Az EnterPrize program keretében az SDA Bocconi idén is megvalósította kilenc európai ország több mint ezerkétszáz kkv-vezetőjének és tulajdonosának bevonásával elkészített nagyszabású kutatását; emellett a Generali idén is meghirdette a kis- és középvállalkozásoknak szóló EnterPrize fenntarthatósági pályázatát is, melynek célja, hogy a jó gyakorlatok bemutatásával és díjazásával előmozdítsa a fenntarthatóság kultúrájának elterjedését.

Az elmúlt évek súlyos válságai komoly kihívások elé állítják az európai kkv-kat: a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború nyomán idén az egekbe törő inflációval és a gazdasági válsággal kell megküzdeniük. A financiális nehézségek mellett pedig még nagyobb erőfeszítéseket igényel a fenntarthatósági törekvések megvalósítása: a megkérdezett európai kis- és középvállalkozások 59%-a az energiaárak növekedését, míg 58%-uk az inflációt említette fenntarthatósági ambícióikat negatívan befolyásoló okként.

Mindemellett a kutatásban részt vevő vállalatok szerint emelkedett azon területek aránya, amelyeken jelentős akadályok hátráltatják a kkv-kat a fenntartható üzletmenetre való átállásban. A cégek több mint 50%-a jelezte, hogy törekvéseiket a szabályozói intézményi háttér hiánya és a bürokrácia akadályozza, az ösztönzők hiányát a kkv-k 49%-a emelte ki, továbbá az egyértelmű jogszabályi keretek hiánya és a vállalaton belül rendelkezésre álló készségek és kompetenciák hiányosságai is egyre hangsúlyosabb problémaként jelentkeznek.

Mindezek ellenére tavalyhoz képest 2%-kal mégis növekedett azon kkv-k aránya, melyek már bevezették vagy bevezetni tervezik fenntarthatósági stratégiájukat – Magyarországon 2022-vel összevetve idén 4%-kal több vállalat nyilatkozott így.

„A magyar kkv-k fenntarthatóságra való törekvése a Generali EnterPrize pályázatra benyújtott munkatervek számában is megnyilvánul: idén több mint 120 hazai vállalkozás adta le pályázatát környezetvédelem, munkavállalói jóllét és a mikroközösségek iránti felelősségvállalás kategóriákban. A mikro-, kis- és középvállalkozások fontos szerepet töltenek be Európa gazdasági fejlődésében, EnterPrize pályázatunkkal pedig célunk tovább növelni a fenntarthatóság jelentőségét felismerő szemléletmódot a kkv-k körében, valamint elősegíteni a pályázók közötti kapcsolatok kialakítását és esetleges jövőbeli együttműködéseiket” – mondta el Erdős Mihály, a Generali Biztosító vezérigazgatója.

Családi biogazdaság, gyártó és rendszerintegrátor vállalat, és kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégek a nyertesek között

A Sudár birtok (melynek gazdasági folyamataiért az Omnicont Kft. felel) a környezetvédelem témakörében benyújtott pályázatával aratott győzelmet. A vállalat egy hagyományos értékeken alapuló, modern, családi fűszer- és gyógynövénytermesztő biogazdaság 100%-ban vegyszermentes tevékenységgel. A növényeket saját maguk dolgozzák fel. Termékeik tartósító-, adalék- és színezőanyag-mentesek. Fókusztermékeik a gyógyításban és a gasztronómiában is használt kakukkfű szirup; illetve a tea- és fűszerkeverékek. Munkájuk során kiemelten ügyelnek a fenntarthatóságra, emellett a birtokon megváltozott munkaképességű munkaerőt foglalkoztatnak. Az EnterPrize pályázaton elnyert összegből a legtöbb speciális étrendbe is beilleszthető, vegán, gluténmentes, saját termesztésű alapanyagból készített krémleveseket fejlesztenek – piackutatásuk szerint ugyanis a célcsoportjukban igény van a minőségi, gyorsan elkészíthető élelmiszerekre.

Munkavállalói jóllét kategóriában a Ganzair Kompresszortechnika Kft. lett a győztes. A vállalat az egyedüli hazai gyártó, egyben rendszerintegrátor gáz-, ipari levegő, járműkompresszorok, áramfejlesztők és a hidrogéntechnológia területén. Élenjáró technológiai ismerettel rendelkeznek az ipari gázok sűrítéséről és az energetikai célú felhasználásáról. A villamosenergia-felhasználásuk 100%-át lefedő napelemes rendszerrel működnek, és hazánk első két zöldhidrogén-projektjének technológiai beszállítói. Céljuk az energiaszektor dekarbonizációja, a megújuló energiaforrások részarányának növelése (zöldhidrogén-technológia) és az energiahatékonyság. Az elnyert összegből egy komplett, a munkavállalói jóllétet erősítő programot valósítanak meg: terveik között szerepel a közösségi terek átalakítása, egy fitnesz-sarok létrehozása, illetve egészségmegőrző és csapatépítő aktivitások.

A mikrokörnyezet iránti felelősségvállalás kategóriában pedig a 3R-BioPhosphate Kft. nyerte el a 5 millió forintos támogatást. A vállalat nemzetközi szinten vezető szerepet tölt be a zéró emissziós pirolízis technológia és az ezzel előállított különböző biotermékek kutatás-fejlesztésében, tervezésében és teljes iparosításában. A társaság elsődleges profilja a mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek (biomassza-alapanyagok) újrafeldolgozása és hozzáadott értékű újrahasznosítása. A Generali EnterPrize program támogatásával céljuk a BioFarm gyógy-fűszernövény és zöldség körforgásos-önfenntartó mintakert és közösség létrehozása a nyugat-magyarországi, Fejér vármegyei Kajászón, melyet bemutatnának a vállalkozás mikrokörnyezetébe tartozó gyermek és felnőtt közösség részére. Fontosnak tartják a lakosság ösztönzését a fenntartható és körforgásos kertészkedésre – ezt egy lakossági saját zöldség-,/fűszer-,/gyógynövénymag csere-berével is szeretnék megvalósítani.

A három vállalkozás egyenként 5 millió forintot nyert programja megvalósítására az EnterPrize pályázat keretében.

A válaszokból kiderült, hogy a kkv-k elsősorban azt várják a döntéshozóktól, hogy nyújtsanak adókedvezményeket a fenntartható termékek és szolgáltatások népszerűsítése (73%) érdekében, emellett az Európai Unió által a zöld átmenet finanszírozására nyújtott támogatások növelését (67%), valamint az oktatás és a kapacitásépítés ösztönzését (63%) is sürgetik.

A megkérdezett kis- és középvállalkozások 59%-a szerint az energiaárak növekedése negatívan befolyásolja a fenntarthatósági törekvéseiket, míg 58%-uk az inflációt említette ennek okaként.

Emelkedett azon kulcsfontosságú területek aránya, amelyeken jelentős akadályok hátráltatják őket a fenntartható üzletmenetre való átállásban. A vállalkozások több mint 50%-a jelezte, hogy a szabályozói intézményi háttér hiánya és a bürokrácia akadályozza erőfeszítéseiket, ez az arány 2022-höz képest megduplázódott. A kkv-k 49%-a emelte ki az állami ösztönzők hiányát, szemben a tavaly mért 28%-kal. Ezen kívül évről évre jelentősebb problémaként rajzolódik ki a válaszokból az egyértelmű jogszabályi keretek hiánya és a vállalaton belül rendelkezésre álló készségek és kompetenciák hiányosságai is.

A fenntartható kkv-k ellenállóbbak a külső sokkhatásokkal szemben

A felmérés arra is rámutatott, hogy a fenntarthatósági tervvel rendelkező vállalkozások 52%-a tudott profitálni a NextGenerationEU (az Európai Unió több mint 800 milliárd eurós ideiglenes helyreállítási eszköze) alapokból érkező forrásokból, míg a fenntartható üzleti gyakorlatot mellőző vállalkozások körében ez az arány csupán 20% volt. Azok a cégek, amelyek a legjobban kidolgozott fenntarthatósági terveket követték – vagyis külön figyelmet fordítottak a munkavállalói jóléti kezdeményezésekre, a közösségi szerepvállalásra és az olyan, környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedésekre, mint például a körforgásos gazdaság, az energiahatékonyság és a dekarbonizáció – ellenállóbbnak bizonyultak a külső piaci kihívásokkal, például az inflációval, az energiaárak emelkedésével vagy az ukrajnai háborúval szemben is. Az is jól látható, hogy a fenntarthatóságra összpontosító vállalatok nem csupán környezeti hatás szempontjából teljesítettek jobban (82%), de nagyobb ügyfél-elégedettséget (75%) értek el és a vállalati hírnévre (64%) is pozitív hatással volt a felelős működés.

Marco Sesana, a nemzetközi Generali Csoport vezérigazgatója elmondta: „A kis- és középvállalkozások gazdaságunk valódi motorjaként kiemelt jelentőséggel bírnak. Egyértelmű, hogy egyre több és újabb kihívás veszélyezteti a kkv-k fenntarthatósági erőfeszítéseit, ugyanakkor a cégek pontosan látják, hogy hogyan lehetne őket hatékonyan támogatni ezen akadályok leküzdésében – ebben pedig kulcsszerep jut a politikai döntéshozóknak Európa-szerte. A kutatás a fenntartható átmenet fontosságát is kiemeli: az ilyen szemlélettel működő kkv-k jobban teljesítenek a főbb üzleti mutatókban és nagyobb ellenállóképességgel rendelkeznek a külső sokkhatásokkal szemben. Az SME EnterPRIZE pályázat harmadszori meghirdetésével a Generali ismét megerősítette elkötelezettségét a kkv-k fenntarthatósági kultúrájának támogatása és fejlesztése mellett.”

„Kutatásunk rávilágít arra, hogy az európai vállalkozások az elmúlt években tapasztalt kihívások közepette is nagyfokú ellenállóképességet mutatnak, ha elkötelezettek és tudatosak a fenntarthatóság területén. Eredményeink azt mutatják, hogy a válaszadó kkv-k 43%-a már most is követ valamilyen fenntarthatósági stratégiát vagy éppen folyamatban van annak bevezetése. Ez a tavalyi felméréshez képest 3%-os, a 2020-as adathoz képest pedig 10%-os növekedést jelez” – mondta Francesco Perrini, a kutatást végző SDA Bocconi fenntarthatósági dékánhelyettese, az intézmény Fenntarthatósági Laboratóriumának tudományos igazgatója, a Bocconi Egyetem Menedzsment és Technológia Tanszékének professzora. „Még inkább figyelemre méltó, hogy az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) stratégiák alkalmazása mellett szóló üzleti érvek ma már teljesen egyértelműek. Kutatásunk megerősíti, hogy az ilyen megközelítés mentén működő vállalkozások minden területen jobban teljesítenek. a megkérdezett kkv-k 82%-a számolt be környezeti hatásának javulásáról, míg 74%-uk a működési hatékonyság javulását említette. a Ezen túlmenően a kkv-k 68%-a számolt be arról, hogy új piacra lépett, ami azt jelzi, hogy a fenntartható üzleti gyakorlatok követése egyre fontosabb az új szegmensek felé terjeszkedő vállalkozások számára.”

Magyarországon nőtt a fenntarthatósági stratégiával rendelkező kkv-k aránya a tavalyi évhez képest

A megkérdezett német és olasz kis- és középvállalkozások több mint fele nyilatkozott úgy (55% és 51%), hogy már bevezette stratégiáját a fenntartható átmenet előmozdítása érdekében vagy a közeljövőben tervezi ezt a lépést. Portugália (49%) és Ausztria (44%) némileg lemaradva szintén az élmezőnyben szerepelt. A 43%-os európai átlagot képviselte Spanyolország, míg ez alatt teljesített Franciaország, Magyarország, Csehország és Horvátország.

A legtöbb, fenntarthatósági tervvel nem rendelkező vállalat a felmérés szerint Csehországban (46%) működik, ezt követi Horvátország (44%), majd Franciaország és Spanyolország (41%). Az európai átlagot képviselte ezen a téren Ausztria 37%-kal, ennél Magyarország csak minimálisan tejesített rosszabbul (38%). A legkevesebb „lemaradó” kkv Németországban (30%), Olaszországban (33%) és Portugáliában (33%) található.

2022-vel összevetve idén 2 százalékponttal nőtt Európa-szerte azon kkv-k aránya, melyek már bevezették vagy bevezetni tervezik fenntarthatósági stratégiájukat. A legnagyobb előrelépés az előző évhez képest Olaszországban tapasztalható 14 százalékponttal, ezt követi Németország 8 százalékponttal és Magyarország 4 százalékponttal. Az összes többi országban csökkenést mértek: Franciaországban, Csehországban és Spanyolországban 3 százalékpontos visszaesést regisztráltak. Mivel Horvátország és Portugália esetében nem állt rendelkezésre 2022-es adat, a legutóbb, 2020-ban mért számokkal összevetve a Portugáliára vetített arány 13 százalékponttal nőtt, míg Horvátországé 6 százalékponttal csökkent.

Fotó: Valentin Farkasch/unsplash.com