A Sussex-i Egyetem 2009-es kutatása szerint az olvasás nagy mértékben képes csökkenteni a stresszt, még akkor is, ha csak pár percre mélyedünk bele egy-egy könyvbe. A Libri karácsonyi kampányában arra hívja fel a figyelmet, hogy az olvasás nemcsak a szabadidő eltöltésének egy lehetséges módja, hanem egy olyan tevékenység, ami kiszakít a mozgalmas hétköznapokból, nyugalmi helyzetet teremt, így egyfajta terápiaként is szolgál.

A kampány kreatívjain olyan helyszíneket és helyzeteket láthatunk, ahol tökéletes nyugalmat biztosít egy könyv. Egy tömött buszmegálló, egy utasokkal teli vonat, még a nyüzsgő város is alkalmas lehet, hogy az olvasás segítségével teljesen kikapcsolódjunk.

A kampány az olvasás fontosságára és az általa teremtett nyugalomra hívja fel a figyelmet. A libri.hu/nyugalom aloldalon a látogatók beleolvashatnak, illetve belehallgathatnak Bödőcs Tibor, Náray Tamás, Presser Gábor, Fábián Janka, Ugron Zsolna vagy Orvos-Tóth Noémi frissen megjelent műveibe. A részleteket maguk a szerzők olvassák fel. A felolvasásokat nemcsak a weben, de boltterekben kihelyezett QR-kódok segítségével is meghallgathatják az érdeklődők.

A Libri az aloldal mellett tíz könyvesboltjában és tizenkét bevásárlóközpontban otthonosan berendezett olvasósarkokat alakít ki annak érdekében, hogy a közönség egy kis időre kiszakadhasson a karácsonyi bevásárlás nyüzsgő forgatagából. A könyvesboltokban azonban nemcsak az olvasósarkok segítik a kikapcsolódást, hanem egy külön ehhez a kampányhoz írt, az elmélyülést segítő zene is a fiatal magyar zeneszerző iamyank jóvoltából.

A könyvkereskedő azokra is gondolt, akik – a könyvek mellett – haza akarják magukkal vinni az olvasópontok nyugalmát, számukra új merchandising-termékek készültek. A Libri Boxokban az olvasás kedvelt kellékeit kapja meg az közönség, egy klasszikus idézettel díszített puha takaróval, egy bögrével és egy illatgyertyával.

A kampány hirdetései országosan láthatók lesznek, plakátkampány biztosítja a kültéri megjelenéseket, de a kreatívokkal találkozhatunk online és nyomtatott magazinokban is, illetve hallhatjuk rádióspotok formájában, reklámspotként pedig különböző tévécsatornákon és nagyobb videómegosztó-felületeken láthatjuk őket viszont.

A Libri Magazin, valamint a Libri Könyvesboltok közösségimédia-oldalai is a nyugalmat és az olvasás kikapcsolódást segítő szerepét tematizálják az elkövetkezendő hetekben.

A Libri Magazin Irodalomterápia néven indít új rovatot, valamint Könyvtámasz címmel saját podcast-műsort, így hangsúlyozva a kampány üzenetét és kiszolgálva a márka hosszú távú céljait. A podcast-műsor első vendégei nem kisebb sztárok lesznek, mint Fábián Janka, Orvos-Tóth Noémi és Presser Gábor. A beszélgetéseket Szűcs Péter író, újságíró vezeti, segítségével betekintést nyerhetünk a megszólalók életébe, munkásságába és megismerhetjük frissen megjelenő könyvük kulisszatitkait is.

További információ: https://www.libri.hu/nyugalom/

AZ ALKOTÓK LISTÁJA:

Marketingigazgató: Sándor Gabriella
Brandmenedzser: Tömör Annamária
Junior marketingmenedzser: Zsoldi Gabriella
Marketingkoordinátorok: Juhász Fruzsina, Göcsei Georgina
Bolthálózati marketing: Illés Nikolett
Szövegíró: Paál János, Frauenhoffer-Piller György

PR-menedzser: Jávor Zsófia
PR-asszisztens: Bistey Attila

Art director: Kozlovsky Katalin
Grafikusok: Artner Gábor, Kopacz Kriszta, Makovnyik Csilla
UX-design: Sárosi Tamás
Portálmenedzser: Halmos Szabolcs
Médiamenedzser: Szabó-Kenderesi Kata
Médiakoordinátor: Ilcsik Tünde
Közösségi média: Juhász Fruzsina, Zsoldi Gabriella

Fotó: Gálos Viktor

A reklámspotot rendezte: Hartung Attila

Producer: Lóránt Judit

Idén karácsonykor a Libri hitet tesz a könyvek közösségalkotó ereje mellett, ezért megalkotta Magyarország Könyvtérképét. A könyvkereskedő cég november közepétől arra buzdítja az olvasókat, hogy töltsék fel a Libri Könyvtérképére azokat a könyveket, amelyek a legfontosabb szerepet játszották az életükben: az első gyerekkori mesekönyvüket, az órák közötti szünetek lopott perceiben olvasott kamaszkori kedvenceiket, vagy az egész életüket végigkísérő, újra és újra a kezükbe kerülő mesterműveket.

„Missziónk az olvasás és az irodalom népszerűsítése. A jelenlegi helyzet különösen megnehezíti ezt a küldetést, hiszen olvasó és olvasó is ritkán találkozhat egymással. Ezért készítettük el a Könyvtérképet, aminek segítségével egy olyan közösségi térbe csöppennek az irodalom szerelmesei, ahová nemcsak feltölthetik kedvenc könyveiket, de felfedezhetik azokat az ismeretlen könyvrajongókat is, akikkel hasonló az érdeklődési körük” – mondta el Sándor Gabriella, a Libri-Bookline marketing- és kommunikációs igazgatója.

A Könyvtérképen a böngészés mellett a többi olvasó virtuális könyvespolcán megjelenő könyvekre is rá lehet keresni, és így megtalálni azokat, akikkel ugyanazokat a könyveket szeretjük. A közösségi élmény mellett naponta új meglepetések is várják a Könyvtérkép látogatóit: böngészés közben elrejtett kincseket is találhatnak. Az olvasók naponta új Libri merchandisingtermékeket találhatnak a térképen: vászontáskákat, úti bögréket, könyvvédő tokokat, kitűzőket, valamint online kedvezménykuponokat is. A Libri a kampány végén 100 db 20 000 Ft értékű könyvcsomagot sorsol ki azok között, akik megosztották kedvenc könyveiket a térképen.

A látogatók böngészhetik a Csillagtérképet is, ahol közéleti személyiségek, írók, színészek, zenészek helyezik el legkedvesebb olvasmányaikat, így pár kattintással megtudhatják, melyikük mit és hol szeret olvasni.

A kampányhoz tartozó – városképeket ábrázoló – hirdetéseken külön figyelmet fordítottak arra, hogy minden nagyobb városnak saját térképe készüljön. Budapest mellett a Libri a vidéki nagyvárosok lakóira gondolva a következő 14 városkép illusztrációját készítette el: Zalaegerszeg, Veszprém, Szombathely, Szolnok, Kaposvár, Nyíregyháza, Eger, Debrecen, Győr, Székesfehérvár, Szeged, Miskolc, Kecskemét és Pécs.

Az is kiderül a kampány végén, hogy melyik könyvet tették fel a legtöbben személyes könyvespolcukra, így arra is fény derül, hogy mi Magyarország legkedvesebb olvasmánya.

AZ ALKOTÓK LISTÁJA:

Marketingigazgató: Sándor Gabriella
Brandmenedzser: Tömör Annamária
Junior marketingmenedzser: Zsoldi Gabriella
Marketingasszisztens: Juhász Fruzsina
Bolthálózati marketing: Illés Nikolett
Szövegíró: Paál János

PR-menedzser: Jávor Zsófia
PR-asszisztens: Mihályi Dávid

Art director: Kozlovsky Katalin
Grafikusok: Artner Gábor, Kopacz Kriszta, Makovnyik Csilla
UX design: Sárosi Tamás
Médiamenedzser: Szabó-Kenderesi Kata
Médiakoordinátor: Herczegh Zoé
Social media: Juhász Fruzsina, Zsoldi Gabriella

Vizuális koncepció: Adamic

Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső – a díszkötetek szerzői – nemcsak kortársak, és nemcsak munkatársak voltak, de nagyon jó barátok is. Idén karácsonykor a magyar irodalom két kiemelkedő alkotójának ünnepi írásait a Jaffa Kiadóval együttműködve rendezte kötetbe a Libri.

A Karácsonyi társasjáték – Változatok egy ünnepre című válogatás Karinthy Frigyes verseinek, novelláinak, humoreszkjeinek, karcolatainak és irodalmi paródiáinak különleges gyűjteménye, az írások témája kivétel nélkül a karácsony és a szilveszter.

A Csodát nekem című könyv Kosztolányi Dezső karácsonyi prózáinak és verseinek válogatása. Az olykor humoros, olykor lírai írásokban bámulatos érzékletességgel idéződnek meg az ünnep színei, hangjai és illatai.

„A világjárvány okozta rendkívüli helyzetben előtérbe kerültek kapcsolataink, a közös élmények pedig még értékesebbek lettek. Azért választottuk Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső írásait, mert amellett, hogy a magyar irodalom emblematikus alakjairól van szó, két nagyon különböző emberről is, akik ennek ellenére, vagy pont ezért barátok lettek és nagyon fontosak egymás számára.  A kötetekben megemlékezünk a szerzőpáros munkásságáról, barátságuk bemutatásával pedig szeretnék felhívni az olvasók figyelmét az emberi kapcsolatok jelentőségére is” – mondta el Sándor Gabriella, a Libri-Bookline marketing- és kommunikációs igazgatója.

Novembertől a Libri Könyvesboltok kampányában a két kötetre hívja fel a figyelmet, a boltjaiban megjelenő karácsonyi dekoráció a két kötet színvilágát és borítóját idézi meg. A kirakatokban és a bolttéren belül a borító elemei és szereplői is visszaköszönnek.

A könyvpromóció kreatívjai országos kampányban lesznek láthatók, illetve a cég egyedi gyártású termékein is megjelennek. Karinthy és Kosztolányi arcképei a Libri Szerzők, mint ikonok kollekciójának vászontáskáiról, kitűzőiről, bögréiről, úti bögréiről köszönnek vissza, a kötetek illusztrációiból pedig képeslapok és könyvvédő tokok is készülnek.

A könyvpromóciót bemutató hirdetésekkel lifestyle- és közéleti médiumokban, valamint a Libri közösségimédia-felületein is lehet majd találkozni.

További információk a Libri oldalán.

AZ ALKOTÓK LISTÁJA:

Megbízó: Libri Könyvkereskedelmi Kft.

Marketingigazgató: Sándor Gabriella

Brandmenedzser: Tömör Annamária

Junior marketingmenedzser: Zsoldi Gabriella

Marketingasszisztens: Juhász Fruzsina

Szövegíró: Paál János

Borító- és belső illusztrációk: Nagy Norbert

Grafikusok: Artner Gábor, Kopacz Kriszta, Kozlovsky Katalin, Makovnyik Csilla

UX design: Sárosi Tamás

Portálmenedzser: Halmos Szabolcs

PR-menedzser: Jávor Zsófia

PR-asszisztens: Mihályi Dávid

Bolthálózati marketing: Illés Nikolett

Médiamenedzser: Szabó-Kenderesi Kata

Médiakoordinátor: Herczegh Zoé

Social media: Juhász Fruzsina, Zsoldi Gabriella, Mihályi Dávid

Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső portréit készítette: Szakáll Szilvia

Idén először februárban az Ország Boltja versenyén ismerték el a cégcsoport munkáját, ahol a Libri a verseny Népszerűségi díjának Szórakozás és kikapcsolódás kategóriájában kapott díjat. A verseny évről évre arra vállalkozik, hogy az online vásárlók véleménye alapján megtalálja a legkiválóbb szolgáltatást nyújtó, valamint a legnépszerűbb webáruházakat.

Idén májusban huszadik alkalommal tartotta meg a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége az Arany Penge Fesztivált, amelyre olyan Magyarországon bejegyzett és aktív vállalkozások nevezhettek, akik reklámokat készítenek és/vagy részt vesznek azok közzétételében. A hazai kreatív szakma egyik legrangosabb eseményén öt díjazásban részesült a kampányaiban a Bold Ideas ügynökséggel együttműködő Libri-Bookline. Egyike volt az Év ügyfelei díjazottjainak, amellyel elismerték az innovációban és kreativitásban nyújtott kiemelkedő teljesítményét. Továbbá a Libri Váltsuk valóra a meséket elnevezésű 2018-as karácsonyi kampánya különleges és újszerű indoor megoldásainak köszönhetően kiérdemelte az Arany penge elismerést. A kampány során a Libri könyvesboltokban elhelyezett Mesepontokon lehetett könyveket adományozni olyan gyerekeknek, akikhez nehezen jut el a mese és az olvasás élménye. A több mint 42 000 könyvet még az ünnepek előtt országszerte több mint 60 intézménybe juttatták el a szervezők.

Ugyanezen a versenyen a Bookline az Olvass bajuszostól című kampányát három Ezüst penge és egy Bronz penge díjjal ismerték el. A kampány keretében a Bookline bajuszos írók művein keresztül hívta fel a férfiak figyelmét egészségük megőrzésének fontosságára. Az Ezüst pengéket hagyományos márkát építő vagy vásárlást elősegítő POS megoldásaiért, egyedi, még nem alkalmazott megoldásaiért, illetve különböző print megoldásaiért kapta az online könyváruház. Az Olvass Bajuszostól online és offline megoldásait pedig Bronz pengével ismerte el a szakmai zsűri.

A Hipnózis reklámversenyen is értékelték a cégcsoport munkáját és Bronz helyezéssel díjazták az Olvass bajuszostól kampányt Craft/Print, fotó és illusztráció kategóriában. A Bookline trendalkotó imidzse pedig minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy a Már egy perc olvasás is élmény elnevezésű, Örkény Egyperceseit bemutató kampányát is kiemeljék, és Ezüst helyezéssel jutalmazzák a verseny Innovatív platformhasználat kategóriájában.

„Az évek során egy valódi irodalmi ügynökség jött létre a Libri-Bookline marketingosztályának munkatársaiból, komoly kreatív műhely működik házon belül, és közösen izgalmas olvasásnépszerűsítő ötleteket tudunk megvalósítani, amit mára a szakma is észrevesz, értékel. Szép visszaigazolás ez nekünk és erőt ad ahhoz, hogy tovább folytassuk a munkát és megvalósítsunk minden tervünket”  – mondta el Sándor Gabriella, a Libri-Bookline marketing- és kommunikációs igazgatója.

A verseny 4+1 kategóriában zajlik (Az év kereskedője, Legjobb multichannel fejlesztés, Legjobb társadalmi felelősségvállalási program, Legjobb ügyfélélmény, és a Legjobb kereskedői promóció kategóriákban), szakmai zsűri közreműködésével. Az általános elvárásokon túlmutató, eredeti és korszerű megoldásokat kidolgozó és alkalmazó kereskedők számára meghirdetett verseny egyfelől szakmai visszacsatolást biztosít a pályázóknak, másrészt a teljesítményük, eredményeik elismerésével ösztönözni kívánja további újítások bevezetését.

A Libri Bookline Zrt. három díjat is átvehetett az Év kereskedője díjátadón, mindhármat a 2017-ben útjára indított Bookline Busz kezdeményezéséért.

A legjobb multichannel fejlesztés kategóriában a szervezők olyan kereskedők nevezését várták, akik többcsatornás értékesítési stratégiát követnek, azaz fizikai bolt mellett webshopot is működtetnek. A pályázatok elbírálásában fontos szerepet kapott a stratégiai gondolkodás, hogy miként egészíti ki egymást a két értékesítési modell. A kategória győztese a Libri-Bookline Zrt. lett a Bookline busszal. A Legjobb ügyfélélmény idén is az az egyik legnépszerűbb kategória volt, itt olyan kereskedők szálltak versenybe, akik az értékesítést élménnyé próbálják varázsolni ügyfeleik számára A Bookline busz ebben a kategóriában is elnyerte a zsűri tetszését és kategória győztese itt is a Libri-Bookline lett.

A jelentkezők közül az abszolút első díjat a legkiemelkedőbb megoldás kapja. A zsűri értékelési szempontjai közül az eredetiség és hatékonyság mellett a következetes és koherens kivitelezés, a kreatív kommunikáció, valamint az adott megoldásban rejlő fejlesztési és bővítési lehetőségek voltak fókuszban. A zsűri idén megosztott aranyérmet adott át, így az érmeket a Spar Magyarország, és a Libri-Bookline a Bookline Busz „könyvekkel az ország körül” elnevezésű programjáért kapta.

„A Bookline Busz kialakításakor két fontos szempont lebegett a szemünk előtt – mondta Sándor Gabriella, a Libri-Bookline kommunikációs és marketingigazgatója. – Az első, hogy elhagyjuk a hagyományos üzletformákat, és egy valódi közösségi teret építsünk ki, ahol kávézó találkozik egy innovatív, semmihez sem hasonlító, inspiráló, vadonatúj könyvesbolttal. A másik pedig, hogy a Bookline Busz ne csak a helyét tudja változtatni, de könyves kínálatával is képes legyen alkalmazkodni környezetéhez. A hosszú távú tervek között az szerepel, hogy ott legyünk az ország legizgalmasabb fesztiváljain és rendezvényein.”

Sándor Gabriellával, a Libri-Shopline marketingigazgatójával a hazai marketing hőskoráról, a könyvpiaci marketingről, kiadói portfólió kezeléséről, a Libri megújulásáról, házon belüli ügynökségi modellről és technológiai kihívásokról beszélgettünk.

Milyen háttérrel kerültél ebbe a pozícióba?

A McCann Ericksonnál kezdtem a pályafutásomat az egyetem után. Akkor még a McCann számított a legnagyobb ügynökségnek, a második helyezett is csak tizedakkora volt. Nagyon jó indítópályának bizonyult: rengeteg tréninget és workshopot szerveztek, sokat küldtek minket külföldre. Főleg a Nestlé márkáin dolgoztam. Utána átmentem a Lowe GGK-hoz, ami szintén a tréningek és az iskolázottság szempontjából volt jó: a cég nagyon jól kiépített hálózattal rendelkezett, például New York-ba küldtek minket stratégiai menedzsmentet tanulni, és sokszor dolgozhattunk külföldön egy-egy kampány erejéig. Ott is dolgoztam a Nestlének és az Unilevernek, illetve több kisebb magyar márka is az ügynökséghez tartozott, amelyeket fel kellett futtatni, mint például a Gyermelyi.

Ezt követően a DDB-nél Regionális Ügyfélkapcsolati Igazgató voltam, nemzetközi koordinációs feladatkörrel. Ez volt a központosítások időszaka, így például olyan feladatokon dolgoztunk, mint egy Libero-reklám régióbeli – Balkán, Görögország, Oroszország, Ausztria – hatékonyságának a vizsgálata, illetve, hogy az adott reklámot hogyan lehet más-más releváns üzenettel adaptálni. Majd a Kirowskinál töltöttem három évet. Közvetlenül a mostani pozícióm előtt pedig két évig egy startup cégnél dolgoztam Szlovéniában.

Akkor végigcsináltál majdnem mindent, ami a magyar marketingben történt, a hőskortól a központosításon át a válságig.

A válság idején szerencsére pont a Kirowskiban voltam, és az online szegmens dinamikus fejlődése miatt a válságot ott kevésbé érzékeltük.

És hogy jött a könyvpiac?

Teljesen véletlenül: marketingigazgatót keresett a Bookline és egy ismerősöm beajánlott. Felhívtak, hogy jöjjek be interjúra, találkoztam Starcz Ákossal és felvett. Most pedig már itt vagyok egy ideje.

Mi a jó a könyvpiacban?

Gyakorlatilag értelme van annak, amit csinálsz. Nem egy harmadik fogkrémmárkát kell bevezetned a piacra, hanem az olvasás népszerűsítését tarthatod szem előtt és mindent ez alá tudsz rendelni. A kultúra támogatása szerintem nagyon jó mindennapi feladat. A marketingszakmán belül ez egy olyan ritka, értékalapú hivatás, mint egy orvosé, ápolónőé vagy óvónőé lehet. Ebbe bele tudsz kapaszkodni.

Van azért árnyoldala is?

Akadnak olyan könyvek, amelyekkel nem feltétlenül értesz egyet vagy nem hiszed, hogy nagyon promotálni kellene, de ez hasonlóan működik, mint a filmeknél: nem mindig a legnépszerűbb a legjobb, viszont azokból él a piac és kénytelen vagy megtenni. De túl sok árnyoldalát eddig nem fedeztem fel.

Ezzel azért együtt lehet élni. A könyvpiaci fejleményeket szakmán belül milyen megélni csődökkel, büntetőfeljelentésekkel, beragadt pénzekkel?

Nagyon óvatosak vagyunk, nem jó számunkra ez a helyzet. Például az Ulpius-ház csődje egyáltalán nem teremt számunkra piaci előnyt: ők egy olyan kereskedelmi területre léptek be, ami idegen terep volt számukra. A kereskedelmi szférának nem előnyös, ha egyes cégek becsődölnek, mert ze nem tesz jót a könyvpiac megítélésének . Az is forgalomkiesést jelent nekünk, ha az Ulpius nem tud a könyveiből szállítani, nem tudjuk a rendeléseket kielégíteni. Az ő bestsellereiket valamivel pótolnunk kell. Ezért drukkolunk az Ulpiusnak és az Alexandrának is, hogy talpra álljanak, mert az senkinek nem érdeke, hogy nagyon olcsón, a piaci értékük alatt jussanak az emberek a könyvekhez. A mi célunk, hogy kiegyensúlyozott verseny legyen.

Ha már szóba kerültek a potenciállal rendelkező címek: olvasói szegmensek mennyire határozhatóak meg ma a magyar piacon? Vannak tipikus olvasói, könyvvásárlói csoportok?

A középiskolás diákok és az egyetemisták, valamint a szüleik mind a mai napig óriási szegmenst képviselnek. Tudni kell, hogy a piac a long tailből él: az új könyvek értékesítése 25-30 százalék, a bevétel fennmaradó része a régi, bevált bestsellerek újrakiadásából jön. További célcsoportot jelent, és jelentős potenciált képviselnek, a 30 pluszos nők, akár még gyerekvállalás előtt, vagy utána a gyerekkönyvek piacán. A férfiak a tapasztalataink szerint kevesebbet olvasnak.

Több fogyasztói kutatást készítettünk arról, hogy kik a könyvvásárlók, ezt külön megnéztük márkákra vetítve is, hogy van-e különbség a Libri és a Bookline célcsoportja között. A két márka között demográfia, kor és nem szerint nincsenek jelentős különbségek, inkább életstílusban, az élethez való hozzáállásban láthatók eltérések.

Akkor részben meg is van a válasz arra, hogyan lehet egy többkiadós portfóliót menedzselni: hiszen ha a specialistákat – gyerekkönyvek, zeneművek – le is vesszük, még mindig ott van egymás mellett a Libri és a Bookline.

Ezt a kezdetektől fogva nagyon érdekes feladatként kezeltem és mindig úgy gondoltam rá, mint amikor az ügynökségeknél több márkával dolgoztunk és mindegyikről tudtuk, hogy milyen stratégia működik, milyen üzenetek és médiacsatornák rendelhetők hozzájuk. Nálunk most érzékenyebb a helyzet, hiszen mindkét márka pontosan ugyanazzal foglalkozik és ugyanazt a portfóliót szeretné értékesíteni, tehát még jobban külön kell választani kommunikáció szempontjából. Azt gondolom, elég jó megoldást találtunk mindkét márkára. A fő különbség, hogy a Libri alapvetően offline, míg a Bookline online márkaként van elkönyvelve a fogyasztók fejében. A Bookline – mint „a magyar webáruház” – egy lovebrand, a CEMP portfólió egyik legerősebb márkája volt már a fúzió előtt is. Mindig is az online világ irányába fejlesztettük, minden ilyen lehetőséget megragadtunk és megragadunk mind a mai napig. Rengeteg rendszer és üzleti fejlesztés áll amögött, hogy megpróbáljuk a legjobb szolgáltatást nyújtani a webáruházak között a magyar piacon. A Bookline a fiatalosabb, dinamikusabb, elsősorban az online térben aktív célcsoportot célozza meg. A Libri egy fokkal konzervatívabb, inkább a szakértői imidzset szeretné erősíteni. Nagyon fontos a fizikai bolthálózat. A Libri arculatváltása is azért jött létre, hogy egyrészt élesen meg tudjuk különböztetni a Bookline-tól, ne legyen márkakeveredés, másrészt hogy a márkát – Magyarország egyik legelismertebb márkáját – a presztízsének megfelelő helyre pozícionáljuk.

A nemzetközi áruházak, mint például az Amazon, mekkora kihívást jelentenek?

Fel vagyunk készülve arra, hogy bármikor beléphet egy komoly háttérrel rendelkező nemzetközi szereplő, és ezért is törekszünk arra, hogy mindkét márka minden elemében erős legyen. De jelenleg a könyvpiacon nem annyira érződik a nemzetközi versenytársak szerepe. Magyar nyelvű könyvtartalmat tőlünk lehet venni, ha pedig valaki külföldi tartalomra kíváncsi, azt is beszerezheti a Bookline nagyon széles idegen nyelvű kínálatából, olcsóbban, mint ha az Amazonon rendelné. De ez a lehetőség mintha nem lenne triviális: amikor kampányban felhívjuk rá a figyelmet, megerősödik a külföldi könyvek forgalma, azon kívül visszaesik.

A márkaépítés a válság alatt is ennyire fókuszban volt a cégnél, vagy inkább az utóbbi évek fejleménye?

A Bookline-nál ez mindig is így volt, és amikor a fúzió létrejött, akkor azért került újra elő, mert muszáj volt a két brandet egymás mellettműködtetni. A Bookline márkaépítését a gyökerektől folytattuk, csak elvittük egy még dinamikusabb, még sarkosabb irányba, a Librinél pedig elővettük a márkaépítést, mint feladatot, és egy jól működő bolthálózatot és egy kedvelt márkát töltöttünk fel tartalommal.

És milyen munka áll Bookline kampány mögött, hogyan épült fel?

Ügynökség az ügynökségben rendszer működik nálunk, önálló kreatív ügynökséggel nem dolgozunk. Miután nagyon gyorsan változik a piac, rengeteg a marketingkommunikációs feladat, viszont nekem is van ügynökségi hátterem és több kolléganőt is a marketingkommunikációs tapasztalat figyelembe vételével rekrutáltunk, nálunk ez a megoldás működik. Ennek a kampánynak Méth Barbara kolléganőm a márkamenedzsere. A kampányon dolgozott Radovics Péter szövegíró, aki már évek óta a partnerünk, általában ő hozza a kreatív koncepciókat. Unger Zsolt a kreatív igazgatónk és art directorunk, ő a vizuális megjelenésért felel. Az alapproblémára készült briefre először ők adnak reakciót, majd a házon belüli hat grafikus és másik két szövegíró kidolgozza az anyagokat.

Régebben talán éppen az Ulpius-ház vitte először outdoor felületekre a könyvreklámot, most viszont a hátteredből is látom, hogy nagyon erős a digitális láb, az online marketing, keresőmarketing, CRM… Hol áll most a könyvmarketing, milyen eszközökkel dolgozik?

Az organikus találatok hozzák a forgalom 70-80 százalékát, amihez egy jól felépített weboldal szükséges, a Libri esetében pedig nagyon fontos a bolthálózat. A közösségi marketing, Facebook, Instagram kampányok inkább imidzsnövelő célúak, bár van forgalmi hatásuk is, de nem olyan számottevő, mint például egy kkv esetében. A folyamatos ismertségnövelésre – és itt nem elsősorban maguk a márkák, hanem a márkán belüli, forgalmat is generáló események ismertségéről beszélek – használjuk a cég médiaportfólióját, amelyben benne van a CEMP és az egykori Libri Média, ma CEMP-X is. A közösségi, esemény és egyéb médiafelületek hatása 10-15 százalékot tesz ki, minden más Google organikus találat, PPC, maga a bolthálózat és a klasszikus médiafelületek, a tévé és az outdoor hatása továbbra is.

A tévé milyen formában fér bele a mixbe? Feltételezem, egy-egy címre nem éri meg.

Inkább nagyobb promóciós kampányok, például a karácsonyi kampány népszerűsítésére használjuk. Ha már felépül a tudat, hogy karácsonyra könyvet kell venni, onnantól nagyjából nyert ügyünk van.

A jövő útja is ez: marad a kissé technológiai irány a könyvpiacon?

Azt látom, hogy nagyon fontos az integráció. Akkor erősödnek meg dolgok, amikor offline és online is jól vannak jelen. Ha valami csak az online térben létezik, akkor el kell fogadni, hogy az meg is marad ott, és ilyen típusú stratégiát kell folytatni.

Ami a könyvpiaci technológiai fejlődést illeti, az e-bookok és e-könyvolvasók terén még van fejlődési lehetőség, de nem gondolom, hogy fel fogják váltani a fizikai könyveket. Szerintem beáll az egyensúly: a számomra fontos könyveket megveszem fizikai formában, hogy legyenek ott a könyvespolcomon, míg az egyetemi jegyzeteimet, a ponyvát és minden mást pedig beszerzem e-könyvben, amivel könnyen tudok utazni és tárolni is lehet. Amerikában már arról cikkeznek, hogy hiába van szinte mindenkinek e-könyv olvasója, a fontos pozícióban lévő emberek a slow mozgalom jegyében már leülnek egy fizikai könyvvel.

Az élő események mennyire fontosak?

Ha van egy jól megszervezett esemény és egy érdekes szerző, akkor nagyon jól működnek. Néhány hete például Jo Nesbonek volt dedikálása az Allée-ban, és ott kígyóztak a sorok; igaz, ő kultikus figurának számít, erősen felépített imidzsel. De másnál is fontosak az író-olvasó találkozók, a PR, a háttérmunka, vagy a Margó irodalmi fesztivál. A Margó is azért tudott teret nyerni, mert másképp szólította meg a közönséget, az irodalmat közelebb vitte az emberekhez. A 20-30 éve bevett megoldások már nem működnek: egy unalmas panelbeszélgetésen már senki sem szeretne részt venni, viszont ha villamoson olvasnak fel slammerek verseket, arra odafigyelnek. Az irodalmat másként tálalni ma az embereknek – ez egy feladat

Közel egyéves projekt keretében, számos szakember és inspirációs forrás bevonásával nyert egységes arculatot a Libri.

Kovács Péter, a Libri Kereskedelmi Kft. ügyvezetője a projekt hátteréről elmondta: a Libri logója az 1993-as alapítás óta változatlan volt, miközben az arculat egyéb elemei – különösen az üzletberendezés, a bútorok, fények – folyamatosan lépést tartottak a változásokkal, így mára 4-5 kreatív koncepció rakódott egymásra. Ebből a helyzetből kiindulva szerettek volna színvonalas, egységes megjelenést alkotni a márkának.

Sárközy Bence, a Libri Kiadó ügyvezetője rövid áttekintést adott az anyamárkába beolvasztott, illetve mellette működő kiadókról is. A Libri saját kiadói üzletágát a Nyitott Könyvműhely felvásárlásával alapozták meg, onann örökölték a nyitott könyvet ábrázoló logó alapjait is. Emellett a gyermekkönyvekkel foglalkozó Kolibri nemrég újult meg, a közelmúltban felvásárolt Park Könyvkiadó és Helikon Kiadó szintén új arculatot kapott, illetve utóbbi egy imprinttel, a Trubadúrral is bővült. A csoport tavaly több mint egymillió kötetet értékesített, idén is 500 körüli új címmel tervez, és ezek a könyvek az arculat talán legfontosabb hordozói, egyúttal annak befolyásolói is. Emblematikus és praktikus logóra van szükség, „ami elfér Kemény Zsófi verseskötetének gerincén is”.

Sándor Gabriella marketingigazgató szerint kihívást jelentett, hogy a portfólióba tartozó márkák világosan elkülönüljenek, ne kannibalizálják egymást. A Libri a kutatások szerint prominens, szakértő imázzsal bír, ugyanakkor ezt nem támogatta az imázsa. A marketingvezető szerint a könyv – mint pénz- és időbefektetést igénylő áru – életmódtermék, ezért elengedhetetlen a megfelelő csomagolás is.

Az arculat kialakítását klasszikus, 9-10 hónapot felölelő fejlesztési projekt keretében végezték, a már számos magyar márka identitását megújító Unger Zsolt kreatív igazgató (a képen) bevonásával. Az ő álláspontja szerint, ha egy hazai márkánál megjelenik a megújulás igénye, akkor azt érdemes profi módon és nemzetközi színvonalon menedzselni. A megalapozó kutatások alapján a Libri elérhető és hagyományokkal bíró márkaként élt a köztudatban, mellyel szemben gyakorlatilag nem voltak imázselvárásai a fogyasztóknak. A következtetés az volt: „Ha nem nyúlunk hozzá, holnap akkor is felkel a Nap”; ennek ellenére hoztak határozott döntést az eddigi természetes evolúciót felváltó profi megközelítésről.

Az alapok közül adott volt a tavaly bevezetett „Minden könyv hozzánk tesz valamit” szlogen, az elsőként az Allée-ban megnyitott zászlóshajó-üzletek letisztult világa, a könyvszimbólum megjelenítése iránti elvárás, valamint az a törekvés, hogy az arculat olyan könnyű azonosítást tegyen lehetővé, mint például a Müpa sárga-fekete világa vagy a bécsi koncerttermek vizuális elemei. A könyv szerepeltetése nem volt egyszerű feladat, hiszen „a nagyon egyszerűen ábrázolt könyv mindig Batman lesz”. A Pannonhalmi Apátságévszázados könyveinek iniciáléi adták az inspirációt a megfelelően absztrakt formához, amely akár évtizedekig kiszolgálhatja a márkát, tömege van, mégsem tolakodó, valamint számos megvalósításban helytáll.

A választott színekhez New York és Nyugat-Európa legnagyobb és legkisebb könyvesboltjait tekintették végig. A fekete alap a kis, családi könyvesboltok tradicionális, sötét portáljait idézi, ehhez kerestek modern ellenpontot. Az – akár aranyként is interpretálható – nude vagy bézs árnyalat végül a humanitás és esztétikum oldaláról érkezett, mint a női alapozó színe. Ezt az emberi oldalt képviseli a már a tavalyi kampányok során debütált, a Sartorialist streetstyle-blog által inspirált fotóstílus is, amelyen ismert, népszerű emberek láthatók egyszerű, utcai környezetben, a kezükben könyvvel.

Február 1-jével Sándor Gabriella lett a Libri marketingigazgatója. A szakember, aki korábban a Shopline márkaigazgatója volt, Gál Tamást váltja a poszton. Ezzel párhuzamosan a Bookline, Shopline marketingigazgatója Méth Barbara lett, aki eddig a Bookline márkaigazgatójaként tevékenykedett.

Február 1-jétől a cégcsoport PR-menedzsereként dolgozik Jávor Zsófia. A kommunikációs szakember a Grey/GCI, illetve az Issues Management PR-tanácsadója volt, majd 4 évig szabadúszóként tevékenykedett. Feladata a cégcsoport, illetve a Bookline, Shopline, Libri márkák kommunikációja.

(A kép forrása)