az az év a mobiltelefonok éve? Nos, mivel a célközönségünkben mindenkinek van legalább egy mobilja, úgy ez az év is a mobiloké. Egyértelmű: ha a tartalmad nem könnyen emészthető a mobil eszközökön, jelentős problémával nézel szembe.

Írás

Az írás még mindig számít, talán jobban, mint bármikor. A marketingesek szerint a közösségi média és a videók érthetetlenek nélküle, hiszen a kommunikációnk legnagyobb része még mindig szövegalapú.

Email és marketingautomatizálás

Az emailek talán most még fontosabbak, mint valaha voltak a tartalommarketingünk szempontjából. Viszont a vállalkozások nagy része küld tartalomnak álcázott spamet a célcsoportnak, miközben egy senior stratéga szerint csupán csak 10%-át használják ki az automatizáció adta előnyöknek.

A következő, immáron negyedik Magyar Marketing Fesztiválon 2017. január 26-án a legújabb üzleti és marketingtrendeket a területek szakértői ismertetik majd. A rendezvény programja itt érhető el.