A cégcsoport fókuszáltan a könyvek, az olvasás és a kultúra népszerűsítését tűzte ki célul. Ezért is döntött úgy a cég vezetése, hogy 2016 első negyedévétől kezdődően nem üzemelteti tovább a Shopline webáruházat, hanem a Magyarországon működő két legjelentősebb könyves márka összekapcsolódásával a kultúra területén folytat még elkötelezettebb tevékenységet. A cég nevének megváltoztatásával is ezt kívánja a társaság hangsúlyozni.

A Libri-Shopline Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2016. április 29-én tartott rendes közgyűlésén hozott határozata értelmében a társaság cégneve Libri-Bookline Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaságra, röviden: Libri-Bookline Nyrt.-re módosult. A változást a Cégbíróság május 17-én jegyezte be.

A teljes cégcsoport a Libri Könyvkereskedelmi Kft. és érdekeltségei, valamint a Shopline Nyrt. összefonódásával jött létre, amelyet 2013-ban engedélyezett a Gazdasági Versenyhivatal. Ezt követően a Libri-Shopline Nyrt. a közép-európai régió egyik legjelentősebb kulturális vállalatává nőtte ki magát.

A Libri 2015-ös arculatváltása után országos bolthálózatában és a libri.hu-n is letisztult, elegáns, egységes környezettel, valamint több évtizedes szakértelemmel várja ezután is a vásárlókat; a Bookline pedig szintén a 2015-ben megújított fiatalos, frappáns, pimasz, alapvetően online olvasásnépszerűsítést tűzte ki céljául. A cégcsoport 2016-ban is támogatja a kisebb könyvkiadókat és szakmai műhelyeket Nyitott Könyv programjával, aktív szerepet vállal az olvasásnépszerűsítésben és nagy energiát fordít CSR programjaira is.

2016. január 1-jével Kovács Péter lett a Libri-Shopline vezérigazgatója. A közgazdász és térképész végzettségű szakember 2010 és 2014 között a Cartographia Kft. társtulajdonos ügyvezető igazgatója volt, emellett 2012-től a Libri Könyvkereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatói posztját is betölti. A közlés szerint jelentős szerepet játszott a Libri és a Shopline 2013-as fúziójában. 2015-től a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökségi tagja.

Kovács Péter Starcz Ákost váltotta a poszton, aki saját kezdeményezésére távozott, más területre. Brand & Content Studio néven alapított céget, amely megvásárolta a Next Wave Europe digitális ügynökséget. Ez utóbbi ezt követően a CEMP partnere lett natív hirdetés és tartalommarketing területen.

Starcz Ákos a jövőben más területen folytatja szakmai pályafutását. A társaság igazgatósága esedékes ülésén Kovács Pétert, a Libri Kft. ügyvezető igazgatóját nevezte ki társ-vezérigazgatóvá.

Dr. Spéder Zoltán, a Libri-Shopline elnöke az igazgatóság nevében megköszönte a vezérigazgató eddig vezetői munkáját és jövőbeli szakmai pályájához további sikereket kívánt.

Starcz Ákos 2008 óta vezette operatívan a cégcsoportot. Nevéhez fűződik az egyik legerősebb hazai online márka, a Bookline jelenlegi arculata és a Shopline univerzális webáruház megalkotása is. Meghatározó vezetője volt a Libri és a Shopline cégek 2013-ban megkezdett sikeres összefonódásának.

2015-ben már ötödik éve rendezik meg Magyarországon az Internetes Vásárlás Napját, amely – az iparági összefogásnak köszönhetően – akár már nemzetgazdasági szinten is értelmezhető forgalomnövekedést eredményez. Idén november 6-án marketingkommunikációs cégek is támogatják a kezdeményezést azzal, hogy kétórás bevásárlási szünetet biztosítanak a munkavállalóik számára.

A szervező Neo Interactive mellett jelezte csatlakozását a Hinora Marketing, a Republic Group, a Professional Publishing, a Carbon Group, a Marketing & Média, az UP, a Próbakő, a Mediator Group és a Használtautó.hu is, a Magyar Marketing Szövetség pedig támogatóként jelenik meg a felhívásban.

Az Internetes Vásárlás Napja önmagában is mozgósító céllal jött létre: a környezet- és időkímélő online vásárlást, valamint a biztonságos és készpénzmentes online fizetési módokat kívánja minél szélesebb körben népszerűsíteni – ennek kapcsán egyik fő támogatója idén is a MasterCard.

Az esemény másik fő támogatójaként a Telenor erre a napra ingyenessé teszi a Hipernetet, így ügyfelei szabadon, adatmennyiségi korlátozás nélkül vásárolhatnak – vagy böngészhetnek – az interneten.

„Az akciók 2015. november 6-án a www.internetesvasarlasnapja.hu központi keresőoldalon találhatóak meg, és kereshetőek különböző szempontok alapján, ahol tavaly 411 webáruház aktiválta magát. Egyértelmű tendencia, hogy az ismertebb webáruházak mellett – Shopline, Butlers, JátékNet – egyre több „offline” cég online áruháza is részt vesz részt az eseményen. Visszatérő résztvevő például a Líra, a chocoMe, a Praktiker, az Office Depot, a Tchibo és a Csányi Pincészet” – mondta el Soós Gergely, az esemény ötletgazdája, a szervező Neo Interactive digitális ügynökség alapító-ügyvezetője.

Az alábbiakban néhány webáruház tapasztalata olvasható a tavalyi esemény kapcsán:

„A DotcommerceDay kiváló lehetőséget nyújtott, hogy egy új fórumon is megismertessük cégünket az internetes vásárlásra nyitott látogatókkal. A kampány során több ezer kattintást realizáltunk igen rövid idő alatt. Ezek a kattintások a médiaportálos hirdetésre jellemző konverziós rátát messze felülmúló hatékonyságot hoztak – ezáltal vásárlót is.” – Donáth Fruzsina, country manager, MALL.hu

„A lira.hu webáruház idén először vett részt az Internetes Vásárlás Napján. Elmondhatjuk, hogy ezen a napon négyszerese volt a forgalom egy átlagos novemberi pénteki naphoz képest, igaz, mi a saját vásárlóink között is erőteljesen propagáltuk.” – Deák Gyula István, marketing igazgató, Líra Könyv Zrt.

„Az Internetes Vásárlás Napján körülbelül ugyanannyi rendelés érkezik, mint egy vérbeli karácsonyi napon. Remek lehetőség ez nemcsak a vevőinknek, de az IT-rendszerünknek és minden munkatársamnak is, hogy leteszteljük: vajon tényleg jól felkészültünk a karácsonyra?” – Bognár Ákos, társtulajdonos-ügyvezető, JátékNet.hu

Vevőszerzés és -megtartás címmel rendezett konferenciát a Kreatív Csoport a Magyar Telekom és a trnd támogatásával. Az eseményről Szerényi Szabolcs, valamint testvéroldalunk, a Médiapiac.com főszerkesztője, Török Diána tudósított. A részletes beszámoló – és az előadások letölthető anyaga – itt érhető el.

Makkay János, a Burger King marketing- és értékesítési igazgatója a gyorsétteremlánc szegmentációs paradigmaváltásáról adott elő. A Burger King előtt álló egyik döntés arról szólt, hogy egy-két határozott fogyasztói csoportra fókuszálnak a márkával, vagy megpróbálnak sok célcsoportot egyidejűleg kielégíteni, illetve hogy a marketingkommunikációt néhány nagy dobásra, vagy több párhuzamos ajánlatra alapozzák.

Nemes András, a játékos hűségprogramokkal foglalkozó Antavo értékesítési vezetője arról beszélt, hogy miképp lehet a már meglévő vevőket játékos formában megtartani és aktivizálni. Mik azok a mozgatórugók, amelyek a hűséget mozgatják? Az előadó szerint a hűségkártyák helyett valódi hűséget sokkal jobban építenek az olyan márkaelemek, mint a kedves, jó kiszolgálás, alapos ügyfélszolgálat, amikor a vevő érzi, hogy törődnek vele. A marketinges hűségeszközök között pedig az egyediség érzetének felkeltését, a személyre szabott egyedi ajánlatokat, a jutalmazást, valamint a személyes ajánlásokat emelte ki.

Utóbbi felvetéshez kapcsolódott Mészáros Milán (trnd) előadása, ő a szájreklám ügyfélszerző és megtartó erejéről beszélt. Miközben egy általa idézett kutatás szerint a marketingesek 90 százaléka gondolja úgy, hogy mindent tud a fogyasztóiról, addig a vásárlók 80 százaléka ellenben azon a véleményen van, hogy nem kap megfelelően személyre szabott ajánlatot az általa kedvelt márkáktól. Itt jön a képbe a kollaboratív marketing, hogy a fogyasztók közelebb érezzék magukat az álaluk kedvelt márkákhoz. Ennek első eleme a szájreklám, a második a felhasználó által generált tartalom, valamint létezik olyan is, hogy valódi életben történő piackutatás, és ennek a kollaborációnak a csúcsa a co-creation, azaz a fogyasztókkal közösen történő termékfejlesztés.

A Dolce Gusto márka mögött egy több éve működő, szisztematikus kommunikációs program áll regisztrált vásárlókkal és résztvevőkkel, akik az átlagnak a kétszeresét fogyasztják a termékből – kezdte előadását Pogány András, a Lead Generation ügyvezetője. A Lead Generation négy évig egy úgynevezett „soft sell” lojalitásprogramot folytatott egy webshoppal a márkának. Ezután következett egy fordulópont egy új webshoppal, amely sokkal jobban támogatta a marketingeszközöket, majd az összetett feladatok kezelésére fejlesztettek egy Brain névre keresztelt saját rendszert. Az alapján, hogy valaki mit csinált korábban, mit mondott el magáról, elkezdték személyre szabni az üzeneteket, ennek révén a webshop forgalma majdnem a hatszorosára nőtt. Az eredményeket a platformok integrálása fogja követni, amikor az emaillel, Facebookal is megpróbálják összekötni a rendszert.

A TNS Hoffmann-tól érkező Jüttner Ádám előadását az emóció leírásával kezdte, hiszen a lojalitáshoz érzelmi kötődés is szükséges. Egy olyan ábrát is mutatott, hogy az egyes országokban a boldogság és a márkákhoz való kötődés hogyan viszonyul egymáshoz, bár kiemelte azt is, hogy nem minden földrajzi régióban volt egyértelmű a kapcsolat a boldogság és a márkakötődés között. Előadásából kiderült az is, hogy egy termék fogyasztói között 30-50 százalék körül mozog a márkanagykövetek aránya, és bár a fogyasztóknak csak egy kis szelete foglalkozik igazán online a márkákkal, a digitális média vált a legfontosabb csatornává a marketingesek számára.

Salánki Viktor, a Magyar Telekom osztályvezetője előadásában kifejtette, hogy a big data jól használható ügyfélszerzésre, ezen kívül ideálisan alkalmas a személyre szabott kapcsolattartásra, lojalitásépítésre. Olyan 360 fokos ügyfélképet lehet kialakítani, amely lehetővé teszi egészen mikroszegmensek létrehozását, sőt, akár egyénre szabott stratégiákat lehet kialakítani.

Starz Ákos, a Libri Shopline vezérigazgatója a Bookline új lojalitásrendszere kidolgozásának folyamatát ismertette. Az új pontrendszer egyik jellegzetessége, hogy a pontok lejárnak egy idő után, emiatt vásárlásra kényszerítetik a hűségprogram résztvevőit. Emellett egy co-branded bankkártyát is létrehztak. A program a vásárlások számában és a profitabilitásban is áttörést hozott. Az azóta a Shopline-nal egyesült Libri hűségprogramját is ezen alapelvek szerint alakítják át, ez az idei év végén fog elindulni, amelyhez egy mobilalkalmazás is tartozik majd.

Fürjes Ádám, a Rossmann webshop menedzsere és Lajos Nikoletta, a cég projektmenedzsere a drogérialánc Babaprogramját mutatta be. A várandós és kisgyermekes (0-3 év) nőket megcélzó program 2012. óta működik, immár 114 ezer tagot számlál, és éves szinten körülbelül 20 ezer új taggal bővül. A programot a Rossmann sikertörténetnek látja, e mögött jelentős részben az áll, hogy igyekeznek folyamatosan odafigyelni a fogyasztói reakciókra. Így például 2013-ban kutatást készítettek a tagok körében, és ennek eredményeit beépítették a működésbe: az ajánlatokat kibővítették 0-2 évről 0-3 évre, a tanácsadás pedig a korábbiaknál nagyobb súlyt – és több felületet, azaz Facebook-jelenlétet és eDM-lábat – kapott.

Dr. Orosz András, a Tesco országos marketingvezetője leszögezte: a személyes élmény, a közvetlen kontaktus még mindig kiemelkedően fontos a vásárlók számára, ám ehhez hozzákapcsolódnak és mind nagyobb szerepet töltenek be a digitalizációból eredő személyre szabási lehetőségek. A marketingeseknek minden korábbinál több szempontot kell figyelembe venniük, ha sikerrel akarnak ügyfelet szerezni, majd megtartani, ilyenek a gyorsan változó fogyasztói szokások, az életstílus jellemzők, a vásárlói preferenciák, a makrotrendek, a jogszabályok (a kiskereskedelemben ez különösen éles kérdés az utóbbi időkben), a technológia fejlődése, a különböző divatok vagy épp a közösségi média. A jövő vásárlója továbbra is igényelni fogja az emberi tényező, az érzelmek jelenlétét, ugyanakkor intenzíven használja és igényli a technológiát, az információt, bátran mond véleményt, tudatos lesz és igényes.

Zempléni Zsófia, a Nuskin gyémánt executive munkatársa szintén kiemelte: a valódi márka-vevő kapcsolat megteremtése és fenntartása nagyon fontos. Hiába tudunk ugyanis sokat egy fogyasztóról, „az információ kapcsolat nélkül szemét”. Ezt követően megmutatta, mi a tétje annak, hogy sikerül-e egy vásárlót ajánló fogyasztóvá tenni, és melyek a siker kritériumai ebben a folyamatban.

A nap záró előadását Boroznaki Gergő, a Crane ügyfélkapcsolati igazgatója tartotta, aki a hűségprogramok trendjeit mutatta be. A loyalty-rendszerek jól működnek, amennyiben a fogyasztó valóban értelmes előnyökhöz juthat, azaz nem érzi magát másodrangú ügyfélnek, és ha nem kell bonyolult rendszereket értelmeznie ahhoz, hogy ezekhez a kedvezményekhez hozzájusson. A másik oldalról, azaz a kereskedő szempontjából ez úgy néz ki, hogy ő viszont nem az akcióvadász fogyasztókra hajt, és valóban új vásárlásokat akar generálni, nem pedig azokat a folyamatokat akarja tovább erősíteni, amelyek egyébként is megtörténnének. Magyarország a hűségprogramok szempontjából érett piac, azaz egy loyalty-program megléte nem jelent önmagában versenyelőnyt, inkább a hiánya jelent hátrányt. A hűségprogramok ráadásul erős visszahatással vannak az alapmárkára (koalíciós modell esetén: márkákra), lévén előbb-utóbb kialakul az önálló brandjük. Mivel nagy a verseny, nem szabad a hűségprogramok építését félvállról venni.

Magyarországon elsőként a GKI Digital készített az iparági szereplőkről forgalmi adatok szerinti nyilvános rangsort. Az összehasonlítási alapot a 2014-es online árbevétel adta. A gyűjtött, egyedi adatokat kutatóik szakértői elemzés, modellezés és az elérhető, nyilvános cégadatok segítségével összegezték.

A 10 legnagyobb online kiskereskedő sorrendjének kialakítása során a hazai székhellyel, vagy képviselettel rendelkező, aktív marketing-tevékenységet folytató, magyar nyelven jelenleg is működő, forintban árazó, fizikai terméket (is) értékesítő webáruházak 1400-as sokaságát vették alapul. A listaalkotási szabályok értelmében a hivatalos hazai képviselet/leánycég nélküli román eMAG nem kerülhetett a listára, de fontos megemlíteni, hogy 2014-es eredményei alapján a harmadik helyet foglalná el.

A GKI Digital összefoglalója szerint a listán szereplő kereskedők sikerének kulcsa számos tényezőből tevődik össze, miközben egységes recept nincs a biztos növekedésre. Éppúgy fontos az innováció, a termékkínálat folyamatos bővítése, a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, mint a megfelelő márka, a növekedéshez szükséges tőke, vagy épp a jól megválasztott árszint.

Sándor Gabriellával, a Libri-Shopline marketingigazgatójával a hazai marketing hőskoráról, a könyvpiaci marketingről, kiadói portfólió kezeléséről, a Libri megújulásáról, házon belüli ügynökségi modellről és technológiai kihívásokról beszélgettünk.

Milyen háttérrel kerültél ebbe a pozícióba?

A McCann Ericksonnál kezdtem a pályafutásomat az egyetem után. Akkor még a McCann számított a legnagyobb ügynökségnek, a második helyezett is csak tizedakkora volt. Nagyon jó indítópályának bizonyult: rengeteg tréninget és workshopot szerveztek, sokat küldtek minket külföldre. Főleg a Nestlé márkáin dolgoztam. Utána átmentem a Lowe GGK-hoz, ami szintén a tréningek és az iskolázottság szempontjából volt jó: a cég nagyon jól kiépített hálózattal rendelkezett, például New York-ba küldtek minket stratégiai menedzsmentet tanulni, és sokszor dolgozhattunk külföldön egy-egy kampány erejéig. Ott is dolgoztam a Nestlének és az Unilevernek, illetve több kisebb magyar márka is az ügynökséghez tartozott, amelyeket fel kellett futtatni, mint például a Gyermelyi.

Ezt követően a DDB-nél Regionális Ügyfélkapcsolati Igazgató voltam, nemzetközi koordinációs feladatkörrel. Ez volt a központosítások időszaka, így például olyan feladatokon dolgoztunk, mint egy Libero-reklám régióbeli – Balkán, Görögország, Oroszország, Ausztria – hatékonyságának a vizsgálata, illetve, hogy az adott reklámot hogyan lehet más-más releváns üzenettel adaptálni. Majd a Kirowskinál töltöttem három évet. Közvetlenül a mostani pozícióm előtt pedig két évig egy startup cégnél dolgoztam Szlovéniában.

Akkor végigcsináltál majdnem mindent, ami a magyar marketingben történt, a hőskortól a központosításon át a válságig.

A válság idején szerencsére pont a Kirowskiban voltam, és az online szegmens dinamikus fejlődése miatt a válságot ott kevésbé érzékeltük.

És hogy jött a könyvpiac?

Teljesen véletlenül: marketingigazgatót keresett a Bookline és egy ismerősöm beajánlott. Felhívtak, hogy jöjjek be interjúra, találkoztam Starcz Ákossal és felvett. Most pedig már itt vagyok egy ideje.

Mi a jó a könyvpiacban?

Gyakorlatilag értelme van annak, amit csinálsz. Nem egy harmadik fogkrémmárkát kell bevezetned a piacra, hanem az olvasás népszerűsítését tarthatod szem előtt és mindent ez alá tudsz rendelni. A kultúra támogatása szerintem nagyon jó mindennapi feladat. A marketingszakmán belül ez egy olyan ritka, értékalapú hivatás, mint egy orvosé, ápolónőé vagy óvónőé lehet. Ebbe bele tudsz kapaszkodni.

Van azért árnyoldala is?

Akadnak olyan könyvek, amelyekkel nem feltétlenül értesz egyet vagy nem hiszed, hogy nagyon promotálni kellene, de ez hasonlóan működik, mint a filmeknél: nem mindig a legnépszerűbb a legjobb, viszont azokból él a piac és kénytelen vagy megtenni. De túl sok árnyoldalát eddig nem fedeztem fel.

Ezzel azért együtt lehet élni. A könyvpiaci fejleményeket szakmán belül milyen megélni csődökkel, büntetőfeljelentésekkel, beragadt pénzekkel?

Nagyon óvatosak vagyunk, nem jó számunkra ez a helyzet. Például az Ulpius-ház csődje egyáltalán nem teremt számunkra piaci előnyt: ők egy olyan kereskedelmi területre léptek be, ami idegen terep volt számukra. A kereskedelmi szférának nem előnyös, ha egyes cégek becsődölnek, mert ze nem tesz jót a könyvpiac megítélésének . Az is forgalomkiesést jelent nekünk, ha az Ulpius nem tud a könyveiből szállítani, nem tudjuk a rendeléseket kielégíteni. Az ő bestsellereiket valamivel pótolnunk kell. Ezért drukkolunk az Ulpiusnak és az Alexandrának is, hogy talpra álljanak, mert az senkinek nem érdeke, hogy nagyon olcsón, a piaci értékük alatt jussanak az emberek a könyvekhez. A mi célunk, hogy kiegyensúlyozott verseny legyen.

Ha már szóba kerültek a potenciállal rendelkező címek: olvasói szegmensek mennyire határozhatóak meg ma a magyar piacon? Vannak tipikus olvasói, könyvvásárlói csoportok?

A középiskolás diákok és az egyetemisták, valamint a szüleik mind a mai napig óriási szegmenst képviselnek. Tudni kell, hogy a piac a long tailből él: az új könyvek értékesítése 25-30 százalék, a bevétel fennmaradó része a régi, bevált bestsellerek újrakiadásából jön. További célcsoportot jelent, és jelentős potenciált képviselnek, a 30 pluszos nők, akár még gyerekvállalás előtt, vagy utána a gyerekkönyvek piacán. A férfiak a tapasztalataink szerint kevesebbet olvasnak.

Több fogyasztói kutatást készítettünk arról, hogy kik a könyvvásárlók, ezt külön megnéztük márkákra vetítve is, hogy van-e különbség a Libri és a Bookline célcsoportja között. A két márka között demográfia, kor és nem szerint nincsenek jelentős különbségek, inkább életstílusban, az élethez való hozzáállásban láthatók eltérések.

Akkor részben meg is van a válasz arra, hogyan lehet egy többkiadós portfóliót menedzselni: hiszen ha a specialistákat – gyerekkönyvek, zeneművek – le is vesszük, még mindig ott van egymás mellett a Libri és a Bookline.

Ezt a kezdetektől fogva nagyon érdekes feladatként kezeltem és mindig úgy gondoltam rá, mint amikor az ügynökségeknél több márkával dolgoztunk és mindegyikről tudtuk, hogy milyen stratégia működik, milyen üzenetek és médiacsatornák rendelhetők hozzájuk. Nálunk most érzékenyebb a helyzet, hiszen mindkét márka pontosan ugyanazzal foglalkozik és ugyanazt a portfóliót szeretné értékesíteni, tehát még jobban külön kell választani kommunikáció szempontjából. Azt gondolom, elég jó megoldást találtunk mindkét márkára. A fő különbség, hogy a Libri alapvetően offline, míg a Bookline online márkaként van elkönyvelve a fogyasztók fejében. A Bookline – mint „a magyar webáruház” – egy lovebrand, a CEMP portfólió egyik legerősebb márkája volt már a fúzió előtt is. Mindig is az online világ irányába fejlesztettük, minden ilyen lehetőséget megragadtunk és megragadunk mind a mai napig. Rengeteg rendszer és üzleti fejlesztés áll amögött, hogy megpróbáljuk a legjobb szolgáltatást nyújtani a webáruházak között a magyar piacon. A Bookline a fiatalosabb, dinamikusabb, elsősorban az online térben aktív célcsoportot célozza meg. A Libri egy fokkal konzervatívabb, inkább a szakértői imidzset szeretné erősíteni. Nagyon fontos a fizikai bolthálózat. A Libri arculatváltása is azért jött létre, hogy egyrészt élesen meg tudjuk különböztetni a Bookline-tól, ne legyen márkakeveredés, másrészt hogy a márkát – Magyarország egyik legelismertebb márkáját – a presztízsének megfelelő helyre pozícionáljuk.

A nemzetközi áruházak, mint például az Amazon, mekkora kihívást jelentenek?

Fel vagyunk készülve arra, hogy bármikor beléphet egy komoly háttérrel rendelkező nemzetközi szereplő, és ezért is törekszünk arra, hogy mindkét márka minden elemében erős legyen. De jelenleg a könyvpiacon nem annyira érződik a nemzetközi versenytársak szerepe. Magyar nyelvű könyvtartalmat tőlünk lehet venni, ha pedig valaki külföldi tartalomra kíváncsi, azt is beszerezheti a Bookline nagyon széles idegen nyelvű kínálatából, olcsóbban, mint ha az Amazonon rendelné. De ez a lehetőség mintha nem lenne triviális: amikor kampányban felhívjuk rá a figyelmet, megerősödik a külföldi könyvek forgalma, azon kívül visszaesik.

A márkaépítés a válság alatt is ennyire fókuszban volt a cégnél, vagy inkább az utóbbi évek fejleménye?

A Bookline-nál ez mindig is így volt, és amikor a fúzió létrejött, akkor azért került újra elő, mert muszáj volt a két brandet egymás mellettműködtetni. A Bookline márkaépítését a gyökerektől folytattuk, csak elvittük egy még dinamikusabb, még sarkosabb irányba, a Librinél pedig elővettük a márkaépítést, mint feladatot, és egy jól működő bolthálózatot és egy kedvelt márkát töltöttünk fel tartalommal.

És milyen munka áll Bookline kampány mögött, hogyan épült fel?

Ügynökség az ügynökségben rendszer működik nálunk, önálló kreatív ügynökséggel nem dolgozunk. Miután nagyon gyorsan változik a piac, rengeteg a marketingkommunikációs feladat, viszont nekem is van ügynökségi hátterem és több kolléganőt is a marketingkommunikációs tapasztalat figyelembe vételével rekrutáltunk, nálunk ez a megoldás működik. Ennek a kampánynak Méth Barbara kolléganőm a márkamenedzsere. A kampányon dolgozott Radovics Péter szövegíró, aki már évek óta a partnerünk, általában ő hozza a kreatív koncepciókat. Unger Zsolt a kreatív igazgatónk és art directorunk, ő a vizuális megjelenésért felel. Az alapproblémára készült briefre először ők adnak reakciót, majd a házon belüli hat grafikus és másik két szövegíró kidolgozza az anyagokat.

Régebben talán éppen az Ulpius-ház vitte először outdoor felületekre a könyvreklámot, most viszont a hátteredből is látom, hogy nagyon erős a digitális láb, az online marketing, keresőmarketing, CRM… Hol áll most a könyvmarketing, milyen eszközökkel dolgozik?

Az organikus találatok hozzák a forgalom 70-80 százalékát, amihez egy jól felépített weboldal szükséges, a Libri esetében pedig nagyon fontos a bolthálózat. A közösségi marketing, Facebook, Instagram kampányok inkább imidzsnövelő célúak, bár van forgalmi hatásuk is, de nem olyan számottevő, mint például egy kkv esetében. A folyamatos ismertségnövelésre – és itt nem elsősorban maguk a márkák, hanem a márkán belüli, forgalmat is generáló események ismertségéről beszélek – használjuk a cég médiaportfólióját, amelyben benne van a CEMP és az egykori Libri Média, ma CEMP-X is. A közösségi, esemény és egyéb médiafelületek hatása 10-15 százalékot tesz ki, minden más Google organikus találat, PPC, maga a bolthálózat és a klasszikus médiafelületek, a tévé és az outdoor hatása továbbra is.

A tévé milyen formában fér bele a mixbe? Feltételezem, egy-egy címre nem éri meg.

Inkább nagyobb promóciós kampányok, például a karácsonyi kampány népszerűsítésére használjuk. Ha már felépül a tudat, hogy karácsonyra könyvet kell venni, onnantól nagyjából nyert ügyünk van.

A jövő útja is ez: marad a kissé technológiai irány a könyvpiacon?

Azt látom, hogy nagyon fontos az integráció. Akkor erősödnek meg dolgok, amikor offline és online is jól vannak jelen. Ha valami csak az online térben létezik, akkor el kell fogadni, hogy az meg is marad ott, és ilyen típusú stratégiát kell folytatni.

Ami a könyvpiaci technológiai fejlődést illeti, az e-bookok és e-könyvolvasók terén még van fejlődési lehetőség, de nem gondolom, hogy fel fogják váltani a fizikai könyveket. Szerintem beáll az egyensúly: a számomra fontos könyveket megveszem fizikai formában, hogy legyenek ott a könyvespolcomon, míg az egyetemi jegyzeteimet, a ponyvát és minden mást pedig beszerzem e-könyvben, amivel könnyen tudok utazni és tárolni is lehet. Amerikában már arról cikkeznek, hogy hiába van szinte mindenkinek e-könyv olvasója, a fontos pozícióban lévő emberek a slow mozgalom jegyében már leülnek egy fizikai könyvvel.

Az élő események mennyire fontosak?

Ha van egy jól megszervezett esemény és egy érdekes szerző, akkor nagyon jól működnek. Néhány hete például Jo Nesbonek volt dedikálása az Allée-ban, és ott kígyóztak a sorok; igaz, ő kultikus figurának számít, erősen felépített imidzsel. De másnál is fontosak az író-olvasó találkozók, a PR, a háttérmunka, vagy a Margó irodalmi fesztivál. A Margó is azért tudott teret nyerni, mert másképp szólította meg a közönséget, az irodalmat közelebb vitte az emberekhez. A 20-30 éve bevett megoldások már nem működnek: egy unalmas panelbeszélgetésen már senki sem szeretne részt venni, viszont ha villamoson olvasnak fel slammerek verseket, arra odafigyelnek. Az irodalmat másként tálalni ma az embereknek – ez egy feladat

Február 1-jével Sándor Gabriella lett a Libri marketingigazgatója. A szakember, aki korábban a Shopline márkaigazgatója volt, Gál Tamást váltja a poszton. Ezzel párhuzamosan a Bookline, Shopline marketingigazgatója Méth Barbara lett, aki eddig a Bookline márkaigazgatójaként tevékenykedett.

Február 1-jétől a cégcsoport PR-menedzsereként dolgozik Jávor Zsófia. A kommunikációs szakember a Grey/GCI, illetve az Issues Management PR-tanácsadója volt, majd 4 évig szabadúszóként tevékenykedett. Feladata a cégcsoport, illetve a Bookline, Shopline, Libri márkák kommunikációja.

(A kép forrása)