Az információ hatalom

Ezek a szolgáltatások úgynevezett „pixeleket, trackereket”, azaz internetes webhelyebe ágyazott nyomkövetőket alkalmaznak, amelyek a weboldalak látogatóiról gyűjtenek adatokat: milyen termékeket tekintettek meg, mire kerestek rá, több felkínált opció közül melyiket választották, milyen gyakran látogatták az oldalt – a lehetőségek határtalanok. A felhasználók adatait ezután elemzés alá vetik és részletes profilokat állítanak össze belőlük, lehetővé téve a célzott reklámozást és a testre szabott tartalmak prezentálását. Gondoljunk csak a Facebook idővonalunkra: releváns hírekkel, cikkekkel, hirdetésekkel találkozunk rajta, mintha valaki kiválogatta volna őket számunkra.

Nem hiába, hiszen az így gyűjtött információk segítik a vállalkozásokat célcsoportjuk meghatározásában, a potenciális vásárlói kör elérésében és az ügyféligényekhez való igazodásban. Minél jobban ismeri a vállalkozás a potenciális ügyfeleinek preferenciáit, annál kedvezőbb arányban lesz a látogatóból vásárló, a vásárlóból törzsvendég.

A pixelek alkalmazása bármely vállalkozás számára meglehetősen egyszerű: a megfelelő kezelőpult használatával (pl.: Google Analytics, Meta Business Settings) néhány kattintással hozzá is adhatjuk weboldalunkhoz a rejtett követőprogramot, ami innentől rögzíti az oldalt látogató felhasználók tevékenységét, majd azokat rendszerezésre továbbítja különböző elemzőszoftvereknek.

Pixelt alkalmazó vállalkozásként rengeteg adatról kaphatunk elemzést; a Facebook „követője” például 17 különböző eseményt rögzít a weboldal látogatása kapcsán. Számlálja többek között, hogy a felhasználó mit vásárol, milyen tartalomra iratkozik fel, mely terméket tesz a kívánságlistájára vagy a kosarába. Mindezt IP-címhez, készülékhez, földrajzi elhelyezkedéshez, sőt, a kijelző felbontásához kapcsolva rögzíti a szolgáltató.

Az adattovábbítás

Az így összeállított felhasználói adatokhoz természetesen hozzáfér az a vállalkozás, aki az adott szolgáltatásra (pl. Meta Pixel) előfizet, azonban hozzáfér maga a szolgáltató (pl. Meta) is, aki ezeket az adatokat a felhasználókról az Európai Unióban és az Egyesült Államokban is tárolja.

„Mivel az az Európai Bizottság júliusban elfogadta az Egyesült Államokkal kötött keretmegállapodásra vonatkozó megfelelőségi határozatát, így ezen szolgáltatások használata – és a weboldal látogatók adatainak Egyesült Államokba való küldése – jelentősen leegyszerűsödik” – mondja Hegyi Áron ügyvéd (nyitó képünkön). A weboldal látogatók adatainak tengerentúlra történő továbbításához a továbbiakban nem lesz szükséges további garanciák (pl: általános adatvédelmi kikötések, adattovábbítási hatásvizsgálat) alkalmazása, feltéve, hogy a címzett szolgáltató szerepel az Egyesült Államok által nyilvántartott megfelelőségi listán és ezt az adatokat küldő (elemző szolgáltatásokat alkalmazó) vállalkozás ellenőrizte.

Kell a hozzájárulás

Arra azonban sok vállalkozás és marketing ügynökség sem gondol, hogy az ilyen elemző szolgáltatások használatának előfeltétele, hogy a weboldal látogatók adataik kezeléséhez és továbbításához hozzájáruljanak. Hozzájárulni a weboldal látogató pedig csak akkor tud, ha az adatok gyűjtésének módjáról előzetesen és átlátható módon részletes tájékoztatást kap.

A pixeles követéssel kapcsolatos egyik fő aggály pontosan az ilyen jellegű adatgyűjtési gyakorlat átláthatóságának hiánya. Sok weboldal látogató egyáltalán nincsen tudatában annak, hogy a weboldal kódjába ágyazott nyomkövetőkön keresztül böngészés közben az adatait folyamatosan gyűjtik és elemzik.

Egyrészt a weboldal látogatók bizalmának megtartása, másrészt a vonatkozó adatvédelmi jogi előírásoknak való megfelelés végett is elkerülhetetlen, hogy a vállalkozások részletesen tájékoztassák weboldalaik látogatóit az ilyen adatgyűjtések és adattovábbítások körülményeiről.

A tájékoztatás elmaradásának következményei igencsak súlyosak lehetnek, ahogyan azt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) TV2 Média Csoporttal szemben kiszabott tízmillió forintos bírsága is jól mutatja.

„Felelős vállalkozásként tehát alapvető fontosságú, hogy mi magunk tisztában legyünk ezen elemző szolgáltatások működésével és a weboldalunk látogatóit az adatvédelmi előírásoknak megfelelően részletesen és átlátható módon tájékoztassuk a szolgáltatások által megvalósított adatgyűjtésekről, adattovábbításokról. Ennek hiányában az ügyfélbizalom elvesztése mellett az előző bekezdésben említett – akár magas összegű – bírság kiszabását is kockáztatjuk” – emeli ki Dura Máté, a Schönherr részéről.

A Cambridge Online Szótár találó definíciója szerint a metaverzum „egy virtuális világ, ahol az emberek avatárként lépnek kapcsolatba egymással egy háromdimenziós térben, amely utánozza a valóságot”. Csakúgy, mint a való világban, a felhasználónak a metaverzumban is lehetnek értéktárgyai, avatarját (digitális önmagát) különböző ruhákba öltöztetheti, és természetesen ingatlanokat is vehet, ahol digitális vállalkozásba kezdhet. A tulajdonjogot szintén digitálisan, a blokklánctechnológián alapuló NFT-k („nem helyettesíthető token”) útján lehet igazolni. És bár a tranzakciók nagy része virtuális valutákon keresztül történik, mindennek valós pénzben is kifejezhető, egyre nagyobb értéke van, melyre az utóbbi időben több híres cégcsoport is elkezdett felfigyelni.

A metaverzumban immár a való életből ismert márkás ruhákat, ékszereket vehetünk, hogy azokban aztán meglátogassunk egy koncertet, vagy éppen nyaralni induljunk egy híres hotellánc virtuális megfelelőjébe. Ennek a folyamatnak természetes velejárójaként a metaverzumban is elkezdtek megjelenni a való világ ismert márkáinak digitális hamisítványai. Mit tehetnek ez ellen az „eredeti” márkanevek tulajdonosai? Lehet-e védjegyekkel védeni egy márkás terméket a metaverzumban?

A virtuális termékek és szolgáltatások besorolása a védjegyjogban

Természetesen a digitális termékeket és szolgáltatásokat is lehet védjegyekkel oltalmazni, melyek a metaverzumban is kizárólagos jogokat biztosítanak az adott márkanév használatára a védjegy jogosultjának – magyarázza Kovács Márk ügyvéd.

A védjegy oltalmának terjedelmét az árujegyzéke határozza meg, amely nem más, mint azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a felsorolása, amelyek tekintetében a védjegyoltalom érvényes. Ha például egy márkanevet valaki motorkerékpárok tekintetében regisztrál, attól még fehérneműk tekintetében más (főszabályként) jogszerűen használhatja ugyanazt a márkanevet.

Az áruk és szolgáltatások különböző „osztályokba” vannak sorolva az ezt szabályozó nemzetközi szerződés, a Nizzai Megállapodás szerint. A megfelelő védjegyoltalom eléréséhez tehát elengedhetetlen a védjegy által lefedett áruk és szolgáltatások helyes feltüntetése és osztályokba sorolása, amihez meg kell érteni, hogy mi is a metaverzumban megjelenő digitális termék/szolgáltatás legfőbb jellemzője.

A védjegyek áruit és szolgáltatásait osztályokba soroló Nizzai Megállapodás jelenlegi verziója szerint a felhasználó elektronikus eszközére letölthető fájlként megjelenő digitális áruk a 9. osztályba tartoznak, míg a nem letölthető elektronikus termékek valójában nem termékek, hanem a 41. osztályba eső szolgáltatások. Mivel a metaverzumban megjelenő termékek általában ilyen, saját számítógépre/adathordozóra letölthető, vagy kizárólag az online térben megjelenő, nem letölthető digitális áruk formáját öltik, ezért elengedhetetlen, hogy a védjegy oltalma kiterjedjen a 9. és 41. osztályra is ahhoz, hogy a márkanév a metaverzumban is megfelelő oltalmat élvezzen.

„Így, ha a való életben valakinek a 25. osztályba eső „sapka” árukra terjed ki a védjegyoltalma, az nem biztos, hogy meg tudja akadályozni, hogy márkanevét a metaverzumban az avatarokat öltöztető digitális sapkákon használják, melyek megjelenési formájuktól függően (letölthető vagy kizárólag on-line megjelenő) a 9. vagy 41. osztályba esnek” – ismerteti a Schönherr szakértője.

Követi a jog a technikát?

A technikai fejlődéshez időközben a védjegyhivatalok is elkezdtek alkalmazkodni. A védjegyet ugyanis csak akkor lajstromozzák, ha az árujegyzék kellően pontosan meghatározott. Az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatalának kézikönyve már tartalmaz olyan, előre meghatározott megfogalmazást az árujegyzékhez, amely kifejezetten virtuális árukhoz használható, és amelyet a hivatal is elfogad a védjegybejelentés során, lásd:

• „Letölthető virtuális áruk, nevezetesen számítógépes programok, amelyek a következőket tartalmazzák: {jelleg, típus, pl. ruházati cikkek} online virtuális világokban való használatra” a 9. osztályban.
• „Szórakoztatási szolgáltatások, nevezetesen online, nem letölthető virtuális {pl. ruházat, háziállatok, bútorok stb.} szórakoztatási céllal létrehozott virtuális környezetekben való használatra” a 41. osztályban.

A közelmúltban az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala is kiadott egy rövid közleményt, mely szerint a digitális áruk a 9. osztályba tartoznak, de azok jellemzőit pontosan meg kell határozni, pl. „letölthető digitális áruk, nevezetesen digitális ruházati cikkek”. A hivatal azt is egyértelművé tette, hogy az NFT („non-fungible token”) megnevezés önmagában nem elég pontos védjegybejelentés céljára, meg kell jelölni, hogy az NFT milyen digitális áru azonosítását szolgálja.

Mit hoz a jövő?

Nem is olyan régen egy „letölthető digitális áruk, nevezetesen virtuális világokban használható cipők” árujegyzékkel bejelentett védjegy teljesen szürreálisnak hatott volna. Ám manapság ilyen védjegybejelentésekre nagyon is valós, sőt egyre növekvő igény mutatkozik. E nélkül ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a való életben megjelenő márkanevünket engedélyünk nélkül is, teljesen jogszerűen használják majd mások a metaverzumban a termékeink/szolgáltatásaink digitális megfelelőin.

„A megfelelő védjegyoltalomhoz továbbra is elengedhetetlen az adott vállalkozás által kínált áruk és szolgáltatások körének beazonosítása, és azok helyes osztályozása, valamint az árujegyzék kellően pontos megfogalmazása a védjegyhez kapcsolódó kockázatok csökkentése érdekében” – zárja az ügyvéd.

Fotó: julien Tromeur/unsplash.com

A kettős élelmiszer-minőség mint probléma megjelenése, és uniós kezelése

A problémát először a 2010-es évek elején vetették fel a visegrádi, illetve más közép-kelet-európai országok fogyasztóvédelmi egyesületei. E szervezetek több ízben jelezték a hatóságaik felé, hogy a fogyasztók jelzései szerint az élelmiszergyártók egyes termékeket, például üdítőitalokat, kávéfajtákat, édességeket vagy halrudacskákat más minőségben kínálnak nekik odahaza, mint más tagállamokban, holott a termékek márkaneve azonos, és a csomagolásuk is egyforma vagy nagyon hasonló.

Kettős minőség alatt tehát azt a gyakorlatot értjük, hogy a gyártók különböző országokban az azonos márkanév alatt eltérő összetételű és eltérő minőségű termékeket forgalmaznak.

A fogyasztók észrevételei alapján szinte minden esetben úgy, hogya közép-kelet-európai piacokon alacsonyabb minőségű terméket hoztak azonos név alatt forgalomba.

Az érintett tagállamok képviselői közös egyetértésben, a leírt kereskedelmi gyakorlat elleni fellépés céljából felvetették a problémát az EU Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén. Ennek eredményeképp több bizottsági kezdeményezés is létrejött. Végül 2019. novemberében elfogadták a 2019/2161 irányelvet, amely az uniós fogyasztóvédelmi szabályok módosításáról rendelkezik, azok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése érdekében. Az említett irányelv 3. cikke kiegészítette a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok 2005/29 EK irányelvben szereplő meghatározását.

E szerint tisztességtelennek minősülnek az gyakorlatok is, „amelyek keretében egy árut az egyik tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy más tagállamokban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak, kivéve, ha ezt jogszerű és objektív tényezők indokolják”.

A tagállamoknak az irányelv rendelkezéseit a 2021. november 28. napjáig kellett a nemzeti jogba átültetniük úgy, hogy azokat 2022. május 28. napjától alkalmazni is kell.

Kettős minőség megállapítása

A 2019-ben elfogadott irányelv módosításának értelmében az esetleges megtévesztő („kettős minőséggel összefüggő”) kereskedelmi gyakorlatok szigorúan szankcionálhatók, a kiszabható bírság a gyártó árbevételének akár 5 százalékát is elérheti, amely akár százmillió forintos nagyságrendű is lehet. De mégis, melyek azok az esetek, amelyeket a hatóságok szankcionálhatnak?

A jövő májusban hatályba lépő jogszabályok alapján a szóban forgó kereskedelmi gyakorlat alkalmazása akkor merülhet fel, ha:

• a fogyasztók egy „referenciatermékhez” viszonyított, jogos és konkrét várakozással tekintenek a termékre, és a termék ettől a várakozástól jelentősen eltér,
• a kereskedő a termékre vonatkozó lényeges információkat nem közöl a fogyasztókkal, és azok nem érthetik, hogy a várakozásukhoz képest eltérés lehet,
• ez a nem megfelelő vagy nem elegendő tájékoztatás valószínűleg torzítja az átlagfogyasztó gazdasági viselkedését, például arra készteti őt, hogy olyan terméket vásároljon, amelyet egyébként nem vett volna meg.

Fontos, ám a híradásokban talán kevésbé hangsúlyozott része e jogszabály módosításnak az, hogy a „kettős minőség” gyakorlata csupán azokban az esetben minősíthető megtévesztőnek, ha a különbség nem indokolható jogszerű és objektív tényezőkkel, valamint ha erre a fogyasztó (vásárló) figyelmét nem hívták fel.

Jogszerű különbségtétel – eltérő összetételű (minőségű?) termékek fogalomba hozatala

Az élelmiszer előállítók részéről a legtöbb kérdés már most azzal kapcsolatban merül fel, hogy kettős minőséget érintő kereskedelmi gyakorlat milyen esetekben minősülhet jogszerűnek.

Erre a korábban elvégzett és nyilvánosságra hozott uniós és tagállami vizsgálatokból lehet valamelyest következtetni. A különbségeket a hatóságok általában az alábbi esetekben fogadták el jogszerűnek (jogszerű és objektív tényezők által igazoltnak):

• Tagállami szabályozás sajátosságai: erre jó példa a Magyarországon hatályban lévő népegészségügyi termékadóról, közismertebb nevén „csipsz adóról” szóló törvény – emiatt például jogszerűen indokolható, hogy a Magyarországban forgalomba hozott energiaital összetétele más – a gyártók az adóelkerülés érdekében termékeikben mellőzik a taurin használatát).
• Szezonális hozzávalók/hozzávalók elérhetősége: a jogalkotó nem kívánja korlátozni az élelmiszergyártók azon törekvését, hogy helyi vagy szezonális alapanyagokat használjanak, amelyek természetszerűen különbségekhez vezethetnek a termék összetételében és érzékszervi tulajdonságaiban (íz, illat).
• Egészségesebb táplálkozás elősegítése: a gyártók jogosultak megkülönböztetni a különböző piacokra szánt termékeiket, ha ezt az egészséges élelmiszerekhez történő hozzáférést próbálják elősegíteni – e kivételkör gyakorlati alkalmazását még bizonytalanság övezi.
• Nemzeti preferenciák: a gyártók az azonos termékek közötti különbségeket gyakran a fogyasztók ízlésére hivatkozással indokolják (pl. valamely országban egy jégkrémet édesebbre készítenek), az erre való hivatkozás várhatóan csak akkor lesz jogszerű, ha az adott preferenciát a gyártó megfelelő piackutatással tudja igazolni.

„Ugyan az eddigi hatósági gyakorlat erre egyértelmű iránymutatást nem ad, meglátásom szerint objektív indoknak minősülhet minden olyan a gyártással, előállítással összefüggő technikai tényező is, amelyre a gyártónak ráhatása nincs, de a végtermék milyenségére kihatással van (pl. a helyben felhasznált víz tulajdonságai, keménysége, a gyártás feltételei)” – mondja Gera Dániel, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvéde.

További lépések az új szabályozás hatályba lépését megelőzően

Amint a fentiekből is látható, a probléma jogszabályi rendezése a gyakorlati alkalmazás terén további megoldásra váró kérdéseket vet fel. A Nébih szakemberei a korábbi vizsgálatok idején szorosan együttműködtek a gyártókkal és az érdekképviseleti szervekkel, amelyet a jövőben is fenn kívánnak tartani a kettős minőséggel kapcsolatban felmerülő kérdések tisztázása érdekében. A Nébih sajtóközleményében jelezte, hogy a gyártók túlnyomó többsége nyitott volt a párbeszédre és a jogszabályoknak való megfelelésre.

A Nébih közlése szerint a hatóság szakemberei a projekt során sok tapasztalatot szereztek a kettős minőség témakörében. A hatóság a tapasztalatok és az eredmények alapján, az élelmiszeripari szereplők számára és bevonásával a jelenség kezelését segítő operatív útmutató összeállítását tervezi, amellyel a gyártókat segíteni kívánja a megfelelő jogalkalmazásban.

Bár a figyelem a 2020-as évben a COVID-19 világjárványra és a számos országban bevezetett különleges jogrendekre és különféle korlátozó intézkedésekre irányult, a rendes jogalkotás folyamata sem állt meg. A Parlament még 2020-ban elfogadott egy új salátatörvényt, amely többek között módosította a magyar Versenytörvényt is. Az új szabályok többsége az ECN+ Irányelvnek való megfelelést célozza, mely irányelv az európai nemzeti versenyhatóságok együttműködésének megerősítésére törekszik a már létező Európai Versenyhatóságok Hálózatán (European Competition Network, ECN) keresztül. Az ECN+ Irányelv célja, hogy a nemzeti versenyhatóságok az Európai Bizottságéhoz hasonló, hatékony és összehangolt eszközökkel rendelkezzenek, amikor azonos jogalapon, azaz az EU antitröszt szabályainak érvényesítése kapcsán járnak el. Magyarország a korai átültetés mellett döntött, és a szükséges új szabályokat csaknem egy évvel a határidő lejárta előtt elfogadta. A leglényegesebb új szabályokat alább foglaljuk össze:

A „hajnali rajtaütés” során mások autóját, házát is átkutathatja a GVH

A GVH a módosítás hatályba lépését követően bármely magánterületen végezhet „hajnali rajtaütést”, privát ingatlanokat és ingóságokat is átvizsgálhat. A korábbi szabályok alapján ezeken a helyeken helyszíni kutatás csak akkor volt végezhető, ha azok az eljárás alá vont céghez az adott cég tevékenységén vagy alkalmazottjain keresztül valamilyen formában kapcsolódott (pl. az eljárás alá vont cég ügyvezetőjének házában). Az új szabályok hatályba lépését követően azonban a GVH bármely magánhasználatú ingatlant és ingóságot (gépjárműveket, adathordozókat) is átvizsgálhat. Ennek praktikusan az a célja, hogy harmadik személynél, pl. az illető rokonánál, barátjánál elrejtett bizonyítékok is felkutathatók legyenek a hatóság által. A helyszíni kutatáshoz az előzetes bírósági engedély beszerzése továbbra is kötelező marad, mivel egy ilyen kutatás a személyek jogainak jelentős csorbításával jár

Titkos felvételek felhasználása

Az új szabályok kifejezetten lehetővé teszik az eljárás alá vontak által készített titkos („rejtett”) felvételek bizonyítékként történő felhasználását, feltéve, hogy nem ez a jogsértés egyetlen bizonyítéka. „Ez az új szabály feltehetőleg viták forrása lesz, mivel bátoríthatja a titkos felvételek készítését, amelyeket jellemzően az érintett személyiségi jogai és az adatvédelmi, adott esetben a büntetőjogi szabályok megsértésével állítanak elő – mondta el Turi Anna, a Schönherr versenyjogi csoportjának vezetője. – A polgári perrendtartási törvénypéldának okáért részletesen szabályozza azokat a szempontokat, melyeket a jogsértő bizonyítási eszköz, például egy titkos felvétel befogadása előtt a bíróságnak mérlegelnie kell, ilyen megkötést azonban a Versenytörvény új szabálya nem tartalmaz.”

A kötelezettségvállalással kapcsolatos új szabályok

Ha a GVH versenyfelügyeleti eljárása európai uniós jogi alapon (is) indul, akkor a GVH-nak az eljárás alá vont vállalkozás kötelezettségvállalásának jóváhagyása előtt immár kötelező konzultálnia az érintett piacon jelen lévő vállalkozásokkal és más érintett felekkel. Mivel azonban egy ilyen kötelező konzultáció univerzális kiterjesztése jelentősen meghosszabbítaná az eljárásokat, a kizárólag a magyar jogalapon indított eljárásokban a konzultáció továbbra is csak lehetőség marad a GVH számára.

Az új szabályok alapján továbbá a GVH-nak immár jogában áll visszavonni a kötelezettségvállalást jóváhagyó határozatot, ha erre az eljárás alá vont vállalkozás által hiányosan, helytelenül vagy félrevezetően benyújtott információk alapján került sor. „Ez praktikusan azt jelenti, hogy folytatódik a versenyfelügyeleti eljárás, és megnyílik a GVH számára a lehetőség a jogsértés kimondására és bírság alkalmazására – melyek elkerülését pont a kötelezettségvállalás tette volna lehetővé – fejti ki Kovács Márk, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője. – Ez a jog az összefonódásokkal kapcsolatos eljárásokból már korábban is ismert volt azon vállalkozások számára, melyek vonatkozásában a hiányos/megtévesztő adatszolgáltatására hivatkozással a GVH utólag visszavonta az összefonódásukat engedélyező határozatot.”

Az engedékenységi kérelmekkel kapcsolatos új rendelkezések

Az engedékenység lényege, hogy egy vállalkozás feltárja a GVH felé a kartellt vagy a viszonteladási árrögzítést), az abban résztvevő cégeket, személyeket és a jogsértés bizonyítékait, melyért cserébe a GVH nem szab ki rá bírságot – ha elsőként nyújtott be ilyen kérelmet-  vagy jelentős bírságcsökkentésben részesül. Az ECN+ Irányelvnek való megfelelés érdekében az engedékenységi kérelem benyújtásának előfeltételei szigorúbbak lettek. Részletesebb szabályok kerültek beiktatásra a GVH-val való kötelező együttműködéssel kapcsolatban, illetve a bizonyítékok megsemmisítésének, elrejtésének vagy meghamisításának tilalma már akkor is fennáll, amikor a vállalkozás még csak mérlegeli az engedékenységi kérelem benyújtását. A módosítás azonban nem egyértelműsíti, hogy mely időpontot kell úgy tekinteni, amikor a vállalkozás már mérlegeli az engedékenységi kérelem benyújtását. Ez jogbizonytalansághoz vezethet olyan esetekben, amikor pl. egy alkalmazott a felelősségre vonástól félve megkezdi a bizonyítékok megsemmisítését, miközben az igazgatóság épp belső átvilágítást végez a jogsértés kiterjedtségének feltérképezése érdekében. Ennek azért van jelentősége, mert a bizonyítékok megsemmisítése az engedékenység sikertelensége mellett egyébiránt súlyos eljárási bírsággal járhat a cég, illetve akár a munkavállaló vonatkozásában is.

Jó hír azonban a vállalkozások számára, hogy a módosítás megnyitja a kapukat a nem végleges engedékenységi kérelmek (úgynevezett „marker”) benyújtására nemcsak a bírság alóli teljes mentesség, hanem a bírság csökkentése érdekében is. Továbbá, a korábbi szabályokkal ellentétben, a vállalkozások akkor is benyújthatják a marker kérelmeket, ha a GVH már végrehajtott helyszíni kutatást az ügyben. Azaz cég még akkor is dönthet egy ilyen típusú rövidített kérelem benyújtása mellett (mely lehetőséget ad, hogy a bizonyítékokat csak egy későbbi időpontban szolgáltassa), amikor a GVH hivatalnokai megjelentek nála ellenőrzés céljából. Ez utóbbi lehetőség néhány év nemkívánatos szünet után került vissza a magyar Versenytörvénybe. A módosítás tisztázza, hogy marker kérelmek esetén a vállalkozás arra vállal kötelezettséget, hogy a GVH által megszabott határidőn belül összegyűjti a hiányzó bizonyítékokat, és kiegészíti kérelmét. A nem végleges engedékenységi kérelmekkel kapcsolatos lehetőségek bővítése előreláthatólag növeli majd az engedékenységi kérelemmel élő vállalkozások számát, ami hatékonyabb jogérvényesítést eredményez.

A vállalkozások társulása bírságolásának új szabályai

A vállalkozások társulásával (pl. szakmai kamara, szövetség, egyesület) szemben kiszabható maximális bírság összege továbbra is a társulás tagvállalkozásai előző pénzügyi évben elért világszintű nettó árbevételének 10%-a lehet.

A módosítások előtt azonban a társulások egyes tagjai felelősségének mértéke nem volt kellő részletességgel szabályozva. Az ECN + Irányelvvel összhangban az egyes tagok pénzügyi felelőssége a módosításokat követően immár főszabályként az adott tagvállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének 10%-ára korlátozódik.

Ugyanakkor a bírság vállalkozások társulása általi meg nem fizetése esetén továbbra is fennáll a GVH lehetősége az érintett tagvállalkozások egyetemleges kötelezésére. Ennek során azonban tekintettel kell lennie az újonnan bevezetett többlépcsős rendszerre és sorrendre.

A régi, jelenleg még hatályos bírságbehajtási szisztéma hasonló, bár kevésbé részletes, mint az irányelv átültetése által bevezetett. Örvendetes újdonság, hogy az új törvényi rendelkezések immár kifejezetten rögzítik az ártatlan tagvállalkozások bírságfizetés alóli mentesülésének lehetőségeit.

Fokozottabb együttműködés a nemzeti versenyhatóságok között

Az új szabályok alapján a GVH-nak több lehetősége lesz együttműködni az ECN más nemzeti versenyhatóságaival. A nemzeti versenyhatóságok a jövőben kérhetik egymástól a hivatalos irataik kézbesítését egy másik tagállamban, vagy akár segítséget kérhetnek a saját országukban kiszabott bírságok végrehajtásában is. A részletes szabályok egy teljesen új fejezetet képeznek a Versenytörvényben.

A legtöbb módosítás, beleértve a fent említett főbb változásokat is, 2021. január 1-jén lépett hatályba.

„A Versenyhatóság eszköztárának szélesítésével, valamint  a vállalkozások és a hatóság közöti együttműködés lehetőségeinek bővítésével és rugalmasabbá tételével a jogalkotó a jogsértések további visszaszorítását célozza” – foglalta össze Turi Anna.

A Covivio és a Värde Partners még az év elején egyeztek meg a nyolc luxusszálloda eladásáról. A felvásárolt nyolc luxushotel között szerepelnek a Budapest VII. kerületében található rangos New York Residence és New York Palace hotelek is. Az utóbbi – amely tavaly ünnepelte a 125. születésnapját – ad otthont a világhírű New York Kávéháznak is. A fennmaradó hat hotel további, a turisták körében szintén nagy népszerűségnek örvendő európai városokban található, mint például Firenzében, Rómában, Párizsban és Velencében.

A Covivio a két érintett magyarországi hotelt, a New York Palace-t és a New York Residence-et egy magyar szinten megvalósuló vállalati restrukturálást követően, határon átnyúló share-deal keretében szerezte meg. A tranzakció zárásakor a hoteleket átadták az NH-nak, amely a hoteleket újrapozicionálja, majd ezt követően hosszútávon üzemeltetni fogja.

„Őszintén örülünk, hogy sikerült zárni ezt a nagy jelentőségű szállodai tranzakciót, különösen most, a világjárvány miatti bizonytalan helyzetben.” – mondta dr. Krüpl László, aki a tranzakció magyar jogi vonatkozásaiban segítséget nyújtó csapatot vezette.

A Covivio egy európai ingatlanbefektető, amely 25 milliárd eurós vagyon felett rendelkezik. Portfóliója nagy európia városok szívében található irodaházakat, hoteleket és lakóépületeket foglal magában. Az NH egy ismert, világszinten működő szállodaüzemeltető, amely Magyarországon belép az ötcsillagos hotelt üzemeltetők közé.

A magyarországi tranzakció jogi tanácsadási feladatait  dr. Krüpl László, dr. Hetényi Kinga, dr. Varga Dániel ügyvédek, és dr. Meczelesz Adrián ügyvédjelölt látta el.

A termékek és az állítások

2015-2018 között négy fehérjepor („Protein Power”, „Iso Whey Zero”, „Nitro Pure Whey”, „Hydro Whey Zero”) és a „Zero Bar” fehérjeszelet összetevőire vonatkozóan a termékek népszerűsítésekor (tv reklámok, plakátok, online hirdetések révén), illetve a termékek címkéjén valótlan információt tettek közzé.  Többek között olyan állításokat tüntették fel, mint „megemelt, 88%-os fehérjetartalom„, „alacsony zsírtartalom” vagy „hozzáadott cukor nélkül„.  A GVH azonban arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált kijelentések túlnyomó többsége nem felel meg a valóságnak.

A vizsgált termékkör

A sportélelmiszerek, azon belül a vizsgálattal érintett fehérjekészítmények iránt egyre nagyobb a kereslet, hiszen az egészségtudatos életmód hazánkban is egyre inkább trenddé válik, ami a fogyasztási szokásokra is kihatással van. Ezek a termékek a sportolókon kívül ma már nem csak az átlagfogyasztók körében örvend egyre nagyobb népszerűségnek, de egyes sérülékeny csoportok (pl. cukorbetegek, laktózérzékenyek) részéről is keresettek.

„A GVH fogyasztóvédelmi hatóságként ítélte meg az ügyet, ám a vizsgált termékek jellegéből adódóan élelmiszerjogi aspektusokra is óhatatlanul figyelemmel kellett lennie. A különböző besorolású élelmiszerekre, és az azokkal kapcsolatos tápértékjelölésekre ugyanis speciális, nagyrészt uniós ágazati szabályozás vonatkozik” – magyarázza dr. Balogh Dóra, a Schönherr szakértője.

A GVH kiemelte, hogy az élelmiszerjogi szabályok ugyan bizonyos tűréshatáron belül megengednek eltéréseket a tápértékek feltüntetett és (a hatósági ellenőrzések során mért) tényleges tartalma között, azonban ezek között nem lehet olyan mértékű eltérés, hogy a fogyasztót megtévessze. A fogyasztó számára ugyanis a feltüntetett érték azt a benyomást kelti, hogy a termék ténylegesen az adott mennyiséget tartalmazza, amelynek valóságtartalmáról nem tud megbizonyosodni a termékek bizalmi jellege miatt.

A bírságkiszabáskor szerepet játszó tényezők

A GVH korábbiakban már számos alkalommal bírságolt jellemzően különböző étrendkiegészítőknek, illetve fogyasztószereknek tulajdonított egészségre kedvező, vagy gyógyító hatás miatt. Ugyanakkor az ezekben az ügyekben kiszabott bírságokat többszörösen meghaladja a BioTech termékek esetében most kiszabott bírság.

A GVH súlyosító körülményként értékelte a vizsgált termékek fentiekben említett bizalmi jellegét, a jogsértés időtartamát és az azzal érintett fogyasztók széles körét. „Figyelemreméltó azonban, hogy a bírságösszeg kalkulálásakor számos enyhítő tényezőt is bírságcsökkentéssel jutalmazott a GVH” – mondja dr. Turi Anna, a Schönherr versenyjogi csoportjának vezetője. Így az érintett vállalkozások által vállalt a GVH által elfogadott utólagos megfelelési programot (többek között belső eljárásrend kialakítása, fogyasztói edukációs kampány megvalósítása) 20 %-os bírságcsökkentéssel honorálta a GVH. Ezen túl a jogsértés beismeréséért szintén 20 %-kal, a jogsértés körülményeinek tisztázásért és jogosorvoslati jogról való lemondásért cserébe pedig további 20%-kal, összesen tehát 60%-kal mérsékelte a GVH a bírságot, mely azonban az árbevételi adatok miatt így is meglehetősen magas.

Továbbra is a fogyasztóvédelem a fókusz

A fentiekből kiindulva úgy tűnik, hogy a GVH továbbra is beváltja a fogyasztóvédelmi törekvéseihez fűzött ígéretet. A jelen ügyben kiszabott bírság jól beillik a fogyasztóvédelmi ügyekben 2019 óta jellemző drasztikusan megnövekedett bírságok sorába. A jövőben is ez a tendencia várható, amely ellen egyedül a versenyjogi tudatosság növelésével tudnak felkészülni a cégek. „Jelen ügy azonban arra is jó példával szolgál, hogy egy versenyjogi megfelelési program utólagos kiépítése is számottevő szerepet játszhat a bírság enyhítésében, és a hatósággal való hathatós együttműködés jelentős, pénzben kifejezhető engedményekhez vezet, mely akár a bírság felére csökkentését is eredményezheti” – emlékeztet az ügyvéd.

A változás szele nem csak az időzítésben, hanem a beszámolóban összegzett bírságadatokban is tetten érhető. A GVH 2019-ben több mint 8 milliárd Ft versenyfelügyeleti bírságot szabott ki, melynek közel 60%-át, azaz közel 5 milliárd Ft-ot tesz ki a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt kirótt bírságok összege: ilyen magas bírságok kiszabására a fogyasztók védelmében a GVH történetében még soha nem volt példa. Sőt, ez az összeg majdnem eléri a 2019-et megelőző 10 év alatt a fogyasztóvédelmi jellegű jogsértésekért kiszabott bírságok együttes összegét.

A GVH, mint a fogyasztói érdekek védelmezője

A GVH a klasszikus versenyhatósági feladatok, azaz a versenykorlátozó piaci magatartások tilalmán és a vállalkozások verseny szempontjából jelentős fúzióinak jóváhagyásán kívül jogosult fellépni a fogyasztókat célzó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen is, ha azok a verseny érdemi befolyásolására is alkalmasak. Az elmúlt évek tendenciái ráadásul afelé mutatnak, hogy a fogyasztóvédelmi ügyek egyre inkább a GVH kiemelt prioritását képezik. 2019-ben 22 darab fogyasztóvédelmi ügyet zárt le a hivatal, melynek a fele, azaz 11 ügy végződött jogsértés megállapításával és bírság kiszabásával. „Bár ez valamennyivel kevesebb fogyasztóvédelmi ügy, mint amit 2018-ban lezárt a GVH, az ügyek maguk sokkal nagyobb súlyúak voltak, melyet a bírságok emelkedő mértéke is bizonyít.” – mondta el dr. Turi Anna, az iroda versenyjogi csoportjának vezetője.

Célkeresztben a tech-óriások

A 2018-ban közzétett „Középtávú digitális fogyasztóvédelmi stratégia” célkitűzéseinek megfelelően 2019-ben is olyan nagynevű digitális platformok és vállalkozások kerültek górcső alá, mint a Facebook, PayPal, Airbnb, vagy utóvizsgálat keretében a Google. Míg az Airbnb, PayPal és Google esetén a GVH elfogadta a vállalkozások kötelezettségvállalásait a fogyasztóknak nyújtott hiányos tájékoztatásuk kiegészítése kapcsán, és így velük szemben jogsértés megállapítására és bírság kiszabására sem került sor, a Facebook már nem volt ilyen szerencsés. A GVH a Facebook esetén arra a következtetésre jutott, hogy az oldal nem állíthatja azt magáról, hogy ingyenes, mivel a fogyasztók az adataikkal „fizetnek” a szolgáltatásért. A jogsértést 1,2 milliárd Ft bírsággal szankcionálta a hivatal, mely intő példa lehet a hasonló elven működő platformok üzemeltetői számára.

A telekom cégek sem alhatnak nyugodtan

A fentieken túl a tavalyi évben a telekommunikációs szektor is kiemelt figyelmet kapott a GVH-tól. Többségében ismétlődő jellegű jogsértéseik miatt a Magyar Telekom, a Vodafone, és a Telenor is újabb bírsággal lett „gazdagabb”, melyek összege egyúttal többszörösen meghaladta a korábban hasonló magatartások esetén alkalmazott szankciókat. E körben a vállalkozásoknak tekintettel kell lenniük arra, hogy ismétlődő jogsértés esetén a GVH a bírság összegét jogsértésenként 100% összeggel növelheti a bírságmaximum keretein belül. A Magyar Telekom ügyében (melyben a döntés ugyan 2020 januárjában jelent meg, ennek ellenére mégis a 2019-es beszámolóban tárgyalja a GVH) újdonságként jelent meg a lépcsős bírság-meghatározás. Ennek az a lényege, hogy ha a vállalkozás a döntésben előírt, elsősorban a kárt szenvedett fogyasztók reparációját célzó kötelezettségvállalásait nem teljesíti határidőben, akkor a nem teljesített rész helyébe előre meghatározott bírság-részlet lép.

A fogyasztók reparációja kapcsán kiemelést érdemel, hogy 2019-ben közel 600 millió Ft összegű, közvetlenül a fogyasztóknak fizetendő pénzbeli kompenzációt hagyott jóvá a GVH, mely teljesítésével az eljárás alá vont vállalkozások csökkenthetik a bírság összegét mint például a Magyar Telekom lépcsős bírsága kapcsán – magyarázza dr. Kovács Márk, az iroda versenyjogi szakértője.  Sőt, adott esetben a jogsértés megállapítása is mellőzhető velük szemben – ilyen volt a WizzAir „WizzFlex” szolgáltatásával kapcsolatban vállalt kompenzációs csomagja esetén.

Versenykorlátozó megállapodások – a kartellek

A GVH összesítése szerint 2019-ben 16 ügyet sikerült lezárni, mely előrelépés a 2018-as 12 ügyhöz képest. Kartellügyekkel kapcsolatban a tendencia változatlan: a legtöbb piaci jelzés a közbeszerzési kartellekkel kapcsolatos, melyek vonatkozásában a GVH továbbra is szigorú fellépést ígér. Ez alapján nem meglepő, hogy 2019-ben a legmagasabb bírságot kartellezésért egy kórházi közbeszerzési eljárásokat megcsapoló kartell tagjai kapták. Összesen több mint 1,5 milliárt Ft-ot kell(ett) befizetniük a központi költségvetésbe, mely a 2019-es összes kartellbírság felét teszi ki.

Összefonódások

A fúziók ellenőrzése kapcsán elismerést érdemel a GVH törekvése a hatékonyság növelésére és az ügyintézési idő csökkentésére. Az összefonódás-bejelentés alapján induló eljárások esetén a GVH-nak 8 napot biztosít a törvény a döntése meghozatalára. Ennek ellenére 2019-ben átlagosan 4 munkanap alatt döntött a hivatal, sőt, az ügyek 16%-át mindössze 1-2 munkanap alatt elintézték. Ebben talán szerepet játszik a prenotifikáció intézménye is, mely során a hatósággal történő előzetes egyeztetés mind a felek, mind a hatóság számára előnyökkel jár, mely során a hatóság esetleges kérdései már a hivatalos bejelentés előtt megválaszolásra kerülhetnek, így az fúzió engedélyezése gyorsabban kiadható.

Lehetőségek a kiszabott bírságok csökkentésére

Mint láthattuk, 2019-ben vastagon fogott a GVH ceruzája a bírságösszegek meghatározásakor. A vállalkozásoknak azonban többféle lehetőség áll rendelkezésére a bírságok csökkentése érdekében, feltéve, hogy a versenyfelügyeleti eljárás alatt együttműködnek a GVH-val. A fogyasztóvédelmi tevékenység körében említett reparáción, azaz az okozott kár megtérítésén túl az alábbi opciók érdemelnek kiemelést, melyek egymással párhuzamosan is alkalmazhatók.

„Kartellügyekben a jogsértés feltárását elősegítő engedékenységi kérelmezők a feltételek fennállása esetén teljes vagy részleges bírságelengedésben részesülhetnek. 2019-ben a korábbi évvel egyezően 4 ügyet sikerült lezárni az engedékenységi kérelmet benyújtó vállalkozások segítségével, akik összesen közel 900 millió Ft bírságkedvezményt kaptak” – mondta el dr. Kovács Márk.

10-30%-os bírságcsökkentésre adhat alapot az egyezségi eljárásban való részvétel, ha a vállalkozás beismeri a jogsértést és lemond bizonyos eljárási jogairól a gyorsabb és kevesebb erőforrást felemésztő ügylezárás érdekében. Az egyezségi eljárásban részt vevő vállalkozásoknak összesen 850 millió Ft-tal kevesebb bírságot kellett megfizetniük tavaly.

A fentieken túl a GVH 2019-ben több mint 300 millió Ft kedvezménnyel honorálta a versenyjogi megfelelési programok kidolgozását. Enyhítő körülmény lehet, ha a vállalkozás már a versenyfelügyeleti eljárás előtt is rendelkezett ilyen megfelelési programmal. A versenyfelügyeleti eljárás során kidolgozott megfelelési program a feltételek teljesülése esetén kicsit kisebb, akár 5% bírságcsökkentést eredményezhet.

Mi várható 2020-ban?

Az eddigi rendelkezésre álló adatok szerint 2020-ban is folytatódnak a GVH fogyasztóvédelmi törekvései. 2019-ben ugyanis a versenyhatóság először folytatott piacelemzést kifejezetten fogyasztóvédelmi területen, a digitális összehasonlító eszközök piacán, melynek eredményét 2020. március 12-én publikálta. Ahogy a GVH közleményében is kiemelte, a különböző termékek, szolgáltatások összehasonlítását lehetővé tevő weboldalak, applikációk használata általában informáltabb döntéshozatalt tesz lehetővé a fogyasztók számára, növeli a transzparenciát, és így a piaci versenyt is segíti. Pont ezért azonban kiemelkedő szereppel bír ezen eszközök esetén a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás teljessége és érthetősége, melyekkel kapcsolatban számos, potenciálisan jogsértő hiányosságokat tárt fel a GVH a piaci szereplőknél.

A GVH ágazati vizsgálatai és piacelemzései során feltárt hiányosságok nagyban meghatározzák a GVH ezeket követő döntései irányvonalait. A gyors fellépés ez esetben sem maradt el. 2020. április 28-án a GVH története legmagasabb fogyasztóvédelmi bírságát (2,5 milliárd Ft) szabta ki a Booking.com weboldal üzemeltetőjére, részben a 2019-es piacelemzés során feltártak felhasználásával. Véleményünk szerint az eljárások sorának ezzel közel sincs vége, és további fellépés várható a GVH piacelemzésében megfogalmazott ajánlásait figyelmen kívül hagyó vállalkozásokkal szemben.

A fogyasztóvédelmi ügyekben kiszabott korábbinál magasabb bírságok ellenére sem számítunk azonban a kartellügyekben való fellépés csökkenésére a GVH részéről.

Ahogy a fentiek is mutatják, a GVH a korábbi évekhez képest a bírságösszegek drasztikus növelésével, az elrettentés erejét bevetve reagált a fogyasztókkal szembeni ismétlődő, illetve a legbefolyásosabb piaci szereplők által elkövetett jogsértésekre, kiemelt figyelmet szentelve a digitális piacokra.

„A vállalkozások előtt egy út áll: a versenyjogi tudatosság növelésével, munkavállalóik megfelelő képzésével és hatékony versenyjogi megfelelési programok implementálásával megelőzni a jogsértések elkövetését, mely törekvést a GVH általában jelentős bírságcsökkentéssel is kompenzálja, ha mégis bekövetkezne a legrosszabb” – javasolja dr. Turi Anna ügyvéd.