Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke megnyitó beszédében arról beszélt, hogy egyre több ország korlátozza a közösségimédia-használatot. „Ősztől azon fogunk dolgozni, hogy Magyarországon is legyen szabályozás, és szakmai vitát is kezdeményezünk a témában.” Hozzátette: idén először gyermekneurológust is meghívtak a rendezvényre, hogy a képernyőhasználat idegrendszeri hatásairól is tudományos alapokon essen szó.

A vendégeket a házigazda Magyar Telekom részéről Holló Márta kommunikációs igazgató üdvözölte, aki örömét fejezte ki, hogy ennek a fontos eseménynek ismét a Telekom székháza adhat otthont. A cég feladata, hogy biztosítsa a tájékoztatás lehetőségét.

Az első, felnőtteknek szóló előadást dr. Büki György gyermekneurológus, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Teréz körúti rendelőjének vezetője tartotta. A szakember több tanulmányt ismertetett arról, hogyan reagál a központi idegrendszer a képernyőhasználatra. Kutatások szerint a túlzott képernyőidő figyelemzavarhoz, mozgáshiányhoz és függőséghez vezethet, ugyanakkor ma már inkább személyre szabott megközelítést javasolnak. Kiemelte, hogy a „digitális autizmus” nemlétező fogalom, sőt, a technológia neurodivergens gyermekek számára támogató, biztonságos közeg is lehet. A szakember pozitív, együttműködésen alapuló szülői hozzáállást javasolt: közös kommunikációt, világos keretek kialakítását, példamutatást és a fogyasztott tartalmak tudatos figyelemmel kísérését.

Turányi Tatjana MI etikai és kiberpszichológiai tanácsadó az MI szerepére és a valódi szülői jelenlét jelentőségére hívta fel a figyelmet. A szakember néhány praktikus tanáccsal is szolgált a családoknak: kiemelte a világos határok, a reziliencia és a kritikai gondolkodás fejlesztésének szerepét. Gyakorlati eszközként beszélgetőkártyákat ajánlott az MI működéséről, lehetőségeiről és korlátairól, valamint hangsúlyozta: a mindennapokban a közös főzés, kertészkedés és az együtt töltött idő a legfontosabb.

Dr. Nagy-Balás Borbála gyermekjogi szakjogász, az UNICEF Magyarország gyermekjogi munkatársa bemutatta a 2025 végén hatályba lépett magyar MI-törvényt, és gyakorlati tanácsokat adott szülőknek: beszélgessenek a gyerekekkel az AI-használatról, tegyék világossá, hogy az AI eszköz, nem „barát”, alakítsanak ki közös szabályokat, figyeljenek a jelekre, és krízishelyzetben algoritmus helyett mindig emberi segítséget válasszanak.

Dóczi Melinda, a Logiscool marketingvezetője arról beszélt, hogy a gyerekek akkor tudják felelősen használni az AI-t, ha megértik annak működését és korlátait. Kiemelte, hogy a jó prompt nem garantál igazságot: az AI tévedhet és magabiztosan adhat hibás válaszokat. Bemutatta a „Promptolás 2.0” megközelítést, ahol a kérdezés az ellenőrzést és a kritikai gondolkodást szolgálja, például alternatív magyarázatok, cáfolatok és forrásellenőrzési tervek kérésével.

Dr. Nyitrai Endre, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Krimináltechnikai Tanszékének mb. tanszékvezetője, egyetemi docens előadásából kiderült, hogyan ismerhetők fel az álhírek és deepfake-ek, mi az a virtuális emberrablás, és milyen veszélyekkel találkoznak egyre korábban a gyerekek az online térben.

Ivánka-Csontos Andrea, az NGYSZ által működtetett Safer Internet Center oktatója; adatvédelmi és információbiztonsági tanácsadó aktuális tapasztalatokat osztott meg a Safer Internetes AI-oktatásokról. A legnagyobb kihívást az adatvédelmi szabályok betartása, a kritikai gondolkodás hiánya és a pontatlan információk kezelése jelentik. Jó gyakorlatként a hasznos alkalmazások megismertetését, a promptolás gyakorlását, a biztonságos beállítások tanítását és a tudatos gondolkodás fejlesztését emelte ki.

A gyerekprogramok házigazdája Frey Krisztián etikus hacker volt. Az interaktív játékok során a gyerekek választ kaptak többek között arra, milyen kockázatokat rejt a nyílt wifi-hálózatok használata, valamint megismerték a pendrive-ok és a nyilvános USB-porton keresztüli töltés veszélyeit. Emellett kipróbálhatták a Flipper Zerót, mely a vezeték nélküli hálózatok tesztelésére alkalmas, illetve az USB Rubber Ducky-t, mely az USB sérülékenységek tesztelésére szolgál.

A mentorok: Pusztai Nikoletta (Nemzeti Védelmi Szolgálat), Bata Petra (Microsoft), Hittner-Horváth Veronika (Safer Internet Center oktató) Magyar Luca (NGYSZ, Safer Internet Center) és Reicher Martin (egyetemista) voltak.

A gyerekek nagyon élvezték a kreatív feladatokat, a fotófalat, a selfie-gépet. A finom reggelit (croissant és perec) a Lipóti Pékség biztosította számukra.

Az eseményhez kapcsolódó országos plakátpályázatra több mint 150 pályamű érkezett 8–15 éves gyerekektől, a mesterséges intelligencia vicces hibáiról. Korcsoportonként (3) a legjobb 20 pályázót hívták meg a rendezvényre, ahol ünnepélyes díjátadót tartottak. Mindegyik korcsoport első helyezettje VR-élményt és értékes LEGO ajándékot kapott. A 2. és 3. helyezettek szintén LEGO-nak, a 4-6. helyezettek társasjátéknak örülhettek.

De senki nem ment haza üres kézzel: minden résztvevő hátizsákot kapott, amibe bambuszfülhallgató, uzsonnásdoboz, színesceruza, baseballsapka került, továbbá stresszlabda a Logiscool jóvoltából, illetve különböző játékok a Spin Masternek köszönhetően. A díjazottakat a Telekom és a Logiscool is támogatta egy-egy kulaccsal.

Eredmények:

8–10 évesek: 1. helyezés: Fichtinger Liza; 2. helyezés: Hegedűs Alexander; 3. helyezés: Rózsa Vivien Viktória

11-12 évesek: 1. helyezés: Virágos-Kis Csongor; 2. helyezés: Kéri Angéla; 3. helyezés: Feith Máté

13-15 évesek: 1. helyezés: Tari Zora; 2. helyezés: Benkő Dóra Izabella; 3. helyezés: Dorcsák Regő

A Biztonságos Internet Nap – Safer Internet Day (SID) – célja, hogy az Európai Unió Safer Internet Program (SIP) akciótervének keretein belül közel 200 országban ugyanazon a napon hívja fel a figyelmet az internet szükségességére, előnyeire és veszélyeire. Nagy informatikai cégek, civil szervezetek, pedagógusok, gyerekek és szüleik fognak össze, hogy együtt mutassanak rá a világháló fontosságára, és fogalmazzák meg annak pozitív, illetve negatív hatásait. Ez a nap lehetőséget teremt arra is, hogy a gyerekeket olyan hasznos tartalmak felfedezésére és létrehozására buzdítsa, melyeket később a családban, iskolában, barátokkal, majd a munkájuk során is tudnak használni. A Safer Internet Day idén 19. alkalommal kerül megrendezésre szinte a világ minden országában.

A SID esemény mottója: „Együtt egy jobb internetért!”

Az idei SID magyarországi együttműködő partnerei a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI), a Quadron Kibervédelmi Kft., a T-Systems Magyarország és a Google.

A rendezvényre a tavalyi internetbiztonsági videópályázat nyerteseit, szüleiket és tanáraikat hívták meg. A 2021. decemberi Netezz biztonságosan, és legyél TE is az internet ásza! videókészítő pályázatra 30 munka érkezett be több mint 50 pályázótól, 3 korcsoportban. A nyertes pályaművek itt megtekinthetőek.

A Biztonságos Internet Nap rendezvényen a videópályázat nyertesei mentorok irányításával többfordulós internetbiztonsági játékon vesznek részt. A mentorok: Krasznay Csaba, az NKE

Kiberbiztonsági Kutatóintézet intézetvezetője, Fekete Zsombor, játéktervező, szociológus, Kovács Péter, illetve Nagy István és Sterner Zoltán, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat munkatársai, SIP-oktatói.

A rendezvényen a SIP oktatói bemutatják a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a Google közös fejlesztésű, 2021 nyarán elindított oktatási programját, a Legyél az Internet Ásza! (Be Internet Awesome) tananyagát, amely nemcsak a gyerekeknek és a tanároknak, de a szülőknek is segít eligazodni az internet világában, és eszköztárat biztosít nekik a felmerülő problémák megoldásához.

A rendezvényen meghirdetik a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a NBSZ Kiberbiztonsági Intézet gyerekeknek szóló új pályázatát, egy internetbiztonságról szóló képregénypályázatot. A fődíj a legjobb képregény megfilmesítése lesz.

Minden negyedik gyerek volt már csalódott vagy szomorú amiatt, amit az interneten tapasztalt. A legtöbbször ennek az oka a másnak vagy neki szóló bántó megjegyzés, komment volt, de minden harmadik esetben a nem neki való tartalom adott okot a szomorúságra, ahogy a kevés kapott like vagy a vártnál alacsonyabb követőszám is megjelent az indokok között. A szülők ennek ellenére kevesebbet beszélnek a gyerekeikkel a netes zaklatásról és viselkedésről, mint az iskolai ügyekről – többek között ezek derültek ki a Biztonságosabb Internet Nap alkalmából készített friss hazai kutatásból. Minél idősebb egy gyerek, a szülők annál kevésbé látnak rá az online tevékenységére, holott a cyberbullying leginkább a tinédzsereket érinti. A közösségi oldalak mindennapos téma a fiatalok életében: a kitöltők gyermekeinek 64 százaléka regisztrált a Facebookon, de egyre népszerűbb az Instagram (43%) és a TikTok (39%) is. Az életkorral egyenesen arányosan nő a közösségi oldalakon való jelenlét valószínűsége: a megkérdezett szülők 9-13. osztályos gyerekei közül szinte mindenkinek (96%) van Facebook-profilja.

Álhírek, felnőtt tartalom – többet kell foglalkozni a netes veszélyekkel

A szülők tapasztalatai alapján az iskolás gyerekek 57%-a találkozott álhírekkel, felnőtt tartalommal több mint harmaduk (36%) – a 9. osztályosnál idősebb diákok 61%-a. Az álhírek esetében a szülők 89%-a közvetlenül a gyermektől szerzet tudomást az élményről, és ahol működik a szülő-gyerek közti beszélgetés az internetről, ott a nem kívánatos felnőtt tartalmakról is a gyerekek többsége hajlandó volt beszámolni szüleinek. Jó hír, hogy ahol ilyen eset a szülők tudomására jutott, a kutatás szerint a legtöbbször megnyugtató eredménnyel, közösen átbeszélték a történteket.

Bár a válaszadó szülők 89%-a úgy véli, hogy tisztában van vele, gyermeke milyen adatokat oszt meg az interneten, az online tevékenységükre csak az 56%-uknak van rálátása.  A gyerekek a közösségi oldalakon főleg önmagukról vagy a hobbijukkal kapcsolatban osztanak meg képeket, és szintén jó hír, hogy a lakóhelyre vonatkozó adatokat jellemzően nem teszik közzé. A válaszok alapján a gyerekek 39%-ával fordult már elő, hogy idegenekkel kommunikált az interneten, ugyanez a 9. feletti diákoknál jelentősebb arányú, 60%-ukra igaz. Ez a közösségi oldalakon a bejegyzésekhez fűzött hozzászólások, vagy az online játékok esetében természetes is, de az mindenképpen óvatosságra intő adat, hogy minden tizedik tanuló már találkozott magát gyereknek kiadó felnőttel.

„A járványügyi helyzet hatására nőtt az online játékok és kommunikációs felületek népszerűsége, melyek használata során könnyen olyan személyekkel is kapcsolatba kerülhetnek a gyerekek, akiket korábban nem ismertek. Ilyenkor különösen fontos, hogy tájékozottak legyenek mind a szülők, mind a gyerekek és megfelelő kritikus szemlélettel kezeljék online kapcsolataikat. Többek között ezzel a témával is foglalkozik a most közzétett TudatosNet-videósorozat, amely mindennapos helyzetek bemutatásával és praktikus tanácsokkal segíti a gyerekeket és a szülőket, 2 perces, könnyen emészthető animációkban. Azt látjuk, hogy a szülők részéről az elmúlt években már elindult egy kedvező folyamat, egyre jellemzőbb, hogy a gyerekkel a netezésről is beszélgetést kezdeményezzenek. Ezt szeretnénk erősíteni és felgyorsítani a HiperSuli YouTube csatornáján bárki számára elérhető TudatosNet-videókkal, amivel az idei Safer Internet Day-re készültünk.” – mondta Koren Balázs, a Telenor HiperSuli szakmai vezetője.

Beszélgetéssel hozható felszínre a megoldandó probléma

Az online bántalmazás, azaz cyberbullying továbbra is jelen van a fiatalok életében, viszont feltételezhető, hogy az érintettek gyakran nem beszélnek róla: míg a szülőknek csupán 14%-a tud arról, hogy saját gyereke átélt már online zaklatást, a kutatásban 24%-uk tudott olyan másik fiatalról, aki cyberbullying áldozata lett. 10-ből 1 gyerek bevallotta, hogy írt már negatív, bántó megjegyzést másnak. A TudatosNet Online Zaklatás című videójából kiderül, hogy az elkövetők sem mindig ismerik fel tetteik súlyát, ezért fontos a szembesítés, illetve a sértő tartalmak, bejegyzések törlése, jelentése. Hasonlóan a többi netes veszélyforráshoz, a cyberbullying tudatosításában és megoldásában is sokat segíthet, ha a gyerekek a szülőkkel közösen átbeszélik a tapasztalataikat és a lehetséges jó megoldásokat.

A TudatosNet-videósorozat 14 epizódja ide kattintva érhető el.

A TudatosNet online kvízzel pedig szülő és gyerek is felmérheti felkészültségét a tudatos internetezés témájában

A Safer Internet Day-ről: https://www.saferinternetday.org/

[1] Az Ipsos Instant Research kutatás 534 olyan szülő megkérdezésével zajlott 2020 januárjában, akiknek legalább egy 7 és 18 év közötti gyermeke van.

A lokalizált edukációs videó publikálása kulcsfontosságú: hiszen a biztonság a Facebooknál mindig elsőszámú prioritást élvez az egyes termékek fejlesztése és a platformok menedzsmentje során. Csak 2020 harmadik negyedévében 22 millió darab, gyűlöletbeszédet tartalmazó bejegyzést távolított el a vállalat a Facebookról. Ugyanakkor a technológia sem helyettesítheti mindenben a felhasználók éberségét, ezért van szükség edukációjukra. A jelenlegi járványhelyzetben ez különösen hangsúlyos, hiszen  egy sor, hagyományosan offline tevékenység, például az iskolai tanórák, vagy a barátokkal való kapcsolattartás is jelentős részben az online platformokra helyeződött át, ezért az internet biztonságos használata fontosabb, mint korábban bármikor.

Az oktatóvideó megtekintése egyaránt hasznos lehet a gyerekek és fiatalok mellett akár szüleik és tanáraik számára is, hiszen meg lehet ismerni belőle a közösségi média alapvető működését, például a profilok és oldalak közötti különbséget, azt, hogy miként lehet csoportba rendezni a közelebbi és távolabbi ismerősöket a Facebookon, vagy miért érdemes bekapcsolni a kétlépcsős azonosítást.

A videó első felében bemutatott biztonsági beállítások megismerése és a szemlélet elsajátítása minden korosztály tagjainak hasznára válhat, hiszen a közreműködők konkrét beállítási tippekkel szolgálnak benne. A webinar második felében az online zaklatás különböző formáiról, és azok megelőzésének, illetve kezelésének lehetőségeiről is beszélnek a szakemberek.

“A közösségi média használatával kapcsolatos biztonsági ismeretek elsajátítása azért fontos, mert tavaly tavasszal készült felmérésünk szerint Magyarországon minden ötödik gyerek nem érzi magát biztonságban a neten; ugyanennyi gyermek nyilatkozott úgy, hogy szülei a netezéssel töltött idő szabályozásán túl nem nyújtanak számukra elegendő, illetve megfelelő kapaszkodót a digitális térben. Az eredmények egyértelművé tették számunkra, hogy a fiataloknak több, hiteles információra van szükségük, ezért csatlakoztunk a Facebook edukációs kampányához” – mondta el Varga Aida, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány Yelon programjának vezetője az edukációs videóról.

“A Skool 2014-es indulása óta olyan társadalmi csoportokat – lányok, hátrányos helyzetű fiatalok – érünk el nap mint nap, akik ma még nincsenek ott az IT szektor munkavállalói között, így nem tudnak részt venni a jelenünket és jövőnket meghatározó fejlesztésekben. Az élményalapú oktatás és inspirálás mellett kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek által nap mint nap használt közösségimédia-felületeken tudatosan és biztonságosan mozogjanak a fiatalok” – kommentálta a webinar premierjét Guzsaly Péter, a Skool partnerkapcsolati vezetője.

A Biztonságos Internet Napot (Safer Internet Day – SID) az Európai Unió Safer Internet Program akciótervének keretein belül ma már a világon több mint 100 országban – köztük az Európai Unió minden tagállamában – minden év februárjának első keddjén, ugyanazon a napon rendezik meg.

A SID része annak a globális kampánynak, amelynek célja, hogy az online technológiák és mobileszközök felelős és biztonságosabb használatára ösztönözzön. Ezen a napon a szakemberek világszerte felhívják a figyelmet az internet előnyeire és veszélyeire is, így a zaklatásra, a gyermekpornográfiára és egyéb illegális és káros tartalmakra, ugyanakkor tájékoztatják a gyermekeket, szülőket, pedagógusokat és döntéshozókat a problémákról és azok lehetséges kezeléséről.

A gyermekmentő szolgálat ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy az internet korunk egyik nagy és hasznos találmánya, amely szinte mindenkinek megkönnyíti, szórakoztatóbbá és hatékonyabbá teszi az életét. Az internethasználók 1-2 százaléka azonban rendszeresen visszaél a világháló nyújtotta lehetőségekkel, ezt a problémát kell tudni kezelni egyéni, intézményes, hatósági és globális szinten is.

Az utóbbi években a „biztonságosabb” helyett a „jobb” internet létrehozására került a hangsúly. Ezért idén is a SID közös felelősségünkre fókuszál: mindannyiunk dolga, hogy az internetet egy jobb hellyé tegyük a magunk és egymás, de különösen a fiatalok számára. Ezért is lett 2019-ben a SID szlogenje: „Együtt egy jobb internetért!”

A Safer Internet Day (SID) – Biztonságos Internet Nap hazai programjai:

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ), az EU SIP-programjának hazai konzorciumvezetője figyelemfelkeltő eseményt szervezett erre a napra, amelyen szakemberek, döntéshozók, pedagógusok, gyerekek, a sajtó, illetve a téma iránt érdeklődők vettek részt. A rendezők hazai intézményeket, gyermekvédelmi szakembereket, játékszakértőket, webes biztonsági szakembereket, távközlési cégeket, internet-szolgáltatókat, nonprofit szervezeteket, multinacionális cégek képviselőit is meghívták az eseményre.

A téma szakértői megvitatták, hogy a fiatalok online tevékenységében mi a példaértékű, mi a hasznos, és mi nagyon káros. Tapasztalatokat cseréltek, ötleteket adtak egymásnak a krízishelyzetek megoldására.

A SID budapesti rendezvényén Kurkó Zsuzsánna, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Safer Internet Program projektkoordinátora köszöntötte a résztvevőket, és elmondta, hogy mára tradícióvá vált a Safer Internet Day, vagyis a Biztonságos Internet Nap. Kiemelte, a nap célja, hogy felhívják a figyelmet az internet helyes használatának fontosságára és arra, hogy ennek elsajátítása mindannyiunk közös felelőssége. Ugyanilyen fontos, hogy akárcsak a valós életben, az internet virtuális, arctalan tereiben is tiszteljük egymást. Megköszönte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, hogy a rendezvény számára a helyszínt biztosította.

Kurkó Zsuzsánna beszélt a SIP 2018-as eredményeiről is. A program oktatói tavaly összesen több mint 35 ezer felhasználóhoz jutottak el oktatásaikkal, foglalkozásaikkal, rendezvényeikkel. Továbbá bejelentette, hogy 2019-től a program keretében a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat fogja működtetni a hotline forródrótot is, melynek biztonságosságát és hatékonyságát az INHOPE nemzetközi szervezethez való sikeres csatlakozás fogja biztosítani.

Idén még több érdekességgel is készültek a szervezők. Két kerekasztal-beszélgetéssel és egy internetbiztonsági élő könyvtárral is, melybe olyan területekről hívtak meg szakértőket, mint a kiberbiztonság, lelkisegélyvonal és tanácsadás, kortársmentorálás, hogy a szereplők véleményt cseréljenek egymással, megosszák tapasztalataikat, és válaszoljanak a résztvevők kérdéseire.

Az első kerekasztal-beszélgetés címe Közös ügyünk a jobb internet, moderátora Hartai László filmrendező, médiaoktatási szakértő volt.

Beszélgetőpartnerek voltak Benedek Zsófia Youth Panel-képviselő, a 2018-as Safer Internet Fórum képviselője, dr. Békési Fruzsina Ágnes rendőr hadnagy nyomozó, KR Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztálya, dr. Lengyel Márk ügyvéd, Dr. Lengyel Márk Ügyvédi Iroda, Steigervald Krisztián generációkutató és Táler Orsolya ügyvezető, Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány.

A beszélgetés végén a résztvevők arra a következtetésre jutottak, hogy fontos a segítségkérés, bárkitől segítséget lehet és kell is kérni, szülőtől, tanártól, kortárstól, még akkor is, ha valaki az adott pillanatban úgy érzi, hogy problémáját senki sem fogja tudni megoldani. Nagyon fontos a bizalom kérdése is. Az áldozatok csak akkor nyílnak meg és kérnek segítséget, ha érzik a bizalmat. Sosem szabad az áldozatot hibáztatni azért, ami történt vele.

A második kerekasztal-beszélgetés a Digitális körkép – jó tanácsok témakörben zajlott, moderátora dr. Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, az egyetem Kiberbiztonsági Akadémiájának programigazgatója volt.

Beszélgetőpartnerei voltak Hittner-Horváth Veronika startup-vállalkozó, Mongo applikáció, Berg Judit író, Drifter – A darknet árnyékában, Fodor Bernadett Yelon programvezető, Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány és Bátor Anikó projektmenedzser, BOOKR Kids online mesetár.

A beszélgetés egyik kérdése az volt, hogy kinek a feladata a családban, hogy felvilágosítsa a gyereket az internet helyes használatáról. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ez közös feladat, nemcsak a nőknek, az anyáknak kell benne részt venni, hanem ugyanolyan fontos a férfiak, az apák szerepe is. A családnak közösen kell megoldani ezt a feladatot.

Beszélgetni kell a gyerekekkel, figyelni kell rájuk. A beszélgetés résztvevői által kínált módszerek és eszközök pedig éppen ebben nyújtanak segítséget: összekötik a szülőket a gyerekekkel. A gyerekek pedig hálásak azért, ha figyelnek rájuk. A beszélgetés zárszava az volt, hogy sürgősen el kell kezdeni a szülők, különösen az anyák internetoktatását.

Az élőkönyvtár – Live Library – szakértői és témái:

1, Youth Panel csapat képviselői a SIP Youth Panel csapatának aktív tagjaitól a Fiatalok a világhálón című beszélgetés keretében lehetett kérdezni. Benedek Zsófia képviselte Magyarországot 2018-ban Brüsszelben, a Youth Panel konferencián.

2, Táler Orsolya, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetőjével a „Lelki tars” témakört érintő kérdésekről lehetett beszélgetni.

3, Dr. Krasznay Csaba NKE adjunktusával, az egyetem Kiberbiztonsági Akadémiájának programigazgatójával a kiberbiztonságról lehetett beszélgetni.

A beszélgetések mellett az érdeklődők kipróbálhatták az Óriás Lájkvadász társasjátékot is, a SIP-oktatók és a Program Youth Panel csapatának vezetésével.

A Safer Internet Program (SIP) magyarországi konzorciuma a 2019-es Biztonságos Internet Nap alkalmából videópályázatot is hirdetett hazai általános és középiskolások számára, egy maximum háromperces kisfilm elkészítésére. A videópályázattal a fiatal felhasználókat szerették volna aktív fellépésre buzdítani, hogy a közösségi tér lehetőségeit és előnyeit kihasználva valós problémákra bátran merjenek reagálni, hasonlóan az influencerekhez. A beérkezett kisfilmeket szakmai zsűri értékelte. A pályázatra több mint 50 munka érkezett be az ország minden területéről. A legkreatívabb és legötletesebb alkotásokat felső tagozatos általános iskolások adták be.

A zsűri a döntését szakmai szempontokra alapozta (tartalom, technikai megoldások, kreativitás, tudatosság megjelenítése, időkeret és a szoftver adta lehetőségek kihasználása stb.), emellett figyelembe vette, hogy a pályamunka egyéni vagy csoportos alkotás volt-e és hogy mennyi munkát fektettek bele az alkotók. A zsűri egy-egy kategóriában nem osztott ki minden díjat, minden kategóriában csak a legjobbakat díjazták.

A szervezők a három kategóriában összesen 360 ezer Ft pénzdíjat osztott ki.

 A videópályázat díjazottjai:

Általános iskola alsó tagozat:

Szeverényi Attila Dániel, József Attila Általános Iskola, Szigetszentmiklós

Koplányi Emma, Fabriczius József Általános Iskola, Veresegyház

Béke Zoltán Ákos, Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Debrecen

Általános iskola felső tagozat:

Peresztegi Hanna, XVI. kerületi Móra Ferenc Általános Iskola, Budapest

Cserkuti Péter, Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

László Ferdinánd, Szabó Márk, Tóth Patrik, Harmat Általános Iskola, Budapest

Középiskola:

Kiss Ferenc Mátyás, SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola, Szeged

Toldi Bálint, Újpesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium, Budapest

Havrylová Alexandra, Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, Budapest