A nemzetközi példák azt mutatják, hogy az online vásárlók jelentős része fordul vissza az utolsó pillanatban, jelentős részük azért, mert végül túl soknak találja a fizetendő összeget, vagy nem talál a számára elfogadható biztonságos fizetési lehetőségeket. A tapasztalatok szerint a BNPL alkalmazásával az online áruházak akár 20 százalékkal képesek csökkenteni ezt a lemorzsolódást, miközben növelik a visszatérő vevők számát. Mindeközben a vásárlói kosár értéke jelentősen nő (átlagosan 45 százalékkal), mivel több árucikket választanak ki a vevők, ha tudják, hogy ezeket még fizetés előtt kézbe vehetik, kipróbálhatják és ha úgy ítélik meg, tét nélkül visszaküldhetik. Mindezt anélkül, hogy hetekre lekötnék a pénzüket. A BNPL a vevőnek nem kerül semmibe, az online áruházak azonban korszerű fizetési folyamatot és nagyobb szabadságot adhatnak nekik, ezzel árbevételük akár 35-40 százalékkal növekedhet – írják.

“Büszkék vagyunk arra, hogy a hazai e-kereskedelmi piac úttörőjeként az elsők között vezetjük be elérhető szolgáltatásaink körébe az IzzyPay fizetési megoldást, így lehetővé tesszük a webáruház tulajdonosok számára azt, hogy terjeszkedjenek és elérjék céljaikat, miközben egy magyar tulajdonban álló, megbízható, rejtett költségektől mentes vállalkozást támogathatnak” – hangsúlyozta az együttműködés kapcsán Rab Máté, a Shoprenter vezérigazgatója.

“A megállapodás fontos mérföldkő a BNPL magyarországi meghonosításában. Az IzzyPay elkötelezett amellett, hogy a hazai e-kereskedelmi piacot korszerű szintre emeljük, vagyis a Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban népszerű Buy Now, Pay Later modell Magyarországon is széleskörűen elérhetővé válhasson” – hangsúlyozta Farkas Róbert, az IzzyPay Zrt. vezérigazgatója. A frissen kinevezett CEO feladata, hogy a társaság tovább folytassa hazai bővülését és pozíciójának erősítését. A cég bízik benne, hogy a pénzügyi szakember vezetésével az IzzyPay a magyar BNPL piac legmeghatározóbb szereplőjévé válhat.

Fotó: John Schnobrich/unsplash.com

Magyarországon bő két évtizede működnek webshopok és piacterek. A koronavírus azonban minden eddiginél jobban helyzetbe hozta az online értékesítést és megmutatta, hogy szinte minden cég életében kulcsfontosságú a digitális érettség, valamint az online kommunikációs és értékesítési csatornák megfelelő használata. A kérdés fontosságát az is jelzi, hogy 2020-ban a hazai kiskereskedelmi termékértékesítés kicsivel már több mint 8%-a online bonyolódik.

Ráadásul napjainkban az e-kereskedelem már nem csak a webáruházakról és a szó klasszikus értelmében vett kereskedőkről szól: piacformáló hatásúak a logisztikai cégek, a technológiai beszállítók, az online piacterek, az apróhirdetési és ár-összehasonlító oldalak is.

„Szükség van egy olyan fórumra, ahol a hazai online szakma nagy forgalmat bonyolító képviselői, valamint az online értékesítéshez közvetlenül kapcsolódó területeken működő cégek, így például a csomaglogisztikai, fizetési megoldást, piacteret, hirdetési és webshop platformot szolgáltatók foglalnak helyet, megosztják egymással tapasztalataikat és együtt keresnek megoldást az iparágat érintő problémákra” – fejtette ki Nagy Sándor, aki az elmúlt 3 évben az Ecommerce Hungary elnöki posztját töltötte be.

Magyarország a közép és nyugat-európai régió országaihoz képest jellemzően 2-3 éves lemaradásban van mind az innovatív kereskedelmi és operációs technológiák használatában, mind pedig a jól működő többcsatornás értékesítési modell szerinti hatékony működés kialakításában.

„Az internetes kereskedelem nem ismer határokat, a régió más országaiban már megerősödött szereplők könnyedén, gyorsan és nagy tervekkel jönnek Magyarországra. Szükség van egyrészről a piacunk védelmére, másrészt pedig arra, hogy a hazai vállalkozók is ugyanilyen elánnal merjenek külföldi piacokban gondolkodni” – tette hozzá Nagy Sándor, aki a GRoby online vezetőjeként és kereskedőként az elmúlt két évtizedben maga is szembesült a szakmát érintő problémákkal és kihívásokkal.

A szövetség megalapítását támogató szervezetek mind hisznek abban, hogy csak egy diverz összetételű vezető testület lehet a kulcsa a hatékony szakmai munkának és a valós érdekképviseletnek, ezért az alapítási szándékukat kifejező cégek között már most olyan szervezetek találhatók, mint az egyik legértékesebb online piaci portfólióval rendelkező Adevinta, a több mint 70 milliárd forintos éves forgalommal rendelkező Euronics műszaki áruházlánc, az ország második legnagyobb e-kereskedőjeként működő Alza.hu, a piacvezető, bérelhető webshoprendszert kínáló, és több mint 4000 áruházat kiszolgáló ShopRenter, a közép-európai régió csomaglogisztikai piacának egyik legmeghatározóbb szereplőjeként működő GLS futárszolgálat, valamint az online szektor egyik legtöbbet hivatkozott kutató- és tanácsadó cége, a GKI Digital.

„Elképzelésünk szerint a döntéshozó testület felépítési logikáját az alapszabály szintjén szabályozzuk, előre biztosítva azt, hogy az e-kereskedelem minden fontos területe állandó szakmai érdekképviselethez jusson, mégpedig adott terület leginkább befolyással bíró szereplője, szereplői révén” – emelte ki Palocsay Géza, a Jófogás.hu, a Használtautó.hu és az Autónavigátor.hu oldalakat üzemeltető Adevinta Classified Media Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, más hasonló szövetségben szerzett tapasztalataira támaszkodva.

„Az újonnan alakuló szervezet sikeres működéséhez megfelelő súllyal rendelkező releváns szereplőkre és közösen elfogadott, a céljaink megvalósítását segítő olyan alapelvek elfogadására van szükség, mint a transzparens és pártatlan szakmai működés, az értékteremtés és a változásokra történő gyors reagálás” – tette hozzá Nagy Sándor.

A szakmai közösség úgy gondolja, hogy az operatív működés alapjainak megtervezése után az új szövetség a 2021-es év elején meg is kezdheti munkáját.

A kisvállalatok körében is egyre gyakoribb a márkaépítés, ami ráadásul az egyéb marketingtevékenységeket is segítheti – derült ki a Magyar Marketing Fesztivál előadásain.

Az idei, negyedik Magyar Marketing Fesztiválon három előadás is foglalkozott a márkaépítéssel, amire korábban nemigen volt példa. Mészáros Róbert, akinek BrandBirdsnevű tanácsadó cége másfél éve áll a kis- és középvállalatok szolgálatában, előadásában rámutatott: a nemrég értékesített Sziget és Panyolai Pálinka, illetve a korábban eladósorba került Fornetti vagy Szentkirályi esetében a közös pont, hogy alapítóik, tulajdonosaik mindvégig márkaként gondoltak a vállalkozásukra.

Felhívta a figyelmet néhány közkeletű tévhitre: a márka nem egy design, egy csomagolás, egy szlogen vagy egy kampány, hanem az a képzet, ami a vásárlók fejében kialakul. És ennek legfontosabb összetevője a lélek: aki csak a pénzcsinálás céljából vagy a trendeket követve vág bele egy üzletbe, nem lesz képes márkát építeni. A branding azoknak szól, akik rajonganak a munkájukért és szeretnék kicsit jobbá tenni a világot vagy a környezetüket. Akik megtalálják a számukra fontos értékeket, büszkén felvállalják a márkájukat – ez szintén hiánycikk ma még -, és ezáltal másokat is érdekelni fog, amit csinálnak. Erős márka nem csak az lehet, amelyet széles körben ismernek: azoknak kell, hogy jó gondolatai legyenek róla, akiknek az életét ténylegesen segíteni tudja.

A BrandBirds modellje szerint a márka öt elemből áll:

• Márkaháttér – a márka küldetése és célja, amelynek kialakításához saját magunkat kell először megismernünk
• Látványvilág – az érzet, amit a márka nyújt; fontos az egységesség és a színek szerepe
• Kommunikáció – a kapcsolat a fogyasztók felé, elvárás az őszinteség, a jelenlét és a személyesség (amit a kkv-k nyomán a nagyvállalatok is egyre inkább próbálnak átvenni, mint ahogy arra Zajdó Csaba, a Shoprenter ügyvezetője is rámutatott): mutassuk meg, kik vagyunk, kikkel találkozunk, hogyan dolgozunk, kik az ügyfeleink
• Márkapercepció – itt a kkv-k által vágyott szakértői státusz építése mellett a munkáltatói márka építése is fontos
• Márkaélmény – a jó minőségű terméken vagy szolgáltatáson túl fontos az odafigyelés, a meglepetés is; adjunk valamit, amire az ügyfél nem számított és amit el fog mesélni az ismerőseinek is

Mészáros Róbert szerint az ügyfeleiben – akik között az egyszemélyes vállalkozástól a milliárdos cégekig mindenki megtalálható, de leginkább az 5-10 fős cégek, számos területről – az egyetlen közös pont a büszkeség. Ha pedig áldoznak a márkaépítésre, az a marketing egyéb területein is megtérül: PPC kampányt például sokkal könnyebb úgy készíteni, ha tudjuk, miről akarunk és tudunk beszélni. Tonk Emil előadásában szintén felmerült, hogy hosszabb távon az fizeti a legtöbbet, aki nem foglalkozik a márkaépítéssel.

Nagy Barna, a Kreatív Vonalak ügyvezetője is arra hívta fel a figyelmet, hogy az állandó tűzoltás mellett is időt kell szakítanunk erre. Nem baj, ha kezdetben kicsiben, barkácsmegoldásokkal dolgozunk, csak az a hiba, ha az idő előrehaladtával is megragadunk ezen a szinten. Csak tippekkel, trükkökkel ugyanakkor nem lehet felépíteni egy márkát, ahhoz magunknak is fejlődnünk kell, jobb emberré kell válnunk – foglalta keretbe a nap mondanivalóját.