A termelőcégeknek egyszerre kell megbirkózniuk a bővülő termékpaletta, az ellátási láncok kapcsán jelentkező bizonytalanságok és a modernizáció biztonságos módon történő megvalósítása jelentette kihívásokkal. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a Microsoft stratégiai együttműködése olyan megoldásokat kínál számukra, amely lehetővé teszik a mérnöki folyamatok felgyorsítását, a működésük korszerűsítését, valamint a rugalmasságuk és az ellenállóképességük növelését.

A két vállalat az április 20-24. között megrendezett Hannover Messe kiállításon mutatja be a gyártási hatékonyságot új szintre emelő, már a gyakorlatban is bizonyított koncepciót. Az együttműködés ipari tevékenységet támogató alapját a Schneider Electric nyílt, szoftveralapú automatizálási platformja, az EcoStruxure Automation Expert biztosítja, amely a telephelyeken, edge- és hibrid környezetekben egyaránt alkalmazható. Ezt az alapot egészítik ki a Microsoft Azure felhő- és mesterségesintelligencia-szolgáltatásai (MI), amelyek összehangolják, elemzik és optimalizálják az ipari folyamatokat. A koncepció eredménye pedig az MI-ügynökökkel támogatott gyártáson, a nyílt automatizáláson és a teljes körű fenntarthatóságon alapuló egységes megközelítés.

Az EcoStruxure Automation Expert lehetővé teszi a gyártók számára, hogy miután már egyszer létrehozták, szimulálták a működését, validálták és alkalmaztak egy automatizálási logikát, azt bárhol újra használhassák újrahangolás nélkül. A Schneider Electric átfogó, a biztonság, a megfelelőség és az ipari integráció terén meglévő szakértelme még a szigorúan szabályozott környezetekben is megfelelő megbízhatóságot nyújt.

„Az MI-ügynökökre épülő dizájntól kezdve a szoftveralapú működésig a Microsoft és a Schneider Electric egyetlen, interoperábilis munkafolyamatot kínál, amely következetesen validálja, szimulálja és alkalmazza az automatizálási logikát felhő- és edge-környezetben egyaránt” – mondta el Gwenaelle Huet, a Schneider Electric „Industrial Automation” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Míg a hagyományos automatizálási megoldások külön eszközöket és a feladatok átadását igénylik minden egyes fázisban – a mérnöki tervezéstől a szimuláción és az üzembe helyezésen át az üzemeltetésig –, a közös platform ezeket egyetlen, jól nyomon követhető munkafolyamatba sűríti. A koordinátor által összehangolt specializált MI-ügynökök automatizálják a rutinszerű tervezési döntéseket, és még a felhasználás előtt validálják az automatizálási logikát, csökkentve ezáltal a tervezéstől a megvalósításig tartó átfutási időt, valamint javítva a már elsőre megfelelő eredmények arányát. A Schneider Electric gyártók számára fejlesztett ipari copilotja, amelyet az Azure AI működtet, már most is kézzelfogható eredményeket hoz a gyakorlatban: a mérnöki csapatok akár 50 százalékos időmegtakarítást is elérhetnek a vezérlési konfigurációs és dokumentációs feladatok esetében, miközben a gyártósorokon korábban heteket igénylő módosítások ma már órák alatt elvégezhetők.

A H2E Powerrel, az indiai zöldhidrogén-piac egyik úttörőjével megvalósított projekt során a platform több mint 6000 órányi stabil autonóm működést biztosított az egyik legnagyobb kihívást jelentő ipari környezetben. Mindeközben támogatásával akár 10 százalékos csökkenés is elérhető volt  a hidrogén fajlagos költségében, ami egy tipikus, 10 MW-os üzem esetében évente körülbelül 500 000 eurónak megfelelő megtakarítást jelent.

„Az ügynökalapú dizájnnal bezárjuk a mérnöki elképzeléstől a gyakorlati megvalósításig terjedő kört: automatizáljuk a döntéseket, korai validálást kínálunk és újra felhasználható automatizálási csomagokat teszünk elérhetővé, amelyeket a Schneider Electric felhő- és edge-környezetben egyaránt tesztelhet és alkalmazhat” – jelentette ki Dayan Rodriguez, a Microsoft „Manufacturing and Mobility” területért felelős vállalati alelnöke.

A Resource Advisor+ platform és a hozzá tartozó termékek képesek kiváltani a jelenleg alkalmazott sokféle eszközt és ezáltal segíti az ezek miatt silószerűen egymástól elkülönülő adatok jóval hatékonyabb hasznosítását. Az új megoldás egységes, intelligens ökoszisztémát biztosít, amely zökkenőmentesen integrálja a kibocsátáshoz, az energiagazdálkodáshoz, az ellátási lánc fenntarthatóságához, az éghajlati kockázatok méréséhez és a fenntarthatósági jelentésekhez kapcsolódó alkalmazásokat. A Resource Advisor+ ökoszisztéma intelligens irányító központként működik, amely lehetővé teszi a vállalatok számára az adatok egységesítését, a döntéshozatal felgyorsítását, valamint az energia- és fenntarthatósági kezdeményezések gyors előmozdítását a teljes szervezeten belül.

Sera: a Resource Advisor+ ügynöke

A Sera a Resource Advisor+ vezető mesterséges intelligencia (MI) ügynöke, ami proaktív digitális partnerként értelmezi a felhasználói igényeket és koordinálja a háttérben dolgozó, egyes szakterületekre szakosodott MI-ügynökök csapatát. Ez a koordináció jelentős előnyt biztosít a Resource Advisor+ szolgáltatásnak, ami ezáltal építhet a Schneider Electric két évtizedes tanácsadói szakértelmére támaszkodó SE Advisory Intelligence-ben felhalmozott tudásra. Sera és csapata ezt a beágyazott szakértelmet használja fel arra, hogy a komplex adatokat világos, megvalósítható ajánlásokká alakítsa, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy példátlan gyorsasággal és magabiztossággal navigáljanak az energia és a fenntarthatóság területén.

Egyértelmű előnyök

A Sera ajánlásai több évtizedes intézményi tudáson alapulnak, biztosítva, hogy minden elemzés technikailag megalapozott és alkalmazható legyen. Mivel a Resource Advisor+ energiahatékony működési modelleket és „szén-dioxid-tudatos” számításokat használ, MI-infrastruktúrája elősegíti a fenntarthatóságot, összhangban a Schneider Electric, a világ legfenntarthatóbb vállalata fenntarthatóság iránti elkötelezettségével. A platform az emberi szakértelmet és a saját tudást közvetlenül beépíti a munkafolyamatokba, létrehozva egy olyan, értékteremtő rendszert, amelyben az emberi tapasztalatok okosabbá teszik az MI-t, az okosabb mesterséges intelligencia pedig lehetővé teszi a tanácsadóknak és az ügyfeleknek, hogy a stratégiai cselekvésre összpontosítsanak.

„Ez a bejelentés izgalmas mérföldkőnek számít, mivel megvalósítjuk az „MI-first” jövőképünket. A Resource Advisor+ egy teljesen új módszert vezet be a vállalatok számára az energia- és fenntarthatósági teljesítményük kezelésére. A módszer az SE Advisory Intelligence és egy mesterséges intelligencia-ügynökök alkotta hálózat segítségével működik. A komplexitás automatizálásával és az adatok cselekvéssé alakításával a Resource Advisor+ lehetővé teszi a felhasználók számára az energiaoptimalizálás és a dekarbonizáció felgyorsítását, és alapvető változást jelent abban, ahogyan ügyfeleinknek segítünk jelentőségteljes, vállalat-szintű eredmények elérésében” – mondta el Steve Wilhite, az SE Advisory Services „Energy & Sustainability Practice” részlegének ügyvezető alelnöke.

A Resource Advisor+ bevezetésével két új termék is érkezik, a Carbon Performance és a Supply Chain, majd az év folyamán további két megoldással bővül a portfólió a fenntarthatóság területen ezek a „Climate Risk” és a „Reporting and Compliance”, míg az energiamenedzsment szegmensben az „Energy” and „Energy Efficiency” alkalmazások érkeznek majd. A vállalkozásokat az energia- és fenntarthatósági teljesítményük nyomon követésében és optimalizálásában segítő, felhőalapú platform, az EcoStruxture Resource Advisor továbbra is elérhető lesz a Schneider Electric kínálatában.

„Mivel a szervezeteken egyre nagyobb a nyomás, hogy a fenntarthatósági törekvéseiket mérhető cselekedetekké alakítsák, egyre fontosabbá válnak az adatokat, intelligenciát és megvalósítást egyesítő platformok. A Schneider Electric Resource Advisor+ jelentős fejlődést hoz a fenntarthatósági törekvések menedzsmentjében, mivel ötvözi az átfogó szakértelmet az MI-vezérelt munkafolyamatokkal. Azáltal, hogy a tanácsadói intelligenciát közvetlenül a platformba ágyazza, a Schneider Electric segít a vállalkozásoknak túllépni a jelentéskészítésen, és gyorsabb, magabiztosabb döntéseket hozni, amelyek összekapcsolják az energia, a kibocsátás és az ellátási lánc fenntarthatóságát a valódi üzleti eredményekkel” – mutatott rá Amy Cravens, az IDC „Sustainability and ESG Software” területért felelős kutatási igazgatója.

Jelentős összegeket veszítenek az ipari vállalatok a zárt automatizálási rendszerek miatt – ez az egyik fő tanulsága a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata új globális kutatásának. Az „Open vs. Closed: The $11.28M Question for Industrial Leaders.” című felmérés, amit az Omdia végzett el a Schneider Electric megbízásából rámutat, hogy a nagyvállalatok átlagosan éves szinten 45,18 millió dollárt veszítenek azért, mert a zárt automatizálási rendszerek csökkentik a versenyképességüket. A közepes méretű ipari cégek esetében a bevétel 7,5 százalékára tehető az ebből adódó veszteség, míg a kisebb gyártóknál jóval magasabb, akár 25 százalékos is lehet ez az érték. A veszteségek az alacsonyabb üzemeltetési hatékonyságból, a leállásokból, az előírásoknak történő megfelelés érdekében végrehajtott utólagos átalakításokból és a termelésben előforduló határidő-túllépésekből származnak. Ezeket a hatásokat ugyanakkor gyakran elfedi a régi automatizálási rendszerek látszólagos megbízhatósága.

A statikus környezetekre tervezett hagyományos, hardveralapú automatizálási rendszerek nehezen tudnak megfelelni a napjainkban dinamikusan változó ipari elvárásoknak. A rugalmasság hiánya miatt még a rutinszerű frissítések is költséges technikai projektekké válnak, míg a saját fejlesztésű architektúrák korlátozzák az adatokhoz való hozzáférést, csökkentve az átláthatóságot és a reagálóképességet.

A kihívás középpontjában a hardver komplexitása áll. A legtöbb vállalat 2–10 vagy akár ennél is több különböző platformot használ, amelyek mindegyike egyedi karbantartási igényekkel bír. Ez a fragmentáció azt eredményezi, hogy függővé válnak a beszállítóktól. A problémák 30 százalékának megoldása speciális támogatást igényel, ami jelentős kihívást okoz a munkaerő kapcsán, hiszen rendkívül speciális szaktudásra lenne szükség egy olyan helyzetben, amikor a vállalatok munkaerő- és szakértelemhiánnyal küzdenek. Az egymástól elszigetelt, silóként működő rendszerek emellett akadályozzák a prediktív karbantartást és a problémák gyors megoldását, ami költséges leállásokhoz és a termelékenység csökkenéséhez vezet. Ezek a hatékonysági hiányosságok az egész működésre kiterjednek, csökkentve ezáltal a vállalat alkalmazkodóképességét.

Sürgősen változtatni kell

A kutatás hangsúlyozza, hogy sürgős változtatásra van szükség. A nyílt, szoftveralapú automatizálás skálázható, jövőbiztos megoldást kínál, amely modernizálja a régi rendszereket, lehetővé teszi, hogy a befektetések gyorsabban megtérüljenek, és erősíti az ipari versenyképességet és az ellenállóképességet.

A szoftver és a hardver szétválasztásával az ipari cégek megkapják azt a rugalmasságot, ami ahhoz kell, hogy sikeresen integráljanak különböző gyártóktól származó rendszereket, gyorsan alkalmazkodjanak a piaci változásokhoz, képesek legyenek kisebb mennyiségeket is hatékonyan gyártani és kezeljék a mérnöki tudás hiányából adódó kihívásokat. Valós idejű adatok válnak elérhetővé, amelyekre támaszkodva jobb döntéseket tudnak hozni, ezáltal pedig javítják a termelékenységüket és jelentős mértékben csökkentik a költségeiket.

A Schneider Electric ügyfelei máris élvezik ezeket az előnyöket. Sok cég teszt projektekkel vagy az eszközök szintjén megvalósított kisebb projektekkel kezdi az átállást, majd kiterjeszti a teljes üzemre vagy akár több telephelyre is a nyílt, szoftveralapú automatizációt. Ezáltal ki tudják használni az adatok teljeskörű birtoklásával, a jobb minőség-ellenőrzéssel és az átláthatóbb költségstruktúrával járó előnyöket, miközben megóvják a meglévő beruházásaikat.

„Ez a kutatás megerősíti azt, amit ügyfeleink nap mint nap mondanak nekünk: az ipari rendszereknek ugyanolyan gyorsan kell alkalmazkodniuk, mint a piacoknak. Különösen biztató, hogy a gazdaság gerincét képező kisebb vállalkozások profitálhatják a legtöbbet, és ezáltal újra befektethetnek az innovációba és a növekedésbe. A nyílt, szoftveralapú automatizálás egy bevált megoldás, amely bármilyen méretű ipari szereplő számára lehetővé teszi a rugalmasság növelését, az innováció ösztönzését és azt, hogy eredményesen működjön a gyorsan változó fogyasztói igények, a szabályozási nyomás és a hektikusan változó piaci körülmények mellett is” – mondta el Gwenaëlle Avice Huet, a Schneider Electric „Industrial Automation” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Elkerülhető veszteségek

Az Omdia felmérése szerint csak az alacsony szintű működési rugalmasság és az ebből adódó gyengébb alkalmazkodóképesség éves szinten átlagosan 6,1 millió dolláros veszteséget okoz az ipari vállalkozásoknak. A merev hardverrendszerek akadályozzák a piaci változásokra való reagálást, mivel 77,4 százalékuk esetében a funkcionális frissítéshez fizikai módosításokra van szükség, miközben a több gyártótól származó platformok bonyolult integrációt eredményeznek. A módosítási költségek óránként 25 000–50 000 dollár között mozognak, míg az évente 1 milliárd dollár feletti árbevételű vállalatok esetében ez az összeg elérheti az óránként 250 000 dollárt is.

A karbantartás nehézségei, a nem tervezett állásidők és a szükséges szakértelem hiánya miatti csökkenő hatékonyság évente átlagosan 2,28 millió dolláros veszteséget okozhat. További 1,2 millió dollárnyi veszteség keletkezik a valós idejű adatokhoz való hozzáférés hiánya és az ebből adódó, egyébként megelőzhető minőségi hibák és költséges karbantartás miatt. A kutatás szerint a fenntarthatósági és egyéb jogszabályi előírásoknak való megfelelés miatti utólagos átalakítások a hardverben évente átlagosan 1,7 millió dolláros költséget jelentenek.

„A növekvő nyomásra reagálva az ipari vezetők taktikai megoldásokat alkalmaznak, hogy továbbra is érvényesíthessék az alapvető prioritásokat – a növekedést, a versenyképességet és a bizalmat. Egy olyan világban, ahol a termékek életciklusa rövidül, az ellátási láncok megszakadnak és egyre nagyobb a szakemberhiány, az agilitás és a rugalmasság már nem csupán opció, hanem ezek a túlélés feltételei. Minden negyedév, amellyel egy vállalkozás elhalasztja a zárt automatizálási ökoszisztémák költségeinek kezelését, további 1 millió dollár feletti értékvesztést jelent: ezt a pénzt pedig újra befektethetnék a növekedésbe és az innovációba” – tette hozzá Anna Ahrens, az Omdia vezető elemzője.

A teljes kutatás itt érhető el.

Becslések szerint az üvegházhatású gáz-kibocsátás akár 40 százalékát is adhatják a kereskedelmi ingatlanok, így a klímavédelmi célok megvalósításához kulcskérdés azok dekarbonizációja. Silvia Prieto, az Amazon Web Services (AWS) „Global Financial Services” részlege generatív mesterséges intelligenciáért és gépi tanulásért felelős vezetője szerint hatalmas lehetőség van a már meglévő épületeinkből évek óta gyűjtött adatok hasznosításában, azonban ehhez az MI bevetése mellett a munkavégzés módjának megváltoztatására is szükség van.

Nagy változások jönnek

„Azon épületek esetében, amelyekben például a Schneider Electric rendszereit is használják, sok évnyi adat áll rendelkezésre. Ezeket gépi tanulás révén könnyen lehet elemezni és olyan információt előállítani belőlük, amely hatékonyabbá teszi az ingatlan üzemeltetését” – mondta el Silvia Prieto.

Az AWS szakembere szerint két fő tényező gátolja jelenleg, hogy a kereskedelmi ingatlanokban szélesebb körben is alkalmazzák a mesterséges intelligenciát. Az egyik, hogy hiába áll rendelkezésre hatalmas mennyiségű adat, ha azok nem a megfelelő formátumban vannak, ezért a régi rendszerekbe, alkalmazásokba zárt adatokat integrálni kell. Emellett egy kulturális váltásra is szükség van, hiszen a munkavégzés módja változik, így mindenkinek tovább kell képeznie magát. „A cégeknek be kell fektetniük a munkavállalók képzésébe, fejlesztésébe és a változásmenedzsmentbe, mert az egyértelműen látszik, hogy a dolgok változni fognak az épületüzemeltetésben is. Ez persze nem egyik napról a másikra történik, hanem egy folyamat, de rá kell venni az embereket, hogy velük tartsanak ezen az úton” – tette hozzá Silvia Prieto.

A szakember arra is rámutatott, hogy a nagy nyelvi modellek (LLM) szuperereje az írás-olvasásban van, vagyis nagy mennyiségű szöveget tudnak az emberi képességekhez mérten elképesztően gyorsan átolvasni, majd azok alapján szöveget írni. Ez pedig hatalmas erőforrást jelenthet a cégek számára, hiszen nagyon gyorsan készíthetnek elemzéseket, összefoglalókat. A beérkező adatok azonnali elemzése alapján például nemcsak azt tudják megállapítani az MI-t használó rendszerek, hogy az adott épületben milyen probléma van, de akár még annak kijavítására is javaslatot tehetnek – rendkívüli mértékben megkönnyítve a karbantartók munkáját.

Szükség van a megfelelő kompetenciára

Sarah Calder, a Skanska Group „AI capability” menedzsere szintén hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia technológia használatához mindenképpen szükség van az adatok struktúrálására. Ez ugyanakkor nem feltétlenül egyszerű feladat az építőipar esetében, hiszen az építési projektek jellemzően nagyon egyediek.

A másik fontos tényező ahhoz, hogy ebben a szektorban is általánosabbá váljon az MI alkalmazása, a megfelelő kompetencia kialakítása. „Nem kell varázslónak lenni ahhoz, hogy valaki használni tudja a mesterséges intelligencia-alapú rendszereket, de kell a megfelelő tudás ahhoz, hogy legyen az embereknek önbizalmuk a használatukhoz, illetve bízzanak abban a támogatásban, amit ez az eszköz nyújt” – jelezte Sarah Calder.

Az építőipari MI-kirakós utolsó darabkáját pedig az esettanulmányok jelentik, az olyan gyakorlati tapasztalatok, amikor a mesterséges intelligencia már bizonyított, és meghozta az elvárt eredményeket, mind a büdzsé, mind a határidő, mind a károsanyag-kibocsátás csökkentése esetében.

A Skanska Group „AI capability” menedzsere több konkrét példát is említett arra, hogyan hasznosítják az MI-t a gyakorlatban. Így például jelentős szerepet tölthet be a tudásmegosztásban, hiszen segítségével a vállalaton belül felgyűlt hasznos ismeretek, tapasztalatok, nagyon gyorsan megoszthatók a világ különböző pontjain dolgozó csapatokkal, akik a technológia segítségével gyorsan, hatékonyan kutathatnak a rendelkezésre álló óriási mennyiségű információ között.

Egy másik, a Skanskánál már működő gyakorlati alkalmazás a fizikai biztonsághoz kapcsolódik. Az építkezéseken dolgozó nagy munkagépekre kamerákat szereltek fel, amelyek képét folyamatosan elemzi a mesterséges intelligencia. Amennyiben a veszélyesnek ítélt zónában ember tartózkodik, akkor az MI automatikusan leállítja a gépet.

Látványos eredmények

Jövőformáló vállalatként a Schneider Electric elkötelezett amellett, hogy támogassa a CO2-kibocsátást csökkentő és a hatékonyságot növelő megoldások elterjedését és bemutatását. A társaság EcoStruxure platformja az olyan megoldásokkal, mint az EcoStruxure Building Operation, az EcoStruxure Power Monitoring Expert, illetve az EcoStruxure Building Data Platform új szintre emeli az épületüzemeltetést és segíti a cégeket költségeik csökkentésében, valamint fenntarthatósági céljaik megvalósításában.

Az intelligens épületüzemeltetési technológiák hatásaira vonatkozó meggyőző bizonyíték a Schneider Electric új kutatásának eredménye. A vizsgálat kiderítette, hogy az irodaházakban található tárgyalók foglaltság-alapú vezérlése átlagosan 22 százalékos megtakarítást eredményezhet ezeknek a helyiségeknek az energiafelhasználásában és szén-dioxid-kibocsátásában.

Idén első alkalommal állította össze a Corporate Knights kanadai média- és kutatócég a legfenntarthatóbban működő európai társaságok rangsorát, a „Europe 50”-et, amelyen a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat végzett az első helyen. A cég idén januárban már elnyerte a világ legfenntarthatóbban működő vállalata címet, miután első helyen végzett a Corporate Knights „Global 100” rangsorában. Ezek az elismerések együttesen megerősítik a Schneider Electric megingathatatlan elkötelezettségét a fenntarthatóság mellett, valamint vezető szerepét az iparágakon és földrajzi régiókon átívelő jelentős változások előmozdításában.

„A Schneider Electricnél a fenntarthatóság nem csak egy prioritás a többi között – mélyen beépült a céljainkba és küldetésünkbe. Az, hogy elnyertük az Európa legfenntarthatóbban működő vállalata címet, erőteljes elismerése erőfeszítéseinknek, melyek keretében az innováció, az átláthatóság és az együttműködés révén törekszünk arra, hogy pozitív hatást fejtsünk ki. Büszkék vagyunk arra, hogy példát mutathatunk, és továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy még jobban felgyorsítjuk hozzájárulásunkat egy fenntarthatóbb és befogadóbb világ létrehozásához” – mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric közelmúltban kinevezett fenntarthatósági igazgatója.

A „Europe 50” rangsor ugyanarra a szigorú módszertanra épül, amelyet a „Global 100” esetében is alkalmaztak, és a vállalatokat az ESG-teljesítménymutatók széles skálája alapján értékelik. Olyan szempontokat vesznek figyelembe, mint például a szén-dioxid-kibocsátás kezelése, a környezeti szempontból tisztának számító bevételek aránya a forgalomban, az igazgatótanácsok sokszínűsége és a fenntarthatósággal kapcsolatos befektetések. A rangsor összeállításához a STOXX Europe 600 Indexben szereplő cégek, valamint a piaci kapitalizáció alapján a 100 legnagyobb, európai székhelyű tőzsdei társaság teljesítményét vizsgálták meg.

Ez a kettős elismerés – mind globális, mind regionális szinten – kiemeli a Schneider Electric által kifejtett pozitív hatást. A vállalat innovatív technológiáival és megoldásaival támogatja ügyfeleit és partnereit abban, hogy csökkentsék környezeti lábnyomukat, javítsák az energiahatékonyságot és előmozdítsák fenntarthatósági céljaik megvalósulását.

Jelentős hatással van az elektromos autók hazai forgalmára a vállalati e-autó program, amely az Energiaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint hozzájárult ahhoz, hogy az idei első negyedévben rekordnak számító, mintegy 7000 ilyen járművet állítottak forgalomba itthon zöld rendszámmal. A sikeresen pályázó vállalkozásoknak járművenként 2,8-4 millió, cégenként pedig akár 64 millió forintos állami hozzájárulást nyújtó program révén számos magyarországi vállalkozás tudja zöldíteni saját flottáját. Az Energiaügyi Minisztérium közlése szerint az eddig beérkezett 6688 kérelemben 7749 gépkocsihoz kértek támogatást a vállalkozások, és már több mint 5000 cég örülhet a számára kedvező támogatói döntéseknek.

Miközben többek között a vállalati e-autó programnak is köszönhetően számottevő mértékben bővül a hazai utakon közlekedő tisztán elektromos autók száma – idén márciusban már átlépte a 77 ezret –, egyre nagyobb kihívást jelent ezek töltése. Egy korábban készült felmérés során a megkérdezett vállalatoknál a válaszadók közel kétharmada vélte úgy, hogy az elektromos cégautók használatának legnagyobb nehézsége munkavállalói és munkáltatói oldalon is a töltési lehetőségek biztosítása az irodaházakban, illetve otthoni környezetben. Az ilyen igények kiszolgálásához olyan töltési megoldásra van szükség, ami gyorsan és egyszerűen telepíthető, igazodik a létesítmény elektromos hálózatához, többféle kivitelben is elérhető, skálázható, képes kapcsolódni távoli felügyeleti rendszerekhez és igény szerint könnyen bővíthető.

A Schneider Electric új, többek között társasházakban vagy akár családi házakban, de céges telephelyeken, irodaházakban is hatékonyan alkalmazható Schneider Charge Pro elektromosautó-töltője egyben kínálja ezeket az előnyöket. A berendezés gyorsan és egyszerűen telepíthető, a vállalat pedig májustól saját fejlesztésű, skálázható terhelésmenedzsment-megoldást is kínál hozzá, így a töltés nem okoz fennakadást vagy kényelmetlenséget a felhasználók számára. A berendezés könnyen összekapcsolható távoli felügyeleti rendszerekkel, és segít leegyszerűsíteni a számlázási folyamatokat is. Az eszköz 22 kW-os töltőteljesítménye korlátozható, az egyedi igényekhez való alkalmazkodást pedig az is segíti, hogy többféle kivitelben is elérhető.

A Schneider Charge Pro képes a felhasználók megkülönböztetésére, akár applikációval távolról is vezérelhető, így a töltés bárhonnan elindítható, szüneteltethető, leállítható, valamint a töltési adatok is lekérhetőek. A Schneider Electric minden, az autótöltőhöz kapcsolódó terméket (szoftver, oszlop, kábeltartó, moduláris védelmi készülékek, elosztószekrények, tokozott áramsínek) tud biztosítani.

„A Schneider Charge Pro skálázható kialakításának köszönhetően a néhány töltős rendszerektől a komolyabb konfigurációkig ideális megoldást jelent. A kisebb rendszerekhez – például flottás autó családi házban történő töltéséhez – rendelkezésre áll egy töltésszabályozó készülék, melynek segítségével megspórolható a hálózatbővítéssel járó költség és idő. Nagyobb rendszerek esetén pedig egy komolyabb szoftveres terhelésmenedzsment-megoldás áll rendelkezésre, amely dinamikusan, az aktuális helyzethez igazodva összehangolja az autótöltők működését a komplexum energiafogyasztásával” – mondta el Géczy Áron, a Schneider Electric marketingigazgatója.

Géczy Áron az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán szerzett alapdiplomát 2013-ban, majd 2016-ban elvégezte a mesterképzést. A Schneider Electric csapatához 2012 szeptemberében csatlakozott, mint műszaki ajánlattevő mérnök, két évvel később pedig már értékesítési csatorna és termékmenedzserként folytatta pályafutását.

2016 és 2019 között Sales Engineer pozíciót töltött be, majd ezt követően két évig termékmenedzserként tevékenykedett. 2021-től egészen mostanáig Senior Offer Manager pozícióban dolgozott. Géczy Áron 2025. június elsejétől tölti be a Schneider Electric magyarországi marketingigazgatói pozícióját.

„Nagy megtiszteltetés számomra ez a kinevezés és úgy gondolom, nagyon komoly lehetőségeink vannak arra, hogy tovább erősítsük piaci pozíciónkat. A meghatározó globális megatrendek – mint az elektrifikáció, vagyis a villamos áram terjedő használata, a digitalizáció és automatizáció, az energiahatékonyságra való törekvés, valamint a mesterséges intelligencia térhódítása – jelentette kihívások leküzdésére az energiamenedzsment és az ipari automatizáció területén meglévő rendkívül széles termékportfóliónk révén hatékony támogatást tudunk nyújtani ügyfeleinknek. Arra törekszem, hogy ebben az új szerepkörben még jobban segítsem az általunk kínált lehetőségek megismerését mind az ügyfeleink, mind az értékesítési partnereink számára, amivel megalapozhatják az energiahatékony és fenntartható fejlődésüket” – mondta el Géczy Áron, a Schneider Electric új marketingigazgatója.

Az „Evolving home energy consumption: Intentions, actions and hurdles to greater home energy efficiency” című Fehér Könyvben megjelent kutatás egyik tanulságos megállapítása, hogy meglepően sokan azt sem tudják, hogy hol található az elektromos elosztószekrény az otthonukban, és igen magas azok aránya is, akik, ha otthoni feladatokról van szó, nem bíznak a mesterséges intelligenciában (MI).

A felmérés első alkalommal vizsgálta a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos attitűdöket. Annak ellenére, hogy az előrejelzések szerint az MI és az automatizálás a globális üvegházhatású gázkibocsátást akár tizedével is mérsékelheti, a válaszadók 44 százaléka nyilatkozta azt, hogy soha nem támaszkodna a mesterséges intelligenciára a háztartási feladatok ellátásában, 35 százalék nem érti teljesen, 41 százalék pedig aktívan el akarja kerülni. Emellett a megkérdezettek valamivel több mint fele úgy véli, hogy az okosotthoni technológiák túl drágák, pedig az ezekkel ellátott otthonok akár 22 százalékos energiamegtakarítást is elérhetnek.

Hiányos ismeretek

A felmérés rámutatott arra is, hogy igen hiányosak az ismereteink még a hagyományosabb otthoni technológiákkal kapcsolatban is. A válaszadók közel harmada például nem tudja, hogy mit csinál az elektromos elosztószekrény, 16 százalékuk pedig azt sem tudja, hogy hol található. Pedig az elektromos elosztószekrény az otthoni energiarendszer központi eleme, és az elektromos eszközök és készülékek biztonságát garantáló kapuőrként működik, ezért az ezzel kapcsolatos ismeretek hiánya komoly biztonsági kockázatot jelent.

A Schneider Electric „Home & Distribution 2024 Consumer Survey Report” fogyasztói felméréséről szóló teljes jelentés innen tölthető el.

Otthonaink károsanyag-kibocsátásához azok energiafogyasztása járul hozzá legnagyobb mértékben, ami az elmúlt években a nagyteljesítményű eszközök és háztartási berendezések gyors elterjedésével folyamatosan nőtt. Ez a tendencia, párosulva az egekbe szökő energiaköltségekkel és az éghajlatváltozás drámai, egyre többek által észlelhető hatásaival növelte az otthoni energiafogyasztással kapcsolatos tudatosságot.

A Schneider Electric már harmadik alkalommal végezte el fogyasztói felmérését, amelynek keretében 11 országból 13 ezer ember bevonásával vizsgálták a háztartások energiahatékonysággal és az intelligens otthoni technológiákkal kapcsolatos álláspontját. Az „Evolving home energy consumption: Intentions, actions and hurdles to greater home energy efficiency” című Fehér Könyvben megjelent kutatás egyik fő tanulsága, hogy jelentős szakadék van a fogyasztók tudatossága és cselekvése között.

A kapcsolgatás már nem elég

A válaszadók 82 százaléka tartja „valamennyire fontosnak” vagy „nagyon fontosnak” az energiahatékonyságot, míg 8 százalékuk szerint az energiahatékonyság javítása a legfontosabb fejlesztés, amire vágyik otthonában. A kutatás során megkérdezettek 70 százaléka pedig azt jelezte, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése „fontos” számára.

Ugyanakkor csak kevesen tesznek aktívan azért, hogy hatékonyan csökkentsék az energiafogyasztásukat, így például a kutatásban részt vevők mindössze 44 százaléka állítja be rendszeresen az otthoni hőmérsékletet, annak ellenére, hogy ez lehetne az egyik legnagyobb hatású intézkedés.

A lakástulajdonosok 58 százaléka számára a villany lekapcsolása az elsődleges energiamegtakarítási stratégia, miközben a villanyszámláknak csak mintegy 5 százalékát teszi ki a világítás. A második legnépszerűbb módszer, a használaton kívüli töltők kihúzása (48 százalék jelezte ezt) szintén minimális hatást fejt ki: évente mindössze 0,26 dollárt takarítanak meg ezzel töltőnként.

Okos technológiák az otthonokban

A felmérésből kiderül, hogy a háztartásokban használt okos, energiahatékonyságot növelő technológiák közül a világítással kapcsolatos megoldások vannak túlsúlyban, mivel a fogyasztók valamivel több mint fele úgy véli, hogy az intelligens világítás növeli az energiahatékonyságot. Míg a válaszadók közel negyede rendelkezik intelligens világítással, addig intelligens termosztátja már csak valamivel több mint ötödüknek van, és kevesebb mint a felük (46%) ismeri el annak energiatakarékossági előnyeit, annak ellenére, hogy bizonyítottan akár 30 százalékkal is csökkenthetik ezek a készülékek a számlákat évente.

„A fogyasztók szeretnék csökkenteni energiaszámlájukat, növelni energiabiztonságukat és javítani otthonuk energiahatékonyságát. A szándék és a cselekvés között azonban szakadék tátong. Az otthoni energiahatékonyság növelésére alkalmas technológia ma már létezik, de nem ismerik a leghatékonyabb alkalmazási módokat. A nagyobb mértékű villamosítás és digitalizáció révén az otthoni energiafelhasználás jobban mérhető, ellenőrizhető és átállítható több megújuló energiaforrásra” – mutatott rá Michael Lotfy Gierges, a Schneider Electric „Home & Distribution” üzletágáért felelős alelnöke.

A Schneider Electric „Home & Distribution 2024 Consumer Survey Report” fogyasztói felméréséről szóló teljes jelentés innen tölthető el.

Az előrejelzések alapján 2030-ra az elektromos járművek részesedése a globális jármű-értékesítésben elérheti a 40 százalékot. Ez egyben azzal is jár, hogy tíz év alatt tízszeresére bővül az akkumulátorok iránti kereslet. Ezzel párhuzamosan azonban az elektromos autókba szánt akkumulátorok gyártóinak meg kell küzdeniük azzal a kihívással, hogy úgy futtassák fel gyorsan a termelésüket, hogy közben csökkentik a selejt mennyiségét. Jelenleg a már komolyabb múlttal rendelkező akkumulátorgyárakban is 6 és 15 százalék között mozog a selejt aránya, mivel a minőségi hiányosságokat a gyártási folyamat során túl későn ismerik fel. Az új üzemek és gyártók esetében a selejt aránya még ennél is lényegesen magasabb.

Ezen kihívások kezelése érdekében a Schneider Electric és a Liminal Insights megerősítették partnerségüket, hogy a két cég technológiáinak ötvözésével kínáljanak megoldást az iparág szereplői számára. Az együttműködés keretében a Liminal ultrahang-alapú mérési és elemzési megoldásait integrálják a Schneider Electric automatizálási és ipari intelligencia ökoszisztémájával, hogy valós idejű, a gyártósoron megvalósuló minőségellenőrzést kínálhassanak. Az új, integrált vizsgálati megoldás – amely kompatibilis az összes akkumulátorcella-típussal, beleértve az NMC, LFP, NCMA, Li-fém, szilárdtest és Na-Ion vegyületeket – olyan automatizált képességeket nyújt az akkumulátorgyártóknak, amelyek lehetővé teszik a gyártásban előforduló eltérések azonosítását és az okok valós idejű elemzését akár az egyes akkumulátorcellák szintjén.

„Ahogy az akkumulátorgyártók igyekeznek termelésüket bővíteni, az innovatív technológiák kulcsfontosságúak lesznek a működési hatékonyság növelésében és a költséges akkumulátor-selejt mennyiségének csökkentésében. Célunk, hogy az elektromos járművekbe szánt akkumulátorok gyártói számára lehetővé tegyük, hogy kihasználják a piaci lehetőségeket, ezt pedig jobb gyártási minőség, nagyobb megbízhatóság és biztonság mellett tehessék meg. Örülünk, hogy az IN-CORE Systèmesszel való sikeres együttműködésünket követően, az akkumulátorgyártás hatékonyságának és adatkapcsolatainak javítása érdekében az ügyfeleknek további értéket biztosíthatunk a Liminal-lal való partnerségünk révén” – mondta el Francois Verkindt, a Schneider Electric „EV Battery Business, Mobility Segment” részlegének vezetője.

„A Liminal küldetése, hogy katalizálja az elektromos járművekre és a tiszta energiára való átállást, amelyek mindegyike megköveteli az olcsóbb és jobb minőségű akkumulátorcellák nagyobb mértékű kínálatát. A Schneider Electric-kel való partnerségünk jelentős előrelépést jelent a Liminal számára e cél elérése felé. Az EchoStat minőség-ellenőrzéshez használható adat- és elemzési megoldásainak a Schneider Electric és az AVEVA gyári intelligencia ökoszisztémájával történő integrálásával mélyebb betekintést és magasabb szintű digitális összekapcsolódást tudunk nyújtani. Ez lehetővé teszi az akkumulátorgyártók számára, hogy gyorsan javítsák minőségüket, termelékenységüket és hatékonyságukat” – mutatott rá Andrew Hsieh, a Liminal Insights társalapítója.