A francia eset

A francia adatvédelmi hatóság 2023 augusztusában végzett ellenőrzést a kínai internetes kereskedő, a Shein sütikezelési gyakorlatával kapcsolatosan. Ennek eredményeként, 2025. szeptember 1-jén a vállalkozásra egy jelentős, 150 millió eurós bírságot szabott ki. A vizsgálat több jogsértést is feltárt a Shein sütihasználatával és a felhasználók hozzájárulásának megszerzésével (vagy inkább meg nem szerzésével) összefüggésben. Egyes sütik – köztük hirdetési és nyomkövető sütik – már a weboldal megnyitásának pillanatában a felhasználók eszközeire kerültek, még mielőtt bárki interakcióba léphetett volna a sütikre vonatkozó hozzájárulás rögzítésére szolgáló ún. süti-panellel. Bizonyos sütik akkor is beolvasásra kerültek, ha a látogatók kifejezetten elutasították a sütiket az „Összes elutasítása” opcióval, vagy később visszavonták hozzájárulásukat, sőt, egyes esetekben új sütik is települtek. Maga a süti-panel sem adott elegendő tájékoztatást a sütik céljairól, különösen a hirdetési célúakról, és nem azonosította világosan az érintett harmadik feleket sem.

A bírság megállapításakor a hatóság hangsúlyozta, hogy a Shein rendelkezett a megfelelés biztosításához szükséges technikai és emberi erőforrásokkal, mégis gondatlanul járt el. A jogsértés mértéke is nagy súllyal esett latba: a Shein webhelye havonta körülbelül 12 millió független látogatót vonzott Franciaországban. A 150 millió eurós büntetés a cégcsoport 2023-as európai bevételeinek körülbelül 2%-át teszi ki, ami világosan jelzi, hogy a hasonló méretű és hasonló mennyiségű fogyasztót elérő vállalatok számára a nem megfelelés komoly pénzügyi kockázattal jár.

Itthon is számíthatunk rá?

A döntéssel a francia hatóság egyértelmű üzenetet küldött: a sütiszabályok betartása nem mellékes kérdés, hanem alapfeltétele a digitális térben való működésnek. A döntés rávilágít arra, hogy nem elegendő egyszerűen csak egy „Összes elutasítása” gombot vagy beállítási panelt biztosítani – ezeknek a lehetőségeknek a gyakorlatban is működniük kell. Egyúttal azt is jelzi, hogy a hatóság túlmegy a látszólag rendben lévő sütibeállítások kipipálásán, és benéz a felszín alá: a beállítások mögöttes működését is vizsgálja.

„A döntés már csak azért is releváns az itthoni piacra, mert a sütik tárolására és felhasználására vonatkozó magyar szabályok teljes mértékig megfelelnek azon EU-s szabályoknak (ePrivacy Irányelv, GDPR), amely alapján a francia hatóság is eljárt. Azaz a Shein által alkalmazott gyakorlat szinte bizonyosan nem felelt volna meg a magyar szabályozásnak sem. Ez pedig azt vetíti előre, hogy hasonló ellenőrzések a magyar hatóságok gyakorlatában is előkerülhetnek és nem elképzelhetetlen a Shein-re kiszabott bírsággal összemérhető mértékű szankció alkalmazása sem” – mondja Sill Abigél, a Jalsovszky csoportvezető ügyvédje.

Merre tovább sütiszabályok?

Az utóbbi években számos kritika és támadás érte a sütikre vonatkozó európai uniós szabályrendszert. A Bizottság ezért jelezte, hogy fontolóra veszi a vállalatok sütihasználattal kapcsolatos terheinek csökkentését, és hogy a jövőben a vonatkozó uniós jogszabályok az egyszerűbb, azonnali megoldások felé fordulhatnak – például a hozzájárulás megjelenítésének javítása és a webhelyenkénti panelek helyett a böngészőszintű süti-hozzájárulási beállításokra való áttérés útján. Ez a jövőben olyan letisztultabb mechanizmusokhoz vezethet, amelyek lehetővé teszik, hogy a felhasználók egyszer adják meg preferenciáikat, ahelyett, hogy minden látogatott oldalon újra és újra felugró panelekkel találkozzanak.

Noha ezek a reformok idővel átformálhatják a megfelelési környezetet és csökkenthetik a vállalatok adminisztratív terheit, jelenleg továbbra is az ePrivacy Irányelv és a GDPR alkotják az irányadó jogi keretet, és a nemzeti hatóságok teljes hatáskörrel rendelkeznek a szabályok betartatására. Amíg tehát új jogalkotási megoldások nem születnek, addig a Shein-ügy figyelmeztetésül szolgál minden digitális szolgáltatónak: az érvényes hozzájárulás, az érdemi átláthatóság és a felhasználói választás tiszteletben tartása nem opcionális extrák, hanem az uniós jog által előírt alapvető kötelezettségek. „Aki ezeket nem tartja tiszteletben, olyan hatósági fellépésre számíthat, amely a cég bevételéből komoly darabot haraphat ki” – figyelmeztet a Jalsovszky szakértője.

Adidas kontra Thom Browne: Harc a csíkokért

A vezető hírek között tartjuk számon, hogy az Adidas elvesztette a pert Thom Browne divattervezővel szemben, amelyet a sportmárka a négycsíkos logóval ellátott ruhák és cipők forgalmazása miatt indított. A New York-i bíróság szerint Thom Browne a négycsíkos logó használatával nem valósított meg védjegybitorlást, és az Adidas ikonikus háromcsíkos logójának megkülönböztető képessége sem sérült. A spotruházati cég és a luxusmárka közötti jogvita 2007-re nyúlik vissza, amikor az Adidas felszólította Browne-t, hogy hagyjon fel a háromcsíkos logó használatával dzsekijein. Browne eleget tett az Adidas követelésének, és ezt követően tért át a négycsíkos logó használatára. Az Adidast ez kezdetben nem sértette, azonban a luxusmárkának a sportruházat piacán történő gyors ütemű terjeszkedése megváltoztatta a sportmárka csíkokhoz való hozzáállását. Az Adidas végül 2021 júniusában pert indított Browne ellen, mivel szerinte a fogyasztók Browne négycsíkos logóját összetéveszthetik a háromcsíkos logóval. Browne a per során azzal érvelt, hogy a márkák fogyasztói köre eltérő, termékeikkel ugyanis ők a tehetősebb vásárlói réteget célozzák meg. A luxusmárka válasziratában továbbá kitért arra is, hogy a divatiparban általánosan használt motívumok a csíkok, emiatt az Adidas logója alacsony megkülönböztető képességgel rendelkezik. Tavaly januárban a New York-i bíróság Browne érvelésének adott helyt és az Adidas keresetét elutasította.

Precedens értékű döntés az NFT-k világában: A Hermés megnyerte a ’MetaBirkins’ pert

Alig több mint egy évvel azután, hogy a Hermès divatház védjegybitorlási pert indított a Los Angeles-i művész, Mason Rothschild ellen, az eljáró bíróság esküdtszéke megállapította, hogy Rothschild védjegybitorlást követett el a „METABIRKIN” megjelölés használatával, valamint a „MetaBirkin.com” domainnév használata révén domain-kalózkodásért (cybersquatting). 2021 májusában Rothschild NFT-k formájában digitális művészeti alkotásokat kezdett készíteni és értékesíteni, amellyel nagy érdeklődésre tett szert. Hermès a tudomásszerzést követően nyomban védjegybitorlási keresetet indított a művész ellen a „METABIRKIN” művek reklámozása és értékesítése miatt. Hermès azzal érvelt, hogy a Rothschild „METABIRKIN” kollekciója a Hermès legikonikusabb kiegészítője, a Birkin táskán fennálló formatervezési mintát hasznosítja, ami a fogyasztók körében az összetévesztés veszélyéhez vezethet, mivel azt gondolhatják, hogy a METABIRKIN” kollekció a divatházzal közös kollaborációja. A Hermès továbbá azt is kiemelte, hogy Rothschild tisztességtelenül kihasználja a „Birkin” védjegy jóhírnevét, azt a benyomást keltve, hogy a Hermès engedélyt adott a „Birkin” védjegy használatára, ezáltal pedig tisztességtelen gazdasági előnyre tett szert.

Rothschild azzal érvelt, hogy a „METABIRKIN” kollekció részét képező NFT-k műalkotások, amelyekre kiterjed a művészi kifejezés szabadsága. Így műveiben a Hermès „Birkin” védjegyének megjelenése művészi értékkel bír. Rothschild tehát a perben a véleménynyilvánítás szabadságára, különösen a művészi alkotás szabadságára hivatkozott. A bíróságnak azt kellett mérlegelnie, hogy a „METABIRKIN” NFT-k valóban a művészi kifejezés formái voltak-e, és ezért védelemben részesülnek, vagy az NFT-ket gazdasági tevékenysége körében alkotta meg, és ezért a luxusmárka kizárólagos jogait sértik.

A bizonyítékok mérlegelését követően az esküdtszék végül megállapította a védjegybitorlást, amelyért a Hermèsnek közel 40 millió forint összegű kártérítést ítélt meg, míg a domain-kalózkodásért közel 8 millió forint összegű kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest.

Az ügy az első olyan döntés az Amerikai Egyesült Államokból, amely a védjegyoltalom terjedelmét a virtuális világban, különösen az NFT-k formájában megjelenő digitális művészet tekintetében körvonalazza. Ez egyértelmű figyelmeztetés azon digitális művészek számára, akik engedély nélkül kívánnak különféle márkákra utalni NFT-művészetükben.

New Balance kontra Golden Goose: A ’90-es évek kultikus modelljéért vívott küzdelem

2023 augusztusban a New Balance pert indított a Golden Goose amerikai leányvállalata ellen, mivel állítása szerint az olasz divatmárka a „Dad-Star” tornacipője által bitorolja az ikonikus 990-es cipőmodelljén fennálló védjegyet.

A New Balance először 1982-ben jelentette meg 990-es tornacipőjét, és annak jellegzetes szürke színe hamar a márka kulcsmotívumává vált. A sportmárka szerint a jellegzetes dizájnelemek nem szükségszerű megoldások, hanem a New Balance fogyasztók általi azonosítását szolgálják. A márka marketingjében egyébként is kulcsszerepet kap a szürke szín, minden évben meghirdeti a „Grey Day” promóciót. Emellett marketingkampányaiban megjelenik az úgynevezett apacipő kultusz („dad shoe”), azt reklámozva, hogy a 990-es tornacipőt Londontól Ohioig egyaránt viselik szupermodellek és apukák is („[w]orn by supermodels in London and dads in Ohio.”).

2021 októberében a Golden Goose piacra dobta a „Dad-Star” tornacipőt, amelynek szürke színe és kialakítása („chunky design”) rendkívül hasonló a 990-es modellhez. A modell neve is látszólag a New Balance teremtette „dad shoe” trendre utal. A New Balance szerint, a Golden Goose által használt, összetéveszthetően hasonló dizájnelemek, stílusnév és a szürke szín használata sérti a 990-es modell védjegyét, és sérelmes a New Balance jó hírnevére.

A New Balance továbbá azzal is érvelt, hogy a Golden Goose tendenciózusan másolja versenytársai modelljeit, és dob piacra azokkal összetéveszthetőségig hasonló cipőket. A sportmárka szerint a Golden Goose szándékosan választotta a szürke színt és a „Dad-Star” nevet, hogy összetéveszthetővé tegye termékeit a New Balance cipőkkel a fogyasztókban kialakuló téves asszociáció útján. A felperes szerint a fogyasztók összetévesztésének valószínűségét fokozza, hogy a Golden Goose korábban több márkakollaborációkban is részt vett, így a fogyasztók ésszerűen hihetik, hogy a New Balance engedélyezte a Golden Goose számára a 990-es modellen fennálló védjegy használatát. A New Balance továbbá azt is megjegyezte, hogy mindkét vállalat hasonló csatornákon – például az interneten, a közösségi médiában és a divatlapokban – keresztül reklámozza termékeit, és cipőit ugyanazokban a kiskereskedelmi üzletekben – például a Saks a Fifth Avenue-n és Nordstromban – árusítja. Az összetéveszthetőségre vonatkozó állításának alátámasztására a New Balance számos olyan közösségimédia-bejegyzésre hivatkozik, amelyek bizonyítékok a Golden Goose „Dad-Star” tornacipőjének eredetének az összetévesztésre.

A Golden Goose a novemberben benyújtott válasziratában eljárásjogi akadályokra hivatkozott, továbbá azzal érvelt, hogy a New Balancenak nincs a 990 modell külső megjelenését oltalmazó érvényes iparjogvédelmi joga. Az ügy arra mutat rá, hogy a márkák védjék és érvényesítsék termékeik kialakítását, külső megjelenését akár a védjegyoltalom révén. 

Christian Louboutin és a Meta összefog a hamisítványokkal elleni küzdelemben

A Meta és a Christian Louboutin év végén közösen pert indított egy mexikói magánszeméllyel szemben, mert állításuk szerint megsértette a Meta és az Instagram felhasználási feltételeit, valamint megsértette a Christian Louboutin szellemi tulajdonjogait azzal, hogy a Facebook és Instagram fiókokat hamis Christian Louboutin termékek értékesítésének népszerűsítésére használta. Az alperes legalább 44 Facebook és 32 Instagram fiókot hozott létre és működtetett.

Mind a Meta, mind a Louboutin perben követelik, hogy a bíróság véglegesen tiltsa el az alperest a jogsértő tevékenységtől, és kötelezze a fennmaradó készlete megsemmisítésére. A felperesek emellett kártérítést és kártalanítást is követelnek.

Nike kontra Skechers és New Balance, másolják a FlyKnit technológiát?

A Nike tavaly novemberben beperelte a New Balancet és a Skechers-t, mivel állítása szerint a szabadalmi oltalom alatt álló Flyknit technológiát a két márka engedély nélkül hasznosította cipői tervezésekor. A Nike Flyknit a cipők felsőrészéhez, egy speciális szőtt poliészter anyagból készült megoldás, ami zokniszerűen követi a lábfej vonalát.

A Skechers bizakodó, hogy a bíróság a keresetet elutasítja. Úgy véli, hogy a per eklatáns példa arra, hogy a Nike miként él vissza pénzügyi erőfölényével, és tesz meg mindent annak érdekében, hogy visszaszorítsa a piaci versenyt, és monopolizálja a cipők és a sportruházat piacát.

A New Balance mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a vállalat teljes mértékben tiszteletben tartja a versenytársai szellemi tulajdonjogait. Állítása szerint a Nike-nak nincs joga ahhoz, hogy kisajátítsa az iparágban már évtizedek óta általánosan használt megoldásokat, és azokat kizárólagos jogként érvényesítse. 

A Nike egyébként a két említett pert megelőzően is már indított pert a Flyknit technológia esetleges megsértése miatt. Így, tavaly januárban a kanadai sportmárkát, a Lululemont perelte be, mivel szerinte a kanadai cég négy sportcipőmodellje is sértette a Flyknit technológiát oltalmazó szabadalmat.

Egyelőre sem a Sketchers, sem a New Balance nem terjesztette elő válasziratát az ügyben.

Harc a „Jessica” név használatáért

Az amerikai énekesnő, Jessica Simpson cége a With You LLC tavaly nyáron pert indított Jessica Tirado kisvállalkozóval szemben, azt állítva, hogy az alperes ruházati termékeket és cipőket árusító „Jessica’s Everything Shop, JES” webshopja a „Jessica” név használatával bitorolja védjegyét.

A With You ugyanis kizárólagos jogosultja a „Jessica Simpson” szóvédjegynek, amelynek oltalma többek között ruhákra és kiegészítőkre áll fenn. A With You keresetében azzal érvelt, hogy Tirado által használt megjelölés összetéveszthetően hasonló védjegyével. A felperes továbbá azt is kiemelte, hogy az énekesnő által a médiában rendszeresen használt „Jes” és „Jess” becenevei tovább fokozzák az összetéveszthetőség veszélyét.

A With You továbbá azt is hozzátette, hogy a perindítást megelőzően felszólította Tiradot, hogy a megjelölését a „Tirado” szóelemmel kiegészítve használja tovább, mivel csak a „Jessica”, vagy annak rövidített „Jes” vagy „Jess” változatait tartalmazó megjelöléseket tartja sérelmesnek. Mivel Tirado a felszólításra nem reagált, így a cégnek nem maradt más választása, mint hogy jogait bíróság előtt érvényesítse. A felperes azt is hozzátette, hogy a keresetlevél kézbesítése után Tirado felajánlotta a peren kívüli egyezséget, azzal a feltétellel, ha a With You megtéríti a márkanév változtatásával járó költségeket. A felek között egyelőre nem jött létre egyezség, és Tirado válaszirata sem ismert.

Chiara Ferragni olasz influencert 1 millió euróra büntették félrevezető kampánya miatt

A közel 30 millió Instagram-követővel rendelkező olasz influencerre, Chiara Ferragnira közel 380 millió forint összegű bírságot szabott ki az olasz versenyhivatal, mivel jótékonysági kampánya során valótlanul állította, hogy a Balocco élelmiszeripari vállalattal kollaborálva piacra dobott limitált kiadású, a jellegzetes Chiara Ferragni márka motívumaival ellátott rózsaszín színű pandoro (olasz ünnepi édesség) megvásárlásával a fogyasztók egy torinói gyermekkórházat támogatnak.

Az olasz versenyhivatal azonban vizsgálata során megállapította, hogy a kampány megtévesztette a fogyasztókat, és az édesség megvásárlása során befolyt összegből a kórház végül nem részesült. Ugyanis a kórház még a limitált kiadású pandoro megjelenése előtt 50 ezer eurós egyszeri kifizetésben részesült, így a termék eladása és a kampánysorozat valójában nem befolyásolta az adomány mértékét. A hivatal kiemelte, hogy a felek magatartása jelentősen korlátozta a fogyasztók döntési szabadságát, mivel az szándékosan kihasználta szociális érzékenységüket.

December 18-án Ferragni egy Instagram-posztban kért nyilvánosan bocsánatot követőitől és tett ígéretet arra, hogy a bírságnak megfelelő összeget adományoz a kórháznak. Hozzátette, hogy a hivatali döntést megtámadja, mivel a büntetés mértékét aránytalannak tartja.

A Temu a piaci verseny visszaszorításával vádolja a Sheint

2023 év végén a kínai ultra fast fashion kiskereskedelmi vállalat, a Temu pert indított versenytársa, a Shein ellen szerzői jogok megsértése, valamint a beszállítókkal szemben tanúsított agresszív és megfélemlítő magatartás miatt.

Az ügy előzménye, hogy 2022 decemberében a Shein perelte be a Temut szellemi tulajdonjogainak megsértése miatt, míg válaszképpen a Temu tavaly júliusban indított pert a Shein ellen, mivel állítása szerint versenytársa megfenyegette és kizárólagossági megállapodásokra kényszerítette a gyártókat.

Tavaly októberben a felek végül egyezséget kötöttek, és megállapodtak abban, hogy a folyamatban lévő ügyekben a keresetektől elállnak, azonban a megállapodás a jövőbeni jogviták rendezésére nem tartalmazott rendelkezést.

Így a Temu anélkül, hogy megsértette volna versenytársával kötött megállapodást újból pert indíthatott a Sheinnel szemben. A Shein az ügyben egyelőre nem terjesztette elő válasziratát.

Deckers kontra Walmart, középpontban az Ugg, Hoka és Teva modellek

A Deckers cipőgyártó vállalat tavaly januárban védjegybitorlási pert indított a Walmart ellen, állítva, hogy a kiskereskedő olyan lábbeliket forgalmaz, amelyek összetéveszthetően hasonlóak az Ugg, Hoka és Teva márkái egyes modelljeihez.

Érdekesség, hogy a Deckers korábban is indított már bitorlási pert a Walmarttal szemben, állítva, hogy az alperes az Ugg cipőket oltalmazó formatervezési mintákat engedély nélkül használta. A korábbi ügyben a bíróság helyt adott a Deckers keresetének, és megállapította a bitorlás tényét. A Deckers válaszirata egyelőre még nem ismert.

Magyarország felkerült a GWI térképre

A világ egyik legnagyobb fogyasztói szokásokat feltérképező kutatócége a GWI, amely 52 ország 2,7 milliárd fogyasztóját profilozza 2009 óta. Az idei tanulmány érdekessége, hogy most először magyar fogyasztókra vonatkozó adatok is bekerültek ebbe az elemzésbe. A hazai kutatás 2023 első negyedévében 6,3 millió, 16 és 64 év közötti magyar internetfelhasználó megkérdezésével készült. “A kutatáshoz való csatlakozás lehetővé teszi Magyarország összehasonlítását 51 másik ország eredményeivel, olyan fontos területek mentén, mint internetezési- és médiafogyasztási szokások, fenntarthatóság, kereskedelem, technológia vagy épp gazdasági és anyagi helyzet megítélése. A felmérés hiánypótló, segítségével tudjuk a digitális marketing és média iparágat fejleszteni, erősíteni és az ügyfeleinket megfelelő tudással felvértezni.” – foglalta össze a kutatás igazi értékét Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere.

Pénzügyi kilátások: a magyar a legpesszimistább nemzet

A kutatás egyik legérdekesebb témája – ami talán mindennél jobban foglalkoztatja jelenleg a közvéleményt – a megélhetési költségek és az inflációra adott fogyasztói reakciók. A felmérés szerint világviszonylatban a legrosszabb a mutatónk a jövőre vonatkozó kilátások terén: a magyarok 44 százaléka számít arra, hogy rosszabb lesz a következő 6 hónapban a saját pénzügyi helyzete, illetve 72 százaléka szerint az ország gazdasági helyzete. Ez összhangban van azzal, hogy Magyarország Európában az első helyen áll az inflációs ráta tekintetében. Ezt ellensúlyozza, hogy a hazai 16-26 éves Z generáció még így is kiemelkedően optimista a saját pénzügyeit illetően, 34 százalékuk vélekedik pozitívan, amit részben életkori sajátosság is indokolhat. A magyarok pénzügyi tudatossága EU-s szinten mérve is az egyik legalacsonyabb. Kevesebbet használjuk mobilunkat pénzügyeink és költéseink követésére, tudatos tervezésére, nálunk ez a szám 33%, ebben a szomszédaink erősebbek (csehek: 50%, lengyelek: 39%).

A környezettudatosság továbbra is luxus, nem alapfeltevés

Nagyjából megegyezik az európai trendekkel a magyar adat, miszerint az inflációs környezet először a fenntarthatóságra törekvő, környezettudatos fogyasztói elvárásokat emészti fel, de még így is a magyarok 48 százaléka várja el a márkáktól, hogy környezetbarátok legyenek (EU átlag: 43%). Közülük is elsősorban a nők, a Baby boomerek és a magasabb jövedelemmel rendelkezők vélekednek így. “Magyarországon a fenntarthatóság a kereskedelem egyik legfelkapottabb témája volt egészen a COVID megjelenéséig, ám a járvány hatására kicsit háttérbe szorult, helyét az egészség vette át 1-2 évre. Most a téma újra kezd előtérbe kerülni, de az árérzékeny fogyasztót nehéz önmagában a fenntarthatóság hívószavával terelni. A Z-generáció itt is érzékenyebb erre a kérdéskörre, de a jövedelmi gátak még sokszor visszafogják.” – tette hozzá Madar Norbert, a GKID & TrendSight vezető tanácsadója és partnere. Kimutathatóan érződik az ártudatosság erősödése az európai átlaghoz képest, Magyarországon a termék-összehasonlító oldalak nagyobb szerepet játszanak (26% vs. EU: 20%), különösen az idősebb generációk körében.

Egyértelműen Facebook-ország vagyunk

Egyfajta kettősség sejlik fel abban, hogy a kutatás szerint magas a magyarok technológia iránti érdeklődése (összevetve más érdeklődési körökkel, mint például történelem, politika vagy színház) mégis régiós összehasonlításban továbbra is jelentős itthon a hagyományos média fogyasztása, szemben a modernebbnek tartott online vagy streaming csatornákéval. Például a TV kiemelkedően erős (72%), még a fiatalok körében is (59%). A magyarok az európai átlaghoz képest szívesebben használják a barátokkal és családdal való kapcsolattartásra a közösségi média csatornákat (93% vs. EU: 65%). Itthon a platformok közül a Facebook áll az élen, 74 százalék használja naponta, ami jóval magasabb, mint az európai átlag (45%). Ugyanígy a Facebook csoportok használata is sokkal intenzívebb nálunk (55% vs EU: 35%). “A Facebook erős pozíciójában az is benne van, hogy a pandémiás években ez lett sokak kapcsolattartási módja, az 50+ korcsoport is aktívabb lett ekkor. Az látszik, hogy a használat fő célja a kapcsolattartás, amelyre más közösségi média oldalak kevésbé alkalmasak.” – magyarázta el Neulinger Ágnes fogyasztóimagatartás-szakértő, a Pécsi Tudományegyetem kutatója. A másik két leggyakrabban használt csatorna itthon napi használatot tekintve az Instagram (33%) és a TikTok (24%), ami az előbbinél a régiós átlag alatt van (43%), utóbbinál pedig hasonló értéket mutat (25%).

A fiatalok miatt feljövőben a SHEIN és az Amazon

A kutatásból kiderült, hogy az eMAG – az ország legnagyobb forgalmú e-kereskedőjeként – egyeduralkodó a hazai piacon, a magyarok 55 százaléka használta az elmúlt 1 hónapban. A Jófogás a 2. legnépszerűbb e-kereskedelmi oldal Magyarországon – az internetezők 38 százaléka használta – különösen az X generáció tagjai. A fiatalabb generációk körében viszont kiugróan közkedvelt – a sokak által kereskedelmi gyakorlatai miatt bírált – SHEIN, valamint az Amazon. A SHEIN kifejezetten nagyot menetel, a magyarok 12 százaléka látogatta vagy használta, míg a Z generációs fiatalok körében ez a szám már 27 százalék.  Érdekesség, hogy a magyarok jobban kedvelik az Amazont, mint a csehek (11% vs. 8%), főként a fiatalok és a magas jövedelmű fogyasztók. Ugyanezt az arányt mutatja az eBay is, majdnem kétszer olyan népszerű itthon, mint a cseheknél (14% vs. 7%), különösen a férfiak és az egyetemi végzettségűek körében. Beáll a sorba a Wish is: a magyarok jobban kedvelik, mint régiós szomszédaink (14% vs. 7%).

Itthon a ruházati cikk a legkedveltebb online vásárlási kategória, a magyarok 17 százaléka vásárolt ruhát online az elmúlt hónapban. A fiatalabb generációk szívesebben teszik mindezt, de összességében Magyarország még mindig elmarad a szomszédos országoktól és általában Európától. A technológiát, mint online vásárlási kategóriát szintén kedvelik a magyar fogyasztók, 5 százalékuk vásárolt okostévét online, ami több mint kétszerese a lengyel adatnak (2%). A magyarok az európai átlagnál gyakrabban vásároltak vitaminokat/étrendkiegészítőket (11% vs. 8%) online csatornákon.

A Publicis Groupe Hungary-ről

Az 1926-ban alapított Publicis Groupe, a világ harmadik legnagyobb média- és kreatívipari cégcsoportja, több mint 100 országban, mintegy 100 000 munkavállalót foglalkoztatva élen jár a globális kommunikációs és reklámszakma teljesítmény alapú digitalizációjában. Hazai ága, a Publicis Groupe Hungary hat ismert ügynökségi márkát (Leo Burnett, Publicis, Saatchi & Saatchi, Starcom, Performics, Zenith) és több mint 300 szakembert fog össze budapesti irodájában, az Irányi Palotában lévő Publicis House-ban. A cégcsoport olyan ismert nemzetközi márkák kommunikációját látja el Magyarországról, mint a Procter&Gamble vagy a Heidelberg. Bővebb információ: https://www.publicisgroupe.hu/

A GWI-ről

A GWI-t Tom Smith alapította 2009-ben az Egyesült Királyságban. A cég világszerte kiadók, médiaügynökségek és marketingszakemberek számára nyújt betekintést célközönségük vásárlói szokásaiba. A GWI 52 ország fogyasztóit profilozza 2,7 milliárd csatlakoztatott fogyasztóból álló panellel, amely előfizetéses platformon keresztül érhető el. A hazai kutatás 16-64 év közötti internetfelhasználók körében, 6.3 millió fő megkérdezésével készült online kérdőív formájában 2023. első negyedévében. A kérdéseket a GWI egységes módszertan mentén vizsgálta minden országban az internetező lakosságra reprezentatív mintán.