Márkamonitor Várod már a pillanatot, amikor a Nielsen új vezetőjének a szemébe nézve azt mondhatod, hogy több adatot szeretnél, de olcsóbban? A tréfát félretéve: a televíziózás minden területén tapasztalatokat szereztél, foglalkoztál műsorterjesztéssel az Antenna Hungáriánál, médiatartalommal a Vodafone-nál, nézettségméréssel a Nielsennél. Van olyan terület, amiről még többet kellene tudnod?

Schneider Henrik Meggyőződésem, hogy mindig van mit tanulni – és ez így is van rendjén. A pályám során tudatosan kerestem azokat a lehetőségeket, ahol új tapasztalatokat, új perspektívát szerezhettem: az Antenna Hungáriánál a műsorterjesztés, a Vodafone-nál a tartalom és a digitális világ, a Nielsennél a mérés és a kutatás területén. Mindig hittem abban, hogy a fejlődés kulcsa a folyamatos tanulás és nyitottság. Nem tartozom azok közé, akik mindenáron törtetni akarnak, de sok munkát tettem abba, hogy eljussak idáig – és ugyanilyen lendülettel szeretnék a következő húsz évben is új dolgokat elsajátítani. Ebben a piaci környezetben ugyanis, aki nem fejlődik elég gyorsan, könnyen lemarad. Én inkább azok közé szeretnék tartozni, akik a változások élén haladnak.

MM Az elődöd távozása óta majdnem két év telt el. Az ideiglenes vezető időszaka alatt felgyűltek olyan feladatok, amelyeket sürgősen meg kell oldanod?

SH Szeretném hangsúlyozni, hogy az elmúlt két év nem telt tétlenül. Sőt. Ez a csapat óriási munkát végzett: egy olyan vállalatot sikerült stabil növekedési pályára állítani, amely korábban nem volt könnyű helyzetben. Ezért az én feladatom szerencsére nem a tüzek oltásáról vagy válságkezelésről szól. Sokkal inkább arról, hogy erre a megszilárdított alapra építve gyorsítsuk a növekedést, új szintre emelve az üzletet. Ehhez pedig elengedhetetlen az együttműködés és a partnerség. Mi hiszünk abban, hogy a médiapiac jövője nem az elszigetelt működésben, hanem a kooperációban rejlik.

MM A tulajdonos mit vár tőled, melyek a kiemelt stratégiai célok?

SH A tulajdonosokkal teljes egyetértésben elsődleges stratégiai célunk a regionális növekedés. Ezt két módon érhetjük el: organikusan – új partnerségek kialakításával, a meglévő kapcsolataink elmélyítésével –, illetve akvizíciós lehetőségek révén, hiszen a tőkeerős Antenna Group folyamatosan figyeli a piaci lehetőségeket, amelyekbe invesztálhat. Ami számomra igazán inspiráló, hogy a régióban egyre több vállalat ismeri fel: az együttműködések hosszú távon építik és növelik a piacot, ami mindannyiunkat erősebbé tehet. Úgy gondolom, némiképp amatőr gondolat, hogy egy vállalat akkor keres partnerséget, amikor rossz a piaci helyzete. Meggyőződésem, hogy a kooperáció akkor a legizgalmasabb, amikor jól megy a cég, és szeretnéd a növekedést még tovább gyorsítani. Ez a gondolkodásmód az, ami számunkra is kulcsfontosságú.

MM Pályafutásod kezdetén, az Accenture-nél tanácsadóként stratégiai üzletfejlesztéssel foglalkoztál. Gondolom, vezetői megbízatásod első lépéseként felmérted a rád bízott cég állapotát. Milyen diagnózist állítottál fel?

SH Nagyon örülök ennek a kérdésnek, mert ezt el akartam mesélni. Amikor a kinevezésem híre megjelent, pár szakmai ismerős megkeresett, hogy miért jövök ehhez a céghez. Akik nem követték nyomon az elmúlt négy év történéseit, azoknak kívülről nem mindig látványos a változás, de én láttam és most tapasztalom, hogy az Antenna Entertainment nemcsak hogy stabil, hanem erős és ígéretes vállalat is. Üzletileg és pénzügyileg is sziklaszilárdak az alapok, folyamatosan innovációra törekvő, technológiai szempontból előremutató céget ismertem meg, ahol egy energikus, lelkes és kreatív csapat dolgozik nap mint nap. Minden adott ahhoz, hogy innen még nagyobb sikereket érjünk el, és számomra rendkívül izgalmas, hogy ennek részese lehetek.

MM Évek óta azt látjuk a tévés piacon, hogy a két nagy kereskedelmi televízió mögött van egy stabil harmadik helyezett. Fel tudtok lépni a dobogóra?

SH A médiapiacon természetesen mindenki figyeli a rangsorokat, és a prezentációkban, iparági beszélgetésekben ez gyakran előkerül. Mi is törekszünk a lehető legjobb eredményekre, de számunkra a legfontosabb mégsem a pillanatnyi pozíció, hanem a folyamatos és valóban fenntartható fejlődés. Az idei kora őszi számok már egyértelműen azt mutatják, hogy jó úton járunk. Mi abban hiszünk, hogy a nézők számára olyan tartalmat kell adnunk, amely megkülönböztethető, szerethető, és értéket teremt. Ha ebben következetesek vagyunk, az üzleti siker is jön – függetlenül attól, hogy a dobogón éppen hányadik helyen állunk.

MM Amerikai tanulmányaid során a Berkman Centerben szobatársad volt Jimmy Wales, a Wikipedia alapítója, de megismerkedtél sok más innovátorral is. Fogsz most tanácsot kérni tőlük a digitális fejlesztésekhez?

SH Nagyon inspiráló időszak volt ez az életemben, és nagyon izgalmas embereket ismertem meg, de a helyzet az, hogy itt nincs szükség külső tanácsadói csoportokra vagy nagy nevek bevonására. Az Antenna Entertainmentnél olyan szakértői csapat dolgozik, amely már bizonyította, hogy képes a legnehezebb kihívásokat is kezelni. Gondoljunk csak az akvizíció utáni átállás nehézségeire. Emberileg, technológiailag és üzletileg is sok mindent kellett újraépíteni – ezeket a kollégák kiválóan megoldották. Van tudás, van tapasztalat, és van tanulni akarás. A feladatom az, hogy teret és időt adjak nekik a további fejlődésre, mert hiszek abban, hogy ez a csapat bármilyen kihívással megbirkózik.

MM Napjaink televíziózásának legforróbb témája a streaming. Ezen a területen milyen terveitek vannak?

SH Kétségtelen, hogy a streaming ma a legforróbb téma a televíziós és tartalomszolgáltatói piacon, főleg az üzleti jövedelmezőségének fenntarthatósága. Mi nemcsak a lehetőségeket, hanem a kihívásokat is látjuk: jelenleg több a kérdés, mint a biztos válasz, különösen a fenntarthatóság terén. A stratégiánk az, hogy a tartalmainkkal legyünk jelen ezen a piacon. Ez azért fontos, mert hiszünk abban, hogy a lokális, autentikus tartalom az, ami hosszú távon megkülönböztet és versenyelőnyt biztosít – nemcsak itthon, hanem a régióban is. A streaming globális terep, ahol a nagy szereplők uralják a piacot. Nekünk nem kell versenyezni velük technológiában vagy közvetlen ügyfélkapcsolatban. A mi erősségünk az, hogy olyan helyi történeteket mesélünk el, amelyek valóban relevánsak a közönség számára. Ez a mi utunk, és ebben hiszünk.

MM A tudományos, akadémiai világ sem áll távol tőled. Marad még energiád a kozmikus felsőgeodézia meg a bolygók gravitációs erőterének a vizsgálatára?

SH A tudomány mindig is közel állt hozzám, de ma már inkább hobbiként van jelen az életemben. Mostanában vettem egy okostávcsövet, és a legnagyobb öröm számomra az, hogy a fiammal együtt fedezhetjük fel az égboltot. Amikor csak van rá időm, ezzel foglalkozunk – és azt hiszem, ez az élmény többet ér, mint bármilyen akadémiai publikáció. Ha át tudom adni neki a kíváncsiságot és a felfedezés örömét, az nekem a legnagyobb siker.

Ez az interjú eredetileg a Márkamonitor 2025/3-4. számában jelent meg.

A szakember a pályafutását az Accenture-nél kezdte, majd több mint tíz évig dolgozott tanácsadóként. 2014 és 2019 között az Antenna Hungária Műsorterjesztés és Média üzletágát vezette, ezt követően a Vodafone Magyarország médiatartalomért felelős vezetője volt. 2021 szeptemberétől a Nielsen Közönségmérés ügyvezető igazgatójaként irányította a hazai televíziós közönségmérést, ahonnan a SorozatWiki szerint mostani új pozíciója miatt távozott.

Bende Gergely, az Antenna Entertainment előző régiós vezetője 2023 decemberében távozott a pozíciójából. A görög tulajdonú médiavállalat a térségben – többek között Magyarországon is –, AXN almárkás tévéadókat üzemeltet, ezen kívül itthon övék a hatalmas ismertséggel bíró VIASAT3 és VIASAT6, valamint a VIASAT FILM és a VIASAT2 csatornák is. A tévétársaság akkor azt közölte, hogy a vezérigazgatói pozícióját átmenetileg Kim Poder, az Antenna Group operatív igazgatója (COO) tölti be. Ez az ideiglenes állapot pedig egészen mostanáig tartott.

FRISSÍTÉS

A SorozatWiki információját néhány órával később a médiacég közleménye is megerősítette. Mint írták, Schneider Henrik október 1-jétől tölti be az Antenna Entertainment CEE vezérigazgatói posztját. A két évtizedes távközlési és médiaipari tapasztalattal rendelkező szakember az Antenna Group közép-kelet-európai televíziós üzletágáért felel majd a régió 12 országában.  Schneider Henrik új szerepkörében a vállalat teljes működésének irányításáért és felügyeletéért lesz felelős Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Csehországban, Bulgáriában, Szlovákiában, Horvátországban, Szerbiában, Szlovéniában, Bosznia-Hercegovinában, Észak-Macedóniában és Montenegróban.

Az október elsejétől kinevezett szakember két évtizedes tapasztalattal rendelkezik a távközlési és médiaipari szektorban, legutóbbi pozícióját a Nielsen Közönségmérés ügyvezető igazgatójaként töltötte be. Az elmúlt 20 évben többek között az Accenture-nél, az Antenna Hungáriánál, a Vodafone Magyarországnál dolgozott különböző pozíciókban. Kutatóként tevékenykedett a Harvard Egyetem Berkman Center for Internet & Society intézetében, valamint PhD-fokozattal rendelkezik menedzsment és szervezéstudományok területén. Médiapiaci szakértelme, fejlődésorientált gondolkodásmódja és stratégiai szemlélete együtt olyan értéket adnak, amely nagyban támogatja a cég céljainak elérését.

„Megtiszteltetés számomra, hogy ilyen izgalmas időszakban csatlakozhatok az Antenna Entertainment CEE csapatához. Várakozással tekintek a közös munkára, hogy tovább erősítsük vállalatunk pozícióját a régióban, és olyan fenntartható növekedést érjünk el, amely hosszú távon is értéket teremt minden érintett számára” – mondta Schneider Henrik.

A mérés 2024 június, július és augusztusában futott a Nielsenéhez (Nielsen Audience Measurement: NAM) hasonló hangazonosításos technológiával, de attól eltérően mobilapplikációs eszközzel. A minta a G-Meter mobilpanelje volt, ami a 16 év feletti állandó lakcímmel rendelkező magyar lakosságra reprezentatív. Hat csatorna, így az M1, az M4 Sport, a Duna TV, a DunaWorld/M4 Sport+, az RTL és a TV2 otthonon kívüli nézettségét mérték.

„Régóta foglalkoztatja az iparágat, hogy hogyan alakulhat az otthonon kívüli televíziónézettség a normál hétköznapokon és hétvégéken, illetve a nagyobb sportesemények időszakában, hiszen a tévénézési szokások jelentősen átalakultak az elmúlt évek során. Változik a tévénézés helyszíne és módja is. Sokan online vagy mobilon néznek lineáris adást, a nagyobb sportesemények időszakában pedig egyre többen kocsmákban, vagy tömegrendezvényeken, szurkolói övezetekben követik nyomon a műsorokat. Ennek mérésére eddig nem volt technológia Magyarországon, de mára ez itt van, elérhető. Mint minden új technológiának, ennek is vannak korlátai, de a hazánkban használt rendszer a világ élvonalát képviseli, és több országban is bizonyított már. Az OOH nézettségi adatok önállóan vagy a lengyel minta alapján a Nielsennel együtt is publikálhatók.” – mondta el a projekt kapcsán Hantosi Bálint, a Scores Group vezetője.

„Lengyel sztenderd alapján az életvitelszerű tartózkodási helytől – ami lehet otthon, barát/barátnő lakása vagy kollégium is – 50 méteren kívül történő tévénézést tekintjük OOH-nak. Így ebbe beletartoznak a szórakozóhelyek kivetítői és az is, ha vendégségbe megyünk (guest viewing). És mivel a készülék magát is hallja, így beletartozik mindaz a lineáris tévézés is, ami nem nagy képernyőn történik – csak legyen meg a minimum 50 méter távolság!” – tette hozzá Ambruszter Géza, a Gemius ügyvezetője.

Az eredmények azt mutatják, hogy az out of home nézés kétszámjegyű nézettségnövekedést jelentett a tesztprojekt során. A labdarúgó EB élő mérkőzései körüli reklámblokkokban a Nielsen mérése szerint 8 465 in-home EQ GRP termelődött a 18-59 éves korosztályban, ezt az OOH 1 053-mal emelte meg, ami 12,4%-os ratingtöbblet.

A különböző célcsoportokat vizsgálva (1. ábra) az látszik, hogy a GRP-emelkedés 10% és 17% között szór. (Érdekesek a nők esetében a magasabb számok, lehet, hogy az EB számukra is esemény volt, különösen, hogy magyar részvételű EB-ről beszélünk.) Az adatokból kirajzolódik, hogy minél fiatalabbakat vizsgáltak a 18+-tól a 18-59-en át a 18-49-es célcsoportig, úgy nőtt az OOH extra hozadéka. Valószínűleg minél fiatalabbakról van szó, annál szívesebben mozdulnak ki és/vagy néznek mobilon – legalább 50 méterre a jellemző tartózkodási helyüktől – lineáris TV tartalmakat.

Meghatározó eredmény továbbá, hogy az OOH nézettség nem csak az EB alatt, hanem az EB és az olimpia közötti héten is szignifikáns volt (2. ábra). A mért hat csatornán a NAM alapján 10 678 18-59-es EQ rating keletkezett, OOH-ban pedig 1 158, ami 11%-os többlet. Ezen a nyári héten a 18-59-es célcsoport tévénézésre fordított átlagos ideje az adott csatornák esetében a Nielsen mérése szerint 43 perc 52 másodperc volt, miközben az OOH 4 perc 23 másodperc – 24,3%-os OOH elérés mellett.

A különböző korcsoportokat vizsgálva (3. ábra) az ATV esetén azt látjuk, hogy a legfiatalabb 16-29-es célcsoportnál a legnagyobb az OOH hozadéka, majdnem 30%.

“Az eredmények tükrében felmerül pár fontos kérdés: lehet, hogy a lineáris tévé jobban tartja magát, mint azt gondoljuk, mert a nézés egy része áttevődött mobilra, amit a Nielsen nem mér? Lehet, hogy a fiatalok többet lineáris tévéznek, mint amit a Nielsen adatok mutatnak? A tesztet és az elemzéseket érdemes lenne folytatni, és a fenti kérdésekre is válaszokat keresni.” – mondta el Karácsony László. A stratégiai és marketing igazgató hozzáfűzte: „Ha az OOH nézettségi adatok bekerülhetnének a mérésbe akkor az extra nézettségnek köszönhetően valószínűleg lehetne kereskedelmi másodperceket zárni, kisebb reklámzaj mellett nagyobb lehetne a kampányok hatása, és kevésbé ártana a nézettségnek a túl sok reklám. Ez egy lehetőség a minőség javítására.”

Schneider Henrik, a Nielsen Közönségmérés Kft. ügyvezetője hozzáfűzte: „Lengyelországban a Nielsen és a Gemius együttműködésével már a mérés része az out of home is, a Nielsen naponta fuzionálja a háztartási panelből származó és a megkapott OOH adatokat. Az ott kialakult, évek alatt tökéletesített és auditált módszertan átvehető. Első lépésként egy tesztfúzióra lesz szükség, amihez a jelenlegi tervek szerint a technikai fejlesztési előfeltételek Nielsen oldalon 2025-ben állnak majd rendelkezésre. Mivel a változás teljes piaci alapon vezethető csak be, részlegesen nem, ezért ennek a tesztnek az eredményéről transzparens piaci egyeztetésre van szükség. Ugyanakkor megállapodás esetén 2026-tól – így akár a következő foci VB idején is – technikailag már az OOH nézettséggel bővített adat lehet a Nielsen által naponta publikált nézettség.”

Műegyetemet végeztél. Alapvetően műszaki ember vagy?

A középiskolából matematika-informatika irányból jöttem, de a természettudományok is érdekeltek, így logikus választás volt a Műszaki Egyetem. Azt azonban kevesen tudják rólam, hogy nem a klasszikus gyakorlatias műszaki, inkább a tudományos műszaki témák iránt vonzódtam, olyan témák érdekeltek, mint a kozmikus felsőgeodézia meg a bolygók gravitációs erőterének a vizsgálata. A tudományos énem mind a mai napig megvan, ami a Nielsenben egyáltalán nem haszontalan.

A versenypiacon dolgozol, de láthatóan az akadémiai világtól sem távolodtál el, a Műegyetemen PhD-fokozatot is szereztél.

Nem távolodtam el, csak eltévedtem, mert a doktorim gazdálkodás- és szervezéstudomány témában született. Közben egy évet voltam külföldön is, a Harvard Law School Berkman Centerében kutattam, igyekeztem multidiszciplinárisan fejleszteni a tudásomat, hogy járatos legyek a tudományos, a műszaki, a gazdálkodási és a jogi ismeretek terén is. Érdekes útkeresés volt ez számomra, hiszen nem tudtam, hogy egészen pontosan hol akarok majd kikötni.

A Berkman Centerről érdemes megjegyezni, hogy valójában nem jogi, hanem internetes társadalomkutató központ. Olyan emberekkel dolgozhattam ott, mint például a Wikipedia alapítója, Jimmy Wales, aki a szobatársam volt, de ott tevékenykedett az RSS feltalálója, a blogszféra több úttörője és sok más innovátor is. A 2000-es évek elején, amikor ebbe a közegbe bekerültem, itthon az internetes világnak még csak az előszelét éreztük.

Az első igazi munkahelyed, rögtön a diplomázásod után az Accenture volt. Hogy lettél tanácsadó?

Volt egy állásbörze a Műegyetemen, én meg kíváncsiságból beültem egy próbainterjúra az akkor még Andersen Consulting nevű céghez. Ez olyannyira sikerült, hogy pár hét múlva ajánlottak is egy állást. Kíváncsiságból mentem oda, és majdhogynem véletlen volt, hogy éppen a távközlés és média területére kerültem. Stratégiai üzletfejlesztéssel és az üzleti folyamatokkal foglalkoztunk, főleg médiapiaci és távközlési vállalatokat segítettünk.

Akkor volt már itthon internet, de gyerekcipőben járt.

Elég magas szintű volt viszont a nagyvállalatok informatikai fejlettsége, gyakran vezettek be új rendszereket, a változó fogyasztási szokásokhoz is hozzá kellett illeszteni a vállalati stratégiákat, ezekben a kérdésekben adtunk tanácsot.

Sejtetted már a fényes jövőt?

Nemcsak mi, tanácsadók, de az iparági vezetők is látták, hogy a digitalizációban milyen óriási lehetőségek rejlenek.

Talán ez is magyarázza, hogy önálló tanácsadó céget alapítottál Stepchange néven.

Igen, néhány kollégával úgy láttuk, van keresnivalónk ezen a területen. Persze egy kisebb magánvállalkozásban ez másképp működik, mint egy nemzetközi óriáscégnél, de nagyon sok érdekes projekten dolgoztunk a távközlési iparágban.

Tulajdonképpen innen vezetett az utam az Antenna Hungáriához. Először tanácsadóként dolgoztam nekik, majd a stratégiai üzletfejlesztési osztály vezetőjeként bekerültem a cég szervezetébe. Nagyon jól összefonódtak a szálak, mindazok a tapasztalatok, amiket addig szereztem. Elkezdtünk foglalkozni az online médiaterjesztéssel. Az Antenna Hungária mint nagy műsorszóró vállalat jó kapcsolatban volt a piaccal, de csak a klasszikus műsorszórási szolgáltatásokkal, miközben már lehetett látni, hogy a nézők egyre inkább az internetes tartalomfogyasztás és a streaming felé fordulnak.

Kidolgoztam egy tervet, hogy az AH hogyan vehetne részt ebben a folyamatban. Miután ez a megbízatásom lejárt, az akkori vezérigazgató felkért arra, hogy ha már papíron megterveztem egy multimédiás tevékenységet, akkor valósítsam is meg a gyakorlatban. A multimédia után később hozzám került a teljes üzleti és műsorszórási tevékenység, a lakossági médiaszolgáltatásokkal együtt.

Hogy került a képbe a Vodafone?

A UPC-akvizíció kapcsán kerültem oda. A Vodafone hardcore mobilcég volt korábban, kisebb videós tartalomfejlesztésekkel, de a UPC-vel egy komoly múlttal rendelkező, nagy kábeltévés cég került be a portfóliójába. Az integráció során a termékmenedzsmenten dolgoztam, és olyan dolgokkal foglalkoztam, mint például a tartalomszerződések átalakítása, amelyekről természetesen nem beszélhetek részletesen. De részese voltam az új set-top boxok bevezetésének is; összességében a Vodafone-nál remek emberekkel dolgozhattam együtt. Minden tevékenységem arra irányult, hogy a cég a korábban csak mobilszolgáltatást nyújtó vállalatból valóban konvergens szolgáltatóvá válhasson.

És most megérkeztünk a mába: 2021 szeptembere óta a Nielsen Közönségmérés ügyvezetője vagy.

Itt valóban összeérnek a dolgok. Valószínűleg azért gondoltak rám, mert tudományos hátterem révén van affinitásom a klasszikus adatelemzéshez, annak matematikai aspektusához. Megvannak a médiapiaci kapcsolataim, mind szolgáltatói, mind terjesztői vonalon. Az Antenna Hungáriában streamingterületen vagy a Vodafone-ban a digitális termékeknél olyan dolgokat tudtam letenni az asztalra, amelyek miatt komfortosan mozgok az új digitális világban is.

Négy hónapig Vörös Csillával együtt, utána már önállóan vezetted a céget. Hogyan sikerült beleszoknod az új munkába? Sokat dolgoztál telekommunikációs, terjesztési, tartalomfejlesztési területeken, de a közönségmérés nem ugyanaz.

Csilla nagyon büszke lehet arra, amit harminc év alatt felépített, és ahogy ezt a vállalatot fejlesztette, működtette. Az ember nehéz örökséget vesz át ilyenkor, hiszen ugyanolyan színvonalon akarja folytatni a munkát, sőt újdonságokat akar hozzátenni. Azokat a dolgokat tanultam meg Csillától, amiket csak szerződésekből, dokumentumokból nem lehet megérteni, hiszen ő a Nielsennek és a magyar közönségmérésnek az élő emlékezete. Nagyon sok tanácsot adott a vállalat belső működésével kapcsolatban is. Abban is segített, hogy hogyan lehet ebben a világban alkalmazni azokat a koncepciókat, amiket én hoztam magammal. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Csilla tanácsaira még ez év november végéig támaszkodhatok, hiszen addig tanácsadóként továbbra is mellettem áll a belső projektekben.

Korábbi munkahelyeiden is találkoztál a Nielsen Közönségmérés számaival, tisztában voltál a piaccal. Belülről viszont minden cég kicsit más, mint amit a kívülállók gondolnak róla. Értek-e meglepetések?

Ért meglepetés, mert a piacon az a hír járta, hogy Csilla asztalán van egy gomb, amit megtekergetve át lehet állítani a nézettséget, de én nem találtam meg azt a gombot… De komolyra fordítva a szót, nagy meglepetések nem értek. A kollégákban és a módszertanokban elképesztő pontosság és hagyománytisztelet van, ami az egyik alapja annak, hogy a nézettségmérés folyamatosan fejlődő módon, de alapvonalaiban, logikájában változatlanul fenn tudott maradni. Ebből a szempontból a vállalat soha nem kötött semmilyen kompromisszumot.

Magam is voltam az ellenoldalon, előző munkahelyeimen időnként vitáztam is a Nielsennel. Ezt a tapasztalatot most jól hasznosíthatom ebben a székben, hiszen ha évekkel ezelőtt kritizáltam a vállalatot, akkor azt a véleményemet most is vállalnom kell. Érdekes végiggondolni, hogy az általam korábban megfogalmazott kritikát most hogyan tudom kezelni.

A televíziós közönségmérés, mint minden műszeres mérés, a kívülálló számára egyszerűnek tűnik. Ketyeg a kihelyezett eszköz, bejönnek az adatok a szerverre, ahonnan gombnyomásra le lehet kérni az eredményeket. A mérés mögött azonban ott van a teljes televíziós piac, a sokszor tízmilliárdos reklámbevételek és az ebből fakadó üzleti érdekek. Mekkora présben érzed magad?

Egyfelől nagy a prés, hiszen a nézettségi eredmények alapján mindig van, aki szeret minket, és van, aki utál. Vagy ha minket nem is, az eredményeket biztosan. De az a fajta függetlenség és szakmaiság, ami a Nielsenben megvan, megadja az ügyvezetőnek a nyugalmat, hogy jól aludjon, mert az eredmények mögött egy változatlan és robusztus módszertan áll. Nyilván minden módszertannak megvannak az erősségei és gyengeségei, de a miénk mögött nagyon nagy tapasztalat áll, sok országban így működik, mi pedig igen komolyan vesszük, hogy a tévés világot megismerjük, hogy a panelt jól válasszuk ki, hogy a paneltagjainkat megfelelően felkészítsük az eszközök helyes használatára, hogy az adatfeldolgozásunk a lehető legpontosabb legyen, hogy az eredményeket minden egyes nap megfelelően adjuk ki, hogy az ügyfeleink dolgozni tudjanak. Ezért alakult ki az a bizalom, ami miatt a reklámpiac mind a mai napig devizaként használja a Nielsen tévés mérését.

Nyugodtan alszom tehát, de a prés ott van. Az adott eredményeket néha számonkérik: hogy lehet az, hogy…

Nyomás van azt illetően, hogy bizonyos célcsoportokat miért nem mérünk, vagy miért nem mérünk másképp. Prés van azon a téren, hogyan mozdulunk bele a digitális technológiákba.

Ezek a piaci szereplők ugyanakkor azt is mondják, hogy ne csináljatok hirtelen változást, mindenről tudni akarunk fél évre előre. Van egy érdekes kettőség ebben a helyzetben, egyfelől nyomás a változásra, másfelől nyomás az állandóságra. De ez nem magyar sajátosság, nemzetközi szinten is így van.

Három nagy ügyfélcsoport várja az adataitokat, a médiacégek, a márkatulajdonosok (hirdetők) és az ügynökségek. Milyen impulzusok érnek titeket a részükről?

Én még szélsőségesebben látom, csak két részre osztanám az ügyfeleket. Vannak egyfelől a hirdetők, másfelől meg azok, akik a hirdetők pénzét próbálják hatékonyan felhasználni. Sok szempontból a tévéknek, ügynökségeknek, sales house-oknak ugyanaz az érdekük. Bizonyos értelemben természetesen a hirdetőknek is, de ők kicsit más szempontból nézik a piacot.

Mindenki azt szeretné, hogy a lehető legpontosabban mérjünk, és persze a lehető legolcsóbban. Ebben is megjelenik egyfajta érdekközösség, mert mindenki a legjobb mérést akarja, de úgy, hogy közben lenyomja az árát is.

A Nielsen a kezdetektől paneles mérést folytat, több mint harminc országban. Minden piacon azonos módszertannal mértek?

Nagyon kicsi különbségek vannak. Például hogy időben milyen felbontású a mérés, van, ahol félperces, van, ahol perces. De alapvetően ez egy nagyon homogén rendszer, még eszközszinten is. Tavaly panelbővítést hajtottunk végre, és most mi is a legújabb mérőeszközökre, a más országokban már használt nanomérőkre cseréltük a korábbi mérőket. A háttérrendszerek is azonosak, nagyon erős homogenitás jellemző. Így a hibakeresés is egyszerűbb, a módszertani egységesség pedig erőt ad a Nielsennek, hogy nemzetközi szinten is egységesen és magabiztosan lépjen fel.

A panel összetétele, kiválasztása országonként változhat. Mondjuk egy közel-keleti országban más kultúrája van annak, hogy ki léphet be egy háztartásba, mint Európában. A mérésnek nem is a technológia a legfontosabb része, hanem a panel. Arról sokan elfeledkeznek, hogy a panel folyamatos fejlesztésében, fenntartásában ugyanakkora energiák vannak, mint a technológia szinten tartásában. A kollégák szakmai tudása mellett a panel a legnagyobb értékünk.

Fontos érdekesség az is, hogy van olyan tévéadás, amelyet három-öt forrásból is tudunk venni. Ha mondjuk valamelyik kábeltévé-szolgáltatónál műszaki probléma merül fel, leáll a szolgáltatás, van alternatív adatforrásunk. Az nem fordulhat elő, hogy nem tudjuk mérni és feldolgozni az adatokat. Az elmúlt közel harminc évben egyetlen olyan nap sem volt, amikor ne adtunk volna adatokat. A rendszer óriási redundanciával van felépítve az adatszolgáltatás biztonsága érdekében.

Mennyit változik a panel egyik évről a másikra? Az emberek életkora nő, változhat a végzettségük, a lakóhelyük, a fiatalok elköltöznek, a dolgozók idővel elmennek nyugdíjba. Hogyan oldjátok meg, hogy a panel folyamatosan leképezze a teljes piacot?

Minden évben csinálunk egy alapozó kutatást, amelyben azt vizsgáljuk, hogyan változik a tévénéző közönség összetétele, ezt próbálja leképezni a panel. Maga ez az úgynevezett univerzum is változik, és emellett nőtt a panel mérete is, kezdetekben 600 háztartásban voltak kint eszközök, ma közel 1500-ban vannak, és a panel összetétele is folyamatosan módosul. Van, aki magától megy el, van, akit bizonyos szempontok alapján lecserélünk. Az sem jó, ha valaki túl hosszú ideig paneltag.

Említetted, hogy Csilla varázsgombja nem létezik. A paneltagokhoz ki fér hozzá?

A paneltagok listájához még nekem sincs hozzáférésem. Sőt, még azt sem árulhatom el, ki fér hozzá. A paneltagok ismerete azokra van korlátozva, akiknek munkakörük miatt erre feltétlenül szükségük van. Ebben a rendszerben ez szükségszerűen titkos információ, még a lehetőségét is el kell kerülni annak, hogy esetleg valaki befolyásolni próbálja a paneltagokat.

Televíziós mérésről beszélünk, miközben egyre nagyobb az igény a cross-mediás mérésre.

Igen, az adott műsor vagy reklám már sokféle platformon megjelenhet, és a hirdető tudni akarja, hogyan épül a közös reach, milyenek az átfedések. Ez az igény meghatározza a fejlesztési irányainkat. Amikor cross-media mérésről vagy a nézők bármiféle közös eléréséről beszélünk, annak az egyik alapja mindig a tévés mérés.

A digitális mérések területén már több kelet-európai országban működik a Streaming Meter nevű szolgáltatásunk, amely ugyanazon a panelháztartáson belül streamingfogyasztást is képes mérni, de nem programszinten. A konkrét műsort nem tudjuk megnevezni, de azt igen, hogy Netflixet vagy HBO-t néz-e valaki X percen keresztül. Itt már nemcsak a tévékészülékekről van szó, hanem a különböző eszközökről a panelen belül. Ezt a szolgáltatást Magyarországra is szeretnénk behozni.

A másik fontos dolog, amit kiemelnék, a DAR (Digital Ad Rating) nevű szolgáltatásunk. Ha tudom a normál reklám elérését a tévében, és azt is tudom, hogy a tévében és a digitálisban milyen demográfiák voltak, akkor ezt megfelelő fúzióval össze is rakhatom. Ha például az egyikben egymillió volt a célcsoporton belüli elérés, a másikban ötszázezer, az összerakva, mondjuk, csak egymillió-kétszázer lesz.

Ha az adott műsort megnézi X fő a tévében, Y a streamingben, abból két fontos irány következik. A lineáris televízióadást nézők között már ma is rengeteg olyan van, aki nem váltott a lekérhető tartalmakra, a lineáris tartalmat azonban nem tévékészüléken fogyasztja, hanem mobilon, tableten, gyakran háztartáson kívül. TV GO, Vodafone TV, mindiGO TV – ezeket már használják a fogyasztók, de senki nem méri hivatalosan. Valamilyen piaci összefogással viszont meg kell mérni őket, hiszen a nézők egy része nem a lineáris műsorok nézői közül tűnt el, csak a tévékészülékek elől. A különböző forrásokból összegyűjthető adatok integrálására a Nielsen a legalkalmasabb.

Lengyelországban már van arra példa, hogy egy másik cég – a Gemius – megméri a háztartáson kívüli tévézést, átadja az adatokat a Nielsennek, amely a háztartáson kívüli és belüli adatokat összerakja. Ebből az adatfúzióból kerülnek ki az egységes nézettségi adatok. Arra természetesen vigyázni kell, hogy senkit ne számoljunk kétszer, de annak is megvan a módszertana, hogy az ilyen hibákat elkerüljük.

Van négy-öt irány, amerre el lehet indulni. Némelyik beruházást igényel, de olyan megoldás is van, hogy egyszerűen leülnek az érintett cégek, és megtárgyalják, ki milyen kondíciókkal adná át az általa mért adatokat annak, aki ezeket aggregálni tudja a piac számára.

Az év végén lejár Magyarországon a DKT–Gemius-szerződés, és még nem tudjuk, mi lesz utána.

Én sem. Ezt a Gemiustól kell megkérdezni.

De azt tudod, van-e már Nielsen–Gemius-tárgyalás az előbb említett adatfúzió megvalósításáról.

Beszélünk a Gemiussal a háztartáson kívüli és belüli tévénézés adatainak integrálásáról, de annak semmi köze az online piac méréséhez, amit a DKT számára végeznek. Semmiképpen ne keverjük össze a két témát, már csak azért sem, mert a DKT-tenderen mi is elindultunk.

Látjuk, milyen tempóban fejlődik a digitális világ, ezt a Covid fel is gyorsította. Cégvezetőként viszont nyilván terveket készítesz, tervezned kell. Mennyi időre lehet ma tervezni?

Számos iparági vezetővel együtt azzal a problémával küzdök, hogy a tervezés alapparamétereit is nehéz meghatározni, az inflációt, a forintárfolyamot, a munkanélküliségi rátát, pedig ezek mind visszahatnak a reklámpiacra. A piacon nagyon sok szerződés egy évre köttetik, miközben a negyedéveket sem lehet pontosan előre látni. Egy éven túl tervezni meg gyakorlatilag lehetetlen.

A fogyasztói trendeket illetően már jobban kirajzolódnak a változások. Persze az aktuális változások itt is okozhatnak turbulenciákat, ha többen küzdenek anyagi gondokkal, akkor esetleg lemondják a streaming-előfizetéseket, de az alaptrend töretlen. Meg kell tehát találnunk az iparági összefogás útját. Az nem megy, hogy a piac messiásként várja a mérővállalatoktól a megoldást. Aktív párbeszédre van szükség a reklámipari szereplők között, hogy meghatározzuk, melyek a modern üzleti modellek, a működésükhöz milyen paraméterek kellenek, azok hogyan mérhetők meg a lehető legköltséghatékonyabban és legpontosabban. Mi ehhez azt tudjuk hozzátenni, hogy ami más piacokon bevált, azt megpróbáljuk importálni. A nemzeti médiapiacok meglepően elkülönültem működnek, miközben fölöttük létrejött egy globális piac, szintén mérési alapon. Ha a Netflix felépíti a maga reklámpiacát, e mögött is lesz mérési rendszer. Az üzleti modellek és a mérési rendszerek csak együtt fejlődhetnek.

A következő hónapokban milyen újdonságokat hoztok a piacnak?

Az első újdonság annak köszönhető, hogy bizonyos dolgokban hatalmas beruházások nélkül is előre tudunk lépni. A hagyományos mérésben van egy „other” kategória, a tévén történő nem televíziós tartalomfogyasztás. A panelünk nem ennek a mérésére van kitalálva, de azt meg tudjuk csinálni, hogy ugyanazon a válaszadóbázison erre is részletesen rákérdezünk, és elemezzük az eredményeket. Itt még többforrású adatfúzió sem merül föl, hiszen egy panelből jönnek az adatok.

Ehhez kapcsolódik a már említett Streaming Meter is, amelyet szeretnénk Magyarországon is bevezetni, amennyiben erre az igényt a piaci szereplők is megerősítik. Folytatni szeretnénk továbbá azokat a beszélgetéseket is, amelyek megalapozzák, hogy a hazai mérésben is megjelenhessenek a háztartáson kívüli lineáristévé-fogyasztás eredményei.

A másik nagy témakör pedig a digitális reklámmérés, a már említett DAR, a Digital Ad Rating. Ez az alapja annak, hogy a teljes – tévés és digitális – reklámelérés, a Total Ad Rating számait előállítsuk. A DAR körül itthon még sok kérdés merül fel, ami azért meglepő, mert nagy nemzetközi piacokon már sikerrel használják a tévék, az ügynökségek és a hirdetők. A magyar piacon ez egy elszalasztott esély azokkal a nemzetközi szereplőkkel szemben, akik másutt már használják. Pedig éppen ezzel lehetne megmutatni, hogy a magyar médiatermékek miben jobbak, mint más, nemzetközi platformok. Minden említett témában keresni fogjuk a partnereinket.

Ez az interjú eredetileg a Márkamonitor 2022/3. számában jelent meg.