A Toyota két, globális klímacélok teljesítése tekintetében túlzás nélkül történelminek tekinthető intézkedést jelentett be, amelyek a vállalat szabadalmainak és műszaki ismereteinek felhasználásával támogatják az elektromos járművek elterjedését. Az intézkedések célja, hogy a globálisan már most közel 20%-ban, Európában pedig közel 50%-ban környezetbarát hibrid elektromos autókat értékesítő és a világ legszélesebb, valamennyi személyautó-szegmensre kiterjedő hibrid portfóliójának köszönhetően az elmúlt években látványos értékesítési sikereket elkönyvelő vállalat a növekvő károsanyag-kibocsátás elleni harcban támogassa a fenntartható mobilitást és elérhetővé tegye a jelenleg már rendelkezésre álló technológiák használatát, hiszen e cél eléréséhez rendkívül sok idő, pénz és forrás szükséges.

A Toyota elsőként azt jelentette be, hogy közel 24 ezer, elektromos járművekkel kapcsolatos szabadalmára (beleértve néhány függőben lévőt is) jogdíjmentes használatot engedélyez. Emellett a Toyota díjazás ellenében támogatást nyújt olyan más, elektromos járműveket fejlesztő és forgalmazó járműgyártóknak, amelyek Toyota gyártmányú motorokat, akkumulátorokat, PCU-kat, motorvezérléseket és más elektromos járműtechnológiákat használnak hajtásláncuk részeként. A vállalat célja, hogy az elektromos járművekkel kapcsolatos jogdíjmentes szabadalmak és a műszaki támogatás révén gyorsítsa az elektromos járművek elterjedését, és ezáltal segítse a kormányokat, az autógyártókat és az országokat klímaváltozással kapcsolatos céljaik elérésében.

A Toyota egyébiránt önmaga számára is meglehetősen szigorú és ambiciózus környezetvédelmi célokat fogalmazott meg: 2025-re a vállalat egyetlen olyan autót sem kínál majd, amely ne lenne elérhető valamilyen részben vagy teljesen elektromos hajtással (hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos vagy hidrogén üzemanyagcellás elektromos), 2030-ra már minimum évi 1 millió zéró károsanyag-kibocsátású (akkumulátoros elektromos és hidrogénüzemanyag-cellás elektromos) autó értékesítését tervezi, 2050-re pedig globális eladásainak 100%-át teszi ki majd a zéró emissziójú járművek.

„Rendkívül sokan keresnek meg minket elektromos járműfejlesztéssel kapcsolatban. Olyan cégekről van szó, amelyek felismerték a hibrid és elektromos technológia népszerűsítésének szükségességét. Ezért úgy gondoljuk, eljött az együttműködés ideje” – avat be a történelmi bejelentés kapcsán Shigeki Terashi, a Toyota igazgatótanácsának tagja, és a vállalat alelnöke. „Ha az elkövetkező tíz évben jelentős mértékben növekszik az elektromos járművek száma, akkor ezek a járművek válnak általánossá, és reményeink szerint fontos szerepet játszhatnak ebben a folyamatban.”

A jogdíjmentes szabadalmak olyan fejlett technológiákra vonatkoznak, amelyek elektromos, leginkább hibrid (HEV) járművekben találhatók. Olyan megoldásokra, amelyek egyrészt segítettek a Toyotának növelni az autók teljesítményét, másrészt csökkenteni a hajtásláncok méretét és költségét. Részletesebben olyan szabadalmakról van szó, amelyek részegységekről és rendszerekről szólnak, mint például villanymotorok, teljesítményvezérlő egységek (PCU-k), és rendszervezérlők. Ezek olyan alapvető műszaki megoldások, amelyek számos elektromos jármű – hibrid (HEV), plug-in hibrid (PHEV), üzemanyagcellás autó (FCEV) – fejlesztésénél felhasználhatók. Mindent összevetve a Toyota körülbelül 23 740 szabadalmat kínál fel, vagyis 20 év hibrid elektromos járműtechnológiájának díjnyertes találmányait. Az engedélyezés azonnali hatállyal érvénybe lép, és 2030 végéig tart. Az ezzel kapcsolatos szerződések kiállításához a Toyotával kell felvenni a kapcsolatot, hogy részleteiben is kidolgozhassák a licencek általános szerződési feltételeit.

A Toyota 2015 januárja óta kínálja fel üzemanyagcellás (FCEV) járműveivel kapcsolatos szabadalmait, szám szerint 5680-at. Ehhez most hozzájön körülbelül 2590 villanymotorokkal kapcsolatos szabadalom, valamint 2020 PCU-val, 7550 rendszervezérléssel, 1320 váltóművel, 2200 töltőkkel és 2380 üzemanyagcellával kapcsolatos szabadalom (ez az üzemanyagcellával kapcsolatos szabadalmak számát 8060-ra növeli). A Toyota által kínált költségtérítéses műszaki támogatás az elektromos járműrendszerek áttekintését, vezérlési útmutatókat és részletes beállítási magyarázatok tartalmaz a rendszereket alkalmazó járművekkel kapcsolatban. A Toyota által felkínált útmutatás segít jó eredményeket elérni más autógyárak számára az általuk fejlesztett járművek üzemanyag-takarékossága, teljesítménye és zajszintje szempontjából. Ez a szolgáltatás szerződéses alapon fog működni, az érdeklődők számára természetesen további részletek is rendelkezésre állnak.

A jogdíjmentes szabadalmak és a műszaki támogatás által a Toyota lehetőséget lát arra, hogy világszinten ösztönözze az elektromos járművek fejlesztését és piaci bevezetését. Ez a vállalat vezetésének régóta fontos célkitűzése, ami azon a meggyőződésen alapul, hogy a környezettudatos járművek hozzájárulnak a klímaváltozás elleni harchoz, és csak ezeknek a járműveknek az elterjedése csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást. A Toyota 2015-ben saját célokat határozott meg járművei károsanyag-kibocsátásának csökkentésére. A vállalat életre hívta a Toyota Environmental Challenge 2050-et (Toyota környezetvédelmi kihívás 2050), ami egy sor hosszú távú célkitűzést tartalmaz a fenntarthatóságra, valamint a járművek és üzemek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére. 2017-ben pedig olyan kereskedelmi terv készült, amely 2030-ig az elektromos járművek széles körű elterjedését tűzi ki célul.

Az emberiség fenntartható jólétét célul kitűző nemzetközi űrkutatás legfontosabb célpontjai jelenleg a Hold és a Mars. E felfedező utak sikere érdekében elengedhetetlen, hogy összehangolják az olyan robotküldetéseket, mint a Hayabusa–2 űrszonda nemrégiben megtörtént sikeres landolása a Ryugu kisbolygón, és az emberi részvétellel zajló felderítő utakat, amelyekhez viszont túlnyomásos utasterű járművekre lesz szükség. A hatalmas kihívást jelentő missziókban – mint például a Hold vagy a Mars felfedezése – számos ország versenyez egymással, ám az ezt célzó technológiai fejlesztések hasznos együttműködéshez vezethetnek, amelyek az egész emberiség javát szolgálják majd.

„A JAXA továbbra is szorgalmazza a nemzetközi koordinációt és műszaki fejlesztést, ahogy azt is, hogy Japán is aktív szereplőként vegyen részt a nemzetközi űrkutatásban. Arra törekszünk, hogy a világelső japán technológia mindenki számára hasznos segítséget jelentsen ebben a munkában. Eltökéltségünket és önbizalmunkat tovább erősíti, hogy a Toyota is csatlakozott e célkitűzésünkhöz. Az ember által vezetett, túlnyomásos kabinnal ellátott holdjárók nagyon fontos szerepet játszanak majd az égitestek felszínének alapos felfedezésében és hasznosításában. Ennek érdekében hazánk technológiai lehetőségeire szeretnénk összpontosítani, hogy ezekre alapozzuk műszaki kutató-fejlesztő munkánkat. A már eddig is működő projektet tovább folytatva arra számítunk, hogy a Toyota mobilitással kapcsolatos hatalmas tapasztalatai nagyban felgyorsítják majd az ember által vezetett, túlnyomásos kabinú holdjáró megvalósítását” – fogalmaz a megállapodás kapcsán a JAXA elnöke, Hiroshi Yamakawa.

„Az autóipar már régóta használja a »szülőváros« és a »szülőhaza« fogalmait. Mostantól kezdve azonban – az egyre égetőbb környezetvédelmi kérdések nyomán – ugyanilyen fontossá válik majd a »szülőbolygó« fogalma is. Hiszek abban, hogy iparágunk képes lesz túllépni az országok és régiók jelenleg használatos keretein, és jelenlegi szerepét átértékelve hamarosan ugyanilyen fontosnak tartja majd részvételét a nemzetközi űrkutatásban. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy bár a világ legtöbb táján az autók egyszerű közlekedési eszközök, sok helyen az emberek túlélésének fontos eszközei is – és ebben a projektben is pontosan ezt a szerepet kell majd betölteniük. Nagyon örülök annak, hogy ehhez a projekthez megfelelőnek bizonyult az a tudás, amit a Toyota a járművek és a környezetbarát üzemanyagcellás technológia fejlesztése során eddig megszerzett” – teszi hozzá Akio Toyoda, a Toyota világszintű elnöke.

Tokióban ma egy szimpóziumot rendeztek, ahol a JAXA alelnöke, Koichi Wakata és a Toyota ügyvezető alelnöke, Shigeki Terashi beszélgettek az űrkutatásról, amelynek során az alábbiak hangzottak el.

A JAXA alelnöke, Koichi Wakata:

„A JAXA különböző forgatókönyveket és technológiákat tanulmányoz, amelyek szóba jöhetnek bizonyos űrutazásokkal kapcsolatban. Az ember által vezetett, túlnyomásos utasterű holdjárók fontos szerepet játszanak majd a Hold felfedezésében, amire szerintünk a 2030-as években kerülhet sor. Célunk, hogy 2029-ben az űrbe juttassunk egy ilyen járművet. A Holdon a földi gravitáció egyhatodával kell számolnunk. Ugyanakkor nagyon nehéz a terep, hiszen a felszínt kráterek, sziklák és hegyvonulatok szabdalják. Ráadásul a sugárzás és a hőhatások jóval szélsőségesebbek, mint a Földön, nem beszélve arról, hogy teljes vákuumban kell mozogni. Ahhoz, hogy az ember alaposan felderíthesse ezt az égitestet, szükség lesz egy túlnyomásos fülkével ellátott járműre, ami ilyen viszonyok közt is képes megtenni több mint 10 ezer kilométert. A Toyota »űrmobilitás« tanulmánya megfelel ezeknek az elvárásoknak. A Toyota és a JAXA már 2018 májusa óta közös munkával fejleszti az ember által vezetett, túlnyomásos kabinú holdjárót.

Eddigi együttműködésünk során megvizsgáltuk egy előzetes tanulmányt, és meghatároztuk a műszaki kérdéseket, amelyek megoldásra várnak. A továbbiakban szeretnénk felhasználni a JAXA és a Toyota technológiáit, emberi erőforrásait és tudását e kihívások legyőzéséhez. A nemzetközi űrkutatás az ismeretlen világ meghódításáról szól. Úgy hisszük, e feladat megoldáshoz hasznos segítség országunk minden tudásának összegzése és a »japán csapat« részvétele. Ennek kiinduló pontját jelenti a Toyotával való együttműködés, majd pedig a »japán csapat« további bővítése a nemzetközi űrkutatás sikere érdekében.”

A Toyota ügyvezető alelnöke, Shigeki Terashi:

„Mérnök vagyok, így semmi sem tölthetne el nagyobb örömmel, mint hogy részt vehetünk egy Hold-projektben, méghozzá azt a tudást hasznosítva, amit a Toyota összegyűjtött a járműtervezés, az elektromos hajtás, az üzemanyagcellák és az önvezető technológiák terén. Mindez rendkívül izgalmasnak ígérkezik. Az áramtermelés tiszta módját biztosító, melléktermékként mindössze vizet kibocsátó üzemanyagcellák magas energiasűrűségűek, így nagy mennyiségű energiát képesek biztosítani, ráadásul a működésük kifejezetten a JAXA-val közös projektünk elvárásaihoz igazítható. A Toyota úgy véli, hogy a Föld fenntartható mobilitása magában foglalja majd a villamosított járművek, például a hibridek, a plug-in hibridek, az akkumulátoros elektromos járművek és üzemanyagcellás elektromos járművek együttes jelenlétét és széles körű használatát. Az elektromos hajtás elterjedéséhez az üzemanyagcella megkerülhetetlen technológiát jelent. Az üzemanyagcellás járművek segítségével csökkenthető a káros anyagok – például a koromrészecskék – mennyisége az általuk beszívott levegőben. Így akár »mínusz emissziójú« járműveknek is nevezhetjük őket, és szeretnénk ezt a tulajdonságukat még tovább fejleszteni. A Föld környezetének megőrzése lehetetlen az elektromos árammal hajtott járművek széles körű elterjedése nélkül. Az ilyen járművek teljes kínálatát gyártó Toyota – túllépve azon az elképzelésen, hogy kizárólag komplett autókat készítsen – számos formában szeretné biztosítani vásárlói számára a villamosítás előnyeit, elérhetővé téve számukra egyes rendszereket és technológiákat is. Ennek a törekvésnek képezi szerves részét a JAXA-val közös projektünk is. A »japán csapat« részévé válva örömmel nézünk az űr kihívása elé.”

A JAXA és a Toyota közös fejlesztésű, túlnyomásos kabinú holdjárójának koncepciójáról az alábbi linken tekinthető meg egy rövidfilm.

A holdjáró előzetes műszaki paraméterei:

Hosszúság: 6,0 m

Szélesség: 5,2 m

Magasság: 3,8 m (körülbelül két mikrobusz mérete)

Belső tér: 13 m3

Két ember (vészhelyzetben négy ember) szállítására alkalmas

A projektben egy olyan jármű elképzelése szerepel, amelynek zárt karosszériája olyan funkciókat és teret kínál, hogy abban két űrhajós egy meghatározott időszakon keresztül szkafanderben nélkül is utazhasson. A járműbe ki- és be lehet szállni szkafanderben, és a jármű emberi vezérléssel, távirányítással és önjáró üzemmódban egyaránt képes közlekedni a Hold vagy a bolygók felszínén.

Az üzemanyagcellás járművek egy szűrő segítségével képesek csökkenteni a beszívott levegő szilárdrészecske-tartalmát, tisztább levegőt szállítva így az üzemanyagcellákhoz, amelyeknek emissziója mindössze víz és levegő.

Ennek köszönhetően egyetlen autógyártó sem rendelkezik akkora tapasztalattal az elektromos autózás alapfeltételét jelentő akkumulátorok fejlesztésében, mint a Toyota, amely ráadásul élen jár a jövő elektromos autózását várhatóan forradalmasító szilárdtest-akkumulátorok és a hidrogénüzemanyag-cellás autók területén végzett fejlesztésekben is. Éppen ezért az egész iparágra pozitív hatással lehet a hír, hogy a Toyota a világ egyik vezető elektronikai vállalatával, az akkumulátorok fejlesztésében szintén rendkívüli tapasztalattal rendelkező Panasonickal együttműködve kezdheti meg a közös prizmatikus, a közeljövőben pedig a szilárdtest-akkumulátorok gyártását: a cél nem csupán a Toyota, hanem a versenytárs autógyártók stabil ellátása is a világ a legmodernebb akkumulátoraival.

A világ legnépszerűbb hibrid elektromos autóját (Toyota C-HR), hálózatról tölthető hibrid elektromos autóját (Toyota Prius Plug-in Hybrid) és hidrogénüzemanyag-cellás autóját (Toyota Mirai) is jegyző Toyota és a Panasonic aláírták azt a vállalkozásintegrációról és vegyesvállalat-alapításról szóló megállapodást, amely az autóipari prizmatikus akkumulátorok közös gyártását célozza. Ennek értelmében a Toyota és a Panasonic még 2020 vége előtt vegyes vállalatot alapítanak: a Toyota 51 százalékkal járul hozzá a vegyes vállalat tőkéjéhez, míg a Panasonic hozzájárulása 49 százalék lesz. A vegyes vállalat tevékenységi körébe beletartozik majd az autóipari prizmatikus lítium- ion-, szilárdtest- és újgenerációs akkumulátorokhoz kapcsolódó kutatás, fejlesztés, gyártástervezés, beszerzés, a megrendelések kezelése, illetve a menedzsment-tevékenység is.

A Toyota berendezéseket és munkaerőt csoportosít át a vegyes vállalathoz az akkumulátorcellák fejlesztése és gyártástervezése területéről. A Panasonic berendezéseket, egyéb eszközöket, munkaerőt és egyéb tételeket csoportosít át a vegyes vállalatba az autóipari prizmatikus akkumulátorokkal kapcsolatos fejlesztés, gyártástervezés, gyártás (Japánban és a kínai Dalianban), a beszerzés, a megrendelések kezelése és a menedzsment területeiről. A vegyes vállalathoz átkerülő tevékenységekhez kapcsolódóan a két vállalat összesen 3500 dolgozóját helyezik majd át a vegyes vállalathoz (a 2019. januári tervek szerint). A vegyes vállalat által gyártott termékeket különböző autógyártóknak értékesítik majd, alapvetően a Panasonicon keresztül.

Az autókkal kapcsolatos fogyasztói igények változása (például az összekapcsolt járművek, az önvezető járművek, illetve az autómegosztó szolgáltatások megjelenése) mellett a társadalom az olyan gondok megoldásában is számít a gépjárműágazatra, mint a globális felmelegedés, az erőforrások szűkössége és az energiaellátás. A fenti környezeti problémák megoldása érdekében gyorsul a járművek elektromos üzemre történő átállítása, és e folyamat legfontosabb szereplői az akkumulátorok.

Ugyanakkor az akkumulátorokkal kapcsolatban számos nehézséget kell még leküzdeni: nem csupán a költségeket, az energiasűrűséget, a feltöltési időt és a biztonságot érintő fejlett technológiai megoldások kidolgozását, hanem a stabil kínálat biztosítását és a hatékony újrahasznosítási struktúrák kialakítását is. Az egyes akkumulátorgyártók vagy az autógyártók önálló erőfeszítései nem elégségesek a fenti problémák kezeléséhez. Ezért jelentette be a Toyota és a Panasonic 2017. december 13-án, hogy megvizsgálják az autóipari prizmatikus akkumulátorok közös gyártásának lehetőségét. Azóta a két vállalat nagy kapacitású és nagy teljesítményű autóipari prizmatikus akkumulátorokat fejlesztett ki, amelyek mind a teljesítmény, mind az ár tekintetében vezető helyen állnak az ágazaton belül.

Annak érdekében, hogy elősegítsék a Toyota és más autógyártók elektromos járműveinek elterjedését, a Toyota és a Panasonic több egyeztetést is lebonyolított már az együttműködés konkrét részleteiről. A Toyota és a Panasonic bíznak abban, hogy a most aláírt szerződések tovább erősítik és gyorsítják a versenyképes akkumulátorok előállítását szolgáló munkát. A vegyes vállalatban a két vállalattól delegált menedzsment és egyéb források integrálódnak, ötvözve a Toyota és a Panasonic erősségeit.

A Toyota apportja: 1. az elektromos járművekre vonatkozó know-how és piaci adatok, 2. a szilárdtest-akkumulátorokkal kapcsolatos fejlett technológiák és tudás, illetve 3. a Toyota-stílusú gyártókapacitások (monozukuri); míg a Panasonic apportja a következő: 1. a nagy kapacitású és teljesítményű, kiemelkedően biztonságos és jó minőségű akkumulátorokkal kapcsolatos technológiák, 2. a tömeggyártási technológiák, illetve 3. a japán és tengerentúli megrendelői bázis. Mindezek révén a vegyes vállalat vezető szerepet kíván kivívni az akkumulátorok fejlesztése és gyártása területén.

Annak érdekében, hogy a vegyes vállalat piacvezető legyen az akkumulátorfejlesztés területén, a Toyota és a Panasonic egészen a járművek tervezésének és a koncepció kidolgozásának szakaszától kezdve együtt kívánnak működni és elősegíteni a nagy kapacitású és teljesítményű akkumulátorok fejlesztésének felgyorsítását. Annak érdekében, hogy a vegyes vállalat piacvezető legyen az akkumulátorgyártás területén, a Toyota és a Panasonic megosztják egymással gyártástervezési erőforrásiakat és a monozukuri know-how-t, emellett pedig számítanak a jelentős sorozatnagyság előnyeire a beszerzési és gyártási költségek vonatkozásában.

„A Panasonickal közösen az a szándékunk, hogy tovább csiszoljuk versenyképességünket az akkumulátorok terén, amelyek az elektromos járművek egyik legfőbb technológiáját jelentik. Azáltal, hogy elősegítjük a Toyota és más járműgyártók elektromos járműveinek elterjedését, olyan gondokra szeretnénk megoldást kínálni, mint a globális felmelegedés, a környezeti ártalmak, illetve az energiaellátás kihívásai. Sokat várunk az új vállalattól, beleértve az elektromos járművek elterjesztésére vonatkozó, 2017 végén bejelentett terveinkben játszott szerepét is (a Toyota célja évi több mint 5,5 millió részben vagy teljesen elektromos jármű értékesítése), hiszen az a célunk, hogy egyre jobb elektromos járműveket kínálhassunk egyre több vásárló számára” – fogalmaz a Toyota ügyvezető alelnöke, Shigeki Terashi.

„A Toyota akkumulátor- és gyártástervezési technológiáinak alkalmazása nagy lehetőséget jelent számunkra, hogy minden eddiginél gyorsabb tempóban fejleszthessük tovább kiváló teljesítményű, biztonságos prizmatikus akkumulátorainkat. A járművek villamosítása révén szeretnénk közelebb hozni egy olyan mobilitási társadalmat, ami óvja a környezetet” – teszi hozzá a Panasonic ügyvezető igazgatója, Masahisa Shibata.