A magyar vállalatok és a pénzügyi világ várható alakulása, jövőképük, digitalizációjuk és innovációs lehetőségeik kihatnak az életünk minden területére. A K&H jövőkutatása mélyinterjúkat készített innovatív cégek vezető munkatársaival, fintech terület- és digitális transzformáció szakértőkkel, illetve jövőkutatókkal. Így jött létre a K&H top 10 innovációs trend, melyek mind megkerülhetetlen pontjai lesznek a gazdasági életünknek.

Mi lesz a jövőben?

“Hiába tűnik elcsépeltnek, tény, hogy a mai és a jövőbeni gazdasági fejlődésben az adat és az adatkezelés különösen fontossá válik. Az árfolyama is fokozatosan emelkedik, azaz az adatok egyre drágulnak, és egyre nagyobb figyelem terelődik arra is, hogy kié az adat. A fogyasztók már nem csak megoszthatják az adataikat különböző szolgáltatókkal, de el is adhatják nekik, pénzért. Az adatbiztonsági kérdések és megoldások is felértékelődnek” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője. Hozzátette: “Adat nélkül nincs fejlődés, ahogy innovációs lépések nélkül sem. Kutatásunk alapján sajnos itthon nem rózsás a helyzet.”

Az előrelépés kulcsa a cégek működésére szabott innovációs stratégia lenne Németh Balázs szerint, ám kevesebb, mint 20 százalékuk rendelkezik vele. Az innovációs stratégia segítségével könnyebben tud reagálni egy-egy vállalat a várható változásokra, amelyek nagy körvonalakban már most megjósolhatók. A K&H jövőkutatás pedig nevesíti is azt a 10 innovációs trendet, amelyek várhatóan 2030-ig meghatározzák majd a gazdaság mindennapjait.

Ez alapján a mesterséges intelligencia észrevétlenül lesz jelen az élet minden területén. Akár olyan napi területekre is betörhet, mint az élő beszéd szimultán fordítása, azaz bármilyen nyelven beszélő személlyel tudunk majd élőszóban valós időben kommunikálni az automata tolmácsok segítségével. Az emberi- és mesterséges intelligencia a munkahelyeket is átalakítja, Németh Balázs szerint ez azonban nem jár a foglalkoztatás csökkenésével, együttműködésalapú partnerség lesz, ezzel pedig fokozódhat a vállalatok hatékonysága. Az automatizálás és a robotizáció hatására radikálisan megnőhet az igény az automatizált üzemeket tervező, felügyelő, karbantartó képzett munkaerő iránt. A folyamatosan változó világ, a munkaerőpiac átalakuló igényei megkövetelik a folyamatos alkalmazkodást. A tanulás minden szempontból átalakul, szintén digitális alapokra terelődik.

A vállalatok működését a fenntarthatósági szempontok is dominálni fogják. Ezt fogja diktálni üzleti érdekük is. Radikálisan nőni fog a fogyasztói igény a karbonsemlegességre, megjelenhetnek a karbonsemleges fogyasztók, akik egyfajta „energiaremeteként” élik életüket. Ez a viselkedés a vállalatok körében is egyre elterjedtebb lesz. A fogyasztók számára az egyik legfontosabb információ az lesz, hogy bizonyos cselekedeteik (vásárlás, utazás) mekkora ökológia lábnyommal járnak.

Az egészséges étkezés terjedése már ismert trend, a fő változást 2030-ig a vörös húsoknak az étrendből való szinte teljes kikerülése okozhatja. A kieső táplálékot mesterségesen előállított húsok, illetve a fogyasztáshoz minél közelebbi helyen előállított élelmiszerek pótolhatják.

Az ügyintézés teljesen digitális lesz, és olyan területekre is betör és egyeduralkodóvá válik, mint a választások vagy népszavazások lebonyolítása. Az adatátviteli és számítási kapacitások terén egyrészt az 5G technológia, másrészt a kvantum számítástechnika hoz el olyan infrastrukturális változásokat, melyek a mindennapjaink terén is éreztethetik hatásukat. Ma még a többség a kriptovalutákkal azonosítja a blokklánc technológiákat; valójában ennél sokkal többre hivatott ez a rendszer és az évtized végére szinte mindenhol megjelenik, ahol adatok biztonságos tárolásáról van szó.

A mindennapjainkban és otthonainkban egyre nagyobb szerepet kapnak az újabb és egyre modernebb okoseszközök, de ezek folyamatos fejlődésen mennek át és nem várható forradalmian új technológia. Azonban a virtuális, vagy kiterjesztett valóság alkalmazások és eszközök olyan szintre fognak eljutni, hogy a látás és hallás mellett, már az összes többi érzékszervünk számára is a valósággal felérő élményt tudnak nyújtani.

Összefoglalva a K&H top 10 innovációs trend:

1. fenntarthatóság mindenek előtt a vállalati működésben
2. az ökológiai lábnyom kötelező kompenzálása; sharing economy és „energiaremeték”
3. egyre több „G” (5G, 6G…), konnektivitás, a blockchain technológia térnyerése
4. az adat: valóban a legfőbb érték és erőforrás, akár valuta is
5. „csendes” és folyamatos digitális evolúció; a VR/AR új szintre lép
6. a mesterséges intelligencia észrevétlenül jelen lesz az élet minden területén
7. e-közigazgatás – nem csak a napi ügyintézésben
8. a robotokon túl: projekt jellegű munkavégzés, lazább kötődés a munkaadóhoz
9. valóban élethosszig tartó tanulás; kooperáció; digitális tudásmegosztás
10. öko-tudatos táplálkozás; egyes élelmiszerek eltűnése, mesterséges előállítása

 Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

17 iparág több mint 70 csapata nyert eddig felvételt a K&H Csoport által működtetett Start it @K&H inkubátorba. A 2017-ben indult fejlesztőprogram két helyszínen, Budapesten és Győrben várja ismét a korai fázisban lévő, de nagy fejlődési potenciállal rendelkező startupokat, hogy legalább fél éven keresztül segítse őket termékfejlesztési, befektetéskeresési céljaik elérésében. A Start it @K&H programjának lényege a segítségnyújtás és a tudásátadás, ezért a szakmai mentorok mellett a már tapasztalt alumni csapatok bevonásával folytatódik a program. „A K&H számára kulcsfontosságúak a fenntarthatósági törekvések, ezért az idei évben az ilyen tevékenységű startupok kiemelt felkarolásával járulunk hozzá a környezetbarát szemléletmód terjesztéséhez, népszerűsítéséhez” – árulta el Németh Balázs, a K&H innovációkért felelős vezetője.

A fenntarthatóság a nyerő

Az idei inkubációs időszakban az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság. A mentorok Budapesten nyolc, Győrben hat startup kiválasztását tervezik és három fontos szempont alapján értékelik majd a csapatokat. A csapattagok elhivatottsága mellett figyelembe veszik, hogy az ötlet mennyire innovatív és piacképes. A harmadik fontos tényező pedig az üzleti terv kidolgozottsága, a vállalkozás reális pénzügyi célkitűzései. Ebben sikertényezőként nemcsak a pénzbeli megtérülést, hanem a társadalmi és környezeti hatásokat is értékeli majd a szakmai zsűri. A Start it @K&H inkubátorban nevelkedett csapatoknak köszönhetően ugyanis számos fenntartható, környezetbarát fejlesztés vált már elérhetővé. Ilyen például a Munch ételmentéssel foglalkozó innovációja, a Bedrock.farm vegyszermentes, a hazai éttermeket friss, helyben termesztett zöldségekkel kiszolgáló megoldása, vagy a Sharention, amely a sharing economy nyújtotta előnyöket kihasználva nagy értékű elektronikai eszközök kölcsönzését teszi lehetővé nagyobb vállalatok munkatársai között.

A Start it @K&H inkubátorprogramba szeptember 5-én éjfélig itt lehet jelentkezni.

Fotó: Mika Baumeister, Unsplash

A Toyota és a Park24 megállapodtak egy Tokió központjában induló autómegosztó szolgáltatás próbaüzemeltetéséről. Ez az első lépés az új mobilitási szolgáltatásokkal kapcsolatos együttműködés kialakítása felé.

A környezetbarát, városi forgalomban akár 50-70%-ban tisztán elektromos üzemmódban, fogyasztás és károsanyagkibocsátás mentesen közlekedő hibrid elektromos autóiról ismert Toyota és a Park24 bejelentették egy Tokió központi részein működő autómegosztó szolgáltatás próbaüzemére vonatkozó döntésüket. A Toyota célja, hogy megvalósuljon az a mobil társadalom, ahol mindenkinek lehetősége van biztonságban és megbízható módon élvezni a szabad mozgást és annak örömét, ezért a vállalat megállapodást írt alá a fenti próbaüzemről azzal a céllal, hogy a Toyota Mobilitási Szolgáltatás Platformját (MSPF) hasznosító új szolgáltatást fejlesszen ki – áll a Toyota közleményében.

Miközben az autóipar évszázadonként egyszer előforduló átalakulást él meg, a vásárlói igények már meghaladják a hagyományos járműtulajdonosi igényeket, és egyre inkább a megosztott használat felé mutatnak. Azon közös szándék alapján, hogy megvalósuljon a mobil társadalom, ahol mindenki élvezheti a mozgás szabadságát, a Toyota és a Park24 2015 áprilisa óta együttműködik az autómegosztó szolgáltatások tesztelésén, például a személyes mobilitás elvén alapuló Times Car PLUS Toyota i-ROAD Drive és a Times Car PLUS × Ha:mo projektek keretében. Ezek célja, hogy hozzájáruljanak az alacsony szénkibocsátású, élhető városok létrejöttéhez, és hogy új városi közlekedési hálózat kialakítása révén biztosítsák a mozgás szabadságát. A mostani kezdeményezésnek az is célja, hogy tovább erősítse a két vállalat közti együttműködést. A Toyota TransLog kommunikáció-alapú fuvarnaplóit és mindkét vállalat autómegosztó berendezéseit beépítették a Park24 Times Car PLUS autómegosztó szolgáltatásába. A projekt a Park24 Times Car PLUS révén működő autómegosztó operációs rendszerén alapul, ami 900 000 tagot szolgál ki több mint 20 000 jármű segítségével. Míg ez a próbaüzem várhatóan olyan adatokat eredményez, amelyek révén kidolgozhatók és tovább fejleszthetők az MSPF funkciói, a Toyota és a Park24 számára is lehetővé teszi a jövőbeni mobilitási szolgáltatások, fedélzeti terminálok és rendszerfejlesztések tesztelését. A Toyota és a Park24 arra számítanak, hogy ez a próbaüzem segít majd a biztonsági célú fejlesztésekben is, akárcsak a hatékonyabb és jobban automatizált karbantartási tevékenység kialakításában, írják.

Kiemelik: mindemellett a működését áprilisban megkezdő Toyota Mobility Service is szerepet játszik majd e kezdeményezés promóciójában. A próbaüzem céljára 60 darab Toyota C-HR járművet jelöltek ki, a 10 hónapos próbaüzem 2018 júniusától 2019 március végéig tart majd. A most bejelentett megállapodás mellett – a múltbéli kezdeményezésekre is alapozva – a Toyota és a Park24 célja, hogy közösen új mobilitási szolgáltatásokat hozzanak létre, és a jövőbeni pozitív változások előmozdítása mellett elkötelezett partnerekként járuljanak hozzá a társadalom jólétéhez.

Az eNET két évvel ezelőtti, első sharing economy kutatása még a közösségi gazdaság korai szakaszát detektálta. Az elmúlt két évben a közösségi gazdaság legnagyobb szereplői megerősödtek, a piaci jelenlétük által felvetett kérdéseket a hagyományos konkurensek és az állami szabályozás sem tudja megkerülni. Nyáron, kétéves működés után kivonult Magyarországról az Uber, ugyanakkor az általa hagyott piaci résbe azonnal benyomultak az új szolgáltatók, szolgáltatások. A másik nagy sharing economy szereplő, az Airbnb 2015-ben a vendégéjszakák számát tekintve itthon megszerezte a szálláspiac ötödét a BDO adatai szerint. A közösségi gazdaság formáit ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni – de hogyan viszonyulnak ehhez a magyarországi internetezők?

Megosztó vélemények

A hazai felnőtt netezők egyharmada hallott már a közösségi gazdaság / megosztáson alapuló gazdaság / sharing economy fogalmáról, amelyet elsősorban a közös tulajdonláshoz, használathoz kötnek, de markánsan megjelenik a rendszer kölcsönösségen alapuló jellege, a megosztás, a bérlés-csere, illetve a költséghatékonyság dimenziója is.

A sharing economyt pillanatnyilag visszafogott lelkesedés övezi az internetezők világában. Bár izgalmas, új lehetőségnek tartják, valamint olyasminek, ami jó mód környezetünk védelmére (46% ért ezen állításokkal egyet), mégis nagy visszatartó erő a használatban a bizalom megléte vagy hiánya: közel hattized úgy nyilatkozott, hogy nem bízik meg annyira idegen emberekben, hogy a tulajdonát kölcsönadja. Csak a netezők harmada véli úgy, hogy nagyobb értékű, vagy kihasználatlan tulajdonainkat jó ötlet kölcsönadni, bérbeadni.

Hazai sikertörténetek: Oszkár, Rukkola, Miutcánk

Hogyha sharing economy, akkor elsősorban autó- és szállásmegosztás. Mindkét terület folyamatosan és markánsan tematizálja a közvéleményt, elsősorban a két nagy szereplő, az Uber és az Airbnb térnyerése kapcsán. Nem csoda, hogy mind ismertségben, mind részvételben az autó- és szállásmegosztás tekinthető a közösségi gazdaság húzóágazatainak. Az internetezők, spontán módon, saját maguktól elsősorban az Ubert, Airbnb-t, Facebookot és az Oszkár telekocsit nevezték meg, mint olyan weboldalt vagy mobilapplikációt, ami a közösségi / megosztáson alapuló gazdasághoz társítható.

A közösségi autóhasználat az egyik legismertebb sharing economy forma: az internetes oldalon vagy applikáción keresztül szerveződő telekocsi lehetőségről tízből 9, a „közösségi taxiról” tízből nyolc internetező hallott már. A közösségi autóhasználat mellett a szállásmegosztás szolgáltatás mutat magas ismertséget, amennyiben tízből hat internetező tud ilyen lehetőségről. Közösségi finanszírozásról saját bevallása szerint minden ötödik, a közösségi irodákról kicsit több mint minden tizedik internetező hallott már. Az egyes részterületek ismertsége tehát magas, ugyanakkor ezt az ismertséget pillanatnyilag még Magyarországon csak korlátozottan sikerült használatra váltani a területen működő cégeknek.

Jó példa erre az Uber, ami kétéves hazai működése alatt megtízszerezte az ismertségét (79%-ra), viszont a használóinak aránya egy számjegyű maradt (7%) – való igaz, hogy meglehetősen korlátozott ideje volt arra, hogy résztvevőket verbuváljon magának, miközben mindössze a fővárosban volt elérhető. És, míg a hazai szálláspiacnak vendégéjszakák számát és forgalmat tekintve egyaránt markáns szereplője az Airbnb, addig egyelőre a hazai internetezők ritkán foglalnak szállást közösségi szállásmegosztó oldalakon keresztül: az Airbnb-t 4%, riválisát, a Couchsurfinget 1% használta már.

Érdekes, hogy amíg a nemzetközi piac nagy szereplőit sokan ismerik, de viszonylag kevesen használják, addig a magyar piacnak van egy lassan, de folyamatosan építkező szereplője, ez pedig az Oszkár Telekocsi: a szolgáltatás ismertsége 2014-hez képest megduplázódott, a használók aránya pedig (az internethasználók körében) 5%-ről 8%-ra emelkedett.

A hazai sikertörténetek közé tartozik még a rukkola.hu és a miutcank.hu – ezeket az oldalakat az internetezők valamivel több, mint tizede ismeri, és 2-2% használja – az internetes cikkekben, bejegyzésekben vizsgálódva a Rukkola a negyedik leggyakrabban emlegetett szereplője nálunk a megosztott gazdaságnak.

Dinamikusan növekvő részvétel

A hazai internetezők 22%-a vesz részt a sharing economy különböző formáiban, elsősorban a közösségi autóhasználatban – de meg kell itt említenünk a BUBI-t is, melyet a hazai internetezők 2%-a használt már, és további 14% lehetségesnek tartja, hogy használni fogja. A tipikus sharing-economy használó fiatal, fővárosi, magasan képzett, vagy még diák. Azzal együtt, hogy főként a fiatalok élnek ezekkel a lehetőségekkel, a szinglik vagy partnerükkel együtt élők terepe. A résztvevők motivációiban elsősorban a jövedelemkiegészítés, a környezet megóvása és a másoknak nyújtott segítség dominálnak.

A sharing economy az általa felvetett szabályozási kérdések és hagyományos gazdasági versenytársak akár gépromboló megmozdulásai ellenére is folyamatosan terjeszkedik, és széles bázisra számíthat: az internetezők több, mint fele hajlik arra, hogy használjon egy „közösségi taxi” szolgáltatást, és ennél is nagyobb az érdeklődés a telekocsi-lehetőség iránt, amit autósként minden második, utasként pedig háromból két internetező elképzelhetőnek tartana a maga számára. A szállásmegosztásban is szívesen részt vennének: tízből négy netező fogadna vendéget, adná kölcsön a lakását, házát internetes oldalon keresztül kölcsönösségi alapon vagy fizetség ellenében. Amikor pedig mi magunk keresünk szállást, realisták vagyunk: inkább olyan szállást választanánk, ahol nem él ott a tulajdonos/ kiadó is, illetve inkább fizetnénk érte, mintsem, hogy ingyen, szívességi alapon vegyük igénybe a lehetőséget.

Mindezek alapján elmondható, hogy a közösségi gazdaság már nemcsak a spájzban van, de ott toporog a nappalinkban és helyet akar foglalni a kocsinkban is.