Több mint száz cégvezető körében végzett felmérést a Roland Berger, hogy megtudja, milyen mértékű a digitalizáció az FMCG-cégeknél marketing és értékesítési területen. Az eredmény lesújtó.

A fogyasztásicikk-iparág továbbra sem aknázza ki megfelelő mértékben az új technológiák adta lehetőségeket. Számos vállalatnál nagy szakadék van a marketing és értékesítési divíziók tervei és az elért eredmények között – állítja a Roland Berger. Lovagoljuk meg a hullámukat a fogyasztási cikkek piacán című tanulmányukhoz 100 döntéshozót kérdezett a vállalatuknál működő marketingről és értékesítésről. 83% gondolja úgy, hogy marketing- és értékesítési stratégiája nem elég jó ahhoz, hogy legyőzze közvetlen versenytársait.

„Az iparág komoly lemaradásban van a digitalizáció és a kiskereskedelem növekvő konszolidációja területén” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője. „A szektor szereplőinek fogyasztóközpontúbbá kell tenniük marketing- és értékesítési tevékenységüket, ezen múlik majd számos vállalkozás jövője.”

A tisztázatlan felelősségi körök csökkentik a teljesítményt

A Roland Berger szakértői a vállalatok eredményeit négy területen vizsgálták: a szervezeti működés, a stratégia szintje, valamint a digitalizáció és a teljesítmény területeken. A kapott eredmények mind a négy területen elmaradást mutattak, a vállalatok átlagosan 59 pontot értek el a maximum 100 pontból. A szervezeti működés területén van a legjobb kilátás a javulásra, a legszembetűnőbb hiányosság pedig a felelősségi körök tisztázatlansága volt.

A digitalizáció területén a fogyasztói adatok gyűjtésében és használatában vannak hiányosságok: a marketing döntéshozók mindössze 16%-a, míg az értékesítési terület döntéshozóinak 8%-a tekinti magát felelősnek az adatvezérelt üzleti modell kifejlesztéséért és működtetéséért. „Ez aggasztó, már csak abból a szempontból is, hogy a digitális üzleti modellek világában élünk” – mondta Schannen Frigyes. – Ha a vállalkozások nem tudják megszerezni a szükséges fogyasztói információkat vagy nincsenek abban a pozícióban, hogy szisztematikusan elemezzék az adatokat és adaptív stratégiákat dolgozzanak ki, akkor az esélyük a piaci sikerre a nullához fog közelíteni.”

Az FMCG vállalatoknak átalakulásra van szükségük

A tanulmány komoly hiányosságokat tárt fel a stratégiai oldalon is. Ezt tükrözi, hogy a marketing és értékesítési döntéshozók kevesebb mint fele elégedett saját stratégiájával, de ami még drámaibb, még kevesebben elégedettek saját cégükkel versenytársi összehasonlításban. A megkérdezettek 83%-a szerint a versenytársuk jobb marketing- és értékesítési stratégiával rendelkezik, mint ők; a megkérdezettek kicsivel több mint a fele pedig úgy véli, hogy vállalata nem fogja elérni a kitűzött értékesítési célokat az adott évben. A teljesítmény területén az egyik legfőbb hiányosság az, hogy a cégek negyede nem tudja mérni az értékesítési és marketing tevékenység ROI mutatóját és a válaszadók 70%-a gondolja úgy, hogy marketing és sales költségvetésüknek sokkal gyengébb eredménye van, mint a versenytársaik esetében.

A vállalatoknak a sikerhez a szervezeti hiányosságokat is le kell küzdeni. A válaszadók egyharmada vélte úgy, hogy marketing és sales szervezetének újjászervezésre van szüksége az elkövetkezendő években. Komoly probléma azon munkaerő hiánya is, akik képesek lennének megbirkózni a marketing és értékesítési folyamatok automatizálásával.

„Az FMCG-gyártók kevesebb mint 10%-a rendelkezik Digital Chief Officer-rel vagyis olyan valakivel, akinek a feladata lenne a digitális üzleti modell fejlesztése” – foglalta össze Schannen. – Pedig a digitalizáció hatalmas lehetőséget kínál az FMCG vállalatok számára, hogy közelebb kerüljenek vásárlóikhoz. Emellett ez az üzleti modell fontos információkkal tudna szolgálni számukra, hogy a megfelelő újításokat és stratégiát dolgozzák ki.”

A tanulmány mellékelten letölthető.

Roland Berger Catch the waves in consumer goods

Tízből nyolc vállalat nyitott az ún. „design thinking” vagyis a tervezői gondolkodásmód bevezetésére vállalati döntéseiben – állítja a Roland Berger.

A technológiai fejlődésnek, az ügyféligények változásának és az innovatív startupok által generált versenynek köszönhetően a gazdasági élet szereplői növekvő kihívásokkal néznek szembe. A hagyományos vállalatoknak is kell használniuk a digitalizáció nyújtotta előnyöket, de ennél tovább is kell menniük. Olyan változtatásokra van szükség, amelyek garantálják, hogy a cég alkalmazkodni tud a gyorsan változó környezethez. A Roland Berger szakértői szerint a megoldás kulcsa a vállalatai döntéshozatalban rejlik, mégpedig egy innovatív módszerben, a design thinkingben. Ezt a megközelítést sikeresen alkalmazta néhány cég az elmúlt évtizedben, és ezek azok a vállalatok – például az Apple, Coca-Cola, IBM, Nike, P&Gés a Whirlpool – amelyek értéknövekedése több mint kétszeresen szárnyalta túl az S&P indexet. A Roland Berger legújabb, „Design thinking minden szinten” című tanulmánya azt a módszertant mutatja be, amellyel a tervezői gondolkodás az összes vállalati döntés alapjává válik.

„A design thinking eljárás korábban azt jelentette, hogy különböző csapatok együttműködtek a maximális ügyfélközpontúság elérése érdekében elsősorban termék- és szolgáltatás-fejlesztési területen – mondta el Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere. – Szerintünk azonban ennek a megközelítésnek stratégiai szinten kell beépülnie a vállalati működésbe és át kell hatnia a döntési rendszereket. A design thinking középpontjában az ügyfél érdeke áll, erre alapszik az összes vállalati döntés, amelynek kivitelezésében komoly szerep jut a digitális technológiáknak. A Roland Berger által megkérdezett vállalatok 81 százaléka nyitott ennek bevezetésére.”

Öt lépés az innovációért

Hogyan tudják a vállalatok döntéseik alapelvévé tenni a design thinking gondolkodást? A Roland Berger szakértői felállítottak egy modellt, amely bemutatja azt az öt fő lépést, amit a design thinking-alapú projektnek követni érdemes:

Alapozás: A szakasz lényege a probléma megértése, a célcsoport és a célok tisztázása.
Insightok összegyűjtése: A jelenlegi megoldások megvizsgálása és annak meghatározása, hogy miért nem született még olyan alternatív megoldás, amely találkozik a célcsoport igényeivel.

Teljes elmerülés: Az összegyűjtött insightokat értékelni és értelmezni kell. Ezek megértése az alapja a következő lépés meghatározásának.

Ötletgenerálás és prototípus gyártás: Az új ötleteket a kapott információk alapján kell kifejleszteni. A kiválasztott ötletet gyorsan prototipizálni kell, majd a prototípust tesztelni. A tesztalanyok visszajelzései gyorsítják a tanulási folyamatot és megkönnyítik a fejlődést.

Kiterjesztés: Az utolsó fázis feladata, hogy a csapat újabb potenciális területet találjon az eljárás alkalmazására. A versenytársak aktivitása és a jövőbeli trendek fontos megfontolandó tényezők lehetnek.

Ez az utolsó lépés segíti a csapatot abban, hogy magasabb szintre emelje a design thinking folyamatát. Számos jelenlegi cég kis lépésekben célozza meg az innovációt és fokozatosan dolgozik a meglévő termékeik és szolgáltatásaik fejlesztésén. „A legtöbb esetben nem gondolkodnak nagy léptékben, pedig a jelenlegi üzleti környezetben, magasabbra kell tenni a lécet. Ha olyan terméket akar nyújtani, amelyet el is tud adni, ahhoz a vállalatnak nagyban kell gondolkodnia, sokat kell kísérleteznie és szükséges, hogy néhány ötlet kútba essen. A tervezői gondolkodás pontosan ezt a fajta paradigmaváltást, startup típusú gondolkodásmódot segíti elő, amelyet megtanulhatnak a nagyvállalatok is” – mondta el Schannen Frigyes.

A kulturális változás, a gyors folyamatok és a friss kompetenciák megújult alapokra helyezik a döntéshozatalt

A design thinking projektek teljesen új mentalitást igényelnek a stratégiai döntéshozatal folyamatában, az eljárás új vállalati kultúrát alapoz meg és gyorsítja a vállalati folyamatokat. Ez a puszta gyorsaság és a multidiszciplináris megközelítés az, ami teljesen átalakítja a vállalati kultúrát. „A startupok ezt a fajta változatosságot és sebességet magától értetődőnek veszik, de azok a vállalatok, amelyek évtizedek alatt érték el jelenlegi méretüket, nehezen birkóznak meg vele” – mondta Schannen. Ennek ellenére a design thinking jó fogadtatásban részesült a munkavállalók körében, ugyanis a szükséges tréning elvégzése után a munkavállalók 71%-a gondolta úgy, hogy az eljárás gazdagítja a vállalati kultúrát.

A tervezői gondolkodás támogatja az új képességek és kompetenciák elsajátítását is, például az adatelemzés területén. Annak ellenére, hogy a vállalatok ma már hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek össze és tárolnak, még sokkal többet tudnának tenni a felhasználásuk és az értelmezésük érdekében, amikor stratégiai döntéshozatalra kerül a sor. A design thinking-re épülő folyamat arra ösztönzi az embereket, hogy jobban használják a meglévő információt és új információforrásokat keressenek. „Csak akkor beszélhetünk a folyamat stratégiai dimenziójáról, amikor a design thinking lejut ezekig a tényezőkig és szintekig” – magyarázta Schannen. – Amikor ez megtörténik, a vállalatok teljesen új szinten hoznak majd stratégiai döntéseket.”

A Roland Berger tanulmánya mellékelten letölthető.

Roland Berger: Strategic Design Thinking pdf