Globális hulladékrobbanás

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint 2050-re a világon évente 3,8 milliárd tonna lakossági hulladék keletkezik, ami közel duplája a 2023-as 2,1 milliárdos értéknek. A fejlett országokban az egy főre jutó hulladéktermelés meghaladja a 800 kg-ot évente, és a hulladék jelentős része – 25% – csomagolásból származik.

A hulladékgazdálkodás költségei jelenleg évi 360 milliárd dollárt tesznek ki globálisan, és ez 2050-re 640 milliárd dollárra nőhet. A financiális terhek mellett pedig a környezeti és egészségügyi károk sem elhanyagolhatóak. Egyértelműen látszik, hogy a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan.

„A hulladéklerakók kapacitásigénye a következő 25 évben több mint 20 milliárd tonnával nőhet, ami Németország 2022-es hulladéktermelésének 411-szerese. Ez a szám már önmagában is jelzi, hogy a jelenlegi rendszer nem fenntartható”– mutatott rá Kerekes Antal, PwC Magyarország cégtársa a kutatást bemutató eseményen a PwC budapesti székházában.

Anyagok és alternatívák: a szabályozás is szigorodik

A tanulmány részletesen elemzi a különböző csomagolóanyagok környezeti hatásait – megdöbbentő adatok mutatják az újrahasznosítás alacsony mértékét. A műanyag csomagolások a globális piac 40%-át teszik ki, de mindössze 9%-uk kerül újrahasznosításra, ami a műanyagok egészségügyi kockázatait ismerve különösen aggasztó. A papír előnye a magas újrahasznosítási arány (az EU-ban 80% felett), de csak korlátozottan tartható körforgásban. Az üveg és az alumínium végtelenszer újrahasznosítható, de gyártásuk energiaigényes.

Az újrahasználható csomagolás nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem üzleti lehetőség is: a tanulmányban bemutatott pilotprojektekben részt vevő boltokban akár 40%-os tranzakciószám-növekedést is tapasztaltak.

„Az EU új Csomagolási és Csomagolási Hulladékról szóló rendelete (PPWR) 2026-tól egyre szigorúbb elvárásokat támaszt a kereskedőkkel szemben, előírva az újrahasználható csomagolások arányának növelését és az újratöltő állomások kötelező bevezetését. A fenntartható csomagolások piaca 2034-re elérheti a 400 milliárd dollárt, ami a teljes piac 25%-a lesz” – hangsúlyozta Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG-riportingért felelős cégtársa.

A magyar fogyasztók is zöldre váltanának

A PwC 1800 fős mintán végzett reprezentatív felmérése szerint a hazai lakosság 88%-a kritikus vagy fontos problémának tartja a műanyaghulladék kezelését, és a vásárlók több mint fele hajlandó lenne 5-15%-kal többet fizetni a fenntartható termékekért. Ugyanakkor az alternatív lehetőségek hiányosak vagy nem eléggé ismertek: újratölthető, többutas csomagolású termékeket a fogyasztók mindössze 56%-a vásárol, és aki nem vásárol ilyen termékeket, annak 60%-a egyszerűen nem is találkozott még ezzel az opcióval. A magyar fogyasztók körében a legismertebb (37%) megoldás a repohár.

„A fogyasztók alapvetően igénylik azokat a lehetőségeket, ahol tehetnek a környezetért. Ha lenne hasonló áron környezetbarát opció a kedvenc termékeikből, akkor azt választanák. Viszont a fenntartható megoldás csak akkor tud valóban elterjedni, ha az kényelmes és egyszerű választást jelent. Az átállás ott működik, ahol a fogyasztó a megszokott rutinjában, plusz szervezés és jelentős árkülönbség nélkül tud jó döntést hozni” – mutatott rá Molnár Léna, a PwC kutatásának szakmai vezetője.

Havi néhány ezer forintért fenntartható megoldás is születhetne

A PwC komplex geolokációs modellezéssel vizsgálta meg, hogyan működhetne egy valós újrahasználati rendszer Budapesten, amely háztartási szinten gyűjti be és tisztítja az üveg- és alumínium csomagolásokat. Egy olyan szcenáriót vizsgált, melyben az anyagok körforgásban tarthatók, ellenállók, és értékcsökkenés nélkül újrahasznosíthatók. A modell elektromos járművekkel történő heti kétszeri kiszállítással és begyűjtéssel, valamint központi tisztítóüzemek üzemeltetésével számolt. Az eredmények azt mutatják, hogy már 10%-os piaci penetráció mellett is jelentős környezeti előnyök realizálhatók, míg 50-70%-os elterjedtség esetén a rendszer kifejezetten gazdaságossá válik.

90%-os visszagyűjtési ráta felett például 10%-os piaci penetrációval évente 60 ezer, 50% felett már akár 300-500 ezer szemetesnyi csomagolási hulladék lenne elkerülhető a belvárosban, jelentősen tehermentesítve a már most is túlterhelt hulladékgazdálkodási rendszert.

„Egy olyan modell kialakítása a cél, ahol a hulladékképződés elkerülése végső soron egy kedvezőbb megoldáshoz vezet a fogyasztónak és a kereskedőnek is üzleti lehetőségeket teremt. Ehhez a megfelelő ösztönzők megtalálása elengedhetetlen” – fogalmazott Mekler Anita, a PwC Magyarország fogyasztói piacokért felelős cégtársa.

A műanyag csomagolások gyártásán is rengeteg károsanyag-kibocsátást lehet megspórolni: a modell alapján még alacsony piaci penetrácó mellett is a környezetbarátabb csomagolásoknak köszönhető CO2e-megtakarítás 2-11 ezer gépjármű éves kibocsátásával egyenértékű. A szolgáltatás havi 5000-6000 forintból, szélesebb körben elterjedt működéssel pedig akár havi 3000 forintból fedezhető lenne.

„A körforgásos csomagolási modellek nemcsak a környezetet, hanem a városi gazdaságot is tehermentesítik, miközben új munkahelyeket teremtenek. A siker kulcsa a szereplők együttműködésében, a fogyasztói edukációban és a szabályozói ösztönzőkben rejlik. A PwC modellje egyértelműen igazolja, hogy a fenntartható városi működés valós üzleti potenciált rejt, és Budapest akár élenjáró is lehetne ebben. Csak rajtunk múlik, hogy élünk-e a lehetőséggel” – érvelt Molnár Léna.

Sávoly-Hatta Anita (44) 2003-ban csatlakozott a PwC Magyarország csapatához. Számviteli és európai gazdasági tanulmányokat folytatott a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi, illetve a Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Karán. Nemzetközileg elfogadott könyvvizsgáló képesítéssel (ACCA) is rendelkezik. Elsősorban technológiai, informatikai, jármű- és gyógyszeripari ügyfelekkel foglalkozik, jártas az amerikai tőzsdefelügyelet által nyilvántartott ügyfelek IFRS és US GAAP szerinti könyvvizsgálatában is. Emellett a PwC egyre növekvő környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) csapatának motorja, illetve a fenntarthatósággal kapcsolatos üzleti szolgáltatások felelős vezetője is Magyarországon.

Halmosi Gábor (39) 2011-ben csatlakozott a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának számviteli tanácsadó részlegéhez és a PwC’s Academy csapatához. A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán szerzett közgazdász diplomát, ezen kívül IFRS mérlegképes könyvelő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara bejegyzett tagja, nemzetközi könyvvizsgálói (FCCA) és nemzetközi kontrolling (CIMA) végzettséggel is rendelkezik. Fő szakterülete a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint beszámolót készítő társaságok és cégcsoportok támogatása. Jelentős szerepet vállalt az IFRS hazai bevezetésének előkészítésében. Gábort az egyik legkiválóbb magyarországi és nemzetközi számviteli szakértőként tartják számon. Kinevezését követően, a könyvvizsgálati üzletág részeként, Gábor vezeti a PwC Magyarország számviteli tanácsadással és a pénzügyi területek átalakításával foglalkozó úgynevezett Future of Finance programot. Egy évtizede a PwC’s Academy csapatának állandó előadója, szenvedélyes triatlonista és futó.

A PwC 2021-es globális befektetői ESG-felmérése 325 befektető véleményét rögzíti a világ minden tájáról, akik elsősorban aktív vagyonkezelők és befektetési vállalkozások, befektetési bankok vagy brókercégek elemzői. A kutatás keretében 40 mélyinterjú készült világszerte olyan befektetőkkel és elemzőkkel, akik együttesen több mint 11,6 ezer milliárd dollár vagyont kezelnek.

Az ESG fontos, de a hozam még előtte jár a fontossági sorrendben

Bár a legtöbb befektető valószínűleg tesz lépéseket, ha a vállalatok nem elég aktívak az ESG területén, azonban az is kirajzolódik a válaszokból, hogy nem szeretnék, ha egy vállalat ESG-vel kapcsolatos intézkedései jelentősen – vagy bármilyen mértékben – befolyásolnák befektetéseik hozamát. A túlnyomó többség (81%) úgy nyilatkozott, hogy legfeljebb egy százalékponttal kevesebb befektetési hozamot fogadna el az ESG-célok megvalósításáért; a válaszadók közel fele (49%) a hozam semmilyen csökkenését nem hajlandó elfogadni.

Balázs Árpád, a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának cégtársa szerint a felmérés azt mutatja, hogy a befektetők a rövid távú eredményekre és a hosszabb távú társadalmi kérdésekre is összpontosítanak, amelyek egyszerre jelenthetnek kockázatot és lehetőséget befektetéseik számára. Egyértelmű, hogy a befektetők elvárják, hogy az ESG a vállalati stratégia szerves részét képezze. Ez magában foglalja az ESG-kérdések megoldására irányuló kiadásokat, miközben világosan kommunikálják az érveket és az üzleti stratégia szempontjából jelentkező előnyöket. Ha a befektetők nem látják ezt az elkötelezettséget, akkor nem haboznak lépéseket tenni, például megválnak a vállalatban lévő pozícióiktól és máshová viszik ügyfeleik pénzét.

Átlátható és megbízható ESG beszámolók kellenek

A befektetők egyre inkább többet szeretnének tudni a vállalatok ESG-vel kapcsolatos kötelezettségvállalásairól – a megkérdezettek 83%-a szerint fontos, hogy az ESG-jelentések részletes tájékoztatást nyújtsanak a kitűzött célok felé történő előrehaladásról. Ehhez elengedhetetlen a befektetők fokozottabb bevonása, valamint az átlátható és megbízható beszámolás. Aggasztó, hogy átlagosan a megkérdezett befektetőknek csak egyharmada véli úgy, hogy az általuk olvasott ESG-jelentések jó minőségűek. A befektetők nagyobb bizalommal vannak az olyan ESG-riportok iránt, amelyek tanúsítottak – a megkérdezettek 79%-a azt nyilatkozta, hogy jobban bízik a tanúsított ESG-információkban, míg 75%-uk szerint fontos, hogy a beszámolóban szereplő mérőszámokat független fél tanúsítsa.

A felmérés szerint az ESG-teljesítmény mérésére szolgáló egységes mérőszámok jelentős előnyt jelentenének a befektetők számára. Közel háromnegyedük (74%) azt mondta, hogy megalapozottabb döntéseket tudnának hozni, ha a vállalatok egységes ESG-jelentési szabványokat alkalmaznának; hasonló arányban (73%) nyilatkoztak úgy, hogy fontos lenne tudni összehasonlítaniuk az egyes vállalatok ESG-teljesítményét.

„Globális szabványok hiányában a befektetők számára komoly kihívást jelent az ESG-teljesítmény értékelése. A vállalatok számára is sokkal nehezebb az ESG-teljesítményről beszámolni közös referenciaértékek vagy követendő keretek nélkül. A nemrégiben zárult COP26-klímacsúcs egyik részsikere épp a beszámolókhoz kapcsolódik: nemzetközi fenntarthatósági standardok[1] bevezetését jelentették be – ez felválthatja a számtalan különböző keret- és mérőrendszert, amit a vállalatok alkalmaztak eddig, és ami megnehezítette az átlátható és következetes ESG jelentéstételt” – hangsúlyozza Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának igazgatója.

Az éghajlatváltozás a top téma

A megkérdezett befektetők számára az éghajlat a vezető ESG kérdés: az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentése a leggyakrabban (65%) említett probléma, amelyet a vállalatoknak prioritásként kell kezelniük. Ezen túlmenően a befektetők 82%-a szerint fontos, hogy az ESG-jelentések megindokolják a környezetvédelmi kötelezettségvállalásokat, valamint részletes terveket mutassanak be arra vonatkozóan, hogy azok hogyan valósíthatók meg. A munkavállalók egészségének és biztonságának biztosítása (44%), valamint a munkaerő és a vezetők sokszínűségének, egyenlőségének és befogadásának javítása (37%) szintén kiemelt ESG szempont.

Az ESG-stratégia a lefelsőbb szinttől indul

A megkérdezett befektetők szerint az ESG-stratégia legfelül kezdődik. A befektetők nagy többsége (82%) szerint az ESG-t be kell építeni a vállalati stratégiába, míg kétharmaduk (66%) leginkább akkor bízik abban, hogy az ESG-kérdésekkel foglalkoznak, ha azért valaki a vezetőségből felelősséget vállal. A válaszadók több mint fele (53%) szerint ez a vezérigazgató feladata kell hogy legyen.

„Az ESG nem lehet utólagos szempont, hanem a vállalati stratégia szerves részét kell képeznie. Az ESG fontosságát egy vállalaton belül a vezetőség példamutatása juttatja érvényre. Az elkötelezettség és teljesítmény bemutatása holisztikus megközelítését igényel: a fenntarthatóságért, a kockázatkezelésért és a pénzügyi beszámolásért felelős csapatoknak együtt kell működniük. Kutatásunk végső soron azt mutatja, hogy a befektetők igényeinek való megfelelés érdekében a vállalatoknak az ESG-vel kapcsolatos teljesítményüket ugyanolyan komolyan kell venniük, mint az összes többi üzleti és pénzügyi mutatójukat” – tette hozzá Balázs Árpád.

[1] International Sustainability Standards Board; bővebben az ISSB-ről:

https://www.pwc.com/gx/en/services/sustainability/publications/cop26/what-is-the-big-news-at-cop26-for-esg-reporting-pwc-cop26.html?j=204379&sfmc_sub=241302&l=16_HTML&u=3720800&mid=510000034&jb=2