„Ez a magyar vállalkozások számára azzal jár, hogy 2020. december 31-ig elméletben követhetnék közvetett adók területén az eddigi gyakorlatokat.

Mindazonáltal, az átmeneti időszakban is kiemelt figyelemmel kell kísérni a jogalkalmazási, hatósági gyakorlatot annak érdekében, hogy a folyamatos működés során ne érjék meglepetések a vállalkozásokat” – mutatott rá dr. Gábor Zoltán, a Deloitte adó- és jogi osztályának szenior menedzsere.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti megállapodás első tervezetének 2018. márciusi megjelenése óta a vámokra és határokra vonatkozó rendelkezések nem változtak jelentősen. Az új fejlemények szerint az átmeneti időszak meghosszabbítható, azonban ez csak egy alkalommal lehetséges, és 2020. július 1-ig dönteni kell róla. Az átmeneti időszak során a vámok, az áfa és a jövedéki adó kezelése lényegében ugyanaz marad, mint most; az Egyesült Királyság továbbra is a Vámunió és a Közös Piac része marad, és hozzáfér a szükséges hálózatokhoz, informatikai rendszerekhez és adatbázisokhoz.

Az adó- és vámügyi adminisztratív együttműködésekről még egyeztetések folynak, de várhatóan a vámrendszer szempontjából az átmeneti időszak alatt a vámáru-nyilatkozatokat továbbra is úgy fogják kezelni, mint most, tehát az EU és az Egyesült Királyság között nem lesz rá szükség. Az átmeneti időszak után, amennyiben azt nem hosszabbítják meg, és nem születik átfogó megállapodás a jövőbeli együttműködésről, akkor a korábbi megegyezés értelmében egy készenléti megoldást alkalmaznak majd, amíg egy újabb megállapodás hatályba nem lép. Az EU és az Egyesült Királyság között már született egy egyezmény Írországról és Észak-Írországról, amely egy „készenléti” megoldást is tartalmaz.

A készenléti terv lehetővé tenné egy Egyesült Királyság – Európai Unió vámterület létrehozását, ami azt jelentené, hogy nem lenne szükség vámilletékekre, kvótákra vagy az eredet ellenőrzésére az EU és a szigetország között. Észak-Írország szorosabban követné az Európai Unió Vámkódexét és a Közös Piachoz jobban igazodna, mint Nagy-Britannia.

„Bár a részletek még nem elérhetők, valószínűnek látszik, hogy az Egyesült Királyság és az EU között szükségesek lesznek behozatali és kiviteli nyilatkozatok, de Észak-Írország és Írország felé nem.

A sajtóban sokan feltételezik, hogy bármely, az Egyesült Királyság és az EU közötti vámunió (akár a készenléti terv részeként, akár új kereskedelmi konstrukció részeként) megszüntetné a behozatali és kiviteli belépési feltételeket. Törökország azonban jelenleg vámuniót alkalmaz az EU-val, mégis fennállnak a behozatali és kiviteli követelmények” – mutatott rá dr. Schütt Attila, a Deloitte adó- és jogi osztályának menedzsere.

Fontos megjegyezni, hogy a fentiek akkor irányadóak, ha az Európai Parlament jóváhagyását követően a megállapodást jóváhagyja az Egyesült Királyság is. Amennyiben ez nem történik meg, az Egyesült Királyság a jelenlegi állás szerint 2019. március 29-én kilép az EU-ból, és ugyanúgy kell kezelni, mint bármely más nem uniós országot.

A jelenleg hatályos szabályozás értelmében termékek Európai Unión belüli kereskedelme során az áfa szempontjából két ügylet valósul meg: egy áfamentes értékesítés a kiindulási tagállamban és egy megadóztatott beszerzés a rendeltetési hely szerinti tagállamban. Az EU-n belüli beszerzés lényege, hogy a beszerzőnek a megvásárolt termékre vonatkozó, a beszerzés tagállama szerinti áfakulcs alapján kell a fizetendő adót felszámítania.

Az Európai Parlament által elfogadott javaslat értelmében az említett tranzakció egy, a rendeltetési hely szerinti tagállam áfa mértékének megfelelően adóztatott értékesítésként lenne kezelhető, vagyis megszűnne a határon átnyúló termékátruházások áfa szempontú kettébontása áfamentes értékesítésre és adóköteles beszerzésre. Főszabályként az áfát az értékesítőnek kellene felszámítani, akinek módjában áll majd egy portálon keresztül ellenőrizni az egyes tagállamokban alkalmazandó áfa mértékét.

„A javaslat fontos eleme a minősített jogalany státuszának létrehozása. Azt, hogy mely vállalkozások élvezhetik a minősített jogalany státusszal járó előnyöket szigorú és valamennyi tagállamban összehangoltan alkalmazott kritériumok alapján kell megállapítani. Ezeket a feltételeket az engedélyezett gazdálkodó uniós vámkódex szerinti kritériumaival szükséges összehangolni” – hangsúlyozta Schütt Attila, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának menedzsere.

Arra vonatkozóan, hogy egy gazdasági szereplő minősített adóalany-e, a VIES rendszer fog tájékoztatást nyújtani. A minősített jogalany státusz alapvető előnye, hogy ilyen félnek történő közösségi értékesítéskor nem kell az értékesítőnek áfát felszámítania, hanem azt a beszerző fél – minősített státuszára tekintettel – maga számítja fel és vonja le az erre irányuló feltételek megléte esetén.

A javaslat szerinti áfarendszer alapját képezi a vállalkozások egységes nyilvántartási rendszere (egyablakos ügyintézés), ami lehetőséget biztosít a fizetendő áfa megfizetésére és levonására is, a várakozások szerint az adminisztratív terhek növekedése nélkül vagy akár azok csökkentésével. Az áfa elszámolásának ez a módja (Mini Egyablakos Rendszer) már ismert azon vállalkozások számára, amelyek az Európai Közösség országaiba teljesítenek távolról is nyújtható szolgáltatást, mint például távközlési, rádió- és televízióműsor-, illetve elektronikus szolgáltatás a nem adóalany fogyasztók, például magánszemélyek részére. A végleges rendszer bevezetését megelőzően az Európai Bizottság négy területen átmeneti jelleggel további módosításokat tervez a hatályos héa-rendszer (hozzáadottérték-adó) tökéletesítése érdekében.

Ezen területek:

A héa-azonosító számnak az Európai Közösségen belüli értékesítések mentességével összefüggésben betöltött szerepe,

a vevői készletekkel kapcsolatos megállapodások, a láncügyletek

és a szállításnak az Európai Közösségen belüli ügyletek mentesítése céljából történő bizonyítása.

„Az átmeneti rendelkezéseket a tervek szerint 2020. január 1-jétől kellene alkalmazni, míg az átfogó reform bevezetésére még mindenképp éveket kell várni, de az elfogadott keretszabályozás jól mutatja a jövőbeni várható változások irányát. Az új áfaszabályozás bizonyos vállalkozásoknak – így különösen a minősített jogalanyoknak – egyszerűsítést fog jelenteni nemzetközi ügyleteik során, ezért mindenképpen érdemes minél előbb átgondolni, hogy milyen változtatásokra van esetleg szükség a társaság jelenlegi működése szempontjából az adott státusz elérése érdekében” – mutatott rá Tancsa Zoltán, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának partnere.