Újra itt van a Műtárgyak Éjszakája Fesztivál (MÉF), méghozzá minden eddiginél több és színesebb, közel 120 programmal. A május 22-24. közötti, háromnapos, éjszakába nyúló rendezvénysorozatot a műtárgy.com, a vezető műkereskedelmi információs portál szervezi a művészetkedvelőknek és gyűjtőknek. A MÉF exkluzív betekintést kínál olyan helyekre, ahova amúgy “civilek” nem, vagy csak ritkán léphetnek be. A résztvevők emellett találkozhatnak például a Gömböc egyik feltalálójával, Domokos Gáborral, Vitáris Ivánnal, az Ivan&The Parazol frontemberével, valamint Molnár Viktor „Kincsvadásszal” is.

Az idei fesztivál kiemelt témája a művészet és a tudomány; ez a két terület több ponton is találkozik egymással. Erdély Dániel feltaláló, Rubik Ernő egykori tanítványa tudományos megközelítésben mutatja be Victor Vasarely művészetét. A látogatók betekintést nyerhetnek a restaurátorok munkájába és megtudhatják, hogyan leplezik le műszerek segítségével a hamisítványokat. A Szépművészeti Múzeum grafikai restaurátor műhelye, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ és a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum egyaránt megnyitja restaurátor műhelyeit.

A fesztiválon az alkotók is színre lépnek: Korniss Péter, Benczúr Emese, Baksai József, Soós Nóra és Soltész Melinda maguk vezetik az érdeklődőket kiállításaikban. Kinyílnak ismert alkotók műtermei is, többek között Bullás József, Barakonyi Zsombor, Nagy Boglárka, Németh Marcell és Romvári Márton „munkahelye” várja a fesztiválozókat. A MÉF keretében megnyílik a néhány éve elhunyt Fajó János műteremházának kapuja is.

Idén rekordszámú alkotófoglalkozás színesíti a programot. Lehetőség nyílik például Herendi porcelánrózsák készítésére, akvarellfestésre, ékszerkészítésre, könyvkötésre, linómetszésre, valamint személyes urbanista naplót is lehet majd rajzolni Labrosse Dániel illusztrátor vezetésével.  Aki pedig a virtuális térben tenné magát próbára, az egy kiállítás készítő workshopon elkészítheti saját VR tárlatát.

A MÉF programjából ezúttal sem hiányoznak a tematikus művészeti és épületséták sem. Az egyik kortársművészeti sétát rendhagyó módon e-rollerrel szervezik. A családi és gyermekprogramok közül kiemelkedik a művészet és a tudomány kapcsolódásait szemléltető ARTkoffer, de lesznek kreatív alkotóworkshopok minden korosztálynak.  A MÉF szervezői idén is nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a fogyatékossággal élők számára is tartalmas művészeti programokat biztosítsanak.

„Félig mese, félig musical, 9-99 éves korig, mondja a színlap. Így is van. Mesemusical, amelyben sok a nagyon komoly, nem mesei gondolat. És unokák meg nagypapáik egyaránt élvezhetik. Jó a zene, jók a színészek; különösen Kaszás Attila Rádiósa, Méhes László Hercege. Rudolf Péter Lámpása, Igó Éva Sünije, Tábori Nóra Mamókája aranyos. A Vígszínház (…) újabb biztos kasszasikert produkált, és megnyugtató, hogy a színvonal itt is, most is magas. Ami ismét igazolja: minőség és közönségsiker nem egymást kizáró fogalmak” – írta A padlás bemutatója után Takács István a Pest Megyei Hírlapban. Az előadás szinopszisát Sztevanovity Dusán vetette papírra egy ég és föld közötti helyen, a padláson lévő otthoni dolgozószobájában. Ahogy korábban mesélte, A padlás az ő hitvallása, mely örök kérdésekre keres választ: „miért vagyunk itt, egyedül vagyunk-e az univerzumban, mi lesz velünk, amikor meghalunk és így tovább”.

Az elmúlt 37 évben az előadás bebizonyította, hogy ezen a padláson tényleg bármi megtörténhet. A próbák a nagyszínpad helyett sokáig a Házi Színpadon zajlottak, pénzhiány miatt a Fehér Miklós által megálmodott díszlet nagy része korábban már használt elemekből állt össze, Jánoskúti Mártának fillérekből kellett megoldania a 13 szereplő jelmezét, a zenét pedig Presser Gábornak egyedül kellett feljátszania. A dalokat azonban azóta is mindenki dúdolja, és a díszlet is változatlan a kezdetek óta, még Robinson, a mindent tudó számítógép is csak kisebb frissítéseken esett át. Az előadásban máig közel 100 színész szerepelt. Igó Éva a bemutatón még Süniként, ma már – Hegyi Barbarával váltásban – Mamókaként, míg Méhes László a premieren Herceg szerepében, napjainkban pedig – Kőszegi Ákossal megosztva – Detektívként lép színpadra. A Varázskönyv különleges hajtogatási technikáját pedig nemcsak a Hercegeknek, de a kellékeseknek is mindig meg kell tanulniuk. A Vígszínházban eddig több mint 1 millió 100 ezer néző látta, a 999. előadást pedig streamen keresztül világszerte 50 országból tízezrek nézték élőben. A padlás felett reméljük még sokáig ragyognak a csillagok, és sok-sok generáció fogja átérezni annak a fontosságát, hogy a szellemeket miért csak azok láthatják, akiknek tiszta a szívük és romlatlan a lelkük.

Presser Gábor – Sztevanovity Dusán – Horváth Péter

A padlás

félig mese – félig musical

ősbemutató

szövegkönyv: Horváth Péter és Sztevanovity Dusán

Rádiós, aki egyszerűen fantasztikus         Kaszás Attila

Oberfrank Pál

Szőcs Artur

Wunderlich József

Ember Márk

Medveczky Balázs

Süni, fiatal lány, aki hegedülni tanul         Igó Éva

Saárossy Kinga

Hullan Zsuzsa

Jónás Rita

Kéri Kitty

Pápai Erika

Tornyi Ildikó

Péter Kata

Györfi Anna

Márkus Luca

Antóci Dorottya

Varga-Járó Sára

Mamóka, öreg nénike, aki mindent tud az emberekről         Tábori Nóra

Tanai Bella

Igó Éva

Hegyi Barbara

Barrabás, B. Barrabás, a gengszter /

Révész, aki csak külsőre azonos Barrabással         Hegedűs D. Géza

Kálid Artúr

Szemenyei János

Mészáros Máté

Csapó Attila

Ertl Zsombor

Herceg, finomlelkű szellem, 500 éves         Méhes László

Lux Ádám

Tunyogi Péter

Cserna Antal

Telekes Péter

Szántó Balázs

Zoltán Áron

Kölyök, naiv szellem, 530 éves         Pápai Erika

Fekete Györgyi

Szinetár Dóra

Széles Flóra

Mentes Júlia Virginia

Dobó Enikő

Radnay Csilla

Lámpás, a törpe zsörtölődő szellem, 670 éves         Rudolf Péter

Vizy György

Király Attila

Csőre Gábor

Tóth András

Dino Benjamin

Meglökő, óriási szellem, 560 éves, néma         Rácz Géza

Cserna Antal

Gesztesi Károly

Méhes László

Hujber Ferenc

Kolovratnik Krisztián

Lajos András

Juhász István

Horváth Szabolcs

Bölkény Balázs

Témüller, azelőtt házmester, most önkéntes         Balázs Péter

Sipos András

Fesztbaum Béla

Lipics Zsolt

Hegedűs D. Géza

Hevér Gábor

Orosz Ákos

Detektív, aki még önmagát is kinyomozza         Vallai Péter

Selmeczi Roland

Fesztbaum Béla

Kálid Artúr

Lajos András

Gyuriska János

Hajduk Károly

Znamenák István

Kőszegi Ákos

Méhes László

Üteg, a detektív másik balkeze         Seress Zoltán

Sipos András

Széles Tamás

Kálloy Molnár Péter

Fesztbaum Béla

Gyuriska János

Lajos András

Molnár Áron

Király Dániel

Darvasi Áron

Gyöngyösi Zoltán

ifj. Vidnyánszky Attila

Krasznai Vilmos

Robinson, a gép         Sipos András

Znamenák István

Kálloy Molnár Péter

Pataki Ferenc

Kálid Artúr

Gál Kristóf

Kolovratnik Krisztián

Lázár Balázs

Németh Kristóf

Dolmány Attila

Takács Zalán

zeneszerző: Presser Gábor

dalszöveg: Sztevanovity Dusán

díszlettervező: Fehér Miklós

jelmeztervező: Jánoskúti Márta

dramaturg: Radnóti Zsuzsa

koreográfus: Devecseri Veronika, Gesler György

Robinson tervezője: Budavári István

zenei munkatárs: Komlósi Zsuzsa / Bíró Rudolf / Gebora György / Mester Dávid / Gellért-Robinik Péter / Kovács Adrián

ügyelő: Héjj János / Kuti László / Wiesmeyer Erik / D. Mucsi Zoltán / Balázs László / Görög Zoltán / Varga Miklós / Röthler Balázs / Terjék Attila

súgó: Ba Éva / Kertes Zsuzsa / Gál Tünde / Szarvas Éva

rendezőasszisztens: Kertes Zsuzsa / Putnoki Ilona / Molár Kata / D. Mucsi Zoltán / Várnai Ildikó / Fenyvesi Lili / Szilágyi Brigitta / Patkós Gergő / Efstratiadu Zoé

rendező: Marton László

olvasópróba: 1987.11.30. 12:00

ősbemutató: 1988.01.29. 19:00, Vígszínház

A darabban szereplő Varázskönyv a RUBIK STÚDIÓBAN készült.

Az elmúlt években jó állapotban fennmaradt “originál” Rubik-kockák, és ezek alkatrészei egyaránt több tízezer forintért találtak gazdára a piactéren, a kevésbé makulátlan vintage példányok azonban néhány ezer forintért megkaparinthatók. A relikviák közül a 2002-ben a Magyar Nemzeti Bank által a kocka szabadalmaztatásának évfordulójának évfordulója alkalmából kibocsátott emlékérme három példányát egy vaterás aukción 70 ezer forintért vették meg, míg az érme darabja jellemzően 25-35 ezer forintért talál gazdára a piactéren. Az MNB idei kibocsátású, ötvenéves jubileumi Rubik emlékérméje háromezer forintos címletű, a piactéren viszont már négy-négyezerötszáz forintért kínálják eladásra.

Sokan keresik a korszak további jól ismert logikai játékai, a Bábel torony vagy a Karikagyűrű jó állapotú darabjait, ezekből a makulátlan darabok 12 ezer forint körüli áron találtak gazdára – míg a a Rubik Ernő által tervezett Karikavarázs többnyire 10 ezer forint alatt kelendő. Egyedi vaterás jelenség, hogy az elmúlt négy évben legmagasabb áron elkelt, gyűjtői logikai játékok top 100-as listáján szép számmal akad a hasonló működési elvű, nyolcvanas évek eleji lemezárugyári Varázs-gömbből is. A földgömböt mintázó játékot is gyártották külföldi exportra, többek közt a már megszűnt PAN-AM légitársaság promóciós ajándékául is.

Meghökkentő tételek a legértékesebb kártyák és társasok közt

Nem ritka, hogy a Vaterán közel 200 ezer forintot is megadnak egy társasjátékért – ilyen magas összeget főleg az első és második világháború időszakából származó, propagandacélból készült antik játékok érnek meg. Ugyanakkor például a Lemezárugyár mágneses társasjátéka, a Kolumbusz egy jó állapotú példánya 185 ezer forintot is megért egy gyűjtőnek.

Egy sor Autóskvartett és más autóskártya talált gazdára 2020 óta a piactéren: egy, a hatvanas évekből származó pakli például több mint 150 ezer forintért kelt el, míg a hetvenes évekből származó darabokért 50-100 ezer forint közötti összeget adtak meg a vásárlók. Ezeknek a kártyáknak az elmúlt hatvan évben számos kiadása volt és mindegyikben más más járművek szerepeltek: versenyautók, buszok és teherautók, munkagépek. Árnövelő tényező, ha hiánytalan, eredeti dobozos a készlet, hátlappal, játékszabályokkal együtt.

A Gazdálkodj okosan! társasjáték különböző generációiból is elég sok cserélt gazdát a Vaterán, mivel ez a játék nagy darabszámban készült, tipikusan 15-20 ezer forintot érnek csak a hiánytalanul fennmaradt példányai is. Hasonló áron keltek el az Ezüst tó kincse társasjátékok, míg egy-egy díszesebb sakk-készletet 50-80 ezer forintért vesznek meg.

Pár éve még bagóért vehették meg az elektronikai építőkészletet

A hetvenes évek végén Rubik Ernő logikai játéka ráirányította a nemzetközi szereplők figyelmét a magyar játékiparra, amelyből már a szárnyait bontogató hazai szoftvergyártás is profitált. De a logikai játékok közül egy másik érdekesség is időről-időre felbukkan az aukciókon, méghozzá a mai Arduino és Raspberry Pi készletek elődje, a hatvanas évek végéről származó Mikromat.

“Ez egy elektronikai építőkészlet, amelyet huzalozva ismerhették meg a gyerekek a számítógépek és az elektrotechnika alapjait. A szettet egy 17 éves fiatalember, a Budapesti Piarista Gimnázium tanulója, Woynarovich Ferenc tervezte Kovács Mihály piarista szerzetes, az első magyar  középiskolai informatikatanárának közreműködésével” – magyarázta Képes Gábor informatikatörténész, a Neumann Társaság ügyvezetője. Néhány éve még néhány tízezer forintért megvették a Vaterán a Mikromat építőkészlet hibátlan példányait. Azóta viszont már köztudomású, hogy egy kifejezett ritkaságról van szó, a készlet a Neumann Társaság hazai iskolaszámítógépeket bemutató budapesti kiállításának egy fontos emléke, így a további fennmaradt példányok vélhetően a korábbinál magasabb áron találnak majd gazdára.

Fotó: POLITOYS Ipari Szövetkezet, Rubik-kocka / bűvös kocka matricázása. (Fortepan/Urbán Tamás)