A fenntarthatóság, mint előny

A Capgemini kutatása számos, eddig nem vagy csak kevésbé vizsgált fenntarthatósági szempontot is górcső alá vett. A jelentés szerint a fenntartható gyártásban elért határozott előrelépés segíti a szervezeteket a fenntarthatósági kezdeményezések előnyeinek kihasználásában. A fenntarthatósági kezdeményezéseket megvalósító szervezetek 89 %-a érzékelte a márkája elismertségének erősödését és 81 %-uk tapasztalta, hogy a vállalat környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) besorolása javult. 79 %-uk ért el jobb hatékonyságot és termelékenységet, valamint több mint felük csökkentette a csomagolási költségeit és pozitív lökést is tudott adni a munkavállalók motivációjának. A jelentés azt is megállapította, hogy a fenntarthatósági gyakorlatok bevezetése következtében 10-ből 9 szervezetnél csökkent a keletkező hulladék mennyisége (98 %) és az üvegházhatású gázok kibocsátása (94 %) — amelyek közül mindkettő elsődleges prioritás a gyártók számára.

A fogyasztási cikkek ágazata a legfenntarthatóbb

A nagyratörő célkitűzések ellenére sajnos csak néhányan járnak jó úton a fenntartható gyártás felé[1]. A jelentés szerint a gyártó ágazat nem koncentrál átfogóan a fenntarthatóságra és a fenntartható gyakorlatok érettségi szintje továbbra is alacsony: a szervezetek mindössze 10 %-a alkalmaz holisztikus megközelítést a fenntartható gyártáshoz.

Az iparágak összességét nézve a fogyasztási cikkeké a legfenntarthatóbb ágazat (15 %), amelyet az ipari és a tőkejavak (11 %), valamint a gépjárműipar (10 %) követnek. Ráadásul a fenntarthatósági kezdeményezések mindössze 11 %-ának egész szervezetre kiterjedő bevezetésén dolgoznak aktívan és csak ötből egy megkérdezett ért egyet azzal, hogy a fenntarthatóság a gyártási stratégiájuk szerves részét képezi.

Miközben a szervezetek 38 %-a elsőbbséget tulajdonít az 1. hatókörbe tartozó kibocsátásoknak (a szervezet tulajdonában vagy annak befolyása alatt álló, közvetlen kibocsátások), még kevesebben összpontosítanak a 2. hatókörbe tartozó kibocsátásokra (olyan közvetett kibocsátások, mint például a szervezet által használt villamosenergia megtermelése), illetve a 3. hatókörbe tartozó kibocsátásokra (a vállalat értékláncában felmerülő minden más közvetett kibocsátás), elhanyagolva a belső folyamatokon túl az egyéb szénkibocsátást okozó tényezőket.

„Paradox módon a fenntarthatósági kezdeményezések mindössze 11 %-ának egész szervezetre kiterjedő bevezetésén dolgoznak aktívan, miközben a fenntarthatósági kezdeményezések felkarolása óriási előnyökkel jár a vállalatok számára – jegyzi meg Corinne Jouanny, a Capgemini Mérnökségének innováció-skálázási főmunkatársa. – A technológiák és az adatok döntő fontosságúak a fenntarthatósági célok gyorsabb eléréséhez. Azt látjuk, hogy azok a gyártók, akik fenntartható megoldásaik továbbfejlesztése érdekében partnerkapcsolatokat építenek ki jól megalapozott technológiai cégekkel és startupokkal, többet ruháznak be a digitális technológiákba. Ez a szervezetek előtt a lehetőségek széles körét nyitja meg, ami segíti őket a nyereséges növekedés és a fenntarthatóság összeegyeztetésében.”

A siker akadályainak leküzdése

Persze az eddig bevett gyakorlatot nem könnyű fenntarthatósági szempontból is élhetővé tenni. Ezt bizonyítja az is, hogy háromból kevesebb mint egy gyártási szervezetben összehangoltak a fenntarthatósági tisztségviselők és az üzleti tisztségviselők fenntarthatósági prioritásai.

A jelentés szerint a gyártóknak a meglévő karcsú és zöld gyakorlatokon túl – csökkentés, újbóli felhasználás, újrahasznosítás – még átfogóbb megközelítést kell alkalmazniuk, amely magába foglalja a visszanyerést, az újratervezést és az újragyártást is. Miközben a szervezetek többsége a közvetlen kibocsátásokra fókuszál karbonsemlegességi céljuk elérése érdekében, a gyártók szénlábnyomának jelentős része a szervezetük és az értékláncuk közvetett kibocsátásából származik.

Úton a fenntarthatóság felé – Részlet a Sustainable operations: A comprehensive guide for manufacturers kutatásból

Sanofi

A Sanofi szélesebb körű céljai közé tartozik a „Planet Mobilization” környezeti stratégia megvalósítása is. Ennek két kiegészítő célja van 2025-re: (1) elérni a 90% -nál nagyobb hasznosítási arányt, és (2) 1% -ra csökkenti a hulladéklerakók arányát. Ez a kezdeményezés jelentős előnyökkel jár. A Sanofi ipari hulladék jelentős részét (45%) újrahasznosítják, ami 2018-ban 119 000 tonnát jelentett.

A Sanofi visszanyeri és újrafelhasználja a termékeik előállításához használt oldószereket is. 2019-ben a Sanofi 120 000 tonna oldószert tudott kinyerni és újrafelhasználni. 2019 végén a hulladék hasznosítási aránya elérte a 75% -ot, a hulladéklerakók aránya pedig 8%. A veszélyes hulladék hasznosítási aránya 68%.

Nike

Nem meglepő, hogy egy termék környezeti hatását tekintve kardinális kérdés a design fázisa. A Nike 2019-ben indította el a „Move to Zero” kezdeményezést, hogy csökkentse a terméktervezés okozta környezeti hatásokat.

A vállalat ugyanebben az évben új, „The Space Hippy” nevű formatervezési mozgalmat indított el. Ennek keretében újrahasznosított felsőrészeket és műanyag maradványokból készült talpat készítenek, amelyet festés nélkül hagynak az anyagfelhasználás további csökkentése érdekében.

A Nike kifejlesztette saját NIKE Materials Fenntarthatósági Indexét (MSI) is. Ez lehetővé teszi a vállalat számára, hogy jobb anyagokat válasszon, összehasonlítva több mint 700 eladó 57 000 különböző anyagát. Emellett a cég azt is célul tűzte ki, hogy anyagainak 100%-át olyan gyártóktól szerezze be, amelyek megfelelnek a fenntarthatósági kritériumoknak.

A kutatás módszertana

A Capgemini Kutatóintézet felmérést végzett különböző régiókban működő nagy gyártók, különböző vállalati beosztásban lévő 1000 vállalatvezetője között. Ezek közül 480 megkérdezett szervezetet az üzleti oldalról és a fenntarthatósági feladatkörből is egy-egy vállalatvezető képviselt. A kutatók személyes interjúkat is készítettek 15 szenior fenntarthatósági vezetővel a főbb iparági szereplőknél.

A teljes kutatás letölthető innen.

A GyártásTrend magazin kiadója, a PPH Media által meghirdetett Év gyára 2019-es megmérettetésen elért kiemelkedő eredmények komoly külső visszaigazolásai a mintegy négyszáz főt foglalkoztató gyáregység törekvéseinek. Dr. Mester Viktória, a Csanyikvölgyi Gyáregység vezetője a kiváló csapatuk fontosságát kiemelve, az eredményes működés kulcsát a folyamatos működési kiválóságra való ambíciójukban látja. „Célunk, hogy a vevők mindenkori fókuszba helyezésével, a munkatársak folyamatos fejlesztésével, a legjobb gyakorlatokon alapuló egységesített folyamatok és menedzsment rendszerek alkalmazásával működjünk” – tette hozzá a gyáregység vezetője.

Ezirányú törekvéseik sikerességét jól igazolják az eddigi eredményeik: kiemelkedő hatékonysággal és az ehhez szükséges jól képzett szakember gárdával működik a gyáregység. Az itt dolgozók tudását, elkötelezettségét helyi programok mentén fejlesztik, több fókusszal vizsgált képzettségi és elégedettségi szempontok alapján. A munkatársak gyógyszeripari ismereteit a szervezet minden szintjén helyben biztosított képzésekkel, programokkal alakítják ki, illetve fejlesztik érvről évre.

A vállalatnak a városban és környékén egyaránt jó a híre.  Az itt dolgozó munkavállalók háromnegyede több mint öt éve dolgozik a Sanofinál, átlagos szolgálati idő 14 év munkavállalóik körében.

A gyáregységben 64 ország betegei számára készítenek folyékony alapanyagú steril gyógyszerkészítményeket világszínvonalon, a ma elérhető legmodernebb technológiákkal, Lean módszertan alkalmazásával.

A Sanofi Miskolc melletti egységének meghatározó tevékenysége az aszeptikus előretöltött fecskendők gyártása és csomagolása, ezekből évente 150 millió kerül betöltésre, 193 millió darab pedig csomagolásra.

A kapacitás bővítési igények és az alkalmazott technológia folyamatos világszínvonalon tartása érdekében a gyáregységben 2015-ben egy olyan fejlesztési hullám indult el, mely 2022-re megháromszorozza az előretöltött fecskendők gyártási kapacitását a 2017-es alapot figyelembe véve, két nagy sebességű izolátoros gyártósor telepítésével, mintegy 13 milliárd forintból megvalósuló fejlesztés-sorozat keretében.

A gyáregység vezetője szerint a telephely következő kitörési pontja a digitalizáció, amely nem csupán a meglévő rendszerek továbbviteléhez, fejlesztéséhez kínál remek terepet, hanem ahhoz is hozzájárul, hogy a gyáregységben dolgozók a korábbi feladataikra jellemzőnél is nagyobb hozzáadott értékű munkát végezhessenek.

A cukorbombán helyet kapott egy digitális display, amely az indítástól kezdve folyamatosan visszaszámolt. A résztvevők feladata volt, hogy időben helyes válaszokat adjanak az egészséges életmóddal, diabétesszel és annak megelőzésével kapcsolatos kérdésekre, hogy elkerüljék a cukorbomba felrobbanását.

A ketyegő cukorbomba üzenete, hogy mindenkinek még ma kell tennie azért, hogy megakadályozza annak felrobbanását – azaz megfelelő ismeretekkel rendelkezzen annak érdekében, hogy a túlzott cukor – vagyis a szénhidrátfogyasztás okozta túlsúly és elhízás jelentős kockázatot jelent a 2-es típusú diabétesz kialakulásában. A helyszínen ingyenes vércukorszint-mérésre is lehetőség volt a 77 Elektronika Kft. támogatásával.

A Cukorbomba a Mediator kreatív koncepciója alapján készült el, és az ügynökség felelt a megvalósításért is. Emellett szintén az ügynökség segíti a CEOSZ november 24-én megrendezésre kerülő éves, érintetteknek és érdeklődőknek szóló laikus rendezvényének a kommunikációját is, amelynek során kreatív, social és PR feladatokat látnak el.

A Mediator tavaly novemberben kezdte meg együttműködését a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségével (CEOSZ), amelynek keretében az ügynökség pro bono segíti a Szövetség országos aktivitásainak kreatív, sajtó és közösségi média kommunikációját.

Első díjat nyert a Danubius Hotels Group partnerügynökségével, a Goodwill Communicationsszel a világ egyik legnagyobb független kommunikációs ügynökségeket tömörítő hálózata, a PRGN Best Practice Award nevű versenyének Employer Branding kategóriájában. A világ különböző pontjairól több mint 50 ügynökséget tömörítő szervezet tagjai idén 121 nevezést adtak le különböző kategóriákban, amelyek között a hagyományos fogyasztói, B2B vagy eseménykommunikációt éppúgy megtaláljuk, mint a blogger/vlogger megoldásokat vagy az X generációt követő fiatalokat (millenials) megszólító kommunikációt.

„A Munkatársi Értékprogram néven elindult employer branding stratégiánk fő üzenete, hogy a munkatársaink ugyanolyan fontosak számunkra, mint a vendégeink. Célunk, hogy a szektort erőteljesen sújtó munkaerőhiányra cégen belül hatékony megoldásokat találjunk: egyrészt a potenciális munkatársakat megcélzó toborzás területére fókuszáljunk, másrészt a meglévő munkatársak megtartására és szakmai fejlődésére a korábbinál is nagyobb figyelmet fordítsunk. Szeretnénk vonzó és hiteles vállalati értékeket képviselni, közvetíteni és ezeket megerősíteni” – mondta az elismerés kapcsán Kőnig Erika, a Danubius Hotels Group marketingigazgatója (a képen), aki az employer branding-program felelőse a szállodavállalatnál.

A Danubius Hotels Group munkáltatói márkaépítése, amely a Munkatársi értékprogram nevet viseli a szállodavállalat jelenlegi és potenciális munkatársait célzó kommunikációjában, idén januárban vette kezdetét a Goodwill Communications támogatásával. Az együttműködés teljeskörű munkatársi és piackutatással indult meg, amelyet márkastratégia-alkotás, továbbá a munkatársak minél nagyobb mértékű elérése érdekében több új innovatív belső és külső kommunikációs csatorna létrehozása, valamint egy átfogó márkanagyköveti program elindítása követett, miközben a programot a kezdetektől fogva szisztematikus márkakommunikáció kísérte.

A szállodavállalat az Employer Branding kategóriában közvetlenül a lengyel Multi Communicationst utasította maga mögé, amely a Richter Gedeont segítette toborzástámogató kommunikációval, a harmadik helyen pedig a romániai Free Communications végzett, amelynek ügyfele a Sanofi CHC (Consumer HealthCare Division) Romania volt, ők egy nagyszabású elkötelezettségerősítő belső kommunikációs kampányt valósítottak meg.

2016-ban immár 9.alkalommal került meghirdetésre a Magyar Üzleti Felelősség Díja, a CSR Hungary Díj.

A pályázati struktúra ma már – a 2006-ban a CSR Hungary Díj Programjának részeként tervezett – önkéntes védjegyhasználati rendszerrel támogatja a Magyarországon működő vállalkozások hiteles vállalati felelősség menedzsment rendszerét. Idén 28 cég/szervezet pályázott a CSR Hungary Díj Önkéntes védjegyhasználati Programjához. Közülük 16 pályázó vehette át a CSR Hungary Díjat 2016. december 13-án az ünnepélyes díjátadón.

Takács Júlia, a CSR Hungary ügyvezető igazgatója, az EMVFE (Első Magyar CSR Egyesület) elnöke hangsúlyozta: „Magát a CSR Hungaryt 2006-ban hoztuk létre, s nem kevesebb céllal, mint hogy Magyarországon egy új gondolkodásmódot honosítsunk meg az üzleti szektorban. Bizonyítva azt is, hogy a vállalati felelősség nem profitellenes. Lehet ezt jól is csinálni, s az üzletet értékként kezelni. Számunkra a vállalati felelősség nem azonos az adományozással, nem azonos a szponzorációval és nem azonos egy-egy nonprofit intézménnyel való együttműködéssel. Több annál. A C(s)R alapelveinek beépülését jelenti cégeink, szervezeteink egészének működésébe. Hosszú távon, fenntarthatóan ez a rendszerszintű megközelítés hoz eredményt.”

A kiíró partnerek:

• Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara
• Első Magyar CSR Egyesület (EMVFE)
• Joint Venture Szövetség
• Német-Magyar Ipari -és Kereskedelmi Kamara
• Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége
• Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége

A nyertesek:

Fenntartható nagyvállalat kategória:

• Telenor Magyarország Zrt.

Közös felelősség – Közös ügyek kategória

• Coca-Cola HBC Magyarország Kft. Testébresztő Program
• ETALON Zala Kft. Varázsházikó Program (A mosolygó gyermekekért program)
• OGYEI/Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet Generáció – Stratégia – Váltás a munkahelyen pályázat
• ROSSMANN Magyarország Kft. A megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása, valamint A kismamákkal való intenzívebb kapcsolat kiépítéséhez tartozó program
• Sanofi-Aventis Zrt. Út az egészséghez program
• Telenor Magyarország Zrt. Biztonságos Internet oktatás
• UPC Magyarország Kft. 60 perc az internet körül
• UPC Magyarország Kft. Falakon át Program
• Vodafone Magyarország Alapítvány A Vodafone Önkéntesség Program – Dolgozói együttműködés ösztönzése a Vodafone Önkéntes Közösségen keresztül
• WESSLING Hungary Kft. Laborkaland, a csoda odabent van! (Mit tehet egy laboratórium a tudományos tájékoztatás, oktatás, szemléletformálás érdekében?

Környezet – Zöld kiválóság kategória

• Telenor Magyarország Zrt.

Junior kategória

• ELMÜ Nyrt. enHome üzletág Zöldjárat Program

Felelős együttműködés

• Budapest Airport Greenairport Program
• Telenor Magyarország Zrt. Kórházsuli Program
• Tesco-Global Áruházak Zrt. Élelmiszerpazarlás- lokális kihívásokkal

A Bizottság tagjai:

• Takács Júlia, a CSR Hungary Díj alapítója, az EMVFE (Első Magyar CSR Egyesület) elnöke
• Gulyás József, a KKVHÁZ Zrt. Közösségépítő Klaszter és Vállalkozás szervező Ház vezérigazgatója
• Győrfi Pál, kommunikációs szakértő, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és PR igazgatója
• Szekeres Pál, a fogyatékos emberek társadalmi integrációjáért felelős miniszteri biztosa
• Dr. Szent-Ivány Ágnes, a Joint Venture Szövetség Etikus Üzleti Magatartás Bizottság elnöke, a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda vezetője és egyik alapító partnere

A megállapodás egy olyan üzlet része, amely magába foglalja a Sanofi Animal Health (AH) üzletágának, a Merialnek a Boehringer Ingelheim részére való átadását is. Ez a 2015 decemberében indított tárgyalások sikeres lezárást jelenti. A felek várakozásai szerint az üzletcserét a hatóságok 2016 végére fogják engedélyezni. Addig is mindkét cég független marad.

Az üzletágak átszervezése az egyik legnagyobb méretű ilyen típusú tranzakció a gyógyszerpiacon és egyben a legfontosabb a Boehringer Ingelheim történetében, továbbá jelentős lépést jelent a két különálló portfólió megerősítésére.

A Boehringer Ingelheim CHC üzlete kiegészíti a Sanofi termékeit, márkáit és a földrajzi jelenlétét, továbbá a Boehringer Ingelheim CHC gyógyszerei számára előnyös lesz a még erősebb kereskedelmi támogatás és a szélesebb piaci lefedettség. A Sanofi pedig számos vonzó márkával erősíti tovább a jelenlétét a stratégiai kategóriákban.

A Nemzetközi Diabetes Szövetség adatai szerint Magyarországon megközelítőleg 1 millió, Európában pedig 56 millió ember érintett valamilyen formában a cukorbetegségben. A diabetes folyamatos terjedése miatt a folyamatos edukáció és az egészséges életmódra való nevelés világszerte kulcsfontosságú feladat. A szeptember 1-5. között Balatonfüreden, több mint 200 résztevővel zajló DiaEuro nemzetközi cukorbeteg futsal-torna arra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy aktív sportolással, időben elkezdett, hatásos kezeléssel és rendszeres vércukorméréssel a cukorbetegek teljes értékű életet élhetnek.

„Igyekszünk támogatni minden olyan hazai aktivitást, ami a cukorbetegekkel, vagy magával a cukorbetegséggel kapcsolatos és közösségteremtő erejű”– mondta el Zettwitz Sándor, a magyar csapatot támogató 77 Elektronika Kft. ügyvezető igazgatója. A 100 százalékban magyar tulajdonú családi vállalkozás több mint 25 éve fejleszti, gyártja és forgalmazza a Dcont vércukormérő készülékeket a cukorbetegek számára Magyarországon és világszerte.

„A Sanofi gyógyszervállalat, elkötelezett a cukorbetegek életminőségének javítása mellett – mondta Pierre Faury, a Sanofi vezérigazgatója. Hozzátette: „az egyik legnagyobb inzulingyártóként hisszük, hogy megfelelő kezeléssel, helyes táplálkozással és testmozgással a cukorbetegek is teljes értékű életet élhetnek. A DiaEuro kiváló példája annak, hogy a cukorbetegek valóban aktív, sikeres tagjai maradhatnak közösségüknek.”

(Fotó: Diabetes.hu)