Látványos bővülés egy japán márkánál

Erősödött a magyar személyautó piac az év első negyedévében: 4775 darabbal több, összesen 36 455 autó talált gazdára, ami 10,8%-os növekedésnek felel meg az előző év azonos időszakához képest. A piac élére a Toyota állt, amely 4447 személyautót értékesített, 971 darabbal többet, mint tavaly ilyenkor. Ilyen mértékű, közel 28 százalékos bővülésre eddig nem volt példa a márka hazai történetében.

A második helyet a Nissan szerezte meg, amely 252-vel több, összesen 4435 személyautót adott el itthon az előző év első negyedévéhez képest. Ez mintegy 132 százalékos bővülést jelent a japán márka számára. A dobogó harmadik fokára a Škoda „állhatott fel” 3421 eladott autóval, ami 14,8 százalékos növekedésnek felel meg. A negyedik helyet a Suzuki (3219 darab), az ötödiket pedig a Volkswagen (2104 darab) szerezte meg.

Gyengélkedő kishaszonjármű piac

A hazai kishaszonjármű-piacon ezzel ellentétes folyamatok zajlottak: a szegmens összességében 10 százalékkal zsugorodott. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy 2026 első három hónapjában 604 darabbal kevesebb, mindössze 5413 könnyű teherbírású áruszállító talált gazdára. „A visszaesés a magyar gazdaság helyzetébe vetett bizalommal magyarázható. A vállalkozások visszafogták beruházásaikat, egyértelműen kevesebb új kishaszonjárműre volt szükségük az év első negyedévében, mint korábban, ugyanakkor évek óta csökken az összehasonlításunk bázisa, vagyis a kishaszonjárművek iránti kereslet” – hangsúlyozta Schiller Márk.

A csökkenés egyik vesztese a Ford, ugyanakkor a márka továbbra is fölényesen vezeti a hazai piacot 1678 eladott járművel. A második helyet a Toyota szerezte meg 743 darab kishaszonjárművel. „Érdekes trend ugyanakkor, hogy mind a harmadik helyre befutó Renault, mind pedig a negyedik pozíciót megszerző Mercedes-Benz növelni tudta az eladásait a tavalyi év hasonló időszakához képest” – tette hozzá a szakember.

A Renault 186-tal több, összesen 717 kishaszonjárművet értékesített, míg a Mercedes-Benz 238 darabbal növelte eladásait, így 611 járművet adott el idehaza.

Erősödő kínai márkák

A friss adatokból egyértelműen látszik, hogy a kínai márkák folyamatosan növelik jelenlétüket idehaza. Míg a tavalyi év első negyedévében 5 százalékos piaci részesedéssel bírtak, addig az idei év első negyedévében ez az arány már 9 százalékra emelkedett. Az év első három hónapjában összesen 15 kínai márka (számos közülük még hivatalos márkakereskedés és -szerviz nélkül) volt jelen a magyar piacon, köztük négy teljesen új belépővel (Chery, Farizon, Xpeng, Leapmotor). A piaci elsőséget a Chery szerezte meg 820 eladott személyautóval, szorosan mögötte a BYD végzett 818 darabbal, a harmadik helyre pedig a Volvo ért fel 597 autóval.

„Fontos megjegyezni, hogy a BYD 195 példánnyal több személyautót adott el idehaza, amiben a mi értékesítőink sikere is benne van, hiszen a Schiller Autó Családnál is elérhető ez a márka. Április 1-jén pedig elindult egy új kínai márka, a Geely értékesítése nálunk, ami azt jelenti, hogy immár 16 kínai márka közül választhatnak a hazai vásárlók. A Geely egy plug-in hibrid és egy tisztán elektromos modellel kezdte meg a hódítását a magyar személyautópiacon” – emelte ki a Schiller Autó Család schtratégiai és marketingigazgatója.

A kínai márkák lendületét jól mutatja, hogy az év első negyedévében összesen 3679 járművet értékesítettek (személyautó és kishaszonjármű együtt), ami 1683 darabbal több, mint az előző év azonos időszakában.

Európai trendek

Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) adatai szerint 2026 első két hónapjában látványos átrendeződés indult el az európai autópiacon: a vásárlók egyre inkább az elektromosított hajtásláncok felé fordulnak, miközben a benzines és dízel modellek gyorsan veszítik piaci súlyukat. „Bár rövid távon nem várható teljes átállás a 100%-ban elektromos autókra, az elektromos rásegítésű modellek – a hibridek, a plug-in hibridek és a tisztán elektromos járművek – egyre nagyobb teret nyernek” – emelte ki Schiller Márk.

A tisztán elektromos autók részesedése 18,8%-ra nőtt a tavalyi 15,2%-ról, főként a francia és német piac erősödésének köszönhetően. A hibridek még nagyobb arányban bővültek, 38,7%-ra emelkedve, amit elsősorban az olasz és spanyol kereslet húzott. Ezzel párhuzamosan a hagyományos benzines és dízel modellek részesedése 38,7%-ról 30,6%-ra esett vissza, ami jól mutatja a belső égésű motorok folyamatos térvesztését.

Mindezek ellenére az EU újautó-piaca összességében enyhén zsugorodott: 2026 január–februárban 1,2%-kal kevesebb autó talált gazdára, mint egy évvel korábban. Ez ráadásul egy már meglévő negatív trend „továbbélése”, hiszen 2025 elején is 3,4%-os visszaesést mértek 2024-hez képest. A darabszámok tehát csökkennek, miközben a hajtásláncok közötti erőviszonyok látványosan átrendeződnek az elektromosított megoldások javára

A 2022–2023-as sokkhatásokat követően 2024 törékeny fellendülést hozott: az infláció jelentősen csökkent – átlagosan 10 százalékról 3 százalékra egy éven belül –, a gazdasági növekedés mégis mérsékelt és egyenetlen maradt, átlagosan 2 százalékos ütemmel. A régió vállalati vezetői agilis válaszokat adtak, stratégiáikat úgy alakították, hogy a kedvezőtlen külső körülmények ellenére is fenntartsák a lendületet. 2024-ben a közép- és kelet-európai régió gazdasági kilábalását az infláció éles csökkenése és a monetáris politika fokozatos lazítása határozta meg, némi enyhülést hozva az elmúlt évek magas kamatkörnyezetét követően. Miközben a GDP-növekedés átlagosan a 2 százalékos szint körül stabilizálódott, a régió ötszáz legnagyobb vállalatának összesített árbevétele 3,7 százalékkal csökkent, elsősorban a petrolkémiai szektor visszaesése miatt. Ennek ellenére az érintett cégek átlagos árbevétele 3,1 százalékkal nőtt, jelezve, hogy a Top 500 listára történő bekerülés küszöbértéke is magasabb lett. A pozitív trend ellenére a profitabilitás nyomás alá került. A nettó nyereséghányad 4 százalékról 3,2 százalékra csökkent, mivel a növekvő munkabérköltségek és a magasabb finanszírozási kiadások rontották a vállalati eredményeket. A lakosság fogyasztásának erősödése és az EU-s támogatások hulláma kedvező hatást gyakorolt, ugyanakkor a külső kihívások – különösen Németország tartós stagnálása és a globális kereskedelmi feszültségek fokozódása – továbbra is bizonytalanságot jelentenek – derül ki a Coface hitelbiztosító CEE Top 500 című átfogó elemzéséből, amely a tavalyi régiós gazdasági trendeket mutatja be és felsorolja a térség ötszáz legjelentősebb vállalatát is.

Blokkoló hatás Magyarországon

Ficsor Dezső, a Coface elemzője a magyarországi helyzetről azt mondta: “Az ipari termelés gyengélkedése Magyarországon több tényező együttes negatív hatásának volt köszönhető 2024-ben. A lakossági fogyasztást az infláció okozta magas kamatlábak blokkolták, a GDP szempontjából szignifikáns építőipar továbbra sem tudott jelentősen elmozdulni a mélypontról. Ugyan az energiaárak konszolidálódtak, azonban az EU-ban és különösen Magyarországon kevésbé versenyképesek, mint más régiókban.”
A szakember szerint az EU orosz energiáról való leválási törekvése szintén nem vetít előre jövőbeni enyhülést. Több ipari szektorban a kereslet még 2025 első félévében is régóta nem látott alacsony szinten volt, miközben a termékek előállítási költsége magas maradt, így az értékesítésből elérhető haszonkulcs nem fedezte az állandó működési költségeket. Véleménye szerint, a 2024-es év gyengélkedő piacok mellett, inkább a költségek lehetőség szerinti lefaragásáról szólt.

Lengyel fölény az “ötszázak” között

Lengyelország továbbra is a közép-kelet-európai régió gazdasági motorja, 178 vállalattal szerepel a Top 500 rangsorban, több mint 1,2 millió munkavállalóval. Ugyanakkor részesedése enyhén csökkent, és az árbevétel-növekedés stagnált, ami a zloty erősödésének és a munkaerőhiánynak tudható be. A listára 71 céget delegáló Csehország növelte jelenlétét a rangsorban, amit a belföldi kereslet élénkülése és a monetáris enyhítés korai megkezdése segített elő.

Összesen 61 magyar cég kapott helyet a listán, amelyek több mint 305 ezer embernek adnak munkát. Összesített árbevételük majdnem 132 milliárd eurót tett ki, a nettó profitjuk pedig több mint 4,4 milliárd euróra rúgott.

Románia – bár a régió második legnagyobb gazdasága – továbbra is alulreprezentált az ötszázas rangsorban 56 vállalattal, elsősorban strukturális problémák és kihívások miatt.

Régiós és magyar óriások

A 2024-es rangsor a stabilitás és a változás együttes jelenlétét mutatja. Az Orlen ismét megőrizte vezető pozícióját, piaci dominanciáját a bevételcsökkenés ellenére is megőrizve.

A cseh Škoda Auto A.S. megtartotta második helyét, árbevételét és nyereségét is növelve, miközben az európai autóipar jelentős kihívásokkal szembesült. A friss listán a Jeronimo Martins Polska, Lengyelország legnagyobb üzletláncának üzemeltetője lett a harmadik. Ez azt jelenti, hogy megelőzte az egy évvel még korábban harmadik helyen lévő magyar olajcéget, a Molt, amely most a negyedik lett. Ez a változás egyrészt az olaj és petrolkémiai ipar korábbi kiemelkedő éveit követő normalizálódást, másrészt a kiskereskedelmi szektor dinamizmusát tükrözi. A legnagyobb előrelépést a lengyel Lidl érte el, az előző listán még 14. helyen állt, míg az új rangsorban már a 9. pozíciót szerezte meg. A tíz legnagyobb régiós cég közé tartozik a magyar vállalatok közül az MVM, amely a nyolcadik, valamint a tizedik helyet megszerző Audi Hungaria.

A magyar listát ez a három cég vezeti, de a tízben szerepel még például a Robert Bosch Kft., a kecskeméti gyárat működtető Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft., a Szerencsejáték Zrt., az Országos Dohányboltellátó Kft., valamint a Lidl Magyarország, amely egy évvel korábban még nem volt benne a tízes elitligában.

Ipari dominancia stagnáló környezetben

A különböző ágazatok teljesítményét értékelve a Coface szakemberei közöték, a rangsor árnyalt képet fest. Az ipari szektor – különösen az ásványi anyagok, vegyipar, kőolaj, műanyag és gyógyszeripar, valamint az autóipar és szállítás – továbbra is domináns, ugyanakkor külső nyomás és strukturális függőségek miatt stagnálás jellemző rájuk.

Ezzel szemben a vegyes termékkörű kereskedelmi szektor a növekedés motorjává vált, amit a lakossági fogyasztás élénkülése és a bérek által vezérelt vásárlóerő-növekedés támogatott. Az ICT és elektromos berendezések szektora kettős pályát mutatott: míg a digitális szolgáltatások jól teljesítettek, a gyártási szegmens lemaradt. A közművek és közszolgáltatások visszaesést mutattak, ahogy az energiapiacok a válság után stabilizálódtak. Az agrár-élelmiszeripar stabil maradt, amit a tartós kereslet és az EU támogatása segített. A fémipari szereplők globális árzuhanással és az EU szigorodó klímaszabályozásával szembesültek. Ezek az eltérő trendek a régió ipari függőségtől a fogyasztás- és innovációvezérelt növekedés felé történő átmenetét jelzik, kiemelve a stratégiai diverzifikáció és a célzott szakpolitikai támogatás szükségességét.

Bizonytalanság jellemzi a jövőt

Bár a régió kilátásai óvatosan optimistának tekinthetőek, ugyanakkor továbbra is bizonytalanság övezi őket.

Mateusz Dadej, a Coface közép- és kelet-európai régiójának regionális közgazdásza szerint: „A GDP-növekedés várhatóan mérsékelt ütemben folytatódik, amit a belföldi fogyasztás és az EU által finanszírozott beruházások hajtanak, miközben a monetáris enyhítés további támogatást nyújt. Ugyanakkor Németország – a régió kulcsfontosságú kereskedelmi partnerének – tartós gyengesége és a globális kereskedelmi zavarok lehetősége késleltetheti vagy akár meg is hiúsíthatja a kilábalást.”

Jaroslaw Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezérigazgatója kiemelte: „A Coface CEE Top 500 rangsor rávilágít a régió legnagyobb vállalatainak rugalmasságára és ellenállóképességére. Bár a kihívások továbbra is fennállnak, a régió vállalati éllovasai új növekedési hajtóerőket keresnek, és aktívan alakítják a gazdasági jövőt. Ahogy a régió a fogyasztásvezérelt és innovációközpontú növekedés felé halad, a digitalizációba, zöld technológiákba és munkaerő-fejlesztésbe történő stratégiai beruházások kulcsfontosságúak lesznek a lendület fenntartásához és a globális bizonytalanság közepette való eligazodáshoz.”

„Magyarországon 2025-ben elmaradt a mindenki által várt élénkülés, a szolgáltatások és a lakossági fogyasztás tudta némileg ellensúlyozni és javítani a termelés és a fogyasztási mutatókat. A fentebb említett autóipari dominanciának köszönhetően, a frissen átadott nagy beruházások az idei évi GDP bővülésben bár már valószínűleg nem töltenek be szignifikáns szerepet, de lendületet adhatnak a jövő évi 2-3 százalék közötti GDP-bővülést valószínűsítő várakozásoknak.” – mondta el Ficsor Dezső, a Coface magyarországi elemzője.

Az elemzésről

A Coface CEE Top 500 rangsor 17. kiadása átfogó képet nyújt arról, hogyan navigálnak Közép- és Kelet-Európa legnagyobb vállalatai egy összetett és folyamatosan változó gazdasági környezetben. A Coface által évente publikált CEE Top 500 tanulmány egyedülálló betekintést nyújt ezekbe a folyamatokba: a régió 500 legnagyobb vállalatát rangsorolja árbevétel alapján, és további mutatókat is elemez, mint például a foglalkoztatotti létszám, az üzleti környezet, az ágazati megoszlás, valamint a Coface hitelkockázati értékelései. Az idei eredmények nem csupán teljesítményt tükröznek, hanem iránymutatást is adnak a régió jövőjét alakító gazdasági erők megértéséhez. Ezek eredményeként a Coface CEE Top 500 elemzés részletes betekintést nyújt az adatokba, trendekbe és történtekbe, amelyek a főbb számok mögött húzódnak. Mely vállalatok tekinthetők feltörekvő szereplőknek? Hogyan formálják át az ágazatok működésüket a jövő kihívásaihoz igazodva? Milyen tanulságokat vonhatnak le az európai és nemzetközi vállalkozások?

Olvassa el a teljes elemzést, és ismerje meg azokat az összefüggéseket, amelyek a régió gazdasági jövőjét formálják: https://www.coface.hu/hirek-es-publikaciok/cee-top-500-vallalati-rangsor-2025

A Vezess elkészítette szokás januári elemzését, amelyben hazánk piacvezető autós szaklapja az előző év újautó-vásárlási szokásait vizsgálja. Az összeállításból kiderül, hogy az autóipart sújtó chiphiány, illetve a magyar piacon szokatlanul erős áremelkedés rendesen megkavarta a modellek és a márkák toplistáit. A végeredmény mindezek ellenére mégsem annyira drámai, bár a forgalomba helyezett 121 920 új személyautó 2020-hoz képest 4,77 százalékos visszaesést jelent.

A zsugorodás és a drágulás közepette jelentős változások is láthatók a márkák, valamint a modellek értékesítésében. Továbbra is első a Suzuki, viszont látványos emelkedéssel a negyedik helyre ugrott a Kia (plusz 45 %), miközben az örök kedvenc Opel kiesett az első 10-ből (mínusz 32,03 %).

Jelentősen nőtt a magasabb árcédulás prémium személyautók eladása. Mercedesből 19,65 százalékkal többet – összesen 5680 személyautót – vásároltak a magyar magán- és jogi személyek tavaly. Ez több, mint az Opel teljes hazai személyautó-értékesítése, és ilyenre hazánkban korábban még sosem volt példa. BMW-ből 15,6 százalékkal, Volvóból 14,8 százalékkal, Audiból 9,97 százalékkal kelt el több az egy évvel korábbinál, miközben a piac egyre csak apadt.

A modellek versenyét ezúttal is a Suzuki Vitara nyerte, második az SX4 S-Cross, harmadik pedig a Fiat 500-as lett. Hatalmasat lépett előre a Kia Ceed (plusz 56,67 %), valamint a Suzuki Swift (plusz 65,17 %) is, amely némi szünet után ismét a top 10-be került. Rajtuk kívül nagyot emelkedett a Hyundai Tucson (plusz 39,88 %) és a Nissan Qashqai (plusz 38,77 %) értékesítése.

Részletesebb táblázatok és egyéb érdekességek az alábbi linken olvashatók: https://www.vezess.hu/magazin/2022/01/06/ujauto-ertekesites-toplista-2021/

A Vodafone évek óta elkötelezett támogatója a fenntarthatóságnak és bolygónk védelmének, az elmúlt években számos kezdeményezést indítottak ennek érdekében mind csoport, mind helyi szinten. Az egyik legjelentősebb eredmény ezek közül, hogy a szolgáltató június vége óta európai működésének energiaellátását 100%-ban megújuló energiaforrásokból fedezi – beleértve a mobil, illetve vezetékes hálózatok, az adatközpontok, a kiskereskedelmi egységek, valamint az irodák energiaigényét. Mindezt az európai leányvállalatok közül a Vodafone Magyarország teljesítette elsőként 2020 októberében.

A Vodafone Magyarország nagyon fontosnak tartja, hogy helyi szinten is minden lehetséges módon támogassa a fenntarthatósági célokat, törekvéseket és ezeket az ügyfelek mellett a kollégákra is kiterjesszék. Ennek részeként a vállalat elköteleződött aziránt, hogy a következő időszakban a teljes, összesen több mint 400 autóból álló hazai gépjárműflottáját környezettudatos autókra cseréli, melynek első lépéseként 106 db plug-in hibriddel bővül a flotta. A most átadott ŠKODA Octavia IV plug-in hybrideket a Porsche Hungaria-tól vették át a Vodafone munkatársai, és a 106 db Skoda Octavia IV-n túl további 60 környezettudatos gépjármű, köztük plug-in hibridek és tisztán elektromos autók érkeznek a következő év elejéig a Vodafone flottájába. A Vodafone Magyarország lokális vállalása, hogy 2025-re a teljes gépjárműflottáját környezettudatos járművekre cseréli.

„Napjaink egyik legfontosabb feladata, hogy nagyvállalatként olyan munkakörnyezetet teremtsünk, melyben munkatársaink környezettudatosan végezhetik napi feladatukat. Ennek példája a most épülő új székházunk is, melynek tervezése során elsőszámú szempont volt a fenntartható működtetés; továbbá a fenntartható munkavégzés lehetőségének biztosítása érdekében cseréljük most le a céges autóinkat is környezettudatosabb modellekre. Azonban azt is tudjuk, hogy egy vállalat felelőssége nem csak abban áll, hogy biztosítsa a környezetbarát munkakörnyezetet. Elkötelezettek vagyunk abban is, hogy folyamatos érzékenyítéssel és edukációval felkészítsük munkatársainkat ennek az új munkakörnyezetnek, jelen esetben a flottánkba érkező új típusú autóknak a hatékony és rutinszerű használatára. – tette hozzá Tóth Zsuzsanna, a Vodafone Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.

A korábbi zöld intézkedésekkel, valamint a mostani gépjárműflotta cseréjével a szolgáltató hatalmas lépést tesz a vállalatcsoport 2030-as globális vállalásának irányába, miszerint a cég karbonlábnyomát nettó nullára csökkentik, és ezt 2040-ig a teljes beszállítói- és partnerhálózatára is kiterjesztik.

„A Volkswagen-csoport és így a Porsche Hungaria is kulcsszerepet kíván játszani az elektromobilitáshoz kapcsolódó átalakulás előmozdításában, miközben autógyártóból vezető globális, szoftvervezérelt mobilitási szolgáltatóvá válunk. Ugyanakkor büszkék vagyunk arra, hogy vállalatunk nemcsak részese, hanem zászlóvivője annak a folyamatnak, amely újradefiniálja a mobilitást, miközben klímasemlegesen és felelősségteljesen működik. Ezen az úton – a zéró kibocsátás felé – nem egyedül megyünk, hiszen az olyan vállalatok, mint a Vodafone Magyarország is ugyanezen az úton jár. A mai esemény pedig erről szól, mindenki tesz valamit: a most átadásra kerülő ŠKODA Octaviak, a plug-in hibrid technológiájuk miatt gazdaságosabb és környezetbarátabb autózást tesznek lehetővé, így a Vodafone Magyarország ezzel is közelebb kerül karbonlábnyomának nettó nullára csökkentéséhez.” – mondta Németh Balázs, a Porsche Hungaria ügyvezetője.

„Az ALD Automotive küldetése fenntartható mobilitási szolgáltatóként az, hogy egyszerűvé és hozzáférhetővé tegye az elektromos mobilitásra való áttérést. A környezetbarát hajtásláncok széleskörű alkalmazásával, a mobilitási megoldások vezetőjeként felelősségünk, hogy támogassuk ügyfeleinket járműflottájuk kibocsátási profiljának jelentős javításában, mind az éghajlatváltozás, mind a levegőminőség szempontjából. Az ALD Automotive készen áll arra, hogy kellően megalapozott döntésekhez segítse ügyfeleit és üzleti partnereit a számukra legmegfelelőbb erőátvitel-technológia kiválasztásakor, és társuk legyen flottájuk elektromos átállásában is, ezért nagy öröm számunkra, hogy a Vodafone flottakezelő partnereként részesei lehetünk annak a folyamatnak, melynek célja a Vodafone fenntartható gépjárműflottájának kialakítása. Őszintén hisszük, hogy a mobilitás jövője elektromos.” – mondta a bejelentés kapcsán Olena Tymofiyiva, az ALD Magyarország az ügyvezetője.

Az interjú eredetileg a Márkamonitor 2021/1. számában jelent meg nyomtatásban. 

Közel két évtizedet töltöttél a cégnél, korábban több területen is megfordultál itt, voltál a szerviz/alkatrész és a Weltauto terület marketingese, a leghosszabb ideig pedig a haszonjárművek üzletágának marketingvezetőjeként dolgoztál. A vállalatot és a termékeit nyilván jól ismered, de milyen rálátásod volt a cég külső és belső kommunikációs tevékenységére?

Az szoktam mondani, hogy az én vércsoportom már elég rég Pantone 534 (VW Blue), így sok mindent láttam és megéltem a cégen belül. Szerencsésnek mondom magam, hiszen a Porsche Hungaria legendás korszakában csatlakoztam, nagyon komoly szakmai közegbe kerültem 2002 áprilisában. Kezdetben a Volkswagen Haszonjárművek kommunikációját, majd a 2008-as válságtól a Weltautót (később Das WeltAuto) és egy rövid ideig a szervizértékesítés marketingfeladatait is vittem párhuzamosan. A Haszonjárművek márka hozta a nemzetközi sztenderdeken alapuló klasszikus márkamunkát, míg az elmúlt években a Das WeltAuto esetében már önálló hazai irányokat, PR-stratégiát tudtunk meghatározni és sikeresen végigvinni a teljes kommunikáción.

A márka- és a vállalati kommunikáció a kezdetek óta szétválik a PoHu-n belül, az előbbit decentralizáltan az egyes márkák végzik, míg az utóbbi a cég kommunikációs igazgatóságának a feladata. A dr. Vérten Sándor vezette korábbi igazgatóság munkáját jól ismertem, számos közös projektünk volt az elmúlt évtizedekben; kitűnő a kapcsolatom Sándorral, akire szakmai mentoromként is tekintek. Számomra ezért is nagyon megtisztelő és kiemelkedő ez a mostani felkérés, dr. Vérten neve ugyanis összeforrt az elmúlt két és fél évtizedben a Porsche Hungaria kommunikációjával.

A jelenlegi kihívás sem csekély, hiszen a cég az első harminc évét ünnepelve megfogalmazta az új korszak alapjait. Modern, dinamikus, a piaci súlyának megfelelő presztízsű, széles körben elismert céget szeretnénk formálni, ahol továbbra is rang és megtiszteltetés dolgozni. Az ügyfelek, az autósszakma és az újságírók felé is transzparens kommunikációra törekszünk, kihasználva a digitális világ adta lehetőségeket, előnyöket.

Feladataim közé tartozik mostantól a cég teljes külső és belső vállalati kommunikációjának napi szintű üzemeltetése, illetve média- és PR-támogatás nyújtása a márkáknak. Kiemelt fókusz a márkakereskedői hálózat kommunikációs tevékenységének támogatása, és a céges rendezvények szervezése is.

A 2008–2009-es válság nagyon keményen sújtotta a magyar autópiacot. A következő évtized közepére normalizálódott a helyzet, ám a 2020 márciusában bekövetkezett Covid-válság ismét megviselte a piacot. Milyen állapotban van most a Porsche Hungaria korábbi saját magához, illetve a piac egészéhez képest?

Komoly hullámvasúton vagyunk az elmúlt közel két évtizedben, és ahogy a pandémia hatásait nézem, most sem egyszerű a helyzet. A 2008–2009-es válság dinamikájában volt teljesen más, mint a mostani. Minden komolyabb bezuhanás után érdemes megállni és elemezni a valódi okokat, befelé figyelni a saját rendszerünkre. Mi történik valójában a termékeinkkel, a folyamatainkkal, a szolgáltatásainkkal? Azt látjuk, hogy a termékfejlesztésben és a szolgáltatások tekintetében mindig is élen járt a Volkswagen-konszern. Felismerte a fogyasztói változásokat, jól reagált a digitális kihívásokra, vagy akár egy dízelgate botrány kapcsán is levonta a megfelelő tanulságokat.

Visszatérve a napi piaci számokhoz, nincs okunk panaszra, „jól vagyunk”, az idei első negyedév a várakozásoknak megfelelő eredményeket hozott. Márciusban azonban a szalonforgalom visszaesett a lezárások következtében, ennek biztosan lesz egy kisebb hatása a Q2-es adatokra. Közép- és hosszú távon optimista vagyok, fekete öves oltáspártiként hiszem, hogy hamarosan az ország újra eléri az üzemi hőmérsékletet, és a gazdaság élénkülésével az autószektor is visszatér a korábbi szintekre.

Mennyire válságállóak az általatok forgalmazott márkák? Mekkora különbség van az egyes márkák, illetve szegmensek között?

Szerintem egy olyan cégnek, amelynek a termékportfóliója ilyen széles, és amely országos lefedettségű szervizhálózatot üzemeltet, nem kell nagyon aggódnia. Szinte minden társadalmi réteg számára (magánszemélyek, cégek, flottás partnerek, állami szektor) van releváns autónk a haszonjárművektől kezdve a prémium szegmensig vagy akár a biztos múlttal rendelkező használt autókig. Autós kommunikációs szakemberként azt látom, van bőven mozgásterük a márkáknak az egyes modellek között, ki-ki saját stratégiája szerint használja a marketingkommunikációs mixeket. Persze az átlagból is ki tud lépni néhány tökéletes pozicionálású modell, mint például a Volkswagen Arteon Shooting Brake modellje vagy az Év Autója versenyen dobogós, alig hároméves múlttal rendelkező Cupra márka Formentor modellje.

Feladataid közé tartozik a márkakereskedői hálózat kommunikációjának támogatása is. Hogyan vészelték át a márkakereskedőitek az elmúlt hónapokat, és miben, hogyan kell őket támogatni?

A márkakereskedések a legfontosabb partnereink. Elemi érdekünk a támogatásuk a viharos időkben is, így marketing- és PR-támogatást kaptak és kapnak megfelelő célprogramok esetében. Lényeges hangsúlyt helyezünk a hálózat képzésére is a kommunikáció terén, ezért pár éve elkezdődött a kereskedők marketinges, digitálismédia-képzése. Örömmel tapasztaltam, hogy ezek az oktatások nagyon népszerűek kereskedőink körében.

Autóipari forradalom zajlik a szemünk előtt, a vásárlók figyelme egyre inkább a hibrid és az elektromos modellek felé fordul. Milyen esélyei vannak a VW-csoport márkáinak az átalakuló piacon a gőzerővel fejlesztő versenytársakkal szemben? Számoltok hosszú távon a dízel- és a benzines motorokkal?

Az előbb említettem, hogy a válságok idején stratégiában, iránymutatásban nagyon jól reagált a konszern. A Way to Zero elkötelezettség révén is látszik a hitvallás a karbonsemleges vállalati kultúra felé. A 2050-ig megfogalmazott cél talán az eddigi legnagyobb kihívás a mobilitás történetében: nagyon mély felelősséget vállalunk a globális szén-dioxid-kibocsátásban való részvételünkért.

A mobilitás jövője hosszú távon károsanyagkibocsátás-mentes kell hogy legyen, ez nem is lehet kérdés. Nemcsak autófanatikusoknak, hanem mindenkinek. Az ide vezető úton azonban olyan sokoldalú hajtástechnológiára van szükség, amely nagyobb teljesítmény mellett kevesebb fogyasztással jár. Talán ez a legjobb bizonyíték arra, hogy a maga módján mindenki változtathat.

Jelenleg forradalmi változások zajlanak a konszern életében. A Bogár és a Golf után a harmadik mérföldkő a cég történelmében az ID család, amely elköteleződést jelent az elektromobilitás iránt. Annak érdekében, hogy az elektromobilitást ne csak mindenki számára elérhetővé, de fenntarthatóvá is tegyük, olyan rendszert kellett kifejlesztenünk, amely optimálisan használja ki ennek a technológiának az előnyeit: ez lett a modulrendszerű elektromos hajtáskoncepció (MEB). A MEB egy egységes, racionálisan, jól átgondolt járműplatform, ami kifejezetten elektromos járművekhez készült. Az alapoktól újragondolva teszi a gyártást hatékonyabbá, valamint vonzó árazásra ad lehetőséget, mivel tökéletes alapot nyújt minden konszernmodell esetén az extra helykínálat, a kényelem és a hatótávolság tekintetében – a városi járművektől kezdve a kisteherautókig.

A dízel- és a benzines autók jelenleg a volumennek még nagyon nagy hányadát teszik ki. Azt gondolom, amíg az elektromobilitás környezeti, infrastrukturális adottságai nem fejlődnek azonos tempóban a technológiával, addig továbbra is várható a hagyományos meghajtások jelenléte – szerintem ebben az évtizedben biztosan.

Minden tankönyv az írja, hogy válság idején többet kell kommunikálni, és mégis szinte mindenki a marketing- és kommunikációs költségeit vágja vissza. Nálatok hogyan alakul most a kommunikációs büdzsé? Milyen médiacsatornákat és marketingeszközöket használtok a legintenzívebben?

Igen, ezt a tankönyvi utalást nagyon sokszor hallottam már! De melyik tankönyv írja le például azt, hogyan reagálj egy világméretű pandémiára, hogyan alakítsd át három hét alatt a struktúrádat egy országos leállás közepette, mint ahogy például 2020 márciusában kellett. Szerintem itt lép elő és válik rövid időn belül döntővé egy cég életében az a fajta vezetői képesség, topmenedzseri attitűd, hogy valaki rugalmasan, kreatívan reagál a helyzetre, felméri és átlátja akár a káoszt is, majd átszervezéseivel, döntéseivel valós megoldásokat hoz.

Nem népszerű szerep a válságmenedzselés, de aki ezt topszinten végzi, hihetetlen előnyökhöz juttathatja a cégét. Ennek a folyamatnak vannak akár átmeneti és végleges áldozatai is. Ilyen például klasszikus értelemben a marketing budget. Tavaly tavasszal volt egy kézifékes megállás, a márkák nem hirdettek, hiszen az autóipari leállások miatt bizonytalanná vált minden. Ma azt látom, sokkal inkább kimozogjuk okos kormánymozdulatokkal a második és a harmadik hullám okozta nehézségeket, mint hogy ösztönből a fékre lépnénk. Ez tudatos döntés, hiszen jól látszik, a lakosság továbbra is fogyaszt médiát, sőt bizonyos felületeken a home office miatt jelentősen nagyobb eléréseink vannak. Továbbra is erős a jelenlétünk a tévé- és az online piacon, és örömmel látom, hogy a kollégák előszeretettel használják a remarketing és a programmatic adta digitális előnyöket is.

Én magam többször kiejtettem most a válság szót, de ti válságosnak tekintitek egyáltalán a mostani helyzetet? Hogyan alakulhat üzletileg a cég 2021-es éve, és középtávon mi a víziótok?

Igen, az előbb említettek miatt kijelenthetjük: a 2020-as és a 2021-es év worldwide válságként vonul majd be mind gazdasági, mind pedig egyéni-társadalmi szempontok alapján a történelemkönyvekbe. Optimistán ismét visszakanyarodok oda, ha az ország felelősen eléri a nyári időszakra az átoltottság szükséges mértékét, akkor két-három éven belül visszatérhetünk a 2019-es gazdasági szintre. Ami a Porsche Hungariát illeti, erős szakmai alapjaink vannak, stabil tulajdonos áll mögöttünk, jól reagáltunk a Covid-helyzetre, nem félek az előttünk lévő időszaktól.

A leglátogatottabb online autós szaklap több friss toplistát is bemutat az új személyautót vásárló magyarok legfrissebb szokásairól. Az első lajstromból kiderül, hogy a márkák értékesítési listáján tavaly félévkor még csak a negyedik helyen szerénykedett a Suzuki, év végére azonban – 14 783 forgalomba helyezéssel – visszafoglalta a hosszú évek óta szokásos első pozícióját. Széles hibrid kínálatának köszönhetően második lett a Toyota, amely először szerepel ennyire elöl a sorban, harmadikként pedig a Ford zárta 2020-at.

Hasonlóan erős hajrát produkált a modellek között az elmúlt évek egyik bajnoka, a Suzuki Vitara, amely 6882 forgalomba helyezéssel ismét Magyarország legnépszerűbb autójává vált, ezzel maga mögé utasítva drágább testvérmodelljét, a tavalyi győztest, az SX4 S-Cross-t. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a Škoda Octavia végzett.

A drágább prémiumautók értékesítését kevésbé vetette vissza a járvány, és az áremelkedésekre is kevésbé érzékeny ez a szektor. Tavaly a Mercedes és a Volvo modelljei voltak a legvonzóbbak a tehetős magyar vásárlók számára, az első helyen a németek GLC nevű szabadidő-autója végzett; 736 darabot helyeztek belőle forgalomba.

A Vezess összegző cikkéből kiderül az is, hogy Magyarországon a járvány első hulláma alatt szakadt be az újautó-piac, viszont a második negyedévben kelt el a legkevesebb, mindössze 23 014 személyautó. Érdekesség, hogy ezzel szemben a legsúlyosabb járványidőszakot hozó utolsó negyedévben állt forgalomba a legtöbb személygépkocsi, egészen pontosan 37 929 darab.

Részletesebb táblázatok és egyéb érdekességek ezen a linken olvashatók.

A Vezess cikke a Datahouse adataiból készült.

A gumiabroncsipar szereplői közül a Bridgestone költi a legtöbbet kutatás-fejlesztésre, ami kiemelten fontos az autógyártók számára. A Bridgestone abroncskínálatának minőségét és innovatív jellemzőit az autógyári beszállítások volumene igazolja vissza a legjobban, hiszen olyan neves gyártók autói kerülnek forgalomba a vállalat abroncsaival, mint a Toyota, a Mercedes és a Porsche.

Az új megrendelők mellett a Bridgestone továbbra is az Audi, a SEAT és a Skoda elsődleges beszállítója, valamint a Volkswagen Csoport stratégiai partnere. Az Audi számára szállított abroncsok mennyisége az elmúlt öt év során megkétszereződött. Emellett a Bridgestone erős pozícióba került a BMW-nél is, amelyet az is jelez, hogy a BMW 3-as, a BMW 7-es, a BMW X5/X7 és a BMW Z4 modelleket a Bridgestone abroncsok széles választékával felszerelve értékesíti a gyártó.

A gépjárműgyártók sokféle modellhez választották a Bridgestone abroncsokat eredeti gyári szerelésként. Ezek között megtalálhatók elektromos/hibrid modellek, mint például az Audio e-tron, a Toyota Corolla, az univerzális Audio A6 Allroad, a túraautók, mint az Opel Insignia, az innovatív BMW 8-as sorozat, valamint a Porsche Cayenne luxusmodell, illetve sportautók, beleértve a Renault Mégane RS és RS Trophy típusokat. Az abroncsok több mint 85 százalékát már 17” vagy annál nagyobb átmérőjű abroncsok tették ki.

Extra erőfeszítés

Az abroncsok fejlesztése és tervezése terén a Bridgestone a legjobbra törekszik. A vállalat szorosan együttműködik az autógyárakkal, amelyek igényeit újszerű, jövőbe mutató és kreatív megoldásokkal teljesíti. Az abroncsok kialakítása pontosan illeszkedik az adott gépjárműhöz, hogy annak teljesítményét támogassa. Ez lehetővé teszi a Bridgestone számára, hogy az abroncsokat a gyártó gördülési ellenállással, üzemanyag-fogyasztással, zajszinttel, vezetői komfortérzettel és vezetési élménnyel kapcsolatos elvárásainak megfelelően tervezze meg, és abba e jellemzőket célzottan támogató technológiákat építsen be.

Forradalmi technológia

Az olyan megoldásokkal, mint a B-Silent, a B-Seal, az Ologic és a továbbfejlesztett Run-Flat technológia, a Bridgestone folyamatosan fejleszti abroncsai technológiai jellemzőit. A Bridgestone abroncsok minden egyes elemét az autógyártók előírásainak megfelelően tervezik. Az élvonalbeli gumiabroncs-tervezési technológiák, például az alacsony kopást biztosító Nano Pro Tech, rendkívül egyenletesen eloszló szilika keverékek és az újonnan tervezett minták, az abroncsárkok alakjai és az optimalizált profilmélység, valamint az innovatív alapanyag-keverési eljárások lehetővé teszik, hogy a Bridgestone megtalálja a legjobb egyensúlyt az abroncsok jellemzői és a jármű kialakítása között.

Jövőbe mutató partnerkapcsolatok

Mark Tejedor, a Bridgestone EMEA régió eredeti gyári szerelés üzletágának alelnöke szerint a gyártók egyedi igényeihez igazodó megközelítés lehetővé teszi a Bridgestone számára, hogy bármilyen jármű egyedi karakterét optimalizálja. „Egy gyorsan átalakuló ágazatban, ahol a járművek egyre inkább a CASE (összekapcsolt, autonóm, megosztott és elektromos) modellt követik, a Bridgestone új megoldásokat és technológiákat biztosít, válaszul a gépjárműgyártók legnagyobb kihívásaira. Azok az abroncsok, amelyeket jelenleg fejlesztünk, már a következő kettő, illetve öt év során, továbbá az azt követően felmerülő igényeket elégítik ki.”

A partnerség és a közös tervezés túllép az egyszerű egyedi dizájnokon. „Számunkra lehetővé tette, hogy olyan új irányba induljuk el, amely az abroncsgyártás jövőjébe vezet” – mondta Tejedor. „Olyan új abroncsokat, illetve olyan új mobilitási megoldásokat és szolgáltatásokat hozunk létre, amelyek hatékonyabbak és minden eddiginél jobban adaptálhatóak a járművekhez, valamint az új járműipari fejlesztésekhez. Így gondoskodunk arról, hogy a vezetőket mozgásban tartsuk minden körülmények között.”

Online kerékpáros magazint indított We Love Cycling néven a Skoda, amely hobbistáktól a profikig mindenkihez szólni kíván.

Az olvasók történetekkel, életmód- és edzéstippekkel, videókkal és riportokkal találkozhatnak az online hazai kerékpáros magazin, a WeLoveCycling.hu-n (az oldalnak nincs köze a Száraz István által üzemeltetett WeLove-csoporthoz), amely a biciklis világ egészéről, a hobbitekeréstől a trekkingen át a versenysportig mindenről be kíván számolni – áll a közleményben, amelyet a Kreatív idéz. Ezeken kívül közösségi túratérkép is megtalálható az oldalon, amelyet hamarosan a magyar olvasók is frissíthetnek saját útvonalaikkal. A bicikliutakhoz statisztikák, értékelések, letölthető térképek és várható időjárás-információk is elérhetőek a felületen.

A WLC útjára indította az Aranyvilla díjat is a hazai profi bicikisek elismerésére, amelyet Magyarósi Csaba vlogger, a díj nagykövete adott át a háromszoros olimpikon mountainbike versenyzőnek, Parti Andrásnak az oldalt bemutató sajtóeseményen. A Skoda és a kerékpározás története egyébként 120 éve indult, sőt, a vállalat pont kerékpárok gyártásával kezdte tevékenységét. Az első modell, a Slavia 1895-ben született meg, a cég pedig 15 éve a Tour de France hivatalos szponzora, és ő támogatja a Zöld Trikót, amely a legjobb sprinternek jár a versenyen.

A több mint két éve létező nemzetközi WLC szervezésében nemrég négy kerékpáros új csúcsot döntött a Himaláján, az ezt bemutató dokumentumfilm alább látható.

Rekordszámú, 1,2 millió személygépkocsit adott el tavaly a legnagyobb cseh autógyár, a német Volkswagen konszernhez tartozó Skoda Auto. Éves szinten ez 6,6 százalékos növekedés – írja csütörtökön a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap.

A Skoda adózás utáni nyeresége éves szinten 26,5 százalékkal, 31,8 milliárd koronára emelkedett. A bevételek 17 százalékkal növekedtek és 407 milliárd koronára rúgtak.

A személygépkocsik eladásából közvetlenül 343 milliárd korona került a Skoda kasszájába, a Volkswagen konszernen belüli autókomponensek eladásából származó bevétele pedig 34 milliárd koronát tett ki. További 21 milliárd koronát a cég az autóalkatrészek eladása révén szerzett – írja a Skoda vezetésére hivatkozva a lap.

Tavaly a beruházások értéke 18,9 milliárd koronára emelkedett, a legtöbb pénzt a Skoda az új modellek és a motorok kifejlesztésébe fektette be.

A következő két évben a Skoda Auto 19 új modellt, illetve a már piacon lévő modellek új változatait vezeti be. A tervek szerint 2025-ig a Skoda tíz elektromos modellt is kínálni fog a vevőknek.

(MTI)

A sikert a Fabia különleges kiadásával ünneplik meg, amely 21 piacon lesz elérhető jövő februárban. A limitált kiadású kocsi megjelenésében, 17 hüvelykes SAVIO könnyűfém-kerekeivel a Fabia R5 sportmodellt idézi. 1,4 literes TSI motorja 125 lóerőt ad le, hétsebességes DSG váltót és sportfelfüggesztést kapott, és a jelenlegi modellpaletta leggyorsabb tagja.