A benyújtott pályázatokat – a hagyományoknak megfelelően – ez alkalommal is öttagú szakmai zsűri bírálta el. A testület tagjai voltak: Horváth Áron fenntarthatósági vezető, CBRE Magyarország; Matolay Réka PhD, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem; Pogány Éda regionális fenntarthatósági és kommunikációs vezető, Syngenta; Schubauer Krisztina HR, marketing és kommunikációs ügyvezető igazgató, EXIM Magyarország; valamint Szabó Gyula kuratóriumi elnök, Ökoszolgálat Alapítvány. A zsűri hosszas szakmai egyeztetést követően hozta meg döntését a nyertesekről és a kategóriánként shortlistre kerülő pályázatokról. Ez utóbbiakra a nagyközönség is szavazhatott és kiválaszthatta a közönségdíjas programot.

„A hazai vállalati szektor társadalmi felelősségvállalási és fenntarthatósági törekvéseinek erősödését jelzi, hogy idén minden korábbinál több nevezés érkezett. Vannak rendszeresen visszatérő vállalatok, de minden évben újakkal is bővül a pályázók köre, hiszen a szakmai megmérettetés lehetőséget ad a résztvevők számára, hogy egy rangos mezőnyben mérlegre tegyék, újragondolják és továbbfejlesszék saját közösségi befektetéseiket. Örömmel látjuk, hogy egyre integráltabb és komplexebb programok születnek, melyek egyre inkább megfelelnek a közösség-hatás-jövő hármas kritériumrendszerének” – nyilatkozta dr. Molnár Klára, a díjat alapító Effekteam Egyesület igazgatója, szakmai vezetője.

A jövő gazdasága kategóriában különösen szoros volt a verseny az idei évben. A kkv-mezőnyben szereplő FoxPost Zrt. most nevezett első alkalommal, de pályázatával máris elnyerte a zsűri és a nagyközönség elismerését. Bár a FOX Green program a közönségdíjról végül lemaradt, az Effekt 2030 díj mellett egy Üzleti Modell különdíjat is kiérdemelt. A nagy sikert arató program elsődleges célja, hogy csökkentse a csomaglogisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolódó környezetterhelést és légszennyezést a vállalat működése során kibocsátott üvegházhatású gázok és a keletkező hulladék mennyiségének minimalizálásával.

A nagyvállalatok mezőnyében holtverseny alakult ki ebben a kategóriában, így végül megosztott első helyezés született. Az egyik díjazott a Samsung Electronics Magyar Zrt. Megoldások a holnapért elnevezésű pályázata lett. A Samsung és az EdisonKids közös kihívása során a diákok egy izgalmas jövőtervezői munkafolyamatban dolgozhatták ki azokat az ötleteiket, amikkel a világ jobb lehet. A program a diákcsapatok mellett a tanároknak is lehetőséget kínált a szakmai fejlődésre és a kreatív közös munkára. A kategória másik díjnyertese a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. SPAR a társadalomért – Hungaricool by SPAR és Régiók Kincsei programok elnevezésű pályázata lett. A Hungaricool by SPAR és a Régiók Kincsei meghatározó szerepet töltenek be a vállalat fenntarthatósági kezdeményezéseinek sorában. A programok magukban foglalják a fenntarthatóságot is prioritásként kezelő, ötletes, piacképes termékek támogatását, magyar gazdáktól történő vásárlást, hazai termékek és alapanyagok beszerzését, rövid szállítási útvonalak preferálását, zöld/fenntartható termékek arányának növelését a szortimentben, illetve a kereskedelmi partnerek és a fogyasztók edukációját.

Második helyen végzett a METRO Kereskedelmi Kft. METRO Fenntartható Gasztronómia Programja és harmadik lett a Master Good Kft. Fenntartható körforgásos gazdálkodás megvalósítása elnevezésű pályázata.

A Zöld egyensúly kategória győztese az Auchan Magyarország Kft. pályázata lett. A műanyagmentes Auchanért elnevezésű program szervesen illeszkedik a vállalat következetes fenntarthatósági stratégiájához. Az áruházlánc 2019-ben elsőként jelent meg a piacon újrahasznosított karton bevásárlódobozával, és azóta is folyamatosan vezeti be az újabb és újabb környezetbarát csomagolóanyagokat, illetve a vevők körében is igyekszik előmozdítani a környezettudatos vásárlást és a műanyaghasználat csökkentését.

A Budapest Airport Zrt. Greenairport programja második helyezést ért el, míg a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. Szemléletformáló és Környezetvédelmi Oktatóprogramja harmadik helyen végzett.

A Mindenki társadalma kategóriában a Vodafone Magyarország Alapítvány érdemelte ki az Effekt 2030 díjat Vodafone Önkéntes Közösség elnevezésű pályázatával. A társaság társadalmi felelősségvállalási programjának hosszú évek óta szerves részét képezi a vállalati önkéntesség. A cég minden munkavállalójának évi 4 munkanapot biztosít önkénteskedésre, amit a Vodafone Alapítvány által szervezett és kínált önkéntes programokon tudnak felhasználni. A mindenkori társadalmi szükségletek és a dolgozói igények alapján folyamatosan fejlesztik az önkéntes lehetőségeket, így egyre diverzifikáltabb és sokszínűbb az a kínálat, amiből a munkatársak választhatnak.

A kategóriában második helyen végzett az NI Hungary Kft. WATCH – Women at Tech nevű programja, a harmadik helyezett pedig az UniCredit Bank Hungary Zrt. Minél többen, fenntarthatóbban: fenntarthatósági szemléletformálás az UniCredit Banknál elnevezésű pályázata lett.

Az Effekteam idén külön kategóriákban díjazta azokat a vállalati intézkedéseket és kreatív megoldásokat, melyek az orosz-ukrán háború károsultjainak és menekültjeinek jobblétét, magyarországi munkavállalását és beilleszkedését segítik elő. Az egyesület a speciális kategóriákban benyújtott pályázatok regisztrációs díjából befolyó teljes összeget a Kárpátok Alapítvány Gyorssegély Alapjának ajánlotta fel, hogy ezzel is hozzájáruljon a háború okozta krízis és menekültválság kezelésére irányuló kezdeményezések finanszírozásához.

A Felelős támogató kategória győztese a Vodafone Magyarország Alapítvány pályázata lett. A Vodafone Orosz-Ukrán Válságkezelő Program célja, hogy valós és gyors segítséget nyújtson az orosz-ukrán háború miatt menekülni kényszerülőknek. A program kidolgozásában és végrehajtásában a teljes Vodafone Magyarország és a Vodafone Magyarország Alapítvány tevékenyen részt vett/vesz.

A második helyen az Auchan Magyarország Kft. és a Tesco-GLOBAL Áruházak Zrt. osztozott. Az előbbi vállalat Az Auchan és a Magyar Vöröskereszt együttműködése az ukrán válság alatt elnevezésű programmal pályázott a díjra, míg az utóbbi a Közösen hatékonyabb – segítségnyújtás az ukrán háború érintettjeinek nevű kezdeményezéssel indult a szakmai megmérettetésen. Harmadik helyen végzett a Yettel Magyarország Zrt. Helping Ukrainian refugees by Yettel című projektje.

A Példamutató munkáltató kategóriában megosztott első helyezés született. Díjat kapott az OTP Bank Nyrt. az Ukrán-orosz konfliktus elől menekülő munkatársak támogatása elnevezésű kezdeményezéséért, illetve a CIB Bank a Szolidaritás nem ismer határokat nevű programjáért. Az OTP Bank a kezdetektől segítette a háború elől menekülő leánybanki munkatársakat és hozzátartozóikat. Az érkező családoknak lakhatást, ellátást biztosítottak, gondoskodtak fizikai és mentális egészségükről, segítették a kapcsolattartásukat, gyógyszereket, élelmiszert és ruhákat vásároltak számukra, illetve adománygyűjtést is szerveztek. A CIB Bank szintén azonnal szolidaritást vállalt az ukrán testvérbank munkatársaival és családjaikkal. Sürgősségi pénzügyi támogatást nyújtottak három magyar humanitárius szervezeten keresztül, adományozási mobilalkalmazást indítottak, szerepet vállaltak a háború elől menekülők fogadásában, ellátásában, illetve munka- és tanulási lehetőséget biztosítottak számukra – írják.

A szakmai zsűri által döntőbe juttatott pályázatokra a nagyközönség szeptember 19-30. között voksolhatott. A szavazók túlnyomó többségének tetszését a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. SPAR a társadalomért – Hungaricool by SPAR és Régiók Kincsei programok elnevezésű pályázata nyerte el, amely így kiérdemelte az idei közönségdíjat.

A díjazottak az Effekteam Egyesület október 6-án megrendezett KÖZÖSSÉG. HATÁS. JÖVŐ. – A hazai vállalatok jövőbeni működése, kihívások és innovációk az ESG szempontok tükrében című konferenciáján vehették át az elismeréseket.

Idén május 10-én már harmadik alkalommal rendezték meg a Jászsági Gazdasági és Fejlesztési Konferenciát. Az eseményt szervező Jászsági Menedzser Klub Egyesület elnöke, dr. Rédei István köszöntő beszédében elmondta: három évvel ezelőtt hagyományteremtő szándékkal hozták létre a fórumot, hogy lehetőséget biztosítsanak a jászsági kistérség cégei, illetve települési vezetői számára, hogy a mindenkori kormányzati célokkal összhangban közösen alakíthassák ki gazdasági és területfejlesztési céljaikat. „Az, hogy ismételten nagy érdeklődés kíséri a konferenciát és a kistérség döntéshozói, valamint meghatározó vállalkozásainak vezetői egész nap jelen vannak, azt üzeni számunkra, hogy erre a párbeszédre valóban igény van” – tette hozzá.

„Jász-Nagykun-Szolnok megyén belül a Jászság meghatározó gazdasági térségnek számít” – mondta a konferenciát megnyitó beszédében dr. Berkó Attila, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott. Kiemelte: 1990 után a kistérségben a nyugati országrészben tapasztalthoz hasonló szintű gazdasági fejlődés bontakozott ki. A megye értékesítésének több mint felét, illetve exportjának háromnegyedét adja a Jászság, illetve a megyében előállított termékek harmada is itt keletkezik. A kistérségben 17 ezren dolgoznak, ami a megye foglalkoztatottsági mutatójának 10 százalékát teszi ki.

Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasági teljesítménye kapcsán úgy fogalmazott: folyamatos gazdasági erősödés tapasztalható, a feldolgozóipar országos viszonylatban is előkelő helyen áll. A megyében 164 ezren dolgoznak, ami 60 százalékos foglalkoztatottsági rátának felel meg. „A további fejlődés egyik kulcsát az újabb munkavállalók felkutatása jelenti. Jelenleg a megyében 14 ezren keresnek munkát, közülük a lehető legtöbb embert integrálni kell a munkaerőpiacra” – hangsúlyozta.

Pócs János, a Jászság országgyűlési képviselője elmondta: a Jászság gazdasági erejére hivatkozva Orbán Viktor kormányfővel folytatott tárgyalásán támogatást kapott arra a célkitűzésre, amely Jászárokszállás és az M3-as autópálya összekötésére vonatkozik, amit a kistérség jelentős kamionforgalma tesz indokolttá.

Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban hangsúlyozta: aki jelenleg dolgozni akar, az talál munkát. Az utóbbi években zajló folyamatos bérnövekedéssel kapcsolatban elmondta, hogy szerinte a növekedés üteme fenntartható, de ezt a vállalkozásoknak a termelékenységi mutatóikban utol kell tudni érniük. „A cégeknek ugyanannyi munkaerővel kell több értéket előállítani. Emiatt kiemelt fontossággal bír a saját innováció termékekbe történő beépítése, a technológia javítása” – tette hozzá.

A helyettes államtitkár rámutatott arra, hogy a digitális technológiák alkalmazásában a hazai kis- és középvállalkozások elmaradnak az uniós átlagtól. „Az a cég, amely kimarad a digitalizációból, nem tud megfelelően működni” – mondta. A felnőttképzés, a munkavállalói képességek megújításának fontosságát is hangsúlyozta. „Jelenleg kevés hazai cég képzi a munkavállalóit, a felnőttképzési rendszert gyökeresen át kell alakítani” – szögezte le.

Prof. dr. Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem akadémikusa előadásában azt emelte ki, hogy az elmúlt években a hazai gazdaság összteljesítménye javult, de ebben a kedvező nemzetközi környezet, illetve az országba áramló uniós támogatások nagy szerepet játszottak. „Az ország gazdasága fejlődik, azonban a térségbeli versenytársakénál lassabb ütemben” – tette hozzá.

Dr. Rédei István, a Jászsági Menedzser Klub Egyesület elnöke az idén januárban megalapításának huszadik évfordulóját ünneplő, jászberényi központú CO-OP Star Zrt. elnök-vezérigazgatójaként előadást is tartott a fórumon. Kiemelte: egy adott cég növekedéséhez dinamikus szervezet és innováció szükséges. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: „ma már természetesnek tekintünk olyan dolgokat, amelyek sok évvel ezelőtti bevezetése akkoriban innovációnak számított”. Példaként hozta fel a COOP Csoport törzsvásárlói, illetve különböző informatikai beruházásait. Továbbá ide sorolta azt is, hogy 2009-ben a CO-OP Star kezdeményezésére alapította meg a COOP Csoport a saját pénzügyi szolgáltató cégét, a CO-OP Hitel Zrt.-t, amelynek székhelye azóta is Jászberényben található.

„A Jászságban működő kkv-knek ki kell használni, hogy a kistérségben több nagyvállalat működik” – mondta Péterné Gerendeli Éva, a Samsung Electronics Magyar Zrt. igazgatója. Kiemelte: a Jászfényszarun 30 éve jelen lévő vállalat növelni szeretné a magyar beszállítóinak számát. A munkaerőpiaci helyzetről szólva rámutatott arra: „több kolléga nem lesz”, így a robotok fontos szerepet töltenek be a gyár működésében. Ezzel kapcsolatban a jászberényi Metálplaszt Kft. ügyvezetője, Fülöp Tibor is azt hangsúlyozta, hogy a 600 főt foglalkoztató cégük már nem tud behozni több új szakképzett embert a munkaerőpiacról, árbevételük növelését a jelenlegi állománylétszámmal kell megoldaniuk. Fülöp Tibor is kiemelte a robotizáció szükségességét. Szerinte az a cég, amely ezt nem teszi meg, rövid távon versenyhátrányba kerül, hosszú távon pedig nem biztos, hogy lesz jövője.

A konferenciának otthont adó Jászberény polgármestere, dr. Szabó Tamás a „Kisvárosok a versenyképes Magyarországért” kormányzati programtervezet ismertetésén keresztül azt mutatta be, hogy a középvárosi kategóriába tartozó Jászberény előtt 2020–2030 között milyen fejlesztési lehetőségek nyílhatnak meg, valamint a város saját eszközeivel miként tudja támogatni azok kiaknázását.